Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-12 / 253. szám, vasárnap

A VII. brnói nemzetközi vásár: a világ gépiparának seregszemléje • SZTÁROK: A KIBERNETIKAI GÉPEK • ÓRIÁSOK ÉS TORPÉK A VÁSÁRON • SÚLYA: 82 TONNA, MAGASSAGA: 100 MÉTER • KERESKEDNI CSAK BÉKÉBEN LEHET A gépipari szakember ilyenkor szeptember elején rendszerint három-négy napot is rááldoz, hogy az elsőtől az utolsóig végigjárja a vásár pavilonjait, hogy összehasonlíthassa: mekkorát fejlődött egy év alatt a világ gépipara. A laikus viszont a vásár kapujához érve nem egyszer tanácstalanul érdeklődik: nem tudja eldönteni, mit nézzen meg először. Az autószalont? A gépkocsikat, amott a kiállítási terület túlsó sarkában, látogatók százai állják körül. Vagy az egészségügyi műszereket, amelyek iránt orvos és hozzá nem értő minden évben annyira érdeklődik? A „Z" pavilon első emeleti erkélyén bizonyára az idén is sok érdekeset talál majd a vásárlátogatő. Van, akit a gépek hatalmas méretei, másokat éppen ellenkezőleg: a kiállított műszerek miniatűr volta nyűgöz le. A kiállítási katalógusban lapozgatva önkéntelenül elámulok: hát ennyiféle gépre van az embernek szüksége, hogy kerek legyen a világ? Összehasonlítási alap Tavaly a japán Honda-cég egyik magasbeosztásű képviselője is itt volt a vásáron. A gépipari „találkozó" jelentőségét egy mondatban így értékelte: „Az ember itt Brnóban megtudja, hogy hazája, vagy egy más ország ipara hogyan viszonyul a világszínvonalhoz ..." Most — a vásár megnyitásakor — eszembe jutott a japán szakember kijelentése. Hiszen egy-egy ilyen kiállításon nemcsak a mérnökember, a laikus is felteszi a kérdést: hazánk egy-egy ipari terméke hogyan viszonyul a világszínvonalhoz? Jobb-e a mi gépünk, vagy gyengébb kivitelű, mint mondjuk a szovjet, az amerikai vagy a nyugatnémet? A nyersolajmotorok pavilonjában például elámultam egy csehszlovák gép hatalmas méretein. Egy tábla a motor műszaki jellemzőire figyelmeztetett: 9 henger, 1670 lóerő, a hengerek átmérője: 525 milliméter. Hajómotorként, vagy generátor hozzáadásával áramfejlesztőként használható ... Aztán körülnéztem. A csehszlovák motortól nem messze egy angol cég hasonló nagyságú 'nyersolajmotorját vettem szemügyre. A mi motorunk mellett álló szakemberhez, Josef Danékhoz, a ČKD Praha üzem mérnökéhez fordultam tanácstalanul. — ön talán megtehetné az összehasonlítást. De őszintén. Melyik jobb a kettő közül? A csehszlovák? Az angol? Azt hiszem, az angol gépben is jelentős számú lóerő „szunynyad"... Láttam, a mérnöknek nem tetszett a kérdés. Talán nem fogalmaztam technikushoz méltóan? — ön arra kíváncsi, a csehszlovák motor nagyságához mérten sok-e, vagy kevés az 1670 lőerő...? — Pontosan erre. És hogy a világszínvonalhoz viszo... — Értem. Erről csak ennyit! a CKD Praha állandóan tökéletesíti a termékeit. Nem utolsósorban éppen a brnói vásárok hatására. Tavaly, tavalyelőtt láttuk, hogy gépeink teljesítmény tekintetében elérik ugyan a világszínvonalat, de az egy lóerőre eső gépsúly kedvezőtlenebb, mint a legfejlettebb országok hasonló gépeinél. Mit tehettünk mást: helyrehoztuk a „lemaradást". Erre jó a brnói vásár. Erre is... A „sztárok" pavilonjában Közönséges irodai számológépek, könyvelő automaták, lyukkártyás vállalati „agyak", villódzó elektródák mindenütt. Matematika. Grafikonokkal, végtelen számoszlopokkal sűrűn teleírt papírszalagok nyúlnak ki a gépekből. Összehasonlítási alapot keresek itt is, hát elsőnek a csehszlovák exponátumot keresem meg. A számítógépnek egy fehérkabátos férfi éppen az imént adott fel egy feladatot, az elektronikus „szemek" különböző színekben villódzanak, miközben Václav Šulc mérnök, az Aritma dolgozója az újságíróval beszélget: — Okos gép ez... Nem azért mondom, mert én is ott voltam a bölcsőjénél... Matematikai nyelven mondva: differenciálegyenleteket old meg bámulatos könnyedséggel. Tudja, mi a differenciálegyenlet? így is mondhatom: a főiskolások réme. De az igazán nagy tudású matematikusok is nehezen birkóznak meg velük. Az első-, másod-, vagy harmadrendű differenciálegyenletekkel... Hát még a harmincadrendűekkel... ! Azok emberi „erővel" megoldhatatlanok. Hogy megoldhatók legyenek, elkészítettük ezt a gépet. Még be sem mutattam. A neve: MEDA-80-T. Három változatban készítettük el. Szerkesztésénél azzal is számoltunk, hogy napjainkban már a főiskoláknak is szükségük lesz a számítógépekre. Egy változatot ennek megfelelően oldottunk meg. — És a gyakorlatban mire használható? — Sok mindenre. Gépipari üzem munkaszervezésére, az egészségügyben, a rakétatechnikában, az erőművekben, kohókban... — ... az egészségügyben például hogyan? — Például a műtéteknél. Az orvosok régebben — és az elmaradottabb műtőberendezéssel rendelkező kórházakban még most is — operálás közben külön-külön műszerrel mérték a legfontosabb szervek működését. A MEDA gép állandóan ellenőrzi valamennyi szerv működését, s az orvosok grafikonokról vizuálisan is leolvashatják, hogyan reagál a beteg szíve, vérnyomása, tüdőműködése. — Látom, külföldről is érkeztek számítógépek. — Minden fejlett ország elküldte a számítógép-technika legújabb „képviselőit". Itt mellettünk állítanak ki a franciák, ök elektronikus számítógépet hoztak Brnóba, amelynek segítségéve] például már az atomfizikában is készíthetők számítások. De használható a gép mamutüzem9k termelésének irányítására, vagy egy egész ország élelmiszerfogyasztásának állandó figyelemmel kísérésére is. — Hazánk hói tart a számítógépek gyártásában...? — Műszakijainknak jelentős lemaradást kellett behozniuk. Hosszú éveken keresztül az a nézet uralkodott, amely szerint a kibernetika áltudomány. Nézzük csak, mire is jó — többek között — egy nemzetközi vásár. Arra, hogy a szakembereket állandóan ösztönözze, versenyre késztesse. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy az utóbbi évek brnói vásárainak is részük van abban; hogy hazánkban ís fellendült a számítógépgyártás. A „Z" pavilonban már az első csehszlovák gyártmányú elektronikus számítógépet is kiállítottuk. Azért ott — külön — állítottuk ki, hogy bizonyos műszerekkel együtt is bemutathassuk alkalmazhatóságát. A szakmában persze, azzal nem is számolunk, hogy a jövőben csupán hazai termékből fedezzük a számítógép-szükségletét. A KGST keretében — valamennyi tagállam megbízásából — csak bizonyos típusokat gvártunk. Az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió más számítógépeket gyárt. Egyszóval: a szakmában megosztjuk a munkát. „Próféta" a vásáron A mezőgazdasági gépeit zömét szabad térségen állították ki. Korszerű vonalú traktorok, érdekes lánctalpas kistraktorok, vetőgépek, palántáló gépek, kultiváló berendezések ezernyi vásárlátogató mezőgazdasági dolgozó figyelmét keltik fel. Az ekék között egy sohasem látott formájú gépre esik tekintetem. — Érdekes, ugye, fordul felém a gyár képviselője. Ha megengedi, bemutatom: rotációs eke. Kiválóan megműveli a földet... 1 — No de... a külföldi szakemberek, vagy a mi szakembereink ezt majdnem mint túlzást könyvelik el...? Hiszen amióta a világ világ... — A külföldiek nem lepődnek meg ezen. Sok országban már évtizedek óta használják a rotációs ekéket. Nálunk a földművelők idegenkednek tőle... Alig néhányat alkalmaznak csak az országban. Pedig külföldről már jelentős megrendeléseket kaptunk. De itthon... Hja kérem, próféta a saját hazájában .... — Az idén talán majd a rotációs eke is megtetszik a szövetkezetesekneki? — Lehet. Használata kifizetődik, mert jobban megműveli a földet, mint a hagyományos eke. Vontatásához viszont kisebb teljesítményű traktor is elég. Lehet, hogy ezúttal sikeresen „prófétálkodunk" itthon is. — A mezőgazdasági gépek közül — mérnök elvtárs véleménye szerint — melyik örvend az idén a legnagyobb érdeklődésnek? — Az új traktor-család. Az Első Brnói Gépgyárban lengyel és csehszlovák szakemberek közös erővei kiváló gépsorozatot szerkesztettek. Hogv munkájukat értékelni tudjuk, ahhoz a vásárlátogatónak szakembernek kell lennie. Régebben a mezőgazdasági dolgozók hiányolták, hogv a traktorgyárak nem veszik eléggé figyelembe az egyes vidékek, vagy termelési ágazatok specifikus igényeit, Bizonyos vagyok benne, hogy a csorbát kiköszörültük. Azt hiszem, az idei vásáron a csehszlovák traktorok hagyományos külföldi megrendelőivel jelentés üzleteket kötünk... Az Imént ön azt kérdezte, melyik csehszlovák mezőgazdasági géptől várunk az idei vásáron a legtöbbet. A Dongó-tói is sokat várunk. Mezőgazdasági repülőgép, elsősorban a vegyszeres növényápolásra használják. Érdekessége, hogy a vegyszerek utántöltését is teljesen gépesítették. Ilyennek látom az idei brnói vásárt Az üzemek, külkereskedelmi vállalatok többsége évről évre ugyanazt a szakembert küldi ki a brnúi vásárra. A kereskedelmi és gépipari szakemberek így jelentős tapasztalatokra tesznek szert. Megkérdeztünk közülük néhányat, véleményük szerint miben különbözik a világ gépiparának idei brnói seregszemléje az előzőktől. • josef Friš, a ČKD Blansko-gépgy&r kereskedelmi képviselője: — A régebbi brnói vásárokon sokszor elkedvetlenítette az embert, hogy a külföldi üzletfelek — Ieg többször joggal — a csehszlovák gépek esztétikai kivitelezését kifogásolták. Esztétika az iparban nálunk egészen mostanáig mostohagyerek volt. Örülök, hogy az Idén kiállított hazai gépek zöme már modern vonalú, színvonaluk e téren is megfelel a csehszlovák gépipar színvonalának. • Jifí Černý, az Erősáramú Elektrotechnikai Vállalat képviselője: — Az idén kiállított csehszlovák gépek — az előző évek gyakorlatával ellentétben — már most, a vásár idején sorozatban is gyárthatók. Ugyanabban a kivitelben állítjuk ki a gépeket, ahogy külföldre szállíthatjuk. Tehát nem „lakkozunk", mert tudjuk, ezzel csak magunkat csapnánk be. Véleményem szerint az idei vásár tovább szilárdítja a csehszlovák gépipar tekintélyét. • František Bodlák, a KOVO külkereskedelmi vállalat képviselője: — Az Idén sokkal érdekesebbnek találom az exponátumok architektonikái elrendezését. Úgy látom, hogy ez már a reklám reneszánszának kezdetét jelenti. Én a cipőipari gépek eladásával foglalkozom. Az eladásra szánt gépeket úgy szereltük össze, hogy itt a vásárlátogatók szeme láttára készíthessünk cipőt. A vásár napjaiban több ezer pár cipőt fogunk gyártani itt. Tavaly az Egyesült Arab Köztársaság képviselője több cipőgyár gépi berendezését vásárolta meg tőlünk. Remélem, az idén még ennél is jelentősebb üzleteket kötünk. • Anton Hachle, az OMNIPOL külkereskedelmi vállalat képviselője: — Évek óta a repülőipari, nukleáris technikai és a Járműipari termékek eladásával foglalkozom. Már most, a vásár megnyitása előtti napon látom, hogy a csehszlovák exponátumok közül például síkere lesz az új mezőgazdasági gépnek — a Dongónak. Az autószalonban kiállított gépek közül az új típusú Moszkvics kocsinak jósolok nagy Jövőt. Mind a motor teljesítménye, mind pedig a karosszéria kivitelezése szempontjából korszerű gépet alkottak a szovjet gépkocsi tervezők. • Fater Svoboda, • Cseh Mfiizikl Főiskola adjunktusa: — Én évek óta figyelem, hogyan fejlődik világviszonylatban a számítógép-technika. Az idén örömmel állapíthatjuk meg, hogy e téren csökkent a legfejlettebb nyugati országok és Csehszlovákia között a színvonalbeli különbség. A most kiállított csehszlovák gyártmányú számítógépek a maguk nemében teije sftmény és korszerűség tekintetében a fejlett nyugati országok hasonló gépeivel is felvehetik a versenyt. Remélem, a jövőre megtartandó brnői vásáron már a számítógépek alkalmazásában 1* előbbre jutunk. Az óriás Ogy is mondhatnánk, hogy ez a vásár dominánsa. Épitő daru. Legfontosabb technikai adatai: Magassága 100 méter, súlya 82 tonna. Szlovákia gépiparának a terméke, a Breznói Hídgyár készítette. Az építkezéseken az előregyártott elemeket 90—100 méter magasra is felemeli. Ha egy emelet átlagos magassága nem egészen három méter, könnyen kiszámíthatjuk, hogy az MB---120-as daru akár 25 emeletes házak építésére is alkalmas. A breznóiak az exponátum szerelését úgy oldották meg, hogy az a vásár idején gyakorlatban is bebizonyíthassa, mit „tud". A 75 mázsás panelokat könnyedén emelgeti a gép. Pedig a kezelő személyzet: mindössze egy fő. A daru további érdekessége, hogy távolból is irányítható. A breznóiak bíznak benne, hogy az MB— 120-as aranyérmet „visz" haza. A törpe A „Z" pavilonban az első emeleti részen csehszlovák orvosi műszereket állítottak ki. Az impozáns méretű röntgenkészülékek, műtőasztalok és más orvosi műszerek tőszomszédságában alig fél négyzetméternyi helyet foglal el az exponátum, mégis ez iránt érdeklődnek a legtöbben. A felirat szűkszavúan csak ennyit mond: „Szívbillentyű". A Stará Tura-i műszergyár képviselője azonban többet is mond: A szívbillentyű-renyheség műtéttel történő megszüntetését hazánkban egy brnói klinikán először Navrátil professzor oldotta meg. Ö maga készítette el a pót-szívbillentyűt is — műanyagból. Nemcsak magát a szívbillentyűt, hanem a műtét elvégzéséhez szükséges többi műszert is kiállítottuk. Az üveg alatt ott fehérlik — valami különleges összetételű műanyagból készült — Navrátil professzor müve. Az impozánsabb méretű többi műszer között, ha külön is nem hívnák fel rá az ember figyelmét, a vásárlátegató észre s« venné az emberi tudás diadalának ezt a bizonyítékát. Alig nagyobb, mint az ember kisujjján a köröm. A szívbeteg ember számára ez az apróság bizonyára akár egy atomreaktornál is többet jelent. Kelet-Szlovákia Mi tagadás, büszke rá az ember, ha úgy tudja, hogy szűkebb pátriája egy-egy gyárának termékei más országokban is sikert aratnak. A kelet-szlovákiai ember erre kétszeresen büszke. Büszke, mert az új gyárak a szó szoros értelmében szeme láttára nőttek ki a földből. A Kelet-szlovákiai Vasmű termékei is megjelentek az idén a vásáron. Egyrészt hengerelt áru, másrészt pedig késztermékek formájában. Hiszen a Vasműben készült lemezből hűtőszekrényt és gépkocsit, hajót és konzervdobozt lehet készíteni. A tervek Szerint a jövő évben a Vasmű termékeinek több mint 25 százalékát exportáljuk. A csehszlovák hengerelt áru tizennégy országban talált eddig vevőre. Export lehetőségeink — a Vasmű teljes üzembe helyezésével — tovább fokozódnak. A Kelet-szlovákiai Gépgyár négy korszerű megoldású sebesség-szekrénnyel jött az idei brnói vásárra. A Vihorlát Snina-gépgyár ipari préseket, a Krompachy! Elektrotechnikai Üzem kivélő minőségű, új megoldású bányászati biztonsági villanykapcsolót vitt a vásárra. Az utóbbi években újra „felfedezték" Csehszlovákiában a magnezitot. Néhány év alatt hazánk visszaszerezte a régi üzletfeleket, így ma már 24 országba exportálunk magnezittéglát. Legújabban már NyugatNémetország ipari szakemberei is érdeklődnek a magnezit iparunk termékei iránt. Egy próbaküldemény felhasználása után kiderült, hogy a kelet-szlovákiai magnezittéglák a nagyolvasztókban több mint négyszáz csapolást is kibírnak. Hogy a jövőben még az eddiginél is nagyobb sikerük legyen a csehszlovák magnezittermékeknek, az idén — első ízben — a brnói vásárra 1» vittek magnezittéglát • • « Brnóban az egész világ gépipara találkozót ad ezekben a napokban. Az építőipartól az atomiparig a szakágazatok legkorszerűbb terméke! teszik változatossá, érdekessé a vásárt. Az angol gyártmányú nukleáris műszer mellett szovjet számítógép fér meg békésen. Magyar traktorok, csehszlovák bányagépek, román kőolajkutató berendezések vannak itt egy pavilonban. A vásárt végigjárva az embernek önkéntelenül az jut az eszébe, hogy mindez az embert, az alkotást, az építőmunkát szolgálja. Hogy a gépek „találkozóját", minden évben megrendezhessük, 'Bhhoz békére van szüksége a világnak. TÓTH MIHÁLY tíf SZÖ 4 *19B5. szeptember 12,