Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-27 / 329. szám, szombat

A JÖVŐ VÁROSA | /ágsellyét, az egykori parasztközséget sokáig 1/ csak házi kisiparáról, gazdag mezőgazdasági ' termelési lehetőségeiről ismerték. Ez adta pa­tináját, ezt fejezte kt e vágparti település jellege. Az elsárgult, régi feljegyzések sem sokat mondanak múlt­járól. Csupán annyit említenek meg, hogy lakói, a kelták időszámításunk előtt körülbelül a IV. század* ban alapították. Sok érdekes emlék és lelet, edények, hangszerek bizonyítják, hogy Közép-Európa civilizált városaihoz tartozott. Ezenkívül a környéken és a vá­rosban végzett ásatásokból is arra lehet következ­tetni, hogy Vágsellye Nyitra szomszédságában a Nagymorva-Birodalom idején is fontos kulturális-gaz­dasági gócpontnak számított. Ezért az utóbbi években a turisták is gyakran felkeresik. Ha az idegenvezető a közelmúlt és a jelenkor ered­ményeinél is időzni kénytelen, szólnia kell annak jö­vőjéről is. El kell mondania, hogy a város csak a felszabadulás után épült igazi várossá. Határában a Duslo vegyipari kombinát egyben az egész környék arculatát is megváltoztatta. 0) vér kering a régi tele­pülés ereiben s a lelkes munkások, tervezők, mérnö-> A Duslo vegyipari kombinát a város büszkesége. Országszerte is nagy hírnévnek örvend. SZEMLE A DUSLÓBAN , ľ, / -ľx I J u^aJa i. 7,!1„ o m„'i, Kln t a város határában hatal- gyikombinát munkalázától kök, építészek alkotásának lüktetése nemcsak szük ma s termelőcsarnok, bodor füstöt tő üzemrészii Uzemrészlegeit. Délután két úra, szirénák mo lükte- gyár építését. Az első és a má­seriik szakasz lényegében már be­fejeződött és a gyárban nagy környezetben, hanem az ország messze tájain is kéz- ptpátő kémények és a Dusio ve Zelfoaható. gyikombinát közel százhektáros noton ricsaja jelzi a reggeli mfl . , . .. zeijognaiü. beépített területe vonja magára a 8z ak végét. Kisvártatva a mun- mennyiségben állítják elő a nit­Hét év óta az újságok is gyakran írják le a fejlődő íátogatő figyelmét. Itt voltam kások, asszonyok százai lépik át r°8 é n tártaimé mfitragyát, a hu­város nevét melu nem járási székhely ugyan, ám 1958-ban az alapkő letételénél és az üzem kijáratait. 8ľan savakat, melyeket trágyázás­, U „„,,iL. („„,„. „onninnri nňnnnntirinri 11 1 " kkor l tervrajzok ismeretében Az autóbuszok egymás után ér- ra és a takarmányok hamarosan hazánk egyik fontos vegyipari gócpontjává kIváncsla n bámulom a gyorsan kezn ek és a szélrózsa minden irá növi ki magát. SELLYEI KRIMI Az utóbbi években a város né­pesedés tekintetében jelentősen gyarapodott. Ebből következik, hogy a bűnözés ls növekedett. — Teljes határozottsággal azért ezt nem állíthatjuk — igazít hely­re Michal Borovský kapitány, a körzeti közbiztonsági szerv kiren­deltségének vezetője. — Nagyobb törvénysértésre, bűnözésre az utóbbi években nem került tor. Imitt-amott csak kisebb garázda­ságok, . bicikli-lopások fordulnak •ló. Néztm a kimutatást s az ada­tokból látom, hogy ez idén az első negyedévben 11, a második­ban 30, a harmadikban pedig 44 komolyabb bűntettet tartanak nyil­ván. — Ezek között természetesen olyan kriminális Ügyek ls szere­pelnek, amelyek a gazdasági szer­vezetek éberségének biányábAI erednek. Nem elégséges a társa­dalmi tulajdon védelme, felületes a nyilvántartás, nincs meg a kel­lő ellenőrzés. Ezek a tényezők a közbiztonsági szervek munkáját is megnehezítik — vallja be Bo­rovský elvtárs. emelkedő, és a takarmányok dúsítására egyaránt szívesen használnak fel még mindig épülő ve- nyáb a szállítják haza a munkás- a mezőgazdasági üzemek. rar 8m\nd^n U 5f«órábS S Í ľndul auťó- . ~ "f^sak eze k^ n a *! r m«: busz. de nem panaszkodhatnak a ke k« ,fy ar tl u k T b k/ p" 0 1 '" vidékiek sem, hiszen pótkocsikkal . ~ A k ö*«'iövőben megerősített járatok gyorsan le­bonyolítják a csúcsforgalmat. Bent az adminisztrációs ápQlet­ben még nem fejeződött be a munka. A folyosókon sietős mér­nökök tervekkel, hivatalos papí­rokkal a kezükben igyekeznek az Igazgató irodájába. A „diri" azon­ban nem fogad, angol, német és megkezdjük a kaucsuk gyártását is. Igaz, ehhez előzőleg a techno­lógiai eljárásokat is pontosabbá kell tennünk, mert nem mindegy az, hogy mennyire rúg majd a termelési költség. — Hány munkást foglalkoztat a kombinát? — A környék minden munka hazai szakemberek csoportjával erőfeleslegét ,.felemésztjük". le­tárgyal az üzem harmadik szaka- lenleg több ezren dolgoznak az sza építéséről. üzemben. Természetesen az üze­JOZEF VICÉK vegyészmérnök, met tovább bővítjük és egyre több diszpécser lát vendégül az Igaz- munkásra lesz szükség, gató helyett, aki úgy ismeri az . r fj i keresti lehetőségek? egész gyárat, akár a tenyerét. Tő- — Ha a segédmunkások fizeté­le értesültem arról is, hogy há- sét veszem alapul, egyik sem ke­rom szakaszban valósítják meg a res 1300 koronánál kevesebbet. VILLÁMINTERJÚ A fejlődő város hétköznapjairól Elegánsan öltözött, jól táplált emberekkel méltán dicseked­het a város. Ám közelebbről is kíváncsi voltam a sellyeiek életére, lehetőségeire. Ezért felkerestem Hlavatý István elvtársat, a VNB elnökét, aki készségesen válaszolt a ripor­ter kérdéseimre. Miben mérhető le legin­kább, hogy jobb lett a la­kosok élete? Új, emeletes lakosok háttérbe szorítják a falusias típusú házakat, kidomborítják a fejlődő város képét. Ezek szerint takarékoskod­nak a lakosok. Milyen a vásárlóerejük? - Azt hiszem értékmérőnek ~ TaValy CSUpán 3 J ednota a föelalkoztatotts á e ot és a c s a- elárusító boltjaiban 39 millió t 8?Ä - »! 337 ezer koronát fordítottak ádok kereset! lehetősegeit te- élel mi Szervásárlásra és 38 mii­FALUTOL A VAROSIG Régi Ismerőseim elbeszélésé- Az első köztársaság idején alig bői megtudtam, hogy Vágsellye 4500 lelket számlált. A járási „az ország legszárazabb vidéké- hivatal székházán kívül mind­nek központjában települt". A össze néhány középület, egy Is­kőhajításnylra folydogáló Vág kola, templom volt itt. vize ennek ellenére — főképp Jobbágy Lajos, Pittich Károly a hóolvadás idején és a nyár- és a többi környékbeli forradal­eleji felhőszakadások alkalmá- már bíztatása lelkesítette Sely­val — évszázadokon keresztül i y e kiszolgáltatott népét. „El* rettegésben tartotta a lakossá- jön az Idő — hangoztatták — got. amikor megváltozik a város — Hogyan kivédeni az árvi- képe, szabad, boldog élet köl­zek pusztítását? Miképpen meg- tözik majd az otthonokba", zabolázni a rakoncátlan folyót? stelner Gábor és Major Ist­- ez a kérdés sokáig foglal- vá n kommunista képviselők a koztatta Sellye dolgos népet. legIels6b b törvényhozó testület­1887-ben végre gyümölccsé ben í s tolmácsolták a város érett az akarat. Armentesitő fejlesztésének és a nyomor társulat létesült Vágseltyén és megszüntetésének Igényét. Gya­idő alatt helyrehozták a hábo­rús károkat, az új családi há­zak gombamódra nőttek. Ma új köntösben fogadja Vágsellye a látogatót. A még sék el a látható alacsony házak felett ket. emeletes toronyépületek, gyár­kémények körvonalazzák a má­tyusföldi város panorámáját. A kormány új vegyipari kom­binát építését hagyta jóvá Sely­kinthetjük. A Duslo üzemben rengetegen találtak foglalko­zást. Ezen kívül sokan dolgoz­nak a szövetkezetben. Inkább az okoz problémát, mire költ­családok Jövedelmü­Szeretném, ha közelebbről kifejtené véleményét. Abból indultam ki, hogy noha eddig 108 család vásárolt 116 270 ezer koronát ipari cik­kek beszerzésére. Az EFSZ tagjainak havi keresete megközelíti az ipari munkások jövedel­mét? — Jó szövetkezetünk 1689 hektáron gazdálkodik. Ez idén csak gabonából nem érte el a Széltében — hosszában • A céhek a középkorban jontos szervezetet voltak a vá­ros kézműveseinek. A kézműve­sek közül azonban egyedül a szövők és a kosárfonók őrizték meg mesterségüket. • Nagy látogatottságnak ör­vend a városi könyvtár. A mű­velődni, szórakozni vágyó lako­sok évente 31 ezer kötet köny­vet olvasnak el. Ez idén az ol­vasók száma 1321-re tehető. Kár, hogy a városi népkönyv­tár eldugott helyen és az idők­től megviselt épületben fogad­ja lelkes látogatoit. • Glofák bácsi hét évvel ez­előtt tartotta aranylakodalmát, 57. boldog évét éli kedves fe­leségével. • A város kulturális életét kedvezőtlenül befolyásolja a kultúrház hiánya. A rendezvé­nyekre egyedüli lehetőséget a Népmüvelődési Otthon biztosit, mely sem befogadóképességé­vel, sem pedig esztétikai szem­pontból nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. • Az 1898-ban épült vasúti összekötő hidat a menekülő fa­stszták jelrobbantották. Ugyan­csák levegőbe repítették a köz­úti hidat is. E két fontos ob­jektum újjáépítését a háborús károk helyreállításának idő­szakában, a kétéves tervben fe­jezték be. • Örvendetes jelenségként könyvelhetjük el a kórház épí­tését. Egyelőre a lakosság egészségvédelmét csak a régi poliklinika biztosítja. Az új kórház a városon kívül a kör­nyékbeli lakosság egészségvé­delmének kérdését is megoldja. • Az első mentőautó 1947­ben robogott végig a város ut­cáin. Rehák Géza gépkocsive­zető áldozatos segítőkészségét a gyors orvost beavatkozásra szorulók igen dicsérték. Azóta négy korszerű betegszállító ko­csit mondhatnak magukénak a poltklinlkán. • 2400 diák tanul a város különböző iskoláin. Az alapfo­kú kilencéves iskolában azon­ban két váltásra folyik a taní­tás. Kevés a férőhely, noha 38 tanterem 611 rendelkezésére, melyet irodákból, tanácster­mekből és egyéb helyiségekből alakítottak át. • Érdekes, de igaz, ember­emlékezet óta 1947-ig dobolás­sal adták köztudomásra a vá­ros hivatalos közleményeit. Az •utolsó „Kisbíró" Kmotrík József volt. Azóta a helyt hangos­beszélő közvetíti a városi nem­zett bizottság közérdekű közle­ményeit. • Epül a város, szépülnek az utcák, bővülnek a lakótele­pek. Vágsellye közművesítésé­re nagy súlyt fektetnek. A la­kosság azonban türelmetlehke­dik, mert a felásott utcákon csigalassúsággal folynak az építkezési-szerelési munkák. • Gazdag régészeti leletekre bukkantak a városban és kör­nyékén. 150 ezer évvel előtti neandervölgyi ember koponyá­lyén. Ennek köszönheti a régi szövetkezeti lakást, az igénye­nagyközség, hogy 12 ezer la­kosú várossá fejlődött és ro­hamos léptekkel elindult a ki­bontakozás útján. ket nehezen tudjuk kielégíteni. A helyi lakásszövetkezet 350 ta­got számlál, nagyon lassú az építés üteme. tervezett hozamokat. Cukorré- ját tárta fel černanský Viliam. pából viszont 68 mázsával lép- A lelet híre a külföldi régésze­iéi túl előirányzatukat, kuko- ket is élénken foglalkoztatja. A ricából 70 mázsánál is többet Duslo építésénél, az alapok ásá­takarítottak be hektáronként, sánál ma is gyakran találnák Egy tag átlagos havi keresete ősrégi tárgyakat, nemes fémből 1400 korona körül mozog. készült piperecikkeket. kori látogatásuk új erőt, lendü­letet kölcsönzött a szabadságra vágyó, kizsákmányolt lakosság harcának. 1938-ban a müncheni szé­gyenteljes árulás keresztülhúz­ta a kommunisták számításait. szövetkezve, közös erővel hoz­záfogtak a védőgátak megépí­téséhez. Ez volt az első közös társulás, illetve szövetkezet a széles környéken. Am idők folyamán a száraz­ságra — úgy látszik — rácá­foltak az évek. Ottjártamkor A horthy-fasizmus sötét évei ár­úgy ömlött az eső, szinte pa- nyékolták be a város életét. Az takká váltak tőle az utcák. A építkezés teljesen szünetelt, novembervégi zimankós szélben csak imitt-amott adódott mun­hajladoző fák siratták a nyarat, kaalkalom. ágaikról szaporán hullott a le- Húsz évv ei ez előtt azonban vél, mintha csak versenyre megérkeztek az új élet hlrnö­akarna kelni a sűrű esőcsöp- kei. A szovjet hadsereg bátor pékkel. harcosai a betolakodókat és Milyen város az, melynek ut- csatlósaikat kikergették a vá­cáit latyak, feneketlen sár bo rosból, az egész országot fel­Korszerű vendéglátóüzem Bárkit is kérdeztem Sellyén, zetiségű turisták szívesen kere­melyik a város legnagyobb és sik fel a várost, jó ellátásban, legmodernebb épülete — egyér- megbecsülésben részesülnek a telműen csak ennyit válaszolt: Centrálban. a Centrál. Természetesen a hazaiak sem A Főtér roskatag és épülő panaszkodhatnak, hiszen a lakóházai tövében hatalmas pa- vendéglátóüzem naponta 13—15 ritja — tettem fel magamnak a kérdést, amikor Vágsellyével közelebbről is megismerkedtem. lota bámulja a város egyre nö­vekedő forgalmát, zajos, lükte­tő életét. Hotel, étterem, kávé­ház, büffé, ipari és ruházati cikkeket árusító tágas bolthe­lyiség talált otthonra benne. — A régi világban — tájé­koztatott Kilo Albert fiatal üzemvezető — 12 vendéglő, korcsma tartott nyitva a város­ban. Persze egyik sem felelt meg a korszerű vendéglátás kö­vetelményeinek. szabadították Ez a történelmi esemény fon­tos határkő lett a város fejlő­— Város? — kérdezték visz- désének, előrehaladásának, a sza ismerőseim. — Hiszen ed- nép gondtalanabb életének kl- francia, magyar, német és a különlegességet dig csak faluként emlegették, alakulásában. Bámulatos rövid hazánkba látogató más nem- az étlapon. étel- és italféleséggel kínálja látogatóit. A fiatalság számára a téli időszakban táncos tea­délutánokat és egyéb szórako­zási lehetőségeket rendez. — Az üzem napi áruforgal­ma? — Eddig mindig teljesítettük az előirányzatot — mondja bú­csúzóul a vezető. — Egyébként a napi forgalom 13—14 ezer koronán felül mozog. Az ízletes ebéd és az előzé­Az egy éve üzembe helyezett keny kiszolgálás után elégedet­vendéglátó palota ma már a ten távoztam a Centrálból. Az külföldi turisták legválasztéko- azonban nagyon elgondolkozta­sabb igényét is kielégíti. Angol, tott, hogy egy tájjellegű ínyenc­sem találtam Jellegzetesség a minden igényt kielégítő szálloda és étterem, a vá­rosiak kedvelt szórakozóhelye. 1985. november 27. * ÜJ SZŐ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents