Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-03 / 244. szám, péntek

A FASIZMUS AZ EMBERISÉG LEGNAGYOBB ELLENSÉGE CÉL ÉS ESZKÖZ Ä Prágában megrendezett ,,'Á fasizmus az emberiség legnagyobb ellensége"' című kiállítás, melyet július végén nyitottak meg, és amely három hónapig tart, két célt követ. Az egyik: a múltra emlékeztetni, a fiatal generációval azt megismertetni, a másik: figyelmeztetni a világot — a háborús bűnösök itt élnek közöttünk, a Német Szövetségi Köztársaságban szervezkednek, hogy újabb háborút szítsanak. A Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Múzeum, a Klement Gottwald — valamint a Lenin Múzeum összegyűjtötte az ezzel kapcsolatos régi és új dokumentációs anyagot, felsorakoztatta mindazokat a vádoló tényeket, amelyek fokozott békeharcra szólítják az emberiséget. A kiállítás a fasizmust mint jelenséget tárgyalja, nem izolálódik csupán Csehszlovákiára. Hiszen mi nem akarunk „csehszlovák békét", mi világbékét akarunk. A kiállításon naponta háromszor a tematikával összefüggő dokumentum- és egész estet betöltő filmeket vetítenek. A mai napig mintegy 70 000 látogató böngészte végig a barbarizmus és szadizmus tanúbizonyságait, jártak itt a népi demokratikus államokon kívül az NSZK-ból, Jugoszláviából, Franciaországból, Olaszországból, Angliából, az Amerikai Egyesült Államokból, Indiából, Brazíliából, Kanadából, Görögországból, az Egyesült Arab Köztársaságból, Svájcból, az afrikai országokból stb. Valamenynyien megrendülve vették tudomásul a tényeket. Igaz, akadtak olyanok is, akik kezdetben kételkedtek a látottakban, végül is az eredeti kéziratok, fényképek, filmek meggvöző ereje szétoszlatott minden kételyt. HOGYAN LETT HITLER HPTLERRÉ? Amikor megjelent a Mein Kampf, sokan nevettek, és Hitlert őrültnek, fantasztának nevezték. Amikor kitört a második világháború, már senki sem nevetett. Gyilkosl — mondták. Karrierje olyan iramban Ívelt felfelé, mint eddig egy politikusé sem. Mi volt ennek a titka? Hitler kenyeret ígért az éhezőknek, állást a munkanélkülieknek, iskolákat az analfabétáknak, — mindezt egy hatalmas Németországban, egy német világban. Tökéletesen ismerte a tömegpszichológiát és a rétorika csínját-bínját. Mindez azonban kevésnek bizonyult volna a háború klrobbantásához, ha a pénztőkések nem támogatták volna örült terveit. A német hadiiparban a világ leghatalmasabb államainak közismert gyárosai milliókat invesztáltak. USA Ford 625 millió dollár USA Dupont 573 millió dollár USA Melón 390 millió dollár Angüa Royal Dutsch Shell 200 millió DM Franciaország Francolor 800 millió Frs Húsz év telt al a háború befejezése óta. A nyugatnémet ravanilsták még mindig reményeket táplálnak. Minden áron fokozni akarják a nemzetközi helyzetben fennálló feszültséget. Amíg ilyen a helyzet, kötelességünk a múltat felidézni, a fasiszta módszereket a nyilvánosság elé tárni, a napvilágra kerülő dokumentumokat közzétenni — amint ezt Novotný elvtárs is mondotta. Innen már csak egy lépés vezetett a koncentrációs táborokig, a kiégett falvakig, Münchenig. A német csizmák dübörgése Európa hátborzongató gyászlndulójává vált. Hitler a világ réme lett, a fasizmus milliók halálát Jelentette. MEGSEMMISÍTJÜK CSEHSZLOVÁKIÁT I — ez volt a Jelszó és egyúttal a háborús tervek első pontja. Már 1933ban felütötte fejét a Henlein mozgalom. Közismertté vált Henlein, Frank, Sebekowský, Karmasin, Pfregner, Streffen, Köller — sokan közülük a mai napig NyugatNémetországban magas pozíciókat töltenek be, az „új világ reménységét" jelentik. Egy feltárt tömegsír Staffen — 1940-ben a germanizációs tervek szerzője, a Frank által vezetett csehellenes intézkedések kezdeményezője, ma a szudétanémet szövetségi gyűlés tagja. Dr. Sebekowský — az SA-brigádführere, ma a Witikobunde vezetőségi tagja. Karmasin — az úgynevezett Szlovák Állam titkára, ma a Witikobunde revansista szervezet vezető titkára, a szudétanémet szövetségi gyűlés tagja. És még sorolhatnánk. Holsbachnak a nürnbergi perről írt jegyzőkönyve szerint: „katonai pozíciónk megszilárdításához feltétlenül szükséges, hogy a háborús tervek első lépése Csehszlovákia és Ausztria megszállása legyen." Hogy ez a mondat nemcsak terv maradt, azt a Frelkorps egységek feljegyzései tanúsítják. A müncheni árulás Csehszlovákia kiszolgáltatottságát jelentette. Szörnyű tanújele ennek a fiatal lány hátán kivágott horogkereszt. A megszállás első napjaiban z ún. „Gitter" akció keretében 2—3 nap alatt 800 kommunistát tartóztattak le. Egy március 15-1 kommunista röplap jogosan konstatálja: a németek Csehszlovákiában nemcsak az államot, hanem a nemzetet is likvidálni akarják. Frank nyíltan kijelenti: a cseh nemzet nem érdemel semminemű kíméletet. 1944-ben hat hét leforgása alatt 10 000 személyt tartóztattak le és Ítéltek halálra. Minderről az SS-egységek pontos evidenciát vezettek. Ä legtragikusabb eseményeket az Oswlenczim, Dachau, Buchenwald fogalmak Jelentették. A kínzó eszközök egész sora, az emberbőrbe kötött könyvek, a csontvázak halmaza tanúskodik az elkövetett brutalitás legmegrázóbb formáiról. Szinte programmá vált Frank kijelentése: Mindazokat, akiket nem lehet elnémítani, falhoz kell állítani. A tervek szerint a német határt 1000 kilométerre kell kiszélesíteni kelet felé. NYILVÁNOSSÁG ELŐTT A FEKETE-TÓ TITKA Az egész világ érdeklődéssel figyelte a nemrégiben felfedezett náci dokumentumok feltárását. A vasládákban elhelyezett iratok egy része most került először a nyilvánosság elé. DollEuss meggyilkolásának előzményei és háttere mindeddig ismeretlen volt. Egymás mellett sorakoznak a vastag könyvek, az SS-egységek és a rendőrosztagok naplói, minden oldalon egy-egy gyilkosság. Helmuth Müller pontosan ecseteli, sőt dicsekszik saját embertelenségével. A 322. számú rendőrzászlóalj naplójának 50. oldalán például az áll, hogy 1941. augusztus 2án Szovjetunió belsejében 47 embert lőttek le minden ok nélkül. Hogy tetteik hihetőbbek legyenek, fényképekkel egészítették ki a naplókat. Itt látható az a fénykép Is, amelyen „Az oroszoknak meg kell halniok, hogy mi élhessünk" feliratú táblát mosolygó tisztek veszik körül. GUILLOTINE Amikor az ember végighalad a kiállításon, feje pattanásig televan dátumokkal, nevekkel, agyában felváltva cikáznak a kínzó eszközök, az akasztott emberek, a mezítlábas, didergő zsidógyerekek, a tömegsírok. Mindezt a nyaktiló tetőzi be, amely a híres pankráci börtön kínzó termében állt, és áll ma is, de már mint mementó. 1075 embert fejeztek le rajta, ebből 115 nőt. A Guiliotine-re naponta friss vörös rózsa kerül. Itt vannak üveg alatt a búcsúlevelek, Weis hóhér naplója. Minden látogató megrendülve áll itt pár percig. Hihetetlennek tűnik, hogy a XX. század emberei ilyesmire vetemedhettek. Ä kiállítás európai jelentőségű. Á dokumentumok bizonyítják; nem nyugodhatunk bele, hogy a háborús bűnösök méltó büntetésük elnyerése nélkül éljenek és szervezkedjenek. A fasizmus a második világháború után le volt törve, «-> de amint ezt a további események bizonyítják, még nincs kiirtva gyökerestül ... OZORAI KATALIN HÍREK A CSISZ ELETEBOL A pankráci börtön kínzóter mében álló mementó — a nyaktiló A CSISZ ÉS A KUBAI IFJÚ KOMMUNISTÁK SZÖVETSÉGE közötti megállapodás értelmében 1965. szeptember 21-én 50 csehszlovák fiatal utazik Kubába, ahol hat hónapig fognak dolgozni. A CSISZ-brigád tagjai fiatal esztergályosok, marósok stb. A féléves kubai tartózkodás alatt a brigád tagjai az Oriente körzeti nícarai nikkelkohó számára készítenek pótalkatrészeket. • • • A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MUNKÁSIFJÜSÁGI OSZTÁLYA őszre több rendezvényt tervez. Többek között egy külkereskedelmi vállalat CSISZ-tagjai számára találkozót szervez František Hamouz külkereskedelmi miniszterrel. 1965. szeptember 6-án a kurími gépgyárban értékeli az országos tematikai feladatok megoldásában résztvett fiatalok versenyét. A verseny legjobb résztvevői itt arany-, ezüst- és bronzérmeket kapnak. • » * A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A KÖZPONTI SZAKSZERVEZETI TANÁCCSAL és az Iskola- és Kulturális Ügyi Minisztériummal együtt a dolgozók és az Ifjúság alkotóversenye számára kiadta az 1965—1967 évekre érvényes alapelveket. Az alkotóverseny célja: az ifjúság és a dolgozók érdeklődésének felkeltése a művészet, a tartalmasabb társasági élet iránt. A verseny keretében tekintetbe veszik a gyermekek művészi alkotókészségét — ezért a gyermek-résztvevők munkáit külön bizottság fogja értékelni. (sm) Csekély az érdeklődés? Kevesen jelentkeztek a műszaki főiskolákra ® Már a kilencéves alapiskola utolsó évfolyamában figyelmet kell szentelni a tanulók érdeklődésének irányítására ® Sok a lány az általános középiskolákban 'Az Idén az elmúlt évek gyakorlatától eltérően szervezték a főiskolai felvételeket. A főiskolára jelentkezők kivétel nélkül felvételi vizsgát tettek és csak a vizsga eredménye alapján döntött a bizottság, hogy valóban megfelel-e a jelentkező az igényes egyetemi, vagy főiskolai műszaki tanulmányokra. Természetesen nem lehet ösztönösség dolga, hogy mennyi tanulót veszünk fel az egyes tanszékek és a különböző tanágazatok első évfolyamaiba. A felvételi irányszámokat a szükséglet alapján összeállított terv határozza meg, amely iparunk, mezőgazdaságunk, tanügyünk, egészségügyünk és a további ágazatok várható fejlődéséből indul ki. Az lenne az ideális, ha az egyes tanszakok iránt megnyilvánuló egyéni érdeklődés fedné a társadalmi érdekeket, amelyek őrködnek a népgazdaság és a kultúra egyes ágazatainak arányos fejlődése felett. Ha elemezni akarjuk, miért nagyobb az érdeklődés az egyes ágazatok, például a pedagógia, az orvosképzés és általában az egyetemi szakok iránt, s miért kisebb a műszaki ágazatokban, arra a következtetésre jutunk, hogy ennek gyökerei az általános középiskolákra és a 15 évesek elhelyezésére vezethetők vissza. Nem befolyásolja ezt kedvezően az a tény sem, hogy az általános középiskolákban túlnyomó többségben lányok tanulnak, mlg a fiúk az ipari középiskolákba igyekeznek bejutni. Ha a jövőben a főiskolák tanulói főleg az általános középiskolákból kerülnek ki, ezt az arányt feltétlenül meg kell változtatni a fiúk javára. Csak így biztosíthatók a feltételek ahhoz, hogy ne következzen be olyan helyzet, mint például a libereci gépészeti főiskolán, ahol a tervezett felvételek számát mindössze 39 százalékra, a košicel műszaki főiskolán 35 százalékra, vagy a plzeňi gépészeti és elektrotechnikai főiskolán, ahol csak 41 százalékra teljesítették. Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy a műszaki főiskolákon lányok ne tanuljanak. Ám az élet azt bizonyítja, hogy a lányok az általános középiskolából nem jelentkeznek tömegesen műszaki tanulmányokra, s hogy a fiatal mérnökök döntő többsége férfi. A középiskolákban azonban kevés a fiú. S ezért kevés a fiú a pedagógiai tanszékeken is, minek következtében iskoláinkon néhány éven belül még élesebben megnyilvánul majd a femlnizácló. A fiatalok érdeklődésének célszerű irányítását tehát már a 9-éves alapiskola utolsó osztályában meg kell kezdeni, hiszen a képességek ebben az időpontban már biztonsággal megítélhetők. Az a fontos, hogy a társadalom számára egyetlen egy tehetséges tanuló se vesszen el. A főiskolák első évfolyamába felveendő tanulók reális és tudományosan megindokolt számának elsődleges feltétele a szakképzett munkaerők szükségletének távlati terve, melynek kidolgozását a CSKP Központi Bizottságának 1964. októberi teljes ülése rendelte el. A mai helyzet javulása másodsorban a Jutalmazás területére vonatkozó Intézkedésektől várható. E téren már megtörtént az első lépés, a főiskolát végzett fiatalok kezdő fizetésének rendezésével. A következő szakasz: a szakképesítés és az azon alapuló munkaeredmények megfelelő értékelése egy további időpontban valósitható meg, a népgazdaság eredményeitől függően. Sokat segíthetne, ha az érettségizők alaposabban megismerhetnék az egyes tanszékek munkatartalmát, ha az üzemek és a kerületek ösztöndíjakat írnának ki és ha átmenetileg az Ipari szakközépiskolák valamennyi tehetséges végzett növendékét felvennék a főiskolákra. Dr. Jirf Carny P A V L I K JURU MARKOVICS NAGIBIN REGÉNYE A háború örök visszatérő témaköre a szovjet széppróza Idősebb művelőinek éppúgy, mint a fiatalabb nemzedék tagjainak. A háborús esetnények tragikus sodrában a jellemek élesebben megmutatkoznak, s nincsenek benne eseménytelen hétköznapok, ahogy ezt már négy évtizeddel ezelőtt E. M. Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című első világhíres könyvében megírta, mert az eseménytelen mindennapok ís sorra szülték a hadijelentésekben nem szereplő egyéni tragédiákat. De nemcsak az események bősége, a feljegyzésre méltó hősi tettek, a konfliktusok sokasága teszi, hogy ma, kerek húsz esztendővel a háború befejezése után, nincs szünőben az emlékezés, novellákban és regényekben az írók egyre ontják a háború ezerarcú, véres anyagát. Mi volna ennek a bőséges áradásnak további lényeges oka? Azt hiszem, a fentebb megállapítottak és az időtávlat mellett, amely a lényegest elválasztja a lényegtelentől, az a körülmény, hogy ma az emlékező, a múltba visszatekintő Író ismeretei gazdagodtak és elfogulatlanul, előítéletektől mentesen fejezheti ki mindazt, amit a háborúról gondol, vele kapcsolatban tapasztalt és amit Immár kötöttségek nélkül, az igazságnak megfelelően az olvasó elé tárni akar. Jurij Nagibin Pavlik című regényét is — több mint húsz esztendővel regénye eseményeinek lepergése után — ez a ma mind erősebben megnyilatkozó új szemlélet emeli kl a háborús emlékirodalmak átlagából, és teszi olvasmányossága mellett Időálló, dokumentumerejű alkotássá. A könyv füljegyzete röviden megemlíti, hogy Nagibin huszonkét esztendős volt, amikor 1942-ben a frontra került, és sebesüléséig mint politikai munkás vett részt a háborúban. Ez az életrajzi adat óhatatlanul azt az érzést kelti, hogy a kisregény rokonszenves hőse egy kicsit a szerző maga, az ő harctéri élményei, érzései és gondolatai vetítődnek vissza Pavlik sorsában. A kisregény első lapjain Pavlik csak afféle legényeskedő diákember, bár valami furcsa véletlen házasságba sodorja. Tojáshéj van a fenekén — Így mondjuk az Ilyen csetlő-botló fiatalra, ám Pavlik nem elégszik meg azzal, hogy kitűnő német nyelvtudása révén a német frontújságot, a Soldaten Frontzeitungot szerkeszti a volkovi arcvonalon. Az sem elégíti kl, hogy röplapokat szórhat le egy repülőgépből és zsákmányolt iratokat rendezgethet. Neki ennél jóval több kell — nem puszta hösleskedés az első vonalban, hanem férfias kötelességteljesítés, áldozatvállalás. Pavel, akit fiús kedvessége miatt mindenki csak Pavliknak, Palikának szólít, kemény harcossá, igaz emberré érik és tragikusan elpusztul, egy német golyó „kín és fájdalom nélkül" ronggyá tépi fiatal, húszéves szívét. Megdöbbent és elgondolkoztat ez a tragikus halál, az első pillanatban szinte értelmetlennek tűnik. Csak amikor a bódulatból ocsúdunk, döbbenünk rá, hogy Nagibin ezzel az értelmetlennek tűnő halállal valami nagyot, talán a legnagyobbat akarta kifejezni: ilyen áldozatok kellettek, hogy Európa véráztatta földjén kihajtson a győzelem virága. Ez nem a faji gőgjében vaddá tett, elembertelenedett germán fiatalság halálmániája, az élet beteljesülése a hősi halálban — a vezérért, a nagynémet ábrándokért, hanem a tudatos nemes felismerés, hogy az élet csak a halál árán menthető meg. Pavlik fölé halálában — az egész látható horizontot eltakarva — odahajol anyja fiatal, szép, diadalmas arca. „Mindent értek, fiacskám .. még annyi ideje volt Pavliknak, hogy ezt elolvashassa erről az arcról. De nem csupán a regény végén cseng fel ilyen tisztán Nagibin lírája. Lírai az egész mű hangvétele, teljesen tradicionális elbeszélő készség, s az a mód, ahogy kibontja előttünk fiatal hőse jellemét, emberi tisztaságát. Nagibin nem sző glóriát hőse feje fölé, szűkszavú egyszerűséggel beszéli el, mi szüli a helytállását, mi érleli emberré és miért nem fájdalmas a pusztulása. Turgenyev és Tolsztoj óta az orosz elbeszélők nagy mesterei a tájieírásnak. Nagibin ebben is kitűnő tanítványnak bizonyul: Pavlik kint a fronton anyjára emlékezik, az ő szemével nézi gondolatban a tekergős, zátonyos Klazma meredek partján búslakodó vén, szomorú nyírfát és most, kint a fronton, a világ rejtett szépségei tárulnak fel előtte, s a gránáttépte út két oldalán meredő szálfák zöld, üde világát sehogy sem tudja összhangba hozni a háború életellenes lényegével. Nagibin balladás hangvételű szép könyvét S. Nyirő József mesterien ültette át magyar nyelvre. EGRI VIKTOR 1883. szept < mber 4. * ÜJ SZÖ 3