Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-20 / 261. szám, hétfő

Nagyobb teret a kerámiának AZ ELMÜLT ÉVEKBEN kerámiai iparunknak nem volt szüksége arra, hogy kiállításukkal propagálja gyárt­mányait. Ebben az iparágban minő­ség tekintetében világviszonylatban is előkelő helyet foglaltunk el. Például a burkolócsempe gyártásá­ban még ma is elsők vagyunk a világon, de csak a minőség tekinte­tében. Ugyanis a burkolócsempe gyártásához szükséges gépi beren­dezések fejlődésében lemaradtunk a külföld mögött, és ez a lemara­dás a termelés mennyiségi csökke­nését okozta. Az építőiparban az egész világon egyre nagyobb mértékben használa­tosak a kerámiai burkolatkockák. Külföldön egy új lakásegység épí­téséhez átlagosan 30—36 négyzet­méter csempét használnak fel, ná­Iunk csak 6,4 négyzetméternél tar­tanak. Pedig a csempe nagy előnyt jelent a lakások karbantartásában. Építőipari vállalataink tervezői mintha elfeledkeztek volna a bur­kolócsempe gyakorlati és esztétikai előnyeiről! Kerámiaiparunk 81 országba szál­lítja gyártmányait. Csempegyártá­sunknak csak 47 százalékát hasz­náljuk fel a hazai építő iparban. A negyedik ötéves tervben a bur­kolőcsempe gyártása az idei hely­zethez viszonyítva 23 százalékkal, a samottgyártás 51 százalékkal növek­szik. A kerámiai ipar kifejlesztett egy samottnál könnyebb fajsúlyú borítóanyagot, a tanzelitet, amelyet elsősorban a különböző ipari ke­mencék, aggregátok belső burko­lásánál fognak alkalmazni. A KERÁMIAI IPARI TRÖSZT Prá­gában az Építésügyi minisztérium­ban kiállítást rendezett, amely szem­léltetően bemutatja a kerámiai ter­mékek felhasználási lehetőségeit az építőiparban. A kiállítást bemutat­ják az ország minden nagyobb vá­rosában. (so.) • Az ember tragédiája a Csehszlovák Rádió műsortervében SZEPTEMBER VÉGÉN megkezdőd­nek Madách Imre Az ember tragé­diája című művének próbál — kö­zölte Dalibor Chalupa, a Csehszlo­vák Rádió dramaturgja, örvendetes hír ez, annál ls inkább, mert az el­ső világháború után hosszú szünet állt be Madách halhatatlan művé­nek csehországi dladalútjában. 1892-ben a prágai Nemzeti Színház közönségét a műben felhangzó mar­selllaise hozta forradalmi Indulatba, úgyhogy a monarchia rendőrappa­rátusának kellett közbelépni, ké­sőbb pedig maga a miniszterelnök tiltotta be a darabot. A mű Prágá­ban, Brnóban és Pizeňben a század elején több mint száz alkalommal került színre. A CSEHSZLOVÁK RÁDIÖ bemuta­tóján (ez év decemberében) Kamii Bednaľ és Ladislav Hradsky jól si­került cseh fordításában hangzik fel a madáchi mű. (sm) Čkegdfí a pódiumon Ö REG EMBER NEM VÉN EM­BER, mondjuk mosolyogva, ha valamelyik idős ember megfeledkezik évei számáról. Pedig nem mosolyt, inkább részvétet érde­melnek, akik nem akarnak beletö­rődni életerejük elmúlásába. Mennyi tettvágyat tapasztalhatunk például az öregekről gondoskodó intézmé­nyeink falai között! Itt van többek között a magyarbéli nyugdíjasok otthona! Az Eszterházyak „reánk maradt" pazar barokk kastélyában igazán csak a pihenésnek szentelhetné hát­ralevő életét az itt élő 245 idős pol­gártársunk. Hiszen mindent megkap­nak, amit szemük-szájuk megkíván. Reggelijük, tízóraijuk, ebédjük és va­csorájuk nemcsak ízletes, de bőséges is. Szobáik tiszták és csinosak s a házaspárok külön szobákban laknak. Szórakozásukat saját filmvetítőjük, hatalmas könyvtáruk, televízióké­szülékük biztosítja. Külön büfé áll rendelkezésükre. Nem is beszélve fényűzően berendezett „kék" és „sár­ga" szalonjukról, melyekben a kas­tély egykori gazdái is jól érezhették magukat. Az itt élő öregek azonban mégsem nyugszanak bele abba, hogy ezentúl mór tétlenül éljenek. Egyesek a kas­tély virágágyait gondozzák, mások a veteményeskertben vagy az ottnon állatállománya körül foglalatoskod­nak. Olyanok is akadnak azonban szép számban, akik műveltségüket hasznosítják társaik érdekében. Az egyik például a könyvtárosi teendő­ket végzi. Mások akkor boldogok, ha a hivatali munkákban segédkezhet­nek. A 69 esztendős Fujala Pali bácsi pedig meg sem tudna lenni a házi táncmulatságok és egyéb szórakozá­sok rendezése nélkül. Táncmulatságok a nyugdíjasok otthonában? A magyarbéli öregek körében na­gyon népszerű a tánccal egybekötött szórakozás. Szinte hagyomány már, hogy keringőzve, polkázva £s csár­ÉH dást Járva ünneplik meg a szilvesz­terestét. De máskor is szívesen tánc­ra perdülnek, ha gondnokuk, Gör­gyei Gyula engedélyt ad erre. Külö­nösen olyankor, amikor egy másik nyugdíjasotthon lakói látogatnak Bélre. — Van ám azonban még nagyobb „érdekességünk" isi — dicsekszik ké­sőbb a „kultúrmegbízott" tisztségét is viselő Fujala bácsi. Olyan esztrád­csoportot alakítottunk, amelynek nemigen akad párja. A mi műkedve­lő gárdánknak ugyanis hatvan-het­venévesek a tagjai, sőt van egy bang­szerszólistánk, aki kilencven eszten­dős is elmúlt. S nehogy azt higgye, hogy ez a kultúrcsoport csak „papí­ron" működik! A téli hónapokban szorgalmasan tanuljuk a műsorszá­mokat s ha jön a jó idő, vidéken is bemutatjuk. Van olyan nyár, amikor nyolcszor is pódiumra lépünk. Nos, magam is meghallgattam e kedves öregeknek, a 65 éves Stolár Annának, a 69 éves Fujala Pálnak, a 74 éves Palus Józsefnek, a 72 éves Sikora Mátyásnak, a 71 éves Baksa Vilmosnak, a 75 év körüli Vicsán házaspárnak és társainak egy-két műsorszámát, s mondhatom könny gyűlt a szemembe. Mert ha „fiata­labb" műkedvelőink művészi szem­pontból felül is múlják produkció­jukat, lelkesedésből, jószándékú ten­niakarásból bizony sokan tanulhat­nának tőlük. De példát vehetnének rendezőjükről és irányítójukról, a fáradhatatlan Bicsánik Anna egész­ségügyi nővérről azok a falusi kul­túrvezetők is, akiknek elég egy kis nehézség és máris kedvüket vesztve félrevonulnak. REG EMBER NEM VÉN EM­II BER — tartja a szólásmon­** dás. Ezt igazolja a magyar­béli nyugdíjasok életkedve és tevé­kenysége is. Bizonyít azonban egy nagyob igazságot is. Ott, ahol az ál­lam egyformán törődik minden pol­gárával, örök ifjú marad még az aggastyán is! NEÜMAN JÁNOS rí "ff A magyarbéli nyugdíjasok otthona. C I G ÚRIAEXPORT A seredl Vitana üzemben meg­kezdték az ez évi kampányt, mely­nek első szakaszában 200 vagon cukorrépát dolgoznak fel táprisztté, amit külföldre exportálnak. A kam­pány második szakaszában több mint 450 vagon cigóriát dolgoznak föl ipari célokra, azaz 50 vagonnal többet, mint az elmúlt évben. A fel­dolgozott cigóriát Olaszországba, Svájcba, Franciaországba, Ausztriá­ba és az NSZK-ba exportálják. (kszl) • Az életszínvonalat nem csak a pénz jelenti Az egészségünk iránti fokozott gondoskodás szocialista társadal­munk fejlesztésének egyik legfon­tosabb feltétele. A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság sajtótájékozta tóján különösen a környezetünk hi­giéniai védelmének ellenőrzése te­rén elért eredményéről számoltak be. A 2330 vállalatnál megejtett ellen­őrzési munkákban az egyes szerve­zetek több mint 4400 dolgozója vett részt. Tapasztalataik egyáltalán nem mondhatók kielégítőnek. A legégetőbb problémák közé a levegő, valamint a folyók és más fel­színi vizek tisztátalansága, a zajos környezet főleg az ipari központok­ban, de a lakútelepeken is, továbbá több helyütt a hiányos ivóvízellátás tartozik. De az élelmiszerboltok, ven­déglátó üzemek, üdülőközpontok, sőt a tömegközlekedési eszközök és nem utolső sorban az iskolák higiéniájá­nak nem kielégítő színvonala is gyors beavatkozást követel. A fogyatékosságokért az üzemek mellet sokban a központi hivatalokat és a nemzeti bizottságokat is el kell marasztalni, mert hiányosan ellen­őrizték a feladatok teljesítését. Ezért a Népi Ellenőrző Bizottságok az FSZM-vel és a Vöröskereszttel kar­öltve országszerte oly intézkedéseket eszközöl, melyek — a fokozott ellen­őrzést és a feladatok elhanyagolása esetén az üzemek bírságolását hívta segítségül — a helyzet javulását hi­vatottak biztosítani. (kar) • Azerbajdzsáni művészek Hosszabb szünet után szeptember 23-a és október 5-e között az idén először ünnepeljük meg a csehszlo­vák—szovjet barátság hónapján kí­vül az azerbajdzsáni dekádot. A de­kád a népeink között kulturális kap­csolatok elmélyítését, szocialista életünk kölcsönös megismerését célozza. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség sajtótájékoztatóján dr. J. Nemec, a szövetség központi bi­zottságának vezető titkára és J. Glazarová, a jónevű cseh írónő a tavalyi azerbajdzsáni látogatásuk al­kalmával szerzett élményeiket élénk színekkel ecsetelték. A sajtótájékoztatón részt vett Nyijazi karmester, a Szovjetunió nemzeti művésze is, aki a többi, hazánkba érkező azerbajdzsáni mű­vésszel együtt többször is fellép majd. A kedves vendégek műsorát a rádió szeptember 25-én közvetíti. Nyijazi elvtárs a prágai Nemzeti Színházban a Legenda a szerelem­ről című operát fogja vezényelni. Zeneszerzőinkkel és karmestereink­kel való találkozása mély benyomá­sokat keltett benne. A művészek Bratislavában a szlovák művészek­kel együtt lépnek majd fel. (km) KIPRÓBÁLTÁK a kijevi kiberneti­kai intézetben az ukrán konstruktő­rök által összeállított új elektroni­kus számítógépet. A Mier márkájú gép elsősorban mérnöki feladatok megoldására szolgál. Még sokáig elül dögéinél?, de aztán lassan tövig égnek a gyer­tyák, és a babbo megnyálazott uj­jával sorra oltogatja őket. Rech­tor és Sárosi felkapaszkodik a padlásra... — Holnapután reggel elmegyünk innen, Rechtor. Nem szeretném bajba hozni őket — Természetesen — bólint rá Rechtor. — Boldog ünnepeketi — szorítja meg társa kezét. Még egy napig pihennek, de István napja már a sziklák között találta őket. Estére titokban visszatérnek „családjukhoz". — Holnap este nem tudjuk, mi­kor jövünk, és megjövünk-e egyál­talán. Megpróbálunk eljutni Coaz­zába összeköttetést találni... Talán a vőm tehetne valamit — véli a gazda. Majd én beszélek vele — ajánl­kozik Rita. «— Magam beszélek vele, Rita — mondja nyomatékosan az öreg hegylakó. Az asztal mellől a kamrába mennek. Rita világít nekik. Meg­lepetve állnak meg a gödör felett. — Ki ásta tovább? — Édesapám — egy kicsit — melengeti gémberedett kezét Rita á gyertya lángja felett. — A föl­det kthordtuk a Sangonába ... — Csak óvatosan — figyelmez­teti Rechtor. — No, Sárosi lássunk hozzál Megtöltik földdel a zsákokat, amelyeket holnap kivisznek a szik­lák közé, aztán a gödröt betakar­ják a kővel, és fölébe szórják a falevelet. Reggel útnak indulnak. Hol az úton haladnak, hol letérnek a San­gona partjára, hogy megtévesszék esetleges üldözőiket. Sárosin lát­szik, hogy valami nyomja a be­gyét. Végre megszólal: — Mit gon­dolsz, Rechtor, nem lenne oko­sabb, ha visszamennénk a sziklák közé. Tudod: miattuk, Rita miatt.., — Félted? — Igen — ismeri be habozás nélkül.' — Es a szüleit is féltemI —teszi hozzá kisvártatva. — Este meg reggel nyomokat hagyunk magunk után. — Hát ha gondolod, visszamehe­tünk a sziklák közé. — Nem élhetünk vissza a jósá­gukkal — szólal meg Ismét Sárosi. — Nem hátI Ha már elkészült volna a bunker, nem mondom ... — Ďe amíg nem kész?! — Addig kockáztatjuk ... — ök kockáztatják az életüket, elsősorban Ok! — állapítja meg konokul Sárosij Hiányozna neked. — Inkább hiányozzon, mintsem hogy az életéért kelljen aggód-, nom. Küszködnek az úttalan úttal, hő­torlaszokkal, tévelyegnek, míg vég­re ismerős terepen járnak. A fa­siszták megszállta Indiritta felett egy sziklarepedésben töltik a na­pot. Éjszaka aztán belopakodnak Coazzába. Pino pék ablakán ko­pogtatnak. Egy perc mölva már a kemence mögötti suton ülnek, Pino forralt bort töltöget nekik. — No hál tstennek, kettő me­gint megkerült! fó, hogy egyene-> sen ide jöttetek. A brigád parancs-, nokának át kellett költöznie, most Giavenában van. Egyelőre itt van nyolcezer líra. Többet nem adha­tok. Másoknak ts kell. Három nektek, öt meg az oroszoknak, a tietek mellett fekvő borghatában vannak. Vlagyimir, Gavruska, Va-. szil, igen, Vlagyimir vezeti őket. Adjátok át nekik a pénzt. Akad valami ruhanemű ts itt számotok­ra. Nadrág kellene elsősorban, ugye? Van négy vagy öt, csak nem tudom, fó lesz-e. Kapca van elég, széttépett ingekből. Meleg al­sónadrág? Nem tudom, akad-e. — Es csokoládé nincs?, kérdi Sárosi. — Micsoda? — Két tábla csokoládé, az egyik a gazdaasszonynak — beteg, a má­sik meg Ritának. Valamit kell ne­kik vinnünk, ha nem csokoládét, valami mást! — No valamit majd csak kerí­tünk — ígéri Pino. — A babbónak meg egy csomag dohányt ( s~> Dohány lesz. •— Es mt lenne, ha összekötőt küldenénk ide. A gazda veje itt dolgozik Coazzában egy cipész­műhelyben. — Hm, majd érdeklődünk. Ha megbízható, egy héten belül meg­látogat benneteket. Készleteket, pénzt és üzenetet vihetne nektek. — Ebben hát megegyeztünk. Azt hiszem, megbízható. — Akkor készítsd kí a holmit, Pino, indulnunk kell, még hosszú út áll előttünkI — De türelmetlen vagy, Sárosi! — Igaza üan — támogatja tár­sát Rechtor. Hátizsákok, sátorlapok, kenyér­zsákok, lőszer, kenyér, makaróni, keksz. Két tábla csokoládé, cukor. Pénz, nadrág, köpeny. Mi hiány­zik még? — Ogy érkeztetek ide, mintha kirándulásra jönnétek, és olyan megrakodva mentek el, akár a vá­sárosok! — Éppen azért induljunk minél hamarabb — sürget Sárosi. — Hát akkor jó szerencsét! v— búcsúzuk tőlük Pino. — No, még egy cigarettát — gyújt rá Rechtor. — Mit tudsz a mietnkről, Pino? — Szándékosan hagyta ezt a kérdést utoljára. — Hát mit is... Mlíőkóról ne érdeklődletek a gyógyszerésznőtől, már nem járhat olyan gyakran a Rossára. Most a nácik járnak oda tejért, de Mlíőkóról nem tudnak. A többiekről semmit se tudok. Ha hallanék róluk, megüzenem. (Folytatjuk) A BRATISLAVAI SZLOVÁK MÚ­ZEUMBAN a sajtónap alkalmából megnyitották az újságírói fényké­pészeti kiállítást,. Az orszíjpos kiállításon 58 szer­ző 242 fényképfelvétele látható. Ti­zenöt szlovákiai szerző Bö fénykép­pel szerepel A kiállítás október 3­ig tart. A belépődíjból eredő jöve­delmet az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére fordítják. A NAPOKBAN KEZDIK FORGATNI Madarak és madárkák címmel Paso­lini új filmét. A főszerepét Toto, az ismert olasz komikus játssza. SZEPTEMBER 20. ÉS 28. KÖZÖTT Bratislavában és más Szlovákia vá­rosokban tanácskoznak a francia geológusok. Ülésükön Szlovákia geo­lógiai kérdéseivel foglalkoznak. ŰJ ÉPÜLETBE KÖLTÖZÖTT a HESZ rozsnyói Járási bizottsága és autó­iskolája. A korszerűen feläzerelt épületet a Poprádi Magasépítészeti Vállalat dolgozói építették 1 millió 770 ezer koronás költséggel. (gj) AZ OLASZ PÉNZÜGYI SZERVEK Carlo Ponti ismert filmproducer va­gyonának értékét vizsgálták. Ponti­nak 145 millió líra adót kellene fi­zetnie, de az eddigi vizsgálat ered-' ménytelen volt, mivel Ponti állítólag vagyontalan. BRATISLAVÁBAN a Művészetek Házában tegnap megnyitották Adolf HoIImeister érdemes művész rajzki­állítását. A kiállítás megnyitásán a a művészen kívül tudományos és kulturális életünk számos képvise­lője vett részt. NÁPOLYBAN a napokban rendezték meg a már hagyományos dalfeszti­vált. Az ez évi verseny azonban út­ból csalódást okozott, mivel az elő­adott dalok túlnyomó többsége szen­timentális, értéktelen. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLET­BEN 18 cukorrépa-felvásárló köz­pontot létesítettek, ahová a cukor­répát egyenesen a földekről szál­lítják. KOPPENHÁGÁBAN egy rablóbanda ellopott egy gépkocsit. A rendőrség üldözőbe vette a tetteseket, akik tü­zet nyitottak üldözőikre. Négy rend­őr életét vesztette. A rablókat ed­dig nem sikerült elfogni. HENRI COLPI FRANCIA RENDEZŐ Bukarestban forgatta második fran­cia—román kooprodukctós filmjét. A főszerepet Marina Vlady játssza. TÖBB MINT 1 MILLIÖ 630 EZER LITER TEJET adtak be eddig terven felül a košlcei járás mezőgazdasági dolgozói és ezzel túlteljesítették ha­zánk felszabadulása huszadik évfor­dulója tiszteletére tett felajánlásu­kat. (mp) IESI KÖZÉP OLASZORSZÁGI VÁ­ROSKÁBAN megtalálták Dante Iste­ni színjátékának eddig ismeretlen példányát, melyet 1472-ben adtak ki és Botticelli olasz festő képei il­lusztrálják. ESSEN ES DÜSSELDORF között a Ruhr-folyó völgyében építik Euró­pa eddig legnagyobb hídját. Az .1,8 kilométer hosszú híd harmincnyolc méter magas vaspilléren nyugszik majd. BORÚS IDŐ AZ ELMÜLT HÍTEN TÖBBNYIRE SZÉP, napos időjárásnak örülhettünk és bár az éjszakák hűvösek voltak, a nappali felmelegedés, különösen a hét vége felé elérte a 20—24 fokot is. A felmelegedés nemcsak a síkságokon, hanem a hegyvidéken is érezhető volt, pi. a Csorba tónál a nappali hőmérsék­let elérte a 18 fok Celziust. Az Időjárás változatlansága már a „vénasszonyok nyarát" jelezte, amely nálunk szep­temberben, vagy október alső felében kezdődik. Tartama különböző, egyes esetekben csak néhány nap, máskor néhány hét. 1947-ben hat hétig tartott az ősz és a nappali hőmérséklet 32 fok Celziust is elért. Az augusztusi csapadékmennyiség többnyire az átlag alatt volt és szep­temberben sem javult a helyzet ezen a téren. Az esőre viszont nem várha­tunk, miután az agrotechnikai időpon­tokat be kell tartani. Jeleneg a Föld­közi-tenger, a Balkán és a Fekete-ten­ger fölött egészen a Szovjetunió kö­zépső részéig terjedő anticiklon jel­lemzi az időjárás helyzetét. Ez azon­ban gyengül és lassan keletre húzó­dik, ugyanakkor Anglia és az Északi-, tenger felől alacsony légnyomás vár­haté, amelynek hátső peremén nedves és valamivel hűvösebb tengeri levegő hatol a szárazföld légrétegeibe és ez átmenetileg hazánk területén is csa­padékot jelent. Az átmeneti időszak után ismét az anticiklon válik érez­hetőbbé, amit ugyancsak nedves ten­geri levegő kísér. A jövő héten borús idő várhaté időn­ként nagyobb felhősödéssel és helyen­ként, főleg a hegyvidékeken fűtő esők­kel. A várható éjszakai hőmérséklet 5— B fok, Közép- és £szak-Szlovákiában 2— S fok, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17-23 fok Celzlus. P. f, ÜJ SZÓ 20 * 1965. szeptember 12..

Next

/
Thumbnails
Contents