Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-11 / 313. szám, csütörtök

Glasa Vincent mérnök, a szőlőskert vezetője és Urland Pavol csoportvezető az idei termést kóstolgatja. Telnek a hordók jó kedélyű szüretelőktől hango*> sak a Kis-Kárpátok lejtől. A modrai szövetkezetben, hazánk egyik legnagyobb szőlőtermesztő gazdaságában is teljes ütemben folyik a szőlőszüret. A korai szőlő leve már a pincében érik, a burgundi fehér, a tramín és a leányka azonban még csak most vándorol a puttonyokba és a présházba. A modrai szőlészet gazdag hagyományokra tekint vissza. Nagy Lajos király a XIV. században a többi privilégiumok között a szőlőültetés jogát adományozta a Város jogaival bíró településnek. Igazi virágkorát azonban a XVI. és XVII. században érte meg a szőlőtermesztés. A múlt század végén és az első köztársaság idején a gyakori betegségek megtizedelték a szőlőültetvényeket. A felszabadulás után a szőlőtermesztés ismét rohamos fejlődésnek indult a Kis-Kárpátak lejtőin. A modrai szövetkezet szőlészete 731 hektáron terül el, és az itteni borok a nemzetközi versenyeken is elismerést nyertek. Az utóbbi években az új módszerek forradalmasították a szőlőtermesztést. Modrán az idén például már 160 hektáron alkalmaztak kordonnevelést. ami a hagyományos szőlőtermesztésnél 6—8-szorta gazdaságosabb. ügy hektár szőlő megművelésére például általában 700—750 munkaegységre van szükség évente. A kordonnevelésü szőlőben egy hektár gondozása mindössze 80—110 munkaegységet igényel. Ezeken a telepítéseken a termés is lényegesen jobb. Az idén például a kedvezőtlen időjárás ellenére a kordonnevelésü szőlőskertekben 50 mázsa szőlő termett hektáréként.

v A jó tapasztalatok nyomán a kö" vetkező években további területeken korszerűsítik a termesztést. P. L. A FALU IS KÉSZÜL AZ ÖTÉVES TERVRE Szólamok helyeit lények A küszöbönálló ötéves tervben nagy feladat hárul a mezőgazdaságra is. A terv feltételezi, hogy szlovákiai méretben 1970-ig 34,3 százalékkal növekszik a mezőgazdasági árutermelés. A piac 30 százalékkal több növényi terméket, és 36,5 százalékkal több állattenyésztési terméket vár az 1964. évi termelésnél. A feladat valóban igényes, ám az élenjáró gazdaságok eredményei igazolják, hogy megvalósítása lehetséges, hiszen sok mezőgazdasági üzem már most eléri az 1970. évre tervezett hozamot. A hektárhozamok növeléséről van szó, s kiváltképpen a búza és az árpa termesztése igényel nagyobb figyelmet. A kalászosok termesztésével a gazdaságok aránylag kis befektetéssel szép Jövedelemre tehetnek szert. Ugyanakkor a hozamok növelése útján biztosíthatják az ország kenyerét, a takarmányalap Jelentős részét, s olyan melléktermékekhez Juthatnak, amelyek a gazdálkodásban nélkülözhetetlenek. Szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek mindent megtegyenek a betervezett hozamok elérésének érdekében. Reálisnak tartják a tercezett hozamokat A kálnai szövetkezetben (lévai Járás) Matuska János ökonómus és Kazimér András agronőmus ismerteti az ötéves terv irányszámait. A sok számhalmazból csak a kalászosokra vonatkozó adatokat ragadjuk kl, mert a síkságokon elsősorban ez a fokmérője a termelés növekedésének. Természetesen az 1970-re tervezett 30 mázsa búza, és árpahozam még nem minden. Hogy a számok valósággá váljanak, ahhoz mindenekelőtt jobb talaj, több istálló- és műtrágya szükséges, és nem utolsósorban az anyagi érdekeltség szélesebb körű alkalmazása. A kálnaiak azelőtt sem voltak szerények, 28 mázsás termést vártak hektáronként, csakhogy a valóság rendszerint más volt. Vegyük az 1964. évi hozamokat, amelyek nagyjából megfelelnek az előző hozamok több éves átlagának, és kiindulópontként szolgálnak az 1970. évi termésnövekedés meghatározásához. Az említett esztendőben 22 mázsa búzsa és 21,5 mázsa árpa termett hektáronként, szóval hattal, hat és féllel kevesebb a tervezettnél. Erinek ellenére mégis reálisnak tartják az 1970-re tervezett 30—30 mázsás hozamokat. Két szakember megvédi állítását — 1963-ban azért termett csak 12 mázsa búzánk hektáronként, mert kifagyott — mondja Kazimér elvtárs —, tavaly viszont a szárazság okozta, hogy nem értük el a tervezett hozamokat. A két szakember azt állítja, hogy a tervezésben akkor sem volt hiba. A beírt számokat nem alaptalanul találták ki, hanem mindig azt vették mértékadónak, mennyit adtak a földnek, és ennek indokolásául az idei termést említik. Meggyőző érvelés, mert az idén búzából 32,72 mázsát, árpából 29,18 mázsát takarított be hektáronként a szövetkezet. Tehát a föld valóban megkapta a magáét, s mivel elegendő nedvesség állt a növény rendelkezésére, a hozamok a vártnál is nagyobbak lettek. — Közepes időjárási viszonyok között 1970-ben is elérjük a 30—30 mázsás hozamokat — állítják mind a ketten, s amikor fölsorolják, milyen Intézkedéseket foganatosítanak a többlettermelés érdekében, hitelt nyer a szó. Többek között a szövetkezet 22 százalékkal több nitrogénes műtrágyát szőr a talajba (ebből van a legkevesebb, ezért döntő tényező). Ezenkívül az istállótrágya mennyisége is növekszik. Ugyanis a 20 hektáros kertészet — amely sok szerves trágyát emésztett föl —, a felére csökkent, s az idén ELSŐDLEGES FELADAT A KALÁSZOSOK HOZAMÁNAK NÖVELÉSE • JÓ TALAJ A TÖBBTERMELÉS ALAPJA • FONTOS AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG IS sikerült is elegendő szalmát ts biztosítani. S ez majd a következő években érezteti hatását Jelentős részben ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy 1970-ben 34—36 százalékkal növekedjék a kalászosok hektárhozama. A prémiumrendszer is nagyobb teret hódít A hozamok, illetve a bevétel növekedésével növekednie kell a tag ság Jövedelmének is. Igen, ez másképpen nem is lehet, csakhogy a jövedelem elosztásában is némi módosítást eszközöl a szövetkezet. Arról van szó, hogy a többletbevétel nem csupán az alapfizetés emelésére szolgál, hanem évről évre több jut belőle a prémiumalapra. — Az első esztendőkben jóformán csak az állattenyésztésben alkalmaztuk rendszeresen a prémiumrendszert — mondja Matuska elvtárs — az utóbbi időben azonban a növénytermesztésben is nagyobb teret hódit. A terven felüli termésért járó prémium mellé soroljuk a célprémiumot is. Ez a tényező nem kicsiny, amit az érvől évre növekvő prémiumalap is bizonyít. Tavalyelőtt csak 20 ezer koronát osztott ki a szövetkezet prémiumként. Tavaly ez az alap már 57 ezer koronára növekedett. Az idén 150 ezer korona került, illetve kerül kiosztásra. Jövőre már 180 ezer koronát tesz ki a prémium, és az ötéves terv utolsó esztendejében 600 ezer korona prémiumot kap a tagság, ha eleget tesz a követelményeknek. BENYUS JÓZSEF MIRE „HARAP" A BÉKA Több mázsa békát fognak naponta, s tárolnak tél végi értékesítésre a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet tagjai a Hortobágy folyóból, valamint a környékbeli öntözőcsatornákból. A terv szerint 150 mázsa békát teleltetnek át. A kifizetődő békázás rendkívül népszerű: nappal a hálóra kötött vörös posztóra „harapnak" legjobban a békák, éjszaka zseblámpával vakítják el őket. A KÖZÖS PIAC BEHOZATALRA SZORUL A múlt évben a Közös Piac tagállamai 3 582 272 tonna marha- és borjúhúst termeltek. A hat állam lakossága azonban évente mintegy 4 283 242 tonna marhahúst fogyaszt, tehát saját termeléséből csak 87,4 százalékban biztosítják az ellátást. 1964-ben tehát 700 974 tonna behozatalára szorultak. Előreláthatólag a legközelebbi években számolnak azzal, hogy önellátókká válnak. Nehogy „kífaggyon" az eke... Érsekújvártól .. Udvard. A közNem messze van ségben egy ötmmmm

m~—~"""ezer hektáros szövetkezet működik. Nagy ez a közös gazdaság, s nemcsak területben, létszámban, hanem eredményekben is jelentős. Ki ne ismerné az udvardi kertészetet? Messze környéken híres az udvardi zöldség. Zamatos, ízes, húsos paprikájukat szívesen vásárolják az érsekújvári piacon. A kertészet virágai meg úgyszólván elbűvölőek. A fő termelési ág természetesen náluk is a gabona és kapásnövények termesztése. Éppen ezért most, a késő őszön is serényen munkálkodnak még a határban. Egymás után fordulnak oe a gazdasági udvarba a kukoricával megrakott pótkocsik, hogy lerakják terhüket a kukoricagórékba. Ködhomály borítja a tájat, nedves a kukorica, ám nem várhatják, amíg megszárad a levél. November derekán már nehezen száll fel a köd. A napsugár is csak imitt, amott tudja átszűrni. ^^^^^^^^ a segédagronómussal. A szöIsmerkedes vetkezet „agy• trösztje" a nagy irodaházban van. Az egyik bejárat melletti ajtón bekopogok. Azzal a szándékkal jöttem ide, hogy az agronómustől megtudjak egvet mást A?, irodában - három-négy asztal — de csak egyetlen embert ta lálok. — Rácz józsef segédagronómus — mutatkozik be. — Éppen jó, legalább helyben vagyok — mondom. — Az őszi munkák felől érdeklődik? Én csak segédagronómus vagyok. Nemrég szereltem le, még nincs áttekintésem a szövetkezet helyzetéről. Talán Idehívnám mérnök elvtársat, a föagronómust. Csak néhány percig maradtam egyedül, mert a zootechnikus jött az irodába. Valami megbeszélnivalója van neki is a főagronómussal. Együtt várakozunk hát, Pekarik józseffel. Az „üres" időt azzal töltjük, hogy a zootechnikus elmond egyet-mást az állattenyésztés helyzetéről. _______ bevallani, hogy .. .. ... az utóbbi időNem röstelli ben az egy ™™"nappal ez előttihez viszonyítva egy literrel csökkent a tejhozam. — Tudja ez az időszak, amikor az állat megérzi a takarmányváltozást. A fejősteheneknél ez a tejhozam csökkenésében mutatkozik meg. Azért mégis jobban állunk, mint évekkel ezelőtt. Takarmány is több van, meg aztán nagyobb hozamú a jószág. Sikerült egynéhány kevéshozamú állatot kiselejteznünk. A sikerült szót hangsúlyozta. Később megtudtam, miért. Elmondott egy kis epizódot a korábbi évekből. — Most már könnyebb a dolgunk, nekünk zootechnikusoknak, mint évekkel ezelőtt. Akkoriba a „járásiak" szigorúan vigyáztak arra, nehogy csökkentsük a száz hektárra „megszabott" állatsűrűséget... Emlékszem a hatvankettes esztendőben szűkiben volt nálunk a takarmány. Féltünk az átteleltetéstől. Mit tettünk hát? Évközben kiselejteztük a „gyengébb" teheneket, ne fogyaszszák fölöslegesen a takarmányt, jobb, ha azok eszik meg, amelyek sok tejet adnak. Megtudták ezt a járáslak. Erre fel igen sűrűn látó gattak bennünket, nehogy mind el adjuk a haszontalan teheneket. Hiá ba volt. Tudtuk, „kikapunk" érte. de százharminccal csökkentettük a létszámot. És csodák csodája! Kettő• százharmincezer literrel növeltük egész évben a tejhozamot. Emellett csökkent a tejtermelés önköltsége, s valahogy átvészeltük a telet is.. mert ' közben előkerült a főagronómus. Istenes Andor ——mérnök, szerény, megfontolt, jókedélyű „harmincas" fiatalember. Ogy mondják, ténykedése minden tekintetben előbbre viszi a közös gazdálkodást. Be sem fejezhette A főagronömus: A virágkertészet sokat hoz a konyhára. (Kerekes felvétele) Magyarországon, Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen tanult. Jó szakember. Élmény vele a beszélgetés. Az első kérdésre megered belőle a szó. — Nehéz nyarunk volt, az ősz sem más. Elképzelheti, milyen rendkívüli dolog: szeptemberben még arattak a kombájnok, ám a talajt már a vetésre kellett előkészítenünk. Ez az oka annak is, hogy kissé „kiszabadultunk" az időből. Kétezer hektár szántanivalóból még ezerháromszáz várja az ekét... És az ősz szalad, rohan ... — Csak aztán kt ne fagyjon az eke a földből? — Most már megnyomjuk a gombot — mondja — hiszen a cukorrépával végeztünk. Van még néhánv hektár kukoricánk, és aztán teljes erővel hozzáláthatunk a mélyszán táshoz ... Nem félünk az idő rohanásától sem. Emberek, gépek, fogatok egyformán szorgalmasan dolgoznak. A legrégibb módszerek a legújabbal vannak hasznos keveredésben. Miért mondom ezt? Sokszor nem boldogul a gép. Aratáskor százötven hektárt kézzel vágtunk le. Most is érezzük, hogy a tíz „détéből" a vetés Idején csak öt végezhette a mélyszántást, a többi a talajelőkészítésben dolgozott. A kerekes traktorok nem bírták a nehéz talajon. ____________ foglalkoztatják a .. . . , , föagronómust. Nem kis gondo

k Mivel rae

gkés——————— tek, most már minden erőt összpontosítaniuk kell. Természetesen a munkák meggyorsítása érdekében előtérbe került az anyagi ösztönzés. A traktorosok hetente kapnak célprémiumot, attól függően, mennyit és milyen nehézségi osztályú földet szántanak fel. Pelsze a szövetkezet traktorosainak is, mint minden tagnak, kijár a munkaegységenként a 18 korona. Ezt a munkaegységértéket, minden hónapban (szilárd díjazás formájában) még a nagy beruházások ellenére ls meg tudják adni. Ez a biztosítéka annak, hogy a munkaegységek mögött mindig tényleges munka áll. Nem ls kell ma már az embereket múnkára bíztatni, sőt a vezetőségnek sem kell azon törnie a fejét, hogy — és még télen is — rendes ruhához juttassa a tagságot. A kertészet, zöldség-, gyümölcsös virágkertészet, valóságos aranybányája a szövetkezetnek. Maczko Ferenc főkertész irányításával nagyszerű sikereket érnek el. A főagronómus büszkén mutatja a 32 árt kitevő üvegházakat, bennük szebbnél szebb értékekkel, virágokkal. Három hektáros virágkertészet 300 ezer korona bevételi Az idén — a paradicsom kivételével — jól sikerült minden. ennek a főker_ , , .. ... tész, az agronóEgyforrnqn oru

l raus és a ta

g. ————— ság. A főagronómus csak akkor örül majd igazán, ha az utolsó barázdát szántja a DT a határban Mert most már könnyen kifagyhat az eke a földből, s ez az, amit nem szeretne, sem ő, de senki sem az udvardi szövetkezetben. MÉRY FERENC 1 FALU —10 HÍR ÚJBARS • A SÁNDORHALMI PUSZTÁT is beleszámítva 1214 lakosa van a falunak. A második világháború alatt, mivel soká állt itten a front, a házak 70 százaléka megrongálódott. Ma ezek a házak olyanok, mintha újak lennének. Üj ház azonban kevés épült a faluban, a felszabadulás óta csak 13. A HNB-nak lakásproblémája nem volt, s jelenleg sincs. • 1952-BEN ALAKULT a szövetkezet, amely S60 hektáron gazdálkodik. 19S2 óta Nevidansky Kálmán áll a szövetkezet élén, s azóta jobb a gazdálkodás. A csúcsmunkák idején a 75 állandó tag mellé további 100—120 kisegítő társul, hogy a munkákat idejében elvégezhessék. A géppark is megfelelő, egy traktorra 58 hektár szántó és 8 hektár rét megművelése jut. B 35,71 MÁZSA BOZA és 31,28 mázsa árpa termett az idén hektáronként. A szövetkezet a kalászosokból 78 vagon termést várt és 95 vagonnal termett. A cukorrépa ls jól bevált, 50 kiló híján 400 mázsa termett hektáronként, s a szövetkezet a tervezettnél 21 vagonnal többet adhatott el belőle. • A PERONOSZPÓRA MIATT gyenge volt a dohánytermés, csak 3 mázsát adhattak el egy-egy hektárról. A növénytermesztés azonban így is teljesítette a háromnegyed évi bavételi tervet, sőt néhány ezer koronával túllépte. Az állattenyésztési gazdálkodásban viszont 200 ezer koronfis lemaradás mutatkozik. Oka a kis tej- és tojáshozam. Előreláthatólag a napi tejhozam 4,35 liter lesz tehenenként, az évi tojáshozam pedig 81 darab egy-egy tyúktól. B JAVULT A SÚLYGYARAPODÁS a hízósertéseknél és a hízómarhánál. A sertések 57 dekát szednek magukra naponta, a hízó. marha pedig 1,28 kilót. Az év elejétől a súlygyarapodási átlag mégis csak 42 deka, illetve 86 deka, mert az aratás előtti három hónapban a szövetkezetnek nem volt abraktakarmánya. B A SZÁNTOK JÁRÁSI VERSENYÉBEN Antal Pál, a szövetkezel traktorosa vezet. A második helyezett előtt 64 hektár előnye van. Az előző években is az élenjárók között, végzett a lévai járásban és feltételezhető, hogy Antal elvtársnak az idén sikerül megtartania az első helyet. B A CUKORRÉPÁT kilenc katona 3 teherautóval szállította el a szövetkezet földjelről. Ügyesen dolgoztak, naponta 9—12 vagon cukorrépát fölraktak. A segítség Jól jött a tagságnak, nyugodtan végezhette a vetést és a kukoricatörést. B 1958-BAN Oj KÖZÉPISKOLÁT kellett volna kapni a falunak. A terv azonban megváltozott, az iskolát Káinára helyezték át, s ide fognak járni az újbarsi gyerekek is. Jelenleg B tanteremben váltakozva tanul a 273 diák. A 15 tanító közül heten tartottak igényt lakfisra. A HNR ele. get tett kérésüknek s biztosítolt helyet a számukra. B A TÖMEGSZERVEZETEK közül a CSISZ a legaktívabb. 1958-ban a járási színjátszó versenyen televíziós készüléket nyert. Tavaly ugyan nem tanultak be színművet, az Idei télre azonban készülnek. A CSEMADOK szervezete 1961 óta nem sokat hallat magáról. B A FALUSI KÖNYVTÁRAT ok tóber 1-től Kacina Károlyné vette gondozásba. A tanítónő a hangos híradóban ismerteti időnként egyegy könyv tartalmát, hogy fölkeltse az érdeklődést. Jelenleg 95 állandó olvasója van a könyvtárnak, s 1320 könyv áll az olvasók rendelkezésére. (bj) REKORDTERMÉS GYAPOTBÓL A becslések szerint az idén 51,6 millió bála gyapottermésre számítanak a világon. Ez egymillió bálával több, mint a tavalyi rekordtermés. A legnagyobb gyapottermő országok közül Pakisztánban kisebb a termés, ellenben Egyiptomban és Mexikóban 13—13 százalékkal több termést várnak. 1965, . november 11. * ÚJ SZÓ S