Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)
1965-12-16 / 348. szám, csütörtök
ÓNODY GYÖRGY GÖRÖGORSZÁGI RIPORTJA A KIRÁLY HÁTA ATHÉN LÁTKÉPE N em láttam semmi többet Görögország fiatal uralkodójából, mint a hátát. Gépkocsival suhant be a palotába, s mire feleszméltem, s a rendszámtáblán a pompázó, a szemem számára kissé szokatlan koronáról az autó belsejébe pillantottam, többet már nem is láthattam, Azt is csak egy röpke másodpercig. ' — Mi sem látjuk őt jobban — mondta egy athéni ismerősöm, öreg munkásember, akinek az esetet említettem. Azokban a késő őszi napokban, amikor Athénban jártam, a görög nép felelős vezetőit, minisztereit és külpolitikusait nem láthattam. De nemcsak ők igyekeztek 9 nyilvánosság elöl visszahúzódni. A hatalmat és a rendet gumibottal biztosító rendőrök is valahogy feltűnő módon hiányoztak a forgalmas, nyüzsgő athéni utcákról. Talán lecsillapodtak már a kedélyek az Akropolisz tövében? S a demokrácia hajdani bölcsőjében visszatért az élet a rendes kerékvágásba? — A viharos, nagy összecsapas napjai végetértek — mondta a haladó Ifjúsági szervezet, a Lambraktsz mozgalom egyik országos vezetője. — Mi sorainkat rendezzük most, erőt gyűjtünk a további küzdelmekhez.' A jobboldal pedig? Tessék — s azzal elém tette a legfrissebb reggeli lapot. A lap, amelyen szinte még alig száradt meg a nyomdafesték, feltűnő helyen közölte, hogy az. előző este a rendőrség nyolc fiatalt, — akik a baloldali EDA-párt egyik gyűléséről jöttek énekelve, letartóztatott. — Vajon miért? — Mert énekeltek — s a második szót nagyon nyomatékosan ejtette ki Stephanos Stephanou. — Mit énekeltek? — Forradalmi dalokat, amelyek abban az időben születtek, amikor a görög nép szinte egy emberként kelt fel a náci megszállók, a hitleri fasiszták ellen. — Es ez bűn? Nem tettem volna fel a kérdést, ha kommunista dalokat említett volna. Hiszen közismert az a hajsza amely Görögországban a kommunisták ellen folyt és folyik meg napjainkban is. — Görögországban bűn forradalmi dalokat énekelni — hangzott a válasz. — Sot törvényellenes vétség. Az úgynevezett 509-es torvény betiltotta ugyanis a kommunista propagandát. S a Sztephanopulosz-kormányzat értelmezése szerint kommunista propaganda a hazafias érzület ébresztése. — Ezek szerint a csend csak látszólagos, s az, hogy rendőröket szinte látni sem lehet az utcán, semmit sem jelent? — Semmit — hangzott a válasz, s a 40 000 tagot számláló haladó ifjúsági szervezet vezetője megdöbbentő eseteket kezdett felsorolni: észak-görögországi titkárunkat, Tarisz Georgiut például azért tartóztatták le, mert a Lambrakisz jelvényt viselte. Mások ellen az volt a vád, hogy engedély nélkül gyűjtöttek könyveket. Ugyanis amikor a Lambrakisz szervezet klubok felállítását kezdeményezte a könyvtárak egyidejű megteremtése érdekében könyvgyűjtő akciót szervezett. Sokakat felkerestek és bárhol kopogtattak be, mindenütt szívesen adtak nekik egy-két könyvet. De ezzel még nem teljes a hatóságok ellenakcióinak listája. Több helyen a fiataloknak azért kellett a bíróság előtt megjelenniük, mert a szervezet klubjaiban pingpongasztalt állítottak fel. Van egy régi törvény, amelynek értelmében engedéllyel lehet csak pingpong vagy biliárdasztalt tartani nyilvános helyeken. Ez a rendelkezés minden bizonnyal a kávéházakra vonatkozott. Most előkaparták, s felhasználták a Lambrakisz'szervezet ellen. A hajsza természetesen nemcsak a haladó gondolkodású, Görögország „jobbraáť-jót ellenző fiatalok ellen folyik. Talán ellenük erőteljesebben és nyilvánvalóbban, mert a fiatalok rendkívül erősen és határozottan hallatták hangjukat, és képviseltették nemzedéküket a viharos tüntetéseken. Ugyanilyen módon és eszközökkel érvényesül azonban a kormány „csendes terrorja" mindenkivel szemben, aki nem tekinthető a jobboldal hívének. Ez azokból (hogy csak egy példát említsek) a mosakodásokből is kitűnik, amelyek athéni tartózkodásom alatt a lapokban megjelentek. Ezekből megtudtam, hogy „felnőtt énekeseket" szintén letartóztattak. A pilátusok különben miniszterek voltak, akik — mert az ügy kedvezőtlen fordulatot vett — azt bizonygatták, hogy sejtelmük sem volt a rendőrség lépéséről. Az ügy kedvezőtlen fordulatán egyébként azt kell érteni, hogy a 14, énekléssel megvádolt, s az 509-es törvény értelmében felelősségre vont szakszervezeti vezetőből hat ott sem volt azon a gyűlésen, ahol — a rendőrségen emelt vád értelmében — az inkriminált dalok „felcsendültek". Hogy a hatalmon levő politikai vezetők s az acélsisakos rendőrök is visszahúzódtak, s a letartóztatások csendben, minden látványosság mellőzésével folynak, az tehát nem jelent fegyverszünetet — egyik arcvonalon sem. Az amerikai pénzen, renegátokból életrehívott központi hatalom a világszerte nagy visszhangot keltő tüntetések megszűntével csendben, az est sötétjében suhogtatja gumibotjait — azt a látszatot igyskezvén kelteni, mintha Görögországban minden rendben volna, s hogy a demokratikus Papandreu-korniány megbuktatása után magasba csapó elégedetlenség, tiltakozás — hisz bizonyíték rá a nyugalmas athéni utca — már a múlté. A baloldal pedig szervezi, erősíti sorait. S hogy egyre erősödik, azt az is bizonyltja, hogy a — bár diszkréten, de szakadatlanul — suhogó gumibotok, s a baloldali mozgalmak elfojtására csendben folytatódó akció ellenére egyre többen kérik felvételüket azokba a baloldali szervezetekbe, amelyeknek a király éppen úgy csak a hátát mutatja, mint a történetesen Athénbe vetődő újságírónak. Lelkesedés + szervezés — szép eredmények Az ipolyszakállasi AKI CSISZ szervezetének tagja dicséretre méltó aktivitást fejtenek ki. A tényei mindennél világosabban beszélnek: 300 brigádórát dolgoztak le a helyi EFSZ-ben, 300 órát a Z-akció keretén belül. Segítettek a szövetkezet kertészetében palántázn és virágmagot gyűjteni. Az iskola udvarán gyönyörű szabadtéri színpadot, sportpályákat létesítettek. Most az iskolaudvar körülkerítésén fáradoznak. Megkezdték az előkészületeket a „Tribúna 1966" akcióra, az esztrádműsor betanulására. A tánccsoport az alkotó versenyre készül. A jövőben tea- és irodalmi délutánokat rendeznek. 10 tanuló résztvesz az iskolák asztalitenisz bajnokságán. Az új jégkorongpályán megrendezik a jégkorong bajnokságot. Egyszóval a lelkes CSISZ-tagok munkájának eredménye minden téren észlelhető. Az iskola vezetősége örömmel fogadjaezt az igyekezetet és meszszemenő támogatásban részesíti növendékeit. BELÁNYI JÁNOS, IpolyszakállaLelkiismeret kérdése... 1964. DECEMBER 10-ÉN kaptam az orvostól utalványt ortopéd cipőre. A cipő áprilisban készen is volt, de kicsire méretezték. Elvittem tehát a galántai körzeti cipömühelybe, ahol elfogadták reklamációmat, de sem elismervényt nem adtak, sem a pénzemet nem adták vlszsza. Megígérték, hogy két héten belül meg lesz az új cipő. Azóta többször levélben és személyesen is kérdezősködtem, de csak ígérgetnek. Éppen egy év telt el azóta, a lábam egyre jobban fáj. S ami fáj nekem, az nem fáj másnak, — ez esik nekem rosszul. özv. SZABADOS SÁNDORNÉ Kajal A Valašské Mezifíčí-i üveggyárban az utóbbi években csaknem száz kiváló szakembert neveltek a hagyományos csehszlovák iparág számára. A tervek szerint ugyanis a jövőben a régi gyárat jelentős beruházással újjáépítik. Képünkö n a gyár egyik fiatal szakembere munka közben. (Fojtik felv.) Még egyszer az alkoholizmusról gyakran és sok szó esik erről ^ a problémáról. Pedagógus lévén, engem sem hagy ez a kérdés nyugodni. Annál inkább nem, mivel látom, hogy a ml kis falunkban, Zsigárdon is hány ember lett rabja az italnak, hány családi életet keserített meg ez a szenvedély. A kocsma szomszédságában lakom, és így akarva nem akarva, szem- és fültanúja vagyok a napi dáridózásnak. Sajnos, meg kell mondanom, sokan vannak, akik munka után nem mennek haza, előbb „betérnek" egy féldecire, majd ottfelejtik magukat. A kocsmáros a zárórát nem tartja be, a zenészek pedig húzzák únos-úntalan. Ha elfogy a vendég pénze, az sem baj, van hitel, van bizalom, van minden, csak teljesítsék a tervet. Fizetéskor majd kiegyenlítik a tartozást, aztán a feleség azt a keveset, ami marad, ossza be, ahogy tudja. ^ A gyermekek igen tanulékonyak, gazdag a fantáziájuk, lehetetlen tehát, hogy erre a jelenségre fel ne figyeljenek; játékukban gyakran utánozzák a részeg embereket. Nem egy szülői értekezleten panaszkodnak az anyák: a férjem részegen jön haza, összeveri a gyerekeket. Mit tegyek? U gy vélem, a HNB tanácsának bizonyos passzivitását tükrözi ez az állapot. Főként azt fájlalom, hogy a fiatalok is a kocsmába járnak szórakozni. Helyén való lenne, hogy ezt a problémát a falu elöljárói végre napirendre, tűzzék. CZIBULA TIBORNÉ, Zsigárd ERRŐL - ARRÓL A PÁRKÁNYI nyugdijasok klubjában a közelmúltban Vércse Miklós tanár érdekes előadást tartott jókat Mór életéről és munkásságáról. Az előadás iránt nagy volt az erdeklődés. Ez a tény a klub vezetőségét arra készteti, hogy a jövőben ls helyt adjon hasonló akcióknak. NAGY JÚZSEF, Párkánynána A ZSELtZI magyar tannyelvű iskolában nemrégiben kiállításon mutatták be a város és környéke régiséggyűjteményét. RAFAEL JÁNOS, Ziellz FELSŰSZEMERÉDEN a Művelődési Ház klubhelyiségében tanuló otthont rendeztek be. Naponta 5 órán keresztül tanítők, neveifik foglalkoznak Itt a gyerekekkel; átveszik a leckét, Ismételnek, játszanak. A szülök nagy örömmel fogadták ezt az ötletet. Szükségesnek mutatkozik azonban a berendezés és a társasjátékok feltöltése. Reméljük, erre is hamarosan sor kerül. PENYICSKA VILMOS, Feísűszemeréd A TORNALJAI fiatalok is megtalálták a vasárnapi szórakozás lehetőségét. Hetente mintegy 80—100-an jönnek össze ötórai teára a kultúrházban, hogy zene mellett, baráti körben töltsék a délutánt. Itt csak alkoholmentes üdítő Italokat szolgálnak fel. GAjDOS ANDRÁS, Tornaija (Bachorec Lajos felv. J Levélíróink gyakran panaszkodnak, hogy a Csallóközben pontatlanul, fűtetlenül járnak a vonatok. Utoljára Murányi Mátyás (Bratislava) küldte szerkesztőségünkbe a következő tartalmú levelet: „Nap n^p után a munkások százai bosszankodnak és zúgolódnak: ismét késik a komáromi vonat. Végül is ez azt vonja maga után, hogy a munkahelyen szaporodnak az igazolatlan mulasztások. Arról nem is beszélek, hogy sötét fülkében didergünk, mert a kocsikat nem világítják ki és nem fűtik. Meddig tart ez még? Bratislava és Komárom között kivonták forgalomból a motoros vonatokat, helyettük visszaállították a fapadosokat. Miért?!! Felhívtuk tehát a 607-48-as számot, és az Oj Állomás főnökét, Dudás elvtársat kértük meg, válaszoljon a feltett kérdésekre. 1. A vonatok valóban késnek a Duna-akció miatt. Az olyan állomások, mint például Megyer, Neraesócsa, nem bírják a túlterhelést. Meg kell aznnban mondanunk, hogy a helyzet egyre javul. Lassan minden vonat közlekedni fog. (Most a 6,05-ös csak Megyerig, a 7,03-as pedig csak Dunaszerdahelyig jár.) 2. Fűtetlenül nem engedünk ki egy vonatot sem. Előfordult ugyan, hugy a Nagy Állomásról később kaptuk a mozdonyt, mint ahogy az Népszerűsítjük az ökölvívást a harmonogramban állt, és így a vonat fülkéi csak útközben melegedtek be. Az ilyen eshetőség azonban ritkaság számba megy. 3. Ami a világítást illeti:,a bratislavai állomásról indított vonatokban van villany, mire azonban az ilyen szerelvény Komáromból viszszaárkezik, már hiányoznak a villanykörték. Az utasok tehát magukra vessenek! A rendetlenséget és piszkot is az utas, nem pedig a kalauz csinálja. Remélhetőleg a Duna-akció befejeztével ismét rendszeresen, időben járnak majd a csallóközi vonatok. Mi ennek érdekében mindent megteszünk, munkánkhoz kérjük az utazók segítségét. AZ ÚJ SZÍ ELINTÉZTE NOVEMBER 18-ÁN közöltük Vörös Dániel megyeri levélírónk bírálatát, melyben kifogásolja, hogy több helyütt hiányzik az autóbuszmegállót jelző tábla, valamint a menetrend. A dunaszerdahelyl ČSAD december 13-án tudatta velünk, hogy a bírálat helytálló — november 22-én mindenütt helyrehozták a mulasztást. Hasonló esetek elkerülése érdekében alkalmaznak egy munkaerőt, aki felügyel arra, hogy minden megálló az előírásoknak megfelelő rendben legyen. NAGYON FONTOS sportágnak tartom az ökölvívást. Hasznát veszik mindazok, akik a dunaszerdahelyi új cipőüzletben kívánnak vásárolni. A környéken levő falukból beözönlő asszonyok ugyanis itt tesznek tanúbizonyságot erejükről, ügyességükről — miközben válogatás nélkül szórják szidalmaikat. Nem egyedülálló eset, hogy a közbiztonsági szerveknek kellett közbelépniük. Csodálom az elárusítónők türelmét, idegállapotuk szilárdságát. Mivel jómagam a gyengébb idegzetüek közé tartozom, felülök inkább az autóbuszra, és kiutazom egy közeli faluba, ahol ugyanazt az árut kényelmesen, nyugodtan megvásárolhatom. Igaz, hogy ez két-három koronával többe kerül, de nekem megéri. Az úton pedig van elég időm töprengeni afölött, vajon miért Jobb a Dunaszerdahelyen vásárolható cipő, és miért szükséges szorítóvá alakítani az üzletet. BUGÁR FERENCNÉ, Dunaszerdahely Szánkópróba az új havon., 4 ©I SZÓ 4 * 1965. december 16.