Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-21 / 262. szám, kedd

U Tg n == rjjí K msm i 1 T n SZEMLÉLTETŐ iskolai segédeszkö­zökből rendezett kiállítást Prágában a Norstedt svéd cég. A kiállítás megnyitásán megjelent a prágai svéd nagykövetség képviselője is. „A JÖVÖ AUTOMOBILJÁT" mutat ták be a közelmúltban Montrealban Ä gépkocsi forgatható ülése, derék­szögű kormányzó berendezése mel­lett egy automatikus szerkezet ön­működően leállítja a motort, ha a vezető véletlenül elalszik a kormány mellett. A FRANCIA FRONTHARCOS IROK SZÖVETSÉGE Párizsban Claude Ferre­re irodalmi díjat alapított, amellyel minden évben egy antifasiszta irodal­mi művet jutalmaznak. Az elsfi alka­lommal kiosztott díjat Dominlque Fa­raié francia írónő nyerte. A trombiták elhallgatlak című regényéért. HUSZONKÉT ORSZÁGBA szállítja termékeit a Német Demokratikus Köztársaság vegyipara. A tervek szerint a termelés 1970-ig több mint ötszörösére emelkedik. LESZÁLLÍTOTT ÁRON kerülnek forgalomba a tánczenei lemezek. Az eddigi húsz koronás ár helyett szep­tember 20-tól 7 koronáért, a 12 ko­ronásak és 10 koronásak pedig 4 koronáért szerezhetők be. JOHANNES BOBROWSKINAK, a szép tember 2-án elhunyt NDK-beli írónak Levins Mühle című regényét rövide­sen hat országban: Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában, Dá­niában, Lengyelországban és nálunk: Csehszlovákiában adják ki. NEMZETKÖZI statisztikai adatok szerint jelenleg 180 millió telefon­készülék működik a földön és éven­te mintegy 200 millió beszélgetést bonyolítanak le. HEGYI MADARAK címmel bélyeg­sorozatot bocsátott ki hétfőn a postaigazgatóság. A hat címletből álló sorozat Mirko Hanák és Jozef Baláž akadémiai festők műve. HARMATH ÉVÁT, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas énekesnőjét kérte fel Felsenstein berlini főrendező a Tosca TV-Iilm-változatának címszere­pére. BEFEJEZTÉK a prešov! járásban a talajvizsgálatot a prešovi Talajtani Laboratórium dolgozói. A munkála­tokat a Spišská Nová Ves-1 Járás­ban folytatják, ahol 60 ezer hektár­nyi területet vizsgálnak meg. NEMZETKÖZI talajvizsgálati kon­ferencia kezdődött Prágában. Mexikói revű Bratis'avában — Nagyszerű! De most próbáljon megállni lámpaoszlop nélkül. (Svét v obrazech) Szovfetuntúbeli, valamint finn- és lengyelországi vendégszereplés után Bratislavába látogat a Ballet de Mexikó ének és táncegyüttes, és szeptember 22-én és 23-án 19,30 órai kezdettel két előadást tart. Az együttes sajátos tán­cai, gyönyörű népviselete már szerte a világon nagy sikert arattak. A műsort kísérő zenekarban nem hiányzanak az olyan hangszerek sem, mint a mexikói trombiták, gitárok és különleges ütő­hangszerek. Képünkön a műsor egyik jelenete látható. — (dl— SOKCÉLÚ burgonya-osztályozó vo­nalat szereltek fel a Vefká Lom­nicai Magnemesltő Állami Gazdaság­ban. A gépesített vonal nemcsak tisztltja és osztályozza a vetőbur­gonyát, hanem 50 kilós zsákokba csomagolja és a zsákokat be is varrja. JOSEPHINE BAKER és 11 fogadott gyermeke javára 200 északolasz festő 250 müvét ajánlotta fel. A lestmények elárverezéséből eredfi bevétellel segítik a világhírű művésznőt adóssága rende­zésében. KÉT ARANY DIJAT nyert a brazi­llal képzőművészeti versenyen La­dislav Vychodil, a bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház állami díjas színpadmestere. FENNÁLLÁSÁNAK 140. évfordulóját ünnepelte a vlasimi a Blanický Gép gyár. Gyártmányalt, sport és vadászati lőszereket 78 országba exportálja. A krumpli új ára (CTK) — 1965. szeptember 21-től krumpli kiskereskedelmi ára a követ­kező: Kitlikrumpli 1,30, válogatott 1, I. osz­tályú 0,90, II. oszt. 0,80, III. oszt. (a kis és a nagy fogyasztók számára) 0,75, III. oszt. téli tárolásra 0,72, IV. oszt. 0,88, a fehérkrumpli és egyéb 0,85 ko­rona. A téli tárolásra közösen szállított legkevesebb 50 kilogrammos mennyi­ség kiskereskedelmi árába bele számí­tották a házhoz szállításért és iehor­dásért fizetendő illetéket ls. Teljesítik a XII. pártkongresszus határozatoit Szakosítással a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Kommunisták az élvonalban • Gondos szakmai előkészület • Szervezésből kitűnőre vizsgáztak • Az eredmény nem soká várat magára • 33 tehén egy hektárra • Tavaly járási átlagban 21,71 korona volt a munkaegység értéke a szövetkezetekben 'A szako­sítás bevezetése nem okoz törést a termelésben • Meggyorsul a fejlődés Ä gottwaldovi járás mezőgazda­sági sikerei nem Ismeretlenek az ol­vasók előtt. Bár a növénytermesz­tés terén nem versenyezhet a szom­szédos pferovi, vagy szintén a Ha­nák síkságon fekvő olomoucl járás­sal, termelési feltételeit figyelembe véve jogosan sorolják a gottwaldovi járást az észak-morvaországi ke­rület legjobbjai közé. Pedig termő­területük jelentős része hegyi és hegyaljai körzetekben van. A számok embere Gottwaldovban a járási termelési igazgatóságon ls olyan mozgalmas az élet, mint másutt az országban. Ezernyi a tennivaló. Stanislav Rez­níček Igazgató ls gyűlésről jön, ér­tekezletre megy, amikor megtalál­juk. Fél órája még van, a reggelit el kellene már fogyasztania, de ehe­lyett bennünket tájékoztat — szá­mokkal, adatokkal. Tervek, kimuta­tások kerülnek elő, halomra gyűlné­nek az adatok — ha valaki azokat győzné Is követni. Neki, a számok emberének, a járás mezőgazdasága alapos Ismerőjének természetesen a rengeteg adat között is világos az összefüggés. ... és a számok A járás mezőgazdasági üzemei 51 600 hektár mezőgazdasági földte­rületen gazdálkodnak, ebből 32 745 hektár a szántó. Egy másik adaton meglepődünk. A járásban 89 szö­vetkezet, 2 állami gazdaság van és még mindig 8491 az egyéni gazdál­kodó. Mosolyogva magyarázza, hogy azért nem kell ebből valami fura helyzetre következtetni, mert az a sok úgynevezett magángazda mind­össze 3528 hektár szántóföldet mondhat magáénak, vagyis átlag 41,5 ár földet. S az említett terü­let jelentős része kert. Inkább csak a rend kedvéért tartják nyilván, épp­úgy, mint a háztáji földeket. Per­sze azért is, hogy a pontos nyilván­tartások alapján azt is számba ve­hessék, mi termett és mi került piacra az egyéniek földjéről és a háztájiról. A szakosítás a járás sajátosságaira épült Újra adatokkal folytatjuk a tár­salgást. A főzootechnikus ugyan elő­zőleg még megjegyzi, hogy a XII. kongresszus határozatát tartották szem előtt, amikor keresték a mező­gazdasági termelés fejlesztésének lehetőségeit. Abból kellett kiindulni, hogy a járás földterületének 52,1 százaléka hegyi és hegyaljai kör­zet. Eléggé nehéz tehát a növény­termesztés gépesítése. Az ls nehe­zítette a helyzetet, hogy négy évvel ezelőtt 109 szövetkezet mindössze 33 566 hektár mezőgazdasági és 22 626 hektár szántóföldön gazdál­kodott. Valóban nagyüzemi mező­gazdálkodás tehát nem alakulhatott ki. Csupán a Gottwaldovi Állami Gazdaság rendelkezett közel 3000 hektár szántóterülettel, a szövetke­zetek között még 500 hektáros gaz­daság is csak elvétve akadt: Leg­több volt a 200—250 hektáros me­zőgazdasági üzem. Szóval a szakosítás elindításához nem valami kiváló feltételekkel rendelkeztek. De tudták, hogy a kongresszus fő irányelvei: a terme­lés növelése és gazdaságossá tétele a szakosítás nélkül nem valósítha­tók meg. Először is jobb termelési feltételeket kellett biztosítani. Ahol megvolt rá a lehetőség, összevon­ták a kisebb szövetkezeteket. 28-ból például 11 szövetkezet lett. Nagyobb részben több mint 800 hektárosak. Főképp ezekben az egyesített szö­vetkezetekben kezdték el az állat­tenyésztés szakosítását. Gazdaságos állattenyésztés Tavaly például 32 szövetkezetben szüntették meg a nem jövedelmező tyúktenyésztést. Ezt persze megelőz­te az, hogy az utóbbi két évben 5 nagy kapacitású „tojásgyárat" ad­tak át rendeltetésének. A gottwal­dovi a legnagyobb, 10 000 tyúk fér el a ketrecekbe. Ez az öt tyúkfarm jóval több tojást ad piacra, mint korábban 37 farm. Nem beszélve ar­ról, hogy ezekben a termelés sok­kal gazdaságosabb. A sertéstenyészetben ls hasonlóan alakult a helyzet. A pár száz hektá­ros szövetkezetekben nem alkalmaz­hatták a korszerű, gazdaságosabb technológiát. Eddig még csak 3 korszerű hizlaldát adtak át rendel­tetésének s ma már ez a 3 mező­gazdasági üzem adja piacra a ser­téshús közel 25 százalékát. A kocákat és a teheneket szintén összpontosítják. A szakosítás folya­mata elkezdődött, az első eredmé­nyek nem sokáig várattak magukra. Tavaly járási méretben 263 literrel több tejet fejtek egy-egy tehéntől, mint 1963-ban, a tojáshozam meg­közelítőleg 13 százalékkal növeke­dett. Húst 4,4 százalékkal többet adtak piacra, mint a korábbi év­ben. A teljesség kedvéért hadd te­gyük hozzá azt is, hogy a járás mezőgazdasági üzemel — az állat­tenyésztési termékek jelentős piaci termelésének fokozása mellet — nem kevesebb, mint 568 tonna ga­bonával adtak el többet, mint a ko­rábbi években. És aligha lehet vitás, hogy ebben már a szakosítás ered­ményei is megmutatkoztak. Biztató előjelek Természetes, hogy a termelésben elért jó eredmények a jövedelem alakulása szempontjából sem marad­tak hatástalanok. Az a tény, hogv gabonából 7, tejből 13,2, húsból 4,4, Kemény kézszorítással, öleléssel és csókkal búcsúznak Pinótól, s már újra úton vannak. Loppal ha­ladnak el a fasiszták őrségei mel-^ lett, botladoznak a sötétben a já­ratlan ösvényeken, a havas úton remélve, hogy az időjárás reggel­re elfedi nyomukat. Pirkadatkor a hegyoldalt borító bozótból megpillantották a házikó csáléra álló kéményét. Családjuk lakóhelyét. — Késő van már, Sárost, nem mehetünk le. — Látod! Nem kellett volna Pi­nónál bor mellett üldögélned. Rita most aggódni jog miattunkI Szere­tem Ritát! Rechtor, vigyázz rám, nehogy valami ostobaságot köves­sek el! — Nem vagyok vak, és már ré­gebben vigyázok rád. Odabenn és itt kinn is — melengeti Rechtor leheletével gémberedett kezét, r— jó teremtés ... — Az, és az öregek is. Annál in-, kább okosnak kell lenned, Sáro­si... Bekaparták csomagjaikat a hó­ba, és maguk is rejtekhelyet ke­restek. Borús, hideg napra virrad­tak. Az alattuk fekvő telepen há­rom ízben haladtak át fegyveres feketeingesekkel teli tehergépko-; esik. Estére havazni kezdett. — Velem jössz az oroszokhoz, fedezni fogsz! — Nem mehetnél egyedül, Rech­tor? Ritáék várni fognak bennün­ket... — Mindegy! Fogd a hátizsáko­dat és indulás. Vigyáznom kell rád! — ütött Rechtor barátja vál­lára. — Nincs benned egy szemernyi érzés! — Nincs eszed! Indulás, hogy hamarabb visszaérkezzünk! Háromkirályok napja volt és babbo kora reggel megszólalt: — Maradjatok itthon. Ma nem jön-, nek... Igen? Nem? — Rendben van — egyezett bele végül is Rechtor. — A legrosszabb esetben elbújunk a bunkerünkbe. Gyere, Sárost, kibéleljük egy kis levéllel. A bunker voltaképpen a ház mö­götti lejtőbe vájt akna. A kő a kamra falában fedi a bejáratot. Félrelökik, és négykézláb bemász­nak az üregbe. Egy-két zsák fale­velet húznak be magukkal. Előbb fagyos, nedves föld, éles kődarabok állnak kl belőle. Az üreg alján tócsák. Tovább az akna egy kissé kitá­gul, de felülni egyelőre még se­hol sem lehet benne. — Legalább száz kanna földet kell belőle kihordanunk, de akkor jobb és biztonságosabb lesz, mint a seiai odúnk. Vastagabb a fedőré­tege, és ha nem hagyunk magunk után rendetlenséget a kamrában ... Miután kibélelték az odút, a kamrában lemosakodtak. Most mit csináljanak? Ki nem mehetnek, babbo és Rita misére mentek. Egy darabig takarítanak, tesz­nek-vesznek. — Nem akar egy kis teát, mamma? — kérdi Rechtor. — Innék ... Sovány, csontos ujjai reszket­nek, amint megfogja a forró teá­val teli poharat és suttogva meg­szólal: — Arra szeretnélek kérni benne­teket, hogy vigyázzatok Ritára. Ha elküldenénk benneteket, sokat ve­szítenénk a szemében, babbo ts meg én ls. Mint emberek. Ha meg a feketeingesek megtudnák, hogy itt vagytok ... — Ne féljen, mamma, vigyázunk Ritára, magukra és magunkra ts — ígérik mindketten. — Ne szóltatok neki, hogy meg­említettem. — Nem szólunk, egy szót sem. — Már jönnek ls, valakt jön ve­lük, a veje, mamma — les kl Sá­rosi az ajtó hasadékán. Babbo dobogva veri le a havat bakancsáról. — Pfuj, de keményen fagy! —> Rita fagycsípte piros arccal, boldo­gan lép be. A vő háromnegyedes kabátban, csizmanadrágban, magasszárú csiz­mában állít be. Kabátja mély zse­béből négy csomag dohány kerül elő. — Üdvözletét küldi — egy pil­lanatra félbeszakítja beszédét és körültekint — egy régi ismerősük. Az akinél karácsony után jártak. Azt üzeni, hogy takarékoskodjanak. Többet nem küldhet és nem tudja, ml lesz tovább. Glavenában szét­szórták a törzsüket, Torinóban ts volt holmi csetepaté, valami Fran­cesco, maguk állítólag már tudták, hogy ktősoda, megsebesült. Míg új­ra sikerül helyreállítani az össze­köttetést, be kell érniök azzal, amit magában Coazzában és a borghatákban sikerül szereznie. Sokkal ne számoljanak ... — Csokoládét se küldött? — Honnan venné!? — nevetett a cipész. — Legközelebb csokoládét is küldjön — a parancsnok üzeni ne­ki. Különben kirázom a nadrágjá­ból! — fenyegetőzik Sárosi. — Valahogy nagyon megnőtt a taréjodI — néz rá kíváncsi tekin­tettel babbo. •— Nem nekem kell a csokoládé! — védekezik a legény. — Éppen azért! — vág vissza babbo. — Vannak a csokoládénál fontosabb dolgok tst (Folytatjuk) tojásból 4,7, zöldségből 13,9 száza­lékkal többet adtak piacra, mint 1963-ban, a szövetkezetesek jövedel­mét is lényegesen növelte. Tavaly például 18 százalékkal több pénzt oszthattak el a szövetkezetesek kö­zött, mint 1963-ban. Érdemes ezen elgondolkozni. A számok lényegében arra is rámutatnak, hogy a szövet­kezetesek jövedelme jóval nagyobb százalékban nőtt, mint a termelés. S a további szakosítás szempontjá­ból ez bizony nem rossz bizonyít­vány a szakosítás javára. Még na­gyon sok adattal bizonyíthatnánk, hogy a szakosítás, a vele Járó való­ban nagyüzemi s egyúttal gazdasá­gos termelés eredményeképpen nőtt az 1963. évi 18,31 koronás Járási munkaegységérték-átlag 1964-ben 21,71 koronára. Mert a nagyüzemi technológia alkalmazása révén lé­nyegesen csökkent a termelési költ­ség és emellett természetesen a ter­melés is növekedett. A szakosítás eredményei tehát önmagukat propa­gálják. Ám a járás legilletékesebbjei, elsősorban a járási pártbizottság ál­tal irányított, a mezőgazdasági üze­mekben működő pártszervezetek nem érik be ennyivel. Távlati tervek Az elmondottakból szinte logiku­san következik, hogy az üzemi párt­szervezetekkel karöltve a járási párt­bizottság rendszeresen és apróléko­san elemzi a szakosítás eredmé­nyeit. Hiszen a szakosítás születésé­nél elsősorban a kommunisták bá­báskodtak. De nemcsak a szervező munkában, hanem a termelésben is a kommunisták álltak és állnak az élen. Becsülettel. A XIII. kongresszu­son újabb eredményekről akarnak beszámolni, ezért már most kidol­gozták a mezőgazdasági továbbfej­lesztésének távlati tervét. Az idén újabb lépésekkel haladtak előre a szakosítás terén. Néhány további szövetkezetet összevontak, öt kisebb szövetkezetből állami gazdaságot szerveztek, két szövetkezet a fajne­mesítő intézetbe olvadt bele. Mindez több száz szarvasmarha és sertés, sok ezer baromfi tenyésztésének át­csoportosítására adott újabb lehető­séget. — A jövő évben még gyorsabb ütemben szeretnénk haladni a sza­kosítással, — mondja a járási nem­zeti bizottság alelnöke, ám azt is hozzáteszi, — de azért semmivel sem gyorsabban, mint amennyire meg­teremtjük a feltételeket. Gondos szervezés, megfontolt érdekegyeztetés A járás illetékes szervei a szako­sításnál mindenekelőtt a pártszer­vezetekre támaszkodnak. Tapasztalt pártmunkások irányítják a helyi szervezeteket, legtöbbjük már a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek időszakában is aktívan dolgo­zott. Azóta már levonhatták a ta­nulságot, eddig is érvényesítették, most még inkább érvényesíthetik azt a gyakorlatban. Gondosan előkészí­tik tehát mind a kisebb mezőgazda­sági üzemek összevonását, mind pe­dig a termelés átcsoportosítását. Mert azt kell szem előtt tartaniuk, hogv a mezőgazdasági üzemek dol­gozói megértsék az átszervezés elő­nyét, mind a saját, mind a társada­lom szempontjából. Ezt persze köny­nvebben értik meg akkor, ha az át­meneti időszakban — mint ahogy láthatjuk is, — nem csökken, hanem növekszik a termelés és még foko­zottabban a jövedelem. A szakosítás nem kevésbé fontos része az egyes mezőgazdasági üze­mek érdekeinek összehangolása. Nem titok, hogy a termelés csopor­tosítása egyik gazdaságot előnvö­sebb helyzetbe hozhatná, a másikat hátrányosba, ha nem vizsgálnák meg sokoldalúan az átszervezés részletelt. De megvizsgálják. A párt­szervek, szervezetek és csoportok gvakran tárgyalnak a dolgokról, minden intézkedést alapos megfon­tolás előz meg. — Azért ne gondolja — mondja az alelnök, — hogy a gyakorlatban is minden ilyen simán megy, ahogy most itt elmondottuk. Súrlódások, nézeteltérések voltak és lesznek ls. Fő, hogy győztesen kerüljön ki be­lőle a legjobban hasznosítható né­zet. Ügy látszik, náluk győztesen ke­rült ki. S eddigi eredményeik alap­ján jogosan reménykedhetünk az újabb sikerekben. HARASZTI GYULA ÜJ SZÖ 4 * 1965. szeptember II,

Next

/
Thumbnails
Contents