Új Szó, 1965. október (18. évfolyam, 272-302.szám)

1965-10-20 / 291. szám, szerda

t • • '.'-n • / Kilenc emelet magas, 124 szobás szállodát építenek Poprádon. (CTK — Llčková felvétele) Válaszolunk olvasóinknak Kivel szemben lehet érvényesíteni a táppénzt ? Balázs István nagycsalomiai olvasónk levelében megírja, hogy 82 éves, tb bb nehéz operádén esett át, és 1985. június 27-ig a losonci Magas­építkező Vállalatnál dolgozott. Az or­vos könnyebb munkára javasolta, amit vállalata nem tudott részére biztosí­tani. Ezért felmondást nyújtott be, és amikor ehhez nem akartak hozzájárul­ni, 1965. június 27-én hozzájárulás nélkül távozott az Üzemből és nyom­ban a Famiatkostav vállalathoz ment dolgozni. Itt ez év augusztus 3-án kisebb üzemi baleset érte, s 5 napig munkaképtelen volt. Utána nem vették vissza 1 a munkába. Rögtön jelentke­zett aratási munkára, a Felkai Állami Gazdaságban augusztus 9-től 12-ig dol­gozott, de itt az éjjeli szálláson fer­tőző betegségben megbetegedett és két hétig kórházi kezelésre szorult. Itt figyelmeztették arra, hogy munka­adói nem hajlandók részére táppénzt folyósítani. Több hivatalban járt, de Ügyét eddig nem tudta elintézni; kér­di, mit tehet. Az alkalmazottak betegbiztosításá­ról szóló 1956/54. számú törvény 42. §-a értelmében a védelmi idő a munkaviszony megszűnése után még 42 nr/ig tart. Ha olvasónk munka­viszonya eredeti munkaadójával szemben a távozás napjával meg­szűnt (annak utólagos hozzájárulá­sa esetén), a védelmi idő ebből a foglalkozásból eredően 1965. au­gusztus 8-ig tartott. Mivel olvasónk a védelmi idő alatt újból ideiglenes alkalmazásba lépett, és így új biz­tosítás keletkezett, az új biztosítás­sal szerzett védelmi időt hozzá kell számítani az előző védelmi idő f^ nem használt részéhez, az Így ösz­szésített védelmi idő azonban leg­feljebb 42 napot tehet ki. így ol­vasónk a Pamiatkostav-nál ledolgo­zott 36 napjával a munkaviszony megszűnte után 42 napra szerzett védelmi időt. Mivel olvasónk bal­esete a Pamiatkostavnál ezen idő alatt történt, igénye van arra, hogy a Pamiatkostav vállalat üzemi bi­zottsága mellett működő társada­lombiztosítási bizottságnál (komisia národného poistenie pri ZV ROH) kérje az 5 napi munkaképtelensége idejére járó táppénzt. Olvasónknak természetesen fel kell mutatnia a kezelőorvos által kiállított táppénz­utalványt (poukaz na peňažité dáv­ky). Ez után következett a felkai gaz­daságnál vállalt idénymunka, amely idő alatt olvasónk fertőző betegség­ben megbetegedett. A betegbiztosí­tásról szóló 1956/54. számú törvény 20. § -a értelmében a Felkai Állami Gazdaság üzemi bizottsága mellett működő társadalombiztosítási bi­zottság (komisia národného poiste­nia pri ZV ROH) a foglalkozás so­rán bekövetkezett megbetegedésből eredően munkaképtelenség idejére maximálisan 75 napra köteles táp­pénzt folyósítani. Olvasónk írásban =-• ajánlott le­vélben — szólítsa fel az említett szakszervezeti szerveket, hogy mun­kaképtelensége idejére a kezelőor­vos által kiállított táppénzutalvány értelmében járó táppénzt utalják kí. Az idézett előírások értelmében az említett szakszervezeti szervek ab­ban az esetben, ha nem ismernék el olvasónk igényét, kötelesek er­ről Írásbeli határozatot hozni, azt olvasónknak kikézbesíteni azzal a kioktatással, hogy a határozat ellen 15 napon belül fellebezhet a járási szakszervezeti tanács betegsegélyző osztályához (okresná odborová ra­da, správa nemocenského poiste­nia). Ez a szerv bizonyára olvasónk segítségére lesz, abban az esetben ls, ha esetleg mindjárt közvetlenül hozzájuk fordulna. F. I. Nem maradtak a bajban egyedül Nyárad nem nagy falu. Nemcsak arról ismert, hogy közel fekszik a Du­nához hanem arról is, hogy dolgos, szorgalmas nép lakja. Amikor a meg­vadult' folyam gátját szakítva elnyelni készült a Csallóközt, a nyáradiak útját állták a víznek. Mentették a menthetőt, és a falu határában megállí­tották a vizet. A kárt azonban nem tudták elkerülni. A szövetkezet mintegy 360 hektárnyi termőtalaját víz borította, tönkrement a járásszerte híres gyümölcsösük, a lakosság háztáji termését 80 százalékban elpusztította a víz, sőt még a házakban is kárt tett, hiszen csaknem 70 házat alaposan megrongált a talajvíz. Ekkor jött az országos összefogás. Az árvízkárt nem szenvedett járások segítő kezet nyújtottak a katasztrófa sújtotta járások falvainak. Nyárad fölött a bruntáli járás vállalt védnökséget. A faluba vagonnyi építkezéshez szükséges faanyag, a szövetkezet állat­állománya részére 25 vagon szálas takarmány érkezett a bruntáli járásból. Ez azonban még nem minden. Más járás is segítséget nyújtott. A szövet­kezet 70 üszőjét a martini járás legelőin nevelik, s ugyanott 25 szövet­kezeti tag kaszálja a takarmányt állatállományuk részére. Az itthonlak sem maradtak azonban el. Az ifjúsági szervezet 40 tagja és a nőbizottság tagjai alaposan kivették részüket az aratási munkákból és a takarmány betakarításából. Az elmúlt három hónap alatt megmutatko­zott, hogy mire képes a testvériség, a társadalmi összefogás. lávorka Mária, Dunaszerdahely Vil la m interjú Bővül a Javorina Mintegy húsz évvel ezelőtt léte­sült Spišská Bélán a „javorina" kis­ipari szövetkezet. Készítményei iránt azóta mind nagyobb az ér­deklődés belföldön és külföldön is egyaránt. Az üzem fejlődéséről, ké­szítményeiről és további terveiről G 1 r g a s c h Sándor üzemvezető munkatársunknak a következőkel mondotta: • Mennyiben változott meg az évek folyamán az üzem gyár­tási programja? — Eleinte kizárólag csak műasz­talosokat foglalkoztattunk. Most már bőrdíszművesek, fafeldolgozó mesteremberek, ácsok és népművé­szek is dolgoznak szövetkezetünk­ben. Legismertebb népművészeink Fr. Šoltys és Sebastian Pav­lák számos kiállításon nyertek el ismerő okleveleket. Az évek során nagyon megválto­zott gyártási programunk. Népi jel­legű, komplett berendezéseket ké­szítünk a vendéglátóipar számára, ugyanakkor a kereskedelem részé­re különböző emlék- és dísztárgya­kat gyártunk. Persze, eleget teszünk az egyéni kívánságoknak is: a ma­gánemberek megrendeléseit is elvál­laljuk. • Mit szállítanak a vendéglátó­iparnak? — Újonnan épülő, vagy átalakí­tásra kerülő népi jellegű borozókba, kávéházakba, éttermekbe szállítunk berendezéseket. A közelmúltban rendeztük be a Sivá Bradán és a Cingovon nyílt csárdákat, Bratisla­vában a „Ferenceseknél" és a „Plze­üi" borozót, valamint további üze­meket Prágában, Košicén és Tepli­cén. 39 mesteremberünk dolgozik már a termelésben, mégsem tudjuk kielégíteni valamennyi megrende­lőnket. • Milyen készítmények iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés? — A Magas-Tátrában az ajándék­tárgyaknak van a legnagyobb kelet­je. Kisebb-nagyobb reliefeket, ciga­rettás dobozokat vásárolnak elősze­retettel az idegenek. A külföldiek legkedveltebb emléktárgya a jávor­fából faragott, gazdagon díszített fokos. Az Artia külkereskedelmi vál­lalat útján még a tél beálltáig Ka. nadába háromezer „tátrai fokost" szállítunk. A közeljövőben sor ke­rül az üzem bővítésére. Oj, korsze­rű, nagyobb kapacitású üzemet épí­tünk, melyben 1970-ig 120 alkalma­zott fog dolgozni. Az egyik üzem­egységünk akkor csakis exportra fog termelni. (tä) PÁRTSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL EREDMÉNYESEN, PÉLDAMUTATÓAN Szmolka János gépesítő, az Ipolyszakállasl szövetkezet üze­mi pártszervezetének elnöke nyugtalan, örökké mozgó ember. Nem fél a munkaszervezés új módszereitől. A lévai járásban az elsők között alapították meg a traktorosok komplexbrigádját. Tegyük hozzá mindjárt, hogy eredményesen. Az önálló elszá­molási rendszer bevezetése után lényegesen csökkent az üzem­anyagfogyasztás, kevesebb alkat­részt használtak fel és ami a leglényegesebb, kevesebb géphi­ba fordult elő. A traktorosok a megtakarított összeg egy részét prémium elmén megkapták, te­hát érdekelve vannak a takaré­kosságban. A brigád az időszerű mezei munkákat agrotechnikai határ­időre elvégzi. A múlt évben ls hosszabbított, valamint két mű­szakban dolgoztak. Ennek ered­ményeként a Járásban az elsők között végezték el a szántást. A Jó munka megmutatkozik a termelési eredményekben is. Ez idén árpából átlagosan harminc mázsát, búzából pedig harminc­három mázsát gyűjtöttek be hek­táronként. Amikor megkérdeztük Szmolka élvtársat, miben rejlik a jő mun­kaszervezés titka, kis gondolko­dás után a következőket vála­szolta: — Az üzemi pártszervezet ru­galmas munkája is hatékonyan hozzájárul a jó munkaszervezés­hez. A legutóbbi pártgyűlésen például alaposan megvitattuk az őszi munkák szervezési problé­máit. A fontosabb munkaszaka­szokon pártcsoportok működnek. Nálunk.az már természetes, hogy a pártcsoport vezetője példát mutat a munkában. Horváth Pál, a fejőkollektíva pártcsoportjá­nak vezetője, a múlt évben 2700 liter tejet fejt tehenenként. A tej­termelés problémáit rövid gyű­léseken vitatják meg. Hasonlóan dolgozik a többi pártcsoport ls. Gregorovics János és Gubls Já­nos a traktorosok pártcsoportjá­nak tagjai a múlt évben is szép eredményeket értek el a szán­tástían. Most hat traktoros szánt hosszabbított vagy éjjeli műszak­ban. Előreláthatólag a múlt évi­hez hasonló eredményeket érnek el. Az üzemi pártszervezet elnö­kének, mint gépesltőnek sok a gondja baja. Nemrég is nagy probléma előtt álltak. Hét vagon dughagymájuk termett. Meg kel­lett volna tisztítani, de ez sok munkaerőt igényel. Gombos Györggyel, a szövetkezet elnöké­vel „ellesték" egy másik mező­gazdasági üzem újítását, a ta­pasztalatok alapján átalakították a cséplőgépet s így néhány nap alatt sikerült a dughagymát is megtisztítaniuk. A pártelnöknek akkor csillan fel a szeme, amikor az ered­ményekre gondol. Termeltek ők már 500, 600, sőt 700 mázsa si­lókukoricát is egy hektáron. Ez idén az árvíz miatt nem sikerült a kukorica. De jó hozamot adott a gabona. Nem árt megemlíteni néhány csúcseredményt. Dűlők szerint a Kosutl búza 36,70, a Dunavásár árpa 37,40, a Bezosz­tája búza pedig 39,40 mázsát ter­mett hektáronként. Ilyen terme­lési eredményekkel kevés szö­vetkezet dicsekedhet. BALLA JÖZSEF MILLIÓS ERTEKEK A losonci járás 1965. évi beruházási terve sze­rint a „Z" akcióban ösz­szesen 31 építkezés ka­pott helyet. Így például felépítenek 3 iskolát, 15 művelődési otthont, 3 közigazgatási épületet, 7 testnevelési létesítményt és 3 egészségügyi köz­pontot. Ezeknek az épít­kezéseknek a befejezésé­re 2 340 000 koronát adott az állam, a lakosság hoz­zájárulása pedig brigád­munka tormájában 5 mil­lió 440 ezer koronát tesz kl. A községszépítésben a legjobb eredményeket Pilis, Kalonda, Csákány­háza, Béna, Ipolyuyék, Szklabonya és a Kokava községek érték el. Már elkészült a haraszti 1­osztályos iskola, valamint a ružinál és a nagycsa­lomlai művelődési otthon. Ez év végéig befejezik a művelődési otthon épí­tését Maikován, Jelsőcön, Kalondán, Csákányházán, Breznlčkán és Bolgárom­ban, az összes befejezet­len sportlétesítmény, va­lamint a rappl és a ko­kavai egészségügyi köz­pont építését. Lemaradás mutatkozik a látkyi 3­tantermes kilencéves Is­kola és az alsöpalajtai művelődési otthon építé­sében szakemberek és építőanyaghiány miatt. - r Az­r/S v elejétől a Járás­ban a „Z"'akclí>w terve­zett összeg 91,7 százalé­kát kimerítették, az egész évre tervezett munka 98 százaléka már megvaló­sult. Agúcs Vilmos, Losone A NAPFÉNY VAROSÁBAN Kedves, hangulatos város Szeged, lakói méltán büszkék rá. A napfény városának mondták, nemcsak impozáns, müértéket jelentő városrészeiért, hanem azért a természeti adottságáért is, hogy évi átlagban ez a Tisza-parti város kapja Magyarországon a legtöbb napfényt. Az utcák hangulatához hozzájárulnak, rendezettségét bi­zonyítják kiterjedt, árnyat adó parkjai. Az utóbbi években nagy­arányú építkezések tanúi lehetünk a városban, s a rakoncátlannak mondott Tisza is megjámborodva csillog az őszi napfényben. Az egyetemi város jó hírét ma már nemcsak gyárai öregbítik hanem igényes, kulturális rendezvényei is. Nemcsak a művészeti nagy­ságokkal dicsekszenek el a városlakók, hanem várbörtönüket is büszkén piutatják, melyben egykor Rózsa Sándor raboskodott. Nemcsak a város, de a környék természet t adottságai is kedve­zőek. A kutatások pillanatnyilag nemcsak az olaj f orrások feltárá­sára terjednek ki, hanem vérmes és biztató elképzelések születtek Szeged fürdővárossá tétele érdekében is. Látogatás egy tájintézetben A pezsgő irodalmi és kulturális életen kívül hazai vonatkozásban is kevéssé ismert a városban székelő Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Több évtizedes kitartó és következetes kutatásaikról keveset hallottunk ugyan, eredményeik, a növénynemesítő és talajjavító kísér­leteikről azonban ma már — leg­alábbis szakkörökben — országha­tárokon túl is tudnak. —Tájintézet vagyunk ugyan — mondja dr. Antal József igazgató­helyettes —, de hagyományaink alapján néhány növény, (búza, őszi árpa, olajlen, kender stb.), vala­mint a szikes talajok javításának kutatásával országos feladatot lá­tunk el, s nemzetközi kapcsolataink is kiterjedtek. A negyvenéves Intézet 8 ezer hol das kísérleti gazdasága 9 egységből áll, s különböző talajtípusok talál hatók benne. A gyümölcsöző ko operáció folytán a talajművelés ben, a homokos talaj javításában továbbá a búza és kukorica nemesi tésében, valamint a szikjavítás­ban együttműködnek a KGST or­szágaival. A mintegy 50 tudomá­nyos dolgozót s 100 mérnököt, tech­nikust foglalkoztató intézet eddigi eredményei figyelmet érdemlők, s dolgozói nemcsak a táj növényi kultúráját, hanem a mezőgazdaság országos feladatalt is hatékonyan segítik. A győztes hibrid-kukorica A legjobb hibrid kukorica Az intézeit a fajtafenntartója a Bánkúti 1201-es búzának, s a vi­lágviszonylatban ismert búzanemesí­tő, dr. Leilei János vezetésével újabb kísérletek folynak Jól termő búzafajta nemesítésére. Tervük, hogy kifejlesztik az Alföld igényei­nek megfelelő, jő télálló, s a gépe­sített aratásra alkalmas szalma­szilárd fajtát. A fajtákat már kije­lölték, a kísérletekre azonban ez­után kerül sor. A következő évek­ben már igazolódhat a kutatás ered­ménye. A hibrid kukoricában viszont máris sikert könyvelhetnek el. A kukoricatermés — az aszályos nya­rak miatt — ingadozó, s ez kész­tette őket arra, hogy az Időjárási viszonyoknak megfelelő fajtát ke­ressenek. A martonvásári l-es, a szegedi 11-es, és 12-es mellett ma már a szegedi 71-es hibrid a győz­tes. Szárazságtűrő, kezdetben gyor­san fejlődő, kevéssé fattyas, jó ál­lóképességű s a gépi fosztás Igé­nyelt is kielégítő fajtáról van szó, mely korai érésével az őszi beta­karítást ls megkönnyíti. S ami a legfontosabb: termésben nem ma­rad el a többi fajtától. A hagyomány korszerűsítése Kl hinné, hogy az ismert és jó tulajdonságairól híres makói hagy­mának is vannak, helyesebben vol­tak olyan „törekvései", hogy elüs­sön a többitől. Igaz, e törekvéseket elsősorban a kistermelők mohó­sága, s a háborús viszonyok okoz­ták, az Intézet kertészeti osztálya munkája eredményeként azonban a makói hagyma ma már újra mél­tó az „ősökhöz". — 1948-ban felülvizsgáltuk a táj termését, s megállapítottuk, hogy a makói hagymában melynek húsa fehér színű, szilárd, erősen csípős, Ü] 4 *1985. október 20.

Next

/
Thumbnails
Contents