Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-23 / 325. szám, kedd

m med Itlilllffl FÉNYSUGARAK AZ ÜVEGSZÁLAK FOGSÁGÁBAN NAGY JELENTŐSÉGŰ FELFEDEZÉS A GYAKORLATBAN t A TECHNIKA ÚJ ÁGA: A SZÁLOPTIKA © HAJSZÁLVÉKONY ÜVEGSZÁLAK, MINT FÉNYFORRÁSOK® A CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNY SIKERE AZ EZERARCÚ ÜVEG AZ OPTIKÁBAN Mielőtt megismerkednénk a modern technika egyik legújabb vívmányával, a mindössze néhány ezredmilliméter vastagságú üvegszálakból álló optikai eszközökkel, frissítsük fel emlékezetünkben a fényvisszaverődésre vonatkozó ismereteket, mert ezek alapozták meg azt a tudományos szakot, amely ma a száloptika nevet viseli. A fizikából tudjuk, hogy két különböző sűrűségű közeg határfelületén a beeső fény egy része áthalad, másik része visszaverődik. A tárgyak a rájuk eső fény egy részét visszaverik, és ezáltan láthatókká válnak. A viszszaverődés mértéke a határfelület simaságától, a beeső fény hullámhosszától és a beesés szögétől függ. Sima felület esetében párhuzamos sugarak visszaverve is megtartják párhuzamosságukat, ilyenkor szabályos fényvisszaverődésről beszélünk; a durva felületek szétszórják a visszavert sugarakat (diffúz visszaverődés). Van a fényvisszaverődésnek sajátos esete, amely már Kepler idejében ismert volt, ez a teljes visszaverődés. Teljes fényvisszaverődés akkor következik be, ha az optikailag sűrűbb közegből haladó fénysugár optikailag ritkább közeg határára ér. Ez a jelenség sikeresen érvényesíthető például az üvegrúdban. Régóta ismeretes, hogy a fényt üvegrúdban nagy távolságra lehet elvezetni, amit éppen a sokszorosan megismétlődő teljes fényvisszaverődés tesz lehetővé. Itt az optikailag sűrűbb közeget az üveg képviseli, a ritkább közeget pedig levegő, vagy kisebb fénytörési indexű üveg. További feltétel az, hogy a beesési szögnek bizonyos minimális értéknél nagyobbnak kell lennie. A fénysugár úgy halad előre, hogy visszaverődik az üvegrúdban, mint egy labda a szűk folyosó falairól. Ha ez lehetséges az üvegrúdban, miért ne valósíthatnánk meg miniatűr másában, az üvegszálban is? Aki ezt a kérdést feltette, a technika újabb ágának — a száloptikának alapjait vetette meg. MI A SZÁLOPTIKA? A száloptika elvben azt jelenti, hogy a fényenergiát rendkívül vékony szálak útján vezetjük. Ezek az üvegszálak a hajszálnál is vékonyabbak, hosszuk •technológiai határok közt mozog. Egy szál átmérője 5—60 mikron (ezredmilliméter). összehasonlításul: az emberi hajszál kb 55 mikron vastag. A túl vékony szálban erö'sen megnő a visszaverődések száma, ami elfogyasztja a fénysugár energiáját, a túl hosszú szálban pedig a legjobb fényáteresztő anyag egyenetlensége anynyi energiát emészt fel, hogy a végén már nem ad jó képet. Mivel az üvegszál igen vékony, hajlítható is, tehát lehetővé teszi, hogy a „sarok mögé" juttathassuk a fényt. A mai gyakorlat nyalábokba rendezi el az üvegszálakat. 25 000 finom üvegszál mindössze 2 mm átmérőjű nyalábot ad! Hogyan védekeznek az ellen, hogy a szálak egymással való érintkezése folytán ne álljon elő fényelszőródás, vagy kilépés a „fogságból"? Ha ugyanis az üvegszálakat egyszerűen úgy rendeznék el, hogy egymáshoz érjenek, a fénysugár egyikből a másikba -jutna, mivel ebben az esetben hiányozna a teljes fényvisszaverődés feltétele: a ritkább ontlkai közeg. Ha tehát szálnyaláb segítségével például képrészletet akarunk eljuttatni az üvegszálak egyik végéről a másikra, gondoskodni kell arród, hogy a szálak ne keresztezzék egymást, és hogy a fény (az elnyelődés és visszaverődés okozta csekély veszteségeken kívül) változatlan intenzitással lépjen ki az üvegszálak másik végén. Az üvegszálakat és „burkolatukat" is optikai üvegből készítik; az utóbbi anyaga lényegesen kisebb törésmutatóval rendelkezik. Ez a kétrétegű üvegszál nagyon érdekes módon készül: a nagyobb fénytörésű üvegrúdra kisebb törésű üvegből való vékony falú csövet húznak, majd az egészet megolvasztják és szállá húzzák ki. Közben a két üvegfajta egybeolvad. A modern technológia megvalósította az üvegszálnyalábok közvetlen előállításét is: nagyobb számú, burkolattal ellátott üvegrudat egy nagyobb átmérőjű csőbe zárnak, majd az egészet egyszerre húzzák ki szállá. KECSEGTETŐ EREDMÉNYEK A párhuzamos üvegszálakból álló nyaláb úgy is kihúzható az olvasztókemencéből, hogy az egyes üvegszálak kúpszerűen beszűkülnek. Ebben az esetben az szálnyaláb képátvitelnél nagyító vagy kicsinyítő hatást biztosít, miivel a kúp alakú nyaláb lencseként viselkedik. Ezt a lehetőséget kihasználják aiz orvostudományban a test belső üregeinek (pl. tüdő, légcső, gyomor, húgyhólyag, belek stb.) vizsgálatéra. A szálnyaláb hajlékonysága révén a képátvitel tetszőlegesen kanyargó úton is megvalósítható. Ebben az úgynevezett fiberszkópban (nevezhetnénk száltükörnek) kétféle fényhordozó szálréteg foglal helyet. REJTJELES KÉPKÖZVETlTÉS Ha egy üvegszálnyalábban egyes szálak párhuzamosságát megbontjuk (egy helyen a szálak keresztezik egymást), szövegek vagy képek kódolására alkalmas eszközt nyerünk. Az Ilyen szálnyalábot a Felül: Az üvegszálnyaláb segítségével való képátvitel elve. — Középen: A kódolásra és dekódolásra előkészített üvegszálnyaláb. Középen kettévágják; az egyik fele a kép közvetítésére, a másik a vételre szolgál. — Alul: A szándékosan összekuszált szálakkal való kódolás elve. A belső a vizsgálandó tárgy képét hozza a megfigyelőhöz, a külső köteggyűrű pedig egy lámpa fényét viszi be pl. a vizsgálandó testüregbe, s ott megvilágítja a környezetet. Nagy előny ezenkívül, hogy a fiberszikóp hideg fényt szolgáltat. Ipari célokra ls használják a fiberszkóp egyszerűbb változatát, például kazánok, folyadéktartályok, atommáglyák belső terének vizsgálatánál, különösen Jó szolgálatot tesz a robbanásveszélyes térben. Ha a kónikus (kúpszerű) üvegszálban a fényt a szélesebb végétől a szűkebb felé vezetjük, a fényenergia koncentrálását érjük el. Ezt a jelenséget a fényképészeti objektívok fényerejének növelésére lehet felhasználni. Jelentős szerephez Jutottak a száloptikás lemezek a katódsugárcsöveknél ls. A cső belsejében felvitt foszfortrétegre ható katődsugár ugyanis nagy szórással működik s ezért csökken a kiadó fényerő. Ha az ernyőfelületre foszforral kezelt száloptikus lemezt forrasztanak a katódcsőbe, akkor a kép lényegesen világosabb és határozottabbá válik, mert a száloptika elemeinek nagy befogadó szöge folytán olyan sugarakat is felvesz és továbbít, amelyek a közönséges foszforbevonat mellett elvesznek. keresztezés helyén kettévágják: az egyik rész a közlemény kódolására, a másik dekódolására szolgál. Száloptika segítségével készült felvételeken 1 milliméteren 100 vonalat is megkülönböztethetünk. Még jobb eredmény érhető el, ha az üvegszálakból készült lemezkét a fény terjedésének irányára merőlegesen mozgatjuk. Az angol VisuaI Engineering vállalat olyan üvegszálas optikával rendelkező miniatűr Ipari televíziós kamerát fejlesztett kl, melynek hossza 25 cm, átmérője pedig 6 cm. A tranzisztorokkal működő kamerát vékony csövekben vagy nehezen hozzáférhető helveken felvételek készítésére használják. Nagy eredményeket várnak a két új, nagy jelentőségű műszaki felfedezés, a léser és a száloptika öszszefogásától. A léser, mvnt Ismeretes, azonos frekvenciájú és azonos fázisú fényhullámok összetartott fénynyalábja. Az Igen kis átmérőjű fénynyalábban igen nagy energia sűríthető össze, melyet a száloptika elemein tetszf/s szerint vezetve új, nag,y teljesítmények és eddi« megoldatlan feladatok megoldása válik lehetővé. Különösen az űrkutatás nyújt tág teret a léserszáloptika alapján induló legújabb kutatásnak, nevezetesen a híradástechnikában. Jan Panenka zenekari estje Az üvegszálnyalábból csiszolással előállított lemezke 100-szorosan jobb fénytovábbítást biztosít, mint a közönséges objektív. CSEHSZLOVÁK SZÁLOPTIKA Hazánk ama néhány ország közé tarto?iik, amelyek intenziven foglalkoznak az üvegszálak tec'rinológiájával és gyakorlati alkalmazásával. A prágai VÄI/CUUM-ELEKTROTECHNIKAI KUTATÓ INTÉZET laboratóriumaiban eredeti megoldású száloptikai elemeket fejlesztettek ki, amelyek világviszonylatban is kiváló eredményeket biztosítanak. Kísérletileg képátvitelre, láthatatlan helyek megvilágítására használják őket, de foglalkoznak a szálkötegeknek a mérési technikában vaI6 alkalmazásával is. Az orvostudományban brovichoszkópok . és gasztroszkópok megvilágító és képközvetítő elemeként érvényesülnek. Az intézetben az optikai szálaknak tömbökbe való öntésével és lemezkékre való „szeletelésével" igen érzékeny csiszolt elemeket nyertek, amelyek jő eredményekkel kecsegtetetnek a képernyőkben, a felvevő elektroncsövekben stb. Mintegy 100-szorosan nagyobb hatásfokkal továbbítják a fényenergiát, miut a közönséges objektív. Jan Panenka prágai zongoraművész ezúttal Beethoven I. zongoraversenyével lépett a bratislavai közönség elé. A C-dúr zongoraverseny (op. 15.) teljes egészében Beethoven első alkotő periódusához tartozik. Az életvidám, játékosan derűs műben még nem találjuk a nagy mester mélységeit és magasságait. „Az első zongoraversenyek — hangzik Szabolcsi Bence kiváló elemzése — még távolról sem »végleges«, kiforrott művek, bár bizonyos kibontakozását jelzik az orkesztrális szellemű zongoratechnikának. De egyelőre csak hunyorog a beethoveni tűz, és a művekben rejlő sok különösség csupán későbbi tünemények összefüggésében világosodik meg Igazán. Mindez még csak elszigetelt ötlet, távoli derengés vágy láthatárszéli, villám. Fények, amelyeket egyelőre köd takar." Prágai vendégünk is ilyen értelemben fogta fel szólamát. Jan Panenka értékes pianista adottságokkal rendelkezik. Muzsikálását •—• és ez ritka szép erény — sajátos tisztaság Jellemzi. Finoman cizellált előadása minden ízében gondolkodó és érző művészre vall. A kompozíciót féltő gonddal, érzékeny muzikalitással építi fel magában. Hangminősége a pergő részleteknél elsőrangú, átszellemült pianólből poézis árad. Különösen szépek voltak a hangulatos Largo gyöngéd, áttetsző pasztellszínei. A műsor második felében a félig svéd, félig angol eredetű Gustáv Holst 1914-ben komponált Planéták (Planets) című zenekari szvitje került előadásra. A' hétrészes szvit minden tétele egy-egy bolygó ne.vét viseli és zenei képekben fejezi k! annnak asztrológai jellegzetességét. (Mars, a háború istene, Merkúr, az istenek szárnyas hírnöke, Saturnus, az idő Istene és így tovább J. Holst muzsikájában nem szárnyal magasra a képzelőerő és egészében mélyebb régiókba sem száll le. De az életteljes témák, a meditatív részek meleg dallamvilága, a zenei vonalvezetés, a fantasztikumba hajló különleges, szellemes hangszerelés érdekes zenei egyéniséget sejtet. A mű jellegzetes sajátossága az ellentétek nagy erejű szembeállítása. Az első tétel például kemény, könyörtelen ritmuséval nagy megjelenítő erővel idézi a háború rémét. A tétel kicsengése sem oldja fel a feszültséget. De csak egy pillanat, és már más világban vagyunk: a békét hozó Vénusz boldog nyugalmat árasztó muzsikája balzsamként hat a kedélyekre. Az est karmestere Zdenék Bllek kitűnő formában állt a hajlékonyan reagáló zenekar élén. Művészi hévvel, belső tűzzel és átéléssel tolmácsolta a kompozíció színesen felvillanó zenei képelt. A hatásos zárótétel Neptúnnak, a tenger istenének Jegyében áll. A muzsikából a mindenség misztikuma árad. A terem egyik ajtaja nesztelenül kinyílik, a háttérben énekszó csendül. A halkan szálló, sejtelmes női hangok mintegy szétárasztják a végtelenség csöndjét, míg a bezáruló ajtó mögött elhaló énekkel minden elnémul. HAVAS MÁRTA Akik a lencsén át nézik a világét X NEMZETI GALÉRIA egyik kiállító termében két francia fényképművésznek, F. Kollárnak és fiának felvételei sorakoznak. A bemutató egyik érdekessége, hogy Francois Kollár (szül. 1904-ben) egy vágsellyei váltóőrnek a gyermeke. Ö maga ls vasúti tisztviselő volt Érsekújváron addig, míg regényes Párizs-rajongása ki nem szakította a hazai környezetből. Húszéves korában érkezik meg a francia fővárosba, ahol mint vasesztergályos tartja fönn magát. Majd kielégítetlen diákkori szenvedélyének akar élni, a fényképészetnek. Több fotográfusnál dolgozik, míg eljut egy olyan műterembe, ahol a képzőművészeti alkotások fényképei készülnek. A kor kiváló művészeivel: Bourdellel, Despiauval és Utrilovval ismerkedik itt meg. Kifejlődik művészi érzéke. Majd egy poligráfiai intézetben kap állást, ahonnét fényképekkel díszített alkalmi nyomtatványok és hirdetések kerülnek ki. A 20-as években változás áll be a fényképezésben. Elfordulnak a kispolgári idillikus beállítástól és újat keresnek. — Kollár élményei közlésében eleve tárgyilagosságra törekszik. Nehezen boldogul, de szerencséjére egy amerikai szobrász segítségével saját műtermet nyithat. Gyors ütemben érvényesül mint sajtó- és portréfotográfus, s a legnagyobb külföldi lapoknak dolgozik. Majd megbízzák egy tekintélyes kiadvány: a Dolgozó Franciaország fényképanyagának elkészítéAmatőr műszaki filmek szemléje 'A Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság központi tanácsa más szervezetekkel karöltve 1966. január 25—28-án Bratislavában a Technika Házában megrendezi az amatőr műszaki filmek első országos szemléjét. A szemlére az 1964— 65-ben gyártott és forgatott filmeket fogadják el. Jelentkezhetnek egyének, üzemi klubok, szakszervezeti kultúrházak, szakszervezeti filmkörök stb. oktató, tudományos, műszaki, népszerűsítő és dokumentumfilmekkel az ipar, az építkezés, a szállítás, a mezőgazdaság és az egészségügy szakaszáról. A bemutatandó filmeket legkésőbb 1965. december 20-ig kell átnyújtani Bratislavában a Technika Házában, Kocelová u. 17. szám alatt. A bemutatott filmeket bíráló bizottság értékeli. A legjobbak dicsérő elismerésben, illetve díjszabásban részesülnek. Az amatőr műszaki filmek első országos szemléjét azzal a célzattal rendezik meg, hogy ily módon is ösztönözzék és segítsék az olyan filmek alkotását, amelyek tartalmukkal elősegítik az újszerű technika és technológia népszerűsítését, széles körben ismertetik a tudományos kutatás legújabb eredményeit. Ján Koiüal, iá óratik sével. Tízezer felvételt készít e célra. Természetesen bejárja az országot; bányákat, gyárakat, műhelyeket, falvakat, gazdaságokat s a tengerpartot. Figyeli a dolgozó embert a legkülönfélébb munkák végzése közben. Ügyel arra, hogy a kép na legyen szokványosán beállított, merev. S Igyekszik minden mesterség legjellegzetesebb vonásait feltüntetni. Nyugodt, kifejező, szép munkamozdulatokat rögzít le. Alakjai céltudatos akarást, emberi méltóságot fejeznek ki. Megkapóak az ólmos felhők alatt szántó parasztok, a világítótorony magányos őre, vasutasok és gobelinszövők, környezetük is meggyőző. Sikeres kiállításai, hol képei az élet igázságát tükrözik, követik egymást, s egy-egy pillanatba sűrítik a lényeget (Láncok, Árbocok). 1930 után kedvelt portréfényképésze a felső tízezernek. A párizsi divatkirályok reklámfotográfusa. Az 1936-os világkiállítás pavillonját díszítő monumentális fényképfelvételelért éremmel tüntették ki. Majd kormánymegbízásból a volt afrikai gyarmatokról készít légkört éreztető felvételeket. FIA, A 29 ÉVES JEAN MICHEL a ma embere. Erősen kiütközik köztük a generációs különbség. Teljesen egyszerű motívumok, váratlan és új beállítások, pl. a tengerpart homokjának változó rétegeződésa, parabolák, érzékeny virágok, s még érzékenyebb kezek és szerelmesek éppen csak sejtetett sziluettjei erősen érzelmi hatást váltanak ki. BÁRKÄNY JENÖNÉ • A Warner Brothers amerikai filmtársaság Edith Piafról, a világhírű énekesnőről készít filmet. • Nanni Loy olasz rendező „Made in Italy" címmel filmet forgat a mai olaszok hibáiról és a hétköznapok szépségeiről. A főszerepekben Catherine Spaakot láthatja majd a közönség partnereként Fabrizio Moroni egy fiatal, eddig ismeretlen filmszí-! nész tűnik fel. • Nazim Hikmet Romantika című regénye alapján L. Agromovics forgatókönyvet ír. A sok életrajzi motívumot megelevenítő történetből készülő filmet az Azerbajdzsáni Filmstúdióban viszik vászonra. • A New York-i Filbarmónia szabadtéri hangversenyt rendezett a város Central Parkjában, ahol Beethoven IX. szimfóniáját is bemutatták. A rendezők legnagyobb meglepetésére ezt a halhatatlan művet több mint 70 000 főnyi közönség hallgatta végéig. Ilyen sikerrel még a hosszúhajú Beatlesek sem büszkélkedhettek, mert vendégszereplésük valamennyi hangversenyén sem volt összesen ennyi látogató. 1S85. november 33. * ýj g-gQ g