Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-28 / 299. szám, csütörtök

Dolgozó népünk az ország gazdája A naptárban piros betűvel három szót írtak október 2B-a mellé: „Az államosítás napja." A történelmi hűség ellen semmiben sem vétenénk, ha e három szó mellé még ezt a mondatot is odaírnánk mottóul: „A történelem igazságot szolgáltatott." Ami nem következett be 1918. október 28-án, azt dolgozó népünk a párt vezetésével 27 esztendővel később kihar­colta. A történészek vaskos kötetekben már feldolgozták, megírták, mi történt 1943 májusa és októbere között a Nemzetgyűlésben, a kormányban, a Vencel téri nép­gyűléseken és az ország nagyüzemeiben. Fölötte izgal­mas olvasmányok ezek a történelmi munkák. De vajon kevésbé izgalmas „történelemkönyv" az 1945. október 28-a óta eltelt húsz esztendő gazdaságfejlesztésének története? Ha visszatekintünk a megtett útra, és tuda tosltjuk, az államosításkor honnan indultunk, és azóta mekkora utat tettünk meg. egy összehasonlíthatatlanul dinamikus, eseményekben gazdag kor tárul szemünk elé. A „történelemkönyvet" mi írtuk. Hogy a húsz év alatt mi történt ebben az országban annak aprólékos illusztrálására vaskos kötetekre lenne szükség Az események tengeréből a riporter kiragadott néhány cseppet. Az írások a szocialista köztársaságban felnőtt emberekről, új gyárakról, az új életstílusról szólnak. Arról szólnak, mit tettünk 1945. október 28-a óta. )) En is ott voltam... (t A NAGY NAPOK KRÓNIKÁSA a ČKD—Praha mozdonygyárban ma a legújabb típusú 1350 lóerős gépek fékberendezését ellenőrzi. Igényes munka, a ČME—3-as mozdonyszé­rtából néhány tucatnyit tengerentúl­ra készít a gyár. Látogató érkezett most hozzá, hát meginvtálja őt né­hány szóra a mozdonyvezető ké­nyelmes fülkéjébe. Rybka Zdenék előbb azt gondolja, hogy a látoga­tó szakmai kérdésben akar taná­csot kérni, szinte meglepődik, ami­kort ezt a félmondatot hallja: „...az államosítás huszadik évfor­dulóján .. — Húsz esztendő telt volna el az­óta? Hihetetlen... De ha azt né­zem, hogy akkor még csak bőrbaj­szú legény voltam, most pedig már érettségiző fiam van, kénytelen va­gyok elhinni, hogy igy van ... Kü­lönben: a hajam ts deres már. Ak­kor koromfekete volt. Bizonyítékként Rybka miniumfes­téktől piros szerelőruhájából egy bőrtárcából kihúzza fia fényképét. — En is ott voltam. A Várban... Valahogy október közepén történt, hogy valamelyik polgári lap első ol­dalon öthasábos címként hozta Be­neS köztársasági elnök kijelentését: „Az utca nekem nem parancsolI" A politikában akkor én még tapasz­talatlan voltam, de azért megértet­tem, hogy az „utca" ez esetben gyűjtőfogalom, és a munkásság ér­tendő alatta — a burzsoá politiku­sok szóhasználatában... — Közel negyvenezer ember dol­gozott akkor a ČKD vállalatnál. Ez volt az ország legnagyobb üzeme. Ma is az... Pártelnökünk BedHch Kozelka volt. 0 javasolta: menesz­szünk küldöttséget BeneS elnökhöz. Es néhány Órára — figyelmezteté­sül — állítsuk le a munkát. Fiatál korom ellenére engem is beválasz­tottak a küldöttségbe. Magához a köztársasági elnökhöz — ha jól em­lékszem — öten mentek be. Bedfich Kozelka vezette őket. BeneS akkor még „lóhátról" beszélt a küldött­séggel. Nem tudta, hogy a moz­donygyár munkássága közben gyű­lésen tárgyalja meg a legújabb ese­ményeket. Azt hiszem, a mozdony­gyár sorsa már ezen a napon — 1945. október 24-én eldőlt. A mun­kásság titkos szavazással úgy dön­tött, hogy az üzem vezetését teljes egészében átveszi. Közben a Várból is visszaért delegációnk-. Ezeröt­száz üzemi mtltcista várta őket fel­fegyverkezve a gyárudvaron. Es a többi dolgozók tízezrei. A köztársa­sági elnöknél járt küldöttség veze­tőjének beszámolója csak egy mon­datból állt: „Mienk a gyár, senki­nek nem adjuk". — Es az „utca" — a ČKD mun­kásainak tízezrei — megindult Prá­ga szíve, a Vencel tér felé. — A köztársaság elnöke három nap múlva aláírta a kulcsipar, a bányaüzemek, a pénzintézetek és a biztosító társaságok államosításáról szóló okmányt. Miközben Zdenék Rybka arról be­szél, hogyan „csinálták" a CKD üzemben negyvenötben az államosí­tást, a húsz esztendővel ezelőtti his­tóriából egyszerre csak a mába zök­ken, és kimutat a mozdonyablakon: — Látja ezt a szerelőcsarnokot? Negyvenötben ez romokban hevert Es ugyanígy romokban hevert a töb­bi szerelőcsarnok is. A munkahe lyek kilencven százaléka... Es mi mégis akartuk a gyárat... Most jut eszembe, hogy maga Szlovákiából érkezett. Szlovákiával kapcsolatban ts kedves emlékeink vannak itt negyvenötből. Október 10-én öt üzemképessé javított tehergépkocsit küldtünk Kelet-Szlovákia megsegíté­sére. Es a háború utáni első moz donyt is Szlovákiába küldtük. Ott volt rá a legnagyobb szükség. Ogy hallom, a 423-as gép még mindig üzemképes. Pedig úgyszólván a tér­dünkön készítettük. Ma ezt így ne veznénk: társadalmi munkával... KÉSŐBB HOSSZAN ELNÉZTEM, hogyan ellenőrzi Zdenék Rybka a több mint ezer lóerős mozdony fék berendezését. A manométerek tucat­jai érzékenyen reagálnak a kiváló szakember „utasításaira". Akaratla nul is erre gondoltam akkor: Rybka tevékenysége szimbóluma is lehet a munkásosztály felelősségtudatának. Amikor az államosításra szavazott, éppoly meggondoltan végezte dol­gát, mint ma, amikor az emberek ezreit szállító mozdonyok biztonsá­gi berendezéseit ellenőrzi. Távvezérléssel irányítják Mladá Boleslavban a Škoda MB—lüOQ-es személygépkocsi sorozatgyártását. A Barátság-kőolajvezetéket korszerű eszközökkel építettük HOSSZA: 4500 KILOMÉTER ÜTKÖZET A SZÉN ÉS KŐ­OLAJ CSATÁJABAN ® NÖVELJÜK A FOLYÉKONY ÉS GAZOS HAJTÓANYAGOK ARÁNYÁT AZ ÚJSÁGOLVASÓ manapság csakhamar napirendre tér egy-egy új gyár létesítésének híre fölött. Rit­kán gondolunk arra, miként vál­tozik meg az ország népgazdasá­gának jellege némely új Iparág vagy akár csak nagyobb üzem lé­tesítése nyomán. Kevés olyan nagyüzem van az országban, amely annyira hatással lenne népgazdaságunk struktúrájá­nak alakulására, mint a farkasto­roki vegyi üzem és a vele szorosan összefüggő Barátság-kőolajvezeték. A tankönyvekben ez áll: „A kuj­bisevi kőolajmezőket a bratislava­farkastoroki vegyi üzemmel összekö­tő csővezeték hossza csaknem 4500 kilométer." Az ember ezt a mondatot olvasva akaratlanul ls felteszi a kérdést: Vajon kiflzető­dik-e ez? Hiszen egy ilyen olajveze­ték építése százmilliókba kerül...! A vasutas így érvel: Az országnak szüksége van a hajtóanyagra. Ma még csak néhány százezer gépkocsi fut az ország­ban, de néhány éven belül számuk több millióra emelkedik. Hazánk a kőolajvezeték első részének üzem­be helyezése óta — három és fél esztendő alatt — körülbelül tízmil­lió tonna kőolajat szállított a Szov­jetunióból. Könnyen kiszámítható hogy az egy év alatt hozzánk érke­ző kőolajat a határtól a farkastoro­ki üzemig 1500—1600 különleges, drága tartálykocsiból álló szerel­vénnyel lehetne csak elszállítani. Tételezzük fel, hogy a szerelvénye­ket gőzmozdonyakkal vontatnák. A mozdonyok fűtéséhez legkevesebb 125 ezer tonna szénre lenne szük­ség. A költségvetés végösszege azt bizonyítja, hogy a kőolajvezeték épí­tésével csak a szállítási költségeken évente másfél-kétmilliárd koronát takarítunk meg. Summa summárum: a kőolajvezetők építése a leggyor­sabban visszatérülő beruházások egyike. Az energetikus véleménye Világszerte bősz küzdelem folyik manapság a szén és a kőolaj kö­zött. Hogy továbbra is ilyen „hadá­szati" kifejezésekkel éljünk, meg kell előre mondani, hogy a csatá­ban mindjobban a kőolaj kerül fö­lénybe. Néhány évtizeddel ezelőtt még az összes felhasznált energia­hordozók 70—80 százalékát a szén alkotta, és csak a többi 20—30 szá­zalékot a kőolaj és a földgáz, ma­napság azonban már egészen fordí­tott éz az arány. A legfejlettebb or­szágok arra törekszenek, hogy mindhárom energiahordozó: a szén, a földgáz és a kőolaj felhasználása egyenlő arányba kerüljön. Ha más nem, az egyre fogyó széntartalé­kunk feltétlenül arra késztet ben­nünket, hogy növeljük a kőolajfel­használás arányát. Hiszen hazai kő­szénkészleteink a világ kőszénkész­letének mindössze 0,118 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a cseh­szlovák kőszénfejtés a világ kőszén­fejtésének csaknem 1,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy bányáink ki­aknázása sokkal nagyobb mérvű a világátlagnál. Azt ls meg kell em­líteni, hogy a kőszenet elég nehéz körülmények között, tehát drágán fejtjük. A felhasznált fűtőanyagok között a kőolaj részaránya ma 13 százalék. A tervek szerint 1970-ig ezt a részarányt 17 százalékra kell növelnünk. A folyékony és a gázos fűtőanyagok kalóriaértékének ki­használási aránya jóval nagyobb a szénénél. Csak azzal például, hogy a következő öt-hét év alatt 200 ezer lakásban gáz- és olajfűtést alkalma­zunk, több millió tonna szenet ta­karítunk meg. Egyszóval: a szén és a kőolaj csatája voltaképpen már eldőlt. A kőolaj javára. így épült a kőolajvezeték A moszkvai Pravda egyik szá­ma érdekes adatokat közölt a Barátság-kőolajvezeték szovjet sza­kaszának építéséről. Hogy legalább hozzávetőleges képet alkothassunk arról, hogy a szovjet építőknek mi­lyen akadályokat kellett az építés folyamán leküzdeniük, említsük meg, hogy a hegyek között három­negyed millió köbméter sziklakövet kellett elmozdítaniok. Erdős vidéke­ken mintegy 60 kilométer hosszan 20 méter széles csapást kellett vág­ni. Folyókon, közutakon és vasúti pályatesteken keresztül vezetett sok­szor a vezeték. Ez lényegesen ne­hezítette az építést. A SZOVJET SZAKEMBEREK a mieinknél mégis kedvezőbb helyzet­ben voltak, hisz ők már az utóbbi évtizedek folyamán gazdag tapasz­talatokra tettek szert a kőolajveze­ték építésében. Építőink dicséretére legyen mondva, minden nehézség el­lenére is jó munkát végeztek. Külö­nösen a II. szakasz építésénél folyt gyors ütemben a munka. Itt az épí­tők már nagy teljesítményű árok­ásó gépeket, automatizált hegesztő­berendezéseket, a hegesztés minő­sége ellenőrzésére pedig röntgenké­szülékeket használtak. Az államosí­tott ipar egyik legnagyobb szabású építkezése korszerű eszközökkel és rövid Időt alatt ment végbe. TÓTH MIHÁLY Emeletes garázsokat építünk A lakáshiány fokozatos megszün­tetése mellett felmerült egy új és nem kevésbé sürgető feladat: a ga­rázshiány felszámolása; korszerű és gazdaságos gépkocslszínek építése. Tűrhetetlen Jelenség ugyanis, hogy egyesek önkényesen és szervezetle­nül — nemegyszer szántóföldeken — építsenek garázst. A városszépí­tés érdekében ls fokozottabban kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. A parkolóhelyek és gépkocsiszí­nek hiánya legjobban köztársasá­gunk fővárosában érezhető, ahcl a személyautók zöme az utcákon par­kol. Különösen az idegenforgalmi idényben jelent ez problémát. Az sem tagadható, hogy egyes „ősrégi" autótípusok sok esetben Prágának egy régiségraktár, vagy autómú­zeum képét adják. Mindezt mérlegelve Prága város főépítész-munkacsoportja elvállalta, hogy megoldja a nehéz feladatot és mivel bizonyítást nyert, hogy a gép­kocsik elhelyezésére 600-férőhelyes emeletes garázs a legmegfelelőbb, a Mladá Boleslav-i Kerületi Terve­ző Intézet két alaptervet készített, amelyeket megvitattak és elfogad­tak. E tervek szerint szerelt vas­betonozás és monolitikus vasbeton­konstrukciójú emeletes gépkocsi­színeket építenek. Ezt a hálózatot főként a perem­kerületekben építik ki és tekintetbe veszik azt is, hogy a 800 méteres körzetben lakó gépkocsitulajdono­sok részesüljenek előnyben. Az első Ilyen kísérleti garázst az Invalidovna lakótelepen és Hloube­tin városrészben építik fel. Az előb­bi 624 férőhelyes szerelt vasbeton­vázas építmény, az utóbbi 648 férő­helyes monolitikus vasbeton-konst­rukció. Szakembereink a közvetlen félfel­Járós, emeletes garázstípus mellett döntöttek, amely üzemeltetési és szerkezeti egyszerűsége miatt a leg­megfelelőbb. Az emeletes garázs épülete két egyforma, félemeleten­ként emelkedő részből áll és a két részt félfeljárók kötik össze. Hely­kihasználás és gazdasági szempont­ból is nagyon előnyös, folyamatos és megbízható üzemmenetet biztosít még a szombati és vasárnapi csúcs­forgalom idején ls. A felhasználásra természetesen több lehetőség nyílik. Ezek közül az önkiszolgáló módszer gyorsaság és gazdaságosság szempontjából 1 is a legelőnyösebb, míg a hagyományos kiszolgálás részben nagy kitérőhe­lyet, bejáratás! személyzetet Igé­nyel, tehát gazdaságilag hátrányos. Mivel az új emeletes gépkocsiszí­neket rendszerint magántulajdon­ban levő személygépkocsik részére készítik, legmegfelelőbbnek az ön­kiszolgáló üzemeltetés látszik. A szerelt vasbetonvázas építkezés előnye a gyors építkezési lehetőség, miután jő munkaszervezéssel három hónap alatt elkészíthető. Vitathatatlan, hogy szakembe­reink gondosan mérlegelik a moto­rizáció rohamos fejlődésével együtt járó feladatokat és bízhatunk ab­ban, hogy rövidesen felszámoljuk hazánkban a parkolóhelyek és gép­kocsiszínek szakaszán tapasztalható jelenlegi hiányokat. (T) MEGKEZDTÉK a napokban a Ko­sicei Műszaki Főiskola kibővítésé­nek előkészítő munkálatait. A Ma­gasépítő Vállalat dolgozói 1970-ig a jelenlegi főiskolát korszerű épület­objektumokkal bővítik ki. TEGNAP véget ért Prágában az üzemek történelmével foglalkozó tudományos konferencia. A három­napos tanácskozáson történészek, szociológusok és más szakemberek vettek részt az ország valamennyi kerületéből. LEZUHANT az Edinburghból Skó­ciába tartó repülőgép. A fedélzetén tartózkodó 36 személy életét vesz­tette. A szerencsétlenséget a sűrű köd okozta. IlUDOVlT STÜR születésének 150. évfordulója alkalmából a martini Matica Slovenská irodalmi levéltá­rának dolgozói kiállítást rendeztek, amelyen a szlovák irodalmi múlt nagy alakjának életét és müveit időrendi sorrendben mutatják be. ANTHONY PAYNE, a Daily Tele­graph befolyásos kritikusa a lap hétfői számában elismerően nyilat­kozik az új gramofonlemez-felvéte­lekről. P-ayne kiváltképp Dvoŕák Új­világ szimfóniáját dicséri. 250 PÁR export gyermekhócipöt készítettek terven felül a Poprádi Kisipari Termelőszövetkezetben. Eb­ből 50 pár hócipőt a kolozsnémai védnökségi községbe küldenek, 200 párat pedig más árvíz sújtotta te­rületek gyermekeinek ajándékoznak. 128 kg SZÍNARANYAT találtak Leningrádban a vásárcsarnok újjá­építése alkalmával. Az októberi for­radalom előtt e helyen volt a vá­ros legnagyobb ékszerboltja. A tu­lajdonos az aranyat a padlózat alá rejtette. A KELET-SZLOVÁKIAI kerület tegnap teljesítette a gabonafelvá­sárlás állami tervét. Több mint 13 800 vagon gabonát vásároltak fel. A KELET-SZLOVÁKIAI kerület traktorosai versenyében továbbra is a palini EFSZ (michalovcei já­rás) troktorosa, Hornyák Mihály ve­zet. DT 54-es traktorával 340 hek­tárt szántott fel. Toulin István, a pavlovcei EFSZ traktorosa 310 ha­os teljesítménnyel dicsekedhet. (mp) TÖBB MINT 70 HEKTÁRON terül el folyami rakodóállomásunk Brati­slavában. A kikötőben 13 daru se­gítségével rakodnak. A legnagyobb daru teherbíró-képessége 25 tonna. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI kerület mezőgazdasági dolgozói tegnap tel­jesítették a tejfelvásárlás ez évi ter­vét. A közellátásnak 146 983 liter tejet adtak át s az év végéig még 15 millió liter tejet adnak el. MEGHALT hétfőről keddre virradó éjszaka a 11 éves „vastüdejű" fiú Neshville-ben (Tenessee). A készü­lék ugyanis nem működött, mivel kikapcsolták a villanyáramot. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK és könyvkiadók nemzetközi konferen­ciája kezdődött Moszkvában Cseh­szlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlá­via és a többi szocialista ország részvételével APRŰHIRDETES EHSI • Zemberovcén 12. sz. alatt kb". egy hektár szép telken fekvő lakóház, 6 szoba és mellékhelyiségekkel, két be­járattal eladő. Az Ingatlan fele része is megvehető. A község 13 km-re fek­szik Levicétől. Érdeklődni lehet a fen­ti elmen. 0-373 • Vennék Ipolyságon régebbi családi házat, nem túl nagyot, udvarral. Esetleg háztelket. Cím a hlrd. irodában. 0-376 • Gépírást tanltok. Tel.: 519-234. 0-385 Mcét vásároljon televíziós készüléket! Oj készülék vásárlása esetén a szaküzlet a lenti áron megveszi régi Tesla 4001 A, 4002 A. Ekran és Temp 2 típusú készülékét. Részletes felvilágosítást nyújtanak a Háztartási Szükségletek elektro-szak­üzletei. A régi készülékek felvásárlási ára: Tesla 4001 A 400,- korona Tesla 4002 A 600,- korona Ekran 600,- korona Temp 2 800,- korona A régi készülékek vételára és a kiegészítő kölcsön lehetővé teszi, hogy új korszerű televíziós készüléket vásároljon. UF-370 'A'dja el, mi avult, régi, az új Tévét öröm nézni! Oj SZÓ 4 *1985. október 28.

Next

/
Thumbnails
Contents