Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-14 / 316. szám, vasárnap

Nemzetközi csendőrség latin-amerikai egyenruhában? Tokióban folytatódnak a tüntetések a dél-koreai—japán szerződés ellen. Képünkön a szerződés hatálytalanítását és Szato kormányá­nak leváltását követelő tüntetők a parlament épülete előtt. (CTK — felvétele) Fokozódik a kommunisták elleni hadjárat INDONÉZIÁBAN A dél-amerikai országok hadsere­geinek főparancsnokai és veuérkarl főnökei washingtoni kezdeményezés­re több napos fontos tanácskozást tartottak Limában. Közben Rusk amerikai külügymi­niszter is útra kelt, és sorra látogatja az amerikai országokat. Miért e lázas tevé­kenység? Néhány nap múlva Rio de Janelróban végre összeül az Amerikai Államok Szervezeté­nek Immár három­szor is elhalasztott értekezlete, amely­nek több tucat napi­rendi pontja közül a sokat vitatott Ame­rika-közt jegyveres erők terve lesz a legfontosabb. • ERŐSEN CSIKOROG AZ AASZ GÉPEZETE Az Amerikát Államok Szervezetét 1948-ban hozták létre az Egyesült Államok kezdeményezésére. Alap­okmányának „magasztos eszméiből" azonban Igen kevés valósul meg. Washington minduntalan megszegte és saját önző céljait követte. Arra használta fel az AÁSZ-t, hogy ezek­ben az országokban biztosítsa az Egyesült Államok monopóliumainak teljes gazdasági és politikát ural­mat. De már 1954-ben kiderült Wa­shington igazi szándéka, amikor ls a guatemalai demokratikus kor­mányt megdöntő reakcióra áldását adta a szervezet. Azért azonban semmit sem tett az AÄSZ, hogy a földrészről eltűnjenek a katonai diktatúrák, s ez sohasem zavarta Washingtont sem. 1962-ben a legbru­tálisabb amerikai nyomásra Washing­ton kicsikarta az AÁSZ-tól Kuba boj­kottálását. Ez azonban nem azt ered­ményezte, amit az Egyesült Államok várt volna. Ügy látta, elérkezett az idő, amikor az AÁSZ-t imperialista politikájának fenntartás nélküli eszközévé züllesztheti. A kubai boj­kott ellenben azt eredményezte, hogy az Amerikai Államok Szerve­zetében 'megindult az erjedés, és alapos rések keletkeztek rajta. A dél-amerikai országok egymás után jelentették be gazdasági Igé­nyeiket, egyre nyíltabban szálltak szembe az amerikai monopóliumok gazdasági kizsákmányolásával és azt követelték, hogy az AÁSZ keretén belül dolgozzanak kt terveket orszá­gaik fejlesztésére. Az AÁSZ-on belüli mozgolódás a dominikai válság Idején érte el te­tőfokát, amikor az amerikai inter­venció a tiltakozás viharát váltotta kl az egész földrészen. „Az inter­venció a félteke népeiből elkese­redést váltott kl" — Írja a Foreign Affairs című amerikai folyóirat. — Számos dominikai nemzett önérze­tét sértette, és drámai bizonyítékát látták annak, hogy az Egyesült Ál­lamok nem bízik abban, hogy a do­minikaiak 'képesek megoldani saját problémáikat. Az USA nem respek­tálta a független és szuverén ország jogalt." A dominikai válság idején is az AÁSZ mögé rejtőzött Washington, de ezúttal már nem sikerült meg­nyernie valamennyi latin-amerikai ország vak támogatását. Az Ameri­ka-közi fegyveres erők létrehozásá­ra tett javaslatát ugyan támogatta 14 ország, de a legjelentősebbek, Me­xikó, Peru, Chile, Equador, Uruguay más véleményen van. Washington nyomása Franciaországra Párizs (ČTK) — Az amerikai vám­hivatalok megtiltották a nikkeltartal­mú francia árucikkek behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az amerikai törvények szerint az USA-ban tilos Ku­bából származó árut behozni és a fran­cia Nlckel cég Kubában vásárolja a nyersanyagot. Mint Ismeretes, az Egyesült Államok Kuba függetlenségének első napfától kezdve gazdasági blokádot hirdetett Kuba ellen. Az ű] amerikai intézkedés a francia ipari vállalkozók körében nyugtalan­ságot keltett. • HÚSZ ÉV ALATT KÖZEL HETVEN KATONAI PUCCS A latin-amerikai országokban az utób­bi évtizedben wa­shingtoni nyomásra egyre növekedtek a katonai kiadások. Az utolsó negyedszázad­ban például Brazí­liában negyvensze­resére, Argentínában hatvanhétszeresére növekedtek a kato­nai kiadások, noha ezt semmi sem indo­kolja. Hiszen külső veszedelem nem fenyegeti ezeket az országokat. Az elmúlt évszázadban csupán egyetlen háborút jegyzett fel a történelem (Bolívia és Paraguay között). A becsvágyó generálisok azonban annál nagyobb szerepet játszottak az egyes országok poli­tikai életében. Csupán a második világháború óta közel hetven kato­nai puccs zajlott le e földrészen. Argentínában például a legutóbbi öt elnök mindegyikét katonai pucs­csal döntötték meg. Brazíliában pe­dig az utóbbi hét elnök közül hatot elkergettek funkciós Időszakának letelte előtt. Jelenleg Is Latin-Ame­rlka 220 millió lakosságának körül­belül a fele diktátori rendszerben él. Ilyen körülmények között érthe­tő, hogy az egész földrészen egymás után bontanak zászlót a nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyek elsősorban demokráciát és igazi függetlenséget követelnek. Természe­tes, hogy példaképük a nyugati fél­teke szabad országa, Kuba. Az Egyesült Államok azonban min­den eszközzel útját akarja állni a függetlenségi törekvések továbbter­jedésének. A washingtoni „ideológu­sok" azt is kisütötték, hogy a la­tin-amerikai országok fegyveres erői­nek nem az egyes országok hatá­ralt kell védelmezniük, hanem az úgynevezett ideológiát határokat. Érthetőbben, útját kell állni a kom­munista eszméknek, szabadságmoz­galmaknak. Ezt a célt szolgálná az amerikai vezetés alatt tervezett Artiéfrlka-közl hadsereg, amely a "földrész csendőre lenne és bárhol, és bármikor beavatkozhatna, ha va­lamelyik ország ki akarna törni az Egyesült Államok gazdasági és poli­tikai befolyása alól. • DÉL-AMERIKAI KATONAI TÖMB A LATHATARON? Limában a katonai vezetőknek sok kérdésben nem sikerült megegyez­niük. A helyzet azonban még sokkal nehezebb lesz a Rio de Janeiró-i AÁSZ-konferenclán. A külpolitikai megfigyelők többségének az a véle­ménye, hogy ha elő is terjeszti az Egyesült Államok az Amerika-közi egységek felállításának tervét, nem valószínű, hogy a főbb kérdésekben sikerül megegyezésre jutni. Az AÁSZ ban tátongó rések ma nagyobbak, mint eddig bármikor. Igy az Egyesült Államok nagy ter-' ve, hogy a szervezetet egy NATO­hoz hasonló katonai szövetséggé változtassa, napjainkban nagyon il­luzórikus. Guatemalában, Venezue­lában, Kolumbiában, Peruban fegy­veres harc folyik a partizánokkal és számos más országban bármikor kirobbanhat a harc A dél-vietnami háború mellett ma Washington má­sodik számú problémája Latin-Ame­rika. Az eddigi amerikai módszerek csődöt mondtak és a, lakosság egyre határozottabban követeli a jobb éle­tet és a demokráciát. Amfg Wa­shington ez ellen tűzzel-vassal fog harcolni, addig csak ellenségeinek száma szaporodik e forrongó föld­része n" SZŰCS BÉLA Általános sztrájk Marokkóban Rabat (CTK) — Marokkó életét november 12-én megbénította a Ma­rokkói Munkaszövetség által szer­vezett 24 órás általános sztrájk. Po­litikai Jellegű tiltakozás ez Ben Bar­ka elhurcolása és a királyi kor­mány rendőrmódszerei ellen. Megszakadt az ország telefon- és távíró-összeköttetése, és teljesen megállt a munka a casablancai ki­kötőben ls, ahol ötezer munkás sztrájkolt. Sztrájkoltak a gyárak többségében és megbénult a légi és vasúti összeköttetés. LENIN-REND DAGESZTÍNNAK Mahacskala (CTKJ --> Andrej Ki­rilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja szombaton ünnepélyes keretek között Mahacskalában át­nyújtotta a Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságnak a népgazdaság fejlesztésében elért eredményekért a Lenin-rendet. Dagesztán, amely autonómiája megszerzésének 45. évfordulója al­kalmából nyerte el a kitüntetést, kiépítette saját iparát, többek között a nyersolaj- és elektrotechnikai ipart, és gyártmányait 40 országba szállítja. Az ENSZ-közgyiílés folytatta a népi Kína jogai felújításának vitáját New York (CTKJ — Az ENSZ-köz­gyOlés folytatta a Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagságának felújításáról szóló vitát. A nicaraguai küldött Kína ellen szólalt fel, míg Abu Bakar singa­poori delegátus bírálta az Egyesült Államokat és azokat az országokat, amelyek ellenzik a Kínai Népköz­társaság ENSZ-tagságának felújítá­sát. Csernusenko belorusz küldött ugyancsak a felújítás mellett szó­lalt fel és egyidejűleg követelte a Csang Kaj-sek-kormány ENSZ-tagsá­gának megszüntetését. New York egy része ismét áram nélkül maradt New York (CTKJ — A Staten !s­landon, New York egyik negyedé­ben pénteken az esti órákban meg­szakadt az áramszolgáltatás. Hír­ügynökségek jelentése szerint nem sikerült megállapítani az üzemza­var okát. Érdekes, hogy november 9-én, amikor az Egyesült Államok északkeleti tengerpartján több he­lyen megszakadt az áramszolgálta­tás, a Staten Island volt New York egyetlen negyede, ahol az áramszol­gáltatás nem szünetelt. Az Egyesült Államokban azt a kérdést vetik fel, hogyan történhet ez egy műszakilag fejlett ország­ban. Valószínű, hogy soha senki sem tudja meg a november 9-i üzem­zavar okát, mivel az áramszolgál­tatást monopóliumok biztosítják. — Sohasem tudjuk meg az igazságot, •mivel a nagy társaságoknak rend­kívül nagy befolyásuk van a New York-i helyi igazgatásra — írja a New York Post. Francia rendőrök is részt vettek Ben Barka elrablásában Párizs (CTK) — Párizsban közzétet­ték annak a két letartóztatott francia rendőrnek a nevét, akiket Ben Barka elrablásában való részvétellel gyanú­sítanak. Valószínű, hogy ők tartóztat­ták le október 29-én a marokkói el­lenzéki vezetőt és ők hurcolták el gépkocsival. Az ügy kivizsgálását Boui­ver, az egyik legismertebb francia nyomozó vette kézbe. A két rendőrt telefonbeszélgetéseik ellenőrzésével leplezték le. Ugyanakkor napfényre került, hogy Lopez több ízben telefo­nált Ufkir marokkói belügyminiszter­nek még Párizsba vaiö megérkezése előtt. A L'Humanité megjegyzi, hogy eszerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a francia rendőr­ség nem tudott Ufkir párizsi látoga­tásáról. A FINN DEMOKRATIKUS NEPI SZÖVETSÉG meghívására Helsinkibe érkezett a Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége. A küldött­séget Oldŕich Svestka, a Rudé právo főszerkesztője vezeti. (CTK) ANASZTASZ MIKOJAN, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke fogadta Abdulay Slnga­rét, Mali iskolaügyi miniszterét. VIKTOR GRISIN, a Szovjet Szak­szervezeti Tanács elnöke Belgrádban Szvetozár Vukmanovlccsal, a Jugosz­láv Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Tanácsának elnökével tárgyalt. MOSZKVÁBAN SZOVJET—MALI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERVET írtak alá az 1966—67-es évekre. A megál­lapodást Szergej Romanovszkij, a külfölddel való kulturális kapcsola­tok állambizottságának elnöke és Abdulay Singare iskoláügyi minisz­ter Irta alá. (CTKJ JAPÁN SZOCIALISTA PÁRTJA KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGÁNAK határozata értelmében 1966. január 19—23-án Tokióban lesz a párt XXVII. kong­resszusa. (CTK) A. BICHLER, a Nemzetgyűlés elnök­sége tagja által vezetett csehszlovák parlamenti küjdöttség Tunéziában megkezdte hivatalos tárgyalásait. A küldöttséget Burgiba elnök is fo­gadja. (CTKJ Ojakarta (CTK) — Az indonéz hivatalok fokozzák a kommunisták üldözését. A Reuter hírügynökség ^szombaton jelentette, hogy egy Dja­karta közelében levő kikötőben 300 kommunistát letartóztattak be­tiltották a kikötőmunkások szak­szervezetét. Az egészségügyi minisztériumból 130 alkalmazottat bocsátottak el és külön bizottság folytatja a kommu­nisták eltávolítását. A katonai hiva­talok parancsára elbocsátották a surabajai állami cementgyár igaz­gatóját és 43 alkalmazottját. Nasutlon tábornok honvédelmi miniszter az indonéz fegyveres erők Párizs (CTK) — A Francia Kom­munista Párt politikai bizottsága Párizsban tárgyalt a közeledő el­nökválasztásokról. De Gaulle azzal az állításával, hogy távozása esetén szakadékba zuhan Franciaország, le­leplezi rendszere ingatagságát — áll a politikai bizottság nyilatkozatá­ban. A Franciaország sorsa miatt aggódó republikánusok elsődleges célja az egység és Francois Mltter­rand jelöltetésének támogatása. A Berlin (CTK) — Az NDK kormá­nya nyilatkozatot adott át az ENSZ­közgyűlésnek a háborús bűnösök megbüntetése ügyében. Az NDK kor­mánya azon a véleményen van, hogy az emberi jogok és szabadságok biztosításának fontos feltétele a ná­cik és háborús bűnösök üldözése és igazságos megbüntetése — áll a nyilatkozatban. Az NDK kormánya ezért hajlandó együttműködni a ná­ci gaztettekre vonatkozó nemzetközi jogi alapszabályok kidolgozásában, és hajlandó csatlakozni az 1948 de­cember 9-én az emberiesség ellen elkövetett gaztettek megakadályo­zására kötött egyezményhez. A nyilatkozat rámutat, hogy az NDK-ban valamennyi a bíróság elé állított háborús bűnöst megbüntet­ték. 1945 májusától 1960 decembe­Khartúm (CTKJ — Ondurmanban és Khartúmban a muzulmánok meg­támadták a Szudáni Kommunista Párt titkárságának épületét. A tö­meg összetűzött a rendőrséggel, miközben több mint 31 személy megsebesült. A rendőrség könnyfa­kasztó gázokkal oszlatta szét a tüntetőket. A tüntetést azzal az ürüggyel ren­dezték, hogy az egyik kommunista diák izlámellenes kijelentést tett. Azhari, a Legfelsőbb Tanács elnöke azonban kijelentette, hogy széles kö­rű kampányról van szó. Azhari az­zal fenyegetett, ha a nemzetgyűlés nem tiltja be a kommunista pártot, személyesen vezeti majd a követ­kező kommunistaellenes tüntetést. Ahmad Mahdi belügyminiszter ís megtámadta azokat, akik nem tisz­telik az izlámot. Bejelentette, hogy a kormány Intézkedéseket hoz az izlám védelmére. főparancsnoka a főiskolások gyűlé­sén kijelentette, hogy Indonézia mindaddig veszélyben van, amíg nem tűnik el az utolsó kommunista is. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a kommunista vezetőket kell ártal­matlanná tenni. Az indonéz hadsereg tovább ku­tatja Aiditot, Indonézia Kommunis­ta Pártjának elnökét, akinek eddig még sikerült elrejtőznie üldözői elöl. Az AP hírügynökség Jelentése szerint a kutatásban 5000 katona vesz részt. Aidit állítólag Közép-Já­vában bujkál, és ezért felhívták a sziget lakosságát, segítsen a had­seregnek a nyomozásban. kommunista párton kívül számos párt, szakszervezet és demokrati­kus csoportosulás ís a kommunis­ták és szocialisták közös jelöltjét támogatja. A kommunista párt szer­vezetei és aktivistái lázas tevékeny­séget fejtenek ki. Gyűléseket szer­veznek, propaganda nyomtatványo­kat terjesztenek, felhívásokat adnak kl a baloldali erők Jelöltjének tá­mogatására. A nyilatkozat felhívja a kommunistákat, hogy folytassák ez irányú tevékenységüket. réig több mint 12 000 háborús bű­nöst Ítéltek el az NDK-bam. Az NDK kormánya felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a nyugatnémet szövetségi nemzetgyűlés ellentétben a nemzet­közi joggal törvényt fogadott el a náci gaztettek elévüléséről. Az NSZK-ban jelenleg több ezer volt náci vezető és háborús bűnös él, akik vezető szerepet töltenek be a hadseregben, az igazságszolgáltatás­ban, a nemzetgazdaságban és má­sutt. Az NDK kormánya a Nyugat-Né­metországban élő náci és háborús bűnösök igazságos megbüntetését, a fasiszta, militarista és revanslsta szervezetek betiltását, valamint a fasiszta, militarista és revanslsta ideológia terjesztésének betiltását követeli. A Szudáni Kommunista Párt em­lékiratban fordult a kormányhoz, melyben a szudáni polgárok védel­mének biztosítását kéri. Újabb határvillongások Delhi (CTK) — Radzsaszthan ha­tárán két ízben sértették meg a fegyverszüneti egyezményt. Az in­diai hadügyminisztérium jelentése szerint november 12-én pakisztáni csapatok Gadra térségében tüzet nyitottak az indiai hadállásokra. La­hore térségében és a kasmíri de­markációs vonal mentén több ízben megsértették a fegyverszünetet. Kas­mírban Akhnur térségében a pakisz­táni katonák aknákat raknak le, és hadállásokat ásnak. Slalkot térségében Bajragarhl fa­lu közelében észrevették, hogy pa­kisztáni katonák árkokat ásnak, s bennük elrejtőznek. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata az elnökválasztásokról Az NDK kormánya a náci bűnösök megbüntetését követeli Muzulmán tüntetés Khartúmban 1985. november 14. * (JJ SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents