Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-08 / 279. szám, péntek

Jogi tanácsadó Gyermekotthon a finánclaktanyán A

z ilyen helyre szokták mondani, hogy isten háta mögötti és nem is minden ok nélkül. Pedig valamikor egész forgalmas volt ez a vidék. Párkányról vonat ls Indult Helemba felé, de amióta a kovácspataki fürdőbe nyugdíjasok költöztek, az erre utazók száma lényegesen megcsappant. A térképen Kovácspatakot a hazánkat elhagyó Duna kanyarulatában találnánk, ha a térkép ilyen világtól elrejtett településeket Is feltüntetne. Ez a háborítatlan kis földdarab biztosít az itt elhelyezett aggoknak az élet zajától távol pihenést. Eszményi hely erre a célra. Keveset látogatott vidék, olyannyira, hogy még az itt ápolt öregek rokonai, hozzátartozói sem nagyon látogatják, pedig a munkában megtört édesapák és édesanyák szívesen vennék azt a kis háborgatást. Nem úgy az intézethez tartozó defektológiai gyermekotthon lakóit, akik Leléden, a volt finánclaktanyában kaptak elhelyezést. A szülők gyakrabban jönnek. A hónap első vasárnapján van látogatás. Csomagot is küldenek, nem mintha a gyermekeknek szükségük lenne a hazaira, de mert itt a levélnek semmi értelme sem lenne. Az itt elhelyezett gyerekek testi, de csaknem minden esetben értelmi fogyatékosak ls. Ezeknek a gyerekeknek nagy része csak a csodával határos módon lesz majd hasznos tagja a társadalomnak. A szülök nagy része sem számíthat arra, hogy egyszer majd támasza lesz az itt ápolt gyermeke. A társadalom azonban könyörületes és oltalmába fogadja ezeket a parányi beteg embereket. A szülő is szeretetéről tesz tanúbizonyságot, amikor az állami intézetbe zárt gyermekét nem zárja ki szívéből, figyelemmel kíséri lassú fejlődését. Mert öröm az, ha nem is minden fájdalomtól mentes, amikor egy-egy újabb látogatás alkalmával azt látja, hogy kicsinye ötéves korában ugyan, de az intézetben megtanult végre járni, esetleg egyedül enni, s talán öltözködni is. A beszéde is valahogy tisztább, értelmesebb lett. A defektológiai intézet még csak fél éve működik, s a nyugat-szlovákiai kerületben ez az egyetlen polgári személyzetű ilyen jellegű gyermekotthon. A legtöbb defektológiai intézetben ugyanis apácák teljesítenek szolgálatot az apró emberkék mellett. Az intézet vezetője annak idején nem sok biztatást kapott a gyermekotthon létesítésére. KezdeA lelédi finánclaktanya tatarozás után. ményézését azonban siker koronázta. Fél év alatt nyolcvan gyermeket helyeztek itt el a szülők, persze nem kis kételyek közepette. Az intézet alkalmazottai a kisközség lakosaiból kerülnek ki. Szeretnek dolgozni és becsületesen elvégzik, amit vállaltak. S ez még a szakképzettségnél is fontosabb, hisz a hivatását leghívebben szerető fiatal is csak nehezen szánná el magát arra, hogy Ilyen félreeső helyen vállaljon munkát. A szakképzetség pótolható. Az átmeneti megoldást is megtalálták az intézet vezetői. A defektológus orvos rendez tanfolyamot a szakképzettséggel aem rendelkező nővérek számára. Ezzel a módszerrel Matunák István Igazgató már a nyugdíjasok otthonában is jó tapasztalatokat szerzett. Az igazgató leleményességéről tanúskodik az is, hogy a két intézet egy adminisztratív apparátussal Irányítja és így nem terheli meg nagyon a költségvetést. Az engedélyezett személyzeti létszámból pedig nagyobb arányban alkalmazhat egészségügyi nővéreket. A huszonöttagú személyzet hatvannégy százaléka kezelő nővér. A konyhát hárman látják el, a takarítást és a karbantartást szintén. Az csak természetes, hogy Balogh Piroska, Haver Éva, Glázer Ilonka és a többiek éppoly becsületességgel végzik munkájukat, mintha a saját gyermekeiket gondoznák. Tóth Mária, aki három gyermeknek az édesanyja, meg is jegyezte: Az ember úgy megszereti szegénykéket, hogy szinte észre sem veszi testi hibájukat. Elvégre — gyermekek. A két intézet láttán ötlik fel az emberben: Miért van az, hogy a fáradozással eltöltött élet után a nyugalomba tért szülőkhöz gyermekeik ritkábban kopognak be, mint a fájdalommal teli szívű szülők az élet számára elveszett gyermekeikhez? S a sok megpróbáltatást megélt öregeknek vajon nem póto!na-e még sokkal többet gyermekeik gyakrabban bizonyított szeretete, mint az emberi értelem alsó fokán megrekedt gyermekeknek a szülő fájdalmas ragaszkodása? N

em valószínű, hogy a szeretet, itt vagy ott, valamivel is kevesebbet, vagy többet jelentene, a két intézetben mégis eltérő módon osztogatják. KOBÁK KORNÉL • Megalakulása 20. évfordulójának megünneplésére készül a Hradec Králové-l orvosi tanszék. Befejezés előtt áll a mitegy 70 perces film, amely a tanszék életét, munkáját mutatja be a nézőknek. A film bemutatására október nyolcadikán kerül sor. Az ünnepségek keretében több tudományos konferenciára, az egykori növendékek és tanítóik találkozására is sor kerül. • Katonák rendbe tették a KrkonoSéban, a Szent Péter-stadion sípályáját. Belly tiszt vezetésével Dlhé Dole és más helyeken HÍRCSOKOR a kelet-csehországi kerületből ls kicserélték a telefonvezetékeket. Ugyanakkor kiszélesítették a nemzetközt versenypályát, megjavították az ugrótornyot, és hidat építettek egy hegyi patakon. A KrkonoSéban tehát jöhet a tél, kezdődhetnek a slversenyek. • A svitavai Dfevojas asztalos kisipari szövetkezet dolgozói az idén dicséretreméltó munkaeredményeket értek el. Az év elejétől 7000 koronával túlteljesítették az össztermelés tervét, 15 ezer koronával csökkentették az önköltséget, és 43 ezer koronával túlszárnyalták a lakosságtól eredő bevételek tervét. • Jelenleg a jtöínt járás mlynefil halastavaiban 7000 kacsát nevelnek, amelyeket a közeli napokban adnak át a közellátásnak. A gondozók az említett gazdaságban az idén 21 ezer kacsát neveltek fel, s mintegy 309 mázsa kacsahúst adtak piacra. Addig amíg kezdetét nem veszt a halászat, a gazdaság dolgozói több tonna kacsahúst adnak a piacra. • Az év nyolc hónapjában a kerületben 213 millió 677 ezer korona értékű cigarettát adtak el. A csecsemőket és az iskolaköteles gyerekeket ts beszámítva a kerületnek 1 millió 199 016 lakosa van. Egy cigaretta átlagos ára 19 filér. Így hát sok tízezer cigaretta és több százezer korona ment füstbe. Ä „Pravda" f. évi szept. 5-1, 246. száma Štefan Izakovifi építészmérnök cikkét közli. A benne mérlegeit gondolatokkal érdemes itt is foglalkoznunk. A párt és a kormány már 1959-ben feladatul tűzte kl, hogy a gyermekeknek jó feltételeket kell biztosítani a művelődéshez. Az Iskolának pedagógiai, higéniai és építészeti szempontból a felszerelés és a környezet szempontjából az elérhető legmagasabb szintet kell biztosítani. Az iskolák hálózatának megszervezésében és a beruházások tervezésében a valóságnak, valamint a reális fejlődési távlatoknak megfelelő koncepcióból kell kiindulni. Beszámol arról ls, hogy a Liptovský Mlkuláä-i járás számára 1980-ig kidolgozták az iskolai és művelődési hálózat fejlesztéséneK mintatervezetét. amivel még 1963-ban bízták meg az Iskola- ős Kulturális Épületek Fejlesztési és Tervezési Intézetét. Az 1962 márciusában és 1964 októberében hozott párthatározatok alapján az intézet ez idén a senicai járás kilencéves alapiskoláinak fejlesztési és építési tervezetét dolgozta ki, amely a többi járások iskolafejlesztési koncepcióját is megalapozza. Az intézet átfogó javaslatot dolgozott ki a szlovákiai kerületek számára, amellyel arra törekszik, hogy az iskolai hálózat építésében kiküszöbölje a tervszerütlenséget és a rendszertelenséget. „Igyekszünk világos és pontos koncepciót alkotni; a tervnek mellett reálisnak kell lennie, hogy maradéktalanul meg is valósíthassuk. Figyelembe kell venni népgazdaságunk lehetőségeit, az iskolaügyre előirányzott anyagi eszközöket maximálisan kl kell használni, mégpeISKOLAÉPÍTÉS Igen sok iskolánk működik régi épületben. Ezek már nem elégítik ki a modern pedagógia és egészségvédelem alapkövetelményeit. Vannak olyan iskoláink is, amelyek más célra épített, majd átalakított épületben nyertek elhelyezést. Számos pedagógus és gyermek tölti munkanapjait oly környezetben, amely felelt bűn lenne szemst húnyni anélkül, hogy elgondolkoznánk, mily módon lehetne — a körülményekhez mérten — a helyzeten javítani. Falvainkban és városainkban a népesség növekedése miatt nemcsak új iskolák létesítése, hanem minden szempontnak megfelelő iskolaépületek felépítése válik egyre szükségesebbé. dlg elsősorban ott, ahol rájuk a legnagyob szükség van. El kell kerülnünk a tévedéseket. Nem engedhetjük meg magunknak a hibázást, mert önhibáinkból tanulni igen sokba kerül, és igen sokáig is tart". — írja Izakovió építészmérnök. Csak helyeselhető, ha tudatosítjuk, hogy addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. E gondolatokhoz csupán azt szeretnénk hozzátenni, hogy a dél-szlovákiai járásokban is össze kellene már ülniük a járásbeli pedagógusoknak, orvosoknak, építészeknek és más felelős, hozzáértő szakembereknek, hogy kidolgozzák az iskolai és kulturális hálózat továbbfejlesztési és építkezési tervéhez szükséges lehető legkomplettebb adatokkal ellátott javaslatokat. Tanév elején azonban nemcsak a távlatokról, hanem az újonnan felépített vagy még tovább épülő, esetleg átalakítandó, s újjáépítendő iskolákról is szeretnénk szólni. Ilyenkor főleg arra szokott Irányulni a figveHm. hogy az új épületeket mielőbb átadják rendeltetésűknek, mert a régi Iskolák és tantermek zsúfoltak, s a helyzet így már tarthatatlan. Am az Igazgatón kívül ritkán foglalkozik más az építés, a szerelés, a berendezés, a környezetrendezés stb. gondjaival, a befejezett vagy befejezés előtt álló munkálatok minőségével. Az igazgatóknak ritkán akad ebben segítőtársuk a szülők és a nevelők soraiból, pedig valóban közös érdekről van szó, s a „több szem többet lát" elve Itt jól érvényesülne. Nincs egészen rendjén, hogy az építkezés egész ideje alatt a több szakma hozzáértőiből álló komplex felügyelet és ellenőrzés szinte a semmivel egyenlő, és a minőségért való felelősséget csupán az átvevő bizottságra hárítják. Mindenki jól tudja, hogy a kolaudációs jegyzőkönyv csak a szemmel látható, illetőleg a megtekintés napján sebtében felismert hibák felsorolásából áll, és noha az ún. rejtett hibákért az építkezési vállalat tizennyolc hónapig felel, utólag igen nehéz kieszközölni az ilyen hibák kijavítását, a tévedések és mulasztások helyrehozását. A nevelés és egészségvédelem érdeket megkövetelik, hogy a régi iskolákban, az Iskolák átalakítása, újjáépítése során, valamint a már átvett, illetőleg a befejezés előtt Az ingatlanok átruházása AZ Oj POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV szerint, ha a polgárok ingatlanaikat szerződéssel ruházzák át, azok tulajdonjoga a megszerzőre a szerződésnek az állami fegyzőség által történt bejegyzése (regisztrációja) időpontjával száll át. Így van ez az adásvétel, csere, szerződési felosztás vagy ajándékozás esetén. A törvény szerint az ingatlanok tulajdonjoga a hivatalos határozat fogerőre emelkedésének napjával szüli át, ha nem szerződési átruházásról van szó. Ilyen határozat pl. az állami jegyzőségnek az örökség letárgyalásáról szóló végzése, a bíróságnak a tulajdonközösség megszüntetéséről szóló ítélete, vagy a JNB kisajátító végzése. A tulajdonjog ilyen elnyerése nem esik az állami jegyzőség bejegyzési kötelezettsége alá. Továbbá nem tartozik az állami jegyzőség bejegyzési kötelezettsége alá, ha az ingatlan tulajdonjogát a polgártól az állam vagy szocialista szervezet szerződés alapján szerzi meg. A polgári törvénykönyv előírja, hogy az ingatlanátruházást szerződés csak akkor érvényes, ha írásba egy okiratba van foglalva. (írni, olvasni nem tudók — akár betegség miatt is — csak az állami jegyző által felvett jegyzőkönyvben rendelkezhetnek ingatlanuk sorsáról.) AZ INGATLANÁTRUHÁZÁS szerződéssel csak az állami jegyző bejegyzése (regisztrációja) alá esik a következő esetekben: ha az Ingatlanátruházás tárgya családi ház, víkendház, garázs, valamint a hozzátartozó telek vagy kert, ha nem nagyobb 30 árnál, ha ezen nem folyik belterjes mezőgazdasági termelés piaci célokra (ilyen esetben szükséges a JNB mezőgazdasági osztályának előzetes hozzájárulása is), továbbá csak bejegyzési (regisztrációs) eljárás alá esik a beltelekben levő 30 árnál kisebb telkek szerződési átruházása, kivéve, ha azokon belterjes, piaci célokra való mezőgazdasági termelés folynék, amely esetben szükséges a JNB mezőgazdasági osztályának előzetes beleegyezése is. Ugyancsak az állami jegyzőség bejegyzése kell a beépítetlen házhelyek szerződési ajándékozásához az egyeneságú rokonok, ül. testvérek között. Az ingatlannak szerződési átruházásához szükséges az állami jegyzőség bejegyzésén kívül a JNB előzetes beleegyezése, ha az átruházás tárgya a mezőgazdasági üzem mint egység, föld vagy erdőingatlan, ül. családi háznál nagyobb bérház. AZ ÁLLAMI JEGYZŐSÉG a bejegyzési eljárás során elsősorban megvizsgálja, hogy az átruházó tényleg tulajdonosa-e az ingatlannak és szabadon rendelkezik-e azzal, így pl. mindig figyelembe veszik, hogy az ingatlant az eladó a házasság tartama alatt szerezte-e, mert ilyen esetben csak mindkét házastárs közös elhatározással adhatja el az Ingatlant, még akkor is, ha az csak egyikük nevén szerepelt eddig a telekkönyvben, hacsak nem nyerne bizonyítást, hogy a kérdéses ingatlant csak az egyik házastárs örökölte vagy kapta ajándékba, vagy szerezte korábbi különvagyonáért cserébe. Ha a vásárló házastárs, az állami jegyzőség megkívánja, hogy mindkét házastárs résztvevője legyen a szerződésnek, mivel a törvény értelmében a házasság tartama alatt a házastársak az ingatlan tulajdonát is házastársak osztatlan közös tulajdonába szerzik meg. Az állami jegyzőség továbbá megvizsgálja, hogy az átruházás nem ellenkezik-e a törvénnyel, UL a közérdekkel AZ ÁLLAMI JEGYZŐSÉG továbbá felülvizsgálja, hogy a szerződési ár nem lépi-e túl a törvényben megengedett legmagasabb szerződési árat. A családi házakat, víkendházakat és garázsokat illetően a Tt 1964/73. sz. hirdetménye tartalmazza a legmagasabb megengedett szerződési árakat. Magasabb vételár kikötése esetén a szerződés : érvénytelen. Alacsonyabb vételárban meg lehet állapodni, ha ez azonban alacsonyabb lenne, mint a helyi forgalmi ár, a különbözet után külön ajándékozási illetéket is kellene fizetni. Szlovákiában általában a szerződési árak megegyeznek a Tt 1964/73. sz. hirdetményben megállapított maximális árakkal. A kertekre vonatkozóan nincs törvényben megállapított szabott ár, a hivatalos becslők rendszerint a helyi árak szerint szokták megállapítani ezek értékét. Az állami fegyzőség a szerződés bejegyzése előtt meggyőződik arról, hogy az Ingatlant terhelő különböző terhek, követelések fennállanak-e, és feltételül szabhatja azok rendezését a bejegyzés előtt. Az átírást illeték megfizetéséért a törvény szerint elsősorban az eladó, III. az átruházó felel, de a vevő is kezeskedik. Egyébként egymás között szabadon megállapodhatnak a szerződésben az illeték viselését illetően. A bejegyzési illetékeket, amely a vételár 0,25 százaléka, mindig a megszerző viseli. A MÁR BEJEGYZETT SZERZŐDÉS másolatát az állami jegyzőség 60 napon belül megküldi a Földmérési és Térképészeti Hivatal illetékes csoportjának, amely a tulajdonjogban beállt változást bejegyzi az ingatlanok nyilvántartásába (az ún. tulajdonlapra is). Dr. FÖLDES JÓZSEF álló iskolák kolaudálásakor mélyreható figyelmet szenteljen nekik minden szakember, akinek valamilyen kapcsolata van az iskolával, akár gyermekei járnak oda, akár hivatali feladatkörébe tartozik az iskoláról való gondoskodás. Nem árt, ha a pedagógusok értekezletein, a szülők és iskolabarátok bizottsági és tagsági összejövetelein hozzáértő s felelős szakemberek bevonásával tárgyalunk a régi és új iskolaépületek állapotáról, az építkezési és más beruházási munkálatokat végző vállalatok munkájának és a szállított, illetőleg felszerelt berendezésének minőségéről. Az, hogy milyen gyermekeink Iskolája, a javítás, átalakítás, újjáépítés vagy felépítés után, nemcsak a tervezőt, az építészt, az építésvezetőt és az iskolaigazgatót érdekli, hanem mindnyájunkat, s ezért mindnyájan felelősek is vagyunk. Ugyancsak mindnyájunk érdeke ős felelőssége, hogy mielőbb tájékozódjunk az országos, a kerületi és a járási Iskolaépítési tervezet előkészületeit illetőleg, hogy a pedagógusok és a szUIők, valamint a tanulóifjúság jól megfontolt érdekeit megfelelően összhangba hozhassuk a népgazdasági, város- és községfejlesztési, egészségvédelmi és más elképzelésekkel, Irányelvekkel és távlati tervekkel. írásunkban szántszándékkal hoztuk összefüggésbe a régi iskolákkal kapcsolatos feladatokat az új Iskolák építésével, mert valóban Jól meg kell gondolnunk, hogy érdemes-e a régibe fáradságot, pénzt és más eszközöket befektetni, s hol indokolt, hogv hálózatunkat költsé ges, új iskolákkal kiegészítsük. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Az önműködő számítógépelt legfontosabb alkatrésze az ún. emlékező feritlemez. A lemez aktivizálására, megbízhatóságára és kipróbálására különleges műszert szerkesztettek a Matematikai Gépek Prágai Kísérteti Intézetében. Képünkön M. Burian mérnök a feritlemez működését ellenőrzi. (J. Nősek — CTK felv.J ÜJ SZÖ 4 *1965. október 8