Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-14 / 224. szám, szombat

A mint a bangkoki repülő­** téren kiszállunk a gép­ből, a hűvös európai tavaszi szelek után hirtelen fojtott, izzó levegő kólintott benün­ket főbe. Este a szállodában napi élményeink megörökíté­sére noteszünkbe mindjárt bekerül egy kérdőjel: egyál Ä Szíámí-öbűl portjain M. DOMOGACKIH ÉS L. POCSIVALOV THAIFÖLDI ÚTIJEGYZETEI bármilyen furcsán ls hangzik ez. Nemegyszer eszembe ju­tottak egy neves thaiföldi po­litikus szavai: ma már nem olyan Időket élünk, hogy át­hághatatlan Magtnot-vonallal határolhatjuk el magunkat a század viharos eseményeitől. Mégis érezzük, hogy ez a vo­talán hogy tudnak ilyen hő- *** ľÄ'v PÄ ?ÄJÄ íJ^Ä n.l választja el Thaiföldet az séqben élni az emberek? Sok és az úszó bazáro k költőies tók suhannak az aszfalt or­érthetetlen jelenséggel talál- keleti vil áS a ésszer ű nyugat- szágutakon. Bangkokban van európai építészeti stílussal miben gyönyörködnie az ide­keveredik, dominál az üveg, gennek. Fenséges az ősi ki rályi palota, a főváros egyik Mr» köztünk még Thaiföldön, s egyre több lett a kérdőjel noteszünkben. De választ min díg nem kaptunk. Míg a repülőgéptől bejutot­tunk a repütőtér épületébe, körülnéztünk. Csupa Boeing terpeszkedett a kifutópályá­kon! Bangkok nagy légiforgal­mat bonyolít le. Egymás után érkeznek repülőgépek nyugat ról és keletről. Thaiföld fon­tos útkereszteződés. Csakhogy a repülőtéren nemcsak békés Boeingek és Cometák sora­koznak, hanem amerikai csa tagépek ls. Hová repülnek? Bizonyára Dél-Vietnamba. Szovjet emberek ritkán ér­keznek Bangkokba, s ezért nem csodálkoztunk, hogy vö­rös borítású útlevelünk na­gyon kirítt a többi sokszínű | útlevél közül. Tudtuk, hogy antikommunista politikát folytató ország területére lép­tünk, ennek ellenére az útle­vélvizsgáló rendőrtiszttől más hivatalos személyig minde­nütt udvarias emberekkel ta­lálkoztunk. Fonák helyzetben Thaiföld szép, színpompás ország. Bangkok sajos nagy­legszebb ékessége. emberiség egyharmadától. Bangkokban tartózkodtunk, amikor Thanat Komana kül­ügyminiszter beszámolt az or­szág külpolitikájáról. Beszá­KLUBMOZGALOM LENGYELORSZÁGBAN AZ ÚJ SZÓ SZAMARA IRTA: E. D A B E K Az utóbbi két évben Len- ják a könyv szeretetét. Az gyelországban nagyon nép- idei májusi hagyományos szerű lett a falusi klubmoz- könyv- és sajtónapokon vá­gatom. A Falusi Ifjúsági sárral egybekötött klállítá­Szövetség és a falusi fiata- sokat rendeztek a megje­lok kezdeményezésére egy- lent új könyvekből, re több klubszerű ifjúsági A klub szervezésében nem kávéház létesül. A mozga- játszanak döntő szerepet lom Gdanskban indult el az- „fentről" jövő Intézkedések, zal a céllal, hogy a nagyobb A klub tanácsán keresztül városok tapasztalatai fel- a falu minden fiatalja be­használásával a falvakon is leszólhat, milyen irányban létesítsenek könyv- és saj- haladjon a klubmozgalom, tóklubokat, ahol jó szóra- A vezetőségnek az a fela­kozásl és társalgási lehető- data, hogy érdekes és meg­ség nyílik a fiatalok számá- valósitható formákat keres­ra. sen a kultúra terjesztésére. A lengyel falvakon divat A klubtanács tagjai elvből a lett a klub. Két év alatt Falusi Fiatalok Szövetségé­több mint hétezer létesült, bői, a nemzeti bizottságok­A klubkávéházak sikerének bői, könyvtárosokból és fa­titka—vonzóerejük. Nem- lusi tanítókból kerülnek ki. csak kielégítik a fiatalok A helyi klubtanácsok kép­igényelt, hanem új, érdekes viselőket küldenek a járási problémák megvitatására is klubtanácsokba, amelyek lehetőséget adnak. A viták- egybehangolják a járás klub­hoz nagy segítséget nyújta- jainak tevékenységét. nak a kulturális, politikai A kultúra tömeges tér­és ifjúsági folyóiratok, to- ] 6 Sztése mellett a klubok vábbá a mezőgazdasági veze tői a z esztétikai neve­szaklapok, amelyekben bő- lésről, a szépérzék formá­ven válogathatnak a látoga- lásáról sem feledkeztek tók. A legtöbb klubkávéház me g Kiállításokat rendez­tv-készülékkel és lemezját- nek hazaí é s külföldi képző­szóval is rendelkezik. művészeti alkotásokból. Az Gyakran a klub vezetői, ifjúság körében különösen vagy más szervezetek tag- nag y érdeklődést keltő ki­jai érdekes és alaposan elő- állításokat általában vásár­készített műsorokat rendez- r ai kötik össze. A klubok tehát gazdag tevékenységet fejtenek ki. nek azzal a céllal, hogy gyarapítsák a fiatalok szakismereteit, vagy kiegé- ÄTzeíve^ôrärróľsemleled­szítsek ismereteiket Len- kezne k gyelországról, esetleg más loknflk l h| nésr |? y és sz6r a. L? kÁT\ Tn- is maradjon szabad dégszeretetére épít a To warzystwo Wiedzy Pow­idejük. Itt mindenki hódol­hat a maga kedvtelésének: szechne, kulturális népmü- meghallgathat]a a i egú)ab b velo társaság is, amely egy szórakoztató és tá n® z^ ne i hónap alatt csupán egy telvételeket sakkozhati M 1. va]daságban müveit szak- liárdozhati bridzs ei het (e z emberek bevonásával 300 az e etlen engedélyezet t előadást rendezett a nem- kárt ajáték) kávézás beszélgethet isme­kulturális, közgazdasági, jo- rő seiv ei gl és mezőgazdasági kérdé sekről. A klubokban gyak A klubkávéházak nép­ran rendeznek vitákat, kü- szerűségét bizonyítja az is, lönféle bemutatókat, verse hogy szervezésük már a nyeket, melyeknek fő szer- katonai alakulatoknál, a já­vezői az ún. falusi gazda rási kórházakban és az ál­körök. lami gazdaságokban is meg­A klubkávéházak legna kezdődött. Sok helyen a gyobb érdeme, hogy a falva klubhelyiségek kibővítése kon népszerűsítik az olva Jkoz gondot. Az új moz­sást, olvasókat toboroznak galom két év alatt jelen­Gyakran előfordul, hogy a ősén fellendítette a kultu­klubokkal egybeolvadnak a rális forradalmat. Az ifjú már régebben fennáll I, könyvtárak. Az író-olvas> sági klubkávéházak jelentő­en hozzájárulnak a falu és A Vat-Arun pagoda tarka- mólójának egyik kitétele na­ságával és nagyságával le- M™ tetszett. - Az ország nyűgöz. Bangkokban számos életét a z Jellemzi, hogy ha az nemzeti építészeti műremek ejti ámulatba a külföldleket. Nagyon kellemes a kora reg­geli csónakázás a számtalan csatornán. Ilyenkor megeleve­nedik az úszó bazár is, s az ország egy helyben fog to­pogni, lemarad... Ha nem jog előrehaladni, elmarad." Az előrehaladás nem azo­nos a régi útirányban való körforgással. Az előrehaladás üzletesek éppen olyan jól jelenleg nem más, mint a bánnak az evezőkkel, mint a kapcsolatok felvétele vala­pénzzel. Nekünk leginkább az embe­rek tetszettek. Közlékenyek, szívélyesek, és sohasem tola­kodnak. Már az utcán rágó­gumit áruló fiúcskákban is „.. „ . , .., . . .. erős az emberi méltóság tu- többször feltettük a kérdést, mennyi néppel és országgal. A haladás elől nem lehet elzárkózni Ismerőseinkkel beszélgetve data. őszintén állithatjuk, hogy Thaiföld tetszett nekünk, bár nem mindenért lelkesedtünk, amit ott láttunk. Thaiföldön a kapitalizmus szinte tünte­hogyan képzelik el hazájuk jövőjét? Nagyon jól válaszolt Tharat Songram munkás. — Látják, én azt akarom, hogy minden embernek le­gyen állandó munkája. S ami tőleg szemlélteti életelveit, a legfőbb, legyen béke! Sa­melyek szerint a rágógumi- iát szememmel láttam a há­árus és a gazdag üzletember borút, japán golyótól meg is sajátos helyet foglal el a tű- sebesültem. Csak örült gon­FALATOZÖ A BANGKOKI UT­CÁN Bö A VÁLASZTÉK ző nap alatt. Kettejük hely­zete olyan jól megkülönböz­tethető, mint Bangkok köze­dolhat háborúra. Vegyék te­kintetbe, hogy nem vagyok miniszter, hanem csak egy­találkozók és irodalmi es a város közötti különbségek tek is hatásosan propagál megszüntetéséhez. pén egy légkondicionáló be- szerű munkás, csupán maga­rendezésű kéjlak a város pe- mért felelek. remén éktelenkedő nádkuny- Az ország gazdaságilag tel­hótól. Szombat este láttunk a jesen a Nyugattól függ. Csak Szláml-öböl strandjára szá- tőle kap iparcikkeket. Mivel guldó fényes autókat vasár- évről évre csökken a mező­napi fürdőzőkkel. Az országút gazdasági nyersanyag ára mindkét oldalán pedig verej- Thaiföld valutajövedelme ls fékezve dolgoznak a kunyhók apad, külkereskedelmi defi­lakói, akik megteremtik a jó­módúaknak a kényelmet. citje pedig nő. Kaucsukért, ri­zsért, kopráért és más ter­Bangkokban ezt hallottuk mékekért most kevesebbet egy magas rangú tisztviselő­től: — Nekünk tetszik a mi kap, mint 3—4 évvel ezelőtt, bár most a terményekből sok­életmódunk, s nem tartjuk el- kai többet termeszt. Az tpar­fogadhatónak az önökét. Mi cikkek árát önkényesen eme azonban a békés együttélés hívei vagyunk. Hadd verse­nyezzék a kapitalizmus a kommunizmussal. Persze, ha az ember verse­nyezni akar, tudnia kell, ki­lő külföldi monopóliumok mesés hasznot húznak ebből az egyenlőtlen kereskedelem­ből. Thaiföld nehezen megold­ható problémákkal küzd. Mi­vel fog versenyezni. Thaiföl- nél jobban elzárkózik a vilá­dön pedig nagyon keveset gon végbement változásoktól, tudnak a Szovjetunióról, tör- annál nehezebb lesz a meg­ténetét csak 1917-ig ismerik, oldásuk. A....... _ azért tűnik fel Időn­kint a külföldi lapokban és folyóiratokban, mert valaha itt szőtte Franco tábornok, a szigetek kormányzója bűnös terveit a Spanyol Köztársa­ság megdöntésére, napjaink­ban pedig itt van a NATO­hajók ivóvíz, és fütőanyag­ellátási bázisa. A Kanári-szi­getek gyakran szerepel az innen, a bánatos emberek keserves könnyeit pedig sen­ki sem látja. Külföldi csak ritkán vető­dik ebbe a „városba". Ilyen­kor szinte a föld alól elő­bújik egy öregember, s né­hány garasért bemutatja fa­zekasmesteri tudományát, a gaucsok ősi művészetét. Ez az ipar kihalt, mert a fa­zekasok művei iránt nem EU M > O O CQ D N a Kanári-szigeteken idegenforgalmi ügynökségek reklámjain: az Atlanti-óceán vizei, Afrika közelsége, az enyhe trópusi éghajlat, az örökké zöld növényzet, a fényűző üdülőhelyek Ide vonzzák a gazdag külföldie­ket. Azok közül, akik egzotiku­mot keresnek a szigeten, na­gyon kevesen tudják meg, hogyan élnek a szigetlakók. A XV. század óta Spanyol­országhoz tartozó sziklás szigeteken 860 ezer ember él — gaucsok és spanyol telepesek. A megművelt föl­dek zöme a nagybirtokoso­ké, akik a burgonya, a para­dicsom, a citrusz, a dohány exportjából élnek. A sze­gények életmódja viszont a II. század viszonyaira em­lékeztet. A pálmafák árnyékában meghúzódó 40 szobás palo­ta egy texasi milliomosé, akinek felesége nagyritkán leruccan ide „üdülni". A palota mellett húzódik Ata­laya barlangváros. Képzel­jünk el sziklába fúrt bar­langokat! A „bejáratot" ré­gi fiókokból kifeszített deszkákkal zárják el. Ez a szoba. A falba vésett lyu­kak pedig ablakul szolgál­nak. Két lépéssel tovább sziklarés. Ez a „konyha". Nótasző sohasem hangzik volt kereslet. Csak az öre­gek ápolják a műit emlé­két... A spanyol hivataiok semmit sem tesznek a kö­zépkori „hajlékok" felszá­molása érdekében. Ellenke­zőleg, még azt állítják hogy a „város" lakói jól élnek, s „lakbért sem kell fizetniük". A kormányzó palotája kö­zelében sziklára épült El Roque falu életkörülményei valamivel jobbak. Itt már láthatunk kis kunyhókat és öreg konzervdobozban gon­dozott virágokat. A falu azonban kihaltnak látszik: munkát kereső lakói szét­széledtek az egész szigeten. Nehéz megérteni, hogyan tudnak élni ilyen körülmé­nyek között. A faluban van ugyan üzlet, ám a szemta­núk szerint árukészlete egy nagy banánkosárban telje­sen elférne. Sok külföldi úgy véli, hogy a Kanári-szigetek ne­ve a kanári madártól szár­mazik. Ez tévedés. Már Pli­nius senior római tudós azt Irta, hogy sok vadkutya ta­nyázott a szigeteken, melye­ket a kutya latin nevéről, a canis ról neveztek el Kaná­ri-szigeteknek. Eredetileg te­hát „Kutya-szigetek" volt a nevük. Ez az elnevezés ma ls találóbb lenne, egyúttal a szigetlakók életkörülményei, re utalna. Bmtu uu H. DE SCHRIJVER KONGÓI RIPORTJA M essziről dübörgés hal­latszik. Sötét árnyak rumbára nem tudok megfelelő kongói kifejezést találni­suhannak el mellettünk, csak Kongóban az r hang tsmeret­az emberek szeme fénylik. A len. Ha az r-hez legközelebb tér felé tartanak. Mi is oda­érünk. Micsoda hangáradat! Kábultan támaszkodunk egy oszlopnak. Kis idő múlva megszokjuk a zenebonát, mely három elektromos gitár hang­álló l-t használom, akkor lumba a bakongók nyelvén patkányfogót jelent. A hazájuktól idegenbe ^ szakadt kongóiak sokat munkálkodtak e zene kifej­ját felerősítő hangszóróból lesztésén. A kongói lakosság ered­Tarka tömeg úszik a haing­a fehérek zenéjének tartotta, amikor ide is eljutott. Míg az áradatban. Táncolnak. De ez egyidőben beszivárgó dzsessz afrikai tánc! Puszta hallatára romantikus elképzelések ele­venednek meg az emberben. nem honosult meg, a kubai néger zene azonnal otthon­ra talált Kongóban. A kon­A táncparketten a kongóiak góiak inkább a ritmusokat fo­párosával lassan körben mo­zognak. A partnerek ügyet se vetnek egymásra, telfesen át adják magukat a hangorkán­nak. A zenétől átszellemült táncosok önkéntelen csa-csa lépései — e pillanatban egye­düli kapcsolatuk a földdel. A kubai néger zenének nem éppen sikeres utánzata — biggyesztenék afkukat egye sek. Mások azt mondhatnák. A Beatles-fiúk sokkal jobban utánozzák az észak-amerikai néger blueseket. Most azon ban megszólal az énekes: „Batata bakita, maguta ..." — énekli fejhangon, s ez az an­tillai ritmus ellenére is jóval eredetibben hangzik, mint a Beatles-fiúk előadása. Külön ben ts helytelen dolog után­zásról beszélni. A mambó ere deti kongói kifejezés, vizet jelent. Szambának hívják a pálmabort. A tangó meg idői jelent• Merenge. Így nevezih hagyományosan Amerikát, ahová valaha a rabszolgaszál­lítmányok irányultak• Čsak a gadták magukévá, mint a ze­nét. Eleinte rövid szólamú dallamot játszottak. Addig csak dobszóra táncoltak. Kongónak persze hagyomá­nyos zenéje is van. Nemrégen egy törzsi bírósági tárgyalá­son vettem részt, s itt számos isi dal hangzott el. On. köz­mondásdalok voltak — rend­kívül dallamos formában ősi bölcsességet fejeztek ki. Er­re a dallamra azonban nem táncolnak, ez itt hallgató. Nem meglepő, hogy Kongó­ban a rumbát és a szambát először csak a puszta ritmus­ra redukálták, kevés dallam­mal. De már megtört a jég, s a „bantu zene", ahogyan itt nevezik, azóta már nagyot fejlődött. Mi is táncolunk egy kicsit, nem egymáshoz simulva, ha­nem mint a kongóiak, egy más mellett, lassan, nagy körben. Átadjuk magunkat a szaggatott hangáradatnak. Végül a test már csak reflex­mozdulatokat vé.gez a zene ütemére. Nem az agy irányít­ja többé a testet, hanem a ritmus. Most már értjük, mi­re való a többszörös hange­rősítés: minél nagyobb a zaj, annál jobban megy a tánc. Ennek is megvan a maga KONGÓI ZENEKAR (A szerző felvétele) varázsa. Aki így táncol, az befejezettnek érzi a táncot, bárhol hagyják abba a zenét. Aki viszont nem így táncol, az a végén csak azért hagy­ja abba, mert nem szól a ze­ne. Ez egészen különleges ze­nét kíván, nem kész, megszo­kott darab tolmácsolását, mint általában szokás. Az előttünk játszó kongót együt­tes tagjai gitárjaikkal, dob­jaikkal és csengettyűikkel va­lóságos kalandot élnek át. Teljesen alárendelik magu­kat az alapritmusnak, s en­nek bűvkörében szinte felfe­dező útra indulnak a hangok csodálatos birodalmában. Va­laha a ritmus egyeduralkodó volt, hatalmába kerítette a testeket. A legnagyobb gyö­nyört a test egybeolvadása je­lentette a többi testtel. A dal­lamra a közmondásokban, le­gendákban, balladákban, ki­fejezett gondolatok érthetőb­bé tételére volt szükség. A hang aláfestésül szolgált. A gitáros ábrándozva is­mételget újabb és újabb változatokkal visszaté­rő dallamot.. Néha csak egy hang, vagy a hangsúly válto­zik, de a dallam gazdagodott, megváltozott a lényege. Van, aki megérzi a változást- Az együttes minden tagja átérzi. A gitáros a zenekarnak ugyan­olyan része, mint a húr a gi­tárnak. „Kérem, ne fényképezzen csak engem. Együttes va­gyunk, csináljon csoportké­pet!" — szabadkozott az egyik zenész, amikor meg akartam örökíteni. A gitárok százszorosan fel­erősített hangfa sokáig üldöz bennünket a párás forró éj­szakában. Messzi villámok fénye tükröződik a felhőkön. Mintha a villámok ts a zene ütemére cikáznának ...

Next

/
Thumbnails
Contents