Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-11 / 252. szám, szombat

lankadatlan erővel tovább Mak az elkeseredett harcok (Folytatás az 1. oldalról) diai lapok szerint ez sokkal nagyobb eredmény, mint több pakisztáni város elfoglalása. Az indiai hadműveletek fő célja a pakisztáni támaszpontok és csapatösszevonások megsemmisítése. Indiai csapatok szerint Pakisztán eddig 36, India pedig 13 repülőgépet vesztett. A sajtóban rengeteg hír lát napvilágot keletpakisztáni határincidensekről. Csavan indiai hadügyminiszter tegnap kijelentette, hogy az indiai csapatok Jammu-Sialkot térségében jelentősen előnyomultak, viszont Punjab vidékén meghátráltak a túlerő előtt. Hangoztatta, hogy India nem tervez hadműveleteket KeletPakisztán ellen, „ha csak Pakisztán rá nem kényszeríti". Az Indiai Kommunista Párt központi titkársága nyilatkozatot adott ki, amelyben hangoztatja: nem szabad lebecsülni a Biztonsági Tanács tüzszünett felhívását. A nyilatkozat azonban megjegyzi, hogy India csak „önvédelemből fogott fegyvert a pakisztáni agresszió ellen . A nyilatkozat hangoztatja, hogy a tűzszünetet hatásos biztosítékoknak kell kísérniük. Pakisztán vessen véget az agressziónak, rendelje vlszsza a kártevőket és szavatolja, hogy a jövőben nem fog megismétlődni az agresszió. Ilyen biztosítékok alapján India beleegyezhetne a tűzszünetbe és csapatainak visszarendelésébe. Az amerikai imperialisták makacsul folytatják a Piranha hadműveletet Vegyi háború a dél-vietnami lakosság ellen Saigon (CTK) — öt- hatezer délvietnami és amerikai katona csütörtökön ls folytatta a Piranha hadműveletet, melynek célja, hogy a Batangan-félszigetről kiszorítsák a hazafias erőket. Amerikai hivatalos jelentés szerint az akció eddig sikeres volt, 148 partizánt megöltek és 38-at megsebesítettek. Furcsa, hogy emellett csak 18 darab fegyvert zsákmányoltak. Minden arra vall, hogy a védtelen polgári lakosság volt az áldozat. An Khe-től északra a Plei Ku-i támaszpont és Qui Nhon kikötők között több összetűzés volt az amerikai ejtőernyős csapatok és a hazafias erők között. Az amerikai légierő VDK elleni támadásai során szorosan megközelítették a kínai határt. A Vörös folyón keresztül vezető hidat bombázták, melv csak 27 km-re fekszik a határtól. Csütörtökön négy F-100 típusú repülőgép két Ízben bombázta a Hanoitól 48 km-re északnyugatra fekvő területet. Tegnap B-52 típusú amerikai bombázó repülőgépek nagy mennyiségű bombát dobtak a hazafias erők feltételezett hadállásaira. Az első jelentések szerint elsősorban a Saigontól 550 km-re északkeletre fekvő területet bombázták. Egy amerikai katonai képviselő szavaiból arra következtethetünk, hogy az amerikai csapatoknak nem sikerült felszámolniuk az amerikai és saigoni támaszpontok közelében levő partizán-hadállásokat. Az amerikai tengerészgyalogság a Hu La-i támaszpont térségében vég nélküli tisztogató hadműveleteket hajt végre. A Felszabadulás rádióállomás jelentése szerint az amerikai fegyveres erők az utóbbi négy évben 200szor használtak mérges vegyszereket a dél-vietnami lakosság ellen. Az amerikaiak gaztettei több ezer személy életét veszélyeztették és több emberáldozatot követeltek. Több százezer szarvasmarha pusztult el és tönkrement a termés. A mérges gázok alkalmazása Tay Ntnh és Phu Yen tartományban járt a legborzalmasabb következményekkel. I Vajúdás a görög politikai életben ÚJABB TÖMEGTÜNTETÉS Athén (CTK) — Görögországban a politikai helyzet változatlan. A király folytatja tárgyalásalt a politikusokkal, és utat keres régi terveinek kiharcolásához. Tegnap fogadta Kosztopulosz volt külügyminisztert. Athénben azt feltételezik, hogy esetleg Kosztopuloszt bízza meg kormányalakítással. Tegnap délután Konstantin király fogadta Cirimokosz ügyvezető miniszterelnököt. _Az athéni Iparosok és kiskereskedők — Papandreu hivel — tegnap este a Glória Színházban összejövetelt rendeztek, melyen Papandreu mellett tüntettek. Novasz, az első „királyi kormány" miniszterelnöke tegnap megjelent az Akropolisz alatti amfiteátrumban, ahol a nézők kifütyülték őt. Voloszban a munkások és hivatalnokok szakszervezete egynapos sztrájkot rendezett a nép Jogos követeléseinek támogatására. Az athéni rádió tegnap éjjel bejelentette, hogy a válságot hétfőig meg kell oldani. A Vima napilap viszont azt írta, hogy a király tervel a Papandreuhoz hű képviselők szilárd egysége miatt újból zsákutcába jutottak, és egy esetleges harmadik „királyi kormány" nem szerezné meg a többséget a parlamentben. Az athéni Glória Színház mellett csütörtökön este több ezer személy tüntetett. A tüntetők a szabad választásokat, a demokratikus jogok felújítását követelték, és elitélték a királyi udvar reakciós közbeavatkozásait meg a görög alkotmány megsértését. A színház környékén rendőrcsapatokat helyeztek el, de a tüntetők nem adtak alkalmat a beavatkozásra. Állásfoglalások Hailé Szelasszié etiópiai császár Javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés soron következő 20. ülésszakán jelenjenek meg a különböző országok állam- és kormányfői ls a békét fenyegető kérdések megtárgyalására. Ezek között első helyen a kasmíri konfliktust és a vietnami háborút Jelölte meg az etiópiai császár. A Casablancában tanácskozó arab külügyminiszterek az indiai—pakisztáni konfliktusról tárgyaltak. Felhívással fordultak Indiához és Pakisztánhoz, hogy szüntessék be a tüzet. A libanoni afroázsiai szolidaritási bizottság nyilatkozatban szólította fel Indlát és Pakisztánt, azonnal szüntessék be a hadműveleteket és keressék a kasmíri viszály békés megoldását. Li Kuan-fu singapore-i miniszterelnök kijelentette, hogy az indiai—pakisztáni viszályban India oldalán áll. melvhez országát baráti kapcsolatok fűzik. Magrub szudáni miniszterelnök India és Pakisztán nagykövetelnek felajánlotta a tűzszünetl közvetítést. A harcok beszüntetésére szólította fel a két országot. Teheránban bejelentették, hogy az Iráni repülőtereket a pakisztáni légiforgalmi társaság rendelkezésére bocsátották. Az első három pakisztáni repülőgép már leszállt Teheránban. Az iráni hivatalok intézkedését a Pakisztánnak nyújtott első konkrét segítségnek tartják. Szaúd-Arábia karachi nagykövetsége nyilatkozatot adott ki, amelyben hangoztatja, Indiának bele kell egyeznie Kasmír önrendelkezésébe, ha meg akarja tartani az arabok barátságát. Az angol kormány szóvivői bejelentették, hogy a Brit Nemzetközösség országai szigorúan semleges álláspontot képviselnek az indiai—pakisztáni viszályban. McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok több kormánnyal tanácskozik az Indiai—pakisztáni konfliktusról. Hangoztatta, hogy újabb diplomáciai kezdeményezésre egyelőre nem számítanak, ezért az ENSZ-ben bíznak. ü THANT RAWALPINDIBEN TÁRGYAL U Thant ENSZ-főtitkár tegnap két órán át tárgyalt Bhutto pakisztáni külügyminiszterrel a fegyveres konfliktus megoldásának lehetőségeiről. Ajub Khán nem volt jelen a tegnapi tanácskozáson. Kiszivárgott hírek szerint a pakisztáni fél ragaszkodik a kasmíri népszavazáshoz. NDK párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Hivatalosan bejelentették, hogy Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével szeptember második felében NDK párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A szocialista országoknak maximális szolidaritást kell tanúsítaniuk SZOVJET-ROMAN BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadást adott a Román Szocialista Köztársaság moszkvai nagykövetségén. A fogadáson Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigín, Alekszandr Seljepin, Juríj Andropov és más hivatalos személyiségek vettek részt. Nicolae Ceausescu és Alekszej Koszigin mondott beszédet. - • Az SZKP, a szovjet kormány vezetői és a román párt- és kormányküldöttség tagjai tegnap a Kremlben folytatták tárgyalásaikat. A Kremlben tegnap szovjet—román baráti nagygyűlés volt, melyen részt vettek a román párt- és kormányküldöttség tagjai, valamint az SZKP és a szovjet kormány vezetőiA jelenlevők lelkes üdvözlése közepette az elnökségben Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, a román küldöttség tagjai, Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan és további szovjet vezetők foglaltak helyet. A nagygyűlést NyikolaJ Jegoricsev, az SZKP moszkvai városi bizottságénak titkára nyitotta meg. Leonyid Brezsnyev beszéde A továbbiakban Brezsnyev elvtárs mondott beszédet. Bevezetőül üdvözölte a munkaszerető román népet. Megemlítette, hogy egy hónappal ezelőtt részt vett a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán. Elismerő szavakkal beszélt a román néppel való találkozásáról. A Szovjetunió és Románia nemcsak szomszédos államok, hanem közös célokért harcolnak — mondotta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország gazdasági együttműködése a jövőben tovább fejlődik. A továbbiakban kiemelte, hogy a kommunisták és a forradalmi erők egysége és összeforrottsága ma szükségesebb. mint bármikor eddig. Az imperializmus és a reakció erői a szocialista táboron belüli nézeteltérésekre támaszkodnak. Egységünk megszilárdításával elvesszük az imperialisták kedvét az agressziótól és a kalandoktól. Az imperialisták a szocialista országok elleni közvetlen katonai kalandoktól sem riadnak vissza. Az USA rendszeresen megsérti a Kínai Népköztársaság légiterőt és felségvizeit, bombázza a VDK területét. A katonai kalandok azonban nem állíthatják meg a nemzetek felszabadításának történelmi folyamatét. Nem szabad lebecsülni az imperialista provokációk veszélyességét. Az amerikai vezetők tárgyalása a vietnami válság békés megoldásáról azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban és kívüle ls nehézségekel okoz Washington agresszív külpolitikája. Ha az Egyesült Államok reálisan akarja megítélni a vietnami kérdést, el kell fogadnia a VDK kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak javaslatát a válság megoldására. Ha folytatni akarja agresszív háborúját, nem szabad elfelejtenie, hogy a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország támogatja a vietnami nép hősi harcát. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a jövő a szocializmusé. Semmi sem tudja megakadályozni a társadalom fejlődését. A szocialista rendszer további erősítése, valamennyi elnyomott nemzet felszabadítása és függetlensége, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése, a békéért és haladásért harcoló erőkkel való testvért forradalmi szolidaritás —, ez a kommunisták harci programja. A nemzeteknek kényszerzubbonyba kell szorítaniuk valamennyi „veszettet", akik az atomfegyverek ravasza felé nyúlnak. A világot aggasztja India és Pakisztán háborús konfliktusa. Az indiai harcok a vietnami háborúval együtt még bonyolultabbá teszik 3 délkelet-ázsiai helyzetet és veszélyeztetik a világbékét, őszinte barátként fordulunk India és Pakisztán vezetőihez és felhívjuk őket, legyenek tartózkodóak, megfontoltak és azonnal számolják fel a háborús gócpontot. A konfliktust a két kormánynak önállóan kell megoldania. Meg vagyunk győződve arról, hogy a román párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. N. Ceausescu beszéde Ceausescu beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a román népet örömmel töltik el azok a sikerek, melyeket a Szovjetunió ér el a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésében, a dolgozók jólétének fokozásában. A továbbiakban a román népgazdaság sikereiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezek a sikerek a kommunista párt politikájának helyességét bizonyítják. A román küldöttség Moszkvában hasznos véleménycserét folytatott a szovjet vezetőkkel. Románia valamennyi KGST-tagállammal testvéri együttműködést folytat. A szocialista országok előrehaladása érdekében a marxizmus—leninizmus elveit minden egyes ország adott körülményeinek megfelelően kell érvényesíteni. A különböző nézetek nem befolyásolhatják a szocialista országok elvtársi kapcsolatait. A proletár internacionalizmus elveinek maradéktalan érvényesítése biztosítja a szocialista rendszer egységét. Szovjet—román közös közlemény Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigín, Nicolae Ceausescu és Gheorghe Maurer tegnap a Kremlben közleményt Irt alá a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének moszkvai látogatásáról. A közlemény aláírásánál jelen voltak az SZKP és a szovjet kormány vezetői, valamint a román küldöttség tagjai. • » • Anasztasz Mikojan a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. éve emlékérmét adományozta Nicolae Ceausescunak, Ion Gheorghe Maurernek, és a román küldöttség további tagjainak, akik részt vettek a német fasiszták elleni harcokban. De Gaulle: Franciaország megőrzi önállóságát a Közös Piacban, elveti az alárendeltséget a NATO-ban Gordiusi csomó (M, Kopriva rajza). Mint már jelentettük, DE GAULLE francia elnök csütörtök délután tartotta nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletét csaknem ezer francia és külföldi újságíró előtt a kormány tagjainak jelenlétében. A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatának az a része keltette, amelyben a Közös Piac válságával foglalkozott. De Gaulle kijelentette, hogy Franciaország nem egyezik bele nemzeti szuverenitásának korlátozásába, éppen ezért elfogadhatatlan számára a Közös Piac alapját alkotú római egyezménynek az a rendelkezése, amely szerint 1966 január 1-től bizonyos kérdésekben a többségi szavazás elve lép életbe, mert ez lehetővé teszi, hogy Franciaországot leszavazzák. Nem ért egyet azzal sem, hogy a Közös Piac végrehajtó bizottsága, amelyet a nemzetek feletti „technokrácia embriójának" nevezett, önálló javaslatokat tehessen. De Gaulle lényegében felmondta a Közös Piac alapokmányának a tagállamok szuverenitását korlátozó rendelkezéseit. Jellemző módon arra hivatkozott, hogy a Közös Piac, a Szénás Acílközösség valamint Euratom alapját képező egyezményeket Franciaországnak 1958-ban megindult megerősödése előtt kötötték meg, Így azok lényegében azt tartalmazzák, amit a többiek akartak. De Gaulle ezután kijelentette, hogy Franciaország hajlandó újra kezdeni a tárgyalásokat, de csak a fentiek szellemében. Hasonló határozottsággal foglalt állást De Gaulle az integráció gondolata ellen, amikor a NATO kérdését fejtegette. Hangsúlyozta, hogy a francia kormány szükségesnek tartja az Atlanti Szövetséget, mai szövetségeseinek szövetségese, marad, de 1969-ig a szerződés lejártáig véget kell vetni a Jelenlegi helyzetnek, amelyben Franciaország alárendelt szerepre van kárhoztatva a NATO-ban. De Gaulle ezt követően kidomborította az ENSZ öt alakító hatalmának — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy Britannia, Kína és Franciaország — felelősségét a világ sorsáért. Délkelet-Ázsia kérdései csak az öt nagyhatalom egyetértésével oldhatók meg — mondotta. Az alapvető feltétel, hogy Indokínában megszűnjön az idegen beavatkozás, és ez esetben lehetővé válik az érdekelt országok semlegesítése. A népek együttműködéséről szólva a köztársasági elnök kitért Franciaország és a szocialista országok viszonyára. Hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalásokba kezdett csaknem vala mennyi kelet-európai országgal. Nagy fontosságot tulajdonit a francia—szovjet kapcsolatok fejlődésének, MAURER román és CYRANKIEWICZ lengyel ml niszterelnök párizsi látogatásának. De Gaulle hosszan foglalkozott belpolitikai kérdésekkel. Elhárította az újságírók kérdését, vajon újra jelölteti8 magát a köztársasági elnöklégre. 1965. szeptember 11. • (jj SZÖ 3