Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-09 / 250. szám, csütörtök

ötezer tonnás hajó épül a várnai gyárban. 21 éves a Bolgár Népköztársaság A bolgár ha'óipar fejlődése Az ÚJ SZÓ számára írta: G. N A C S E V mérnök, a szófiai hajógyár igazgatóságának osztályvezetője B

ulgária kedvező földrajzi helyzete lehetővé tette már az ókorban ls a hajóépítést. Kétezer ötszáz évvel ezelőtt a mai Varna helyén építették az első hajókat a görög telepesek, és a várost is a mondabeli tengeri hajósról, Odiszszeuszról nevezték el Odessosnak. A középkorban az ország fejlődését megbénította az öt évszázados török megszállás, és csak 1907-ben létesült Várnában az első kikötői műhely, amelyben azonban csak kisebb javításokat végeztek. Az első hajót 1937-ben építették. 1950-ben a várnai hajógyár rohamos fejlődésnek indult. Szovjet szakemberek segítségével bevezették a leghaladóbb munkamódszereket, áttértek az előregyártóit elemek alkalmazására és a Szovjetunióból korszerű automata és félautomata gépek érkeztek a bolgár tengerpartra. Várna mai hírnevét nemcsak az Aranyhomok és a híres bor öregbíti, hanem elsősorban hajóipara. A várnai hajóipar gyártmányai bolgár, szovjet, csehszlovák, koreai, albán, lengyel és magyar lobogók alatt hasítják a messzi tengerek hullámait. A bolgár hajóipar gyártmányainak több mint a fele Várnában készül, közöttük teherszállító, tartályhajók és 1000 tonna vízkiszorítású személyszállítók, ötvözött acélból, amelyeket a hajóipar céljaira egyre nagyobb mennyiségben állítanak elő a hazai kohók. De ugyanakkor említést érdemel, hogy jó eredményeket érnek el a vasbeton elemekből készült hajók építése terén is. Ennek előnye a tartósság, a korózióval szemben mutatkozó nagyobb ellenállóképesség, fémmegtakarltás, és a kisebb gyártási költségek. Vasbetonból tartályhajókat, úszó halfeldolgozó üzemeket, és hajólakásokat építenek. Az utóbbi években a 6500 tonnás úszó dokkok építését is beillesztették a gyártási tervbe. Ugyanakkor a jelenben is folytatódik a várnai hajógyárak korszerűsítésé és bővítése. Épül egy 6000 tonnás száraz dokk és egy modern vázépltőrészleg. Gyors fejlődésnek indult a hajójavító ipar is. A korszerűen felszerelt várnai száraz dokkban 30 ezer tonna vízkinyomású külföldi hajókat ls javítanak. . A hajóipar második legnagyobb központja Rusze. Itt van a legújabb Kis hirek Bulgáriából • Bulgáriában két új sörgyárat helyeitek üzembe, melyek teljesítőképessége évente 15 millió liter. Bulgária a háború előtti évekhez viszonyítva ma 13-szor több aört gyárt. • A Bolgár Népköztársaság és Kuba áruforgalmi egyezménye értelmében Bulgária ez évben 7 mezőgazdasági gépjavítómiihelyt szál llt Kubába. 1970 végéig 23 ilyen műhely iesz Kubában. • A bolgár geológusok a tolbuhini terUleten nagy mangánérclelíhelyeket találtak. Folyamatban van a bányák kiépítése. • Szófia lakossága ez év végéig 7500 lakást kap. A kormány határozata értelmében már októberben megkezdik a kész lakások árusítását és fokozatosan beszüntetik az előzetes szerződések eddigi rendszerét. • Szeptember 21 és október 15 között Bulgáriában nemzetközi értekezletet rendeznek a közegészségügyről. és legkorszerűbben berendezett Duna menti üzem. Gépesített emelőszerkezetei könnyen mozgatják a 15 tonnás elemeket. Ruszéban épülnek a 2 ezer tonnás folyami teher- és tartályhajók, valamint a kőolajszállító uszályok. Itt végzik 3 ezer tonnás súlyhatárig a kis és nagyjavításokat is. De emellett Ruszéban gyártják — a hagyományokhoz híven, a kikötők és hajógyárak számára az 5—10—15 tonnás emelődarukat is. A Fekete-tenger melletti Burgaszban viszont a halászhajók építésére és javítására szakosították a hajóipart. Itt épülnek ma a közepes nagyságú halászhajók, az úszó szivattyúállomások, a parti hajózás egységei és a műszaki hajók. A közeljövőben a burgaszi hajóipart is kibővítik, hogy 300 tonnás hűtőhajókat és 2500 tonnás halászhajókat építhessenek. Jelentékeny a micurlni hajóipar ls. Itt gyártják a kis halászhajókat, a mentő-, a sport- és a könnyű teherszállító csónakokat, valamint a jachtokat. 1964-ben Micsurinban kezdték műanyagból gyártani a motorcsónakokat. A hajógépipari üzemekben horgonyokat, horgonyemelő szerkezeteket, hajódarukat és más felszerelési tárgyakat és vezetékeket gyártanak. Említést érdemel, hogy Várnában öt éve működik a hajótervezési és -szerkesztési tudományos kísérleti Intézet, amely viszonylagos rövid tevékenysége ellenére ls már számtalan igényes feladatot oldott meg. Magától értetődő, hogy az egyre fejlődő bulgáriai hajóipar megköveteli az utánpótlás biztosítását. A várnai gépipari főiskolán a jövendő hajómérnökök, az Ipariskolákban a hajóépítés műszaki középkáderei, az ipari szakiskolákban pedig a szakképzett munkások készülnek a jövő egyre nagyobb feladatainak teljesítésére. A liliomnak is lehet e r t é k Valamikor jóformán minden család nappalt szobájában fényképalbum feküdt az asztalon. A díszes bársonykötésü, sárgarézcsattos album a családtagok elsárgult fényképelt tartalmazta a felmenő és oldalági rokonokkal egyetemben, de nem hiányoztak a közelebbi és távolabbi szomszédok, barátok és ellenségek képmásat sem. Keresztmamák, szoptatós és szárazdajkák, vőfélyek, koszorúslányok, násznagyok, valamint az eskető plébános úr fényképe nélkül egyszerűen elképzelhetetlen volt egy valamirevaló családi album. Valamennyi fénykép hűen tükrözte az egykori korszellemet, a régi divatot és az akkori fotográfia „színvonalát". Apró gyermekeket akkor ts előszeretettel anyaszült meztelenül örökítettek meg az utókor számára, lehetőleg jegesmedve — vagy tigrisbőrön hemperegve. Iskolás fiúkat hintalovon nyargaltattak, diákok kemény szalmakalappal a fejükön járultak a fényképész színe elé. Leendő menyasszonyok fejére kocsikerék nagyságú kalapot nyomtak, amelyet a belterjes gazdálkodásnak számos mérsékelt égövi terménye díszített. Bármilyen nevetségesen hatnak manapság a rég letűnt időkből származó fényképek talmi oszlovcsarnokos vagy pálmállgetes hátterükkel, ne dobjuk őket a szemétbe! Ne ócsároljuk elődjeink képmását csupán azért, mert rég elhunyt személyeket ábrázolnak, akiknek görcsösen merev tekintete szinte megnevetteti a ma ko^izvrü fényképészét. Tekintsünk el a képek „művészi" kivitelétől, színvonalától, groteszk hatásától és raktározzuk el őket valahová akkcr is, ha meghaladottnak tűnnek és helyet „rabolnak" ei fölöslegesen valamelyik szekrényben vagy fiókban. Senki sem tudhotja előre, mikor és milyen fontos ügyben iehet szüksége apja, nagyavja vagy egyéb rokona régi képmására. Nem kevésbé fontos és értékes bizonyító anyagot képezhetnek egykor régi képes levelezőlapok, amelyek valamilyen községet, házat, városrészt ábrázolnak és maholnap teljesen átépülnek. Eljön az tdő, amikor bármelyik múzeum vagy irattár szívesen átveszi a már nem létező épületeket szemléltető „régiségeket". Ugyanez vonatkozik azokra a főleg női ruhákra, amelyek ma már kínos feltűnést keltenének utcán vagy nyilvános helyen, ha valaki felvenné őket. Kevésbé kirívó változás állott be a férfidivatban. Amikor az első világháború után fokozatosan divatját múlta a zsákéit vagy a fekete zakó kombinációja a jeketeszürke csíkos nadrággal, még álmodni sem merte a férfivilág, hogy az utóbbi ruhadarab valaha úfra divatba f ön. E s íme, néhány év előtt megint nagy leit a kerestet csíkos nadrágokban. A \érfiak tehát ne herdálják el „idő előtt" öltönyeiket, hanem várják ki türelmesen azok „újjászületését". A női divat viszont gyorsabban és zlaposabban változik. g—k Önbizalommal a jó eredményekért ÜGY VÉLJÜK, hogy minden diák tudja, mi a tanulás. Megkapja a házi feladatot, kívülről kell megtanulnia egy verset, be kell gyakorolnia néhány nyelvtani szabályt, vagy a madarak életmódját kell átismételnie a természetrajz-órára. Nincs szándékunkban felsorolni az összes tantárgyat, csak arra szeretnénk rámutatni, hogy nem minden feladat megtanulása igényel egyforma erőráfordítást. Gyakran a tanulásnál az Igénybe vett Idő sincs arányban az anyag terjedelmével. Vannak dolgok, melyeket hamarabb, másokat később felejtünk el. Mindennek megvan az oka. Mielőtt rátérnénk a tanulás problémáinak elemzésére — ahová a fenti kérdések is tartoznak —, le kell szögeznünk, hogy általában akkor beszélünk tanulásról, ha valamit azzal a szándékkal Ismétlünk, hogy azt megjegyezzük, tágabb értelemben akkor, ha valamely tevékenységünkkön meglátszik egy előzőleg hasonló irányban kifejtett aktivitás hatása. A tanulás szorosan összefügg az emlékezőtehetséggel, valamint a problémák megoldására irányuló készséggel. AZ EREDMÉNYES TANULÄSNAK megvannak a feltételei. A legfontosabbak közé sorolható mindenekelőtt a jó közérzet. Ha valaki beteg, álmos, fáradt, vagy bármilyen más ok zavarja figyelmének összpontosításában, azonos terjedelmű anyag megtanulására lényegesen több Időre van szüksége, mint amikor az említett zavaró tényezők nem forognak fenn. A szomorúság, vagy más negatív érzelem ls zavarólag hat a tanulásra. Gátol azonban a pozitív irányú érzelem is, ha annak intenzitása túlságosan nagy, mindegy, hogy szerelemről vagy kedvenc futballcsapatunk győzelme feletti örömről van-e szó. A lelki tényezőket illetően annál könnyebben tanul valaki, minél szélesebb körű a tudása, így ugyanis nagyobb lehetősége nyílik az újat régi ismeretekbe bekapcsolni, velük összefüggésbe hozni. Nagy szerepet játszik az érdeklődés ls. A mindennapi élet bizonyítja, hogyha valaki érdeklődik mondjuk a sport Iránt, akkor egyáltalán nem megerőltető számára számos és különböző sporteredményt egyszeri olvasás vagy hallás után emlékezetében megőrizni. Ezért tudják a sport iránt érdeklődő fiatalok pontosabban világbajnokok nevét, mint a görög mitológiai alakokét. A fárasztó szellemi vagy fizikai elfoglaltság nehezíti a tanulást, akár előtte akár utána következik. Nem ajánlatos tehát a tanulást közvetlenül valamilyen nehéz sportköri edzés után kezdeni. A GYAKORLAT AZT MUTATJA, hogy a tanulók idejét az veszi legjobban igénybe, ha kívülről kell valamit megtanulniok. Több évtizedes laboratóriumi kutatómunka eredményeként ma már tudjuk, hogyan lehet ezen a téren ls a legnagyobb eredményt elérni. Gyakori kérdés a családban, hogy a tanuló a megta-; nulandó anyagot szakaszonként, vagy az egészet elolvasva tanulja-e? A tanulók többsége a szakaszonkénti tanulásra esküszik, ennek ugyanis gyorsabban mutatkozik meg az eredménye. A tanult vers első szakaszát például néhányszori elolvasás után már el tudják mondani. Az idevágó kutatás azonban ennek ellenére azt bizonyítja, előnyősebb, ha a nem túlságosan hosszú szöveget (pl. körülbelül 8—10 versszakot) állandóan elejétől végéig olvasva egyszerre tanuljuk. A szakaszonkénti tanulásnál ugyanis az egyes szakaszok különkülön kerülnek az emlékezetbe és összekötésük aránytalanul sok Időt vesz Igénybe. Előfordul, hogy az elmondott versszak után nem a következő szakasz első sora, hanem a már elmondott szakasz első sora jut eszünkbe. Hosszabb szöveg tanulásánál még ajánlatosabb az úgynevezett kombinált módszer alkalmazása, vagyis a lényeges részeket szakaszonként megtanuljuk, majd az egész anyagot többször végigolvassuk. A fő súlyt arra fektessük, hogy mielőbb megpróbáljuk a teljes szöveget önállóan visszaadni. NEM BESZÉLHETÜNK A TANULÄSRÔL anélkül, hogy ne tennénk említést a felejtésről. A tanulás befejeztével ugyanis azonnal megkezdődik a felejtés folyamata és ez éppen közvetlenül a lanulás után a legintenzívebb. Egyetlen ellenszere az ismétlés, amit természetesen nem akkor kell elkezdenünk, amikor a megtanult anyagból már alig emlékezünk valamire. Azt ajánljuk, akkor kezdjünk Ismételni, amikor az anyagot még tudjuk, ám bizonyos részeiben már bizonytalanok vagyunk. Ismétlésről ugyanis csak akkor beszélhetünk, amikor az anyagot még tudjuk. Különben már újratanulásról van szó, s ez mindig több időt követel. Megfigyelhettük, hogy egyesek akkor tanulnak eredményesen, ha a szöveget hangosan olvassák, mások viszont magukban hangtalanul Ismétlik, és ugyanakkor inkább az írott szöveg formáját, képét Igyekeznek emlékezetükbe vésni. Ez nem véletlen, vagy megszokás, hanem azzal magyarázható, hogy az emberek különbözőképpen emlékező csoportokba tartoznak. Van az úgynevezett auditív, vizuális és motorikus emlékezeti csoport, s mindegyik saját adottságai szerint, illetve azt kihasználva tanul a legeredményesebben. Tehát a hallott, látott, vagy a benyomást kísérő mozgási élményekre tud az illető a legjobban visszaemlékezni. Tehát ha valaki a leghatékonyabban akar tanulni, tisztáznia kell, melyik csoportba tartozik és a megfelelő tanulási formát kell választania. CSAK NÉHÄNY SZEMPONTOT EMLÍTETTÜNK itt, de már ezekből kitűnik, hogy az eredményes tanulás több tényezőtől függ, melyeknek többsége a tanuló által Irányítható. Ha a tanuló szem előtt tartja, hogy száméra egyetlen komoly feladat létezik: a rendszeres és kitartó tanulás, akkor bizonyára hasznát veszi e rövid útmutatásnak. Helyes Időbeosztás mellett feltétlenül jut idő sportra és szórakozásra is. Ha kellő önbizalommal látunk a munkához, az új iskolaév nemcsak új feladatokat állit elénk, hanem meghozza a jó eredményeket ls. Dr. SZABÖ IVÄN pszichológus Rechtor maga marad a mogyoróbokor alatt. Fáradtan, kimerülten fekszik. Ebben a pillanatban fegyverropogás csattan fel. Rechtor futólépésben Igyekszik Restnio sátrához. Ml történt? — Rajtunkütöttek, lőni kezdtek ránk, védekezni kellett — hadarja az összekötő. Nincs idő tovább az otthonra, az asszonyra, Morous feleségére gondolni. Az ellenség felfedezte őket. Egyelőre visszahúzódott. Azonban nyomban támadni fog, amint erősítést kap. Ez pedig — harcot jelent ... — Hívjátok Ide a butiglieral Mariót — mondja mosolyogva Resinio. — Elvtársak — kezdi Francesco, — miután Mario megérkezett, — itteni tartózkodásunkat, mint tudjátok, a lehető legtovább el kellett volna titkolnunk. De ha már tudnak rólunk, nem várunk. Butiglieral őrségük veszedelmes lehetne számunkra. Mario, állíts össze egy rohamosztagot, számold fel az ellenséges őrséget Butigllerában! — Mario, te vezettél el bennünket a partizánokhoz, most engem is vigyél magaddal! — állja el Mario útját Rechto?. Háta mögött már ott áll Morous is. — Engem is vigyél magaddal! — Aztán Zolik jelentkezik. — Ügy ismerem Butigllerát, akár a tenyeremet, oda jártam hozzátok borért! — De jó Zolíknakl Nem ismeri Morous felesége halálának okát. Butigliera szélén körülvesznek egy emeletes épületet. Az épület azonban üres. Valaki figyelmeztette az őrséget. — Rechtor, menjetek vtssza a táborba, mi otthon alszunk, reggel majd megfövünk — egyezik bele Mario a butiglieral elvtársak kívánságába. A táborban hajnal tájt Gavruska lelkesedve mondja: — Micsoda húga van Martónak. Akár a nyíló rózsa! — Ismerjük Klárát, ismertük, Gavruska! — bólogatnak a többiek és álmodozva mosolyognak. Érdemes még szundítani egyet. Egyikük, másikuk leheveredik, de ebben a pillanatban vad lövöldözés zaja csattan fel Butiglierában. — Te és te, Osvaldo, Walter, Rtcct, Gavruska, Zolik, Vlagyimir — utánam! — vezényel Francesco Resinio. Rohannak Butigliera felé. A butiglierai partizánok már harcban állnak az ellenséggel. Mario vezeti őket. Behatolnak a faluba. A két partizánosztag egyesül. A feketeingesek a templomtér felé vonulnak vissza. A nyomukban vannak. De a főútra kiérve már csak a fasisztákat elszállító, rohanó gépkocsikat látják. Utánuk küldenek egykét sorozatot... — Magukkal hurcolták Polo Spinazzolát, tudniok kellett, hogy sebesülten fekszik otthon. És nálatok is jártak, Mario! — tördeli kezét az egyik falubeli. Marioék már útban voltak a táborba, csak a lövöldözés zajára térnek vissza a faluba ... Marioék konyhájában rémületes kép fogadja őket. Az öregek szobordermedten, falfehéren állnak. Klára a földön fekszik. Mellét, hasát géppisztolysorozat érte. Mario letérdel a húga mellé, keze reszket, mint a nyárfalevél. Óvatosan megérinti Klára szemét. Dermedten állnak, sapkájukat gyűrögetik. Aztán letérdelnek. Ricci imádkozik. Majd megszorítják a szülők kezét, elbúcsúznak. — örséget állítunk a falu körül. — Csak Ricci és még egy butiglierai marad Marióval a házban. A ház feletti kertben ülnek, rágyújtanak. Félnek egymás szemébe tekinteni. Végre Walter töri meg a csendet. — Fiúk, ne hívjatok többet Shatterhandnek. Későn érkeztünk... A templom tornyában megszólal a lélekharang. Elindulnak a főút felé, őrségbe ... « • » A hangulat a táborban egyre romlik. A bizonytalanság Idegesíti őket, lépten-nyomon veszekedésre kerül sor. — A fene essen beléd, borotválkozz már meg egyszerl — förmed rá Zolik Kvitre. — Csak nyugalom! Megnövesztem a szakállamat, én leszek a Mikulás! — Aztán — majd megmondtam mit akarsz hozni?! — Véletlenül már majdnem mindegyiketek számára van ajándékom. De odafönt, a hegyekben. Azt htszem, Mikulásra megtnt ott leszünk... Francesco Resinlónak sem tatszik itt a pianurán. Nyugtalankodik. Mi lesz, ha az ellenség tud rólunk?! — Visszamentünk a hegyek közé? — Egyelőre ne — tanácsolja néhány olasz partizán. Egyszer már sikerült bolonddá tartanunk a fasisztákat. Talán másodszor is sikerül. A németek, ukránok, oroszok, lengyelek és a mieink többsége visszakívánkozik a hegyek közé. — Ott nyugodtabbak vagyunk. Ismerjük a vidéket, az embereket, az emberek ts minket. — Ebben is van némi Igazság — Ismeri el Francesco. — Javasolni fogom a törzsnek. (Folytatjuk) ÜJ SZÖ 4 *19B5. szeptember 8.