Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-09 / 250. szám, csütörtök

A csehszlovák párt- és állami küldöttség GORKIJ VÁROSÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) szüntelenül terjed. Szerdán a kora reggeli órákban pakisztáni hajók In­dia keleti partján megtámadták a Gudzsaráti-félszigeten levő indiai támaszpontot. A pakisztáni rádió je­lentése szerint a támaszpontot súlyo­san megrongálták. A támadás főként a radarberendezés ellen Irányult, ugyanis a pakisztániak nézete sze­rint innen irányították a Pakisztán elleni indiai repülőtámadásokat. In­diai jelentések szerint szerdára vir­radó éjszaka pakisztáni repülőgápek két hullámban támadást intéztek a Punjab indiai államban levő Halvari repülőtér ellen. Pakisztáni hivatalos jelentések szerint kedden az esti órákban Pa­kisztáni repülőgépek újból támadást hajtottak végre a srinagári kasmíri repülőtér ellen. Szerdán délelőtt indiai egységek megszállták a Nyugat-Pakisztán déli részében levő Gadra városát. Az in­diai hadsereg képviselője közölte, hogy a várost a Hajdarabád irányá­ban előrenyomuló indiai egysšgek bevették. Következő állomásuk a Gadrától 25 kilométerre levő Hokra­par városa lett. Az indiai egységek előrenyomulásuk folyamán a pakisz­táni területen állítólag nem ütköztek ellenállásba. Delhi hivatalos közlés szerint az indiai egységek újabb támadása' Nyugat-Pakisztán déli körzete ellen megtorló intézkedés azért, mert a pakisztáni erők indiai támaszponto­kat lőttek. A hírügynökségek delhi Jelentése szerint India szerdán második fron­tot nyitott Nyugat-Pakisztánban. A honvédelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy indiai egységek Barmer körzetiben tegnap reggel átlépték a pakisztáni határt, hogy „meggátolják a pakisztániakat Bar­mer elleni támadásukban. Az indiai egységek ezen újabb akciója az In­dia és Pakisztán közötti hadművele­tek további kiterjedését jelenti. Indiai repülőgépek újból bombáz­ták a nyugat-pakisztáni repülőteret és katonai objektumokat, valamint a Sagodha támaszpontot. Pakisztáni Kína tiltakozik az indiai határprovokációk ellen Peking (CTK J — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériuma jegy­zéket küldött az indiai kormány­nak, melyben tiltakozik a kínai ha­tár indiai katonák-által történt meg­sértése ellen. A jegyzék azt követeli, hogy India számolja fel védelmi állásait az indiai—kínai határon és vonja vissza csapatait a határról. Ellenkező esetben India lesz fele­lős az esetleges következményekért. A Jegyzék rámutat arra, hogy az indiai provokációk számának növe­kedése összefüggésben van a kasmí­ri helyzettel. A jegyzék befejezésül hangsúlyoz­za: Kína kénytelen figyelemmel kí­séni az Indiai kormány akcióit, meg kell erősítenie védelmét és növel­ni kell éberségét az indiai—kínai határ mentén. repülőgépek viszont újból ejtőernyő­söket dobtak le Punjabban. A pakisztáni képviselő továbbá közölte, hogy Pakisztán megsemmi­sítette az indiai légierő egyötödét. Kijelentette, hogy Indiának 400 re­pülőgépje van, amelyekből Pakisz­tán a jelenlegi konfliktus folyamán 56-t megsemmisített. Delhiben közölték, hogy 32 pakisz­táni ejtőernyőst parancsnokukkal együtt foglyul ejtettek Punjabban, • ü THANT PAKISZTÁNBA ÉRKE­ZETT U Thant, az ENSZ főtitkára New Yorkból Pakisztánba utazott, hogy az indiai—pakisztáni fegyveres konf­liktus megoldásának lehetőségeiről tárgyaljon. Elutazása előtt • kijelen­tette, mindent megtesz, ami erejéből telik, hogy küldetése sikerrel Jár­jon. Hozzáfűzte azonban, hogy kül­detésének sikere felől „nem táplál Illúziókat". „E kérdés mérhetetlenül bonyolult, és a helyzet rendkívül sú­lyos" •—i mondotta U Thant. Az ENSZ főtitkára Ázsiába vezető útját tegnap reggel Londonban meg­szakította, s ott a kasmíri helyzetről rövid megbeszélést folytatott Ste­ward angol külügyminiszterrel. A délelőtt folyamán tegnap U Thant Londonból Ravalpindibe utazott, ahol csütörtök reggelig marad. AhSt végén Indiába megy, s ott éppúgy, mint Pakisztánban a két ország kö­zötti fegyveres konfliktus békés ren­dezésére fog törekedni. • AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZ­TER FIGYELMEZTETÉSE Dean Rusk amerikai külügyminisz­ter kedden este figyelmeztette In­diát és Pakisztánt, hogy harci ak­cióikat ne fejlesszék nyílt háború­vá. Hailé Szelasszié etiópiai császár kedden este Sasztri indiai minisz­terelnökhöz és Ajub pakisztáni el­nökhöz fordult, hogy tegyenek meg mindent a harcok azonnali beszün­tetéséért. Az Egyesült Államok Indiát és Pa­kisztánt közvetve figyelmeztette, hogy jelentős amerikai gazdasági se­gélyről kell lemondaniuk, ha folytat­ják a harcot. A külügyminisztérium kedden közölte, hogy beszünteti ka­tonai segélynyújtását a két ország­nak. Kijelentette, hogy a két ország amerikai fegyvereket használ a Kas­mírért folyó háborúban. Washingtonnak a segítség megvo­násáról közzétett nyilatkozata mesz­szemenő következményekkel jár az amerikai külpolitikát illetően. Nem valószínű azonban, hogy a konfllk­VI. PÁL PÁPA AZ ENSZ-BE LÁTOGAT Vatikán (CTK) — A vatikáni saj­tóiroda bejelentette, hogy VI. Pál pápa elfogadta az ENSZ főtitkárá­nak meghívását és október 4-én a világszervezetbe látogat. A vatikáni sajtóiroda nem közöl­te, milyen ideig tartózkodik majd a pápa az Egyesült Államokban. Az Osservatore Romano vatikáni lap igazgatój _ak közlése szerint a pá­pa útját három napra tervezték. tus gyors megszüntetését eredmé­nyezi. • NAGY-BRITÁNNIA NEM AVAT­KOZIK BE AZ INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTTI KONFLIKTUSBA Wilson brit miniszterelnök közöl­te a Londonban székelő pakisztáni főbiztossal, hogy Nagy-Britannia nem szándékszik katonailag közbe­lépni az indiai és pakisztáni konflik­tusba, sem a CENTO, sem a SEATO tagjaként. A brit kormány vélemé­nye szerint e katonai tömbök szer­ződéseiben nincs olyan cikkely, amely Pakisztán megsegítésére kö­telezné őt. Wilson miniszterelnök kedden fogadta India, majd pedig Pakisztán főbiztosát, és tolmácsolta nekik a brit kormány kívánságát, hogy tegyenek eleget a Biztonsági Tanács felhívásának, szüntessék be az ellenségeskedést, és működjenek együtt U Thant főtitkárral. • A PÁPA NYILATKOZATA VI. Pál pápa tegnap nyári székhe­lyén tett nyilatkozatában rámutatott, hogy mindent megtett erejéhez mér­ten az India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktus megszüntetése érdekében. A pápa igen súlyosnak minősítette e konfliktust. A pápához közel álló hírmagyarázók vélemé­nye szerint a pápa diplomáciai úton kísérli meg a közvetítést. • ANGOL ÉS FRANCIA LAPVÉLE­MÉNYEK A Times tegnapi számában azzal kapcsolatban, hogy Ajub Khán, pa­kísztáni elnök segítségért fordult a CENTŰ-hoz, megállapítja, hogy „e felhívás Igazi célja kétségtelenül az volt, hogy elnyerje a nyilvános tá­mogatást." Ajub Khán azonban ma­ga is jól tudja — frja a lap —, hogy a CENTO tagállamai közül egyik sem szándékszik beavatkozni India és Pa­kisztán ügyeibe. A Guardian diplomáciai tudósítója rámutat, hogy az indiai—pakisztáni konfliktus kétségessé teszi az egész CENTO paktum jövőjét. A francia lapok szerdán is nagy figyelmet szenteltek a kasmíri konf­liktusnak. Többségük azonban csak részletes tudósításokra szorítkozott, anélkül, hogy állást foglaltak volna az eseményekhez. A Figaro beha­tóan foglalkozik azokkal a törekvé­sekkel, amelyekkel más országok kormányai a konfliktus elsimítására igyekeznek. ORKÁN PUSZTÍTOTT A BAHAMA-SZIGETEKEN Miami (CTK) — Nassau, a Bahama­szigetek fővárosa fölött tegnap a Bet­sy orkán tombolt. Az óránként 215 km­es sebességgel száguldó szélvihar több mint 10 óráig pusztította a várost. A város és 50 000 lakosának sorsáról ed­dig nem érkezett hír, mivel a szigettel teljesen megszakadt az összeköttetés. A miami meteorológiai Intézet jelen­tése szerint a Betsy orkán kedden es­te a Bahama-szigetek felöl Florida fe­lé száguldott. A tengerpart mellett la­kókat felszőlították, hogy hagyják el házaikat, mivel fennáll az a veszély, hogy az alacsonyabban fekvő területe­ket elöntik a háborgó tenger hullámai. Kuba északi partján készültséget ren­deltek el. (Folytatás az 1. oldalról) Novotný elvtárs rögtönzött beszéd­ben mondott köszönetet az egybe­gyűlt lakosoknak a szívélyes fogad­tatásért. „Csehszlovákia népét — mondotta — bensőséges kapcsolat fűzi a szovjet néphez. Barátságunk régi keletű, és tovább szilárdult a Nagy Honvédő Háború idején, ami­kor a szovjet nép meghozta népünk szabadságát. 1945 óta, amikor a szocializmus útjára léptünk, a Szov­jetunió mellettünk állt és áldozat­készen segített bennünket. Jól tud­ják, hogy ma ls szilárd eszmei egy­ség fűz egybe bennünket." Novotný elvtárs ezután megkér­dezte, hogy az összegyűltek közül járt-e már valaki Csehszlovákiában. A tömegből többen kiáltották: „Igen, tavaly egy egész csoport Járt ott. Ismét elmegyünk önökhöz. Önök is eljönnek még hozzánk." „Hogyan érezték magukat ná­lunk?" — kérdezte továbbá Novotný elvtárs. „Ogy, mint otthon" —. kiáltozták az emberek. „Látják, mi éppen így érezzük magunkat Itt. Még egyszer köszö­nöm a meleg fogadást, a viszont­látásra!" Nagy tömeg várta Ismét a cseh­szlovák küldöttség tagjait a szállo­da előtt, amikor a vendégek gépko­csikra ültek. A város utcáit sűrű so­rokban szegélyezték Gorkij lakosai, hogy üdvözöljék a vendégeket. A vendégek ezután az Oka magas partjáról gyönyörködtek a gorkiji terület metropolisának panorámájá­ban. Ezután M. V. Podgornij, L. F. Iljicsov, J. I. Gromon és Cservonyen­ko elvtársak, valamint a város kép­viselőinek kíséretében megtekintet­ték a XVI. század elején épült vá­rat. A küldöttség tagjai ellátogattak abba a házba, ahol Maxim Gorkij töltötte gyermekkorát. Ebéd után a város tisztviselői, a csehszlovák párt- és állami küldöttségnek meg­mutatták a város legnagyobb üze­mét >=! a gorkiji gépkocsigyárat. A Német Békeszövetség csupán kis szervezet az NSZK-ban, a német városok ut­cáin szervezett tüntetései azonban seglte nek felrázni a nyugatnémet közvéle­ményt. A képünkön látható düsseldorfi tüntetők gázálarcban tiltakoznak a há­borús előkészületeket szolgáló, legutóbb megszavazott törvények ellen. (CTK — felvételei)' A Szovjetunió felajánlotta közvetítését Indiának és Pakisztánnak A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a szovjet kot mány felhívta Indiát — amelynek el nem kötelezettségi politikáfa szé­les körű nemzetközi elismerést szerzett — és Pakisztánt, hogy haladék talanul szüntessék be a hadműveleteket és vonják vtssza csapataikat az 1949 -es egyezményben megállapított tűzszüneti vonal mögé. A szovjet kormány kifelentette, hogy mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóin­dulatú közreműködésére, ha szükségesnek tartja. Mint a szovjet sajtó kijelentette, nemrégiben a két szomszédus állam — India és Pakisztán — között fegyveres konfliktus támadt Kasmír körzetében. A feszttllség nemcsak nem enyhül, ha­nem a legutóbbi körülmények szerint a hadműveletek egyre átfogább méreteket öltenek és túllépték Kasmír határait. Az 1949-ben megkötött indiai—pakisz­táni egyezményben megállapított kas­míri tíízsziineti vonalat gyakorlatilag több helyen megsértették. Mindkét léi nagy létszámú katonai egységeket, tan­kokat és légierőket vetett be a had­műveletekbe. Mint a külföldi távirati irodák jelen­tik, a pakisztáni csapatok több tlz ki­lométernyíre behatoltak indiai terület­re. Ugyanakkor, mint a Reuter-iroda szeptember fi-án közölte. Csavan indiai hadügyminiszter a parlamentben be­jelentette, hogy „az indiai csapatok Lahore közelében átlépték az államha­tárt. Az indiai légierő egységei harci re­püléseket hajtanak végre Nyugat-Pa­kisztán körzetében, és az indiai mi­niszterelnök, hírügynökségi jelentések szerint, úgy jellemezte a kasmíri hely­zetet, mint „igazi háborút India és Pakisztán között". Ajub Khan pakisztá­ni elnök szeptember 6-án a rádióban azt mondotta, hogy Pakisztán „hadiál­lapotban van"... „az országban rend­kívüli állapotot vezettek be". Napról napra emelkedik az áldozatok száma. Nemcsak katonák halnak meg, hanem békés polgárok is. Ilyen súlyos hely­zet alakult ki Ázsiának ebben a térsé­gében! Nem kétséges, hagy a fegyveres konfliktus Kasmír körzetében nem vál­hat javára egyik félnek sem. Nem nyerhet ezen sem India, sem Pakisz­tán. Az események jelenlegi menete ebben a térségben csak azoknak a kül­ső erőknek kedvez, amelyek szembe akarják állítani egymással a gyarmati iga alól felszabadult államokat. Ezek az erők a múltban is nem egy ízben próbálták meg felhasználni a kasmíri kérdést arra, liogy megakadályozzák a júszomszédi visznny kialakulását India és Pakisztán között, megpróbálták egymás ellen uszítani őket. Kétségte­len, hugy ezek az erők saját céljaik érdekében ma is vérontás kiterjesztése felé taszítják Indlát és Pakisztánt. A két nagy ázsiai állam, India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktus még jobban kiélezi az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója miatt amúgy is feszült dél- és délkelet-ázsiai hely­zetet. India és Pakisztán katonai konflik­tusa súlyos aggodalmat kelt a Szovjet­unióban. amelynek mindig fontos volt a béke fenntartása. Ezt az aggodalmat még csak fokozza, hogy a konfliktus a Szov|elunió határaihoz közvetlenül közel eső térségben robbant ki. A Szovjetunió síkraszállt és síkra­száll azért, hogy a szuverén államok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján, békés eszközökkel uldják meg. A szovjet emberek, ismerve az indiai­pakisztáni konfliktus révén kialakult helyzet teljes bonyolultságát, úgy vé­lik, van lehetőség arra, hogy békés úton oldják ineg az India és Pakisztán közötti vitás kérdéseket, amennyiben mindkét ország államférfiai realitást tanúsítanak, felmérik és megértik a fegyveres konfliktus esetleges elmé­lyülésével járó súlyos következménye­ket. A Szovjetunió elvárja, hogy India és Pakisztán az ENSZ-alapokmány és a bandungi elvek szellemében béketár­gyalásokat kezd A szovjet kormány ki­jelenti, hogy mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú együttműködésé­re — vagy ahogy mondani szokás, jö­szolgálataíra —, amennyiben ezt a le­lek hasznosnak tartják. Az India és Pakisztán között kirob­bant konfliktus rendezése halaszthatat­lan ügy. Ez a felismerés tükröződik a többi között a Biztonsági Tanácsnak a szeptember 4-i és 6-1 üléseken egy­hangúlag hozott határozataiban. A két fél higgadtsága és Jóindulata kétségkívül elhárítja, hogy az esemé­nyek veszélyes útra terelődjenek, és lehetővé teheti a konfliktus békés ren­rátaira. A szovjet kormány is reméli, hogy India és Pakisztán vezetői hall­gatnak az indiai és pakisztáni nép ba­rátaira. A szovjet kormány is reméli, hogy az indiai és a pakisztáni állam­férfiak bölcsen fogják felmérni és ér­tékelni a helyzetet, s a két szomszéd­állam között helyreáll a béke — hang­zik a TASZSZ nyilatkozata. Egyre súlyosabb harcok A Francia Kommunista Párt a baloldal összefogásáért Párizs (CTK) — Waldeck Rochet a Francia Kommunista Párt nevé­ben levelet küldött több demokrati­kus pártnak és szervezetnek, így a Francia Szocialista Pártnak, az Egyesült Szocialista Pártnak, a Ra­dikális Pártnak és a szakszerveze­teknek, melyben tekintettel a köze­ledő elnökválasztások alkalmára a pártok közös fellépését Javasolja. A Francia Kommunista Párt a de­mokratikus egység kormányának megalakítását javasolja. Ez a kor­mány a szilárd többségre támasz­kodna, mely a demokratikus pártok Godoy elnök találkozott Caamano ezredessel Santo Domingo (CTK) — Hector Garcia Godoy, dominikai Ideiglenes elnök tegnap látogatást tett az al­kotmányos erők övezetében, ahol ta­lálkozott Caamano ezredessel. A rögtönzött népgyűlésen Godoy ígé­retet tett, hogy betartják az alkot­mányos jótállásokat. Caamano ezre­des panaszt emelt az elnöknél Wes­sin y Wessin tábornok katonai egy­ségei ellen, melyek az utóbbi idők­ben több személyt tartóztattak le, akik rokonszenveznek az áprilisi népfelkelés céljaival. A dominikai elnök ígéretet tett Caamano ezredesnek, hogy biztosít­ja az erőszakosságok beszüntetését és a foglyok szabadon bocsátását. közös programjáról kötött megálla­podás alapján jönne létre. A közös program a személyi hatalom rend­szerét törvényesítő alkotmányos in­tézkedések hatálytalanítását, az új nemzetgyűlés megválasztását, a dol­gozók az ország gazdasági és poli­tikai életében való részvétele fel­tételeinek biztosítását, a közigazga­tási tanácsak jogerejének kibővíté­sét, a gazdasági fejlesztési terv ki­dolgozását, a nagy monopóliumok államosítását, a demokratikus Irá­nyítás bevezetését, valamennyi is­kola államosítását, a francia mező­gazdasági dolgozók anyagi támoga­tásának biztosítását tartalmazná. A levél befejezésül békeszerető politikát javasol, mely céljául tűzi ki az általános leszerelést, Az angol szakszervezeti kongresszus a katonai kiadások ellen Brighton (CTK J — 'Az angol szak­szervezeti kongresszus egyhangúlag határozatot fogadott el, mely bírálja a túl magas katonai kiadásokat. Edwards képviselő, a vegyipari alkalmazottak szakszervezetének titkára rámutatott arra, hogy Nagy­Britannia hatalmas összegeket for­dítja már amúgy is széteső biroda­lom védelmére, a lakossággal szem­ben álló hűbéri urak megvédésére és nagy összegeket költ az egé­szen szükségtelen nagylétszámú gyarmati hadseregre. 1965. szeptember 6. * (JJ SZÖ 9

Next

/
Thumbnails
Contents