Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-27 / 329. szám, szombat

FIAM FELEDÉKENY., és szórakozott, akár egykori jó tanáraim. Néhány feledésből meg nem írt lecke után elhatároztam, hogy kör­mére koppintok a gyereknek. Az előzetes ellenőrzés — vagyis a megelőzés módszerét választottam. Mindennap pontosan órarend sze­rint ellenőrzöm a tanulást, lecke­írást. Magabiztosan jelentettem kl feleségemnek: — A fövő héttől nincs több elfe­lejtett lecke! Egy vasárnap előszedtem a lur­kót: — Lecke? — Vers ... — Milyen vers? — Milyen is? Várf csak, mind­f árt... Táskájában kutat, könyvében lapoz, majd diadalmasan mutat egy öt strófás hosszú versre. Tanulta egyedül, tanultuk kettes­ben. Ünta ő, úntam én, de nem tá­gítottam. Este azután holt fáradtan hiba nélkül szavalta ... Még hétfőn reggel is elismételte az anyjának iskolába indulás előtt. Este izgatottan érkeztem haza. — Nos? Fiam leszegte a fejét. Majd az elém tett ellenőrző könyvecskében megláttam az éktelen nagy ötöst. Versből... — Nem tudtad?! — ripakodok a gyerekre. — Tudtam ...De másikat kellett volna megtanulnom ... ZSILKA LÁSZLÓ T Ul ÄRSAS LÉNY az ember, szükségét érzi annak, hogy találkozzon ismerőseivel, ba­rátaival, kisebb-nagyobb körben el­beszélgessen velük. A társas élet sokéves tapasztalatát leszűrve, azt a meglepő felismerést tettem, hogy a beszélgetések alaptémája meg­döbbentően egysíkú. Az udvarias­sági kérdések után, melyekkel egymás hogyléte jelöl érdeklődünk — anélkül, hogy erre valóban kí­váncsiak lennénk — szinte egy­mást túllicitálva önteni kezdjük magunkból a panaszt. Ki-ki vér­mérséklete és legfrissebb tapasz­talatai szerint sztdnt kezdi a ház­mestereket, a házkezelőséget, az elárusítókat, a cipőipart és így to­vább ... Ömlik a panasz ... Aztán az emberek elbúcsúznak egymástól: „Milyen kellemes este volt ez, milyen jól elbeszélgettünk. Holnap vaqy holnap után ismét ta­lálkozunk.'' El sem tudom képzelni, mi tör­ténnék, ha „holnap" vagy „holnap­után" egyszerre nem lenne mire panaszkodni, ha varázsütésre a házmesterek tisztán tartanák a jár­dákat, melegek lennének a fűtőtes­tek, udvariasan szolgálnának ki az elárusítók, tiszta vagonokban utaz­nánk, lenne télen elég meleg cipő és nyáron elég szandál... Miről beszélgetnének akkor az emberek? Nem felejtették még el, hogy lehet más dolgokról is kelle­mesen csevegni? KOZMA GYULA ^^^Zt/tű; ÉRTEKEZLETEN találkoztam az „elvek emberével" és azonnal széles körű és alapos anttpáttát éreztem irán­ta. Volt benne valami kellemetlen, valami taszító, talán éppen azért, mert minden mondatát azzal kezd­te, hogy: „kérem, én az elvek em­bere vagyok ...l" Azután mély lé­legzetet vett, kettőt károgott és len­dületesen folytatta. A folytatásból megtudtuk, hogy őt a kedves édes­anyja és édesatyja nagyon szigo­rúan nevelte, és 6 úgyanigy ne­veli saját qyermekeit. Kérte a tan­testületet, hogy ezt vegyék figye­lembe, ő ennél többet nem tehet sem az iskola, sem a gyermekei ér­dekében. — De kérem, miután én az elvek embere vagyok — erősítette meg ismét a hangját — kérem, hogy amennyiben gyermekeim nem ta­nulnak, azonnal közöljék velem és akkor a kölykök kapnak tőlem két olyan pofont fejenként és na­ponként, ~hoqy ama pofonok hang­erejéhez képest egy atombomba robbanása csupán sóhajnak hang­zik. Ezek után az elvek embere a leg­élesebben tiltakozott az ellen, hogy a tantestület nevelőmunkát köve­tel a szülőktől is. hogy az iskola ragaszkodik bizonyos házirendhez. Amikor hazafelé mentünk, zama­toson káromkodott, csak a templom előtt emelte meg némán a kalapját. PÉTERFI GYULA Milyen lesz a Föld húsz év múlva? A közelmúltban jelent meg három tudós közös műve: „A Földünk 1985­ben". Ahogy a könyvből kitűnik, húsz év múlva sem számíthatunk különösebb esztétikai szenzációkra ami a nagyvárosok alakulását illeti, az emberiség két évtized múltán sem jut túl a kísérletezés folyamatán. Azt mondhatjuk azonban, hogy Föl­dünk lényegesen kisebb lesz, mint ma, miután a távolságok nem játsza­nak szerepet. Frankfurtból hat óra alatt utazhatunk majd az ausztráliai Sidneybe és a légpárnás csónakok segítségével néhány perc alatt meg­érkezhetünk a francia partokról Angliába. De elmosódnak a különb­ségek Chicago és Johannesburg kö­zött, mert a fejlődésben levő álla­mok igen gyorsan utolérik a város­építészet terén a magas színvonalú ipari civilizációval rendelkező orszá­gokat. A városok felé törekvés a jö­vőben sem csökken, s ezért jogosan feltételezhető, hogy nagyvárosaink két évtized múlva szerkezeti megol­dásukban a méhkashoz fognak ha­sonlítani. Ä jelenlegi szociális viszonyok azonban húsz év múlva sem tűnnek el és a Harlem továbbra is a sze­génység negyede, a Manhattan pedig a gazdagok lakóhelye lesz. Ä szakemberek véleménye szerint a teherautók nagyobbak lesznek, a személygépkocsik pedig jelentéke­nyen kisebbek, de szilárdabbak és már nem a tekintély szimbólumát képviselik majd, hanem hivatásuk­nak megfelelően egyszerű haszongé­pekké lesznek. Természetesen a gép­kocsi 1985-ben sokkal biztonságo­sabb lesz, mint napjainkban, hiszen már ma is tudjuk, hogy ehhez meg­vannak a műszaki előfeltételek. Az elkövetkező húsz évben megoldják a fékek teljes automatizáclóját, és az útvonalak mellett felszerelt ve­zetékek lehetővé teszik a gépkocsik biztonságos vezetését. A nagyvárosokat föld alatt és föld felett száguldó expressek kötik majd össze, amelyeket bekapcsolnak a kibernetikus távirányítási hálózat­ba. A hajózás terén változást csak a légpárnás csónakok hoznak, amelyek már ma is elérik a 130 kilométeres órasebességet. Ezzel szemben a ten­gerjáró hajók a fizikai törvények alapján sem léphetik túl a 200 ezer tonnás önsúlyt, — az eddigi leg­nagyobb hajó 150 ezer tonnás -— a fejlődésnek határt szab a fizika tör­vénye. Vajon milyen változásokat várha­tunk a légi közlekedésben? Bizo­nyos, hogy többet vesszük igénybe a repülőgépeket mint ma. Erre en­ged következtetni az a tény is, hogy 1950 és 1960 között a különböző vo­nalakon megtett légi utak kilomé­terszáma négyszeres növekedést mu­tat. Ez az életszínvonal emelkedésé­nek természetes következménye. Elő­reláthatólag azonban alacsonyabbak lesznek a szállítási költségek, mivel nagyobb és elsősorban gyorsabb re­pülőgépek bonyolítják majd le a for­galmat. Ä személyszállító repülőgépek gyorsasága húsz év múlva eléri óránként a 2400—3700 kilométert. Több mint 171 millió telefonállomás van a földkerekségen (CTK) — Az Ameri­can Telephon and Te­legraph Company. sta­tisztikai adatai szerint több mint 171 millió te­lefonállomás működik a földkerekségen. A sta­tisztikai adatok nem vo­natkoznak a Kfrtai Nép­köztársaságra, Dél-Viet­namra és néhány továb­bi országra sem. A csehszlovákiai telefon­állomások száma csak­nem 1 400 000. A legtöbb, mintegy 5 millió telefont New Yorkban használják. Washingtonban a la­kosság 88,3 százaléká­nak, Prágában 33,2 szá­zalékának van telefon­ja, tehát többnek, mint Bécsben, Rómában és néhány további euró­pai városban. Leggyakrabban a ka­nadaiak telefonálnak. 1963-ban egy-egy kana­dai átlag 598 telefon­beszélgetést folytatott. Kanada után Izland kö­vetkezik fejenként 575, majd az Amerikai Egyé­sült Államok fejenként 570 telefonbeszélgetés­sel. Csehszlovákiában évente és személyen­ként átlag 70-szer tele­fonálnak. Ami a telefonhálózat sűrűségét illeti, a szo­cialista országok sorá­ban köztársaságunké az első hely.. Legtöbb telefonja, 84,4 millió, az Amerikai Egyesült Államoknak van. Utána Japán kö­vetkezik 10,7 millió, majd Nagy-Britannia 9,3 millió és az NSZK 7,6 millió telefonállo­mással. Az új nyersanyagok legyőzik az anyagfáradtság és az átforrósodás jelenlegi határait. 1985-ben az Észa­ki-sarktól hat óra alatt juthatunk el a Déli-sarkig és 12—14 óra alatt körülrepülhetjük a földgömböt. A repülés fejlődésének egyik aka­dálya azonban a repülőgépgyártás­ban mutatkozó rendkívül magas ön­költség. Hogy a jövő szuperszonikus gépei kifizetődjenek, biztosítani kell 10—15 évi üzemképességüket. A légi közlekedésben ugyancsak szerepet kap az automatikus irányí­tás. Az elektronikus számítógépek és mesterséges holdak segítségével je­lentékenyen növekedik a légiforga­lom biztonsága. Az emberiség távlati tervei tehát valóban biztatóak. Viszont a három tudós megállapítása szerint éppen a városok várható túlzsúfoltsága miatt a munkahelyet az otthontól elválasz­tó 20 kilométeres út ugyanannyi időt vesz Igénybe 1985-ben is, mint nap­jainkban. Zeitung-Stuttgart •MMIlIBg • ľ A Prágai Nemzeti Múzeum bar­langkutató szekciójának tagjai Karlstein várában egy 76 mé­ter mély kutat vizsgálnak. A szakemberek úgy vélik, hogy a kút valamikor mélyebb volt, és alján érdekes régészeti leletek­re bukkannak. Felvételünkön Petr Hradecký leereszkedik a karlsteini kútba. (J. Finda felv. — CTK) • KELLEMETLEN Három évig egy skóciai kastély tornyában tartotta fogva házasság­törő feleségét udvarlójával egy angol főúr. A fogság ideje alatt a magukról megfeledkezett szerel­mesek csak a létfenntartáshoz fel­tétlenül szükséges ennivalót kap­ták. Miután a foglyok kiszabadul­tak, az ügy a bíróság elé került. Az udvarló a lordot csak háromévi jövedelme elvesztéséért perli. M MADE IN USA A Bloom nevű amerikai cirkáló 14 matróza és két tisztje másfél óra alatt teljesen összerombolta az egyik tokiói teaház berendezését, véresre verte a tulajdonost és a gésákat. Kihallgatásuk alkalmával határozott hangon tiltakoztak az ellen, hogy a hatóságok beleavat­kozzanak az olyan ártatlan mulat­ságba, amely az USA-ban minden­napi, megszokott jelenség. M VANNAK MÉG CSODÁK Kézrátétellel és imádsággal gyó­gyította híveit egy pálos rendi szer­I zetes Franciaország déli részében. Az ájtatos férfi mégis bíróság elé került, mert amint a periratokban megállapítható, „ezzel a tevékeny­ségével se nem ártott, se nem hasz­nált", viszont igen rossz néven vet­ték tőle, hogy nem egészen egy év alatt kilenc lányt ejtett teherbe. Hát bizony — nagy hatása lehet a kézrátételnek! M SZÓRAKOZOTT EMBEREK Az „American Medical Journal" szerint évente 600 embert szállíta­nak kórházba, akik annyira szóra­kozottak, hogy üvegből készült aj­tókon és falakon akarnak átsietni, és közben megsebesülnek. • MEG KELL A SZÍVNEK SZAKADNI! Egészen komoly hamburgi lapok első oldalon közölték a megdöb­bentő hírt, hogy a nyugatnémet Má­ria Cecília hercegnő Louís Ferdi­nand herceg hitvese — beteg! Meg• náthásodott, és „kisebb láza van." Állítólag a hamburgi olvasóközön­ség számos tagja csuklási rohamot kapott az ijedtségtől! M SZÍNHÁZ © G. B. Shaw Don fuan a pokol­ban című, Párizsban most Aragon átdolgozásában színpadra vitt művé­nek biztos sikerét négy név garan­tálja: először ls és mindenekelőtt a szerzőé, majd a főszerepeket alakító Pierre Brasseur, Jacques Dusmesnil, Paul Meurtsse színészeké. Aragon úgy véli, hogy Shaw-nak nemcsak amíg élt, hanem azután ls mindig szerencséje volt interpretálőival. A szóban forgó három párizsi színész azonban még a szokottnál is kivá­lóbban alakltja a szerepeket. Egyes kritikusok mégis úgy vélik, hogy a darab már egy kissé Idejét múlta. Ugvanls a Jelen Idők borzalmai el­rettentőbbek a darabban bemutatot­taknál. © Shakespeare Szentivánéjt álma Jacaues Fabri rendezésében a szfn­házkedvelőket két táborra osztotta. Elveseknek rendkívül tetszik, mások pedie egyenesen visszataszítónak találiák e mestermű igen szabad, ta­lán túlságosan is merész átdolgozá­sát. • MOZI © Jean Paul Sartre Zárt tárgyalá­sát már megelőzte a jó híre, s nem is okozott csalódást. Mind drámai szempontból, mind a színészi alko­tásokat tekintve beváltotta a hozzá­fűzött reménveket. Emanuelle Ri­va, leelnbb filmszínésznőnk egvike e darabban megmutatta, hogv a szín­padon Is kitűnően megállja a helyét. © Tavaly a legjobb színházi bemu­tatók a külvárosi színpadokon vol­tak. Az Idén ez sajnos nem áll fenn. Tone Brullnnek a dubervilliersi színházban Gabriel Garran rendezé­sében színre került apartheid-drá­mája, A Kutyák igen nehéz darab­nak bizonyult. @ A Nemzeti Népszínpadon Lesa­ge Tucaret-)ét játsszák. Jean Vilar leánya: Dominique Vilar mutatkozik be e darabban. © Akárcsak előbbi alkotásairól, Jean Luc Godard Pierrot, a bolond című új filmjéről ls rengeteget vi­táznak a kritikusok. Egyesek éret­len, zavaros s az átlag-néző számára érthetetlen filmnek tekintik, mások viszont (elsősorban Aragon) lelke­sen Godard pártjára állnak. Mlchel Aubrtant kritikus így nyilatkozott: „Pierrot, a bolond ot a francia film­alkotás legszebb művének tekintem." © Kitűnő alkotás Róbert Enricó­nak a Naqyszájúak című filmje. Si­keréhez nagyban hozzájárul a fősze­repeket alakító Bourvll és Lino Ven­tura is. • REVOSZÍNHÁZAK O A sztárok körútja a revűszínpa­dokon már megkezdődött. A legkivá­lóbbak ugyan még „nem léptek a nézőtérre" de ez a „második kate­gória" sem marad igen el az első mögött. Így a párizsiak már élvez­hették Guy Béart énekest és saját szerzeményű gyengéd dalait. Felfe­dezték továbbá Barbara, a hallatlanul lágy és megkapó hangú énekesnő tehetségét Is, aki utánozhatatlanul énekli a szebbnél szebb dalokat. Ez­zel szemben Franqoise Hardy csil­laga leáldozóban van, és lankad az érdeklődés a „yé-yék" fbeatles éne­kesek f iránti érdeklődés is. Bármi­lyen hangos reklámot is csapnak kö­rülöttük, a mesterkélt pajkosságok háttérbe fordulnak a párizsiak ízlé­sének mégiscsak jobban megfelelő jó, valódi sanzónok mellett. O Párizs el volt ragadtatva a pe­kingi színháztól. Majd nagy sikerrel indult a Gonka szereplése is a Sport­palotában, míg e híres moszkvai cir­kuszt váratlan csapás nem érte: in­fluenza kezdett terjedni a lovak közt, s Így az előadásokat huzamosabb Időre be kellett szüntetni. © Michel André Hau-fjau című új operettjében Bourvll és Annié Cordy kitűnő játéka gyönyörködteti a kö­zönséget. • ÚJ KÖNYVEK A Concourt és Femina irodalmi di­jak kiosztása előtt elemükben van­nak a kritikusok. Itt csak az utóbbi időben legtöbbet tárgyalt művekről számolok be. O Maurice Pons az Idények című könyvével jelentkezett. Pierre Sigo­lene A rossz asszony című könyvé­ben gyermekkori emlékeit idézi fel. Nagyon szép Bemard Clavel Az apa utazása című regénye. 0 Nagy feltűnést keltett Albertine Sarrazin A kanca című regénye, mely börtönben íródott. A könyvben a szökési terveket beszéli el. © A börtönök — úgy látszik — más Íróinkat is inspirálták, jean Dá­vid A Gyilkos című műve egy bör­tönfogoly vallomása. © Aragon új tehetség megjelené­sét látja Jean Ristatban, akinek igen érdekes, Nicolas Boileau és füles Verne ágya című könyve nemrég Je­lent meg. © Frangoise Sagan új regénye A trombitaszó állítólag gyengébb az előbbieknél, de mégiscsak „Sagan­regény", és ennélfogva a legjobban vásárolt könyv. © A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség díját Madeleine Riffaud nyerte el az 1964-ben és 1965-ben Irt dél­vietnami riportjaiért. Valóban meg­érdemelt kitüntetés. • FONTOS A JÓ REKLÁM! A haibachi /NSZK) katolikus plébános a következő szavakkal kezdte vasárnapi szentbeszédét: „Pihenj egy kicsit..." Nyugaton ez közismert jelszó, és így folyta­tódik: „ .. .igyál Coca-Colát!" A Co­ca-Cola cég aschaffenburgl leraka­tának vezetője 200 nyugatnémet márkát küldött a plébánosnak templom-karbantartási célokra. • HÉTVÉGI EJNYE-EJNYE Hatvankilenc esztendős vőlegény és 17 éves ara állt a közelmúltban az egyik amerikai város anya­könyvvezetője előtt. A díszes eskü­vő aránylag sokáig tartott, és a szerelmes vőlegény egy karosszék­ben hallgatván az ünnepi beszédet elaludt. /Viszont több mint félmil­lió dollárt érő vagyona van!) • SZÉP DOLOG A TESTNEVELÉS Oj sportág vált közkedveltté az Egyesült Államokban Kanadában: a víz alatti hoky. A szabályok ér­telmében játék közben az ellenfél oxigéntartálya is leoldható. Eddig értjük a dolgot, csak arra gondo­lunk, hogy nehéz lehet a víz alatt verekedni, és gorombaságokat kia­bálni a bírónak. • A DACOS LÉLEK Különös módon tiltakozott a bü­rokrácia ellen Alberto Concaro 74 esztendős nyugalmazott olasz tá­bornok. Amikor beidézték a San Remó-i bíróságra, és megbüntették, mert következetesen tilos helyen parkolt, az öreg hadfi előkapta re­volverét, és tüzelni kezdett a büntetőtanács tagjaira. A tanács elnökét három találat érte. A tá­bornok kijelentette, hogy ilyen ra­dikális formában tiltakozik a pol­gárjogok bürokratikus megcsorbí­tása ellen. SZÖ 6 * 1985- novemb er 2 7>

Next

/
Thumbnails
Contents