Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-16 / 348. szám, csütörtök

KUTATÓINTÉZETEINK ÉLETÉBŐL Te rem-e igazi Kombajnbuzaí ~ A csapadékos években gyakori jelenség a fekvő gabona, n A megdőlt kalászok nem szív— nak magukba elég tápanyagot, = gépesített aratásuk sokkal kö— rülményesebb és költségesebb, ~ nem beszélve a számottevő jj= szemveszteségről. A gabona — jobb minősége és hozamának — fokozása nemcsak egyes vállald jainak nemesítésével érhető el. 3 Külföldi példa alapján az utób•j; bi időben nálunk is folynak = már a kísérletek az új agrotechnikával. — Nem egyszerű feladat — mondja Vladimír DobiáS mérnök, a Földművelésügyi Minisztérium dolgozója, az egy évvel ezelőtt megkezdett országos kísérletekre célozva. Az országos eredmények, a végleges összegezés híján hitelesebb adatokkal szolgálhat Dobiáš elvtárs, ha segítségül hívja munkatársait: Miloä Pešák és Ladislav Pecina mérnököket, a Központi Ellenőrző és Kutató Intézet dolgozóit. CCC-vel a fekvő búza ellen A szakemberek elmondják, hogy a növények fejlődését szabályozó vegyszert — a CCC-t (chlorchollnchlorid), mellyel Ausztriában, az NSZK-ban és Svájcban is már évek óta kísérleteznek, náluk tavaly próbálták ki először a kroméííži Gabonakutató Intézet kísérleti földjein. Azóta a köztársaságban több mint negyven búzatermő vidéken, közöttük a České Budéjovice-i főiskola földjein, sőt a Csallóközben is alkalmazták a CCC-t, kisebb-nagyobb sikerrel. A Hradec Králové-i járás egyik EFSZ-ében, Všestarýban például az idei rendkívüli esőzések ellenére sem dőlt meg a búza, és ráadásul a CCC-vel kezelt földekről hektáronként mintegy 50 mázsa termést takarítottak be. — Ez azonban csupán helyi sikernek tekinthető, mert különben nagyon is eltérőek az eredmények. Bizonyos esetekben pedig ma még szóra sem érdemesek — figyelmeztet Pešák mérnök. A kísérleteknek célja éppen az, hogy megállapítsák, mi okozza ezeket a különbségeket. Annyi bizonyos, hogy az eltérésekben, a kisebb-nagyobb kilengésekben nagy szerepe van a talaj összetételének, az éghajlati viszonyoknak, és persze annak is, hogy milyen fajta búzát kezelnek az új vegyszerrel. Adagolás megfelelő időben Az eddigi kísérletek alapján az Ausztriából behozott folyékony CCCből a kísérletező mezőgazdasági üzemek rendszerint 4 litert, az NSZK-ból importáltból 7 litert használnak fel hektáronként. A Csehszlovákiában kristályalakban gyártott CCC bevált, adagolása körülbelül 3 kg egy hektárnyi búzaföldre. Ennek a mennyiségnek az oldatával fecskendezik be a már 15—20 cmre megnőtt búzát. A beavatkozás kísérő jelensége: a legtöbb esetben a trágyázás minőségétől és a búza válfajától függően a hozamokban mutatkozik meg, mely esetenként 2,6—7,9 százalékos emelkedéssel jár. Átlagos eredményről van szó, mert mint már mondottuk, helyenként a termésnövekedés még a 7,9 százalékot is meghaladja. Bizonyos vidékeken viszont egyelőre még semmiféle eredményt sem sikerült elérnünk a CCC-val. A kísérletekre pontos ellenőrzés végett vidékenként egy-egy hektárnyi területet szemeltek kl. Nincsen öröm üröm nélkül A beavatkozás következménye azonban nemcsak az előnyökben észlelhető. Hátrányosnak tekinthető például különösen a szalma szempontjából, hogy a CCC-vel kezelt búza szára a szokottnál mintegy 15— 20 centiméterrel rövidebb. Amit azonban egyelőre megtagad a természet a növénytől, szárának hoszszúsága tekintetében, azt annak ellenállóképességében, szilárdságában Lengyelországban is arra törekednek, hogy minél olcsóbban termeljék a gabonát. Az önköltséget gépek és vegyszerek segítségével csökkentik Képünkön egy lengyel konstruktőr legújabb gépe, a kombájnszalma betakarítására. (CTK - CAF felvétele) bőségesen pótolja. A további kísérletek célja tehát ennek a fogyatékosságnak a kiküszöbölése is. Ezért nem elégedhetnek meg a szakemberek az átlagos kezdeti sikerekkel sem, melyek főleg a Diana és a Kvalitas búza őszi vetésével és a tavaszi Octavivával szerzett kedvező tapasztalatokra vonatkoznak. Kár, hogy ugyanez még nem állítható a Fanal és a Csallóközben is kísérlet tárgyát képező Pavlovicei 198-as, sőt a Kosút-búza hozamairól, ezek hozama ugyanis az új vegyszer alkalmazása ellenére sem emelkedett lényegesen. Sajnos, nem hagyható figyelmen kívül és elég fejtörést okoz a CCC nyomában járó gabonarozsda és a többi gombás betegség. Nem mondták ki az utolsó szót A tudósok tehát folytatják a harcot. Elszántan és lelkesen. Még egy évig. Ennyi a további kísérleteikhez előirányzott idő, s a terv szerint ahhoz, hogy az előnyöket növelve, a káros jelenségeket kiküszöbölve teljesen hatalmukba kerítsék a természetet és olyan búzafajta termesztését honosítsák meg az országban, mely ellenáll az időjárás viszontagságainak, a káros táilső befolyásoknak. A szakemberek érdeklődése középpontjában egyelőre még csak a búza áll, de kétségkívül sor kerül a fekvő rozsra és árpára is. A soron kővetkező feladatuk tehát ennek a problémának a megoldása lesz. Ezzel még több gondot vállalnak magukra a kroméfížiek és a többiek, hiszen az ezzel kapcsolatos eredményekről eddig még aligha mondhatnak jót. A CCC-vel ezeknél a kalászosoknál egyelőre nem sokra mentek. Gondolunk az exportra is Ezért összpontosítják most minden figyelmüket a búzára és természetesen a drága deviza megtakarítása érdekében a magunk gyártotta CCC-re. Az új vegyszer előállítási módja ma már nemcsak a kísérleti intézetek és laboratóriumok ügye, hanem a bratislavai és kolíni vegyi gyáraké ls. Tisztában vannak már a technológiai folyamattal. Az előállítási költségek elenyészőek. •Semmi akadálya annak, hogy a CCC-t ne csupán saját céljainkra használjuk majd fel. Egyrészt exportálhatjuk, hogy ezzél is gyarapítsuk devizaforrásainkat. Addig még azonban a Földművelésügyi Minisztériumnak és szerveinek, kísérleti és kutatóintézeteinknek, a mezőgazdasági főiskoláknak, tudósainknak és szakembereinknek olyan kérdésekre kell választ adni, olyan feladatokkal kell megbirkózniuk, melyeknek megoldása minden kétséget kizáróan biztosítja, hogy ismét egy lépést tettünk előre azon az úton, mely végső fokon — gabonabehozatalunk csökkentésével, —< lényeges devizamegtakarításhoz vezet KARDOS MÁRTA mmmmmmmsmsmamm £

ma Korčeková elhatározását nem sorolhatjuk a mindennapi esetek közé. A törékeny termetű, csendes természetű lány olyan szakmát választott, amelyre a várost nők ritkán szánják rá magukat. Nyitrán lakik, édesapja pedagógus, s ó a Mezőgazdasági Főiskolára iratkozott be. lAgronómusnak tanult, s ezzel elhatározta, hogy falura megy, mert a mezőgazdaságban óhajt dolgozni. —• Hogy miért választottam éppen ezt a szakmát? — ismétli a kérdést és röviden válaszol: Nagyapám kertészkedett, én mint gyerek sokat tartózkodtam mellette, s nagyon megkedveltem a növényeket. Már akkor arra vágytam, hogy egyszer én ts növényekkel dolgozhassam. A kis Ema elképzelése felnőtt korában sem változott, a főiskola befejezése után falura kérte el helyezését. Amikor azonban megtudta, hogy a Nyitrai Termelési Igazgatóság Alsóbodokra helyezi, ekkor megtorpant egy pillanatra. Nem tartotta helyes megoldásnak, hogy őt, akt egy szót sem tud magyarul, magyar, község be küldték. Azt mondják, egy-két könnyet is ejtett emiatt. Ez persze már régen volt, három évvel ezelőtt, s most mosolyogva mondja — már sokat értek magyarul. nem is maradt el. Alsóbodokon 20—22 mázsás gabonatermést szoktak betakarítani hektáronként. Az idén országszerte szépek voltak a gabonahozamok, Város bói fal iura A nyelvi nehézségek miatt nem is kellett megtjednte, hiszen a helyi vezetők jól tudnak szlovákul s ami azt Illeti, örültek is érkezésének. Az alsóbodokiak akarták, hogy szakképzett agronómusuk legyen. Nem is csalatkoztak benne, Korčeková nem hivatalnok, hanem valóban agronómus. Gyakran tartózkodik a határban, a helyszínen javasol, irányít és ellenőrzi a munkát. A dimbesdombos határban az agronómus számára azonban nagyobb gondot okozott a a termelés növelése és a talaj humusztartalmának a gyarapítása. Ám nem maradt tanácstalan. Amikor látta, hogy kevés az istállótrágya, elhatározta a zöldtrágyázás bevezetését. A nitratácíói is meghonosította, hogy minél előbb érjen el nagy hozamokat. Az eredmény mégis nagy eredménynek számít, hogy az alsóbodoki szerves anyagban gyenge földeken 32 mázsa búza termett hektáronként. — Sok kárt tett az esővíz és a talajvíz — mondja Korčeková — különben árpából és cukorrépából is jobb lett volna a hozam, habár ez a terület nem is tartozik a cukorrépatermelö körzetbe. A fiatal agronómus örül annak hogy a Rétredülőben 36 mázsa árpa termett hektáronként, és ahol a cukorrépát. nem érte elemi kár, ott 363 mázsás volt a hektárhozam. Szó ami szó, az aszfalthoz szokott lány nem bánta meg, hogy a sáros falut választotta munkahelyéül. Egy azonban aggasztja: nem sikerül a talaj humusztartalmának növelése, pedig azt ts betervezte. Zöldtrágyának hüvelyes keveréket vettetett, ez szépen ki is fejlődött, csakhogy nem szántották le, hanem föletették. — De mit tehettem — mondja Korčeková —, mikor láttam, hogy sok az állat, engedtem a többiek kívánságának. Más gazdaságban is előfordul — bár helytelen — hogy ha szépen fejlődik a másodvetés, nem érvényesülhet az agronómus kívánsága. A vezetőség nagyobb hasznot remél abból, ha a zöldet föleteti. Így történt Alsóbodokon is. A vezetőség persze elismeri, hogy az agronómus nemhiába tanult a főiskolán. Korčeková már megszokta az alsóbodokiakat, pedig jövőre alighanem el kell tőlük válnta. Férjhez ment. Férje a komjáti szövetkezet zootechnikusa. fövőre lakást kapnak férje munkahelyén, és egybeköltözködhetnek. A

mikor Ema Korčekovát Alsóbodokra küldték, könnyeket ts hullatott. A könny hullat ást — minden bizonnyal — a búcsúzáskor is megismétli. Azt azonban állítja a fiatalasszony, hogy ha az alsóbodoki szövetkezettől meg is kell válnia, a mezőgazdasághoz új lakhelyén ts hü marad. BENYUS JÓZSEF 1 FALU - 10 HlR PALÁST • A szövetkezet 2600 hektáron gazdálkodik. Ebből 1591 hektár a szántóföld. Nagy részük a silányabb talajú hegyek lejtőin fekszik. Több dülöre csak lánctalpas traktorral lehet menni, mivel az emelkedés eléri a 12 százalékot ls. Van a szövetkezetnek olyan földje is, amelyben egy ekét két Zetornak kell húznia. • A lakosság nagy része a közeli városokban, de sokszor több száz kilométerre otthonától, az iparban dolgozik. Évről évre nő azonban azoknak a száma, akik számításukat a szövetkezetben találják meg és nem részesitik előnyben a távoli munkahelyet. Ezt a szilárd jutalmazás és a 24 koronás munkaegység is elősegítette. Az idén közel négy és fél millió koronát fizetnek ki a ledolgozott munkaegységekre. • Vetőmagtermesztésre rendezkedett be az EFSZ. Gabonából az idén 26 vagonnal adtak el, kukoricából 5 vagon vetőmag vár elszállításra. Jövőre már áttérnek az öntözéses gazdálkodasra ls. A Korpona patak mentén, 160 hektár területen, főleg a korai burgonya és a takarmány öntözését biztosítják. • Az évi átlagos tejhozam 1818 liter tehenként. A legjobb eredményt Martlnyík József érte el, aki egy tehéntől átlag napi 8 liter tejet fej. Szép a baromfiállományuk is. 700 ezer tojást és 284 mázsa baromfihúst adnak a közellátásnak. A nutria prémjéért szintén tetemes bevételre számítottak. Farmjukról 780 nutriabőr kidolgozását tervezték, leadni azonban csak egyharmadát tudták. A prémekért Igy csupán 30 ezer koronát kaptak. • k Szel négymilliós költséggel épül a modern 14 tantermes iskola, étkezdével, tornateremmel és tanítói lakásokkal. Igaz, az iskola a kitűzött határidőre neiri készült el, de az 550 diák és a 32 pedagógus bízik abban, hogy az építők az iskolát a tél folyamán, az étkezdét és a tornatermet pedig az új tanév megkezdéséig felépítik. • A szépen berendezett önkiszolgáló élelmiszerboltban bő árukészletet találunk. A lakosság évek óta kérte egy másik üzlet megnyitását is a község alsó végén. Reggelenként nagy távolságra kellett kenyérért és tejért gyalogolniuk. Augusztusban végre teljesítették kérésüket. Az újonnan megnyílt üzlet nagy forgalmat bonyolít le. • A statisztika azt bizonyítja, hogy az ősz ótí Paláston nagyon • megszerették az erősen cukrozott ételt. Addig az átlagos havi fogyasztás egy vagon cukor volt, a szüret alatt azonban közel négy vagon cukrot vásároltak. • A 240 férőhelyes új kultúrházat, amely csak színházteremből és öltözőből áll, mozinak használják. Szombaton és vasárnap vetítenek, hétközben zárva van. Klubhelyiség a közságben nincs. Ezért ha a fiatalság szórakozni akar, kénytelen a vendéglőbe menni, ahol eddig az iváson kívül csak kártyázni lehetett. Két hónappal ezelőtt az étterembe biliárdasztalt állítottak be. Erre a fiatalok elhagyták a kártyázást és ma már biliárdoznak. Bizonyára a kocsmának is hátat fordítanának, ha lenne egy klubhelyiségük könyvtárral és sakkal, vagy ha teremsportot űzhetnének. • Fogászat és orvosi rendelő ls van, naponta sok betegnek írnak elő orvosságot. Ezért azonban mér a 12 kilométerre levő Ipolyságra kell utazni. Nem lehetne, ha nem is gyógyszertárat, de legalább egy fiókot létesíteni a rendelő mellett, ahol a gyárilag készített orvosságot kl lehetne váltani? Időveszteségtől és fáradságtól kímélnék meg a palástiakat, és a körzethez tartozó községek lakóit. • Az utóbbi években a két kilométer hosszú község sokat fejlődött. Ezzel párhuzamosan nőtt a lakosság igénye is. A palástiak életszínvonalát leghívebben az üzletek forgalma tükrözi. Évente 9 millió koronáért vásárolnak. Igy egy lakosra havonta élelmiszerből 139. háztartási és ruházati cikkbűi 136, italból pedig 46 korona érték jut. A betétkönyvekre is jelentős összeg kerül és a családi házak építésében sem maradnak el. —mor— \ SZÉPSÉG B A] DIVAT A BIZSUTÉRIA ÉS KOZMETIKAI CIKKEK KIÁLLÍTÁSÁN KOSICE, Műszaki múzeum 1965. december 6-tól 19-ig naponta 10 órától 19 óráig. Az eladással egybekötött kiállításon állandó tanácsadó szolgálat áll a látogatók rendelkezésére. Rendezik: A DROBNÝ TOVAR, PREŠOV, valamint a SKLENENÁ BIŽUTÉRIA, JABLONEC nad NISOU és a KOZMETIKA, BRATISLAVA. A kiállítók meglepetései: állandó szaktanácsadás mind a bizsutéria, mind a kozmetika kérdéseiben, sorsjátékkal egybekötött kérdőívakció. Sorsolás és három részvevő megjutalmazása 1965. december 12-én és 19-én. Blzsu-dlvatbemutató. Szakmai előadás a kozmetikai- és szépítőszerek használatáról 1965. december 11-től, 14-lg. ÜF-462 1965. december 14. * ÜJ SZÖ 527 »