Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-21 / 323. szám, vasárnap

Kelet-Szlovákia metropolisában k eves az Tornyosuló gondok és károk Az utóbbi hetekben egyre több a vízhiányra panaszkodók száma Kelet-Szlovákia fejlődő székhelyén. Bizony, nagyon gyakran előfordul, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, egyszerűen nincs víz. Különösen a háziasszonyoknak, sokgyermekes anyáknak okoz ez nagy gondot. A minap két méltatlankodó asszony beszédéből lestem el. — Reggel még hideg és meleg víz folyt a csapon, de amikor a munkából hazajöttem, már száražon „hörögtek" a vízcsapok ... Hogyan főzzek, mossak ... fürösszem a gyerekeket? ... — Rettenetes! — így a másik. — Képzelje el, velem mi történt?! Elmentem bevásárolni, s az ötödik emeleti lakásunkban két kisebbik fiam maradt. Mikor elmentem, nem folyt a víz, amikor visszajöttem, a fürdőszobában és a konyhában már bokáig ért a víz... A gyerekek nyitva felejtették a csapokat... Számtalan példával lehetne még illusztrálni nemcsak a vízhiány okozta gondokat, hanem a lakásokban ezzel összefüggő jelentős károkat is... Miért nincs elegendő víz? A városi nemzeti bizottság illetékes szerveinél kerestük a magyarázatot. Megtudtuk, több alapvető oka van a vízhiánynak. Ezek egyike: a vízlelőhelyek, források, tárolók építése nincs összhangban a város és ipari üzemeink hatalmas fejlődésével s az ebből eredő vízszükséglettel. Jelenleg a különböző vízforrásokból másodpercenként átlagosan 465 liter vizet kap a város. Ezzel szemben a szükséglet — tekintettel az Ipari üzemek igényeire — 555 liter. Másodpercenként 90 liter a hiány, ami a jövőben tovább fokozódhat. Különösen ha úgy gazdálkodunk a vízzel, mint eddig. Ugyanis városszerte „divatba jött" — a bizonyos értelemben Indokolt — házi víztárolás, s nem ritka az olyan eset sem, amikor egy-egy háztömb lakói versenyre kelnek a vízgyűjtésben. Folyik a víz, ha kell, ha nem, telnek a kádak és edények. Aztán többnyire felhasználatlanul kiengedik. Sok folyik el a földbe épített, megrepedezett csöveken át, ami elég gyakran előfordul a lakásokban is. Szörnyű látvány, — jómagam is átéltem — ha a csőrepedés például szombaton délután, vagy ünnepnap „köszönt be" a lakásba. Nincs emberfia, aki ilyenkor a házkezelőségen valakit találna, ezeken a napokon itt nincs ügyeletes karbantartó — javítószolgálat! Hétfő reggelig, míg jönnek a szerelők, szaI VOVIZ Sok megvalósítatlan határozat - kevés víz • Közismert probléma • A Szlovák Nemzeti Tanácstól kezdve minden szerv foglalkozott vele • Hosszadalmas tanulmányozás, tervezgetés helyett rugalmas intézkedéseket • Követendő az építővállalatok példája badon áztatja a falat a kiszabadult víz, rengeteg bosszúságot okozva a lakóknak és kárt a társadalomnak. Jegyzőkönyv, határozat, ígéret van bőven Nem lehet mondani, hogy az államhatalmi, közigazgatási szervek nem foglalkoztak a vízhiány kérdésével. ČOLLÁK elvtárs, a városi nemzeti bizottság titkára egész halmaz iratcsomót helyez az asztalra. Ez a város vízproblémájával foglalkozó okiratgyűjtemény ... Lassan már „krónika" ... Belelapoz, rengeteg levélmásolat, papírra vetett kérelem, javaslat, sürgetés, határidőhöz kötött döntés tárul elénk. Mind meggyőző bizonyíték. A városi nemzeti bizottság beadványa alapján a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége is tárgyalt, határozatokat hozott, utasításokat adott a vízhiány megoldása kérdésében. Hasonlóképpen a kerületi és járási nemzeti bizottság. A városi nemzeti bizottság ez év februárjában plenáris ülésén elemezte a vízellátás problémáit, számottevő konkrét Javaslatot terjesztett a felsőbb szervek felé. Legutóbb, október 29-én újból napirendre tűzte a kérdést, ellenőrizte az eddig hozott határozatok teljesítését. Sajnos, ezen a plenáris ülésen a meghívottak közül 12 olyan szerv nem képviseltette magát, — köztük a vízgazdálkodási —, és néhány építővállalat sem — melyek sokat tehetnének a vízprobléma megoldásáért. — Nagyobb rugalmasságra és több felelősségérzetre van szükség a végrehajtó szervek részéről — Ismeri be Coilák elvtárs. — A hosszadalmasan készülő tanulmányok, tervezések, mondhatnám „filozofálások", megvalósíthatatlan határozatok nem oldják meg a problémát. Ha csupán a felét teljesítették volna az illetékesek az eddig napvilágot látott határozatoknak, sokkal előbbre lennénk. Sajnos, sok a mulasztás jegyzi meg a VNB titkára és példákat sorol. A vízgazdálkodás szervei a feladatteljesítés ellenőrzésénél a mun kaerőhiányra panaszkodtak. A JNB tanácsának utasítására a tervező bizottság létszám és munkabéremelést eszközölt nálunk, de ezt azok, akik kérték, a mai napig sem érvényesítették! A városi nemzeti bizottság plénuma a vízzel való bánásmód, valamint a lakóházak vlzvezetékhálózatának rendszeres ellenőrzésével bízta meg segédszerveit. A VNB képviselői, a házkezelőségek dolgozói a kijelölt időszakban ellátogattak a meghatározott lakónegyedekbe, viszont a legilletékesebbek, a vízgazdálkodási szervek ebből is kivon ták magukat!? Van mód a vízhiány leküzdésére Ez viszont valóban sokkal rugalmasabb ügyintézést, felelősségtelje sebb munkát, kölcsönös bizalmat és együttműködést igényel mindazoktól, akiket illet. Ahol a helyes meg látás tennlakarással és kezdeményezéssel párosul, ott az eredmény sem maradhat el. Például szolgálhat a csoportos vízvezetékhálózat építését végző Mély építő Vállalat 03 számú részlege munkaközösségének sikeres munkája. Ez év januárjában láttak hozzá a Somogyi—

Košice közti vízhálózat II. szakaszának építéséhez. Ennek a szakasznak üzembe helyezése után jelentős javulás várható Kassa város vízellátásában. De mikor? A tornai szivattyúállomás és az egész hálózat tervrajzának hosszadalmas készítése, az építkezés kivitelezéséhez szükséges munka, a műszaki berendezések megszokott lassú szállítása követ keztében nincs kilátás arra, hogy innen a kerületi székhely kapjon vizet hamarább, mint 1967-ben. Az említett vállalat munkaközössége, saját kezdeményezéséből másként döntött: „Minden tudásunkat és erőnket latba vetjük annak érdekében, hogy az annyira nélkülözött vlz ez év végéig eljusson Kassára". Az elhatározást értékes felajánlás és tett követte s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulóját megelőző napon az érdekelt szervek képviselőiből összeállított szakbizottság, az építkezés kollaudálása után, november 6-án egyebeken kívül ezt írta jegyzőkönyvébe: „A vízvezetékhálózat próbaüzemeltetéséhez szükséges építkezési munkálatokat a mai napon befejezettnek nyilvánítjuk..." Ha ebből a példából mások is okulnának és követnék, úgy véljük, hamarább megoldódnék a vízellátás problémája Kelet-Szlovákia metro polisában ... KULIK GELLÉRT Éltető ereje: iiNiiiíiiiiiiimiiiiiiiiiuHiiiimuii M

élyen a fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála, jégvirágok rajzolódnak Kántor Miklós zobori lakásának ablaktábláin. A tágas szobában kellemes meleg árad. Vígan lobog a tűz. A kis Mimi, a házigazda unokája önfeledten bíbelődik játékaival. Nem törődik a házi renddel, képeslapot, könyvet, mindent szétdobál. Vendéglátóm szelfd tekintete a kis, alig kétéves, állandóan izegő-mozgó csöppségre szegeződik. Egy-egy érihetetlen szaván felvidul. Közben érdes tenyerével igyekszik simára vasalni a homlokán kidudorodó ráncokat. Arca olykor elkomorodik, szája szögletébe gyűrődik a mosoly. Serdülő gyermekkori éveit, hánytatott életének eseményeit juttatja eszébe az unoka pa|kos játékos kedve. Neki nem volt ilyen szerencsés, boldog a gyermekkora. Édesapja, a nagykéri géplakatos-kovácsmester a tíz éhes gyermekszájnak csak szűkösen biztosíthatta a mindennapi betevő falatot. B

eszélgetésünk vontatottan, lassan folytatódik. Kántor Miklós bátor harcos, alvhü kommunista életének egy-egy állomásán hosszabban elidőzünk. A hat elemi iskola befejezése után apja műhelyében, vagy ha kovácsmunka nem akadt, a gazdáktól bérelt földeken dolgozik. Körülötte szegénység, nélkülözés. Nem telik elegáns ruhára, zsebpénzt sem adhatnak a szülők. A tizenhét éves Miklós tehernek érzi magát a családban. Megválik az otthontól, függetleníteni akarja magát. Ám hasztalan megy Budapestre, a munkásembernek itt i» szegény a sora. Amikor hazafelé utazik, kíváncsian fürkészi a tova suhanó tájat. A keskeny parcellákat, a füstölgő gyárkékommunista meggyőződése ményeket, a jő módú polgárokat, rongyokba öltözött munkáséin bereket. Ökölbe szorítja kezét. Otthon belép a kommunista ifjúsági szervezetbe, ahol később elnökké választják. A

nem meszszl majorságokban, ura dalmakban keres munkát. A bére azonban olyan alacsony, hogy csak a szűkebb megélhetésre telik belőle. Ezért sorstársaihoz fordul, akiket sztrájkba szólít. Dr. Kólis és Fratrics földbirtokosok hamar felfigyelnek „izgató" tevékenységére. Szólni azonban nem mernek, mert hiába támogatja őket az államhatalom, félnek a munkások dUhétől. Külön leragasztott borítékban nyújtják át neki a fizetését, mely vastagabb mint a többieké. De es sem segít, mert más alkalommal tovább szervezi a sztrájkot. A földbirtokosok összedugják a fajUket. Valamit tenni kellene, hogy megtörjék Kántor Miklós forradalmi tevékenységét. Ismét cselszövéshez folyamodnak. Behívatják az intéző irodájába. — Tudod mit, Miklós, — fordulnak felé az urak — végkiegyenlítésre kapsz egy nagyobb összeget. Nem kell elárulnod a sztrájkot ezért, de arra kérünk, tflnj el a környékről, vagy az ország határain túl keress magadnak munkát. Az ajánlatot nem fogadja el. A munkásokért, a párt igazságos harcáért mindent elkövet, sohasem fir»lja el társalt. Hasztalan zárják börtönbe, ott is csak a Jogos követelésekért száll sikra. A párt hfi katonája töretlenül, büszkén állja a sarat, minden alapta lan vádat visszautasít. O 'y hosszú idő után nagyon nehéz ** visszapergetni az eseményeket. Kántor Miklós ennek ellenére — ha nem is pontosan — mindenre jói emlékszik. Megsimogatja deresedő haját, és a megpróbáltatás éveinek szörnyű ségeiről beszél. A burzsoá köztársaságban Igyekeztek velem megismertetni a kUIönböző börtönöket. Összesen hét évet töltöttem Nyitra, Lipótvár. Ilava fogházának nyirkos falai között. Nem sajnálom ezeket az éveket, mert látom, hogy a harc, a sok nélkülözés és a meg próbáltatás nem volt hiábavaló. Sike rült lerázni magunkról az igát, szabadon építhetjük az országot, mely ma valóban a dolgozók hazája. A felszabadulás után elsők között lépett az űj haza épftői közé Ha valaha a bérkövetelésért folytatott harcokat vezette és szervezte, ezután a békés épltőmunkára serkentette a dolgozókat, népszerűsítette, magyarázta a párt politikáiét. Az utóbbi tizenöt év alatt, mint népnevelő kultúrmunkás a Csemadok kötelékében dolgozott. Részt vett a falu szocialista építésének folyamatában, minden szabad Idejét a dolgozók között töltötte. A

z elnyomatás sötét évei, a sok nélkülözés megviselték egészségét. Többnyire odahaza tartózkodik, de a nyugdíjas sors sem változtatta meg elvhű magatartását. Amikor hatvan éves születésnapiét ünneplő barátai, rokonai, testvérei és ismerősei megkérdezték: mi volt az, ami erőt adott neki ahhoz, hogy oly hűen és odaadóan kiálljon a dolgozó nép érdekeiért, egyértelműen le lehetett olvasni meghatódott arcáról a feleletet: kommunista meggyőződése. SZOMBATH AMBRUS KÖTÉNYRUHA mmms-isammmtem Anyaga lehet gyapjú, kasmír, egyszínű vagy mintás tweed, szövet, kordbársony stb. A modell alkalmas régi ruhából való alakításra is. A kötött ujjhoz és gallérhoz egyszínű fonalat használunk, egy sima egy fordított mintával, vagy patentkötéssel dolgozunk. Az ujja végét és a gallér nyak felöli részét kössük vékonyabb tűvel. Az elkészült és kivasalt kötést ferdeszálú pánttal dolgozzuk a ruhához úgy, hogy a kötés jobbfelét a ruha színéhez fektetjük, s erre férceljük a szegőpántot. A három réteget egyszerre gépeljük végig. A szegőpántot visszahajtva kézzel varrjuk a ruhához. A ruhát azonban a kötött részek nélkül is használhatjuk, blúzt, pulóvert viselhetünk alája. A ruha anyagszükséglete: 1,15 cm duplaszélesből. A szabásmintát a rajz szerint az anyagra fektetjük, az „elejeközép" vonalat az anyag szövött szélétől kb. 10 centiméterre beljebb. A kimaradó anyagot felhasználjuk a gombolásra, illetve a szoknyarészen a behajtásra. A körülrajzolt, varrás-ráhagyások mentén kiszabott és hurokférceléssel átjelölt ruhát próbára készítjük. (A mellvarrást beférceljük, vállakat, oldalakot összeférceljük, hátközépen az aljarészt végigférceljük.) Próba és esetleges igazítások után a varrásvonalakat végiggépeljük. A gomblyukakat derékig vagy csípővonalig beosztjuk és elkészítjük. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a hátközépvonaltól kifelé 2,5 cm-t hagyjunk a gombolásra.) A kötényruha alját felhajtjuk és eldolgozzuk. A nyak- és karkivágás vonalát ferdeszálú pánttal dolgozzuk el. n I > j Ší M i k i JP S SJ "í •J 1 r B

ÁRS

ONY ÉS KORDBA

RSONY A bársonyholmikat hígított szalmiákszesszel vagy langyos alkoholos vízzel kell letörölni szálirányban, azután alaposan kikefélni. A fekete bársony színe nagyon szép lesz, ha tisztítás után félbevágott hagymával dörzsöljük szálirányban. Természetes, hogy ezután a művelet után alaposan ki kell szellőztetni, hogy a hagymaszag elillanjon. A kordbársonyt előbb kiporoljuk, majd hígított szalmiákszesszel szálirányban átkeféljük. Mo ni is lehet, de nem szabad kicsavarni, hanem vállfára akasztva kell szárítani. Vasalni puha alátéten a balfeléről lehet. A bársonyholmit nem lehet a szokásos módon vasalni, mert a szólak összecsomósodnak. A meleg vasalót tehát felállítjuk, nedves ruhát borítunk rá és amikor erősen gőzölög, a bársonyt fonákjára fordítva végighúzzuk rajta. Közben színén szálirányban keféljük ruhakefével. Az anyag szálai közt előretörő pára szépen felemeli a bársony szálait. Vigyázzunk, hogy a rongy csak nedves legyen és ne vizes, mert a vizes rongy csúnya vízfoitokat hagyhat a bársonyon. a levest tartalmasabbá, táplálóbbá és változatossá teszik. Erre a célra élelmiszereink hosszú sorát felhasználhatjuk, mint pl. a tojást, lisztet, rizst, búzadarát, főtt vagy maradék húsokat, belsőrészeket, gombát, burgonyát stb. Rárvtott borsó: ó dkg lisztet, 1 dl tejjel és 1 tojással elkeverünk, sóval ízesítjük, majd nagylyukú szűrőn keresztül forró zsírba csepegtetjük. A zsírban villával elkeverjük. Ha megpirult, leszűrjük és tálaláskor minden tányér levesbe teszünk belőle. Buggyantot: tojás: Friss tojásokat feltörünk és a forrásban levő levesbe eresztjük úgy, hogy egyben ma adjon és keményre főjjön. A levest, amíg a tojás fő, nem szabad megkavarni. Buggyantott tojást savanyú levesekbe teszünk. (Sóska, kapor, savanyú tojás, stb.) Májgaluska: 10 dkg májat az inaktól megtisztítunk és megkaparjuk vagy leőröljük. Kevés hagymával, zöldpetrezselyemmel, borssal, 1 egész tojással, 1 kiskanál zsemlyemorzsával és annyi liszttel összekeverjük, hogy lágy gaLEVESBETÉTEK luskamasszát kapjunk. Szükség esetén kis zsírt is teszünk bele és majoránnával ízesítjük. Forrásban lévő levesbe főzzük be. Kisütött gombóc: 3-4 darab héjában főtt burgonyát megtisztítunk, áttörjük, összekeverjük 2 evőkanál zsiradékkal, 1 evőkanál liszttel, 1 tojással, sóval, borssal, zöldpetrezselyemmel, és gombócokat formálunk belőle. A gombócokat megforgatjuk felvert tojásban és morzsában s szép sárgára sütjük. Ugyanígy készülhet kisütött gombócbetét hús-, dara- és rizsgombócok masszájából is. Védek e z e s Beköszöntött a hideg. A tapasztalát azt mutatja, hogy sokkal kevesebb férfi szenved a hidegtől, mint nő. Kár, hogy a nők öltözködésüket illetően nem használják ki azt, ami a téli divatban egyre ésszerűbb: a meleg, vastag harisnyákat, bundacipőt és csizmaviseletet, a jó meleg sapkákat. Nem kell fagypont alatti hőmérséklet ahhoz, hogy valaki fagyási sérülést szenvedjen. Aki tartósan hideg, 3-6 fokos helyiségben tartózkodik, akinek lábán kivágott, vékony cipő, nylonharisnya van, egy-kettőre tapasztalhatja ennék káros hatását. Fordítsunk különösen nagy gondot a kisgyermekek helyes öltözködésére, kiknek hőszabályozó képességük még nem fejlődött ki teljesen. Egyszeri fogyásuk azután éveken át kiújulhat. Jól vigyázzanak magukra az erős dohányosok is, szűk ereik nem tudják megfelelően kivédeni a hideg támadását. Idős, nagyobb fokú érelmeszesedésben szenvedőknél hasonló a helyzet. Előzzék meg a bajt, öltözzenek az időjárásnak megfelelően és kezdjék el minél előbb az ismert értornát: váltogatott hideg-forró kéz-és lábfürdőt. Az orr és a fül is megfagyhat, az értornát ezeknél is hideg-meleg borogatásokkal végezzük. Nagyon jól felmelegíti az embert egy csésze forró tea. Különösképpen azoknak ajánlatos, akik állandóan hideg helyiségben tartózkodnak vagy a szabadban dolgoznak. Szeszes ital fogyasztása azonban még kis mennyiségben is káros lehet. A hideg szél, a csapadék kóros hatásáról is szólnunk kell. Nagyon szárítják, repedezővé teszik a bőrt. Csak teljesen szárazra törölt arccal, kézzel menjünk ki a szabadba, s még jobb, ha megelőzőleg bekenjük bőrünket valamilyen jó zsíros, kevés vizet tartalmazó krémmel. Ennek kettős haszna lesz: puhán tartja, nem engedi kiszáradni a bőrt és emellett jó hőszigetelő lévén, bizonyos mér* tékben a lehűléstől is véd. Cf SZÖ 4 * 1985, november 17,