Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-05 / 276. szám, kedd

•ti im A legfiatalabb „TU" és a kétáramú hajtómű A TU-104 utasszállító gép korszakot nyitott a sugárhajtású, nagysebessé­gű repülésben. Volt azon­ban egy további szerepe is: ez által a gép által tud­ták meg a nyugati orszá­gok szakemberei, hogy a szovjet repülőgéptervezők nem csupán félelmetes katonai repülőgépeket, de járatok bevezetése. Egyik előnye, hogy 300 kilomé­terrel gyorsabb az egyéb­ként világszerte bevált és dicsért 11-18 gépeknél! Se­bessége 9—10 000 méter magasságban meghaladja a 800 km/órát, hatótávol­sága 6 tonna megterhelés­sel 1500 km. A TU-104-es­sel összehasonlítva a két rejött a kétáramú gáztur­binás sugárhajtómű. Ves­sünk egy pillantást a met­szetrajzra. Tudjuk, hogy a sugárhajtású gépeknek nincs légcsavarjuk, hanem a nagy sebességgel kitó­duló meleg gázáram re­akcióereje tolja, nyomja őket előre a levegőben. (De meg lehet szerkeszte­nagyszerű utasszállítókat is tudnak tervezni. Tupoljev gépei azóta be­ljárták és meghódították az egész világot. A TU-104 mellett megjelent az óriási TU-114 ls, amely leszállás nélkül jut el Moszkvából New York-ba, jelentős te­herrel. Nemrégiben újabb géppel bővült a TU-család. A TU-124 két szempontból is érdekes újdonság. Nagyon hasonlít bátyjára, a TU-104 géipre, csupán ki­sebb nála. Kisebb távolsá­gú vonalakra készült, ösz­szesen 56 utast fogad be. Feleannyi utassal jár te­hát, mint a 104-es „TU". Miért volt szükség meg­szerkesztésére. Azért, mert a Szovjetunióban s hason­lóképpen hazánkban is szükségesnek mutatkozott a rendszeres sugárhajtású kétáramú gázturbinás su­gárhajtóművön kívül a fel­és leszállást megrövidítő különleges berendezés je­lent újdonságot. 25 méter magasságból elég számára 1100 méteres pálya ls, hogy biztonságosan földet érjen, tehát kisebb repülő­tereken ls le- s felszállhat. A sugáhajtású gépek felhasználásához a légi for­galomba két nagy problé­mát kell megoldani: Az egyik a járat gazdaságossá tétele (csak nagy távolsá­gokon volt eddig vallóban gazdaságos a sugárhajtá­sú gép), a másik meg a lárma, a zaj tompítása. Ügy látszik, hogy a szov­jet tervezőknek sikerült mindkét feladatot megol­daniuk. Az új megoldással lót­ni a gázturbinát úgy is, hogy az üzemanyag ener­giájának java ne a gázsu­gárban maradjon, hanem a turbina tengelyéről le­hessen levenni, akár a kö­zönséges motorban — s akkor eljutottunk az 11-18 hajtóművéhez vagy a gáz­turbinás mozdony hajtó erőgépéhez!) Mi történik a gázturbi­nában? Oldalt a nyilak mentén szívja be — mint egy óriási porszívó — a levegőt. A kompresszor sű­ríti össze negyedére, ha­todára, tehát nyomása 4— 6-szor nagyobb lesz. Ebbe az összesűrített levegőbe petróleumot fecskendez­nek be, és elégetik. Kellő hígítással 700—800 fokos gázkeveréket kapnak, amit még a turbina lapátozá­sa kibír. Ez a gázkeverék tódul óriási erivei és se­bességgel a gázturbina la­pátjai közé, és ezzel hajt­ja a kompresszort. A gáz­sugárban még mindig elég energia marad arra, hogy a kiömlő fúvókán távozva a TU-104 esetében hajtó­művenként kb. 12 tonna erővel tolja előre a gépet. A TU-124 Szolovjev-féle kétáramú gázturbinája már tökéletesebb. Figyeljük meg az ábrán: a komp­resszor első fele után a levegőáram kettéválik. Egy része — a hideg le­vegő — körüláramolja a gázturbinát, és úgy jut el a kilépő ható fúvókába. Másik része — akár az előbbi leírásban «— a gáz­turbinában teljesíti meg­szabott feladatát. Két le­vegőáram van a hajtómű­ben, ezért hívják kétára­múnak. S az eredmény? A haj­tóművön sokkal nagyobb mennyiségű levegő áram­lik át. 30—40 százalékkal gazdaságosabbá válik, márpedig ez nagyon fon­tos. Ugyanakkor 30—50 százalékkal csendesebb, s ez legalább olyan fontos! Így segíti a kétáramú gázturbinás sugárhajtómű a légi forgalom fejleszté­sét. A két Szolovjev két­áramú sugárhajtóművel a hazai vonalainkon is szá­guldó TU-124 kényelmes, biztonságos és gyors köz­lekedést biztosít, s egyút­tal beszédes bizonyítékát adja annak, hogyan lehet és kell a technikát békés irányban, mindannyiunk javára fejleszteni. Rakétákkal a jégverés ellen Az időjárás befolyásolása óriási jelentőségű feladat, amelyen számos tudományág tudósai közösen dolgoznak. Felmérhetetlen értékű lenne, ha sikerülne az időjárást legalább részben befolyásolni: ha megszűnne a viharok, a szárazság, az orkánok, a jégverések veszélye. A szovjet Magashegyi Geofizikai Intézet nalcsiki ob­szervatóriuma főleg a jégverés ellen vette fel a harcot. A jég elveri a gabonát, pusztítja a fákat, virágokat, s különösen a szőlőt. Rendszerint nagy kiterjedésű, 40— 100 kilométer széles területsávot szokott sújtani. A ká­rok évente óriási összegekre rúgnak. Már a múlt század végén ágyúlövésekkel igyekeztek szétoszlatni a jégverést, de sikertelenül Nem csoda, hisz az ágyúk akkoriban „vaktában" lőttek, az emberek nem Ismerték a jégeső keletkezési mechanizmusát. MIKOR KELETKEZIK A JÉGESŐ? Jégesőnek a szilárd halmazállapotú csapadékot nevezi a tudomány, vagyis 5 mm-nél nagyobb Jégszemek vagy jégdarabok hullását. Heves, felszálló légmozgásban túl­hűlt vízcsepp megfagyásával keletkezik. Kezdetben apró, átlátszó felületű, fehér maggal rendelkező kis jégtömb (jégdara), később erre további vízrészecskék fagynak rá. Eszleltek már 10—15 cm átmérőjű és 1 kg súiyú jégdarabokat is. A felfelé áramló levegő olykor 5—6 km Moldavia ungeni kerületében már két éve dolgozik egy tudományos expedíció, amely rakéták segítsé gével igyekszik küzdeni a légverés ellen. magasra is felragadja, s lefelé hullva sok vízcsepp fagy rá, így dió, sqt tojás nagyságúra is megnövekedhet. A jégeső záporszerűen hull, többnyire pásztásan, rend­szerint esővel vegyesen. A lehulló jégdarabok súlyos károkat okozhatnak, főleg a mezőgazdaságban. A jégve­rés okozta károk területileg nem egyenletes elosztásúak; nemegyszer nagyobb területen 100 százalékban pusztítja el a növényzetet, leggyakrabban a nyári időszakban. A szovjet kutatók újabban Ismét ágyúk segítségével igyekeznek harcolni a vészes felhők ellen — ez alka­lommal kiselejtezett légelhárító ágyúkat vettek igénybe. A lövöldözés persze egészen másképp történik, mint fél évszázaddal ezelőtt. METEOROLÓGIAI „KÉMIAI HÁBORÚ" Ahhoz, hogy eredményesen lehessen küzdeni a jégve­rés ellen, tudni keli a következőket: Először is: Milyen felhőkbe célszerű lőni, más szóval s— hogyan ismerjük fel az „igazi" felhőt, amely jégverést okozhat. Másodszor: A jégdara a felhőnek csupán aránylag kis részében keletkezik, a „nagy cseppek övezetében". Ho­gyan találjuk meg ezt a helyet nagy távolságból? Harmadszor: Mikor kell megkezdeni a lövöldözést — nehogy túlságosan korán kezdjük, amikor az övezet még nem alakult ki, de ne is későn, amikor a jégeső már megeredt? Mindhárom kérésre a rádiólokátor adja meg a vá­laszt. A csapadékban előforduló nagy és kis jégkristá­lyok különböző módon verik vissza a radarhullámokat, úgyhogy a lokátor ernyőjén különböző alakú és Inten­zitású jelek figyelhetők meg. Ezek alapján könnyűszer­rel ellenőrizhető, mi játszódik le a felhőben. Miután megtalálják a jégeső „magját", a felhőnek ebbe a részébe speciális kémiai anyagot juttatnak. Ha­tására a vízcseppek kristályosodni kezdenek, s Ily mó­don lehetetlenné válik a rettegett jégeső kialakulása, csupán kis méretű, a mezőgazdasági kultúra számára teljesen ártalmatlan jégdara hull le. A tüzérségi löve­dék fő töltete tehát speciális kémiai anyag. Egyébként az ágyú nem az egyedüli eszköz a kémiai töltetnek a felhőbe való juttatására. Egyes kutatócso­portok rakétákat használnak erre a célra. A Magas­hegyi Geofizikai Intézet számításai szerint a légelhárító ágyúk használata a jégverés elleni küzdelem legolcsóbb és leghatékonyabb módja. HOSSZÚ LEJÁRATÚ FELADAT A Magashegyi Geofizikai Intézet expedíciója teljes fel­szereléssel, légelhárító ágyúval, radarral és saját me­teorológiai állomásával egy alkalommal az Elbrusztól északra fekvő magashegyi fennsíkra látogatott azzal a feladattal, hogy megvédje a környező kb. 300 négy­zetkilométernyi területet a jégveréstől. Ez a vidék ugyan néptelen, ámde a kísérletnek teljesen megfelelt; egyelő­re ugyanis sűrűn lakott területek felett nem lehet a fel­hőkbe lőni, előbb speciális, repeszmentes lövedékeket kell kifejleszteni. Az expedíció tevékenysége ezért főleg a „megfelelő" időjárás kivárásából áll. A beavatkozás után ellenőrző csoport indul a kísérleti területre, hogy bizonyítékot nyerjen az akció sikeréről. Számos természeti törvényszerűség leleplezésére és rengeteg műszaki és tudományos jellegű részletfeladat megoldására van még szükség, míg a jégverés megszű­nik rettegett természeti csapás lenni. A „haditechnika" alkalmazása a jégkárok ellen kecsegtető eszköznek Ígér­kezik ebben a küzdelemben. Adolf Hoffmeister kiállítass A MODERN CSEH KÉPZÖMÜVÉ­SZET kitűnő képviselője már közép­iskolás korában a haladó szellemű Ifjúsághoz csatlakozott. 1925 óta a jogtudományok doktora. Ezenkívül írt verset, prózát, színdarabot, ri­portot és esszét. Műbíráló, festő és grafikus. Illusztrál, tolla s ecsetje alól plakátok, portrék, karikatúrák és politikai rajzok kerülnek ki. S mindig a meddő akadémizmussal, a hivatalos megkötöttséggel fordul szembe. A 30-as években végérvé­nyesen szakított a polgári szemlé­lettel s határozott állást foglalt a rohamra készülő fasizmus ellen. Együtt működik a prágai avantgard­színházakkal. E. F. Burian számára megfesti Európa térkép-karikatúrá­ját, mellyel a barna pestisre irá­nyítja a figyelmet. Az állig felfegy­verzett, de a gúnnyal szemben te­hetetlen nácizmust kíméletlenül ol­dalba támadta ezzel. — A német megszállás elől menekülnie kellett. Megismerkedik a francia gyűjtőtá­borokkal, megszökik s Marokkó, és Portugálián keresztül Jut el az Amerikai Egyesült Államokba. Itt talált menedékre, és harcolt tovább népe, Európa szabadságáért, a bé­kéért. A FELSZABADÍTÁS ÖTA itthon és külföldön folytat sokrétű kultúrpo­litikai tevékenységet. A prágai Ipar­művészeti Főiskola tanára, Érdemes művész és a Köztársasági Rend tu­lajdonosa. Pablo Neruda „Éber Eu­rópaidnak nevezi, aki a világ vál­tozásait egyéni vonalakkal ragadja meg. Ahogyan ezekre a változások­ra reagál, s ahogyan őket láttatja, ez képezi grafikája sajátosságát. Világjáró művész, aki négy földré­szen Párizstól Tokióig mindenütt otthon van. A legkülönbözőbb sze­mélyiségekkel, a kultúra minden ágának képviselőivel kapcsolatban áll. Ilyen találkozásokkor születnek a páratlanul ötletes, találó arcmá­sok tudósokról, írókról, szobrászok­ról, festőkről. Szilárd, mégis köny­nyű, rugalmas vonalakkal rögzíti a legjellemzőbbet, a lényegest az em­berben. Arcot, lelket, sorsot, jelle­met, gondolatot egyszerre ábrázol. A vonal arabeszkje félreérthetetle­nül világít rá az emberre. A MŰVÉSZET HÁZÁNAK tárlatán az eddig még sehol be nem muta­tott rajz- és kolázssorozatai vonul­tak föl. A lapidárisan odavetett arc­másokról néznek velünk szembe Werich, Trnka, Novomeský. Ragyo­gó a Picasso- és Kafka-sorozat. F. Légért a kollektív művészet sze­relmesét, a kicsattanó és egészsé­ges színek festőjét ugyancsak vidám színekkel rögzíti karikatúrája. S mi­lyen kifejezők Cocteau fáradtan fi­nom vonásai, Giacometti érzékeny szobrászkeze, Zadkin keleti bánat­tól sötét szeme, a maga teremtette költői univerzumban élő M. Ernst fölényesen bölcs pillantása. A Brecht-illusztrációk a tussal rajzolt vonal feketéjével, az újság­kivágások sűrű betűsoraival foko­zottan éreztetik a „Kizárólag ezért"-nek fasizmus és háborúelle­nes szellemét. Az Amerikai Galéria a sorozatos bűnök, a gengszterizmus, a fajvé­dő Ku-Klux Klan ellen irányul szel­lemes megoldásával. A KIS ÉS NAGY KOLÁZSOK tarka változatossága Hoffmeister hallatla­nul széles érdeklődési köréről, buja képzeletéről és melegen fénylő hu­moráról vall. A régi metszetekből, képes folyóiratokból lépnek kl a múltbeli alakok és tárgyak, az új­ságkivágások és címkék színes pa­pírfoltok fantasztikus, de szigorúan szerkesztett egységében a ml ko­runk jelenségei szerepelnek, mert Hoífmelster mindenütt ott van, ahol valami érdekes történik. Beszámol róla tréfásan és mulattatón, minden oktató nagyképűség nélkül, érdek­feszítően és eszméltetőn. Éles gra­fikai csattanóval, a humor savával­borsával mutat rá a Csizmák kultu­szára, a parancsuralom rémségei­re, a svájci turista-szerencsétlensé­gekre, a házasság kilátásaira, a har­madik világháború nyomorékjainak összkomfortos protéziseire, vagy a Michelangelo Mózesének feje fölött éktelenkedő „Jude" feliratú sárga csillagra. — Finom, alig csípős Ízű irónia hatja át a Császárnő új ru­háját, bájos költőiség a Tejúton hintázó, tornamutatványokat végző kisleányt.. — Fricskát kap a nyuga­ti polgár a Titkos kártyabarlang pénzéhes, a játék izgalmában a rendőrségtől való rémülettől eltor­zult arcú figuráin keresztül. — Friss, vidám nevetést váltanak kl a nézőkből az ötletes Fejlődés, a Sixtusi madonna színe változása és a Modern Mona Lisa, a Loreley s a Megerőszakolt tenger. AZ ÉLET ÉS A TÖRTÉNELEM tör­vényszerű ismétlődéseire, színes, meg fekete-fehér jelzésekkel, sűrí­tésekkel és utolérhetetlen humorral utal. — A Párizsról írt könyvilluszt­rációi a Fény Városának felejthetet­len varázsát s nagyszerűségét su­gárpzzák. A' 171 • felsorakoztatott mű Hoff­meister ember- és világismeretéről, a cseh grafika, karikatúra és kolázs kiemelkedő, határainkon túl is mél­tányolt mesteréről számol be. BÁRKÄNY JENŰNÉ VIHAROS TAPSSAL jutalmazta a nyugatnémet közönség október 2-án a prágai tanítók énekkarának hang­versenyét Kölnben. Műsorukon a 18. századbeli Orlando dl Lasso, Sme­tana, Dvofák, Hindenmlth és még néhány modern zeneszerző művel szerepeltek. SAJTÓKONFERENCIÁT rendezett a belgrádi lapok, a rádió meg a te­levízió munkatársai részére a cseh­szlovák néphadsereg napjának elő­estéjén Jifí Bouška ezredes, a jugo­szláviai csehszlovák katonai attasé. Az újságírókat megismertette a csehszlovák néphadsereg kialakulá­sával és jelenlegi életével. A XXI. SZÁZAD beköszöntésekor a tudósok számítása szerint 600 millió telefonállomás működik majd a vi­lágon. A SZOVJET TUDÖSOK 60 tagú cso­portja tért vissza Nyugat-Szibériából Moszkvába. A csoport tagjai Szibé­riában Ipari üzemek építésének le­hetőségeit tanulmányozták. MEGGYILKOLVA TALÁLTÁK autó­jában október 3-án a bangkoki World Darrell Berrigan angol lap amerikai tulajdonosát és kiadóját. A TANULÁS, TANÍTÁS és nevelés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szimpózion kezdődött tegnap Lipcsé­ben. A szimpózionon 16 ország 600 főiskolai tanára vesz részt. ÁTADTÁK A FORGALOMNAK a Kis-Duna és a Vég torkolatánál épí­tett új gútai hidat a Doprastav dol­gozói. SZOCIALISTA együttműködési egyezményt írt alá a Kutná Hora-i Városi Múzeum és a miskolci Her­mann Ottó Múzeum. JÁTÉKKIÁLLÍTÁS nyílt tegnap Bu­dapesten a csehszlovák nagykövet­ség kereskedelmi osztályán. A kiál­lított játékokból a magyar kereske­delmi szervezetek képviselői kivá­lasztják jövő évi megrendelésüket, MEGKEZDŐDÖTT a IX. berlini művészeti fesztivál vasárnap este az NDK fővárosában. A hagyomá­nyos fesztivál jelentős kulturális esemény a Német Demokratikus Köztársaságban. AZ ELSŰ CSEHSZLOVÁKIAI me­teorológiai radar kezdi meg műkö­dését a Csehszlovák Tudományos Akadémia milešovkái légkörvlzsgáló intézetben. A radart a felhők mik­ro- és makroszerkezetének tanulmá­nyozására használják fel. 25 ÉVVEL EZELŐTT — 1940. ok­tóber 1-én kezdte meg működését a legmagasabban fekvő csehszlovák meteorológiai Intézet a Lomnici­csúcson. Ami a magasságát illeti, Európában sorrendben a hatodik helyen áll. 60 FAJTA ARANYHALAT tenyész­tenek akváriumok részére különle­ges edényekben Nyitrán. Eredetileg a halakat csak a város és környé­ke részére tenyésztették, de a nagy érdeklődés következtében Banská Bystricára és Košicére is küldenek aranyhalakat. A KOVO csehszlovák külkereske­delmi vállalat a ljubljanai távköz­lési gépesítési-atomtechnikal kiállí­táson bemutatja a prágai elektro­akusztikai és távközlési intézet, va­lamint a Tesla Brno és Metra Blan­sko gyártmányait. AZ ÁLLÓESZKÖZÖK javításával és karbantartásával foglalkozó nem­zetközi szemináriumon — amely tegnap kezdődött — Brnóban, a cseh­szlovák szakembereken kívül len­gyel, NDK-beli, magyar, bolgár és jugoszláv szakemberek ls részt vesz­nek. A TÁBORI JISKRA nemzeti válla­latban a gyújtógyertyagyártás 30. év­fordulóját ünneplik. A 3B év alatt 100 millió gyújtógyertyát gyártottak. A FIATALKORÚ bűnözők Francia­országban júliusban 12 714, augusz­tusban pedig 11870 bűntényt követ­tek el. 1985. október 5. * ÜJ SZŐ 5

Next

/
Thumbnails
Contents