Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-15 / 347. szám, szerda

A jövő évi termelésnövekedés feléi Szlovákia ipara biztosítja VINCENT KRAHULEC miniszter beszámolója az SZLKP Központi Bizottságának 1965. december 13-i ülésén [ČTK) A Központi Bizottság plénumának tanácskozása betetőzi azt a sokrétű munkát, amelyet Szlovákia jövő évi gazdaságfejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatban párt- és gazdasági szerveink végeztek. Az előterjesztett javaslat közgazdaságunk szilárdítása és a CSKP XII. kongresszusán kitűzött távlati feladatok teljesítése reális lehetőségei elbírálásának eredménye. A legutóbbi években létrejött alapvető fontosságú közgazdasági kapcsolataink kedvezőbb fejlődésének és az országos viszonylatban ez idén várható eredményeknek elemzéséből arra következtethetünk, hogy eddigi sikereink, valamint a pozitív irányzatok jellege nem általános, és nem jelenti az extenzív fejlődés tartós áthidalását. A különösen iparunkban elért kedvező eredményeket az idei rossz termés, az árvíz és további, különösen külkereskedelmünkben megnyilvánuló kedvezőtlen tényezők — nagymértékben csökkentették. Annak ellenére, hogy minden igyekezetünkkel újabb lendületet akartunk adni a fejlődésnek, az említett tényeket figyelembe kellett vennünk, s ennek megfelelően kellett a jövő évre tervezett céljainkat kitűznünk. A terv legfőbb feladata az lesz, hogy meghatározza a termelés döntő fontosságú tényezőit, az arányosság felújítását folytassa és egyidejűleg követelje meg a minőségi fejlődést is. Ennek érdekében gyorsabban kell növelnünk a termelést, az anyagi jellegű költségektől megtakarításokat kell elérnünk, hatékonyabban kell a felhalmozó forrásokból merítenünk, s létre kell hoznunk a nemzeti jövedelem növelése s a személyi és társadalmi fogyasztás egyensúlyát. Mindez szükségessé teszi a termelés hatékony fejlesztésében rejlő tartalékok mozgósítását, a vállalatok rendelkezésére álló források és szükségletek közti szorosabb összefüggés elérését — ez főleg a beruházásokra s a behozatalra vonatkozik —, továbbá a legnagyobb fokú takarékosságot, egyrészt az állami költségvetéssel kapcsolatos kiadásokat, másrészt a gazdasági szervezetek pénzeszközeivel vadó gazdálkodást illetően. Szlovákia 1966. évi népgazdaságfejlesztési terve javaslatának fő irányelvei az 1966—1970. évekre kitűzött irányelveken alapszanak. Az irányelvek jóváhagyását megelőzően párt és gazdasági szerveink megvitatták Szlovákia gazdasága továbbfejlesztésének sarkalatos problémáit. Az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége annak idején külön foglalkozott magnezitiparunk távlati fejlesztési kérdésével, gépiparunk termelési programjának állandósításával, a villamosművek építésével összefüggő problémákkal, a kitermelt fa sokoldalú hasznosításának lehetőségeivel, mezőgazdaságunk fellendítésével és néhány más kérdéssel is. Az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének és plénumának ilyen állásfoglalása, valamint az irányelvek összefoglaló megvitatása — a jóváhagyott intézkedésekkel kellő összhangban — lehetővé teszi, hogy párt- és gazdasági szerveink egységesen törekedjenek a már kitűzött feladatok további megvalósítására. ELŐTÉRBEN A BERUHÁZÁS HATÉKONYSÁGA TERVTÚLTELJESÍTÉS - NEHÉZSÉGEKKEL Párt- és gazdasági szerveink az idei terv teljesítésének is fokozott figyelmet szentelnek. Kedvező visszhangot keltett különösen az SZLKP Központi Bizottságának az a felhívása, hogy iparunk 1 milliárd koronával teljesítse túl idei feladatait. Az eddig elért fejlődés alapján feltételezhetjük, hogy a szlovákiai ipar ez idén átlag 3 százalékkal túlteljesítheti termelési feladatait, ami 1,3 milliárd korona értékű többlet termelést jelentene. Az ez idén elért jobb eredményeket a fejlődés minőségének irányszámai is tükrözik. Arra is számíthatunk, hogy — ami a munkatermelékenységet illeti — iparunk és építőiparunk is túlteljesíti tervfeladatait. Iparunkban ez idén 6,7 százalékkal, építőiparunkban pedig 5,6 százalékkal nő a munkatermelékenység, és a közlekedés szakaszán is jobban teljesítjük a feladatokat, mint az előző évben. Az idei nagyon gyenge termés s a Duna áradása is rendkívül érezhetően befolyásolta a gazdaságunk fejlesztése terén elért eredményeinket. A kedvezőtlen éghajlati feltételek következtében Szlovákiában a tervezettnél átlag 21—22 százalékkal alacsonyabb a növénytermesztésben a hozam. Ami a Duna áradása következményeinek felszámolását illeti, most főleg a felújítási munkálatokra összpontosítjuk figyelmünket. Az ezzel összefüggő beruházás még ez évre előirányzott ellenértéke mintegy 475 millió korona. Elsősorban a szükséges építőanyag soron kívüli szállítását, épitőgéFEJLŐDIK SZLOVÁKIA IPARA Szlovákia 1966-os gazdaságfejlesztési tervét összefoglalóan a következőképpen jellemezhetjük: 1. Az előző években elért fejlődéshez viszonyítva jobban biztosítjuk az anyagi termelés fejlesztése ütemének meggyorsulását. Az ipari termelés 10 százalékkal lesz nagyobb, mezőgazdaságunk pedig 10 százalékkal nagyobb árutermeléssel gyarapítja az állami alapokat. Jelentősen meggyorsul a beruházások növelésének üteme is. Míg ez a növelés az előző években mintegy 7— 8 százalékos volt, 1966-ban 11 százalékos lesz. Szlovákiában az országosnál sokkal gyorsabb a gazdaságfejlesztés üteme. Ez a csehszlovák közgazdaság fejlesztését is jelentősen befolyásolja. Az ország teljes Ipari termeléséhez Szlovákia 21,6 százalékkal járul hozzá, és az összberuházások 31,5 százaléka Szlovákiára jut, ahol országos viszonylatban mintegy 50 százalékos a foglalkoztatottság növelése ls. 2. Az 1959—1962. években megkezdett, nagyszabású beruházások kedvezően befolyásolják a termelési folyamatot. Ez főleg kohó-, vegy-, és energetikai iparunkra, s más ágazatokbeli üzemekre vonatkozik. Ezek mintegy 50 százalékkal járulnak majd hozzá az országos ipari termelés növeléséhez. 3. Létrejönnek a gazdaság íokopek, munkások stb. más építkezésekről való áthelyezését, takarmány és műtrágya szervezett szállítását, a közlekedéssel összefüggő problémák megoldását stb. kellett biztosítanunk. A felújítási munkálatok egész ideje alatt fokozott figyelmet szenteltünk a lakosság ellátásának, valamint annak, hogy az árvíz sújtotta területeken a rendes állapotok visszaállítása érdekében egyéb szükségletek kielégítését is biztosítsuk. Mindezt nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy a beruházási tervet nem teljesítik. Előzetes becslés szerint Szlovákiában ez idén mintegy 130—150 millió koronát nem fordítanak a tervezett beruházásokra. Ennél ls aggasztóbb az a tény, hogy számos fontos üzemet nem adnak át rendeltetésének a kitűzött határidőig, főleg a sellyei nitrogéngyár másudik része, a rimaszombati élelmiszeripari kombinát, a vajáni erőmű, a Martin és Nitra közötti gázvezeték építése és néhány más fontos építkezés befejezése késik. Mindez az újabb építkezések beruházásának forrásait csökkenti, s a termelés növelésének lehetőségeit korlátozza. Az idei terv teljesítésével kapcsolatban felmerült, említett problémák ellenére is Szlovákiában, valamint országos viszonylatban elért gazdaságfejlesztési eredményeink alapján 1966-ra bizonyos mértékben progresszívabb jellegű feladatokat tűztünk ki azoknál, amelyeket az említett irányelvek feltüntettek. zatos átszervezésének feltételei, ami a feldolgozó ipari ágazatok, különösen pedig a közszükségleti és élelmiszeripar számára lesz előnyös. 4. Kedvezőbbek lesznek az iskola- és egészségügyi, a kereskedelem és a közúti közlekedés anyagi feltételei ls. Az állam — az idei beruházások terjedelméhez viszonyítva — 300 millió koronával többet fordít e téren beruházásra. 5. Már jelenleg is széleskörűen érvényesülnek a fejlesztés hatékonyságát növelő elemek. E téren nagy jelentőséget tulajdonítunk például a fémlemezgyártás, a műanyaggyártás és -feldolgozás, a kőzetvegytannal kapcsolatos termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének, és ugyanez vonatkozik további, műszaki szempontból rendkívül igényes termelésre, különösen gépiparunk termelésére is. A dubnicai, a martini, a detvai és további gépipari üzemek termelési programjainak kidolgozása hozzájárul a termelés fokozatos központosításához és szakosításához. Ojabb erőműipari üzemeink pedig a tüzelőanyag-fogyasztás gazdaságosabbá tételét teszik lehetővé. Számos ipari ágazatban, különösen kohó- és vegyiparunkban meghonosítjuk a korszerűbb, tökéletesebb technológiát. Ami pedig a mezőgazdasági építkezést illeti, előnyben részesülnek a belterjes gazdálkodáshoz és a takarmány-előkészítő Ipar fellendítéséhez szükséges építkezések. A jövő évi beruházások kulcsfontosságúak lesznek Szlovákia gazdaságfejlesztése szempontjából. Az e téren ter vezett növelés — amint jelenleg reálisan feltételezhetünk — a legnagyobb fokú lesz. A nyersanyagtermelő üzemek építésének befejezésére fokozott figyelmet kell szentelnünk, hogy ezekkel az igényes, s már több éve előkészített beruházásokkal hozzájárulhassunk közgazdaságunk szükségleteinek fedezéséhez. A közeljövőben üzembe helyezzük a Kelet-szlovákiai Vasmű jelentős részét, megkezdődik az áramszolgáltatás a vajáni erőműben, a termelés a Slovnaft további üzemegységeiben, Sellyén és másutt is. Többnyire az építkezések befejezése körül adódik a legtöbb bonyodalom, mert a munkálatok e szakaszában kell az építkezés folyamán keletkezett rejtett fogyatékosságokat kiküszöbölni. A feldolgozó ipar számára előirányzott új építkezések eddiginél nagyobb terjedelme néhány újabb probléma megoldását teszi szükségessé. Az eddigitől lényegesen eltérő lesz az új üzemek technológiája, s így korszerűbb gépekre és egyéb berendezésekre lesz szükségük. Ez pedig megköveteli, hogy idejében gondoskodjunk szakképzett dolgozókról és bedolgozott munkásokról, s meg kell változtatnunk az üzemek alkalmazottjainak eddigi szakképzettségük szerinti összetételét is. További fontos feltétel a termelési-műszaki alap kiegészítése, valamint az is, hogy a megfelelő ellátottság alapján biztosítva legyen az említett üzemek fejlődése. Szükséges tehát, hogy kutatási, fejlesztési, tervező- és javítóegységek stb. álljanak rendelkezésre. Az 1966-i építkezésekkel más — elsősorban az iskola- és egészségügy, de fokozott mértékben a közlekedés szakaszán — nagyban hozzájárulnak a nem termelő létesítmények korszerűsítéséhez. Az állam 670 millió koronát fordít iskolák, 250 millió koronát egészségügyi létesítmények építésére, és 600 millió koronát fordít utak építésére, illetve karbantartásukra. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy helytelen eljárás, ha nagyobb beruházásokat igényelnek az 1966-os évre az említett ágazatok számára, hiszen minden évben sok-sok millió korona marad felhasználatlanul, és a tervet eddig csupán 85—90 százalékra teljesítettük. Ezt egyrészt az okozza, hogy túl lassú a munka az építkezéseken, másrészt az is, hogy fogyatékos a tervrajzok kidolgozasa, felületes egyes beruházók gondoskodása és egyes építőanyagok sem állnak mindig rendelkezésre a szükséges mennyiségben. Ojabb beruházási eszközök igénylése helyett helyesebb lenne, ha az illetékesek újabb építőipari üzemek létesítését, a szükséges építőanyag biztosítását stb. szorgalmaznák. A tervjavaslat értelmében 666 millió korona jut a dél-szlovákiai árvíz sújtotta területen szükséges újjáépítés céljaira. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a kidolgozott ütemtervvel összhangban már a jövő évben be lehessen fejezni csaknem minden lakás építését, illetve tatarozását, rendbe lehessen hozni, illetőleg újra fel lehessen építeni a közlekedési vonalakat, a védőgátak, valamint a vízgazdálkodási létesítmények túlnyomó részét. 1967 ben tovább folytatjuk a védőgátak szilárdítását, éspedig úgy, hogy sokkal jobb állapotban legyenek, mint az árvíz előtt voltak. Ami a szükséges építőanyag menynyiségét illeti, 1966-ban sem lesz kedvezőbb a helyzet. Ez arra vezethető vissza, hogy az 1961—1963-as évek előtt bizonyos fölöslegünk volt építőanyagból, s ennek következtében meglassult termelése. A szükségletek egy részét azért úgy kell fedeznünk, hogy Cseh- és Morvaországban kell építőanyagot beszereznünk, vagy népi demokratikus országokból behoznunk. Több lehetőség adódik az említett probléma megoldására. Elsősorban az építővállalatoknak kell jobban gazdálkodniuk az építőanyaggal, és keresniük kell a fogyasztás csökkentésének lehetőségeit. El kell érnünk, hogy ez minden dolgozó érdeke legyen, és ezért fel kell használnunk az új irányítási rendszer gazdasági jellegű serkentő eszközeit. Az új irányítási rendszert kísérletileg bevezető vállalatok tapaszfalatal azt bizonyítják, hogy e téren sok mindent tehetünk. Nagyon nehéz feladat lesz a jövő évben további, mintegy 4000 dolgozó megnyerése építőiparunk számára. Az új munkaerők számának lényeges részét a szakmunkástanuló-intézetek és szakiskolák végzett növendékeinek sorából kell megnyernünk. 1966-ban csupán az Építésügyi Minisztérium hatáskörében 4006 szlovákiai végzett növendék áll munkába, vagyis kétszer anynyi, mint 1964-ben. A MEZŐGAZDASÁGBAN LEGFONTOSABB A TAKARMÁNYKÉRDÉS MEGOLDÁSA Ä jövő évben mezőgazdaságunknak elsősorban a takarmányalappal összefüggő problémák megoldásának tulajdonítunk döntő fontosságot. Az idei kedvezőtlen időjárási feltételek nagyon megzavarták a növénytermesztés tervezett fejlesztését. Az 1965—66-os gazdasági évre előirányzott takarmánymennyiség nem áll rendelkezésre, mert nemcsak szemes termékekből termeltünk kevesebbet, hanem már évtizedek óta nem volt oly katasztrofálisan gyenge a burgonyatermés, mint ez idén. Szlovákiában csupán mintegy 50 mázsa volt a burgonya átlagos hektárhozama. Különösen a kelet- és közép-szlovákiai kerület járásaiban volt rossz a termés. A termeléskiesés nemcsak a lakosság téli ellátását zavarja meg, hanem nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az állatállománynak szükséges takarmányforrásokat is. Az idei esős év ugyan hozzájárult a szarvasmarhaállomány számára szükséges elegendő mennyiJAVÍTANUNK KELL AZ IPAR ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATÁT ségű szálas takarmány biztosításához, viszont a mezőgazdasági üzemekben a sertések és a baromfi etetéséhez szükséges takarmányt saját forrásainkból csupán 63 százalékban biztosíthattuk. A mezőgazdasági üzemek elsőrendű feladata lesz tehát, hogy ügyeljenek mindennemű takarmány gazdaságos feletetésére. További lehetőség a takarmánykeverékek termelésének növelése; számításunk szerint átlag 15 százalékkal több effajta takarmányunk lesz, és Szlovákiában már 1966-ban fedezi a szükséges szálas takarmány mennyiségének mintegy 50 százalékát. A növénytermesztés fejlesztésének fontos tényezője az is, hogy fokozatosan egyre több műtrágya álljon rendelkezésre. 1970-ig hektáronként 200 kg. E feladat teljesítése már eddig is eredményes. A mezőgazdasági földek termőbbé tételét célzó talajjavításra a jövő évben 360 millió koronát fordítunk, vagyis mintegy 30 millió koronával többet, mint ez Idén fordítottunk. Az ipari termelés növelésének legbőségesebb forrásai — egyes strukturális módosításokkal — azok az új üzemek, amelyeknek az általános termelésnövelés több mint 50 százalékát kell biztosítaniuk. Nagyon fontos feladatok hárulnak a Keletszlovákiai Vasműre, ahol még számos döntő fontosságú üzemegységet kell építeni, és fokozatosan a termelési folyamatba állítani. Gépiparunk fejlesztésének a Jövőben is fokozott figyelmet szentelünk. Az 1966. évi terv Jelentős előrehaladást biztosít a kormány 1964ben hozott határozataival jóváhagyott termelési programok betartása érdekében. A javasolt termelési irányzat — a koncentráció és a szakosítás — fokozatos folytatását teszi lehetővé. Így például a televíziókészülékek gyártása csaknem kizárólag az oravai Tesla üzemben összpontosul, ős a bratislavai Tesla üzem jelentősen növeli minden típusú rádió gyártását. A fokozatosan foganatosított Intézkedések célja, hogy Dubnicán és Martinban mozdonyok gyártására használják fel az egy rendeltetésű gépeket s berendezéseket, Detván útépítő és építőgépeket készítsenek stb. Népgazdaságunk egyik érzékeny pontja külkereskedelmünk mérlege. A népgazdaságunk szükségletei és a rendelkezésünkre álló források közötti arány még 1966-ban sem lesz megfelelő. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy hovatovább nagyobbak a nyersanyagok, gépek s élelmiszerek behozatala iránti igények, másrészt azzal, hogy rossz volt az idei termés. Ez viszont azt jelenti, hogy a tervbe foglalt feladatok sikeres teljesítése az exportfeladatok teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függ. Mindezt figyelembe véve értékelnünk kell azt is, hogyan járulnak hozzá a szlovákiai vállalatok külkereskedelmünk problémáinak megoldásához. Bár az ipari termelésre gyakorolt bizonyos strukturális befolyásokat is szem előtt tartjuk, mégis úgy véljük, hogy a szlovákiai vállalatok Jelenlegi hozzájárulása az országos arányú árukivitelhez nem olyan, amilyen a vállalatok lehetőségeinak megfelelően lehetne. A tervjavaslat a lakosság aránylag nagyobb fogyasztását is számításba veszi. Kiskereskedelmünknek "5,3 százalékkal nagyobb forgalmat kell elérnie, mint 1965-ben, amit elsősorban több közszükségleti ipari árucikk eladásával kell biztosítania. Nagyon fontos feladat belpiacunk további szilárdítása s az áruválaszték bővítése műszaki szempontból tökéletesebb cikkekkel, sőt divatcikkekkel is. Termelővállalatainknak az ez idén szállított árumenynyiséghez viszonyítva 5 százalékkal több árut kell a belpiacra adniuk. A jövő évben mintegy 10 százalékkal több közszükségleti árucikket hozunk be a tőkésországokból, mint 1965-ben. Magától értetődő azonban, hogy a termelőüzemek s a kereskedelem együttműködésének ezentúl következetesebbnek s színvonalasabbnak kell lennie. A helyi gazdálkodási vállalatok, vagy termelőszövetkezetek által végzett bizonyos munkák és szolgáltatások árának tervezett rendezése egyrészt az árak aránytalanságának megszüntetését, másrészt a veszteségek csökkentését célozza. Minden bizonnyal ahhoz ls hozzájárul, hogy az említett vállalatok nagyobb mértékben legyenek érdekelve többféle és jobb minőségű szolgáltatások nyújtásában. A terv kidolgozása folyamán rendkívül nagy fontosságot tulajdonítottunk annak, hogy már a vállalatok tervjavaslatai is hatékonyan járuljanak hozzá az alapvető anyagi és értékviszonyok kellő megoldásához. Ez az elgondolás azonban nem érvényesül teljes mértékben a tervjavaslatokban. Több esetben előfordult, hogy bizonyos vállalatok, éppúgy, mint eddig is, nagyobb beruházásokat, több anyagot és munkaerőt igényeltek, viszont nem vállaltak kezességet a feltételezett nyereség s a bruttó jövedelem eléréséért. Az említett vállalatok az említett irányelvekkel ellentétben 440 millió koronával többet igényeltek vállalati építkezésekre, ezenkívül a feltételezettnél 4—5000-rel több dolgozót is kértek. Ezzel szemben azt javasolták, hogy 200 millió koronával kevesebbet juttatnak a kincstárnak teljes jövedelműkből s nyereségükből. Ha összefoglaljuk ezeket a javaslatokat, látnunk kell, hogy csak még jobban elmélyítették a rendelkezésünkre álló források és szükségleteink közötti aránytalanságot. Ä terv kiegyensúlyozottsága és újabb előre nem látható szükségletek fedezése érdekében biztosítanunk kell a termelés általános növelését, főleg az export és a belpiac számára gondoskodnunk kell a termelés gazdaságosabbá tételéről is. Az ilyen elgondolások alapján megállapított eszközöket pedig úgy kell elosztanunk, hogy minél kisebb legyen a pénzügyi tervben feltüntetett hiány, s a vállalatok a meghatározott terjedelemben saját forrásaikból fedezzék beruházási szükségleteiket. A kormány októberben jóváhagyott intézkedése meghatározta az említett elosztás módját, éspedig oly értelemben, hogy a vállalatoknak kell átlag 15 százalékban gondoskodniuk a beruházásokhoz szükséges pénzeszközök folyósításáról. Teljes jövedelmükből pedig már a jövő évben legalább 1,5 százalékot a tartalékalapba kell juttatniuk, de ugyanakkor változatlanok maradnak a kormány által júliusban jóváhagyott alapvető fontosságú juttatások. Hangsúlyozom azonban, hogy a terv az említett intézkedések ellenére is kellőképpen megalapozza az anyagi érdekeltség új elveinek érvényesülését. A jövő évben 3,9 százalékkal nagyobb lesz a szlovákiai közgazdasági béralap, s ugyanakkor a feltételezettnél nagyobb gazdaságosság elérését a munkáért járó béreknek, Illetve fizetéseknek is tükrözniük kell. 'A jövő évi terv javaslata nagyon fontos feladatokat irányoz elő, melyeknek teljesítése részben attól ls függ, hogyan tudják párt- és gazdasági szerveink felkarolni a dolgozók kezdeményezését, és támogatni a szocialista vállalkozó szellemet. Ez azonban a vállalatok, a pártszervezetek és szakszervezetek vezetőségének nagyfokú aktivitását igényli. Munkájukkal oda kell hatniuk, hogy a dolgozók gazdasági életünk minden szakaszán következetesen teljesítsék a tervfeladatokat, és hatékony megoldásokkal sokoldalúan biztosíthassuk műszaki s gazdasági előrehaladásunkat. Látnunk kell, hogy a jövő évi tervbe foglalt feladataink teljesítése elválaszthatatlan az új Irányítási rendszer elveinek érvényesítésétől. Pártunk üzemi szerveinek s szervezeteinek rendkívül fontos feladata az lesz, hogy politikai munkájukkal megalapozzák az irányítás új elvei s módszerei érvényre juttatásának kedvező feltételeit. Ü] SZÖ 2 * 1965. december 13.