Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-10 / 251. szám, péntek

Jogi tanácsadó Laktanyából ruhagyár — Tornaiján Magnyitás: október elején BÁRMERRE IS JÁR az ember Tor­naija környékén, azt az örömhírt újságolják: ruhagyár lesz a lakta­nyában. A „bennfentesek" nyomban hozzáteszik: a, munkát is rövidesen elkezdik. Az átalakítást mér befe­jezték s a gépek egymás után ér­keznek. A kaszárnya csendjét nem pa­rancsszavak, hanem a munka za­ja veri fel. Kőművesek, villanysze­relök, bádogosok és festők egymás­sal versengve dolgoznak. Ég a ke­zük alatt a munka. Az üzem igazga­tójára, Emil Kontilra is itt találtam rá. — Jól haladnak az átalakítást munkálatok — újságolja. — A két építővállalat dolgozói betartják az ütemtervet. A tágas teremben — amelyet már ki is festettek, fel s alá járkál az igazgató. Gondolatban bizonyára már a berendezett műhelyt látja. — Október elsején a termelést részleg is megkezdi a munkát — mondja — Egy műhelyben 35 asz­szony fog dolgozni. Az egyikben férfinadrágot, a másikban kötényt varrnak majd. —• A kezdet — fonja tovább a beszéd fonalát — mint mindenütt, itt ts nehéz lesz. Nincs központi fűtés s így a vasalást vlllanyvasaló­val kell végezni mindaddig, amíg üzembe nem helyezik a kazánhá­zat. — Mikor kerül sor erre? — ve-, tem közbe. — A jövő év első felében, úgy fúntus tájban. A kazán már megéri kezett, s beépítését nemsokára eh kezdik. BESZELGETES KÖZBEN malteros ruhás kőművesek mennek el mel­lettünk. Az egyik megszólítja az Igazgatót. — Befejeztük a munkát. Ezt az épületet már rendbe hoztuk ... Mielőtt az igazgató válaszolna, az egyik szobából Galo Árpád festő kiált ki, — Szeptember 15-ére ml ls vég­zünk — s feleletre sem várva, tár­sait szólítja: — Igaz fiúk? A festők rábólintanak. Az igaz­gatónak jó kedve van. Tudja, hogy egyre közelebb kerülnek a naphoz, amikor megkezdhetik a gépek be­szerelését. Elindulunk a folyosón. A csendet újból az Igazgató töri meg. — Negyven asszonyt betanítunk. A családosok Tisolcra, a fiatalabbak Trenéínbe mentek. Az anyaüzemből — Trenőínből — megérkezett már a termelést felelős és a technoló­gus. Mindketten munkához láttak. Cííek elvtárs jelenleg a varrónők továbbképzésének lehetőségét tanul­mányozza. Oj ÜZEM, KEZDŐ VARRÖNÖK... A minőségen azonban nem eshet csorba. Ezért gondolnak már most a továbbképzésre. Az áru minőségé­től függ az üzem Jövője. — Az épületek átalakítását to­vább folytatjuk. Ha mindennel el­készülünk, mintegy 800 embert tu­dunk foglalkoztatni. Október 1-én 100 munkással kezdjük el a terme­lést. A Jövő tanévben tanonciskolát is nyitunk. — A gépek, berendezések? ... •— Ötven százalékuk már megér­kezett. Szeptember közepén megn kezdjük a gépek beszerelését. Sze-i relőket az anyaüzemből kapunk. Kézfogással búcsúzom. Alig te­szek néhány lépést, az Igazgató hangja megállít. , — A megnyitásra jöjjenek el,,, — Mikor? — Hacsak egy mód lesz rá, ahogy ígértük — október, elefén megkezdjük a termelést, TÁVOZÓBAN felnézek a volt lak-, tanya kapujára. Egy-két hét múlva ott díszeleg majd: „A trenčíni ruhagyár tornaijai részlege", NÉMETH JÁNOS Ahol az új zöldségfajták születnek Äz Oszori Növénynemesítő Állo­más az egyetlen Szlovákiában, amely zöldségmagvak nemesítésé­vel foglalkozik. 1952-től, vagyis az állomás megalapítása óta, hét új zöldségfajta, többek között uborka, karalábé, hagyma, karfiol, fokhagy­ma és tök „látott itt napvilágot". Az állomás nemzetközi viszony­latban ls jó hírnévnek örvend. A legutóbbi erfurti, bratislavai és bé­csi kertészeti kiállításon például összesen 23 érmet szerzett. A nemesltők azonban most sem pihennek babéraikon. Leoš Žila mérnök csoportja egy új sárgarépa kinemesítésével foglalkozik. Bár a KN sárgarépát előreláthatólag csak Jövőre Iktatják be a csehszlovák fajtajegyzékbe, a tavalyi bécsi nem­zetközi kiállításon máris aranyér­met nyert színével aránylag egyen­letes, formás alakjával. A csoport ezenkívül hosszab ide­je foglalkozik már egy olyan saláta kitermesztésével, amely őszi kiiilte­tés után jól áttelelne, májusban már termést hozna és a hosszú nyári napokon sem borulna virágba. Michálek mérnök csoportja egy törpeparadicsom kitermesztésével Brnóban készülnek a 7. nemzet­közi vásár megnyitására. Felvé­telünkön Oldŕich Novotný és Bohumil Bartoš a brnói Smeral üzem egyik gyártmányát, a programvezérlésű automatikus bádoghajlító szerkezetet helye­zik el. ÍE. Bican felv. — CTK) foglalkozik. X kísérletek már befe­jezéshez közelednek és a paradi­csom egy éve állami fajellenőrzés alatt áll. Előnyel a régebbi fajták­kal szemben: könnyebb az ápolása, kevésbé dől meg és géppel is szedhető. Állomásköz! ellenőrzés alá került immár a konzervgyártás céljaira kitermesztett nagy hozamú paprika. Ugyancsak folynak a kísér­letek egy törpe növésű cecel papri­ka kitenyésztésén. Az új fajta elő­reláthatólag nagy hozamú, sárga, húsos, kúpalakú lesz, rövid vege­tációs idővel. Érdemes megemlíteni, hogy az úszori növénynemesítők tapasztala­tait a dunaszerdahelyi zöldségter­mesztők mindmáig nem méltányol­ják kellőképpen. Érhetetlen a pe­cérke (PCR) paprika és az E 43 karfiol mellőzése, amikor ezek a járás területén levő állomáson ki­mondottan a vidék éghajlati viszo­nyainak megfelelő tulajdonságok­kal születtek. Ebből annyi a tanulság, hogy a tudomány és a gyakorlat közelebbi kapcsolatának megteremtéséhez néha ez utóbbi Jobb megértése ls szükséges. I. FIALA A Nové Mesto nad Váhom-i légtechnikai berendezéseket gyártó üzem a brnói vásáron a KJ 2000 típusú korszerű lég­kondicionáló berendezést állítja ki, amelyet áruházak, szállo­dák, laboratóriumok szellőzte­tésére használnak. Felvételünk a KJ 2000 légkondicionáló be­rendezést mutatja. Zbynék Pra­šek a hűtő kompresszorok és ventillátor energiaszükségletét méri. (5. PetráS felv. — CTKJ Polgári segítségnyújtás A polgári segítségnyújtás az új polgári törvénykönyv új Jogintéz­ménye. Ez alatt főként az olyan eseteket értjük, ha egy polgár egy másik polgár részére annak kérel­mére végez valamilyen munkát, vagy neki kölcsönt, illetve egyéb segítséget nyújt. A polgári segítségnyújtásnak összhangban kell lennie a szocia­lista együttélés szabályaival. Így pl. a szinte iparszsrűen, néha még munkaidő alatt ls „feketén", saját haszonra dolgozó kisegítést nem lehet polgári segítségnyújtásnak tekinteni. Mivel a polgári segítségnyújtás lényegében önzetlen kisegítő szán­dékból indul ki, ezért rendszerint nem jár érte díjazás. Ilyen pl. az önsegélyes építkezéseknél a roko­nok, ismerősök kölcsönös kisegít tése. Díjazásra csak akkor van igé­nye a polgári segítségnyújtás ke­retében dolgozó polgárnak, ha er­re vonatkozóan kifejezetten megi állapodtak, és ha ez megfelel a se­gítségnyújtás jellegének, különö­sen ha az eredményt a kisegítő személyes közreműködésével érték el. Ha valaki a polgári segítségnyúj­tás esetén más dolgát átveszi, pl. azzal, hogy azt megjavítja, a kár­felelősségre vonatkozó előírások értelmében köteles megtéríteni azt a kárt, amely a dolog elvesztésé­vel, megrongálódásával vagy meg­semmisülésével keletkezett. Egyébi ként a polgári segítségnyújtás kei retében végzett munkáért a pol­gár nem felel az elkészített dolog hibáiért. A polgári segítségnyújtás leggya­koribb esete a kölcsön. Tárgya let het pénzösszeg vagy más fajlagos dolog. Fontos tudni, hogy pénzköl­csönért kamatokat csak akkor le­het követelni, ha erre vonatkozóan a felek a kölcsön nyújtásakor meg­állapodtak. A törvény ugyanis fel­tételezi, hogy a kölcsön önzetlen kisegítés. A jelenleg érvényes elő­írások értelmében (Tt/1964/sz. hir­detmény, 13 § ) a polgárok egymás között nyújtott kölcsönei után ma^ ximálisan évi 2%-os kamatot le­het kikötni. Az említett szerződé­si kamattól különbözik a késedeli mi kamat, amelynek összege az em­lített hirdetmény 1 §, értelmében évi 3%. A késedelmi kamatot az esedékességtől lehet számítani. A törvény szerint a kölcsönnyújt tőssal kapcsolatban semmiféle más anyagi előnyt, fgy pl. kamatos ka­matot sem lehet kikötni. Ha a kölcsön visszaszolgáltatá­sának időpontját illetően a felek nem állapodtak meg, az adós kö­teles a kölcsönt a hitelező felhívá­sára visszafizetni. Itt azonban meg kell Jegyezni, hogy ilyen esetben az elévülés a kölcsön nyújtását köt vető nappal kezdődik, mivel a hi­telezőnek elvben módja van már ebben az időpontban kérni a köl­csön visszafizetését. Az esetben, ha a felek a kölcsön nyújtásakor előre megállapodtak a visszafize­tés időpontjában, az elévülés csak ezzel az időponttal, tehát az esedái késség időpontjával veszi kezdetét. A kölcsön-követelés mint vagyai ni követelés az esedékességtől szá­mított 3 év alatt évül el, hacsak az adós a kölcsönnyújtás után adósságát írásban alapjában és összegében el nem ismeri. Az ilyen írásbeli elismerés, valamint a kö­vetelést megítélő bírósági döntés 10 éves elévülési határidőt bizto­sít. Ezért ajánlatos az adóstól a kölcsönnyújtás után írásbeli elis­merési nyilatkozatot kérni. Pénzkülcsönök esetében gyakori a felek olyan megállapodása, hogy az adós tartozását időben megha­tározott részletekben rója le. Az ilyen megállapodás esetében az elévülés minden részletre vonatko­zóan külön annak esedékességével kezdődik. A részletekben való teljesítésre vonatkozóan fontos ismerni az új polgári törvénykönyv 80 §-ának rendelkezését, amely szerint a hi­telező valamelyik részlet teljesí­tésének elmulasztása miatt csak akkor követelheti az egész hátra­lék egyszerre való megfizetését, ha erre vonatkozóan kimondottan megállapodtak, vagy ha a bírósági határozat így rendelkezik. E jogát a hitelező legkésőbb a legközeleb­bi részlet esedékességéig érvénye­sítheti. Pi. ha a felek megállapod­tak abban, hogy az adás a 12 000.— korona összegű adósságát minden hónap 5-ig 1000.— koronás rész­letekben törleszti, azzal, hogy bár­melyik részlet elmulasztása az egész hátrálékos összeg esedékes­ségét vonja maga után; ha az adós az első 1000.— korona részletet január 5-én megfizette, azonban a második részletet, amelyet február 5-én lett volna köteles megfizetni, nem teljesítette. A hitelező az egész hátrálékot, tehát 11000.— koronát a legközelebbi részlet esedékessé­géig, tehát március 5-ig kérhetné az adóstól. Ha ezzel a jogával eb­ben a határidőben a hitelező nem élne, csak az esedékessé vált rész­leteket követelhetné, de nem a tel­jes hátrálékos összeget. Természe­tesen későbbi részlet kihagyás ese­tén a hitelező újból élhet ezzel a jogával. A hitelező köteles részteljesítést is elfogadni, hacsak másként nem állapodtak volna meg, illetőleg ha azt a követelés jellege kizárná. A tartozást a telek megállapodá­sában meghatározott helyen kell teljesíteni. Ha ebben nem állapod­tak volna meg, a teljesítés helye az adós lakóhelye. Ha az adós pénztartozását posta vagy pénzintézet útján teljesíti, a tartozást — hacsak a felek nem ál­lapodtak meg másként — azzal az időponttal kell teljesítettnek tekin­teni, amikor az összeget az adős átutalta. Ha az adós által befizetett ösz­szeg nem fedi a hitelező teljes vagy összes követelését, azt a tartozást kell kiegyenlítettnek tekinteni, amelyre vonatkozóan az adős a teljesítéskor kijelenti, hogy azt tel­jesíteni kívánja. Ha az adós nem jelöli meg a fizetség célját, ezt a korábban esedékes követelés ki­egyenlítésére, legelőször is a tar­tozás járulékainak kiegyenlítésére kell fordítani. Dr. FÖLDES JÓZSEF Futár érkezett a brigádtól. Azok h partizánok, akik meglátták és nincsenek éppen szolgálatban, Francesco sátra köré gyűlnek. " Mi újság?! Francesco Resinlo sietve átnézi 9 postát, majd az egyik levélnél megállapodik, újra meg újra elol­vassa, aztán dühösen az asztalra Csap. — Még csak et hlányzottl Tes­tékl Takarékoskodjunk a lőszer­rel, bújjunk el, télen nem harco­lunk! — nyújtja át a levelet Rlc­cinek. — Olvasd fel hangosan! — Nyugalom elvtársaki Alexan­der tábornok 1944. november 10-én kelt felhívása — olvassa Ricci az Olaszországban operáló két szö­vetséges hadsereg egyik parancs­nokának felhívását. — Hazafiak, a harcok nyárt szakasza befejező­dött. Az esőzések és a sár elkerül­hetetlenül meglassítfa a hadmüve­leteket. Ezért: elsősorban hagyja­tok fel a nagyobb méretű hadmű­veletekkel. Másodszor: Takarékos­kodjatok a lőszerrel és várjátok készenlétben az újabb parancso­kat. Harmadszor: A lehető leg­gyakrabban hallgassátok a „Har­coló Olaszország adását, amelyet vezérkarunk sugároz, hogy idejé­ben tudomást szerezzetek az úf parancsokról és a helyzet változá­sairól ... — A fasisztáknak ts megküldti ezt a parancsot? A partizánok felháborodása nem Ismer határt. — Hát ezt aztán nem! — bő­dül fel Resinio, még senki sem hallotta őt igy. Harcoltunk eddig ls a tábornok urak nélkül, ezután ls fogunk harcolni! Télen — nem mondom — akinek van hova, ha­zamehet egy Időre. Akinek meg nincs, az itt marad! Előttünk áll az egész tél, nem fogunk karba tett kézzel ülni. Most pedig oszolj! A partizánok kisebb csoportok­ban izgatottan tárgyalják az ese­ményt. Most mitévők legyenek? Itt a pianurán nehéz lenne harcol­ni a tankok ellen, könnyen beke­ríthetnék őket. Végre egy nap te­hergépkocsik érkeznek és visszavi­szik őket a hegyek közé. A Tessa borghata jeges esővel fogadja ka­landozó fiait. Százharminc harcképes férfi, egy nehéz gépfegyver, három go­lyószóió, négy pisztoly, százhúsz puska, harminc kézigránát — ennyien és ennyi fegyverrel verőd­tek össze. Az egész brigád állo­mánya háromszáz főre apadt... Az osztagok sietve új szálláso­kat építenek és rejtekhelyeket a sziklák között. Most már sokkal óvatosabban járnak el, mint a nyári rastrelamento előtt. Senki­nek sem szabad tudomást szerez­nie „bunkereikről". — Számolnunk kell azzal, hogy a télen széjjelszóródunk. A civilek­nél rejtőzünk el — jósolja Zolik. — Ne fesd az ördögöt a falra! Együtt maradunk. Mtnden körül­mények közötti — förmed rá Bo­bo. — Igen ám, minden körülmé­nyek között, de — hol..? — szől közbe Rechtor. És reggel az előretolt őrség je­lenti: — A fasiszták támadásra készülnek! Elfoglalják előre elkészített ál­lásalkat. Felkészülnek az egyen­lőtlen harcra. Az első, második, harmadik vonal a sziklák, fák mö­gött. Kedvező terep. A fasiszták meg­torpannak, lőtávolon túlra húzód­nak vissza, de nem tágítanak. Be akarják keríteni a partizánokat. Sokan vannak. Számbeli fölényü­ket akarják kihasználni. Manőve­reznek. Azonban tapasztalt harco­sokkal állnak szemben. Nem tud­ják áttörni a partizánok első vé­delmi vonalát sem. Naphosszat tisz­tes távolból úgy kerülgetik őket, akár a macska a forró kását Éjszakára a fasiszták visszavon­ják rajvonalaikat a falvakba. Nyil­ván arra készülnek, hogy reggel bekerítik a partizánokat. — Nem marad más hátra, mint kitörni a síkságra! Mi a fenének másztunk fel ide?! — hallatják hangjukat mind gyakrabban a „bennszülött" partizánok. — Inkább csaljuk fel a fasisztá­kat még magasabbra, a Golle Bio­ne sziklát közé, majd akkor csú­szunk kt a kezeik közül — igyek­szik őket meggyőzni Resinlo. — Akkor már késő, onnan nem sikerül kttörnünkl Nehéz a döntés. A többség azon­ban az azonnali elvonulás mellett foglal állást. Avtgliano felé. (Folytatjuk) A Dunamocsi Egységes Földmfi­vesszövetkezetben már 16 hek­táron törték le a dohányt, ame­lyet most szárítanak. Felvéte­lünkön Tücsök Erzsébet a do­hőnyszárítóban simítja a do­hányleveleket. (J. Mládok felv, — CTKJ ÚJ SZÚ 4 * 1985, szeptember 4.

Next

/
Thumbnails
Contents