Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-23 / 264. szám, csütörtök

•a ATHÉN UTCAIN Jiftl JAKOUBEK ATHÉNI LEVELE A demokrácia a király nevében Sztcfanopuloszt gépkocsiban láttam, amikor a koronatanács ülése után el­hagyta a királyi palotát. Mint Papan­dreunak, a Centrum Unió vezérének, Ka­nellopulosznak, a Nemzeti Radikális Unió vezetőjének, Markenizisznck, a jobboldali Haladó Párt elnökének sze­mélykocsiját, úgy az övét is megrohan­ták a görög és a külföldi újságírók, és arra kérték, nyilatkozzon a jelenle­gi politikai válságról. Sztefanopulosz rövid nyilatkozatában közölte, hogy a politikai pártok vezetői és a volt mi­niszterelnökök felvilágosították Kon­stantin királyt a Cirimokosz kormányá­nak bukása utáni politikai helyzetről, de a jövőre vonatkozólag nem volt haj­landó semmit sem mondani. Szűkszavú nyilatkozata ma már érthető. Sztefanopulosz szintén olyan minisz­terelnök, aki már letette király kezébe az esküt és most a parlament beleegye­zését kéri. .A gjirüg. .politikai közvéle­mény számára Sztefanopulosz minisz­terelnöki kinevezése nem jelent meg­lepetést sőt, még a nép számára som. Mint ismeretes, Sztefanopulosz és Ci­rimokosz elszakadt Papandreutúl, ön­állósították magukat". Később a Cent­rum Unió közel harminc képviselője is csatlakozott hozzájuk. Az egyik at­héni napilap ezt úgy értékelte, mint a királyi udvar és a reakció „szalámi­politikájának" eredményét. A ..szalámi­politika'' kifejezés egy karikatúra alap­ján keletkezett, amely egy a királyi udvart jelképező figurát ábrázolt, amint a Centrum Uniú „szalamiját" szelete­li, a szeletek pedig a párttúl elszakadt képviselőket jelentettek „A szalámi­politika" egyike a lúlekhatászat leg­szennyesebb formáinak, melyben nem­csak a királyi udvar és a görög reak­ció vett részt, hanem az Egyesült Álla­mok is, melynek ügynökei szégyentele­nül járkáltak a parlament folyósóin csekk-könyvvel a zsebükben és töltő­tollal a kezükben forgolódtak a Cent­rum Unió képviselői körül. Athénon végigfutott a hír, hogy nemcsak Ci­rimokosz felesége lehet a királyi udvar első udvarhölgye, ha kormányának si­kerül hatalmon maradnia, hanem a Centrum Unió és a jobboldal bárme­lyik politikusáé is, ha sikerül megfe­lelő kormányt alakítaniuk és megnyer­ni ehhez a parlament jóváhagyását. A reakció Cirimokosz jelölésekor ele­ve számolt a nép által ellenzett mi­niszterelnök bukásával, és előre őt sze­melte ki következő kormányfőül. Eszembe jutnak Sztefanopulosznak a parlamentben elhangzott szavai, arra panaszkodott, hugy tíz évn, amikor az elhunyt Pál király az esélyes minisz­terelnökök közé sorolta, s a. parlament ezzel egyeiértett, megjelent Karaman­lisz, az amerikaik embere és ő lelt a miniszterelnök. Amikor pedig nem régen Konstantin király javasolta miniszter­elnöknek, a Centrum Unió képviselői nem értettek egyet vele. Most, amikor elszakadt Papandreutól és a Centrum Uniótól, álma végre teljesülhetett: mi­niszterelnök lett. De milyen időre? Megismétlődhet ugyanaz, mint Novasz vagy Cirimukosz kormányának esetében. Sztefanopulosz beterjeszti kormánya programiát, a parlamentben rendőri segédlettel né­hány héten él vita folyik róla, majd szavazás knuetknzik. Újra ellepik a par­lament fďiyosóit a görög mágnások, fő­leg hajótulajdonosok, a királyi udvar képviselői és az amerikai nagykövetség diplomatái, és továbbfolyik a „szalá­mi politika". A 300-ból legkevesebb 151 szavazatra van szükség, amivel eddig nem rendelkeznek. Papandreuhoz 133 képviselő maradt hű és az Egyesült De­mokratikus Baloldali Pártnak 22 képvi­selője van, ez pedig 156 szavazatot je­lent. Anii az athéni népet illeti, a tör­ténelem bizonyára megismétlőink. A parlament ülésének megnyitásával egy­időben minden este ott lesz a város leg­Huaafe' minin nagyobb terén és követelni fogja a kor mányválság megoldását: a parlament feloszlatását és új választások mielőbbi kiírását. Athén s Görögország népe tün­tetéseken és felvonulásokon követeli az alkotmány demokratikus elveinek be­tartását, a szólásszabadságot és a Pa­pandreu-kormány által kiharcolt vív­mányokat, még akkor is, ha azokat kö­vetkezetesen nem is valósították meg, mint például a politikai foglyok szaba­don bocsátását és a Görög Kommunista Párt legalizálását. Az Omoniasz téri felvonuláson és tün­tetésen részt venni valóban nagy él­ményt jelent. A legtöbbször az esti órákban rendezik. Mint ahogyan az Akropolisz szorosan összefügg a klasz­szikus görög demokrácia történelmével, ugyanúgy vált ma az Omoniasz tér igazi népi parlamentté, ahol a nép hangot ad kívánságainak. Ha pedig egy gyűlést vagy tüntetést a város más részében szerveznek meg, a tün­tetők mindig az Omoniasz térre mene­telnek, és Itt fejezik be manifesztácló jukat. Ha az esti órákban az amerikai, angol vagy nyugatnémet turisták el­kerülték a városnak valamelyik részét, az az Omoniasz tér volt. Ugyanúgy el­kerülik a külföldi turistákat szállító ..Athens by nlght" (éjszakai Athén) feliratú autóbuszok is az Omoniasz te­ret. A parlament ülésének Idején Itt naponta hatalmas gyűlésekre került sor, tehát a valódi demokratikus görög parlamentre, a Periklész korabeli klasszikus görög demokrácia jogos utódjára. Gyakran látni, amint a ven­déglők teraszáról a vendégek megle­petten figyelik a tüntetők ezreit, ami­kor a demokráciáért és a szabadság­ért emelik fel szavukat; az ablakok­ból pedig fehérsapkás szakácsok és pin­cérek üdvözlik a tüntetőket és hurrá kiáltással nyilvánítják ki szolidaritá­sukat. Az Omoniasz tértől nem is olyan távol viszont sötét és néma a rendőrkordon és szinte hermetikusan zár|a köriil a tüntetőket. Minden nap ugyanaz a feladat: megakadályozni, hogy a tüntetők a mellékutcákon át a parlament épülete elé kerülhesse­nek. Ha ezt a sorfalat át is törnék, mögötte páncélkocsik sorakoznak könnyfakasztó gázbombákkal. A görög nép már több mint kilenc he­te védekezik a királyi udvar és a re­akció ellen. Ez kétségtelenül a nép sikerét jelenti, amely Karamnnllsz nyolcéves diktatúrája után nem enge­di, hogy elvesszenek a nehezen kicsi kart demokratikus vívmányok. Eddig a kormányválságot két-három nap alatt megoldották, a rendőrség természete­sen mindennemű ellenállást kegyetle­nül letört. A nehéz élet pedig folyt tovább. De most ez egyszer Konstantin király és reakciós kamarlllája elszá­mítntla magát Ezt az éles hangú ki­rályellenes ielszavak is félreérthetetle­nül kifejezték: ..Konstantin, vigyázz magadra — Frederika királyné vidd a fiad és távozz Görögországból" — ol­vasható a transzparenseken. Az egyik például azt ábrázolta, amint Konstan­tin kötélen maga után húzza Clrimo­koszt és Sztefanopuloszt. Amint az újkori görög történelem­ből ismeretes. Görögországot a két há­ború között már egyszer köztársasággá kiáltották és a királynak menekülnie kellett. Ettől pedig nemcsuk a király fél, hanem az Egyesült Államnk is az Északatlanti Tömb többi tagiéval együtt, mert attól tartanak, hagy Pa­nnndreu azonnal felvetné Görögország NATO-szerepánek kérdését. Ezért az adott helyzetben teljes mértékben a királyt támogatják. A görög király a reakcióval együtt azt reméli, hogy a a „szalámipolitika" mégis meghnzza gyümölcsét és sikerül megszerezniük a szükséges 151 szavazatot kormányuk elfogadtatásához. De nem szabad meg­feledkeznünk arról, — mint a közmon­dás is mnndja — „Kettőn áll a vásár", és itt az egyik fél a görög nép. Harminc éva hunyt el K. E. Ciolkovszkij. a neves orosz tu­dós, feltaláló. FelvátelUnk a kalugai Ciolkovszkij Múzeum parkjában álló emlékművét áb­rázolja. (CTK — TASZSZ felv.) Sikeres tervteljesítés A komáromi hajóépítők az elmúlt hónapot is sikeresen zárták. A nyerstermelés tervét magasan, 117,2, az árutermelését 102,9, a választé­két 99,3, az értékesítését 106,3 és az exporttervet 106,2 százalékra telje­sítették. Az év kezdetétől is jó ered­ményekről számolhatunk be: a nyerstermelésben 109,8, az áruter­melésben 102,9, a választékban 100, az értékesítésben 104,8, az export­ban pedig 101,5 százalékos a terv­teljesítés. —Szy— A BOR ÜNNEPE MÉLNÍKBEN C sehszlovákia legészakibb bortermelő központjában, Mélníkben, nagyban folynak az előkészületek az idei szüretre. Egész Csehországban plakátok hirdetik ezt a jelentős eseményt, mert a mélníki szüret már évti­zedek óta a cseh borivók ünne­pe. A Labe és a Vltava összefo­lyásánál épült városka a cseh történelemben mindig a jó bor városa volt. A néphagyomány szerint ezen a vidéken az első szőlőtőkéket már Svätopluk ide­jében telepítették. 1351-ben pe­dig IV. Károly karolta fel a mél­níki bortermelés ügyét. Francia­országból behozatta a burgundi szőlőfajtát, amelyet a mélníkiek nagy hozzáértéssel meghonosítot­tak. IV. Károly a városnak mint az udvar egyik fontos borszállí­tójának, több kiváltságot adott. A mélníki borvidék termő terü­lete jóval kisebb, mint például a szlovákiai bortermelő tájaké. A 140 hektárnyi szőlőültetvények átlagos hektárhozama az utóbbi években 36 mázsa szőlő volt. (Ta­valy rendkívül jó termés volt Mélníkben, hektáronként 64 má­zsa!) A fehér szőlőfajták közül a mélníki dombokon termelik a Müller-Thurgaut, a Zöldszllvá­nit, a Tramint, a Rajnai rizlinget, valamint a Burgundi és Neubur­gi fajtát. A leghíresebb mélníki bor azonban a Fehér és a Vörös Ludmiláből van. A mélníki bor minőségét nemcsak belföldön ismerik el a borivók. Több mint 25 arany-, ezüst, és bronzéremmel tüntették ki a bor kiváló szakér­tői Budapesten, Bécsben, Brati­slavában stb. Az idei ljubljanai nemzetközi borkiállításon a mél­níkiek négy borfajtát állítottak ki. A négy közül egy aranyérmet, a többi három pedig ezüstérmet kapott. E* A mélníki nedűből a legtöbb belföldi piacon fogy el. Külföldre csak kivételes esetekben szállít­juk. Például a brüsszeli világkiál­lításra, a lipcsei nagyvásárra, a külföldi csehszlovák vendéglők­be. A moszkvai Cseh Étterem­ben ls kapható a mélníki dombok tiizes bora. így héttel Vencel napja előtt egy ,,nem hivatalos" szüreti találkozó előzi meg az igazi szüretet Mélníkben. Az idén szeptember 13-án, 14-én és 15-én, tehát három teljes napon át tar tották a mélníki bor ünnepét. A cseh bortermő vidékek szokásai­val ellentétben az idén először csapolták a bort hordókból. A há­rom napon százszernél több ven­dég járt itt az ország különböző vidékeiről. Az idei szüret vendé­gei számára összesen 940 hekto­liter különféle mélníki borfajtát készítettek elő. A cseh borivók tehát kellemesen búcsúzhattak az idei nyártól, és jókedvvel kö­szönthették az őszt. A mélníki borokon kívül megismerhették a Csehországban termelt többi bor­fajtákat ís — erről a több mint 40-féle bort kínáló, kóstolóval egybekötött „Cseh borok" kiállí­tás gondoskodott. A jó bor mel­lé a lacikonyhák és gyorsbüfék sokasága szolgáltatta a harapni­valót. A mélníki bor ünnepe egész Csehországot érintő ese­mény. A csehek legalább olyan büszkék a mélníki nedűre, mint a magyarok a tokaji, egri vagy Balaton melléki boraikra, és jog­gal büszkék, mert a mélníki Ľud­mila és a többi borfajta a han­gulatkeltés nagyszerű eszköze, és remekül „csúszik" mindennemű ételre. Erről e sorok írója sze­mélyesen győződött meg. SOMOGYI MÁTYÁS KÖZÉP-SZLOVÁKIAI MOZAIK • A XIII. PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A Detvai Gépgyár dolgozói az elsők között tettek felajánlásokat a CSKP XIII. kongresszusának tiszteletére. Kötelezettségvállalásuk szerint december 22-ig teljesítik idei tervüket, amelyet egymillió korona értékű áru gyár­tásával tetőznek meg. Az exportfeladatokat október 30-ig megbirkóznak, s eladási tervüket közel ötmillió koronával szárnyalják túl. • JÓKORA TÓ KELETKEZNE abból a tejből, amelyet ez év nyolc hónapja alatt a rimaszombati tejüzem felvásárolt és feldolgozott. A tizennégymillió literre megszabott tervvel szemben közel tizenhét millió liter tejet vásároltak fel ebben az üzem­ben, s jelentősen túlteljesítették a vaj- és a szárított tej termelésének tervét. • VERSEK A VAKOLAT ALATT Martinban lebontották S. H. Vajanský klasszikus szlovák költő házát. A szomszédok figyelmeztették a múzeum dolgozóit, hogy emlékeznek rá, a veranda vakolata alatt annak Idején verseket láttak a falra írva. A ku­tatók kiszálltak a helyszínre, lefejtették a vakolatot és az írásokat meg­találták. Vajanský az ihlet perceiben az első keze ügyébe eső helyre is Irt — tűnt ki a feliratokból, mert nemcsak feljegyzéseket, hanem értékes verseket is találtak. Nehéz napok következnek. Na­ponként huszonkét-huszonhárom órán át az odúban vannak, csak egy-két órára jöhetnek ki az istál­lóba. — Alighanem megpenészedünk, de még mindig jobb, mintha rot­hadnánkI — forgolódik Sárosi Ri­ta körül. — Coazzából azt üzenték a vöm­mel, hogy jelentkezett néhány tár­satok. Valahol Cumtana környékén vannak a Chisone völgyében, a sziklák között találtak szállást. — Kicsoda? Zolik? Cyril? Sta­nin? Dunajčik? Rechtor és Sárosi örömükben megölelgetik az egész családot. És ismét vissza az odúba, szú­n y ó kélni, elgondolkozni azon, liogy miért kell így élniök, véget nem érő beszélgetéseket folytatni egymással es önmagukkal. Ritának jó ötlete támad. Egy őcska füzetet és ceruzát ad nekik, hogy írják le emlékül élményeiket. » • • — Hallottatok valamit? — fo­gadja őket egy éjjel a gazda. — Nem. — Itt jártak. Végigszaglásztak mindent. A padláson jeltúrták a levelet, a kamrában a kutyával szaglásztatták, Rita már azt sem tudta, hova legyen Ijedtében, de végül a kutya éppen a kő mellett emelte jel a hátsó lábát... — Hát az oklevél?! — Fenét se segített. — Máshol ts kerestek? — Az egész telepen. Sehol sem találtak semmit. Állítólag két he­lyen már fel akarták gyújtani a házat, de a bíró idejében becsalta őket a kocsmába. — Meg aztán azt is" hallottuk, hogy néhány napja partizánok jár­tak a környéken, állítólag csehek voltak és azt mondták, hogy a ti osztagotokat keresik. Az egyik ál­lítólag magasabb termetű, szőke hajú, a másik meg valamivel ala­csonyabb, barna ember volt. — És az osztagot keresték? — Azt! Micsoda osztagról lehet sző? Ta­lán a Matulík osztagáról? Valamelyikünknek látni kellene őket. Nácik is lehetnek a határvi­dékünkről, akik tudnak csehül. De az is lehet, hogy a protektorátu­siak közül sikerült egy-két bajtár­sunknak megszöknie. 5 Egy szikrányi fény se hatol be odújukba. Csak Rita szeme csillan meg az aknában, mikor félredönti a követ és halkan szólítja őket. Az odú már szinte tökéletes. Tá­gas és viszonylag kényelmes. Egy éjszaka a gazda újsággal fogadja őket: — A vőm azt üzeni, hogy találkoznotok kell valami Walter nevű partizánnal, tíagyon fontos! — Walter-Shatterhanddel? Nagy­szerű! Walter életben van! — A vőm idevezetné, egy napot veletek töltene a bunkerben, éj­szaka aztán elmenne. Megyegyeztek abban is, hogy mivel lassan már tavaszodni kezd, néha kimennek a sziklák közé. — Ha reggel kimentek, ne éb­resszetek fel bennünket, itt az en­nivalótok — nyújt át Rita mind­egyiküknek egy darab szalonnát és kenyeret. Honnan veheti az élelmet? Kora hajnalban kllopóznak. — Ml lenne, ha elnéznénk a Dog­heriára — veti fel Rechtor. Sárosi beieegyezik. . A Dogheria üres, elhagyott. Sem odafelé, sem visszafelé nem talál­koznak senkivel. Egy lakatlan, félig rombadőlt házban ütnek tanyát. Miután et­tek, leveszik kabátjukat és ingü­ket, hőval dörzsölik le magukat, s viháncolnak, akár a gyerekek. — Látod, micsoda Jő ötlet volt! dobálja Rechtor hógolyóval Sáro­sit. Kiterítik a ruháikat, maguk meg lefekszenek napozni. Sárosi a fé­szer mellett, Rechtor meg a lapos háztetőn. Rechtor időnként elszunnyad, él­vezi a nap melegét, a friss leve­gőt. Most lépteket hall a lépcső felől. Lustán oldalra fordul, álmo­san pislog, ám egyszerre kerekre tágul a szeme. Géppisztoly csöve mered rá, mögötte meg egy sisa­kos náci ráncos, kemény arca. — Hdnde hoch! Felül, menekülésre gondolni sem lehet. Az udvar minden oldalról be van kerítve. Hogy kerül ki ebből a kutyaszo­rítóból? Rechtor álmosan forgoló­dik, megjátssza az álmosat, pislog és közben igyekszik összeszedni a gondolatait. Hol lehet Sárosi? Az utolső pillanatban talán kereket oldott és nem figyelmeztette, hogy ne hívja fel a nácik figyelmét se rá, se magára? Rechtor végre egyenesen ül és felemell a kezét. Olaszul köszönti a feldwebelt. — Mit csinálsz itt, bandita?! — Nem vagyok bandita. Ez az én házam. Eljöttem megnézni. Trá­gyát akarok hordani a ház feletti földre. — Igazolványt, bandita! — Nincs nálam. Télen át ott la­kom lent a borghatában. Ha nem hiszi, jöjjön velem, meglátta ... Ekkorra már leereszti a kezét, fogja a kését, a kenyeret és a sza­lonnát, eszik, még a feldwebelt ls megkínálta. Honnan vennének a banditák szalonnát?! (Folytatjuk) Ű] SZO 4 * 196 5, szeptember 25,

Next

/
Thumbnails
Contents