Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-04 / 245. szám, szombat

A lakosság számának" növekedését, £ V | Illetve csökkenését a gazdasági és UADMlKlŕ*PIT egőszségügyi viszonyok szabályozták. riMrcr'llINl.VJI a 2 utóbbira a műit században nagy befolyással volt a rakoncátlan Ipoly. Gyakori kiöntései miatt évről évre nőtt árterülete, ami melegágya lett a bacilusoknak. A város a folyó szintjé­nél alig valamivel magasabbra épült, s igy az idővel nedvessé vőló lakások ezen a téren csak súlyosbították a helyzetet. Malária, tífusz, TBC szedte áldozatait a la­kosság soraiból. 1710-ben a kolera minden második em­ber életét kioltotta. Négy évtizeddel a járvány után, az akkor jobbágyvá­ros Ságnak még csak 400 lakosa volt, annyi, mint 1626­ban. A kolera még kétszer ütötte fel a fejét, ami to­vábbi 519 ember halálát jelentette. A város azonban mégis rohamosan fejlődött. 1837-ben, főleg bevándorlás révén 1396, majd 84 évvel később már 4698 lakosa volt. Nem befolyősolta ezt számottevően a magas halálozási szám se, amely évente 100 és 150 között mozgott. Az utóbbi években ez a szőm csak 33—37. Az Ipoly őllandó probléma. Az idén négyszer öntött ki. Szabályozásának gondolata már az 1838-as árvíz utón felvetődött, amikor a vlz a jelenlegi főteret is veszélyeztette. Azonban a szabőlyozás ma is csak terv, megvalósítására talán 1968-ban kerül sor. Érdekes jelenség a természetes szaporulat aránya. A múlt században az évi átlag 4, a szádad elején alig 3, az ötvenes években 66, tavaly pedig 35 volt. 1929 óta állandóan hullômzlk a lakossőg száma. A harmincas években a gazdasági válság, a munkanél­küliség volt az, ami költözködésre kényszerltette az embereket, később a háború követelt nagyszámú áldoza­tot a polgárok közül. 1945-ben a. városnak kevesebb la­kosa volt, mint 1921-ben. A háború után meggyorsult a fejlődés, a lakosság száma újra emelkedett. Ebben kisebb megtorpanás csak 1960-ban következett be. A járási székhely megszűnése után néhány száz ember elköltözött. Ipolyság ma 5250 személy tartózkodősl helye. A következő években a tervek szerint üzemel bővül­nek, ipara gyarapodik. Mindez előnyösen befolyásolja a lakosság számőnak további növekedését, A város a kanyargó Ipoly mindkét portján, több keresztvölgy SÍZ­" "etorkolásánál terül el. Bár történelmi emlékekben nem bővel­kedik, mégis a századoknak számos történelmet formáló eseménye ne­véhez fűződik. Először IV. Béla 1237-ben kelt oklevele emlfti. Lakói, a nagy szegénységben élő jobbágy-nemzedékek megsínylették a tatár­járást, házaik romjaiból a török őrtornyokat épített. 1848-ban a vármegye börtönében sínylődött Janko Kráľ szlovák köl­tő, mert a szabadság gondolatának magvát hintette a földhözragadt, nyomorgó nép lelkébe. 1919-ben egy hónapig munkástanács állt a város élén. Az ezt követő években, de főleg a gazdasági válság idején a mun­kásmozgalom is megerősödik. A háború után a város nehezen tér ma­gához, 1948 februárja azonban meghozza a nyugalmat és a biztonsá­got. Mérföldes léptekkel megindul a fejlődés. Felépülnek az új üzemek és a modern lakóházak, megalakul a ma már milliomos szövetkezet. A VAROST SZOLGÁLJA A város szülötte, dr. Ba­ráti Béla, a fáradhatatlan körzeti orvos már 31 éve gyógyítja az Ipolyságiakat. Betegei bizalommal for­dulnak hozző, a lakosság szereti. Igaz, ezt a bizal­mat és megbecsülést ki is érdemelte. Orvosi tevékenységét a helyi kórházban kezdte. Néhány év múlva már kör­zeti orvos. Körzetébe tar­toztak a betegsegélyző tagjai is. Mint a betegse­gélyző orvosa lelkiismeretesen őrködött a nincstelenek egészségén. Szaktanácsain kívül mindig volt buzdító szava a beteg munkáshoz, vagy a gyermekéért aggódó munkásfeleséghez. A felszabadulős után — 1945 januárjában —, amikor a várostól néhány kilométerre még dörögtek az ágyúk, az elsők között volt, akik megkezdték az város építését. Helyiség hiányában saját otthonát rendezte be ideigle­nes kórháznak, hogy gyógyíthassa a beteg és a front alatt megsebesült polgárokat. Azóta húsz év telt el. Hajának színe ezüstössé vált, fiatalos munkakedve, segíteni akarösa azonban a régi. Körzetébe jelenleg közel ötezer ember tartozik. Ren­delőjének előcsarnokában mindig sok a várakozó. Van olyan nap, hogy nyolcvan beteget ls megvizsgál, ezen­kívül beteglátogatást végez és előadásokat tart. Odaadó munkáját a városi nemzeti bizottság ls érté­kelte. A felszabadulás 20. évfordulója alkalmából a vá­rosépítés terén végzett munkájáért oklevelet kapott. íme egy ember a sok közül, akinek élete összeforrott a fejlődő város életével, KÉTNYELVŰSÉG A járási párt­bizottság elnöksé­gének 1964. de­cember 24-1 határozata alapján a járási nem­zeti bizottság tanácsa ez év március 19-én ho­zott döntést, hogy a Jednota, a RAJ, a Zelenina és a ZDROJ kereskedelmi vállalatok a magyar­lakta vidéken — tehát Ipolyságon is — bizto­sítják a kétnyelvű cégtáblákat. A ZELENINA június 30-ig, a megszabott ha­táridőre teljesítette ezt a feladatot. A ZDROJ határozatban megállapított határideje 1965. jú­lius 30. Sajnos, a határozat teljesítése ez eset­ben csak a város belső területén történt meg. Szemfényvesztés? Az illetékesek talán úgy gondolták, hogy a külső részek nincsenek szem előtt? Különben sem csodálkozunk az ilyen meg­oldáson. Hisz az a szerv, amely a kétnyelvű cégtáblákról határozatot hozott, pont magá­ról feledkezett meg. Különben nehéz lenne megmagyarázni, miért van csak egynyelvű fel­irat a városházán? Ezek után talán erre is kapunk érdemleges választ... ? — új iskolaépület. Az HIÁNYZIK: iskolában váltakozva ta­nítanak; — városi fürdő, az 1430 lakásból csak 419­ben van fürdőszoba; • — strandfürdő, melynek építése csak az Ipoly szabályozása utón oldható meg; — városi vízvezeték. Sok kút vize szennye­zett és szárazság idején a város vízhiánnyal küzd, annak ellenére, hogy egyes kutak mély­sége 50 méter; — korszerűen berendezett és felszerelt szé­lesvásznú mozi; — megfelelő közvilágítás. A mostani átépí­tését remélhetőleg már az idén megkezdik. --a,. 1. J' Tervek - távlatok - tények Beszélgetés Szögel Istvánnal, a városi nemzeti bizottság elnökével Ipolyság a területt átszervezés előtt Járási székhely volt. 1960 óta Léva a megnagyobbodott Járás központja. Akkoriban — talán érthetően — sok volt az aggály, hogy az úl Járásban maid periférikusán kezelik a várost, és a lehetőségek javát „lefölözi" a szomszédos Léva. Első kérdésünk tehát ezt a so­kat vitatott problémát érinti. 11 EZER KÖTET A város kulturális életé­ben jelentős szerep jut a Városi Népkönyvtárnak. Olvasói 11 ezer kötet kö­zött válogathatnak. Megta­lálják a könyvújdonságokat, folyóiratokat, szaklapokat és újságokat. Tavaly 600, az idén eddig 447 kötettel gyarapodott a könyvállo­mány. Az Ipolyságiak sokat olvasnak. A lakosság 17 százaléka könyvtári tag. Az elmúlt évben egy lakosra átlag 4, egy tagra pedig 23 kiköl­csönzött könyv Jutott. Az legldőseb olvasó 76, a legfiatalabb 7 éves. Áz előbbi a klasszikusok híve, a kis olvasó a mesekönyvek között érzi magôt a legjobban. A Vőrosi Népkönyvtár író-olvasó találkozói látogatottak, melyeken számos csehszlovákiai magyar író is részt vett, pl. Tóth Tibor, Szabó Béla, Egri Viktor, Gyurcsó István, Csontos Vil­mos, Duba Gyula, Lovlcsek Béla, Ozsvald Ár­pád és Bábi Tibor. • Szeretnénk megnyugtatni ol­vasóinkat, hogy területi át­szervezés következtében a város nem került hátrányos helyzetbe. — Minden összehasonlítás sántít. Természetesen, a járási székhely lehetőségei nagyob­bak. Bennünket viszont az ér­dekel, mit kapott és mit kap városunk. Kezdjük mindjárt az Idei évvel: A tervek szerint' 9000 m 2 utca kerül javításra, ezenkívül az Ipoly utca ls még ez évben új burkolatot kap, kö­zel fél milliós költséggel. • A város lakói kétségbe von-. Iák ezt a határidőt... — Kötelező Ígéretet kaptunk az útépítő vállalattól. Egyedül rajtuk múlik. • További tervek? — Az idén kell felépülnie — 700 ezer koronás beruházással — az autószerviznek. Városunk ősszel félmilliós költséggel új világítást kap. 1973-ig 450 la­kás, óvoda, bölcsőde és élel­miszerüzlet épül. Még ebben az ötéves tervben fel kell építe­ni az új gazdasági iskolát in­ternátussal. 1968-ban kell meg­kezdeni az új vízvezeték építé­sét. Kiváló forrásvizet kapunk, Éppen idejel • Munkalehetőség? — Szerény, de lassan javul. A Pleta (textilüzem) a régi lak­tanya épületeiben kapott elhe­lyezést. Az év végére alkalma­zottainak száma 120—-150-re emelkedik. A termelési prog­ram további bővítésével a kö­vetkező években 800—1000 sze­mély alkalmazására számítunk. A tervek szerint a Strojstav (gépjavító vállalat) alkalmazot­tainak száma 1970-ig megkét-. szereződik. • Közszolgáltatások? — Az üzlethálózat Jelenleg nem kielégítő. A város északi részén ugyan tervezünk egy űj élelmiszerüzletet, de a Homok problémája megoldatlan. — Probléma az apró javítá­sok. A TV-javító például nem teljesíti a tervét, de az ember házhoz hiába várja a szerelőt. • Miért? — A díjszabás... Háznál ugyanaz, mint a műhelyben, pe­dig a kettő közt lényeges a kü­lönbség: út, felszerelés, óra­bér. Hasonló a helyzet a kisebb épület javításoknál. A Javítók csak akkor mennek kl, amlr kor a kár már elért egy bizo­nyos összegei, mert csak így mutathatnak ki megfelelő ter­melékenységet. Egyszerűen neon érdekük. • A vállalat érdeke tehát nincs teljes összhangban a társa­dalom érdekeivel? — Igy is mondhatnánk. Örülnénk, ha ezeket a problémákat országos méretben is megoldanák. Meggyőződésünk, hogy Igy Ipolyságon ls keve-. sebb lenne a panasz. • Kevesen tudják, hogy a Gouda nevű sajtot az Ipolysági tsjUzem gyártja. • A péküzem a múltban csak a város kenyér­szükségletét látta al. Ma 15 köiségbe szállítja termékeit. A korszerűsített, de siük helyiségek­ben elholyezett üzem kemencéiből naponta kiizel 3000 ízletes kenyér és ÍZ ezer péksütemény ke­rül kl. • A város lakói Jobban szeretik a sört, mint a tejet. Az előbbiből átlag 70 ezer, a tejből pedig 48 ezer litert íogyasztanak havonta. A nyári időszak­ban jóval nagyobb mennyiség is elfogy — sörből. • Három óvodát 140 gyermek látogat. Az fivodák étkezdéiben több mint 100 gyermek étkeztetéséről gondoskodnak. Tavaly közel 30 ezer ebédet, ugyan­annyi tízórait és uzsonnát szolgáltak tel. • A város iskoláiban a felszabadulás előtt 33 tanteremben alig 900 diák tanult. Ma 80 tante­remben 116 pedagógus kétezer diákot oktat. • A postások 1381 napilapot kézbesítenek ai elő­fizetőknek. Ax elárusítóhelyeken 370 fogy el. A na­pilapokon kívül 225 féle beltSldl hetilap, folyóirat és szaklap 4100 példányúimban jut el a város olvasóközönsége elé. • A két gimnáziumban fennállása óta több mint 1600 diák érzettséglzett. • 1945 óta az állami lakásépítés keretében 113 lakásegység épült, egyéneknek pedig 130 építkezé­si engedélyt adtak. • 1960 őta évente átlag 35 házasságot kötne!.' A statisztika azt mutatja, hogy a város fiataljai többnyire más városokból, községekből választa­nak élettársat. A 35 párból csak 12 pár „benn­szülött", a többinél vagy a menyasszony, vagy a vőlegény nem Ipolysági. • Az elműlt öt áv alatt a televíziókészülékek száma 600-zal növekedett. Ma 843 TV-tulajdonos élvezheti a bratislavai, valamint a budapesti IV­adóállomáiok műsorát. • 1962-ben 135 esetben hozott határozatot a VNB közrendészeti bizottsága. A legtöbb feljelentés a rossz-szomszédi viszonybői és pletykából eredt. 1963-ban 71, tavaly 75, s az Idén eddig csak 19 esetben kellett Igazságot tenni a perlekedő felek között. • A 239 férőhelyes mozi 1938-ban érto el a „néző­csúcsot" 206 filmet 89 ezer ember tekintett' meg. Azóta évről évre csökkent • nézők száma. Tavaly 214 filmet alig 36 ezer embernek vetítettek. • Az alső vonat 1886. szeptember 23-án Párkány felől futott be Ipolyságra. A város lakossága ép­pen olyan ünnepélyességgel fogadta, mint 78 év­vel később — 1964. május 31-én — az első gyors­vonatot, amely ma a Zvolen—Ipolyság—Párkány szakaszon közlekedik. • özvegyi, szociális él rokkantsági nyugdijat 113 egyénnek folyósítanak évi 4 él fél millió korona összegben. • Iró-olvasótalálkozót már a múltban ls tartot­tak Ipolyságon. 1931 decemberében Egri Viktort, majd 1933 januárjában Móricz Zsigmondot látta vendégül a város. • A Lakásépite Szövetkezet 1980-ban 27 taggal alakult. Számuk azóta már 82-re növekedett. Né­hány hét mfllva újabb 18 család jut központi fű­téici modern lakáshoz. További 83 szövetkezeti tag türelmetlenül várja lakása építésének befejezését. • Az EFSZ 1952 őszén 74 taggal alakult. Ma 186 szövetkezeti dolgozó 572 hektáron gazdálkodik. A munkaegység 25 korona. • Egy hónapja helyezték Üzembe az 500 állomá­sos telefonközpontot. ValAizínfi, hogy rövid Időn belül 300-ról 500-ra emelkedik a telefon-tulajdono­sok száma. A magyar tan­ISKOLÁK - nyelvű általános ClVCDElr műveltséget nyújtó 3ll\Cl\tlv középiskola kultu­rális tevékenysége igen sokoldalú. Két tánccsoport, 101 tagú énekkar, két zenekar és különféle körök mű­ködnek az iskola mellett. Irodalmi színpadjuk, amely József Attila Irodalmi Színpad néven is­mert, 1963 őszén alakult meg. Ma húsz állandó, tehetséges tagja van. Vezetője Vass Ottó, a Jó­kai-emlékérem ezüst fokozatának tulajdonosa. Ebben a tanévben két bemutatót tartanak. A novemberi bemutató bevételét az árvízkáro­sultak számlájára utalják át. Fennállásának 10. évfordulóját Ünnepelte az Idén a szlovák tannyelvű középiskola „Ipel" énekkara. Megalapítója és karmestere — Zbo­rovian František — vezetésével számos sikert ért el. Szerepelt az ország különböző vőrosai­ban és külföldön is. Az alkotóverseny országos döntőjében négyszer Jutott be, s háromszor az előkelő második helyen végzett. Kiváló ered­ményeiért a Jilemnický-emlékéremmel tünte­ték ki. A mezőgazdasági középiskola színjátszó és tônccsoportját nemcsak az ipolysőgiak, de a környékbeli falvak lakói is jól ismerik. A szín­játszó csoport hat évvel ezelőtt alakult, az idén hat községben adta elő Kisfaludy „Kérők" cí­mű színművét, amelyet Gál Gabriella tanított be. A 32-tagú tánccsoport Zselízen a Csemadok­napon aratott sikert. A téli hónapokra a tán­cosok és a színjátszók közös fellépést tervez­nek. Tartalmas esztrádműsoral lepik meg kö­a főtéren épült A VÁROS kö zP° nt l a f ű A tése s m .Mi/r autóbusz-vőróter­BUSZKE: mére. Hozzá ha­sonlót messze kör­nyéken sem találni. Az épület emeleti része a bejáró diákok birodalma. A földszinten van az utazóközönség váróterme, a büfé, a borbély­üzlet és az iroda; ® a Šahanka nevű modern ruházati áruház­ra, ahol három elárusítónő havonta 18 ezer vevőt szolgál ki. Az elmúlt évben az áruház­nak 12 milliós forgalma volt; G a parkosított és rendezett főterükre, ahol kora tavasztól késő őszig tarka virágok pom­páznak, pázsit és számos díszfa zöldell; Q áruval tömött önkiszolgáló boltjaira, amelynek polcain 350 fajta áru található; © a társadalmi munkával épült szabadtéri színpadra; ® a gyermekparkra, ahol nemcsak a kicsi­nyek találnak szórakozást, de a felnőttek is szívesen elüldögélnek; O a társadalmi munkőval épülő stadionra, amelynek gyepszőnyege vetekszik a fővárosi pályákéval. A pálya szépségével azonban nincs összhangban a játékosok teljesítménye. Az ifik egy évi szereplés után a tavaszi idény befeje­zésével búcsút vettek a divíziótól, a nagy csa­patot pedig csak a versenyek átszervezése mentette meg a kieséstől. Erre az Ipolyságiak már nem büszkék ... A VÁROS NEM BÜSZKE: a tisztátlan utcők­ra. Mintha a város lakói nem tudnák a szemétládők kül­detését; egyes fiatalokra, akik azon mérik le erejüket, hogy kl meny­nyire tudja meghajlítani a gyalogjárók bizton­ságát szolgáló járdaszéli korlátokat. Pedig ere­jüket másképpen is érvényesíthetnék ... ® Az Ipoly halállománya bőséges. A halászok szövetsége engedményes áron pionírjegyeket ad kl, gondolván, hogy a halászat egyben ter­mészetvédelem ls, és ebben a pionírok valóban úttörők. A valóság azonban pont az ellenkező­je: Az apró halakat — az engedélyezett nagy­ságon alul — éppen a fiatalok fogdossák ki, ami veszélyezteti a jövö évek halállományát. Az oldalt írta és összeállította: MORVAY IMRE - ZSILKA LÁSZLÓ 1883. szept < mber 4. * ÜJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents