Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-06 / 277. szám, szerda

A szépet feltárni — A Brezno n Chomutova-i Bányaépítő Vállalat kísérlett tizemében bebizonyították, hogy lehetséges országunkban is a szén föld alatti gázosítása. A gázosítást elsősorban ott alkalmazzák, abol sem a felszíni, sem a mélyebben fekvfi szénrétegek fejtése nem kifizetődő. Felvételünkön a vállalat dolgozói a szénréteg meggyújtása elStt SO méter mély fúrást végeznek. (O. Holan — CTK f elv.) Bártfa-fiirdo ez idén ú) köntösben fogadta vendégeit. A fürdőigazgatóság szorgos munkája és "igyelme mindenre kiterjedt: kellemes környezetet biztosítottak az üdülőknek és turistáknak. A napokban megnyitotta kapuit országunk első szabadban létesített néprajzi múzeuma is. Dr Szabő László, a fürdőigazgatóság kulturális előadója munkatársunk kérdéseire a következőket mondotta: • Milyen elgondolás alapján létesítették éppen Bártfa-fürdőn a néprajzi múzeumot? — Sáros egykori építkezési stílusa, régi faházai, pompás népviselete mindinkább átadja helyét az újnak, a korszerűnek. A néprajzi múzeumban a múlt egy kis „rezervációját" létesítjük, a régi korok jellegzetességeit összpontosítjuk, betekintést nyújtunk a környéken élő nép szokásaiba. Már az első napok Igazolták: vendégeink előszeretettel keresik fel a hegyek és zöld erdők közé ékelt kiállítást. • Milyen nagyra tervezik a néprajzi múzeumot? — Tizenegy jellegzetes, népi stílusban épült faházat és egy fatemplomot rendezünk be. Minden épület pontos hasonmása lesz az eredetinek. Az egyes házakat a berendezéssel együtt a Sárosi Múzeum vásárolja meg, a szakemberek elővigyázatosan szétszedik, majd a helyszínen ismét összeszerelik őket. Ily módon már „átültettünk" egy faházat Hervartovról és egy fatemplomot Mikulášováról. Ezeket rövidesen továbbiak követik. (tH) P ozsonyeperjesi ősz D

élidő van. Ä határból hazafelé igyekszenek a szövetkezetesek. Félnapi munka után jólesik a meleg ebéd. Az ebédszünet nem tart sokáig. A határban sok még a tennivaló, igyekezni kell. Ma fizetés napja van. Ilyenkor jókedvűek az emberek. Pozsonyeperjesen ennek meg is vau az oka. Huszonhárom koronát kapnak egy-egy munkaegységre. Már harmadik éve. Az ügyesebbek, a szorgalmasabbak markát természetbeni járandóságon kívül — ezer ezerkétszáz korona üti havonta. Szép pénz. Elégedett is a tagság. Gazdag a szövetkezet. Hosszúra nyúlt az idei aratás. A rendkívül csapadékos időjárás miatt sokszor még a nagy teljesítményű szovjet kombájnok, rendvágók is tehetetleneknek bizonyultak. Nagy szükség volt az idén a mezőgazdasági dolgozók, a brigádosok önfeláldozó, megfeszített munkájára, hogy a termés biztos helyre kerülhessen. — Az idén mi is 32 napig arattunk — mondja Godó János, a szövetkezet fiatal agronómusa. Igen nehéz munka volt, de Jól elvégezték a betakarítást. Termésüket az esős időjárás alaposan megtizedelte, ám ennek ellenére ls szép hektárhozamokkal dicsekedhetnek. — Száznyolcvan mázsával többet adtunk el a tervezettnél — jegyzi meg Csóka István, a szövetkezet elnöke. Kukoricából szintén Jő termést várnak. Ha kedvező lesz az időjárás, hektáronként átlag 40 mázsát takaríthatnak be. A sok eső tönkretette a maglucernát. Ebből csak a saját vetőmagszükségletüket tudják fedezni. A szövetkezet ez idei pénzügyi tervében 7 millió 7000 ezer korona bevétel szerepel. A számítások szerint mintegy 50 ezer koronával több lesz a Jövedelem. Főleg az állattenyésztés terén biztató a helyzet. A tervezettnél 200—300 ezsr koronával több lesz a bevétel. Ez pedig pótolja a növénytermesztés terén mutatkozó kiesést. — A talajvíz kissé keresztülhúzta számításukat. Gabonából gazdagabb termésre számítottak. A víz egyes parcellákon teljesen tönkre tette a gabonát. Még szerencse, hogy a talaj elég korán megszikkadt, s 11 hektárt bevethettek silókukoricával. Ez a terület átlag 420 mázsás hektárhozamot adott. Ha szemes terményük a múlt évihez hasonlítva kevesebb is, van elég terimés-takarmányuk télire. — Szép a cukorrépánk is =- mondja az agronómus —, s ez lehetővé teszi, hogy 20 vagon cukorrépaszelettel és 10 vagon silókukoricával segítsük a csallóközi mezőgazdasági üzemeket. Nemcsak az idei termés fontos számukra. Hisz a jövő évi kenyér alapjait már most kell lerakni. A betakarításon kívül fontos teendő a szántás és a vetés. Már nemcsak a trágyázást végezték el, hanem földbe került a repce, az őszi árpa, s vetik búzát is. A pozsonyeperjesi szövetkezet zöldségkertészetéről sok Jót hallottunk a múltban. A kertészet általában minden évben túlteljesítette bevételi tervét. Az Idén 806 ezer korona bevételt terveztek zöldségből. — Meglesz? Kérdezem Méhes György főkertésztől. — Ha az időjárás nem lett volna Ilyen szeszélyes, akkor a tervezettnél az idén is több került volna a szövetkezet pénztárába. A „harcot" még így sem adták fel. Eddig 550 ezret jövedelmezett a zöldség, s ha az Időjárás továbbra ls javul, akkor még 5 vagon paradicsomot, 200 mázsa paprikát, káposztát adnak el a konzervgyárnak. — Ide nézzen — mondja váratlanul a kertészeti csoport egyik idősebb dolgozója, s szétnyom egy paradicsomot. Higgye el, ez nem a ml hibánk. Az időjárás az idén legyőzött bennünket. Nem olyan húsos, nem olyan vitamindús az idei zöldség, mint a múlt évi volt. Bosszant ls ez minket éppen eleget. Időközben megérkezik a kertészeti csoport többi tagja is. Hangulatuk nem a legjobb. — Mi baj van, lányok, asszonyok? — kérdezi tőlük a főkertész. — Hatvanöt koronát fogtak le a fizetésemből a húsz kiló paprikáért — magyarázza az egyik „paprikás hangulatának" okát. — Hát ne bosszankodjon az ember? — toldja meg egy másik. A főkertész szinte apai hangon szól a fiatalokhoz. Az igaz, hogy 3,25 koronát fogtak le a paprika kilójáért, de tudnotok kell, hogy a múlt évben egy korona ötven fillér volt egy kiló paprika, most meg három ötvenbe kerül. Ezért kaptátok a múlt évi egytíz helyett az idén három huszonötért a paprika kilóját. Lényeges a különbség, de hát a közöst sem csaphatjuk be. Zsörtölődnek még egy darabig a szorgos kezű lányok, asszonyok, aztán fogják a vödrüket és kezdődik a paradicsomszedés... A zöldségkertészettől csak egy ugrásnyira van a gyümölcskertészet. A látogatót kellemesen lepi meg a nagy rend. Gyomot még véletlenül sem látni a szőlőben. Megkapálva, összekötve élvezi az őszi napsugarat. — Kell ls a napfény — mondja Kovács István, a „másik kertész. A

szőlő még savanyú, kevés a cukortartalma. Tavaly ilyenkor már szüreteltünk, most meg csak itt-ott található egy-egy érett fürt. Nem jó előjel ez. Hiába várnak húsz-harminc százalékkal iobb termést a múlt évinél, a bor savanyú lesz. Munkájuk gyümölcse — szerintük azon múlik, hogy októberben milyen lesz az időjárás. Reméljük, az ősz kitesz magáért. NAGY ÄRPÄD Egy pár fürj = 20 kg hús Az év utolsó három hónapja minden ívben a vadászok által nehezen várt időszak. A vadászat ?

a*dasági jelentősége Igen nagy, mit többek között bizonyítanak az 1963. év eredményei, amikor i» háromnegyed millió nyulat, 450 ezer fácánt, 58 ezer őzet és 13 ezer szarvast terítettek le hazánk erdőségeiben. Az értékes vadász zsákmányok közé kell számítani még 20 ezer görényt és 200 ezer pézsmapockot. Igen nagy mennyiségben szállítunk ki élS állatokat is. Egy pár füriért 20 kg húst, vagy 40 kilő banánt, esetleg 6 kg kávét importálhatunk. Óvodás és iskolás korú gyermekek öltözködése A GYERMEK RUHÁZATÁNAK és lábbelijének beszerzése és összeállítása rendszerint nagy gondot okoz a szülőknek. Persze vannak olyanok is, akik erre nem fordítanak kellő gondot, helytelenül öltöztetik a gyermeket. Orvosi tapasztalat, hogy az emberek nincsenek tisztában a ruházat alapvető rendeltetésével. El szokták felejteni, hogy a ruhának és a lábbelinek védelmet kell nyújtania az időjárás viszontagságai ellen, meg kell védenie a fizikai, és vegyi ártalmaktól, a piszoktól és a fertőzéstől is, s nem utolsósorban támogatnia kell a gyermek fejlődését és növekedését. A gyermek ruházatának megfelelő fehérneműből és felsőruhából kell állnia. Ez nemcsak az anyag minőségére vonatkozik, hanem arra is, hogy különféle alkalmakra, célokra, időjárási viszontagságokra megfelelő öltözék álljon rendelkezésére, mégpedig úgy, hogy váltani is lehessen. Ugyanez érvényes a lábbelire is. A felnőtt férfiaknak és nőknek általában elég sok alsóneműjük és több rend ruhájuk van, nem szólva a cipők nagy választékáról. Ügy látszik azonban, hogy sokan azt tartják, kár a gyermeknek annyit vásárolni, úgyis hamarosan kinövi a holmiját. Ezért a gyermekek sokszor melegítőben járnak Iskolába, alatta trikóing és tornanadrág, amiben esetleg alszanak is. Nem ritkaság, hogy harisnya vagy zokni nélkül sportcipőt húznak és abban járnak, tornásznak, játszanak. A RUHÁZAT A TEST BÖRFELÜLETE KÖRÜL szigetelő légréteget alkot, ami meggátolja a túlzott hőveszteséget, 111. kedvezően befolyásolja a szervezet hőszabályozását. Ebből a szempontból kell kiindulnunk gyermekeink időjárásnak megfelelő öltöztetésénél. Egyébként igen helyes, ha a szülök a gyermeket kiskorától fogva bizonyos önállóságra szoktatják az öltözködésben, sőt a ruhadarabok megválasztásában ls. Ebben évekig irányításra, szoktatásra szorul a gyermek, és a felügyelet, a következetes ellenőrzés sem maradhat el. Ennek a ruházat és a lábbeli önálló tisztántartásával kell párosulnia, ami kisiskolás korban abból áll, hogy a gyermek ügyeljen, feleslegesen be ne piszkolja magát, később esetleg már ki is tudja kefélni (az ajtón kívüli) ruháját és cipőjét, de nagyobb korban, különösen a serdülés éveiben már segítenie kell a tisztításban, mosásban és vasalásban, s idővel önállóan is el kell végeznie ezeket a munkákat. Legjobb, ha a ruházat karbantartását belevesszük a gyermek programjába és az esti tisztálkodás előtt végeztetjük el. A gyermek ruhájának szabását és formáját is jól meg kell fontolni. Ne legyeinek a ruhán feleslegesen elálló részek, amelyek zavarják a gyermeket mozgásában, munkájában, beleakadhatnak bútorokba, játékszerekbe, közlekedési eszköz ajtajába, kerekébe stb. miáltal balesetre és sérülésre kerülhet sor. Ne gátolja a ruha a gyermek mozgását. A szoros öv, a szűk kiskabát, nadrág, övvel öszszehúzott szoknya stb. megnehezíti a mellkas mozgását. A test egyes részeit elszorító ruhadabok a nyak, a has és a lábak táján pangásos jelenségeket okoznak. Túl bő se legyen a ruha. Feleljen meg a gyermekek vagy a serdülők növési fejlődési sajátságainak. Olyan legyen a tanuló ruhája, „mintha rászabták volna". A gyermek ruháját lehetőleg kantár vagy nadrágtartó segítségével a váll tartsa, hogy a testet ne kelljen gumival, övvel, szíjjal elszorítani. Ez az alsóneműre ls vonatkozik. A harisnyatartó guminak sem szabad a lábszárat körben elszorítania, amit harisnyanadrággal vagy oldalt leereszkedő, esetleg alsóneműre gombolt harisnyatartóval oldhatunk meg. A helyes ruházkodás kérdése különösen a nedves, őszi Időjárás Idején fontos. A gyermeknek legyenek sapkái, kesztyűje, azonnal öltözzék át száraz holmiba. Télen is fontos, hogy a gyermek a szabadban tartózkodjék. Erre szintén megfelelő, több rétegből álló ruhával kell felkészülni. EGÉSZSÉG SZEMPONTJÁBÓL rendkívül fontos, hogy a tanulónak lehetősége legyen hetenként legalább háromszor, de szükség esetén többször is alsóneműt váltania. Ne engedjük meg, hogy a gyermek alsónadrágban vagy nappali trikójában, ingjében aludjon, vegye fel pizsamáját vagy hálóingét. Ügyelni kell arra ls, hogy a tanulónak elgendő zoknija és rendes harisnyája is legyen. Ezt ls gyakran kell váltani. Különleges figyelmet kell szentelnünk a lábbeli kérdésének. A cipő legyen erős, bokájában Jól tartsa a lábat, amellett sehol ne szorítson s ne gátolja a lábujjak mozgását. Cipővételkor gondosan próbáljuk ki mindkét cipőt, mivel a két láb nem mindig egyforma (néha a cipők közt van némi eltérés). Ha az iskolaorvos vagy a szakorvos fejlődési rendellenességet állapít meg, a gyermeknek betétet vagy ortopéd cipőt kell viselnie. Otthonra, kirándulásra tornára, hegymászásra stb. másmás cipő szükséges. Amint a gyermek kinövi cipőjét, s szűknek érzi, nagyobb cipőt kell venni. A szűk lábbeli deformálja a lábfe Jet, s mivel nem biztosít elég szigetelő légréteget, nem véd a hi degtől és a fagyástól. Amellett lanyhul a láb vérkeringése. A magas sarkú cipő nem felel meg a lábfej szerkezetének és mechanizmusának. Legmegfelelőbb az 1 1,5 cm-es cipősarok. A SZÜLŐ FIGYELME terjedjen ki a ruhadarabok, s a cipő hibáinak kijavíttatására is. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Válasz olun

k oI vas pinkna

k KIRE VONATKOZIK A DOLGOZÓK TÁRSAS BALESETBIZTOSÍTÁSA? Bartal Gyula alsószemerédi olvasónk levelében előadja, hogy mint a heiyl EFSZ dolgozója ő is kötött társas balesetbiztosítást az Állami Biztosítónál (havi 15 korona biztosítási díjjal). Olvasónk jelenleg 41 éves, vesebetegség miatt rokkantjáradékot kap. Kérdi, kaphat-e ezért a megbetegedéséért valamilyen térítést az Állami Biztositótól, továbbá, hogy a jövőben részese maradhat-e a dolgozók társas balesetbiztosításánaki tagja marad a biztosított közösségnek. Olvasónk nyilván mint rokkant-nyugdíjas legalább részben kiveszi részét az EFSZ munkájából, továbbra ls EFSZ-tag, így blztDsltást szerződése fennáll. A balesetbiztosítás egyébként mindenféle balecet esetére vonatkozik. Dr. F. I. Olvasónk vesemegbet>egedése nem számítható balesetnek, és ebből kifolyólag nem érvényesíthet az Állami Biztosítóval szemben semmiféle lgányt. A biztosítási szerződési viszony a dolgozók társas balesetbiztosítása esetén addig állhat tenn, míg a dolgozó KINEK JÁR ELLÁTÁSI PÓTLÉK? Bertók Veronika kéméndi olvasónk levelében előadja, hogy kénytelen volt három gyermekével iszákos férjétől elköltözni. A legidősebbik katona, a középső szakiskolába jár, a legfiatalabb pedig általános Iskolába jár. Férje a megítélt tartásdíjat rendetlenU] fizeti, a családi pétiékot azért nem kapja, mert férje nem dolgozza le a törvényben előirt havi 20 munkanapot; kérdi, kaphat-e ellátási Járulékot bevonult katonafia után? Olaszország északi részében átadták a forgalomnak a 41,5 km-es Fossano-Ceva országutat. Képünkön ai útvonalon levő 25 viadukt egyike, amely UBO n hosszú. (Foto CTK) Olvasónk a gyermekei számára megítélt tartásdíjra végrehajtást kérhet, családi pótlékot kérhetne esetleges saját munkaviszonyából kifolyóan, ha havonta legalább 20 munkanapon át dolgozik, katonafia után azonban nincs ellátási járulékra igénye, mivel a Tt 1964 102 sz. (a 64 101 sz., a dolgozók társadalombiztosításáról szóló törvény végrehajtási rendelete) 74. §-a értelmében ellátási pótlékot csak akkor lehet folyósítani a katona szüleinek,, nagyszüleinek és azoknak, akik a szülők helyett gondoskodtak róla, valamint a katona apósának és anyósának, ha a felsorolt személyek 65 évnél idősebbek, vagy telíasen rokkantak és szociális szempontból a bevonult katonára szorulnak, ha a katona a fegyveres szolgálatba való bevonulás előtt legalább 3 hónapon keresztül ellátást nyújtott nekik. Ül SZÓ 4 *1965. októher B.