Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-07 / 278. szám, csütörtök

4M SZOCIALISTA~ TA'BOR ORS7ÄGAI BÖL • SZÍNES UTCÄK A Drezdai Műszaki Egyetem dolgozói új módszert javasoltak az útvonalak színezését Illetően. Szerintük előnyös lenne, ha a nagyvárosokban a főútvonalakat fehér, a mellékutcákat kék és az útkereszteződéseket sárga színnel jelölnék. • NYERGESÜJFALUN ÜZEMBE HELYEZTÉK A CSEHSZLOVÁK GYÁRTMÁNYÚ KAZÁNT A nyergesújfalusl műanyaggyárban (viszkózaszálat állít elő) üzembe helyezték az automatikusan működő nagy teljesítményű kazánt, amely óránként 25—30 tonna gőzt termel. A csehszlovák gyártmányú kazán a gyárnak évi 2 millió forintot takarít meg. • NÉPI ELLENŐRÖK LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban a népi ellenőrök munkájuk sorén az esetek csaknem 60 százalékában fogyatékosságot észleltek. A népi ellenőrzés fél évvel ezelőtt létesült a Minisztertanács és a Központi Szakszervezeti Tanács határozata alapján. A népi ellenőröket a szakszervezet jelöli ki. A jelenlegi 27 ezer ellenőr főleg üzleteket, vállalatokat és közétkezdéket ellenőriz. Ellenőrzik az elárusítás módját, a lakosság ellátását, a megrendelések kleléglté sét, az árjegyzékek betartást, a közlekedést, stb. * B. ORLOV RIPORTJA AZ NDK-BÓL Kék kardok városa Keresztbe tett kék kardok. Metssenbpn mindenütt szembeötlenek. Ott vannak a város címerében az ódon épületeken, a járókelők gomblyukaiban és elsősorban az itt gyártott porceiánedényeken, amelyek szerte a világon híressé tették a várost. Meissen már több mint ezeréves város. Eléggé konzervált, még a második világháború is megkegyelmezett neki. Meissenre egyetlen bomba sem hullott rá. Az utcák keskenyek, két autó nem tud bennük egymás mellett elmenni. A XIV. és XV. században épült vörös cseréptetős házak sorakoznak. Borozók erős, csípős meisseni borral kínálják a vendégeket. Évszázadok terhe alatt meggörnyedt templomokat látunk. Egy sziklán várkastély emelkedik. A hozzá vezető lépcső borostyánnal befuttatott kolostorfalak mentén, parányi kertek mellett van. A környező házak kertje gyönyörű rózsákkal és liliomokkal teltek. Átmegyünk egy kőhldon, s máris Albrechtsburg kastélyban vagyunk. A kastély hatalmas kőrengeteg, amelyet kiemelkedő két gótikus torony övez. Lent a völgyben a szőlőket és szántóföldeket szegélyező Elba ezüstös vize kanyarog. A múzeummá varázsolt Albrechtsburg kastélyban sok mindent megtudhatunk régi urairól, rég múlt idők erkölcseiről és szokásairól s természetesen a híres szász porcelán születéséről. Nincs a világon még oly titok, amelyet olyan sokáig őriztek volna, mint a porcelángyártás titkát. Johann Böttger berlini gyógyszerész csak 1709-ben, méghozzá, nagyon drámai körülmények között fejtette meg e titkot. Az öntelt berlini még gyógyszerésztanuló korában azzal kérkedett társai előtt, hogy alkímiával is foglalkozik. Bizonyságul egy darab aranyat mutatott nekik. Elővigyázatlan volt. HíreFrigyes porosz király udvarába is eljutott, a király pedig nagyon szerette ezt a sárga fémet. Szüksége volt rá a hadsereg fenntartása meg hadviselés céljából. Azonnal elfogták a fiatal alkimistát, és kényszerítették, hogy csináljon aranyat a királynak. Böttgernek sikerült Szászországba szöknie. Csakhogy Erős Ágost szász király is alkimista kísérletekkel foglalkozott, kereste a bölcsek kövét, mely a fémet arannyá változtatná. Udvarias visszautasítással válaszolt Frigyes követelésére, hogy a szökevényt küldje haza, Böttgert Schrader bárónak nevezte el, és bezáratta Albrechtsburg kastélyba. Múltak az évek. A gyógyszerész kétségbeesésében valóbaji „varázsolni" kezd. Ogy hiszi, hogy bizonyos rendkívül magas hőfokon létrejöhet arany. Kemencéket épít, agyagból olyan tégelyeket formál, amelyek nagy hőfokot is elviselnek. íme, az első lépés a titok megfejtéséhez: megszületik a porcelán, még pedig a piros. Ágost felfigyel. Porcelán! Micsoda óriási pénzt jelent. Néhány kínai vázáért egy ezrednyi dragonyost adott a porosz Frigyesnek. A most már Notus álnéven szereplő Böttger fehér porcelán titkán töri a fejét. A véletlen segítségére jön a megfelelő agyag meglelésében. Böttger kihallgatásra készül a királyhoz. Szolgája berizsporozza a parókáját. A púder egy része Böttger ujjaira szóródott, és csomóba vegyült. „Mi ez?" — kérdi Böttger a szolgát. Az járgyún bocsánatért esedezik, úgymond, elfogyott a francia rizspor, ezért olyan púdert használt, amelyet helyi agyagfajtákból Schnorr kereskedő állít elő. Böttger megfeledkezve a király meghívásáról levetette parókáját, és futott műhelyébe. Kis idő elteltével 1709. március 28-án hat fehér porceláncsészét helyez a király elé. A tudós titkára feljegyzi az eseményt: „A mai napon Johann Böttger úr bemutatta nekünk az általa készített f éjiig átlátszó, tejfehér, nárciszvirághoz hasonló porcelánt. Albrechtsburg kastély porcelángyárrá alakul át. Ma a porcelángyártás titka már ismert. Ennek ellenére a meisseni porcelán utánzása rendkívül nehéz, mégpedig a nyersanyagának megszerezése miatt. Minderről hallhatunk, ha a kastélyból leereszkedünk a városba. Az egyik utcán ott találjuk Böttger mellszobrát. Előtte van a „Staatllche Porzellanmanujaktur" bejárata. A meisseni porcelángyár őrzi hagyományait. Az évszázadok során kialakult mintákat ma az eredetivel hajszálnyi pontossággal megegyező kivitelben elő tudják állítani. Ez azt jelenti, hogy Meissenben elvben negyedmillió különféle szervíz gyártható. A hagyományokat őrző művészek azonban a modern esztétikai elveknek, életkörülményeknek megfelelő új kifejezési formákat keresnek. Meissenben nehezen beszélhetünk másról, mint a történelmi időkről és a porcelánról. A középkori romantika és a porcelán szemszögéből azonban egyoldalúnak tűnik a város. Pedig Meissenben más gyárak ls vannak — turbinagyár, kábelgyár, kerámiagyár, cukorgyár. Mezőgazdasági főiskolájában a jövő szövetkezeti vezetői tanulnak. Érdekes beszélgetést folytattunk a városházán. A polgármester elmondta, hogy a 47 ezer lakosú Meisseni évente átlag 230 ezer turista keresi fel. Kellően gondoskodni kell róluk, hogy a legkellemesebb emlékekkel távozzanak. E probléma megoldását most megkönnyíti az új népgazdasági irányítási és tervezési rendszer. Kitűnik ez a város költségvetéséből is. A város azelőtt is önállóan rendelkezett vele. A felső szervek azonban beleszóltak, mennyit fordítsanak a művelődésre, mennyit az egészségügyre stb. Most vége ennek a gyámkodásnak. A városi képviselők jobban tudják, mire fordítsák a pénzt. Azelőtt, ha a város rendkívüli jövedelmi forráshoz jutott, a felhalmozott összeget automatikusan hozzácsatolták a következő évi költségvetéshez. Most ezt ls másként oldják meg. Az ilyen pénzt a város most saját belátása szerint használja fel. Az új rendszer csak nemrégen van érvényben, kedvező hatása azonban máris érezhető. Utolsó este sokat barangoltunk Meissen utcáin, örökre emlékezetünkbe akartuk vésni a város arculatát. ütött a Frauenkirche órája. Porcelánharangok kellemes melódiája hangzott a házak sötét sziluettjei körül. A téren ünnepélyes csend honolt. A sötétben kék neonkardok fénylettek. Huszonöt éves szünet után R. Korda tanítványa, Zdenšk Nesrsta a régi híres porcelánfestők alkotá-. sait másolja. A viláahíf .h vnagniru csen porcelán nyomaoan b, Karlovy Vary nemcsak gyógyforrásairól, fürdőiről és kényelmesen berendezett szanatóriumairól, gyönyörű természeti fekvéséről nevezetes. A világ minden tájáról itt tartózkodó betegek és pihenni vágyók nem térnek vissza hazájukba anélkül, hogy ne néznék meg a majdnem két évszázados múltra visszatekintő Karlovy Vary-i porcelán-kiállítást a bfezovát Epiag (Pirkenhammer j porcelángyár területén, hogy ne vinnének magukkal egy kecses vonalú porcelán pohárkát, kávéskészletet stb. Évente sok ezer külföldi vendég gyönyörködik a csodás porcelánkészítményekben — és így terjed világszerte a Karlovy Vary-i porcelán étkészletek, kávéscsészék és tálak híre. A bfezovái porcelánkiállítás területe nem nagy, egy 20X10 méteres terem, amelyben vitrinekben és szabadon gyönyörködhetünk a porcelán nagy mestereinek müveiben, s egyben áttekintést is kapunk a cseh porcelángyártás fejlődéséről és történetéről. A

brezová! porcelángyárban már a múlt század közepén 350 munkás, 90 porcelánfestő és 100 mesterlegény dolgozott. A gyár 1869-ben szerződteti az egész Európában ismert A. Carrler francia porcelánfestőt, aki kifinomult ízléssel és mesteri hozzáértéssel készíti Itt a szebbnél szebb porcelándíszltéseket. Ekkor kezdi el a gyár az úgynevezett kobaltdlszítésü hagymamintás étkészletek előállítását. A kapitalizmus előretörése a múlt század második felében rányomja bélyegét a Pirkenhammer termelésére is. A finom kidolgozású drága porcelánkészletek díszítése és alakja elsősorban a kispolgári ízlést hivatott kielégíteni, és ez a gyártulajdonosoknak is megfelel, mert több haszrtot hoz. A porcelánfestők naturalista tárgyú tájfestményei és vázái kelendők a világpiacon. A cseh porcelán a rajta megjelenő olcsó romantikával és naturalizmussal a párizsi világkiállításon még aranyérmet is nyer! A Pirkenhammerben gyártott porcelán híre bejárta az egész világot. Királyi udvarok, hercegek és grófok rendelik meg itt 100—200-személyes étkészleteiket. Az angol királyi udvar, a bécsi császári palota és a Vatikán is rendelt itt vázákat és étkészleteket. A bécsi Schönbrunn számára készített több mint 1 méter magas váza, szakértők szerint, megér egymillió koronát. Egy külön vitrinben látható az az étkészlet, amelyet Roman Korda, a gyár egyik legtehetségesebb porcelánfestője készített, és amely az 1937-es párizsi világkiállításon elnyerte a Grand Prix-t. Értéke meghaladja a 70 000 koronát. Szinte elragadtató a porcelán tányérokra, vázákra, kancsókra, tálakra stb. festett képek színgazdagsága. A látogatónak eláll a lélegzete, amikor látja, mire volt képes a múltban a porcelánipar; láthatunk Itt bíborpiros, lila, kék, aranyozott, ezüstözött stb. díszítésű készleteket. A színgazdagságon kívül a tálak, csészék, kancsők és vázák formaváltozatai ls arra vallanak, hogy a cseh porcelángyártásra is hatottak a külögféle stílusok. A stílust természetesen elsősorban a kereslet befolyásolta. Az első világháború után világszerte nagy volt az érdeklődés az empire asztali étkészletek iránt. Roman Korda porcelánfestő egy Ezért a vázáért már egymillió koronát ajánlottak. hét alatt egy és fél tálat díszített, heti bére elérte az ötszáz koronát. A gyártulajdonos egy Korda díszítésű 12 személyes étkészletet 17 000 koronáért adott el! A bfezovái porcelángyárnak megvannak a sajátos hagyományai, van saját stílusa. A gyár hírnevét megalapító A. Carrier porcelánfestőnek több tanítványa volt. Egyik közülük a már említett R. Korda, aki a háború utáni években több fiatal porcelánfestővel sajátította el a művészetet. Az idegenforgalom fellendülésévei egyre nagyobb az érdeklődés a Karlovy Vary-i porcelán iránt. A gyár igazgatója, Karel Némeőek (aki több kiváló étkészletet A CarrieE-^nyárok é6 poharak. tervezett) és a kiállítás idegenvezetői egybehangzóan elmondták, hogy nagyon sok az olyan külföldi látogató, aki valutáért azonnal megvásárolná a kiállított porcelánkészletek valamelyikét — és a legtöbb esetben áz ár magassága nem is játszik szerepet, de sajnos ... pillanatnyilag a gyár még nem állítja elő sorozatgyártásban a régi nagy mesterek remekműveinek másolatait. Pedig micsoda devizaforrást jelentene ez! A háború utáni években ugyanis a Pirkenhammerban teljesen átálltak a közszükségleti porcelántermékek gyártására. Korda mester közben meghalt — és a világhírű porcelánfestők receptjel Iránt senki sem érdeklődött... A közelmúltban Pierre de Puy, a montreali világkiállítás főtitkára világ körüli útja során meglátogatta a porcelánmúzeumnak beillő bfezovái kiállítást. Annyira el volt ragadtatva a sok gyönyörű porcelántól, hogy látogatása végén ezt írta be a vendégkönyvbe: „Nincs a világon még egy ilyen gyönyörű porcelánkiállítás; remélem, hogy 1967-ben a montreali világkiállításon Ismét megláthatom ezt az egyedülálló gyűjteményt!" Az elismeréssel nem fukarkodnak a látogatók. Oldfich Nový nemzeti művész ezt írta az emlékkönyvbe: „Nem találok kellő szót e szépség kifejezésére!" A tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztivál alkalmából járt itt Claudia Cardinale olasz filmszínésznő, aki szintén elragadtatással nyilatkozott a Pirkenhammer gyár udvarában levő porcelánkiállítás remekelről. Róla neveztek el egy kávéskészletet Claudiának, amely Iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az új népgazdaságirányítási rendszer bevezetése megnyitja a távlatokat a nagy múltú cseh porcelán új világhódító útja előtt. A gyárban megteremtik a feltételeket a keresett régi minták másolatainak tömeggyártására. Korda mester tanítványai már most dolgoznak A. Carrier remekműveinek másolásán. A montreali világkiállításra 1967-re már több vagon Carrier-motívumokkal díszített porcelánt szállítunk! Ausztriából sok rendelés érkezett elsősorban az úgynevezett hagymadíszítésű étkészletekre. A bfezovái porcelángyár mellett Karlovy Vary környékén több porcelán- és üveggyár működik. A Nová Role-i porcelángyár, amely gyönyörű, eredeti acélnyomású és kobaltozott, arannyal kombinált bíborszínű készleteiről híres. Halié Szelasszié etiópiai császár számára itt készítettek egy 140- és egy 200-személyes étkészletet. • J

úlius elsején alakult meg a Porcelánipari Tröszt, amely az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségelvei élve bizonyára fellendíti a cseh porcelánipar gazdag hagyományokkal rendelkező hírnevét. A trösztbe 12 porcelángyár tartozik. A nagyobb külkereskedelmi önállóság, az anyagi érdekeltség fokozása nyilván emelni fogja egyrészt az üzemek műszaki berendezésének színvonalát, másrészt pedig a gyártmányok választékát! Mert nagy előny az, ha egy művészileg kivitelezett 12 személyes étkészletért valutában annyit kapunk, mint egy vagon közszükségleti porcelán készletért! A Karlovy Vary-i porcelánkészítők jelszava: célszerűség — szépség — hagyomány. Ha ezt a jelszót munkájukban valóra tudják váltani, akkor Igazán méltók a régi hírnévre. SOMOGYI MATYAS Ü] SZÚ 4 *19B5. október 7,