Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-18 / 259. szám, szombat

ÉLIÁS BÉLA GHANAI RIPORTJA lUjégy övvel ezelőtt még " észrevétlenül húzódott meg az ezer mérföldnyi hoszszan kígyózó Volta-folyó egyik kanyaréban. Ma Ghana és talán egész Afrika egyik legismertebb, fergeteges gyorsasággal gyarapodó városa. A ghanai ember szemében öröm és büszkeség csillan, ha ezt a városnevet hallja, — Akosombó. Itt született meg az új Afrika egyik legnagyszerűbb alkotása, a Volta-erőmű. A folyó, mint sok minden Nyugat Afrikában, a hódító portugáloktól kapta nevét a tizenötödik században. Volta, — azt jelenti, hogy szeszélyes, kanyargó, bolyongó. Találóbb nevet aligha adhattak volna ennek a bővizű folyónak. A magasból nézve olyan, mint a zöld testű Ghana kékszínű, lüktető ütőere. Kanyargó szalagját Akosombónál mintha hatalmas csokorba kötötték volna. Néhány évvel ezelőtt az akosombói hegyeken és völgyekben a dzsungel volt az úr. A vidék legismertebb lakói a leopárdok, a majmok, az óriáskígyók és a cecelegyek voltak. S a hegyek alatt kanyargó folyó vizében vídában lubickoltak a krokodilok. Egy napon azonban, pontosan 1962. január 23-án nagy erejű robbanás hasított a vidék csendjébe. Kezdetét vette a Volta-erőmű építése. Munkások ezrei lepték el a tegnap még kihalt környéket, hogy Nyugat-Afrika történetében páratlan háborút vívjanak a természettel. A Volta parti falucskából város lett, amelynek lakossága megközelíti az ötvenezret. A dzsungel, lakóival együtt lépésről-lépésre visszavonult. A Volta pedig, ha morogva és zúgolódva is, de engedett az erősebbnek, az alkotó embernek. a A LEGNAGYOBB MESTERSÉGES TÔ A Volta-szálló erkélyéről belátni az egész festői környéket. A forrón perzselő afrikai nap fényében ezüstösen csillog-villog az erőmű vízvezető csatornáinak nyolcméteres átmérőjű hernyóteste. A monoton zöldet sokszínű acélváz, zsilip, beton és daru töri meg. Gyönyörű látvány. A huszadik század ultramodern szimbóluma emelkedik ki az évszázados afrikai elmaradottság dzsungeléból. Ghanai barátom, akivel együtt gyönyörködöm a páratlanul szép és fenséges látványban, lelkesen mutogat. Kézzel-lábbal magyaráz. Az ott a fő zárógát. Hétszáz méter hosszú. Százötven méter magas. Az erőmű épületében összesen hat automatikusan működő áramfejlesztő lesz. Amikor mind a hatot üzembe helyezik, a Volta-erőmű teljesítménye eléri a nyolcszáz megawattot. Az első generátort még ebben a hónapban beindítják. A próbaüzemeltetés kitűnően sikerült. Hallgatom, éc közben tekintetem messze kalandozik, túl az erőmű épületén és túl a zárógáton. A Volta folyó valamilyen varázslat következtében tengerré változott. Az akosombói dombok ölében 3,275 négyzetmérföld nagyságú óriástó keletkezett. Hossza eléri a 250 mérföldet. Ez jelenleg a legnagyobb kiterjedésű emberkéz formálta tő a világon. Itt-ott elővillan egy-egy évszázados fának a koronája. Helyenként kis szigetek ütötték fel a fejüket. Nemrég még magas dombok voltak. Örökre elnyelte őket a víz. • 60 EZER EMBER ÚJ OTTHONBA KÖLTÖZIK A mesterséges tó területéről nem kevesebb, mint nyolcvanezer embert kellett kitelepíteni. Embereket, akiknek ez a vidék volt a szülőföldjük, itt éltek és haltak őseik. Törzseket, amelyek itt vetették meg a lábukat az afrikai népek szakadatlan vándorlásai közepette. Nem volt könnyű dolguk az építőknek. A ghanai kormány azonban nemcsak a politikai meggyőzés eszközét vette igénybe, ötvenkét új, korszerű települést építettek. Olyan házakat, amelyekről a vidék lakói korábban álmodni sem mertek. Az elárasztandó területről kiköltöző családok háromszobás, betonfalú, alumíniumtetejű házakat, Iskolákat, kórházakat és mozikat kaptak. Az állam minden családnak megélhetést biztosító földterületet Juttatott. S az átmeneti időszakra ingyen élelmiszert, pénzügyi segítséget. És mindezen felül anyagi kárpótlást az elhagyott otthonért. • BORSOS KAMAT Ma is széles körű vita tárgyát képezi, szükséges volt-e az afrikai viszonylatban kis Ghanának egy Ilyen sok pénzbe kerülő, hatalmas teljesítményű erőműre. Mert mondjuk meg őszintén, a Voltaerőmű sokba kerül Ghanának. A hetvenmillió fontos építkezés költségeinek felét a ghanai kormány, másik felét pedig amerikai, angol és más társaságok fedezik. Elsősorban amerikaiak. S hogy milyen feltételekkel, arra EUender amerikai szenátor adta meg a választ, amikor kijeA N D R Z E J KONIECZNY LENGYELORSZÁGI RIPORTJA lentette, a ghanaiak kamatok formájában többet fizetnek vissza az Egyesült Államoknak, mint az egész befektetett amerikai tőke. Vagyis a Voltaerőmű építése nem bizonyult rossz üzletnek Amerika számára. Olyannyira, hogy az amerikaiak, ugyancsak Ghanában, felépítenek egy alumínium kohóművet, — a Volta-erőmű olcsó áramának felhasználására. Nyilván ez sem lesz számukra ráfizetős üzlet. Ezen túlmenően azt |s felhozzák Ghana bírálói, hogy maga az ország nem sok hasznát veszi majd az új áramforrásnak. • AZ ORSZÁG IPAROSÍTÁSÁNAK ALAPJA Ghana jelenlegi villamosáram fogyasztása hetven megawatt körül van. S az erőműnek egyetlen generátora száznegyvehhét megawatt áramot termel. A szomszédos országok — legalábbis egyelőre — nem vesznek ghanai áramot. A ghanai falvak villamosítása újabb nagy befektetést igényelne. A jelenleg működő kis erőműveket nem lehet leállítani, mert ezzel növelnék a munkanélküliek számát. Így a pesszimisták. Oktalanság lenne tagadni érveik meztelen igazságát. Mégsem lehet egyetérteni velük. A gyorsan iparosodó Ghanának és Afrikának általában, egyre nagyobb menynylségű villamosáramra van szüksége. Lehet, hogy a Volta-erőmű által termelt árammennyiség ma túl soknak tűhik. De hosszú távon és főleg hosszú időre megoldja a fejlődő Ghana iparosításának és villamosításának problémáját. A Volta-erőmű első gépegy- 1 sége szeptember folyamán árammal tölti meg a fiatal iparváros, Téma felé húzódó távvezetékeket. S ezzel új fejezet nyílik a fiatal afrikai ország történetében. Accra, 1965. szeptember KARDOS MÁRTA DÉL-FRANCIAORSZÁGI TURISTAJEGYZETEI A RIVIÉRA Dél-Franciaország, Földközitenger, Azúr-part. Az utóbbi nevét valószínűleg az őrökkék égtfil kapta, amelynek azúrkék színe a valóságban sokkal kifejezőbb. mint a képeslapopon. A szűnni nem akaró hazai esőzések után szinte jólesik a harmóniát árasztó napfény, jólesik a hűség, a nálunk júliusban sokat nélkülözött meleg, s a lubickolás a tenger incselkedő hullámaiban. Cannes. Több mint kétezer kilométer választja el a világhírű fürdőhelyet Prágától, s mégis olyan közel van. A Caravelle Prágából röpke két óra alatt szállít ide. Olyan rövid ez az idő, hogy az ember meg sem tudja szokni a kellemes változást, végig sem tudja élvezni az éjszakai repülés minden örömét. Minél délebbre tartunk, annál inkább vékonyodnak a felhőrétegek. Felettünk a csillagok miriádjai, alattunk a megvilágított, hatalmas pókhálókra hasonlító, fénybe borult nagyvárosok. Nizza. Az idegen nem tud betelni az első benyomásokkal egy olyan országban, ahol sohasem járt. Első pillantásra észreveszi a furcsa különbségeket. Összehasonlít és következtet. Erre a forgalmas Cannes-ban vagy Nizzában nagyon sok alkalom van. Magával ragad a szédületes forgalom és a vele járó zaj, mely annyira elüt a fürdőhelyek megszokott csendjétől. A gépkocsik sűrű sorokban, feltartóztathatatlanul robognak céljuk felé. Az úttesteken percekig tart az átkelés, és alaposan próbára teszi a járókelők türelmét. A sűrű, fojtogató benzingőz elárasztja, megmérgezi a levegőt, de ezzel itt senki sem törődik. Ennek ellenére mindenki arra törekszik — akárcsak nálunk —, hogy mielőbb gyarapítsa a „boldog" autótulajdonosok soralt. így aztán minden hatodik francia saját gépkocsiján közlekedik, ami cáfolhatatlanul a magas életszínvonal bizonyítéka. 9 Autón vagy gyalog? Azért Franciaországban sem fenékig tejfel az autósok élete. A

hajógyár lassan bontakozik kl a látogató előtt. Méretei megbújnak a gyárterület és a szerelőcsarnokok mögött. A gdanski hajógyárral ismerkedve az embernek ideje marad az elmélkedésre. 1948-ban bocsátották vízre az első hazai gyártmányú tengerjárót, a Soldeket. Valóra vált egy ősi álom: a tenger uralása. Amikor a lengyel mérnök és munkás átvette a hajógyárat, az még tulajdonképpen nem is létezett. Első kalapácsütések A' kikötő az elsüllyesztett hajók nagy temetőjévé vált. Háború ütötte sebek ékteleaítették a hajógyár épületét és a tengerpartot. Csúf csonkok meredeztek az ég felé. Ez volt a hajógyár 1945-ben. Az úttörők először is aknaszedéssel, romeltakarítással, a kikötőmedence kitisztításával kezdték az élet helyreállítását. A rendbe hozott hengerdében 1945. szeptember 13.-án ünnepelték az első „kalapácsütést". A hajógyár igazgatója így emlékezik vissza a nehéz kezdetre: „Valóban hősi évek voltak. A lengyel hajóipar akkor még valahol a XVIII. században kullogott. Hiányoztak a gépek, a tartalékok, a tapasztalatok." A kikötőnapló megörökíti, hogy 1948. november 6.-án ünnepélyesen vízre bocsátoták a lengyel technikusok és munkások alkotta első tengerjáró hajót, melyet Stanislaw Soldek előmunkásról neveztek el. Ennek már 18 éve. 1961ben a Lloyd's Register of Shipping szenzációs hírt közölt: A Shipyard of Gdansk, vagyis a gdanski hajógyár a világ legjobb hajógyárai kőzött az ötödik helyre került és sok elismert nagyhatalmat megelőzött. Nem kalandozunk el, ha emlékeztetünk Adenauer 1945. évi kijelentésére, hogy a potsdami szerződés értelmében Lengyelországnak átengedett területeken „még száz év múlva is kietlen pusztaság és vadon lesz". Ma már cáfolhatatlan valóság, hogy e területek gazdasági ereje megtízszereződött, s az anyaország keB A

L T | ÓRIÁS beiébe visszatérve új élet kezdődött rajta. Acélpiramisok árnyékában Amikor két szerelőcsarnok között váratlanul felbukkan az egész hajógyár képe, szinte megnémulunk a csodálkozástól. Dinamikus képet látunk. Emelődaruk karjai merednek az égre, zuhognak a kalapácsok, sziszegnek a hegesztöplsztolyok. Egy árnyékos helyen acél piramis nő az ég felé: Épül a B 64 mintájú hajó. E rövidítés tulajdonképpen úszó gyárat jelent, melyben korszerű rakodóberendezés és műhelyek mellett hatalmas raktárokat, valóságos „kikötőt" találunk. Mozi, kórház, klubhelyiség áll a tengerészek és a halászok rendelkezésére. A halászhajók majd itt adják le napi fogásukat, Itt töltik fel víz-, élelmiszer- és fütőanyagkészleteiket, s végzik el a szükséges Javításokat. A zsákmány e „gyárban" válik halszeletekké és konzervekké, itt készül a halzsír és a halliszt. A tízezertonnás óriás halászhajó 165 méter hosszú és 21 méter széles. Energiatelepe kielégíthetné egy százezer lakosú város villanyáram-szükségletét. A hűtött raktárakban 40 ezer százliteres hordó fér el. Gépeit a legkorszerűbb szárazföldi halfeldogozó gyár ls megirigyelheti. A B 64 jelentése: a legkorszerűbb halászhajó. KORSZER0 HALÁSZHAJÚ ÉPÜL A GDANSKI GYÁRBAN Különösen akkor nem, ha boszszúsan rádöbbennek, hogy nincs hol parkolniuk. Ilyenkor mást nem tehetnek, minthogy a város peremén leparkolnak, aztán az „apostolok lován" mennek a városba. A gyors mozgást a véget nem érő autóoszlopok gátolják. Ezzel kapcsolatban személyes tapasztalataim is vannak. Cannes-ból kirándultam a 40 kilométerre fekvő F r é j u s-be. Míg a vonat odafelé egy óra alatt tette meg az utat. visszafelé autóstoppal mástél örát tartott az út. Az is igaz, hogy a zökkenőmentes közlekedés érdekében sok olyan intézkedés történik, ami nálunk még várat magára. A sűrűn elhelyezett benzinkutak és a kifogástalanul működő autószervizek nagy könnyebbséget jelentenek az autósoknak. Franciaország 80 ezer kilométer hosszú pompás, széles autóútjait középütt az élő sövény két részre osztja, hogy a kettős sorokban egymással szemben jövő autők fényszórói ne zavarják a vezetőket. 9 A gazdagok gondig A sarokházak falalt támasztó, templomlépcsőkön fiidögélő koldusok világával merőben ellentétes képet mutat a felső tízezer világa, amelyben rengeteg Amerikából importált szokás honosult meg. Például az üzletemberek legfeljebb két-három évig használják kocsijaikat. A kocsicserélgetés a (ólét, a korral haladás kilejezője, s elmulasztása a barátoknak, üzlettársaknak megszólására ad okot. Ez a gazdagok gondja. A dolgozó népnek egyetlen gondja van: a munka, amely a megélhetés fő feltétele. • Kirakatok és nők Az utcákon sok a látnivaló. Különösen a kirakatok kötik le a sétálók Hgyelmét. Ml. nők nem tagadhatjuk meg magunkat. Megcsodáljuk az elegáns ruhákat, cipőket és más divatcikkeket, a csábítóan és raffinált ügyességgel csomagolt élelmiszereket, melyeknek színes feliratai a gyártmányok minősé gét, előnyeit emelik kl, a fogyasztók hlszékenységében bíz va. Még jó, hogy szerény zsebpénzű turistáinknak nem okoz nagy gondot a válogatás. Képzeljük, milyen dilemmában van nak az itteniek! A francia nőkről külön kell szólni. Inkább a férfiak mondhatnának róluk szakértől véleményt, azt azonban meg kell Nemzeti különlegesség Ä hidegvérű és sohasem túlzó skandinávok állapították meg: Lengyelország elérte a halászhajó-építés terén a világszínvonal csúcsát. Valóban a halászhajók minden fajtája a lengyel hajóépítők nemzeti különlegességévé vált. Ebben a hajóipari ágban Lengyelország Japán után mindjárt a második, a gdanski hajógyár viszont az első helyen áll. Mivel a hajók 60 százaléka külföldi megrendelésre készül, érthető, miért törekednek a lengyel hajóépítők állandó korszerűsítésre. A háború utáni első években csak a szakirodalomra vagy tapasztalatokra támaszkodhattak. Most elektronikus gépeket használnak, hogy több száz lehetőség közül kiválasszák a legjobb szerkezeti megoldást. A nagyipari módszerek és a legkorszerűbb technika lehetővé teszi a legmerészebb tervek kivitelezését is. Stanislav Soldek, az egykori kiváló előmunkás ma már okleveles mérnők, tejfölös szájú tanítványai pedig mind kiváló szakemberekké, vérbeli hajóépítőkké fejlődtek, akik ismerik hivatásuk minden titkát. A gdanski hajógyár a lengyel hajóipar büszkesége. Nem vált be Adenauer jóslata. A tengerek vizét barázdáló Made in Poland védjegyű hajóóriások dicsőséget hoznak Lengyelországnak és a lengyel szakembereknek. A gdanski, gdyniai és szczecini hajógyár a lengyel Balt fejlődésének záloga. állapítanunk, hogy csábítóan csinosak, jó alakúak és elegánsak. Sikereik titka? A francia férfiak szerint Ízlésük csalhatatlan, értenek az olcsó és mégis divatos öltözködéshez. Sokat sportolnak, az édességtől tartózkodnak, az olcsó gyümölcsöt viszont nagyban fogyasztják. • Borisszák EIdorúdójg Elnémultunk a citrom- és narancsligetek láttán. A szőlőhegyek. a barackültetvények, a dinnyeföldek ontják a gyümölcsöt Gabonát alig láttunk a földeken. Csupa veteménnyel, zöldséggel ültetik be a földeket, ez az egészséges életmód egyik kelléke. A Riviérán drága mulatsr vízivás. A kútvíz egészsér az ásványvíz pedig olyar hogy a magunkfajta tujában háromszor alig' hatná magának. A tartják: igyunk b apraja-nagyja. . Mi Is bort V kor, s ha v * fogása van hivatkozi' v

>V sóhtvatp ^ / értékp ^ ^ h" A-A v