Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-10 / 251. szám, péntek

Mit hoz a negyedik ötéves terv? filmek Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1965. áprilisi ülésén kitűzte az 1966—1970. évekre szálé ne­gyedik ötéves terv irányelveit. Ezeknek az irányelveknek alap­ján folyik a negyedik ötéves terv kidolgozása, melynek mun­kálatai már annyira előrehalad­tak, hogy lehetővé válik a ne­gyedik terv vázlatos ismerte­tése. 'A negvedik ötéves terv legfonto­sabb feladata annak a folyamatnak a megindítása, melynek célja a nép­gazdaság fejlesztésében bekövetke­zett megtorpanás, sőt visszaesés le­küzdése, és újabb előrehaladás meg­valósítása. Ez annál szükségesebb, mert a nemzeti jövedelem 1961 óta lényegesen nem változott, sőt, vala­mennyit csökkent. A nemzeti jövedelem növelése A terv a nemzeti jövedelemnek évi 3,5 %-os növekedésével, a lakos­ság jövedelmének ugyancsak 3,5 %­os és a fogyasztásnak 3,3 %-ot nö­vekedésével számol. Ily módon meg­van az előfeltétele annak, hogy a lakosság életszínvonala a negyedik ötéves terv folyamán emelkedjék. A terv feltételezi a munkaidő lerö­vidítését, mégpedig attól függően, hogy megteremtik-e szükséges elő­feltételeit. Azonfelül a terv szerint folytatják a lakáskérdés megoldá­sát, és ennek érdekében 1970-ig 460 ezer lakás épül (1960—1965 között 429 000 lakás épült). További nagy­számú lakás építésére annál na­gyobb szükség van, mert a lakás­kérdés Igen égetővé vált. Hiszen a lakásépítés terén Csehszlovákia csak a 13. helyre került Európában. Közszükségleti szolgáltatások terén a szükséges eszközök hiánya miatt nem következik be elvi fordulat. A nemzeti jövedelem növelését el­sősorban a népgazdaság hatékony fej­lesztésével kell elérni. Azonban a nép­gazdaság hatékonyságának a negye­dik ötéves terv folyamán elérendő fo­ka sem felel meg teljesen az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés követelményeinek, és ezért 1970-ben csak a szükséges folyamat megin­dulása érhető el, különösen ami az ipar korszerűsítését és a népgazda­ság szerkezeti változtatásait Illeti. A források és a szükségletek között fennálló feszültség miatt a szocia­lista bővített újratermelés, vagyis a társadalmi termelés szüntelen növe­lése a negyedik ötéves terv folya­mán sem Jut teljesen egyensúlyba. Ennek negatív hatása abban nyilvá­nul meg, hogy a népgazdaság 1970­lg nem birkózik meg egyes konkrét feladatokkal, és ezért későbbre ha­lasztja megoldásukat. Munkaerő szükséglet A népgazdaság fejlesztésének fon­tos kérdése a munkaerők célszerű felhasználása, valamint a munka­termelékenység és a bérek meg­felelő alakulása. A népgazdaság fejlesztésének fon­tos tényezője volt a háború utáni időszakban az új munkaerők mozgó­sítása. Ez elsősorban a háztartás­ban dolgozó nők bevonásával és a mezőgazdasági dolgozóknak az Ipar­ba való foglalkoztatásával történt. Évente mintegy 80 000 új dolgozót kapott a népgazdaság. Az átlagos munkaerőszaporulat azonban az előbbi évekhez képest az utóbbi Idő­ben a felére csökkent. Most a mun­kaképes lakosságnak 87,2 %-a tevé­keny a népgazdaságban, és ez a részarány 1970-ig csak 87,9 H-ra növekedhetik. Ezért a termelés növelését első­sorban a munkatermelékenység nö­velésével és a meglevő tartalékok jobb kihasználásával kell biztosí­tani. Az 1970-ig várható 320 000 új dolgozó közül évente 40—45 000 fiatalt kell megnyerni a mezőgazda­ságnak, mert a mezőgazdaságban már 18,6 %-ra rúg az Idős dolgozók száma, a népgazdaság többi ágaza­taiban pedig csupán mintegy 4 "Zo­ra. Fokozni kell a dolgozók szak­képzettségét is. 1965-ben 164 szak­ember Jutott 1000 dolgozóra, 1970­ben 208-ra emelkedik a számuk. A termelés továbbfejlesztése szem­pontjából döntő jelentőségű a mun­katermelékenység növelése. A vár­ható fejlődés szerint a negyedik ötéves terv folyamán a dolgozók száma 3,7 %-kal növekszik, a mun­katermelékenység pedig 8 %-kal. Az átlagbér is növekszik ebben az idő­szakban, mégpedig évente átlag 2,1 %-kal. Növekszik a beruházás A népgazdaság fejlesztése szem­pontjából oly fontos beruházások a harmadik ötéves tervhez viszonyít­va 123,4 %-ra emelkednek. Első­sorban a feldolgozó iparban, az energetikai és a vegyiparban lesz­nek nagyobb mérvűak, a gépipari beruházások hányada viszonylag csökken. Az új beruházási politika értel­mében az egyes ágazatokban, külö­nösen a feldolgozó Iparban meg­kezdik az állóalapok, vagyis az üzemi berendezések felújítását és korszerűsítését. Ez lS70-ig ugyan nem valósítható meg, de addig meg­teremthetik a feltételeket arra, hogy az ötödik ötéves tervben a népgaz­daság megbirkózhasson ezzel a fel­adattal. A terv szerint a kiemelt be­ruházásokra vonatkozóan az átlagos építési Időtartamot 1968-tól kezdő­dően 7,5 évről (1965. évi állapot) 4,5 évre rövidítik le. Nehézséget okoz, hogy az építőipar nehezen tudja fedezni a beruházási szük­ségleteket a terv folyamán Is. Hogyan alakul a közszükségleti cikkek termelése? A következő években lényegében az ipari termelés lesz a nemzeti Jö­vedelem növekedésének forrása, mi­vel az 1970-lg tervezett növelés 83,9 százalékát az Ipar fedezi. Az ipar­nak elsősorban jobban ki kell elé­gítenie a lakosság szükségleteit. Sa­gítenie kell a mezőgazdasági terme­lés növelésében, és fejlett techniká­jú gépi berendezésekkel lehetővé kell tennie 6f kapacitások, terme­lőegységek létesítését, a régi ipari üzemek korszerűsítését. A termelés átlagosan mintegy 5,5 %-kal növek­szik évente. A gépipar a negyedik ötéves terv folyamán annyira fejlődik, hogy a lakosságnak közszükségleti cikkek­kel való ellátását számottevően meg­javítja. Ily módon 1970-ben 100 ház­tartásra 13 személygépkocsi (1985­ben 9), 62 hűtőszekrény (1985-ben 34), 73 mosógép (1985-ben 84.5), 111 rádiókészülék (1985-ben 98,5), és 35 kétkerekű gépjármű (1965-ben 33,5) fog jutni. A gépipari termelés átlagosan évi 7,9 %-kal növekszik, és így nem éri el a CSKP XII. kong­resszusán kitűzött évi 8—10 %-os növekedést. A textiláru és lábbeli gyártása nö­vekszik ugyan 12,97 %-kal, de így sem biztosítja teljes mértékben a szükségleteket. Ezért keresni kell a termelés további növelésének le­hetőségeit, és külföldi behozatallal kell majd fedezni a hiányt. Az élelmiszeripar bizonyos válto­záson megy keresztül. Megindul a termelő üzemek felújítása. A lakos­tág helyesebb táplálkozása megkí­vánja az élelmiszeripari termeiéi összetételének módosítását és minő­ségének megjavítását. A terv sze­rint a tej zsírtartalmát 1,8 %-ról 2 %-ra kell növelni, és meg kell javítani a hús-, a pék- és cukrász­ipari termékek minőségét is. A nyersanyagok behozataláról szóló egyezmények lehetővé teszik a nem gazdaságos nyersanyagter­melő vállalatok fokozatos megszün­tetését. A hazai ércből termelt vas gyártása 1964-ben 240 millió koro­nával volt költségesebb, mint a szovjet ércből termelt vasé. A nép­gazdaság ily módon évi 340 millió korona veszteségtől mentesül, és amellett a népgazdaság egyéb ága­zatai számára mintegy 10 000 dol­gozó szabadul fel. A beruházási építkezés szempont­jából fontos szerepe van az építő­iparnak. Az építőipar kapacitásának 15,8 %-os növelését tervezik, és en­nek 89 %-át a munkatermelékeny­ség növelésével kell elérni. Ennek érdekében be kell vezetni az építő­Iparban a nagyipari módszereket, ezek segítségével a lakóházak 85 %­át, a köz- és Ipari épületeknek pe­dik 55 %-át előregyártott elemek­ből építik. Az építőipar kapacitása egyelőre nem fedezi a beruházási szükségleteket. Magasabb hektárhozamokat A mezőgazdasági termelés évi át­lagos növekedésének 2,7 %-ot el kell érnie, vagyis az 1981—1965 kö­zötti évek átlagot növekedésének több mint kétszeresét. Igen Igé­nyes feladat ez, de figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésére fordítandó eszközöket — megvaló­sítható. Az élő munka részaránya a mostani 43,8 %-ról 37,1 %-ra ctökken, a tárgyiasult mnnka rész­aránya pedig 56,2 %-ról 82,9 %-ra emelkedik, és így az egy mezőgaz­dasági dolgozóra számított termelés 19 %-kal növektzik. Ä terv a hektárhozamok növeke­désére is számít. A terv szerint 1970-ig a szemes termények 27,8 q, a cukorrépa pedig 337 q, és a bur­gonya 160 q hektárhozamot ad. Az állattenyésztés terén csak a szar­vasmarha-állomány növelése van tervbe véve 1970-lg 1,3 %-kal, és ezen belül a tehénállomány 3,5 %­os növelése. A terv szerint növel­ni kell a gazdasági állatok hasz­nosságát, pfildául az átlagos tejho­zamot 2280 literre, az átlagos évi tojáshozamot pedig 140 darabra kell emelni. A mezőgazdaság fejlesztésének alapvető követelményeként megja­vul a gépi eszközökkel való ellátás, és Ily módon az egy traktorra eső hektárok száma előreláthatólag 40­re csökken, a traktorok számának 175 000-re való emelésével. Szlovákia fejlődése Szlovákia népgazdasága az előbbi ötéves tervek folyamán gyors fejlő­désnek Indult, új ipari bázis épült ki. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani azt ls, hogy ennek az ipari bázisnak kihasználása nem eléggé hatékony. Az eddigi fejlődés Szlovákia gazdaságának színvonalát ugyan közelebb hozta a cseh or­szágrészek gazdasági színvonalához, de még mindig számottevően lema­rad. Kitűnik ez abból is, hogy Szlo­vákia részesedése az országos ter­melésben 1965-ben 20,6 %-os volt, és ez a részarány 1970-ben 24,3 %­ra emelkedik (Szlovákia lakossága az egész ország lakosságának mint­egy 31 %-a). Ezért szükséges letz a tzlovákiai ipar hatékonyságának növeléie és további beruházátok létesítése. A terv szerint az országot beruházá­tok 31 %-át Szlovákiában etzközlik, és ez lehetővé teszi a szlovákiai ipar bővítését, valamint 153 000 ÚJ dolgozó alkalmazását. A terv idő­szakában Szlovákia 21,8 %-ban ré­szesedik az országos kiskereskedel­mi forgalomban. Mindez pedig le­hetővé teszi, hogy a Szlovákia és a cseh országrészek gazdasága kö­zötti különbségek kiküszöbölése olyan ütemben történjék, amilyen­ben eddig folyt. Szlovákia gazdaságának gyorsabb fellendülését elősegítené természe­ti, talaj- ét éghajlati vitzonyainak, valamint tzabad munkaerőinek Jobb felhasználáta a mezőgazdaságban. Erre annál nagyobb szükség van, mert a szlovákiai mezőgazdaság ha­tékonysága sokkal alacsonyabb, mint a cseh országrészeké. Jelen­leg a cseh országrészek mezőgaz­dasága hektáronként 6820 koronát ér el, a szlováklat mezőgazdaság pedig ugyancsak hektáronként csu­pán 4800 koronát. A terv szerint 1970-ben Szlovákiában egy hektár termelési értéke 6800 koronára rúg, tehát még mindig kevesebbre, mint jelenleg a cseh országrészekben. - * ­Nem kétséges, hogy az utóbbi évek folyamán sok nehézség hal­mozódott fel Csehszlovákia népgaz­daságában. E nehézségek leküzdé­sére szükségesnek mutatkozott az új, hatékonyabb gazdasági irányítás. Ezért a negyedik ötéves terv figye­lembe vette az új gazdaságirányítási rendszert. Főképp abban nyilvánul meg ez, hogy a negyedik ötéves terv elsősorban a hatékony gazda­ságfejlesztésre irányul, és ezért a hatékonyságot újszerűen igyekszik kifejezni. De nem hallgatható el, hogy a negyedik ötéves tarv kidolgo­zására kedvezőtlenül hatnak egyes tényezők. Nevezetesen az a körülmény, hogy a kiindulási adatokat abban az időtzakban dolgozták fel, melyet a források ét a szükségletek közötti fe­szültség, valamint a termeiéti­gazdasági alap elavult tzarve­zeti {elépítése jellemzett. E­mellett a terv kidolgozátakor nem lehetett figyelembe venni a távlati fejlatztét követelmé­nyeit, mert a vele kapctolatot munkálatok csupán a megkez­dés állapotában vannak. Most fontos az, hogy a ne­gyedik ötévei terv már az új gazdaságirányítás elveit érvé­nyesítse, és a dolgozók minél nagyobb erőfeizitést fejtsenek ki az új terv adta lshetőtégek kihasználására. Dr. BALOGH-DÉNES ARPÁD X bratislavai mozik műsora az utóbbi időben keveset változik. Programfrissítést Jelent a nyári fesz­tiválon bemutatott filmek időnkénti műsorra tűzése. Most két fiatal szovjet rendező: Andrej Szmirnov és Borisz latin háborús filmje, EGY FIATAL TISZT NAPLÓJA gazdagltja a műsort. A film Grigo­rij Baklanov Talpalatnyi föld című regényéből készült. Alkotói Motovi­lov 19 éves tüzérhadnagy személyén keresztül szemlélik a háborút, a szokványos módszertől eltérően más­ként próbálják megörökíteni, vissza­idézni a háborús eseményeket. A film alkotói hátat fordítanak a sablonoknak, emberközelben mutat­ják be a történet hőseit, akik a szürke egyenruhában is megmarad­nak egyéneknek, sajátos benső vi­lággal, egyéni vágyakkal. A filmben a légkör és a cselekmé­nyek tökéletes harmóniája érezhető. A naplószerű feldolgozás azonban kissé zavarja a cselekmények egy­séges vonalát, ami az egésznek epi­zódokra való szétesésével Jár. Jasin és Szmirnov filmje a kísér­letezéssel Járó hiányosságoktól elte­kintve, sikeres és bizonyos értelem­ben úttörő alkotás, mert régi, sok­szor sablonosan ható dolgokat új­szerűen, új kifejező eszközöket ke­resve mond el. Fesztivált film még Jiíl Sequent cseh rendező MERÉNYLET című alkotása ls. Inkább kaland­film, mint szokványos háborús film. A Heydrich elleni merénylet törté­netét örökíti meg, s egyben múlha­tatlan elméket állít a cseh nemzeti antifasiszta ellenállás hőseinek. A rendezőnek élethűen sikerült megformáltatnia a merényletet el­követő katonák alakját. Kevésbé si­került a negatív figurák, Canarls és társai jellemábrázolása. A film köz­kedvelt lesz mind a viharos esemé­nyeket átélt felnőttek, mind a tör­ténelmet könyvekből tanuló Ifjúság körében, mért segít megértetni a közelmúlt történelmi eseményeit. Most kerül bemutatásra egy nagy sikerű bolgár film is, V. Radev ren­dező alkotása, A BARACKTOLVAJ Egy szerb hadifogoly és egy bolgár nő szerelmén keresztül történelmi viszonylatban mutatja be a kor tár­sadalmi viszonyait. Hangvétele lí­rai, lebilincselő a meseszövése. Sztole Jankovics jugoszláv rende­ző filmje véletlenül azonos témájú Wollgang Staudte nyugatnémet ren­dező Atszonyok faluja című film­jével, melyről nemrégen Irtunk. FALU FÉRFIAK NÉLKÜL című film ugyancsak vád a gyilkos háborúk ellen, s formájával — akár­csak Staudte filmje — a görög tra­gédiákra emlékeztet. (L) KULTURÁLIS HlREK • Egy évre van még tzüktége Szergej Bondarcsuknak ahhoz, hogy befejezze a Háború és béke négy­részes filmváltozatát. A teljes film nyolc óra hosszat tart majd. • A Mar del Plata-i, cannes-l és moszkvai filmfesztiválokon sikerrel szerepelt román filmesek a követ­kező hónapokban több más nemzet­közi rendezvényen is részt vesznek, Így a gioni (Spanyolország) ifjúsá­gi- és gyermekfilm-fesztiválon és a tokiói rövidfilmfesztiválon. • Benjámin Britten, a kiváló an­gol zeneszerző dalokat komponál Puskin verseire. A hat részből álló dalciklust Galina Visnyevszkája szovjet énekesnőnek ajánlja. • A Dél-afrikai Köztársaságban indexre tett könyvek száma 10 ezer fölé emelkedett. A listára került — többek között <=-> Tolsztoj, Defoe, Stelnbeck, Maupassant, Hemingway, Sartre, Kästner Is. • A párizsi Albin Michel Kiadó és az Editions du Sud közös kiadá­sában Jelent meg Michel R. Hoff­mannak, az orosz zeneismeret szak­értőjének legújabb kötete Nagy orosz zeneszerzők élete címmel. Fenyves György budapesti levele Több lesz a szórakoztató műsor A TELEVÍZIÓ MILLIÓK SZÖRAKO­ZASA, éppen ezért nehéz mindenről, mindenkinek, mindig jót és érdeke­set adni. Nehéz, — de meg kell oldani. Nos ez a Magyar Televízió műsorszerkesztőínek elve, ezért ke­resnek mindig újabb és újabb mű­sorformákat, műsorfajtákat és ötle­teket, ezért igyekeznek mind több és több ember számára élvezhetővé tenni a televízió műsorát. De hogyan ölt testet ez a szán­dék? A Magyar Televízió évi műsoride­je több mint kétezer óra, vagyis több, mint ezer nagy játékfilm le­játszásának ideje, s ki tudhat ennyi műsorról, vagy ennyi filmről be­számolni. Meg kell tehát eléged­nünk a legérdekesebb részletek is­mertetésével. Ezek között ls foglalkozzunk elő­ször a sorozatokkal. A bratislavai tv műsorából népszerű Leclerc fel­ügyelő, a kitűnő francia nyomozó a közeljövőben a Magyar Televízió­ban is bemutatkozik, egyelőre tíz egymást követő kalanddal. Nézőink ismét találkozhatnak Jean Valjean­nal is, a Nyomorultak főhősével, aki ezúttal tlz egyórás olasz filmen jelenik meg. Folytatódik a „Klasszi­kusok a képernyőn" című filmso­rozat is, legközelebb Orsón Welles „Az óra körbejár" című alkotását, valamint Gerard Phllipe és Michell­ne Presle híres filmjét, a „Test ör­dögéit mutatják be. Gl MAGYAR SOROZAT INDUL a közeljövőben „Mai történetek" el­men, amely havonta egy-egy adás­sal jelentkezik. A sorozatban nap­jaink egy-egy élesem jeletkező eti­kai, erkölcsi vagy társadalmi prob­lémáját vetik fel. Az első adás, — Fekete Gyula a kitűnő Író „Édes­mama" című darabja Gobbí Hildával a főszerepben — az anyós és a nagymama — problémával foglalko­zik. Ebben a sorozatban mutatják be Berkesl András: „Matematika" el­mű tv-játékát is, amely egy karrie­rista pályafutásának története. Vé­szi Endre „El nem számolt évek" című tv-játéka pedig egy önmagét hitegető, túlságosan szelíd és na­gyon becsületes lány históriája, aki ugyan kissé későn talál magára, mégis saját erejéből tud talpraáll­ní. Az „Irodalmi képeskönyv" a nem­régiben bemutatott „Kocsonya Mi­hály házassága" után Móricz. Zsig­mond felejthetetlenül szép novellá­jának, a „Barbárok"-nak televíziós változatával jelentkezik, — a már több nemzetközi díjjal kitüntetett Zsurzs Éva rendezésében. Ugyaneb­ben a sorozatban láthatjuk majd Slnkovics Imre főszereplésével a Gellérl Andor Endre novelláiból ké­szült, egy közös szereplő köré fű­zött televíziós Játékot, amely a tra­gikusan elhunyt proletáríró leg­szebb novelláit gyűjti csokorba. Rövidesen egy magyar bűnügyi és kémfilm-sorozat is kezdődik, amely tizenhárom, negyven perces részből áll majd és a felszabadult Magyar­ország népi rendőrségének legizgal­masabb eseteit eleveníti fel. MÉG AZ ŰSZ FOLYAMÁN minden szombaton megjelennek a képer­nyőn a legismertebb magyar konfe­ransziék és Írók, hogy elmondják öt-tlz perces „Szombat esti konfe­ransz"-ukat, amelyben mindig egy­egy időszerű témát „tűznek toll­hegyre" humorral bőven körítve... A cirkusz-művészet rajongól az Olasz Medrano- és az NDK-beli Aeros-cirkusz különleges program­jában gyönyörködhetnek — a mu­sicalok hívei pedig a Fővárosi Ope­rettszínházból élvezhetik a csehszlo­vák „Jó éjt, Bessy!" című musical magyarországi előadását. A Magyar Televízió műsorra tűzi a Csehszlovák Televízió bratislavai stúdiójának kitűnően sikerült tava­lyi szilveszteri táncfilmjét is, ame­lyet a szakemberek az utóbbi évek egyik legjobban sikerült szórakoz­tató zenei és táncfilmalkotásának tartanak. AZ ELKÖVETKEZŐ HETEKBEN és hónapokban jelentősen emelkedik a helyszíni közvetítések száma. Foly­tatják a már népszerű „Belépés csak tévé-nézőknek" sorozatot, továbbá kéthetenként Jelentkezik a riport­szerű összefoglalókat közvetítő „A TV-jelenti" és ugyancsak havonta kétszer Jelentkezik a TV Híradó mindig friss Magazin-ja, a nagyobb és fontosabb eseményekről készült hírösszefoglalókkal. A műsortervek még sok érdekes, eredeti ötletet tartalmaznak, amit e felsorolás nem említett. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a jövőben kevesebb vetélkedő lesz s inkább a szórakoztató műsorokat szaporítják. S885, szeptember 10. * Ül SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents