Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-16 / 257. szám, csütörtök

Csehszlovák—szovjet közös nyilatkozat (Folytatál az 1. oldalról) kapcsolatos feladatokról. Nagy fi­gyelmet szenteltek a két ország gaz­daságáról a tudományos-műszaki is­meretek széles körű érvényesítésé­ről, a népgazdaság irányítása módo­zatainak és módszerének tökélete­sítéséről folytatott véleménycseré­nek. A csehszlovák küldöttség ismer­tette a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban a népgazdaság irányítá­sa és tervezése tökéletesítésére ho­zott intézkedéseket, melyekkel meg­teremtik a szocialista társadalom to­vábbi sokoldalú fejlesztésének ked­vező feltételeit. A tárgyaló felek foglalkoztak az ökonómiai kapcsolatok kérdésével. Megállapították, hogy a proletár in­ternacionalizmus elvein nyugvó ha­gyományos kapcsolatuk megteremtik a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésé­nek, valamint a két ország gazda­sága közeledésének feltételeit. Eh­hez a hosszú tartamra szóló nép­gazdasági tervek összehangolása szükséges, ami szilárdabbá és haté­konyabbá teszi őket és tökéletesebb lesz az ipari termelés összehangolá­sa és szakosítása. A tárgyaló felek az eddigi tapasztalatok alapján to­vábbra is a tudományos-műszaki együttműködés új progresszív mó­dozatainak fejlesztésére fognak tö­rekedni. Ez a kölcsönösen előnyös együtt­működés lehetővé teszi, hogy vala­mennyi országgal hatékonyabban fejlesszék gazdasági kapcsolataikat. A fent megnevezett elvek szelle­mében értékelték a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének, valamint az 1966—1970. évi népgazdasági tervek összehangolásáról folytatott kétol­dalú tárgyalásoknak eredményeit. A küldöttségek kicserélték nézetei­ket a két ország, — elsősorban az anyagi, nyersanyag- és energetikai források közös kiaknázása és a két ország ökonómiai lehetőségei ki­használása terén folytatott együtt­működése számos kérdésében. A tár­gyaló felek szükségesnek tartják, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió a közel­jövőben hosszú lejáratú kereskedel­mi szerződést kössön az 1966-1970­es időszakra. A küldöttségek megállapították, hogy a jelen időben, amikor a szo­cialista államok között széles körű kölcsönös gazdasági kapcsolatok vannak, a nemzetközi szocialista munkamegosztás minden egyes szo­cialista országban a gazdasági fej­lődés, a műszaki haladás és a ter­melés hatékonyságának jelentős té­nyezőjévé válik. A tárgyaló felek ezért továbbra is a KGST tagálla­mai kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének továbbfejleszté­sére, tökéletesítésére fognak töre­kedni a szocializmusnak a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenye győzelme érdekében. A tárgyaló felek, tekintettel a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kulturális együttműkö­dése továbbfejlesztésének nagy je­lentőségére, konkrét intézkedések­ben állapodtak meg a tudomány, kultúra és művészet területén foly­tatott kölcsönös kapcsolatok továb­bi elmélyítésére. A küldöttségek szilárd meggyőző­dése, hogy a sikeresen fejlődő cseh­szlovák—szovjet együttműködés, Csehszlovákia és a Szovjetunió né­peinek egyre mélyebb barátsága nemcsak a két ország, hanem az egész szocialista tábor egysége meg­szilárdításának és a világbéke érde­keinek is megfelel. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban újból bebizonyosodott, hogy a két fél nézete teljesen azo­nos a fontos nemzetközi problémák (Folytatás aí 1. oldalról) a csehszlovák párt- és állami kül­döttség. A küldöttséget Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságénak első titkára, köztársaságunk elnöke ve­zette, tagjai voltak: Jozef Lenárt mi­niszterelnök, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, Jirí Hendrych, a CSKP KB titkára, Otakar Šimúnek miniszter­elnök-helyettes, Michal Sabolčík, a CSKP KB elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Vladimír Knucký, a CSKP KB titkára, Václav Dávid külügyminiszter, a CSKP KB tagja, Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter és Oldíich Pavlovský, Csehszlovákia moszkvai értékelése és megoldása tekinteté­ben. A tárgyaló felek megállapították, hogy a világ jelenlegi fejlődésének alapvető jellemvonása a szocializmus helyzetének megszilárdulása, a nem­zeti felszabadító és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődése, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért harcoló erők megerősödése. A tár­gyaló felek egyúttal aggodalmukat fejezték ki a világ egyes részeiben keletkezett helyzet miatt. Súlyos ag­gályokat kelt elsősorban az Egyesült Államok vietnami agresszív akciói következtében kialakult helyzet. Az Egyesült Államok durván meg­sértette az 1954. évi genfi egyezmé­nyeket és nyílt fegyveres interven­ciót hajtott végre Dél-Vietnamban. A háború tüze nemcsak a dél-viet­nami városokat és falvakat sújtja, hanem az amerikai agresszorok ak­cióikat a Vietnami Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztették. Barbár támadásokat hajtanak végre területe ellen és az ország békesze­rető lakosságának pusztulását és ha­lálát okozzák. Az Egyesült Államok kormánya intézkedéseket hozott a Dél-Vietnamban állomásozó csapa­tai létszámának növelésére. A viet­nami háborús akciók ún. „fokozása" azzal fenyeget, hogy kiszélesedik a konfliktus területe és ezenkívül ve­szélyezteti a békét nemcsak Délke­let-Ázsiában, de a világ többi részé­ben is. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió teljes mér­tékben szolidáris a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársasággal, az amerikai agresszorok ellen harcoló vietnami néppel, támogatja a viet­nami nép igazságos követeléseit és határozottan követeli a VDK terü­lete elleni légitámadások beszünte­tését, az amerikai katonák és fegy-. verek kivonását Dél-Vietnamból, va­lamint a genfi egyezmények követke­zetes betartását. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió kormánya újból megerősíti, hogy továbbra is segíti és támogatja a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak az Egye sült Államok agressziójával szemben tanúsított ellenállását. Megegyeznek abban, hogy Dél-Vietnam sorsát ma­gának a vietnami népnek kell meg­oldania. A tárgyalő felek aggodalmukat fe­jezték ki India és Pakisztán katonai konfliktusa miatt. A csehszlovák kül­döttség teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak az indiai és pakisztáni kormányhoz intézett fel­hívását, melyben a katonai akciók azonnali beszüntetésére, és a vitás kérdések békés megoldására szólítja fel őket. A tárgyaló lelek különös figyel­met szenteltek az európai helyzet­nek és elsősorban az európai biz­tonság szavatolása kérdéseinek. Megállapították, hogy a jelenleg el­sősorban az amerikai reakciós kö­rök által támogatott nyugatnémet militarista és revansista erők ve­szélyeztetik az európai békét. A re­vansista követelmények a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos po­litikájává váltak. A nyugatnémet kor­mány ilyen veszélyes politikai irány­vonalat folytatva nem hajlandó bé­keszerződést kötni a reális helyzet — a két német állam létezésének el­ismerése alapján — és a háború utá­ni határok felülvizsgálását követeli, miközben területi igényekkel lép föl más európai államokkal szemben. Az NSZK kormánya még mindig nem hajlandó elismerni a müncheni szer­ződés érvénytelenségét és nem haj­landó ebből levonni a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A küldöttségek megállapították, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság biztonságát és határainak sérthetetlenségét a csehszlovák— szovjet barátsági, kölcsönös segély­nyújtási és háború utáni együttmű­rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. A csehszlovák párt- és állami kül­döttséget a ruzynéi repülőtéren Ja­romír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Drahomír Kolder és Bohuslav Las­tovička, a CSKP KB elnökségének tagjai, Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségének póttagja, František Pene és Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bizottságának titkárai, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány alelnökei és politikai, va­lamint köz- és gazdasági életünk to­vábbi személyiségei fogadták. A küldöttség fogadásán jelen vol­tak a prágai diplomáciai testület tagjai is. ködési szerződés, valamint a Varsői Szerződés szavatolja. A nyugatnémet kormány az Egye­sült Államok védőpajzsa alatt igyek­szik megakadályozni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető min­den lépést. Szorgalmasan fegyver­kezik és atomfegyverekhez akar jutni, ami veszélyezteti valamennyi nemzet, így a német nép biztonsá­gát is. Ezt az irányvonalat egyes NATO országok is támogatják, ural­kodó köreik a kommunizmussal szemben érzett vak gyűlöletükben r— a müncheni időszakhoz hasonló­an — nem képesek megérteni or­száguk valódi érdekeit és hajlandók szövetkezni a német militarizmus­sal. A Nyugat-Németországot atom­fegyverekhez juttató sokoldalú NA­TO atomhaderő megalakítására irá­nyuló törekvés megköveteli, hogy a békeszerető népek rendkívüli éber­séget tanúsítsanak és hatékony intéz­kedéseket hozzanak az agresszió meg­béklyőzására. A csehszlovák fél ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a Szov­jetuniónak a világ valamennyi kor­mányához, parlamentjéhez és nem­zetéhez a fasiszta Németország fe­lett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából intézett 1965. május 9-i felhívását és a tartós világbéke biz­tosítása és egy új világháború ve­szélyének kiküszöbölése érdekében hajlandó együttműködni valamennyi országgal és szervezettel. Csehszlovákia és a Szovjetunió az európai béke biztosítása egyik leg­fontosabb tényezőjének tartja a há­háború utáni német határok — be­leértve a két német állam közötti határ — megváltoztathatatlanságát. A határok erőszakos megváltoztatá­sára irányuló bármilyen politika különösen akkor, amikor Európában két katonai tömb áll egymással szemben, komolyan veszélyezteti az európai és az egész világbékét. A tárgyaló felek kijelentették, hogy továbbra is törekedni fognak az európai biztonság legfontosabb problémája — a német kérdés bé­kés megoldására és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezésé­re. Egyúttal arra fognak törekedni, hogy egyezményt kössenek olyan részleges intézkedésekről, melyek a háborús veszély, elsősorban a ter­monukleáris háború veszélyének enyhítéséhez vezetnének. Támogat­ják a Lengyel Népköztársaság ja­vaslatát az atomfegyvermentes öve­zet létrehozására és az atomfegyve­rek befagyasztására Közép-Európá­ban, valamint az európai államok értekezlete összehívására tett javas­latát az európai biztonság szavato­lására. Az európai biztonság tartós biztosítékainak létrehozása felé ve­zető úton jelentős lépést jelentene a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatának elfogadása, mely szerint mindkét német állam — az NDK és az NSZK — lemonda­na az atomfegyverek gyártásáról, megszerzéséről és használatáról, va­lamint arról, hogy területén ilyen fegyvereket helyezzen el. A tárgyaló felek szükségesnek tartják kijelenteni: ha Nyugat-Né­metország atomfegyverekhez jutna, ez új helyzetet teremtene Európá­ban, mely arra kényszerítené Cseh­szlovákiát, a Szovjetuniót és a töb­bi szocialista országot, hogy meg­tegyék a szükséges ellenintézkedé­seket biztonságuk szavatolására és az agresszió veszélyének kiküszöbö­lésére. A tárgyaló felek szolidaritásukat fejezik ki a testvéri Német Demok­ratikus Köztársasággal, mely béke­szerető állam német területen. A tárgyalás résztvevői további olyan nemzetközi kérdésekben is kicserélték nézeteiket, melyek meg­követelik. hogy a megállapodott kö­zös irányvonalhoz ragaszkodjanak. Tárgyaltak az általános és teljes le­szerelés problémájáról, az atomtegy­Mikor 11 óra 30 perckor a ruzynSl repülőtéren leszállt az IL—18-as kü­lönrepülőgép, a párt- és az állami szervek képviselői a küldöttség elé siettek és szívélyesen üdvözölték tagjait. A csehszlovák és a szovjet államhimnusz elhangzása után An­tonín Novotný elvtárs Bohumír Lomský nemzetvédelmi miniszter kí­séretében szemlét tartott a díszőr­ség fölött. A pionírok Antonín Novotný elv­társnak és a küldöttség többi tagjá­nak piros rózsacsokrokkal kedves­kedtek. Ezután a küldöttség tagjai szívélyesen üdvözölték a fogadásuk­ra megjelent prágaiakat. verek továbbterjesztésének megaka­dályozásáról, valamint a béke és a nemzetek biztunsága szavatolására tett más intézkedésekről. A tárgya­ló felek egyöntetűen állást foglal­tak a leszerelési világértekezlet összehívása mellett és kijelentették, hogy az ENSZ-közgyűlésnek a gyar­mati országok függetlenségéről 1960-ban elfogadott határozata azon­nali megvalósítását követelik. Mind­két fél továbbra is támogatni fogja a gyarmati iga alól felszabadult és a nemzeti felszabadító harcot foly­tató nemzeteknek. A tárgyaló felek elemezték az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét. Határozottan elítél­ték az imperialistáknak az ENSZ le­gyengítésére tett kísérleteit és azt, hogy a béke és a nemzetek közti együttműködés érdekeitől távol álló célokra akarják felhasználni. A cseh­szlovák és a szovjet küldöttség né­zete szerint annak érdekében, hogy a világszervezet hatékonyabban teljesíthesse feladatait, a legrövi­debb időn belül meg kell valósí­tani a Biztonsági Tanács, a Gazda­sági és Szociális Tanács kibővítésé­ről hozott határozatot és ki kell harcolni az új független ázsiai és afrikai országok igazságos képvise­letét ezekben a szervekben. Gjből megerősítették álláspontjukat, hogy halaszthatatlanul fel kell újítani a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait az ENSZ-ben. A tárgyaló felek megerősítették az előző nyilatkoza­tot — beleszámítva a csehszlovák párt- és állami küldöttség szovjet­unióbeli látogatásáról 1964. decem­ber 3-án kiadott Közlemény állás­foglalását és következtetéseit. Cseh­szlovákia és a Szovjetunió vezetői újból kijelentik, hogy továbbra is békepolitikát, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együtt­élésének politikáját valósítják meg és következetes harcot folytatnak az imperialistaellenes erűk felzárkó­zottságáért, bármilyen agresszív ak­ció, valamint a nemzetek szabadsá­ga és függetlensége megsértése el­len. A CSKP, az SZKP, valamint a két ország kormánya továbbra is a szo­cialista tábor egységének és felzár­kózottságának megszilárdítására tö­rekszik, ami valamennyi szocialista ország legfontosabb internacionális kötelessége. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megállapították, hogy a két párt között széles körű együttműködés és rendszeres véle­ménycsere folyik a mindkét felet érdeklő legfontosabb kérdésekben. A két párt kapcsolatai eszmei egy­ségen alapulnak. A CSKP és az SZKP vezetői kijelentik, hogy to­vábbra is fejleszteni fogják a sok­oldalú kapcsolatokat, a két kommu­nista párt gyümölcsöző együttműkö­dését és tapasztalatcseréjét és to­vább szilárdítják a két ország kom­munistáinak kölcsönös testvéri kap­csolatait. Kiemelik az ideológiai munka, az alapvető elméleti kérdé­sek alkotó kidolgozása területén fennálló kapcsolatok továbbfejlesz­tésének fontosságát és az antikom­munizmus reakciós elméletei ellen ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke Moszkva, 1965. szeptember 14. nlélhlálnlY CORNELIU MANESCU, a Román Szocialista Köztársaság külügymi­nisztere Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett. CSEN JI, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke és kül­ügyminiszter tegnap repülőgépen Bamakóból Conakryba utazott. A Ma­li Köztársaságban 5 napos hivatalos látogatást tett. A NÁCI NEMETORSZÁG áldozatai­nak nemzetközi bizottsága Párizs­ban nyilatkozatot adott ki, amely­ben tagadja Nyugat-Németország állítását, hogy kártérítés címén 29 millió márkát fizetett a náci háború áldozatainak. A nyilatkozat szerint a kártérítés a 4 millió márkát sem AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a dem.-.krata párt e napokban rende­folytatott közös harc megerősítésé­nek szükségességét. A megbeszélések folyamán hang­súlyozták, hogy a tárgyalő felek né­zete teljesen azonos a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom helyzetének kérdésében. A két kom­munista párt képviselői kijelentet­ték, hogy továbbra is a szocialista erők összefogására, a kommunista világmozgalomnak a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetkö­ziség alapján való megszilárdításá­ra fognak törekedni. A küldöttségek megerősítették, hogy az egység megszilárdításához vezető legfonto­sabb út minden egyes kommunista párt internacionális felelősségének növelése, aktív részvételük a kö­zös akciókban, az imperializmus, a gyarmati rendszer, az újgyarmatosi­tás elleni harcban, a nemzetek fel­szabadító harcának támogatása, a monopoltőke uralma elleni, a bé­kéért, a nemzetközi biztonságért, a szocializmus és kommunizmus ügyé­ért folytatott harc. A kommunista pártok közti kölcsönös kapcsola­tokban abból kell kiindulni, ami egyesíti őket a békéért és a szo­cializmusért folytatott közös harc­ban. A két kommunista párt vezetői újból megerősítették, hogy hűek a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozá­sán elfogadott Nyilatkozathoz és Békekiáltványhoz. Kiemelték a kommunista és munkáspártok kép­viselői 1965 márciusi moszkvai kon? zultatív tanácskozásának jelentősé-: gét és kijelentik, hogy továbbra is a tanácskozásról kiadott Közlemény gondolatainak megvalósítására fog-: nak törekedni. A tárgyaló felek értékelték az eurúpai kapitalista országok kom­munista pártjainak 1965 júniusában Brüsszelben megtartott tanácskozás sa eredményeit. Azon a nézeten van? nak, hogy az ehhez hasonló tanács­kozások megteremtik valamennyi kommunista és munkáspárt nemzet­közi találkozója összehívásának ked? vező feltételeit. A csehszlovák párt- és állami küldöttség őszinte köszönetét fejez­te ki az SZKP Központi Bizottsá* gának, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a szívélyes, elvtárs sias fogadtatásért, valamint a cseh? szlovák nép és Csehszlovákia Kora? munista Pártja iránt tanúsított test­véri barátságért. A tárgyaló felek meg vannak győződve arról, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és ál­lami küldöttségének a Szovjetunió­ban tett látogatása, a kölcsönös megértés és a kölcsönös tisztelet légkörében folytatott szívélyes, nyílf véleménycsere hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió baráti együttmű­ködésének további elmélyítéséhez, a béke megőrzéséhez, valamint a szocializmus világhelyzetének meg­szilárdításához. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság párt- és állami küldöttsége a CSKP Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány nevében meg­hívta a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségét. A szovjet léi a meghívást köszönettel elfogadta. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, ANASZTASZ IVANOVICS MIKOJAN, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, ALEKSZEJ NYIKOLAJEVICS KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke zett párton belüli választásán Ábra* ham D. Beamet, a New York-i vá­rosi pénzügyigazgatóság tisztviselő­jét jelöli New York polgármesteri tisztségére. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG rendőrsége letartóztatta dr. Flscher orvost, aki az oswieclml gyűjtőtáborban embertelen kísérle­teket végzett a foglyokon. BUKARESTBEN 500 román mikro­biológus és 100 külföldi szakember részvételével megkezdődött a mik­robiológusok kongresszusa. MÜNCHENBEN tegnap megkezdő­dött a Nemzetközi Aeronautikai Szö­vetség értekezlete, melyen Vlagyi­mir Komárov szovjet űrhajós kije­lentette, hogy először valószínűleg szovjet ember lép a Holdra. Az ér­tekezleten 35 ország 200 küldötta vesz részt. (CTK) Hazaérkezett a Szovjetunióból a csehszlovák párt- és állami küldöttség 1865. szeptember 16. * t3J SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents