Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-14 / 285. szám, csütörtök

TEPLICEI KÉPEK Ha valamennyi lánctalpas... Sűrű köd ül a tájon. Ez már szinte nem is köd, hanem amolyan esöféle. Nemcsak a hajnalt, hanem még a nappalt Is késlelteti az átláthatatlan ködburkolat. Októberben nem újdonság ez itt az észak-csehországi kerületben. Tavaly meg azelőtt ilyen idő tájban a lánctalpasok reflektorai éppúgy nem tudták áttörni a ködrengeteget, mint az idén. £ppen ezért talán észre se vennénk j. Burda traktorost a hrobcicei határban (teplice! járás), ha a lánctalpas erős berregése nem hivná fel a figyelmUnket. A lánctalpas körvonalai csak akkor bontakoznak kl a szürkeségből, amikor a gép már egészen a közelünkbe ér. A traktoros és L. Smaus szerkesztő bizonyára régi ismerősök mert mosolyogva nyújtanak egymásnak kezet. Kérdéssel zavarom meg a társalgást. — Hogyan haladnak a szántással? — Nem nagyon dicsekedhetünk — válaszolja a traktoros, s a járási újság vezető szerkesztője mindjárt kiegészíti. — Azért nem kell ezt szó szerint venni. Hiszen a múlt héten például a legjobbak voltak a járásban. — A teljesítmény? Erre már a traktoros válaszol, olyan szerényen, mintha szégyelnie kellene magát az eredményért. — Csak 61 aektárt sikerült felszántanunk. Pedig sUrgős a munka, mert ki tudhatja — lehet, hogy télapó már néhány napon belül kibontja dunyháit. Attól persze még lehetne szántani. De ha kitisztul az égbolt, s csontkeménnyé fagy a talaj, akkor már nem lesz hetenként 60 hektár. Már Teplice felé robogunk, amikor Smaus kolléga megjegyzi. — Tetszik nekem ez az ember. Meg a társa. Sejtek traktoros is. Olyanok, mint a testvérek. Ezt egyébként a teljesítményük is elárulja. Mert ugyebár hetenként megközelítőleg 60 hektár ... Ilyen átlágtel|esitménnyel rövidesen befejezhetnénk az őszi mélyszántást. Csakhát... Igen, csakhát a láctalpasok napi átlagteljesítménye a járásban a 4 hektárt sem éri el. Es a sűrű ködfátyol már erősen érzékelteti, hogy ha hivatalosan nem is, de közeleg a tél. Feszül a háló kötele Hallgatag emberek markolják a feszülő kötelet. Hosszú a háló, mély a víz. Mert itt teplice! Várkertben nem olyan a halastó, mint például Tŕeboň környékén. Mélyebb, de területe azonban csak csekély hányada az Igazi nagy halastavakénak. Teplice jó néhány gyára sok vizet igényel, a Várkert tehát víztárolónak épültt. De nem lenne halász a halász, ha a vizet hal nélkül is el tudná képzelni. S ha nem volt benne, hát „ültettek" bele. Meg is nőttek a halacskák, legalább akkorára, mint a nagy halastavakban. S most feszül a kötél. A mély vízben jő néhány ponty megszökik a hálóból. Sebaj, majd beletörődik sorsába a második, ha nem akkor a harmadik húzásnál. Csak ne lenne ilyen mély a víz, sokkal több halat kifoghatnának. Mert van ebben a vízben bőségesen, s megnőttek, tán nagyobbra, mint másutt. Feszül a kötél. Az egyik öreg halász bosszúsan jegvzi meg. — Ha ez a víz legalább egy méterrel sekélyebb lenne, feleannyi erővel kétszer 1B0 mázsa halat i> piacra adhatnánk. — Sajnos, a városi nemzeti bizottság másképp számol, — jegyzi meg az egyik jól megtermett fia talembsr. — mert ugyebár, arra nincs keret, hogy aztán újra a szükséges szintre emeljék a tó vizét. Pedig hát a jövedelemből bőségesen futná a költségekre. Az öreg halász felemeli az ujját. Itt már mindenki érti a jelzést. Duzzadó izmokkal, hallgatagon húzzák a hálót. Mert azt tartják, hogy a hal is hall. Néhány ponty a háló merevítő rúdjáig merészkedig, aztán hirtelen Irányt változtat a háló öble felé. A csukák előreszöknek hogy a talajhoz lapulva meneklilienek börtönükből. A dévérkeszeSek bután mutagatiák lapos testüket. A halászok hallgatnak, szinte mogorván nézik az egyre szfikülő hálóban a zsákmányt. MI lelkese rtünk, hiszen legalább négy mázsát nyom a háló halállománya. Igaz, a mély vízben és a parton egyaránt sok hal megszökött, de azért maradt elég a hálóban is. — Szép fogás volt — jegyzi meg társam. Az öreg halász tekintete villámokat szőr a egvébként megbecsült emberre Mert ő bizony nemcsak a hálóban vergődő halakat látja, hanem aznkat is, ametvek szabadon szántják a mély vizet. A városi nemzeti bizottság jóvoltából. S 6, n tisztes mesterségében megőszült »mber úgy lfitfa, hogy onnan a mélyből azok a halak vigyorogva fordulnak a part felé. örá vigyorognak Pedig hát... Csak az arcizmai rándulnak meg. Es hallgat, mint a hal. HARASZTI GYULA Naponta több száz mázsa cukorrépát visznek a borsiak a bodrogszerdahelyi rakodóhelyre. (V. Veselý felvétele) E

n Imeletes ház a komáromi út mellett. Ebben lakik családjával — két gyerekkel és feleségével — Antal Kálmán, a bogyai EFSZ elnöke. Egy hónapig csak néhány férfilakója volt. Az asszonyok, a gyerekek elmentek. Kettészakadt az Antal család. Az apa a nehéz napokban a faluban maradt, az anya a gyerekekkel együtt Tardoskedden talált ideiglenes otthonra. ök ls otthon maradhattak volna. Az emeletes házat nem veszélyeztette a víz. Még csak meg sem rongálta. Mégis elmentek. Nem akartak kivételeskedni. Meg aztán akkor baj volt az ellátással, iobb helyre kerültek hát a gyerekek. Nehéz napokat élt át az elnök. Szeme láttára „úszott el" sok család több évtizedes munkájának eredménye. összeomlott házak, tönkrement bútorok Jelezték a víz ádáz pusztltátását. Másfél évtized közös Igyekezete ls veszélyben forgott. Az állatállományt már vidékre kellett szállítani. A hömpölygő áradat — a szövetkezet közel 600 hektáros szántójából — három hektárt kímélt meg. Aratás sem volt az idén. Fájdalmas napok köszöntöttek a falu lakóira, nemkülönben a szövetkezet elnökére. Sok álmatlan éjszaka, gondoktól terhes nappalok gyötörték ezt a harminc év körüli embert. Talpra áll a szövetkezet A borús napokat derűsebbek követték. A víz egyre inkább kiszorult a faluból. A föld, a termőtalaj is levegőhöz jutott. Jobbkedvű lett az elnök ls. Hazartért a család, s ez is megnyugtatta. De ml lesz a közössel? Hogyan, mihez kezdjenek. Vissza lön-e mindenki? Vagy talán egynéhányan megriadnak, és másutt, esetleg az üzemekben keresnek munkát? Sok minden ' átvillant az elnök agyán. Bár lelke mélyén nyugtatta valami. Szeretik itt a szövetkezetet. Nem is gazdálkodtak rosszul. Huszonkét koronát terveztek az idén ls egységenként. Ezenkívül 20 százalékot az év végi zárszámadáskor. Még másfél kiló takarmányt is egységenként. ötven, hatvan munkaegységet mindenki megszerzett. Persze van, aki többet is ledolgozott. Német Lajosnak például tavaly 1200 munkaegysége volt. Szép öszszeg ütötte érte markát... Mi lesz most? Ha kapunk is segítséget — töprengett —, s a biztosító is kifizeti a kárt, amit a víz elvitt, az teljesen mégsem térül meg., Túltesz-e mindezen a tagság, vagy csak saját érdekeiket helyezik majd előtérbe? Válaszolt a tagság — A kérdésekre válaszoltak az emberek — mondja az elnök. Egytől-egyig hitet tettek a közös mellett. Higgye el, ez a legszebb, ez a legmegnyugtatóbb. És mindenki hazatért, vállalva a sok nehézséget. Látszik az arcán, hogy kissé el• • AZ ELN0K GONDJAI érzékenyült. Hát bizonyltja-e valami js szebben a közöshöz való ragaszkodást, mint ez? Van-e boldogabb elnök széles e környéken, mint a bogyai szövetkezeté? Aligha! A katonaságtól hazatért fiatalok is otthon maradnak. Pedig nem lesz könnyű az elkövetkező néhány esztendő. Az elnök is így vélekedik — Aratás helyett csak szalmabetakarítás volt nálunk. Öszi betakarítás? Három hektár árpát hagyott meg az ár. Ml azért nem csüggedünk! E hó derekáig kell kapnunk öt vagon gabonát. Kiosztjuk a tagságnak a munkaegységekre. Annyi ugyan nem jut, mint amennyit terveztünk, de valami kárpótlás mégis csak lesz. Szükség van a kis gabonára. Az udvarokon újra akarnak jószágot tartani. És valamivel kezdeni kell. — Kapott már mindenki „előleget". A sertésekre 100 kg szemet, a tyúkokra 10 kilót, meg a kacsákra is valamit. — Akkor lesz a télen disznótor is? — Lesz sertésvágás, csak kisebbek a hízók a szokottnál. Mi lesz a jószággal? Megindult a gazdasági élet a közösben. A mezei munkákat végzik. A búzát már elvetették. Terem-e majd a föld? Nem lúgozta-e ki túlságosan a pusztító árvíz? Az elnök bizakodó, reméli, hogy jövőre már fognak aratni, ha nem ls annyit, amennyit rendes körülmények között. — Százhatvan hektáron vetettünk őszteket. Hektáronként 60 kiló műtrágyát szórtunk ki tiszta tápanyagban számítva. Szerintem a talaj táperejét tudjuk pótolni. Hogy menynyire lúgozta ki a víz, azt majd a „földkóstolók" laboratóriumi vizsgálatai bizonyítják. Ugyanis mintákat vittek a határból. A földdel, a termőtalajjal kevesebb tehát a gond. Most javában hordják a szerves trágyát. Répa alá jól megtrágyázzák a földet. Mi lesz a jószág átteleltetésével, lesz-e elég takarmány?... Az elnök tervezget, számolgat. — Sertéshizalalásra szerződést kötöttünk a felvásárló vállalattal. Takarmányt biztosítanak. Hazaszállítottuk a fejősteheneket és az előhasi üszőket. A szakosítás bevezetése után a jövőben szarvasmarha-hizlalással nem szándékszunk foglalkozni. Marad hát a növendék marha. Ötven jószágról van szó. Ezeket szeretnénk elhelyezni a védnökségt járásban. Eddig tíznek sikerült helyet találni. A snežnel szövetkezet elnöke vállalta átteleltetésüket. Emiatt nem fáj a fejünk különösebben. a Zdár n/Sázavou-l járásnak (ez patronál bennünket) száznyolcvan szövetkezete van. Jó szívvel adják Az átteleltetés gondjait enyhíti, hogy sok mezőgazdasági üzemtől kaptak szénát, és segítik őket takarmánnyal. Két-két hétre 30 ember Csehországban volt szénát kaszálni. Az ott szerzett takarmányt már haza is szállították. A České Krümlov-1 járásban egy állami gazdaság 20 hektár szénáját díjmentesen betakaríthatták. — jólesik nekünk ez a segítség. Ottjártunkkor lépten-nyomon érezhettülc, hogy amit adnak, jó szívvel adják. Nem is tudom, hogyan háláljuk meg mindezt. Természetesen, amint a víz lement, ők is vetettek takarmányt. Tizenhárom hektáron másodvetésként napraforgós csalamádét termesztenek. Valamivel gyengébb lesz a termés, mint máskor, de ez is sokat pótol. Ehhez jön még a cukorgyári répaszelet és egyéb takarmánypótló, az állami alapokból. — Tehát megoldódik az átteleltetés. — Ha minden ígéret valóra válik, igen. A bátorkeszi szövetkezettel is megegyeztünk. Tizenöt hektár kukoricaszárat betakaríthatunk, és elszállíthatunk tőlük. Jóleső érzés hallani, és még Jobb leírni, ezeket a dolgokat. A bajba jutottakon, aki csak tud, és akinek csak módjában áll, segít. Ez az em berl összefogás Igen szép példája Nagy problémája a bogyai elnök nek a tagság téli foglalkoztatása Eddig is gond volt a téli időszak ban mindenkinek munkát adni Most, hogy megcsappant az állatál lomány, még kevesebb munkáskézre lesz szükség. Hogyan oldják ezt meg ezekben a szövetkezetekben, mit csinál majd a bogyai elnök? Maga sem tudja még. jó volna, ha a traktorosok. részére fuvarozási lehetőség adódna. Nem ártana, ha ebben is segítségükre lennének a szövetkezeti vezetőknek. MÉRY FERENC Azt tartják a középtermetű, 55 év körüli Tomka FrantiSekről, hogy szívós ember. Másképpen nem is lehet, mert hisz ötös ekéjével napról napra 16—17 órán át forgatja a földet. Vasárnap egy 43 hektáros dűlőnek kezdett neki a topoľčanyt járás ismert traktorosa, és azt állítja, hogy egy héten belül ezzel is végez. Ha esetleg úgy látja, hogy nem jön ki a lépés, a hét végén még megtoldja a napokat, ám amit vállalt, azt teljesítenie kell. Nem faggatom, mi ösztönzi őt erre az áldozatkész szorgalmora, annyi azonban bizonyos, hogy az anyagi érdekeltség ts szerepet fátsztk benne. Ugyanis a járási termelési igazgatóság versenyre szólította a szántókat, és az öt legjobb traktorosnak 1000 zetőség azt akarja, hogy —1000 korona díjat oszt az idén is idejében elvéki. Tomka František szö- gezzenek minden öszi vetkezete, a jacovcel sem munkát, s ennek érdekéA GYŐZTES JELÖLT fukarkodik a prémiummal. Azt tartják a vezetők, hogy ez az anyagi befektetés nem vész kárba, elvégre a jövő évi termés biztosítását szolgálja. A jacovcel szövetkezet ez idén szép hozamokat takarított be. Búzából 41 mázsát, rozsból 37 mázsát hektáronként, A vártnál 32 vagonnal több gabona ter mett, s ebben közrejátszott a jó és Idejében el végzett őszt munka. A veben a prémiumot sem sajnálja. A szövetkezet három traktorosa (a lánctalpas traktorok vezetőit versenyre is kelt. Egyikre sem lehet panasz, Tomka elvtárs azonban kivált közülük, sőt a járási versenyben is az élre került. A múlt héten már azzal dicsekedhetett, hogy 2385 hektár földet beszántott és 247 hektárt előkészített vetés alá. Ezzel a teljesítménnyel jogosan számíthat az első helyre, hiszen a mögötte levő második helyezettnek, a Veiké Lipkany-t Kobida Stefannak 67 hektárral kevesebb a teljesítménye. Es mtre e sorok nyomdafestéket látnak, Tomka elvtársnak a 48 hektáros dűlőben is már csak a hűlt helyét találják. Tomka elvtárs előnye, hogy gépének nagy mestere, a hibákat saját maga javítja ki, és sokéves gyakorlattal rendelkezik. 1949 óta traktoros, a traktorállomáson kezdte a munkát, s amint mondják róla, annak idején is az élejárók közé tartozott. Ezek után természetes, hogy ilyen tapasztalattal ha az anyagi érdekeltség is közrejátszik, nagy teljesítményre képes. BENYUS JÓZSEF 1 FALU -10 M POZSONYPÜSPÖKI • A FALU 2500 CSALADJA közül 190 a szövetkezetben van alkalmazva. (190 családból 270 személy állandóan a szövetkezetben dolgozik.) 47 család kenyérkeresője „kétlakínak" mondható, mivel némi földdel is rendelkezik, és ?zen kivül munkát is vállal. 3 család magángazdálkodásból él, a többi az iparban dolgozik. B 1950 ELEJÉN ALAKULT a szövetkezet. Jelenleg 1896 hektáron gazdálkodik. Határának jelentős része kavicsos, ezért a hozamok sem emelkednek az átlag jölé. Több éven keresztül a tagság jövedelme ts alacsony volt, 10 korona jutott egy munkaegységre. 1962-től javult a szövetkezet gazdasági helyzete. • A GABONANEMOEK TÖBBEVES átlaghozama mintegy 20 mázsa hektáronként. Az idei atlag ettől sokkal nagyobb, búzából 27 mázsa, árpából pedig 24 mázsa termett hektáronként. A silókukorica is több lett a sokéves átlagnál, a szokott 150 mázsás hozam helyett 350 mázsa termett hektáronként, és beváltak az évelő takarmányok is. Szálas takarmányból a szövetkezet biztosította a szükséges alapot, az abraktakarmánynak azonban csak a 60 százalékát. Az árvíz elöntött 420 hektáros területet, amelyen — többek között — tönkrement 120 hektár kukorica és 100 hektárnyi kalászos termés. • A HÁROMNEGYEDÉVI ELEMZÉS arra utal, hogy a tervezett 17 koronás munkaegység értéke két koronával kevesebb lesz. Ugyanis a 420 hektár tönkrement termés a jövedelmen is érezteti hatását. Az árvíz okozta kár 2 300 000 koronát tesz ki, s jelenleg az a helyzet, hogy a szövetkezet csak 1 200 000 korona kártérítést kap az Állami Biztosítótól. m no EZER KORONA TISZTA JÖVEDELME lesz a szövetkezetnek a tojásból. A 4500 tyúktól 600 ezer tojást adhat el, s egy tojás termelési ára eddig 58 fillérbe kerül. A rezsiköltség kb. 10-^-12 fillér, s a tojás eladási átlagára 90 fillér. Tehát minden tojáson 20—22 fillért nyer a szövetkezet. H TOJASTERMELESRE, hízómarha-nevelésre és gyümölcstermesztésre szakosítja magát a szövetkezet. 1969-ben már egy sertést sem jog neveint, helyettük a hízómarhák számát növeli. A tyúkok száma 4500-ről 10 ezerre növekszik, s az eddigi 25 hektár szőlő és gyümölcs helyett 207 hektáron termeszt szőlőt, sárgabarackot, őszibarackot és almát. Gyümölcsössel és szőlővel a kevésbé jövedelmező kavicsos területet telepítik be. m A SZAKOSÍTÁST az idén kezdte meg a szövetkezet. Tavaszkor 10 hektárt ültetett be őszibarackkal, s őszkor további húsz hektárt ültet be. Az év végére a tyúkok számát hétezerre növeli, a szarvasmarha számát pedig ezerről ezerháromszázra, a. sertések számát viszont kétezerről ezernégyszázra csökken.ti. • A MÁSODIK FÉLÉVBEN már öt esetben jordult elő baleset a szövetkezetben, némelyik eléggé szerencsétlen kimenetelű, hosszabb időre munkaképtelenné teszi a sebesülteket. A 19 éves Kohút Milan traktoros a padlásról esett le és eltörte a bal karját. Nagy Károly kocsist az országúton érte baleset. Lóheréért ment lovas fogaton és hátulról belehajtott egy tehergépkocsi, az összeütközés közben két helyen is lábtörést szenvedett. Lintner Ágnes jejőnő a gazdasági udvaron megcsúszott, elesett és eltörte a bordáját. A további két baleset könnyebb lejolyású "volt. m 27 CSALÁD RÉSZÉRE szeptemberben kezdték el először a szövetkezeti lakásépítést. A jövendő tulajdonosok túlnyomó része ipari dolgozó. A felszabadulás óta 580 új ház épült a faluban. • A FUTBALLISTÁK örömére az idén fejezik be a stadion építését. Az atlétikai pályák azonban csak a jövőben készülnek el. Az építkezésből a falu lakossága is kivette a részét. Ibf.) 19GS. október 14, $ ÜJ SZÓ 5