Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-02 / 243. szám, csütörtök

Hotórszemle két járásban 40 mázsa gabona hektáronként • Ősszel is szívesen látják a brigádosokat • Nem ártana a kettős műszak • Palántázzák a téli káposztát A nyárutó kedvezett a betakarítási munkáknak. Földműveseink örömmel használták ki a szép napos időt és éjt nappallá téve dolgoztak az új kenyérért. Az utolsó napok a zólyomi és a losonci járásban is hozzájárultak az aratási munkák meggyorsításához. AZ IPOLYKESZI ÁLLAMI "JAZDASÄG ÉS A SZÖVETKEZET IS GYORSAN CÉLBA ÉRT Dubevszky Géza, a Lesznyei Állami Gazdasághoz tartozó ipolykeszi részlegen már csak a tarlóhántó lánctalpas traktort mutatta a határban. A cséplőgépet kikölcsönözték Urbancsik István magángazdának. Néhány munkás a szalmabegyűjtéssel foglalkozott. Mi a titka az aratás aránylag gyors befejezésének? — vetődik fel a kérdés. Elsősorban a jó munkaszervezés, a gépek maximális kihasználása. A cséplőgép például reggel 4 órától este 8—9 óráig dolgozott két műszakban. Nem csoda, ha a csépléssel egy-kettöre végeztek. De a munka üteme nem csökkent. Hogy elég takarmányt biztosítsanak, máris palántázzák a takarmánykáposztát. Gyorsan ment a munka, mert dolgozott az ipolykeszi szövetkezet fiatalja-öregje. Ott láttuk a szorgoskodók között Majer Károlyt, Árvíz után Nagymegyer házait megkímélte az árvíz, s aránylag kevés a talajvíztől megrongálódott ház ls. Annál szomorúbb képet nyújt a határ. Víz, víz még most is körös-körül a földeken. A termés 90 százalékát tönkretette a víz. Zsoldos elvtársnak, az EFSZ elnökének az arca nem ok nélkül gondterhelt. Még szántani, vetni sem lehet — mondja az elnök —, takarmányfélét sem, mert a földek még nagyon vizesek. Szarvasmarha- és sertésállományunk Dióspatonyba volt áttelepítve. Bár állatainkat már visszahoztuk, de Dióspatonyból kapjuk számukra az eleséget. Morva agronómus elvtárs osztozik a szövetkezeti elnök gondjaiban. A jövő évi terveket nehéz lesz teljesíteni, a sok víz miatt körülményes a vetésforgó beosztása. Az agronónjusnak nagy gondot okoz az őszi vetések területeinek s az állatok számára a jövő évi zöldtakarmánv biztosítása. Az EFSZ fölött a kroméfížl járás vállalt védnökséget. Kaptunk ls segítséget tőlük — folytatja Zsoldos elvtárs —, többek között gépeket. A rossz utat kavicsoztuk és járhatóvá tettük járműveink számára. A kroméŕíži járás takarmányt ls ígért. Várjuk, hogy mielőbb megérkezzék, főleg a széna. Szombathy Méda, Nagymegyer Nozdrovlcky Jánnst és a több mint 80 évesVisnyár Mártont ls. Klinkó István agronómus, hogy fokozza a cséplőgépnél dolgozók munkakedvét, munka után néhány pohár borral kedveskedett a szövetkezeteseknek. A gabona jól fizetett, némely dűlőben 30—40 mázsás hektárhozam is volt. Vidáman vonultak fel a falu utcáján az aratási koszorúval. NAGYCSALOMIÄN 37 MÄZSA KOSÜTI BÜZA termett hektáronként. A nagycsalomiai határ ls régen adott ilyen gazdag termést. Huszár Lajos, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a Hosszak-dűlőben a Kosúti búza 37, 70, mázsát adott, de az árpából még jobban ömlött a zsákba, mert 37,70 mázsát termett hektárja. Gabonafélékből 30—31 mázsa között ingadozik az átlag hektárhozam. A losonci járásban akad elég probléma az aratási munkák körül. Michal Husár, a járási nemzeti bizottság elnöke és Jarabka János, a JNB titkára ottjártamkor éppen a járást rótta, teherautókat biztosítottak a gabona hordásához. Az araMegnyíltak a mezőgazdasági iskolák kapui is A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése szorosan összefügg a munkaerő-állomány felfrissítésével, a fiatalok megnyerésével. A mező gazdasági iskolákon is kezdetét vette a tanév, Mint ismeretes, az elmúlt években általában problémát okozott a mezőgazdasági iskolák betöltése, illetve a végzett mezőgazdasági középkáderek elhelyezése. MI a helyzet most, a tanévkezdés idején a mezőgazdasági iskolákban? Dubovszky Géza gazdaságvezető tanácsára Szabó József traktoros följebb veszt az ekét, hogy a tarló a megfelelő szántásban gyorsabban elkorhadjon. tást néhány szövetkezet kivételével mér befejezték, de még mindig sok a rakott gabona a határban. Bár vasárnaponként 4—5 ezer brigádos és közel 150 teherautó segít, még mindig van behoznivaló. Pedig a hordás lemaradása a tarlóhántást ls hátráltatja. Nem ártana hát, ha két műszakban dolgoznának a cséplőgépek. A nyárutói határszemlén meggyőződtünk arról, hogy akad még tennivaló. Az élenjárók példáján okulva a helyi pártszervezetek a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetőségei együttműködéssel rugalmasabb munkát fejthetnének ki ott, ahol még mindig kullog a begyűjtés. Hisz, ahol Jó volt az együttműködés, s a munkaszervezés, már célba értek. Még több szorgalom kell ahhoz, hogy minden aratóünnepélyen elmondhassuk: a gabonát a legkisebb szemveszteséggel betakarítottuk. B. J. A

z oktatás színvonalának javítása a mezőgazdasági iskolákban is számos változást hoz, illetve már hozott is. A közeljövőben ls sor kerül néhány gyökeres változásra. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének 1963. évi szeptemberi és a kormány ugyanazon évi decemberi határozataiból kiindulva a Trnavai Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában az idén az oktatás bizonyos méretű szakosítására kerül sor, amit ha beválik, a következő Iskolaévben országszerte bevezetnek. Az említett iskolában az eddigi növénytermesztő-állattenyésztő szak helyett mindkét szakot külön-külön tanítják. Bár többen óva intenek a szűkebb szakosítástól, úgy véljük, helyes ez a lépés. Elvégre aligha találunk olyan mezőgazdasági üzemet, ahol mindkét feladatkört, tehát az agronómus és zootechnikus teendőit is ugyanaz az ember látná el. S a termelés minden szakaszán — tekintettel az ismeretek rohamos gyarapodására, amelyekkel egy ember semmi esetre sem birkózhat meg, — egyre jobban fokozódik az ember munkájának szakosítása. Természetesen az egyes feladatkörre kiképzett szakemberek is elsajátítanak a másik munkakörbe tartozó bizonyos alapvető ismereteket. Az elmúlt években általában mindig nehézséget okozott a mezőgazdasági iskolákban a tanulók létszámának betiöltése. Ellenben néhány • KÖZSÉGÜNK A TÖRÖK ID0K után létesült, a mai közép-szlovákiai kerület déli részén, a losonci Járásban. A második világháborúig a legelmaradottabb falvak közé tartozott. A községben nem volt autóbuszjárat, nem volt üzlet, vendéglő ... • A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN a helyzet teljesen megváltozott. Mind gazdasági, mind kulturális téren sokat fejlődött falunk. Felszabadulásunk óta mintegy 100 új lakóház ápiilt. Az iskolát teljesen újjáépítették, önkiszolgáló üzletet, vendéglőt létesítettek, s a régi tűzoltószertár helyett újat építettek stb. • SZÉPEK EZEK az eddig elért eredmények: az iskola újjáépítése, tűzoltószertár, üzlet, vendéglő, de sajnos egyről mégsem szólhatunk; ami talán a legfontosabb volna, a kultúrházról. Községünkben még nincs kultúrház. • A FIATALOK MŰVELŐDÉSI LEHETŐSÉGE minimálta, bár TV-készülékkel. rádióval, sőt hangszerekkel is rendelkeznek. Miért hát a panasz? A válasz megdöbbentő. Nincs hely, ahol mindazt felhasználhatnák a mii1 FALU - 10 HÍR KELENYE vetődésre. Ez is mutatja, m ilyen fontos lenne az A| kultúrház. A probléma megoldható lenne, ha k8sségben lévő kastélyt, esetleg az fires lakóházak valamelyikét átalakítanánk művelődési othonná. Reméljük a HNB lehetővé teszi egy űj kultúrház felépítését, s azon lesz, hogy a falu fiataljai ott, ne pedig a kocsmában töltsék szabad idejüket. • KÖZEPESEN GAZDÁLKODIK az állami gazdaság. Az ÁG dolgozói a vezetőséggel együtt, köztük Deák Fülöp, szép kötelezettségvállalást tettek. A kukoricakapálásban a gazdaság valamennyi dolgozója több mint három napot dolgozott, s az ezért járó pénzösszeget az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. • SZÖVETKEZETÜNK esak 1957ben alakult, A húst és gabonaalaáiat terven felül teljesítették. • A KÖZSÉG lakosságának nagy gondot okozott a sár. A HNB ezt a hibát Is orvosolta. Több sáros utat kiköveztek, s az út szélén Járdát építettek. • FALUNK LABDARÜGŰ-CSAPATA szétesett. A műit évben a járási baj• aktig E. osztályában szarspaltak, ahol Jól megállték helyüket. Fölkerültek a 3. osztályba, itt azonban magvéltszett a helyzet. Kleatek, és most sehol sem Játszanak. A hiba: a játékosok szervezetlensége, nincs •zarvezfija, vezetője a kelanyai csapatnak. • A TEMETŐ A KÖZSÉG KÖZEPÉN VAN, ami egészen 1965-lg rendetlen volt. Az utcáról sáncokból a víz ezen folyt keresztül, nem volt alkarftva, nem volt megfelelő hullaház. A vezetőség végre elgondolkozott ezen az ildatlan állapoton, s a hibát is orvosolta. A temető környékét kiköveztették, köréje betonsáncot csináltak és új hullaházat építettek. • FALUNKBAN NEM VOLT ÖVODAt 1983-ban iit ls létesítettek. Innak a szülék örülnek a legjobban, hiszen gyermekeikről itt egész •ap gondoskodnak. CSÄKY KÁROLY, Kalenye Becsületbeli iigy A naptár még csak szeptember elejét, az időjárás már októbert mutat. Furcsa időjárás. Leginkább talán az illik rá, amit a közelmúltban hallottam az egyik bodrogközi bácsitól. — Tudjátok, úgy van az; — magyarázta, — hogy nemcsak a rendszerek, az államok, az emberek, hanem az évszakok is háborúskodnak egymással. A tavalyi ősz például néhány hetet „elfoglalt" a télből, erre a tél megzsarolta a tavaszt, a tavasz meg (visszafelé nem mehetett) ellopta a fél nyarat. Ügy látszik, hogy ez idén a nyár a leggyengébben felfegyverzett évszak, mert semmi hajlandóságot nem mutat, hogy megsarcolja az őszt. Pedig hát a folyamat szerint ez lenne a rend. Ám az idei nyár ezt a Jogát — miért, miért nem — eladta az ősznek. Sok bosszúságot okozott az idei szeszélyes időjárás, legfőképpen a nyár. Csaknem mindenkinek. Mert sok munkás és hivatali dolgozó szerette volna valamelyik üdülőben vagy folyó partján tölteni a szabadságát. Sok-sok ember számításába beleszólt az időjárás. Napozás helyett nem is olyan ritkán a zuhogó záport néztük. Gondolatainkat bosszúsággal bélelte ki ez a minden idők egyik legveszélyesebb nyara, hiszen nemcsak az esőkabátot, hanem a szvettert vagy pulóvert ís gyakran magunkra kellett öltenünk. A bosszúságból a legnagyobb rész elvitathatatlanul a földművelőknek jutott. Mert nekik nem a nyaralással, a kirándulással vagy a melegebb ruhával gyűlt meg a bajuk, hanem egész évi munkájuk gyümölcsét kellett félteniük. Tavaly Dél-Szlovákiában július végén már keresni kellett a lábon álló kalászost. Az említett időszakban az idén a gabonának legalább a fele még a dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemekben ls aratásra várt. Sőt, szeptember elseje is sok gabonát talált a földeken. Nem állíthatjuk, hogy az esetek nagyobb részében a szántóvető emberek hibájából áll még lábon a gabona, de azt sem, hogy mindenütt a legnagyobb igyekezettel takarították volna be a gazdag termést, hogy a rendelkezésre álló gépeket, embereket és természetesen az alkalmas időt a legcélszerűbben használták volna fel a gabonabetakarítás meggyorsítására. A betakarítással párhuzamosan halad a szerződéses gabonaeladási terv teljesítése. Szóval nagyon lassú ütemben. Az magában még nem is lenne olyan nagy hiba, hogy a felvásárló szerveknek át kell dolgozniuk a korábbi ütemtervet, hogy pár héttel később kerül magtárba a gabona. Fontos, hogy a megtermettből semmt se vesszék kárba. Erre az állásfoglalásra enged következtetni az a tény is, hogy a felvásárlást illetően az illetékes szervek eltértek a korábbi évek gyakorlatától, és az idén nem az volt az elsődleges, hogy a mezőgazdasági üzemek mielőbb teljesítsék az eladási tervet, hanem az, hogy a szeszélyes időjárás adta lehetőségeket kihasználva minden szem gabonát mielőbb betakarítsanak. Talán éppen az említett körülmények miatt hatott kellemes meglepetésként, amikor a trebišovi járás vezetői és mezőgazdasági dolgozói augusztus 20-án táviratban értesítették az SZLKP Központi Bizottságát, hogy a gabonafelvásárlást több mint 100 százalékra teljesítették. Elsők voltak az országban. Csak növelte az eredmény nagyságát az, hogy a trebisovi járásban általában két héttel később kezdődik a gabonabetakarítás, mint például Zsellz vagy Galánta környékén. S még ennél is többet mond a távirat befejező része, amelyben a járás Illetékesei arról tájékoztatják a Központi Bizottságot, hogy az idei gazdag termésből tovább folytatják a felvásárlást. Jóleső érzéssel könyvelte el az ember, hogy például a Bodrogszerdahelyt Állami Gazdaság terven felül 10 vagon gabonát az a közellátásnak és csaknem valamennyi mezőgazdasági üzem felajánlásában ott szerepel 4—5 vagon terven felüli gabona. Mert ezek a számok — a járás terven felüli gabonaeladása — egyúttal azt ls jelentik, hogy a járás földművelői a tőlük telhetően mindent megtesznek — a megtermett gabona ne veszszék kárba. Igen, becsületbeli ügyüknek tartják, hogy a gazdag termésből mind az állami, mind a szövetkezeti raktárakba minél több kerüljön. Mert most van, most gazdagon fizetett a föld. Egyúttal törleszteni is akarnak. Azt a segítséget akarják törleszteni, amit tavaly a nyugat-szlovákiai kerület Járásai olyan önzetlenül nyújtottak az akkor szárazság sújtotta járásnak. Egyáltalán nem állítom, hogy a trebišovi Járásban a búza között egy szem konkoly sincsen. Azaz, hogy a gabonabetakarítás, illetve a felvásárlás ott minden fogyatékosságtól mentes. Mert bizony van eset, hogy a járás több mint 100 százalékos tervteljesítésére hivatkozva egyik-másik mezőgazdasági üzem most már nem túlságosan szorgalmazza a gabonabetakarítást, mondván, van annál fontosabb tennivaló is. Hiszen nyakunkon az őszi munkák, a jövő évi termés biztosítása. Azért említettem a trebišovi járást, hogy lássuk — még ott is akad némi felelőtlenség, ahol a járás egésze igazán becsülettel helytállt a kenyércsatában. Hát még az egész ország mezőgazdasági üzemeiben? Tény, hogy az idei körülmények között Jőval többe kerül egy mázsa gabona betakarítási költsége, mint akkor, amikor kedvező időben a mostaninál sokkal olcsóbban betakaríthattuk a gabonát. És természetesen idejében, amikor a gabonabetakarítás nem állt a további mezőgazdasági tennivalók útjában. De mindez nem jelentheti azt, hogy a még sok ezer hektáron lábon álló gabonának hátat fordítsunk. Mert akármenynyire gazdagon fizetett is a föld, a gabonából, a mindennapi kenyérnek valóból soha nem lehet sok. Évek óta várjuk, hogy egyszer már tartalékot ís teremtsünk a kenyér- és a takarmánygabonából. Becsületbeli ügy, hogy az Idei gazdag termésből, minden erőt latbavetve megmentsük a menthetőt. ' Nem szeretnék nagy szavakat használni azok felé, akik kissé könnyelműen kezelik az idei gazdag gabonatermést. De azért megjegyzem — látniuk kellett volna, hogy az árvízsújtotta terület egyik-másik szövetkezetében hogyan aratták a korábban víz alatt álló gabonát. Nagyobb részben idős emberek húzták a kaszát a porosz-iszapos terményben, pedig abból a gabonából igen vékonyan csurgott a mag. De arattak. Tény, hogy kedvezőtlen az időjárás a gabonabetakarításra, hogy nyakunkon az őszi munkák, de a gabonát, az életet adó mindennapi kenyeret akkor se hagyjuk kárbavesznil Ez becsületbeli ügyi HARASZTI GYULA szakágazatban —, mint a mezőgazdasági ökonómia, a szőlészet, az állattenyésztés és az erdészet — fordított az arány. Ide többen jelentkeznek a kelleténél. Együttvéve azonban Szlovákiában augusztus 1-lg mindössze 69,8 százalékra teltek be a mezőgazdasági iskolák első évfolyamai. Meglepő, hogy különösen a mezőgazdasági melioráció iránt csekély az érdeklődés. A gépesítési szakokra is csak az előirányzott létszám 59,4 százalékát vették fel. Ez a tény — bár az élet más szakaszán is találkozhatunk ezzel a jelenséggel — részben a pályaválasztó fiatalok helytelen magatartására vall. Elvégre egy kisebb terjedelmű termelési ág szükségleteinek fedezésére nem képezhetünk ki korlátlan számú szakembert. Előbb-utóbb gondot okozna elhelyezésük. Az Iskolaév kezdetén meg némileg kiegyenlítődnek az aránytalanságok a jelentkezők átirányításával a túlzsúfolt szakokról a kevésbé népszerű szakokra. A mezőgazdasági szakkáderek oktatása során már eleve az egyes üzemek távlati szükségleteiből kell kiindulni. A szakintézetekben még rosszabb a helyzet. A tervezett 9636 tanuló helyett eddig csak 5881 kötött szerződést. Közvetlenül az alapiskolákból a várt 2000 fiatal helyett csak 1700 lépett munkaviszonyba a mezőgazdasági üzemekben. Ebben azonban sokszor a mezőgazdasági üzemek is hibásak. Néhol valósággal félnek a fiataloktól, mert megfosztják beosztásuktól az idősebb funkcionáriusokat. Ne feledjük el azonban, hogy a most tanulóviszonyba lépő fiatalok legfeljebb 1975-ben lesznek olyan szakemberek, akikre felelős beosztást lehet bízni. A négy évi tanulmányi idő után ugyanis még jön a katonaság, s aztán egy-két évig gyakorlati tapasztalatokat kell szerezniük, hogy szakmájukban megállhassák helyüket. Addig már minden bizonynyal számos vezető beosztású gyakorlati szakember távozik a termelésből. Szakmai féltékenységre tehát semmi ok. A legtöbb mezőgazdasági üzemben — s ezt fenntartás nélkül mondhatjuk — ma már rendkívül előnyös jutalmazási formák érvényesülnek, Sajnos eddig elvétve tesznek különbséget a szakképzett és a szakképzettség nélküli dolgozó jutalmazása között. Bár tudjuk, hogy az egyik traktoros nagyobb szaktudással végzi munkáját, mint a másik, a jutalmazásban ez a minőségbeli különbség még sem érvényesül. Mind az egyiket, mind pedig a másikat az elvégzett munka alapján jutalmazzák terület vagy mennyiség szerint. Talán első fecske e téren az aratásban alkalmazott jutalmazási rendszer, amely elsősorban a munka minőségét, a veszteség csökkentését veszi figyelembe. P. L. Mihály bácsi és Csöpi kutya hűséges őrzője a búcsi EFSZ kertészetének. Ez a 69 esztendős öreg azonban nemcsak a tolvajokkal, de az „égi hatalmakkal" is perbe száll, ha úgy kívánja a közös érdeke. Vasas Mihály tehát nemhiába kapja a fizetést. Szószerlnt érti a »miénk« fogalmát és jobban aggódik néhány paradicsomért, mint sok szövetkezeti tag akér a közös egész vagyonáért. (Nauman J. felv.

J IMS. szeptember 2. * ÜJ SZÖ 5