Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-28 / 299. szám, csütörtök

„Romeltakarítás" a kertészetekben Kivágják az elszáradt fákat Nemsokára megkezdik a faültetést • Több mint 30 0 hektár gyümölcsös ment tönkre a komáromi járásban Tervszerűen, szakszerűen A Rovinkai Mezőgazdasági Kutató Intézetben František Fortuník mérnök vezetésével jelenleg a kukoricaszem polietilén zsákokban való konzerválásával foglalkoznak. Felvételünkön balról František Kraviar technikus és František Fortuník mérnök a polietilénzsákoki ban elhelyezett kukorica minőségét vizsgálják. (J. Bakala — CTK felv.) Könnyítések a házi szeszpárlásban Járásszerte megkezdték a szá­raz gyümölcsfák kivágását, hogy helyükbe űj facsemetéket ültessenek. JANEČKA MILAN mérnök, a termelési igazgató­ság egyik szakértője ismertette a gyümölcstelepítéssel kapcso­latos terveket. Ám mielőtt szó esne a,-jövőről, hadd vázoljuk, mi a helyzet ma a gyümölcsö­sökkel. Ismeretes, hogy az árvíz eléggé megtizedelte a gyümölcsfákat; azok amelyek hosszabb ideig derékig víz­ben álltak, teljesen tönkrementek. Nagy veszteség ez, hiszen az utóbbi Időben sok új gyümölcsöst telepí­tettek ezen a vidéken. Segít a gép Sok munkát ad a kiszáradt fák ki­vágása. Egy-egy szövetkezetben ez­rével pusztultak ki a gyümölcsfák. Gútán csaknem 14 ezret kell ki­vágni. A csallóközaranyosi szövetke­zetnek 17 hektár gyümölcsöse volt. A fákat 7X8 méteres sortávolságra ültették. Könnyűszerrel kiszámítha­tó, hogy náluk is több gyümölcsfát kell kivágni, és újra telepíteni. A já­rás területén összesen 314 hektár gyümölcsöst fojtott meg az ér. Ezen­kívü hozzávetőlegesen 120 ezer sző­lőtőke ment tönkre. A fairtást — különösen a régebbi gyümölcsösökben — gépekkel vég­zik. Vagy bulldózerrel „túratják" ki, vagy lánctalpassal húzatják ki. So­kat segít a gép, hiszen kézi erővel ennyi fát kiszedni hosszadalmas és megerőltető volna. És sietni keli a munkákkal, mert még az idén 120 hektárt be szeretnének ültetni. Két hét múlva megérkeznek a Magyarországról rendelt facsemeték. Főképpen alma, barack' és őszibarack. Olyan fajtá­kat rendeltek, amelyek legjobban bírják az Itteni természeti és talaj­viszonyokat. Először a szövetkezetek és állami gazdaságok gyümölcsösei kerülnek sorra, természetesen a „háztáji" gyümölcsöstermelőkről sem feledkeznek meg. Mindenki, akit víz­kár ért, megfelelő mennyiségben jut­hat facsemetéhez. Főképpen Gútán, Ifjúságfalván, Csallóközaranyoson, Keszegfalván, Tanyon és Komáromban kell igye­kezni a száraz fák kiszedésével, hogy amint megérkezik a magyarorszá­gi szállítmány, azonnal hozzáláthas­sanak a faültetéshez. összhangban a szakosítással Természetesen a régi gyümölcsö­sök újratelepítését összhangba hoz­zák a mezőgazdaság szakosításával. Tehát új gyümölcsösöket is létesíte­nek, különösen a járás azon vidéke­in, ahol homokos a talaj, és így más­féle terményből viszonylag ki­sebb volna a haszon. A terv szerint a jövő tavasszal 110 hektárt pótol­nak az árvíz által tönkretett gyü­mölcsösökből, a többi területet a jövő ősszel ültetik be. Emellett a szako­sításhoz igazodva 1500 hektár gyü­mölcsöst és 1400 hektár szőlőt is telepítenek. Nagy jövője van a Vág völgyében a télialma-termesztések. A közeljö­vőben itt 900 hektár gyümölcsöst létesítenek. A távlati tervek szerint aztán az árterület rendezésével újabb 5000 hektárnyi vár beültetés­re. Előnyös a folyóparti gyümölcsé­szet azért is, mert itt raktárhelyisé­gekre sincs szükség. Szedéskor nyomban hajóra rakhatják a gyü­mölcsöt, és rendeltetési helyére szál­líthatják. így kevesebb befektetéssel kertészkedhetnek a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Ami legj'obban fáj Tömérdek gondot okoz majd a tönkrement szőlőtőkék újra telepí­tése. A legjobban az bosszantja a szövetkezeteseket, hogy egyes he­lyeken csak az utóbbi években kez­dett teremni a szőlő, s máris ki­pusztult. Itt újra kell telepíteni, s megint évekig kell várni a termés­re. Pedig a csallóközi bor már hódí­tani kezdett. Ez az, ami legjobban fáj a szövetkezeteseknek és azok­nak, akiknek a háztájiban is volt né­hány száz tőkéjük. A tanyi Németh Bélának például 120 szőlő tőkéje volt. Kicsi a kertecskéje, alig 7 ár, ám évente a szőlőn kívül 4—5 má­zsa finom barack is termett a gyü­mölcsfáin. Fáj a szívünk a sok tönkrement gyümölcsfa láttán, az ország ls meg­érzi a kárt, hiszen csupán Gútáról évente 50 vagon finom jonatán al­mát kapott. A jövőben egyre több gyümölcsre lesz szükségünk. S hogy a behozatalt csökkenthessük, hazai termésből kell többet piacra adni. Ezért is szükséges, hogy az árvíz tönkretette vidék gyümölcsöseit mi­nél előbb felújítsuk. Nagy munka vár a kertészekre és a mezőgazdaság felelős irányítóira. Am, ha olyan lelkesedéssel és szor­galommal dolgoznak majd, az újjá­építésben mint eddig, a talaj termő­vé tételével hamarosan pótoljuk a gyümölcsfákat és a szőlőtőkéket. MÉRY FERENC Az idén módosultak a kisüzemi szeszpárlást érintő előírások. Most már a háztartásokban is kisQzemileg is anyagi kockázat nélkül párolhatnak gyümölcspálinkát, mivel csökkent az adóilleték, és emelték az egy háztar­tásban kifőzhető szesz mennyiségét. Az új előírások szerint az egy liter tiszta szeszért járó adó 80 korona. A szövetkezeti tagok esetében 20, a többi termesztő esetében pedig 30 koronával kevesebb, mint azelőtt. Ha a szövetkezet a tagság számára párol, minden háztartás után 15 liter tiszta szeszt hagyhat birtokában. A kisüzemi szeszpárlás engedélyezésének további feltétele még az, hogy a szö­vetkezet teljesítse előirt vagy szerző­1 FALU - 10 HlR PERESZLÉNY • AZ ALIG HATSZÁZ LAKOSO községben az EFSZ 1952-ben 32 tag­gal 256 hektár földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Jelenleg 126 tagja, 480 ha szántóföldje, 232 ha rétje, Illetve legelője van. A hét­milliós vagyonnal rendelkező szö­vetkezetet mezőgazdasági főisko­lát végzett elnök irányítja. • A KEDVEZŐTLEN IDÔJÄRÄS el­lenére ts gabonából a hektárhoza­mok a tervezettnél jóval nagyob­bak. Búzából átlag 31, rozsból 28 és tavaszt árpából 22 mázsát értek el hektáronként. Szépek az ered­mények az állattenyésztésben is. Az idén közel 900 mázsa húst, 175 ezer tojást és több mint 180 ezer liter tejet adnak a közellátásnak, melynek zsírtartalma átlag 3,9. m AZ UTÓBBI KÉT ÉVBEN egyre több fiatal találja meg számítását a szövetkezetben. Ma már a tagok közel 30 százaléka 30 éven aluli. A vezetőség szerint ez az eredmény a szövetkezeti klub jó működésé­nek és főleg a munkaegység ér­tékének köszönhető. A növényter­mesztésben a havi kereset átlag 1000, az állattenyésztésben pedig 1500 korona. A legidősebb tag a 77 éves Kovács Sándor, borjúnevelő, a legfiatalabbak pedig az Asztalos­lányok, a 16 éves ikrek, kik a ker­tészetben dolgoznak. • AZ IDÉN HÁROMSZOR ÖNTÖTTE EL az Ipoly a szövetkezet 160 hek­tárnyi rétjét és 20 hektárnyi szán­tóját. Ez 35 vagon széna elvesz­tését eredményezte, a szántón pe­dtg 60 ezer korona kárt jelentett. A nagy mennyiségű takarmányvesz­teség arra kényszerítette a szövet­kezeteseket, hogy a szarvasmarha­állományukat száz, juhállományu­kat pedig 200-zal csökkentsék. m A SZÖVETKEZET JUHÁSZA a 66 éves Pásztor József tizenkét éves kora óta űzi ezt a mesterséget. Je­lenleg 40 juh van a gondjára bíz­va. Kiváló munkájáért már több­ször kapott kitüntetést. A diplo­más Juhász száz anyától 132 bá­rányt nevel. Az Idén átlag 7,78 kg gyapjút nyírt egy merinói Juhról. • A LAKOSSÁG A HNB ELNÖKÉ­VEL AZ ÉLEN, kivette részét a fa­luszépítésből. Az idén társadalmi munkában közel 3000 m 2 területen egyenlítették el a hepehupás ta­lajt, ahol jövőre parkosítanak és déses felvásárlási tervét, s hogy a hul. ladékgyümölcs, amelyből szeszt gyárt, saját termése legyen. Hasonló feltételekkel ugyanilyen meny. nyiségű szeszt tárolhatnak a Csehszlo­vák Gyümölcs- és Zöldségkertészek Szövetségének tagjai. A többi szervezett termesztőnek is joga van az előző feltételek betartá­sával szeszt párolnia a hivatalos gyü­mölcsszeszfőzdékben, csakhogy azzal a különbséggel, hogy csak 10 litert hagy­hatnak meg saját szükségletükre. Meg kell még említeni, hogy 1 liter tiszta alkohol két liter 50 százalékos házi szilvapélinkának felel meg. így az egy literért járó adóilleték csupán 40 korona. J. BÄTOVSKÝ zöld sávokat létesítenek. Bővült a járdák területe is. Az út menti ár­kok felett elkészültek az összekötő hidak és felépült az új sportpálya. A faluszépítésben a legtöbb órát Gazdag Ferenc és Asztalos István nyugdíjasok dolgozták le. • AZ ÖNKISZOLGÁLÓ-BOLTBAN rövid idő alatt három üzletvezető cserélődött ki. A pereszlényiek a jelenlegi vezetővel elégedettek. A tágas és ízlésesen berendezett üzlethelyiségben rendet és tisz­taságot tart. Biztosította a bő áru­készletet, nagy választékot és a gyors kiszolgálást. Az üzlet havi forgalma 85—90 ezer korona. A vendéglő, amely ideiglenesen a kultúrotthon klubhelyiségében van, havonta 4 ezer korona értékben árusít italokat. • A KÖZSÉGNEK 250 FÉRŐHE­LYES A KULTÚRHÁZA, melyet tár­sadalmi munkával építettek fel. Az Ipolyon elkészült a Gyerk-Peresz­lényt összekötő híd is. Ezzel 10 kilométerrel rövidült meg a két község közöttt út. Az autóbuszjára­tokat szintén bővítették. Munkana­pokon hatszor közlekedik autóbusz Ipolyság és Pereszlény között. Mi­vel vasútállomása messze a falun kívül van, a lakosság hiányolja a vasárnapi járatokat. Jó lenne, ha az illetékesek a legközelebbi me­netrend összeállításánál ezt fi­gyelembe vennék. B A SZÖVETKEZET FENNÁLLÁSA ÖT A a község nagy fejlődésen ment keresztül. A volt „egykék falujá­ban" most többségben vannak a két-háromgyerekes családok. Húsz évvel ezelőtt a házak nagy része zsúpfedeles volt, ma már csak ket­tő az. Az egyiket rövidesen assza­nálják. Az elmúlt tíz évben 35 családi ház épült, a TV tulajdono­sok száma 70, 119 családban van rádiő. • TERVEIK KÖZÖTT TÖBB SÜR­GŐS FELADAT megoldása szerepel. A közeljövőben portalanítják a fa­lun átvezető főutat, körülkerítik a temetőt, további járdákat és gye­rekparkot építenek. Befejezik a vendéglő épületének adaptálását és bővítik a közvilágítási hálózatot. Mindezek tervek, amelyek az idén és jövőre megvalósulnak. Épül, fej­lődik a falu, változnak a szokások, elévülnek a birtokszerzésre irá­nyuló hagyományok, csak egyedül a pereszlényiek vendégszeretete marad a régi. -mor­A z indulást jelző raké­/ \ ta a magasba repül, ' ' felzúgnak a trakto­rok és kezdetét veszi a verseny. Az ország legfőbb traktorosai, valamint Ma­gyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság két-két traktorosa verse­nyez az első helyért. Eb­ben a versenyben senki sem törekszik a gyorsaságra, itt csakis a minőségi mun­kának van értéke. Termé­szeteser. egy-egy feladatot a megszabott időben kéli elvégezni, a munka végre­hajtására azonban van idő bőven. Az első feladat a kimért 20 áros parcella megbaráz­dálása, amire 20 perc időt kaptak a traktorosok. A lé­nyeg az, hogy egyenes és tiszta barázdát hagyjanak maguk után. A traktorosok csigalassúsággal haladnak, egyik-másik traktoros „rá­fekszik" a kormánykerékre és szemét le se veszt a célpontról. Figyelem az egyik versenyzőt. Szép egyenes barázdát húz az eke. csak itt-ott dűl vissza egy-egy hant a barázdába. Mikor visszatér, látni rajta, hogy izgatott, akárcsak a többi traktoros is. Mind­egyik szeretné tudni, ho­gyan végzett. Első útjuk a szomszéd barázdájához ve­A rakéta ismét jelez, a traktorosok hozzálátnak a következő feladathoz, a parcella egy részét össze­szántják, ezután pedig kö­vetkezik a szétszántás. AZ ÉRDEKES VERSENY ze* ^észben megnyugsza­nak, a saját barázdájukat jobbnak látják. A bíráló bi­zottság 1—2 centiméter görbülést is megállapít a barázdán. Ami igaz, az igaz, a ver­senyzők idegessége indo­kolt, egyik sem tudja, hány pontot kapott a tegnapi bú­zatarló felszántásáért, és nem tudja, hogyan sikerül a feladat a lucernaföld fel­szántásánál. A föld ke­mény, itt-ott hullámos és itt kell bebizonyítani a tudást. Egyenletes felszínt, 20 cen­timéter mély szántást, hi­ba nélkül kivetett barázdát stb. A nemzetközi versenyben kiderült, hogy a mi ekéink nem végeznek kifogástalan munkát. El kell azonban ismerni, hogyha minden gazdaságban olyan munkát végeznének a traktorosok, mint az országos ' verse­nyen, akkor jobb hozamo­kat érnénk el. A szántás a legfontosabb agrotechnikai beavatkozások egyike, je­lentősen befolyásolja a ter­méshozamokat. Az igaz, csaknem az összes hazat versenyző az új típusú 2 PN-30-S ekét használta, s valóban szép munkát végzett. Igaz azonban az ts, hogy az NDK-beli Günter Grätsch ekéje Jobban for­dította a földet. /Ám a fia­tal traktoros elég nehéz feladat elé volt állítva a száraz lucernatarlóban. A hosszú, csavart kormány­deszkás ekét csak üggyel­bajjal bírta elhúzni a trak­tor.) P ersze a laikus nem nagy különbséget lá­tott a szántások kö­zött (kivéve a barázda ki­vetését, ami bizony nem minden traktorosnak sike­rült jól). A bíráló bizott­ság azonban gyűjtötte az adatokat és nemcsak a versenyzőket tartotta izga­lomban, hanem a nézőket is. A szántás befejezése után sor került a szerzett pontok összegezésére, ame­lyekből ADossi Sándor, a komáróci szövetkezet fko­Stcei járás) traktorosának sikerült a legtöbbet szerez­nie. Örült a jó helye­zésnek, mert a szép díja­kon kívül az a kitüntetés is ért, hogy 1967-ben a vi­lágbajnokságon (Oj Zé­landban) ő képviseli ha­zánkat. BENYUS JÓZSEF Világpolitika, kultúra, tudomány, Magyarország mindennapjai MAmOBSZlS Minden héten huszonnégy oldalon a legjobb magyar újságírók tollából IMRflRSZtá A nagyvilág sajtószemléje: „ö* világrész száz lapjából" MAMOBSZifé Várja az Ön előfizetését is. - Előfizethető minden postahivatalban MAfiYtiHTOSZtá Minden héten házhoz viszi a postás. Egy évre 36'— korona ÜF-369 1965. október 28. * (JiJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents