Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)
1965-10-15 / 286. szám, péntek
0 Igy született a barátság Annak idején a tábori és a Český Krümlov-i járás képviselőivel egy katonai tehergépkocsin jutottunk el Gellérre. A falu határában még tengernyi vfz volt, a községből azonban már visszahúzódott, hátrahagyva szomorú örökségét. A helyi nemzeti bizottság elnöke sírásba futó hangon próbálta röviden vázolni a helyzetet. Mindennél többet mondott azonban, amit saját szemünkkel láttunk: hatvan ház összedőlt, majdnem száz súlyosan megrongálódott. Falunézés után asztalhoz hívtak. Hazai sonkával, paradicsommal, öklömnyi, húsos paprikával kínáltak. Egy kicsit restellkedtek is a szerény vendéglátásért, de egyebet nem tehettek: hirtelenjében azt adták, amijük kéznél volt. Még ma ls jól emlékszem arra a kedves kis jelenetre, amikor a cseh vendégek a paprikával viaskodtak. Mondtam is mindjárt az egyik tábori elvtársnak: (a nevére pontosan már nem emlékszem) miért eszi azt a paprikát, ha egyszer csípős? Erre ő mosolyogva így válaszolt: — Szolidaritásból. Ezen aztán valamennyien jót nevettünk. így kezdődött a barátság a két Járás népe között. Néhány hét múlva a szolidaritás, az együvétartozás a nagy dolgokban is megmutatkozott. Most, hogy újból Gellérre vetődtem, erről saját fülemmel, szememmel is meggyőződhettem. A faluban általános vélemény; az említett két járás segítsége nélkül aligha jutottak volna valamire. A gellériektől hallottak alapján próbálom a továbbiakban vázolni, mi történt a faluban az emlékezetes találkozó óta. A kézzelfogható segítség ezzel kezdődött: Šíp elvtárs, a Tábori járási Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetője harmadmagával, Mládek és Krajíc elvtársakkal eljött a faluba. Rövid időn belül felmérték a helyzetet. A kárvallottakkal külön-külön elbeszélgettek. Megmondták, pillanatnyilag mi a legszükségesebb teendő, mit készítsenek kezük ügyébe, hogy minél szaporább legyen a munka. A házhelyek kimérése után segítettek megválasztani a legmegfelelőbb lakástípusokat. Kimérték, deszkával kijelölték az alapokat, hogy a falubeliek máris kezdhessék az ásást és a betonozást. A vitás kérdésekben vállalták a közvetítő szerepet. Munkájuk eredményesnek bizonyult, holott legtöbb esetben csak tolmács útján tudták magukat a lakosokkal megértetni. A józan megfontolás, a dolgok sokoldalú megvilágítása azonban Így is hatott. Nem szóltunk még arról, hogy velük negyven harmadéves építőipari tanulóból álló csoport ls jött Gellérre. Azóta egy újabb huszonkét tagból álló csoport is érkezett. Október tizenötödikén az utóbbiakat egy újabb negyventagú csoport váltja fel. És ez így lesz, amíg az idő engedi. Az eredmény? Október elsejéig huszonkét háznak lerakták az alapját, kilencre már csak a tetőt kell feltenni, egyet pedig még a múlt hét közepén tető alá hoztak. A megrongálódott lakások többségét lakhatóvá tették. Az összes házat azonban — bár mennyire is szeretnék — képtelenek a tél beálltáig felépíteni. Ennek egyik fő oka az építőanyag-hiány. Fedél nélkül azonban mégsem hagyhatnak senkit. Ezért választották a következő megoldást: tizenegy család számára előregyártott elemekből Kibernetikus minőségi ellenőr Kibernetikus minőségi ellenőrt állítottak üzembe a leningrádi turbinagyárban. A különleges elektronikus műszer sokoldalú vizsgálatnak veti alá a turbinák kicsinyített modelljét. A hűtőszekrény nagyságú műszer nagy pontossággal végzi o vizsgálatot és egyben jelentékeny segítséget nyújt a leghelyesebb megoldáshoz. AZ ÉPlTŰBRIGÁD MUNKA KÖZBEN építenek egy lakástömböt. Áz épületnek a betonlapja már elkészült, jelenleg a kazánház felszerelésével bajlódnak, s ha az időjárás bele nem szól, még a tél beállta előtt behurcolkodhatnak a lakók. Az embereken kívül gépeket is küldtek a faluba: három betonkeverőt, ugyanannyi szállítószalagot, két teherautót és egy autóbaggert. Jelenleg egy autónyi faanyagot, ugyanannyi vízvezetékcsövet várnak a védnökségi járásoktól. A dologban az az érdekes, hogy a csöveket szállító gépkocsi is a faluban marad. Az övék lesz. Ogy is mondhatnánk: a csöveket autóstul kapják. Egyéb munkák mellett kitisztították a kutakat, megjavították a faluban a villanyvezetéket, a javításra szoruló összes háztartási berendezést, sőt az is előfordult, hogy a megrongált mosógépeket, hűtőszekrényeket, amelyekkel helyben nem boldogultak, autóra tették, „haza"-vitték, majd néhány nap múlva kijavítva, üzemképesen küldték vissza. Szövetkezetük is hasznát látta a jó barátok önzetlen segítségének: téli eleséget kaptak tőlük a jószág számára, kijavították, rendbehozták a közös gépparkját. És még valamit: jól jött az az egy teherautónyi ajándék is, amelyet a két járás népe küiaött. Még aztán az a huszonháromezer korttna, amit Č. Krümlov ajándékozott a falunak: használják fel a legjobb belátásuk szerint. Az írás elején említett paprikahistória lassacskán már feledésbe megy, ám a nagy tettek évtizedekre szóló kedves emlékként maradnak a gellériek szívében. SZARKA ISTVÁN Az NDK künyvkiállitása Bratislavában Ä Szlovák Nemzeti Felkelés terén a Kultúra Házának első emeletén értékes, változatos anyaggal találkozunk. A NDK valóban könyv-nagy. hatalom. Évente 100 milliós példányszámban kilencezer kötetet adnak ki s ebből mintegy 1500 könyvet mutatnak most be nálunk. Az első német munkás-paraszt köztársaságnak a háború befejezése óta eltelt 20 esztendő alatt megtett útját, munkáját, sokoldalú fejlődését jelzik ezek a művek, s rámutatnak arra, hogy mi érdekli népüket. Zömében tudományos és szakirodalmi művek sorakoznak a polcokon, melyek az egérz világon elért, legmodernebb tudományos eredményekről számolnak be. Tájékoztatásul szolgálnak az új gazdasági rendszer s a népgazdaság vezető dolgozói számára. Tekintélyes kötetek és szerényebb fűzött könyvek képviselik az orvos-, jog- és történelemtudományt, a szociológiát, a bölcseletet, a nevelés-, a nyelv-, és természettudományokat s a technika valamennyi ágát. Szűkebb keretek között vonul fel a társadalom életét tükröző szépirodalom. Am így ls helyet kapnak Homérosz és Vergilius hőskölteményei, Ovidius szerelmi elégiái s mellettük Dante és Shakespeare, Diderot, Gogol s a nagy német klasszikusok is. Természetesen ott vannak a mának minden embsrtelenség, rasszizmus és fasizmus ellen harcoló tudatalakító müvei (Apitz, Riberio). Mindig s mindenütt az ember a világ aktív formálója, a központ. — A fontos szerepet betöltő zene- és képzőművészeti irodalom már külsejükkel is csábító kiadványai sem hiányoznak. Az illusztrációk, könyvdíszek, a nyomdatechnika mind a németek ez irányú alapos felkészültségét dicsérik. Bárkány Jenőná Picasso: Nöi féf, Jogi tanácsadó Az új munkatörvénykönyv alapelvei és hatásköre Az új munkatörvénykönyv mint az 1965/65. számú törvény már törvényerőre emelkedett, és 1966. január 1-én lép majd érvénybe. A munkatörvénykünyv ünnepélyes előszava (preambulája) megállapítja, hogy a felszabadult munka a társadalom és a nép jólétének forrása. Szocialista rendszerünk ebben az alaptörvényben állapítja meg a munka feltételeit, szabályozza a dolgozók és a szocialista szervezetek közti munkaviszonyt, a kölcsönös kötelezettségeket, és az egész társadalom érdekeivel összhangban biztosítja a dolgozók jogait. Az új törvénykönyv lesz hazánkban a munkajog alapforrása, és ennek betartása mind a dolgozók, mind a szervezetek részéről megerősíti államunk szocialista jogrendjét, hozzájárul a dolgozók fokozottabb részvételéhez népgazdaságunk irányításában. A munkatörvénykönyv alapelveit tíz cikkely tartalmazza, melyek részletezik az 1960. évi szocialista alkotmányunknak a munkáról szóló rendelkezéseit. Az I. cikkely kimondja, hogy minden polgárnak joga van a munkára. Minden polgár egyénisége teljes kibontakozását csak a társadalom javára végzett tevékeny munkával érheti el. Az ilyen munka nemcsak jog, de becsület dolga is. A II. cikkely hangsúlyozza, hogy szocialista társadalmi rendszerünk kizárja az embernek ember általi kizsákmányolását. A III. cikkely a szocialista demokracia szellemében megállapítja, hogy munkajogviszony a szervezetek és a dolgozók között csak kettőjük között önként létrejött szerződéssel keletkezhet. A jogok és kötelezettségek gyakorlásának összhangban kell lennie a szocialista együttélés alapelveivel. A IV. cikkely az elvégzett munka szocialista alapelvek szerinti jutalmazásáról szól: a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint. Az V. cikkely kimondja, hogy a dolgozóknak joguk és kötelességük kivenni részUket a szocialista szervezetek fejlesztéséből, irányításából és ellenőrzéséből. A VI. cikkely kötelezi a dolgozókat a munkaviszonyból reájuk háruló kötelességek rendes teljesítésére. A VII. cikkely a nők, a VIII. cikkely pedig a fiatalkorúak különleges védelméről szól. A IX. cikkely a dolgozók egészségének védelméről, a munkabiztonságról, az üzemi balesetek kártalanításának alapelveiről emlékezik meg. A X. cikkely: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvétele a munkatörvénykönyv által szabályozott munkaviszonyokban alapfeltétele a munkaviszony létrejöttének. Ä polgároknak a társadalmi munkában való részvételekor munkaviszonyok, kapcsolatok keletkeznek. Ezeket elsősorban a munkatörvénykönyv szabályozza. Ezzel végleg megszűnik a munkaviszonyok különböző szabályozása a végzett munka neme szerint, pl a testi és szellemi munkát illetően. Ezt az alapelvet a munkatörvénykönyv azzal is kifejezésre juttatja, hogy a törvényben az eddigi munkás, hivatalnok, alkalmazott stb. megjelölés helyett a „dolgozó 1 1 megjelölést, a munkaadó helyett a „szocialista szervezet" megjelölését alkalmazza. Azokra, akiket köztisztség be- i töltésének idejére mentesítettek munkakörük ellátása alól, a munkatörvénykönyv csak akkor vonatkozik, ha azt külön megemlíti. Aki közfunkciót munkaviszony keretén belül lát el, annak munkaviszonyára a munkatörvénykönyv teljes mértékben vonatkozik. A földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek nem tagokat is felvehetnek dolgozói minőségben (pl. EFSZ gépkocsivezetőket, traktorosokat), j ezek munkaviszonyát a munka- / törvénykönyv szerint kell megítélni. A munkatörvénykönyv vonatkozik a fegyveres erők tagjaira, az ügyészekre, az ügyészségi kivizsgálókra, ha azt külön rendelkezések nem zárják ki. Az üzemi gyakorlatot végző tanulókra, valamint az ügyvédek kerületi szövetségének tagjaira szintén vonatkozik a munkatörvénykönyv, ha külön előírások másként nem rendelkeznek. Állampolgáraink ás á külföldi szervezetek közötti munkaviszonyt, valamint belföldi szervezeteinknél dolgozó külföldi állampolgárok munkaviszonyait is a munkatörvénykönyv szerint kell elbírálni, ha csak a nemzetközi magánjog előírásai másként nem rendelkeznek. A munkatörvénykönyv vonatkozik továbbá a tanulók (az EFSZ tanulóira is) munkaviszonyaira. Végül a munkatörvénykönyv vonatkozik a polgárok között kivételesen lehetséges munkaviszonyokra is, ha az ilyen munkaviszony nincs ellentétben a szocialista együttélés alapelveivel. Dr. FÖLDES JÓZSEF V Kell most a munkáskéz Az Időjárásra nem lehet panasz, hiszen kedvezőbb őszt kívánni sem lehet. A természet, mintha pótolni akarná a mulasztottakat, a vénaszszonyok nyarát megnyújtja. A parasztság ki is használja a kedvező időt a termés betakarítására. A határban A kamocsai szövetkezeteseket sem kell nógatni a munkára. A Gyüröki-, a Hunvalóréti- meg a Vágszegi dűlőben szaporodnak a megtisztított cukorréparakások. A gyalogmunkások kitesznek magukért a kertészetben is, szaporán gyűjtik a fűszerpaprikát, tisztítják a hagymamagot, csépelik a kendert. A fuvarosok sem akarnak lemaradni. A traktorosokon kívül lófogatosok is szállítják a répát, a répalevelet és a többi termést. Előnyük, hogy a cukorrépát a surányi cukorgyár helyben gyűjti, így csupán a lófogatosok 7—8 vagon cukorrépát hordanak össze naponta, és a répalevél tárolásában sem maradnak le. A gépesített csoport ts kínt van a határban. Az Ojvári dűlőben a vetésnek készítenek magágyat a kerekes traktorok vezetői. Egyik-másik a vetéssel foglalkozik, s a 280 hektár búzavetésből már csak 70 hektár van hátra. Négy lánctalpas traktor szánt, rájuk még nagy feladat vár. A kombájn sem tért még pihenőre, heremagot csépel. Az embert azt hinné, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ez azonban csak látszat, mert mikor a vezetők a . napi gondokról beszélnek, kiderül, hogy az örömbe Időnként üröm ls vegyül. A munkabeosztáson öten ülnek az asztal körül, mindenki előtt Jegyzetfüzet. Egyik-másik jelenlevő bejelent egy-egy számot, „hogy ennyit adhatok". Ebből egyelőre nem tudni, mire vonatkozik, az azonban a tárgyalók arcáról lerí, hogy a kérdés megoldása nem lehet egyszerű. — Szilva elvtárs, számold át mégegyszer, hány ember szabadul fel a cukorrépából — szólít fel egy nyírt bajuszú embert az, akinél jegyzetfüzet helyett irka van. — Hiába számolok, több úgy sem lesz hatnál — válaszol emez. — Az én csoportomban 12 férfi dolgozik, és kettő szabadságot kért — jelentette be egy másik elvtárs. — Arról szó sem lehet, halasszák későbbre a munkájukat '— szólnak visza ketten is. Most már érthető, hogy a férfimunkaerő beosztása körül forog a vita, s az égetően szükséges tíz férfi előkerítése okoz gondot a vezetőségnek. Közben egy fiatalember lép a terembe. — Dezső...! ad) nekünk néhány embertl — kérik őt a tárgyalók. — A kertészetben is szükség van rájuk — mondja az érkező, s bejelenti, hogy egyik beosztottjának orvoshoz kell mennie. Holnap silóznunk kell, jelenti ki az irkás fiatalember, akiről kiderül, hogy ő a szövetkezet agronómusa. Nagy Dezső, a kertészeti csoport vezetője hosszabb egyezkedés után megígéri, hogy két férfit átenged a silózáshoz. Így aztán átcsoportosítással a vezetőség nagy nehezen előteremti a tíz „markos" fiatalembert. A silőzást a szövetkezet valóban nem halaszthatta későbbre. Ugyanis a helyben felhalmozott cukorrépát a surányi cukorgyár időnkánt elszállítja, s hogy az autók egy utat se tegyenek üresen, a szövetkezetnek leszállítja a répaszeletet. Három nap alatt hárminc vagon szeletet kell a szövetkezetnek lesilóznia. — Keverünk hozzá répaszeletet és kicsépelt hereszalmát is, hogy felszívja a fölösleges nedvességet és jó takarmányunk lesz, — mondja az agronőmus. Rossz jel A vezetőség még be sem fejezte a megbeszélést, kit hová oszt be a silózásnál, mikor az ajtóban egy munkaruhás bácsi jelent meg. — Rossz Jel, ha Uhrin bácsi ilyenkor jön — jegyzi meg az asztalfőn ülő bőrkabátos fiatalember, amikor megpillantja a jövevényt. Uhrin bácsi, az egyik lánctalpas traktor vezetője, valóban kellemetlen hírrel érkezik. — Eltörött az eke tengelye — Jegyzi meg kurtán, s kis szünet után hozzáteszi — kerülés közben történt. A bőrkabátos Soóky Gábor, a szövetkezet elnöke tudja, hogy nehéz a szántás, mit tehet mást, minthogy ő is röviden megjegyzi: — Bemegyünk Érsekújvárba, a traktorállomásra és hozunk, ha sikerül. A gépalkatrészek beszerzése pillanatnyilag az elnök feladata, ő helyettesíti Beke Dezsőt, a szövetkezet gépesítőjét, aki jelenleg Ausztriában van tanulmányúton. Kis idő múlva az elnök meggondolja a dolgot, meg sem várja az ülés végét, és felkel. — Esetleg később nem találunk ott senkit, jobb, ha előbb megyünk — fontolgatja, s a munkaelosztást a többiekre bízva elindul Uhrin bácsival. Az agronőmus véleménye — Igaz, jelenleg kedvez az időjárás, a tavaszi és nyári esők azonban nagy feladat elé állítottak bennünket, még most ls érezzük hatását — mondja Soóky Dezső agronőmus. — Azzal kezdtem, hogy bár a föld nem száradt ki, mégis nagyon nehéz a szántás. Az olyasféle törések, amiről az imént is hallott, elég gyakoriak. Az aratás folyamán legyűrt földet csak nehéz gépekkel tudjuk megdolgozni. Othengerlőt, tüskéshengert vagyunk kénytelenek alkalmazni. A talajt többször tömítjük, lazítjuk, hogy jó magágyba vethessünk. A munka négyszeres befektetést igényel, de el kell végeznünk, mert máskülönben jövőre sem számithatunk jó termésre. — A mélyszántást előhántós ekékkel végezzük — folytatja az agronőmus — így nem annyira rögös a föld. A szántás legalább november 20-ig fog tartani, pedig erőltetett ütemben dolgoznak az emberek. Két napot és egy éjjelt szántanak, utána egy éjjelt pihennek. Később, mihelyt a helyzet megengedi, még további három kerekes traktort is beiktatunk a szántásba, mert ki tudja, meddig tart a jó Időjárás. A kukorica is nyugtalanít minket, még mindig nem érett be. Viszont igaz, ha már érett volna, még nagyobb gondot okozna a munkaerő beosztása. A nap még érezteti langyos sugarait, minden munkáskéz a határban tevékenykedik, ügyesen is halad a munka. Am a hátralevő feladatok még mindig nagy gondot okoznak. A szövetkezetesek azonban bíznak abban, hogy megbirkóznak velük. BENYUS JÓZSEF ŰJ SZÖ 4 *1965. október 15.