Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-14 / 224. szám, szombat

A mint a bangkoki repülő** téren kiszállunk a gépből, a hűvös európai tavaszi szelek után hirtelen fojtott, izzó levegő kólintott benünket főbe. Este a szállodában napi élményeink megörökítésére noteszünkbe mindjárt bekerül egy kérdőjel: egyál Ä Szíámí-öbűl portjain M. DOMOGACKIH ÉS L. POCSIVALOV THAIFÖLDI ÚTIJEGYZETEI bármilyen furcsán ls hangzik ez. Nemegyszer eszembe jutottak egy neves thaiföldi politikus szavai: ma már nem olyan Időket élünk, hogy áthághatatlan Magtnot-vonallal határolhatjuk el magunkat a század viharos eseményeitől. Mégis érezzük, hogy ez a votalán hogy tudnak ilyen hő- *** ľÄ'v PÄ ?ÄJÄ íJ^Ä n.l választja el Thaiföldet az séqben élni az emberek? Sok és az úszó bazáro

k költőies tók suhannak az aszfalt orérthetetlen jelenséggel talál- keleti vil

áS

a ésszer

ű nyugat- szágutakon. Bangkokban van európai építészeti stílussal miben gyönyörködnie az idekeveredik, dominál az üveg, gennek. Fenséges az ősi ki rályi palota, a főváros egyik Mr» köztünk még Thaiföldön, s egyre több lett a kérdőjel noteszünkben. De választ min díg nem kaptunk. Míg a repülőgéptől bejutottunk a repütőtér épületébe, körülnéztünk. Csupa Boeing terpeszkedett a kifutópályákon! Bangkok nagy légiforgalmat bonyolít le. Egymás után érkeznek repülőgépek nyugat ról és keletről. Thaiföld fontos útkereszteződés. Csakhogy a repülőtéren nemcsak békés Boeingek és Cometák sorakoznak, hanem amerikai csa tagépek ls. Hová repülnek? Bizonyára Dél-Vietnamba. Szovjet emberek ritkán érkeznek Bangkokba, s ezért nem csodálkoztunk, hogy vörös borítású útlevelünk nagyon kirítt a többi sokszínű | útlevél közül. Tudtuk, hogy antikommunista politikát folytató ország területére léptünk, ennek ellenére az útlevélvizsgáló rendőrtiszttől más hivatalos személyig mindenütt udvarias emberekkel találkoztunk. Fonák helyzetben Thaiföld szép, színpompás ország. Bangkok sajos nagylegszebb ékessége. emberiség egyharmadától. Bangkokban tartózkodtunk, amikor Thanat Komana külügyminiszter beszámolt az ország külpolitikájáról. BeszáKLUBMOZGALOM LENGYELORSZÁGBAN AZ ÚJ SZÓ SZAMARA IRTA: E. D A B E K Az utóbbi két évben Len- ják a könyv szeretetét. Az gyelországban nagyon nép- idei májusi hagyományos szerű lett a falusi klubmoz- könyv- és sajtónapokon vágatom. A Falusi Ifjúsági sárral egybekötött klállítáSzövetség és a falusi fiata- sokat rendeztek a megjelok kezdeményezésére egy- lent új könyvekből, re több klubszerű ifjúsági A klub szervezésében nem kávéház létesül. A mozga- játszanak döntő szerepet lom Gdanskban indult el az- „fentről" jövő Intézkedések, zal a céllal, hogy a nagyobb A klub tanácsán keresztül városok tapasztalatai fel- a falu minden fiatalja behasználásával a falvakon is leszólhat, milyen irányban létesítsenek könyv- és saj- haladjon a klubmozgalom, tóklubokat, ahol jó szóra- A vezetőségnek az a felakozásl és társalgási lehető- data, hogy érdekes és megség nyílik a fiatalok számá- valósitható formákat keresra. sen a kultúra terjesztésére. A lengyel falvakon divat A klubtanács tagjai elvből a lett a klub. Két év alatt Falusi Fiatalok Szövetségétöbb mint hétezer létesült, bői, a nemzeti bizottságokA klubkávéházak sikerének bői, könyvtárosokból és fatitka—vonzóerejük. Nem- lusi tanítókból kerülnek ki. csak kielégítik a fiatalok A helyi klubtanácsok képigényelt, hanem új, érdekes viselőket küldenek a járási problémák megvitatására is klubtanácsokba, amelyek lehetőséget adnak. A viták- egybehangolják a járás klubhoz nagy segítséget nyújta- jainak tevékenységét. nak a kulturális, politikai A kultúra tömeges térés ifjúsági folyóiratok, to- ]

6

Sztése mellett a klubok vábbá a mezőgazdasági veze

tői a

z esztétikai neveszaklapok, amelyekben bő- lésről, a szépérzék formáven válogathatnak a látoga- lásáról sem feledkeztek tók. A legtöbb klubkávéház me

g Kiállításokat rendeztv-készülékkel és lemezját- nek hazaí é

s külföldi képzőszóval is rendelkezik. művészeti alkotásokból. Az Gyakran a klub vezetői, ifjúság körében különösen vagy más szervezetek tag- nag

y érdeklődést keltő kijai érdekes és alaposan elő- állításokat általában vásárkészített műsorokat rendez- r

ai kötik össze. A klubok tehát gazdag tevékenységet fejtenek ki. nek azzal a céllal, hogy gyarapítsák a fiatalok szakismereteit, vagy kiegé- ÄTzeíve^ôrärróľsemleledszítsek ismereteiket Len- kezne

k gyelországról, esetleg más loknflk l

h|

nésr

|?

y

és sz6r

a. L? kÁT\ Tn- is maradjon szabad dégszeretetére épít a To warzystwo Wiedzy Powidejük. Itt mindenki hódolhat a maga kedvtelésének: szechne, kulturális népmü- meghallgathat]a a i

egú)ab

b velo társaság is, amely egy szórakoztató és tá

n®

z^

ne

i hónap alatt csupán egy telvételeket sakkozhati M

1. va]daságban müveit szak- liárdozhati bridzs

ei

het (e

z emberek bevonásával 300 az e etlen engedélyezet

t előadást rendezett a nem- kárt ajáték) kávézás beszélgethet ismekulturális, közgazdasági, jo- rő

seiv

ei gl és mezőgazdasági kérdé sekről. A klubokban gyak A klubkávéházak népran rendeznek vitákat, kü- szerűségét bizonyítja az is, lönféle bemutatókat, verse hogy szervezésük már a nyeket, melyeknek fő szer- katonai alakulatoknál, a jávezői az ún. falusi gazda rási kórházakban és az álkörök. lami gazdaságokban is megA klubkávéházak legna kezdődött. Sok helyen a gyobb érdeme, hogy a falva klubhelyiségek kibővítése kon népszerűsítik az olva Jkoz gondot. Az új mozsást, olvasókat toboroznak galom két év alatt jelenGyakran előfordul, hogy a ősén fellendítette a kultuklubokkal egybeolvadnak a rális forradalmat. Az ifjú már régebben fennáll I, könyvtárak. Az író-olvas> sági klubkávéházak jelentően hozzájárulnak a falu és A Vat-Arun pagoda tarka- mólójának egyik kitétele naságával és nagyságával le- M™ tetszett. - Az ország nyűgöz. Bangkokban számos életét a

z Jellemzi, hogy ha az nemzeti építészeti műremek ejti ámulatba a külföldleket. Nagyon kellemes a kora reggeli csónakázás a számtalan csatornán. Ilyenkor megelevenedik az úszó bazár is, s az ország egy helyben fog topogni, lemarad... Ha nem jog előrehaladni, elmarad." Az előrehaladás nem azonos a régi útirányban való körforgással. Az előrehaladás üzletesek éppen olyan jól jelenleg nem más, mint a bánnak az evezőkkel, mint a kapcsolatok felvétele valapénzzel. Nekünk leginkább az emberek tetszettek. Közlékenyek, szívélyesek, és sohasem tolakodnak. Már az utcán rágógumit áruló fiúcskákban is „.. „ . , .., . . .. erős az emberi méltóság tu- többször feltettük a kérdést, mennyi néppel és országgal. A haladás elől nem lehet elzárkózni Ismerőseinkkel beszélgetve data. őszintén állithatjuk, hogy Thaiföld tetszett nekünk, bár nem mindenért lelkesedtünk, amit ott láttunk. Thaiföldön a kapitalizmus szinte tüntehogyan képzelik el hazájuk jövőjét? Nagyon jól válaszolt Tharat Songram munkás. — Látják, én azt akarom, hogy minden embernek legyen állandó munkája. S ami tőleg szemlélteti életelveit, a legfőbb, legyen béke! Samelyek szerint a rágógumi- iát szememmel láttam a háárus és a gazdag üzletember borút, japán golyótól meg is sajátos helyet foglal el a tű- sebesültem. Csak örült gonFALATOZÖ A BANGKOKI UTCÁN Bö A VÁLASZTÉK ző nap alatt. Kettejük helyzete olyan jól megkülönböztethető, mint Bangkok közedolhat háborúra. Vegyék tekintetbe, hogy nem vagyok miniszter, hanem csak egytalálkozók és irodalmi es a város közötti különbségek tek is hatásosan propagál megszüntetéséhez. pén egy légkondicionáló be- szerű munkás, csupán magarendezésű kéjlak a város pe- mért felelek. remén éktelenkedő nádkuny- Az ország gazdaságilag telhótól. Szombat este láttunk a jesen a Nyugattól függ. Csak Szláml-öböl strandjára szá- tőle kap iparcikkeket. Mivel guldó fényes autókat vasár- évről évre csökken a mezőnapi fürdőzőkkel. Az országút gazdasági nyersanyag ára mindkét oldalán pedig verej- Thaiföld valutajövedelme ls fékezve dolgoznak a kunyhók apad, külkereskedelmi defilakói, akik megteremtik a jómódúaknak a kényelmet. citje pedig nő. Kaucsukért, rizsért, kopráért és más terBangkokban ezt hallottuk mékekért most kevesebbet egy magas rangú tisztviselőtől: — Nekünk tetszik a mi kap, mint 3—4 évvel ezelőtt, bár most a terményekből sokéletmódunk, s nem tartjuk el- kai többet termeszt. Az tparfogadhatónak az önökét. Mi cikkek árát önkényesen eme azonban a békés együttélés hívei vagyunk. Hadd versenyezzék a kapitalizmus a kommunizmussal. Persze, ha az ember versenyezni akar, tudnia kell, kilő külföldi monopóliumok mesés hasznot húznak ebből az egyenlőtlen kereskedelemből. Thaiföld nehezen megoldható problémákkal küzd. Mivel fog versenyezni. Thaiföl- nél jobban elzárkózik a viládön pedig nagyon keveset gon végbement változásoktól, tudnak a Szovjetunióról, tör- annál nehezebb lesz a megténetét csak 1917-ig ismerik, oldásuk. A....... _ azért tűnik fel Időnkint a külföldi lapokban és folyóiratokban, mert valaha itt szőtte Franco tábornok, a szigetek kormányzója bűnös terveit a Spanyol Köztársaság megdöntésére, napjainkban pedig itt van a NATOhajók ivóvíz, és fütőanyagellátási bázisa. A Kanári-szigetek gyakran szerepel az innen, a bánatos emberek keserves könnyeit pedig senki sem látja. Külföldi csak ritkán vetődik ebbe a „városba". Ilyenkor szinte a föld alól előbújik egy öregember, s néhány garasért bemutatja fazekasmesteri tudományát, a gaucsok ősi művészetét. Ez az ipar kihalt, mert a fazekasok művei iránt nem EU M > O O CQ D N a Kanári-szigeteken idegenforgalmi ügynökségek reklámjain: az Atlanti-óceán vizei, Afrika közelsége, az enyhe trópusi éghajlat, az örökké zöld növényzet, a fényűző üdülőhelyek Ide vonzzák a gazdag külföldieket. Azok közül, akik egzotikumot keresnek a szigeten, nagyon kevesen tudják meg, hogyan élnek a szigetlakók. A XV. század óta Spanyolországhoz tartozó sziklás szigeteken 860 ezer ember él — gaucsok és spanyol telepesek. A megművelt földek zöme a nagybirtokosoké, akik a burgonya, a paradicsom, a citrusz, a dohány exportjából élnek. A szegények életmódja viszont a II. század viszonyaira emlékeztet. A pálmafák árnyékában meghúzódó 40 szobás palota egy texasi milliomosé, akinek felesége nagyritkán leruccan ide „üdülni". A palota mellett húzódik Atalaya barlangváros. Képzeljünk el sziklába fúrt barlangokat! A „bejáratot" régi fiókokból kifeszített deszkákkal zárják el. Ez a szoba. A falba vésett lyukak pedig ablakul szolgálnak. Két lépéssel tovább sziklarés. Ez a „konyha". Nótasző sohasem hangzik volt kereslet. Csak az öregek ápolják a műit emlékét... A spanyol hivataiok semmit sem tesznek a középkori „hajlékok" felszámolása érdekében. Ellenkezőleg, még azt állítják hogy a „város" lakói jól élnek, s „lakbért sem kell fizetniük". A kormányzó palotája közelében sziklára épült El Roque falu életkörülményei valamivel jobbak. Itt már láthatunk kis kunyhókat és öreg konzervdobozban gondozott virágokat. A falu azonban kihaltnak látszik: munkát kereső lakói szétszéledtek az egész szigeten. Nehéz megérteni, hogyan tudnak élni ilyen körülmények között. A faluban van ugyan üzlet, ám a szemtanúk szerint árukészlete egy nagy banánkosárban teljesen elférne. Sok külföldi úgy véli, hogy a Kanári-szigetek neve a kanári madártól származik. Ez tévedés. Már Plinius senior római tudós azt Irta, hogy sok vadkutya tanyázott a szigeteken, melyeket a kutya latin nevéről, a canis ról neveztek el Kanári-szigeteknek. Eredetileg tehát „Kutya-szigetek" volt a nevük. Ez az elnevezés ma ls találóbb lenne, egyúttal a szigetlakók életkörülményei, re utalna. Bmtu uu H. DE SCHRIJVER KONGÓI RIPORTJA M

essziről dübörgés hallatszik. Sötét árnyak rumbára nem tudok megfelelő kongói kifejezést találnisuhannak el mellettünk, csak Kongóban az r hang tsmeretaz emberek szeme fénylik. A len. Ha az r-hez legközelebb tér felé tartanak. Mi is odaérünk. Micsoda hangáradat! Kábultan támaszkodunk egy oszlopnak. Kis idő múlva megszokjuk a zenebonát, mely három elektromos gitár hangálló l-t használom, akkor lumba a bakongók nyelvén patkányfogót jelent. A hazájuktól idegenbe ^ szakadt kongóiak sokat munkálkodtak e zene kifejját felerősítő hangszóróból lesztésén. A kongói lakosság eredTarka tömeg úszik a hainga fehérek zenéjének tartotta, amikor ide is eljutott. Míg az áradatban. Táncolnak. De ez egyidőben beszivárgó dzsessz afrikai tánc! Puszta hallatára romantikus elképzelések elevenednek meg az emberben. nem honosult meg, a kubai néger zene azonnal otthonra talált Kongóban. A konA táncparketten a kongóiak góiak inkább a ritmusokat fopárosával lassan körben mozognak. A partnerek ügyet se vetnek egymásra, telfesen át adják magukat a hangorkánnak. A zenétől átszellemült táncosok önkéntelen csa-csa lépései — e pillanatban egyedüli kapcsolatuk a földdel. A kubai néger zenének nem éppen sikeres utánzata — biggyesztenék afkukat egye sek. Mások azt mondhatnák. A Beatles-fiúk sokkal jobban utánozzák az észak-amerikai néger blueseket. Most azon ban megszólal az énekes: „Batata bakita, maguta ..." — énekli fejhangon, s ez az antillai ritmus ellenére is jóval eredetibben hangzik, mint a Beatles-fiúk előadása. Külön ben ts helytelen dolog utánzásról beszélni. A mambó ere deti kongói kifejezés, vizet jelent. Szambának hívják a pálmabort. A tangó meg idői jelent• Merenge. Így nevezih hagyományosan Amerikát, ahová valaha a rabszolgaszállítmányok irányultak• Čsak a gadták magukévá, mint a zenét. Eleinte rövid szólamú dallamot játszottak. Addig csak dobszóra táncoltak. Kongónak persze hagyományos zenéje is van. Nemrégen egy törzsi bírósági tárgyaláson vettem részt, s itt számos isi dal hangzott el. On. közmondásdalok voltak — rendkívül dallamos formában ősi bölcsességet fejeztek ki. Erre a dallamra azonban nem táncolnak, ez itt hallgató. Nem meglepő, hogy Kongóban a rumbát és a szambát először csak a puszta ritmusra redukálták, kevés dallammal. De már megtört a jég, s a „bantu zene", ahogyan itt nevezik, azóta már nagyot fejlődött. Mi is táncolunk egy kicsit, nem egymáshoz simulva, hanem mint a kongóiak, egy más mellett, lassan, nagy körben. Átadjuk magunkat a szaggatott hangáradatnak. Végül a test már csak reflexmozdulatokat vé.gez a zene ütemére. Nem az agy irányítja többé a testet, hanem a ritmus. Most már értjük, mire való a többszörös hangerősítés: minél nagyobb a zaj, annál jobban megy a tánc. Ennek is megvan a maga KONGÓI ZENEKAR (A szerző felvétele) varázsa. Aki így táncol, az befejezettnek érzi a táncot, bárhol hagyják abba a zenét. Aki viszont nem így táncol, az a végén csak azért hagyja abba, mert nem szól a zene. Ez egészen különleges zenét kíván, nem kész, megszokott darab tolmácsolását, mint általában szokás. Az előttünk játszó kongót együttes tagjai gitárjaikkal, dobjaikkal és csengettyűikkel valóságos kalandot élnek át. Teljesen alárendelik magukat az alapritmusnak, s ennek bűvkörében szinte felfedező útra indulnak a hangok csodálatos birodalmában. Valaha a ritmus egyeduralkodó volt, hatalmába kerítette a testeket. A legnagyobb gyönyört a test egybeolvadása jelentette a többi testtel. A dallamra a közmondásokban, legendákban, balladákban, kifejezett gondolatok érthetőbbé tételére volt szükség. A hang aláfestésül szolgált. A

gitáros ábrándozva ismételget újabb és újabb változatokkal visszatérő dallamot.. Néha csak egy hang, vagy a hangsúly változik, de a dallam gazdagodott, megváltozott a lényege. Van, aki megérzi a változást- Az együttes minden tagja átérzi. A gitáros a zenekarnak ugyanolyan része, mint a húr a gitárnak. „Kérem, ne fényképezzen csak engem. Együttes vagyunk, csináljon csoportképet!" — szabadkozott az egyik zenész, amikor meg akartam örökíteni. A gitárok százszorosan felerősített hangfa sokáig üldöz bennünket a párás forró éjszakában. Messzi villámok fénye tükröződik a felhőkön. Mintha a villámok ts a zene ütemére cikáznának ...