Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-06 / 308. szám, szombat

A ki az ókorban először ne­vezte Pamírt a világ tete­jének, nyilván nem tudta pon­tosan elképzelni bolygónk alak­ját. Jövőbe látó képzeletével azonban megsejtette, hogy a „hál", amelyben élünk, éppeo itt, Közép-Ázsiában van legkö­zelebb az éghez, ugyanis a Hi­malája, a Pamir, a Hindukus, a Tiensan hegygerincei óriási protuberanciákként törnek egy­re magasabbra, a Nap felé. Az Idő azonban új elnevezéseket és fij hasonlatokat szül. Azt hi­szem, ennek az országnak leg­találóbb új elnevezését négyezer méter magasságban Rangkul he­gyi raluban hallottam Davljat­bek Ajdarovtól, a Lenin kolhoz nyolcévfolyamos Iskolájának fi­zikatanárától. Egy kolhozünne­pélyen pohárköszöntőiében a „Föld tégnyomáskamrájának" ne­vezte. A Szovjet—Pamlr eépe augusz­tusban ünnepelte az 1925-ben itt megalakított Felső-Badahsani Au­tonóm Terület fennállásának 40 éves jubileumát. Horog, a te­rület székhelye (Pamír egyetlen és a Szovjetunió legkisebb vá­rosa) azonban semmiben sem hasonlít „légnyomáskainrára". A 12 ezer lakosú város „csak" 2200 méter magasságban fekszik. A tiszta, aszfaltozott, jegenyé­vel körülültetett városka a kau­kázusi kisvárosokra emlékeztet. A területi székhelyek minden­napi életét éli: sietős emberek­kel találkozunk az utcákon, a legtöbben európai szabású ruhát viselnek, ki-ki hordja még a jellegzetes tübelejkát, de több ségben vannak a fehér nylonka­lapok. A taxisofőrök mindjárt felajánlották szolgálatukat, hogy elvisznek a közeli kislakokba, hegyi falvakba ... • UTAZÁS A „VILÁGŰRBE" Szóval a város normális életét élte, és semmi sem emlékezte­tett arra, hogy a „világ tetején" vagyunk, ahová nem is olyan régen nagyon edzett lovakon vagy szamarakon 15—20 napig tartott az út a legközelebbi la­kott völgyekből. A tadzsikisztán! Dusanbéböl Horogba egy órát tartott az út. Természetesen repülőgépen, a világ egyik legbonyolultabb lé­gi útvonalán. A pilótakabinban ültem. Pjotr Makszimovics Rja­bov, az II 14 parancsnoka el­mondta, hogy már 16 éve „rep­des" ezen a vonalon, de minden alkalommal izgul, mint a sebész a műtét -előtt. Az út egyharma­dát ugyanis szakadékban kell megtennie — fölötte is, mellette is sziklafal. A közelmúltban még úgy repültek, hogy a repü­lőgép szárnya és a sziklák kö­zött legfeljebb 20—30 méter tá­volság volt. Vigyázniuk kellett, mert a túlsó oldalon húzódott a határ, ott már idegen légitér volt. Most azonban megállapo­dást kötöttek Afganisztánnal, s a repülőgép egyik szárnya már afgán terület fölé nyúlhat. Ütezerszáz méter magasság­ban repültünk. A pilóták oxi­génkészüléket használtak. Ne­kem már nem jutott, de nem éreztem magam rosszul, mert olyan rövid ideig tartott a re­pülés. Amikor aztán Horogból Kelet­Pamlr központjába, Murgabba készültünk, úgy felszereltek bennünket, mint az idegen boly­gókra készillő űrhajósokat. A te­rületi tanács egészségügyi osz­tályának vezetője megparancsol­ta, hogy vigyünk magunkkal oxi­génpárnákat, szalmlákszeszt, va­lerián.cseppeket, validolt, anti­biotikumokat. Figyelmeztetett: a hágón órákon át ötezer méter magasságban vezet az út, aztán több napot négyezer méter ma­gasságban Murgabban kell töl­tenünk. Ott pedig 36 százalék­kal kevesebb ozigén van a leve­gőben, s aki nem szokott hozzá, nehezen viseli el az itteni lég­köri viszonyokat. Aztán Horog­ban a tavasz gyorsan változik nyárrá, Murgabban viszont rit­ka az olyan nyári éjszaka, ami­kor nem fagy. • „ÍGÉRET FÖLDJE" - GEO­LÓGUSOKNAK Murgabig 307 kilométert kel­lett megtennünk a Horogot és a völgyben fekvő kirgiz Os várost összekötő autóúton. Az útvonal elég forgalmas, hisz raj­ta keresztül látják el a 85 ezer lakosú Felsó-badahsanl Autonóm Területet minden szükséges cik­kel. Ezen az úton évente mint­egy 75 ezer tonna rakományt szállítanak a Pamírra. Visszafelé üresen mennek az autók, a terü­let egyelőre semmit sem termel. A vezetők hangsúlyozzák, hogy „egyelőre", mert ennek az álla­potnak nemsokára vége. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának expedíciója a harmincas években sok értékes ásványlelőhelyet fedezett fel a Pamíron. A háború után a geo­lógusok újult erővel láttak a természeti kincsek kereséséhez, és világméretben páratlan meny­nyiségü nemes fémet tárlak fel. A geológia rakja le az új Pa­mir jövőjének alapját. Első he­lyen a villamos energia szerepel. A szakemberek kiszámították • csak a Pjandzs folyó és mellék­folyói mintegy 213 millió kilo­watt energiát képesek fejleszte­ni. Köztudomású, hogy a Szov­jetunió Afganisztánnal megál­lapodott, hogy közösen erőmü­vet építenek a határfolyón. Elő­zetes tervek szerint a Pjandzson nyolc erőműből álló vízi lép csőrendszert építenek, amelynek évi teljesítőképességét 80 mii- ' liárd kilowattórára, a világméret ben legolcsóbb energ^ira becsű lik. A tervezők óriási vállalatok építését helyezik kilátásba | magán a Pamíron, továbbá az összes közép-ázsiai köztársaság­ban és Afganisztánban, s a Pa­mír kősivatagaiban sok millió hektár fűidet akarnak termővé tenni. • CSILLAGOK A LATÖHATÁR FÖLÖTT A Koj tezek hágón éjjel kel­tünk át. Először fogott el az az érzés, hogy a világűrbe nyúló helyen vagyok. Az ember szá­mára szokatlan: nemcsak fenn, hanem lenn, alattunk is. eget láttunk. Lent az óriásivá nőtt, ismeretien okból fölöttünk el­liptikus formájú hold világított. Ragyogó csillagok sokasága ha­talmas kupolát, alattunk pedig félgömböt alkotott. A murgani szállodában min­denki másképpen aludt: egyesek oxigént szívtak, mások szalmiá­kot szagoltak, álmatlanságban szenvedtek. Viszont voltak, akik nyugodtan aludtak. A hegyi be­tegség vagy tengeri betegség nem mindenkire hat egyformán. Murgab reggel Rerih képeire hasonlított. A napsugarak vakí­tóan visszaverődtek a köbércek­ről. Sehol egy fa, sehol egy bo­kor, sehol egy fűszál. Az elje­gesedett sivatag sötétbarna kőrengetegében szintén barna, kerek, kőhöz hasonló tárgyakat pillantunk meg. Ezek nem kö­vek! Ezek az ún. pamfri „pár­nák" — növények. Murgab állat­világában elengedhetetlen táplá­lékai. Közelről hatalmas sündisz­nóknak látszanak. Tüskéik közé homok, apró kavics szorult. Ez a „cementező" anyag ellenálló­vá teszi e növényeket a széllel és a faggyal szemben. Tavasszal hajtásokat ereszt, velük táplál­koznak egész évben a jakok, pa­mirjuhok, argallk, kacsgárok. Csemegének számít, mert a pa­mfri „párna" 15 — 30 százalék cukrot tartalmaz. A nyári éjsza­kai fagyok úgy átalakították a növények fotoszintézisének me­chanizmusát, hogy bennük fo­kozottabb ütemben megy végbe a cukorkiválasztódás. • LEGKÖZELEBB A HOLDHOZ Amikor Zlkmund és Henielke nemrégen a Pamiron járt, amely­nek egzotikus világát negyvea évvel ezelőtt nagy honfitársuk, Július Fučík is megörökítette, meglepődve állapították meg, hányan kaptak autogramot Fa­éíktúl. Nevüket és könyveiket szintén ismerték. Manapság könyv, rádió, újság, mozi köti össze Pamírt a nagyvilággal. Ott, ahol a forradalom előtt csak egy iskola volt, most 263 mt­ködik. Több mint húszezer ta­nuló sajátítja el a szükséges it­mereteket. Nem véletlen, hogy a Pamiron a legmagasabb a főisko­lai végzettségű egyének arány­száma. Davljatbek Ajdarovval kezd­tem a riportot, vele is fejezem be. Pohárköszöntöjében ezt mon­dotta: — Azoknak a szovjet űrhajó­soknak egészségére ürítem poha­ram, akik — remélem még, eb­ben az évtizedben — eljutnak a Holdra. Szeretném, ha egy mur­gab! pamlri is lenne köztük. Hisz mi, akik négyezer méter magasságban lakunk a tenger­szint fölött, minden más ember­nél magasabbra hatoltunk a vi­lágűrbe ... Teljesüljön kívánsága! ILJA AGRANOVSZKI) PAMIR - A VIIÁG TETEJE J H • HAJÚFELVONÚ Hogyan biztosítsák az átmenő hajóforgalmat a Jenylszejen, a kraszno­jarszki vízi erőmű víz­hozammérési szelvényén? Hajózózsilipek építése itt nem célszerű: a nagy víznyomás és más körül­mények következtében nagy veszteségekkel jár az építkezés, s nem biz­tosítja a szükséges meny­nyiségű folyami teher áteresztését. Ezért a krasznojarszkí vízi erőműnél ferde hajó­felvonó forgóberendezésű változatával oldották meg e problémát. A le­küzdendő víznyomás nagyságát és az átszállí­tott hajók vízkiszorítását tekintve egyedülálló szer­kezet. A vlzíerőmű-központ alsó bögéből acélkádban — hajófelvonóval emelik át a hajókat a víztároló­ba. A hajószállító kamra ferde síneken mozog. A kamrának több mint ezer métert kell megtennie. hogy a kamra a folyó szintjétől a duzzasztógát legmagasabb pontjáig 110 méterre emelkedjék. A hajók beeveznek a kamrába, és csak akkor jönnek kl, amikor a víz szintje a kamrában és a folyóban megegyezik. A kamra ferde sínpályán a víztároló felé halad, s kinyílik elülső része, hogy kibocsássa a hajót. A felvonó felső pontján, a gáttal egy szinten van egy 106 méter átmérőjű forgókorong . . . A hajófelvonó tervezésé­ben húsz tudományos kutatószervezet vett részt. • FOGÁSZATI KOZMETIKA A fogászok számára na­gyon fontos a fogak szí­ne, hisz az elveszített va­lódi fogakat pótló műfo­gaknak nem szabad kül­sőleg különbözniük az eredetlektől. Mihail Gernyer, a har­kovi fogászati anyaggyár főmérnöke bemutatott nekünk egy plaszttk­anyagfogat. Háromdimen­ziós összetételű plasztlk­anyagből készült, hőálló, tartós. A mérnök fel­hívta figyelmünket a fog színére. — Nézzék, e fogról kü­lönféle színárnyalatok verődnek vissza. A szín helyes megoszlásával • műíug természetesnek, valódinak tűnik. Ez < tulajdonsága a sajtolási folyamatban alakul kl. A présmintába előre meg­határozott árnyalatú plasztikport szórunk, s a kész műfog így megkap­ja a kellő színskálát. Nyikolaj Nyeszvityeako (CTK - felv.) A MAR TOBB MINT SZÁZEZER LAKOSÚ BRATSZK KELET-SZIBÉRIA KOZPONTJAVA FEJLŐDIK. BALRA BRATSZK, JOBBRA AZ ÉPULO ÚJ LAKÓNEGYED. A végtelen csend tója, a zord tajga — nemrégen még ez a jel­ző illett a Komi Autonóm Szov­jet Szocialista Köztársaságra. Ez az ország ma azonban a vorku­tai és intai szenet, az uhtai kő­olajat és gázt, a koszlani fát, a pecsorai halat jelenti. — A sarkkörön tűi, Vorkutá­ban már tízezer ember él. Az idén üzembe helyezték a Juny­Jaga-i új szénlelőhely első bá­nyáját. A Vorkutában nemrégen megnyitott új bánya 15 ezer ton­na kiváló minőségű kokszolható szénnel látja el az északnyugati vállalatokat — újságolja Nyiko­laj Uspik, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke. A vorkutaiak a legtuóbbi két évben több mint négyezer új lakást kaptak. Kétezer gyerme­ket helyeztek el a bölcsődékben és napközi otthonokban. A vá­rosban 32 új üzlet és 14 vendég­lő nyílt. Sziktivkar, a köztársaság fő­városa is nagyarányú építkezés­sel büszkélkedhet. Tavaly továb­bi két, kétezer férőhelyes isko­la, nyolc bölcsőde és napközi otthon, filmszínház nyílt meg. A város nemsokára postapalotát és új automata telefonközpontot kap. Tizenhat új üzlettel, kilenc vendéglővel és kávéházzal sza­porodtak a meglévők. Több mint kétezer lakásba bevezetik a gázt. E sarkvidéki köztársaságban működik a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának fiókintéze­te, mely jelentősen hozzájárul a természeti kincsek feltárásához és a termelőerők fejlesztéséhez. AZ OLDAL ANYAGÁT AZ ÜJSZÖ SZÁMÁRA BESZEREZTE A NOVOSZTYI SAJTÓIRODA. 38 tudományos expedíció végzett kutatásokat komi földön. Negy­ven tudományos mű eredménye már érvényesül a gyakorlatban. Tavaly az intézet nyolc tudomá­nyos munkatársa védte meg ér­tekezését és nyert tudományos cimet. Pjotr Vavilov, az intézet elnöke, a neves biológus elnyer­te a mezőgazdasági tudományok doktora címet. Rég elmúlt az az idő, amikor a köztársaság fővárosát csak a Knyazs-Pogosztig vezető ország­út kötötte össze a külvilággal. Sziktivkarnak most pályaudvara, a város másik végén repülőtere van, amely üvegből és plasztik­anyagból készült csodálatos épü­let. Csak kikötője nincs a komi fővárosnak. De nemsokára az is lesz. A közeljövőben Nyizsnyij Csov táján megkezdik egy folya­mi tengerhajózási kikötő építé­sét. Ojabb repülőjáratok nyílnak. Naponta négyszer fog indulni Moszkvába repülőgép. Oj élet fakad az országutak mentén. Nemrégen ünnepelték Andrej Jurkin sofőrt, aki már 27 éve dolgozik északon, s 15 évvel ezelőtt örá bízták az első autó­busz vezetését. NYIKOLAJ GRIBKOV Egészségvédelem a Sarkvidéken A sarkkörön túl zord a természet: kevés az ibolyántúli sugár­zás, ingadozik a légnyomás, erős szelek fújnak. A szervezetre ható negatív tényezők ellenére a legészakibb tájakon élő em­berek általában egészségesek. Ezt sok tekintetben a jó egész­ségvédelemnek köszönhetik. A murmanszki terület sarkvidéki részén a forradalom előtt csak egy orvos és három felcser működött. A kezelésért fizetni kellett. 1943-ban megnyílt egy ötven férőhelyes kórház és két rendelős ambulatórium. Jelenleg sokkal nagyobb ütemben fejlődik az egészségügyi hálózat. Csupán a legutóbbi öt évben 13 kórházat, 12 poliklini­kát, 11 gyógyszertárat, egy vérátömlesztő állomást, járványvé­delmi állomást adtak át rendeltetésének Minden kórházat ellát­tak röntgenfelszereléssel és klinikai laboratóriummal. A mur­manszki területen ma már ötven kórház és szülőotthon van (8135 férőhellyel), 158 ambulatórium és poliklinika, több mint 250 rendelő és tanácsadó, több gyógyszertár, három szanatórium és egyéb egészségügyi berendezés áll a lakosság rendelkezésére. Kirovszkban, ahol a Szovjetunió legnagyobb apatitkombinátja van, munkahigiéniai és foglalkozási betegségeket kutató területi intézet működik. Kola-félsziget lakóinak egészségére kétezer orvos és 6280 kö­zépfokú egészségügyi szakember vigyáz. Az egészségügy össze­sen 17 ezer személyt foglalkoztat. Murmanszk vidékén 300 beteg jut egy orvosra.

Next

/
Thumbnails
Contents