Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-14 / 224. szám, szombat

K ÉT KISLÁNY állítja meg a Komárom felé tartó Volgát. Autóstop. A sofőr megkönyörül rajtuk. — Hová mennek? — érdeklődnek. — Nagymegyerre. — En is — mondja az egyik és beugrik a kocsiba. Nagymegyer határához érve az út melletti táblára mutat. — Itt volt a kukoricánk. Oda a sok munka. — A szövetkezetben dolgozik? — Igen. — Most mit csinálnak? — Nincs munka. — Majd lesz. — Nekem már nemi — ??? — Elmegyek Csehországba. Textilgyárba. Elég volt a szövetkezetből. Meg aztán ttt egyhamar nem lesz munka. — Hiszen már lement a víz ... — jobb lesz ott. Többet fogunk keresni... A szövetkezetben csak hatszázat kaptunk, ott meg ezernél is többet ígérnek ... Megtudtam, hogy Boros Erzsébetnek hívfák. Es nemcsak ő megy el. Tíz fiatal hagyfa ott a szövetkezetet. Egyelőre valóban nincs munka. Tovább faggatom. Gyanút fog, mert egyszer csak nekem szegezi a kérdést. — Csak nem újságírók? — Egészen véletlenül. — Az más! Rövid hallgatás után újra a szövetkezetről beszél. — Azért nem volt ttt olyan rossz. A természetbeniekkel együtt 800—900 koronát is megkerestünk. Tudja, nem ls a kereset miatt hagyom itt a szövetkezetet. Csak úgy, a barátnőim elcsaltak... Miért nem mondta meg mindjárt az igazat? Miért csak az újságírónak volt őszinte?... Ezt csak ő tudhatja... MÉRY FERENC \ZOMBAT REGGEL. A bratislavai nagypiac térsége tarkállik a tömegtől. A vásárlók szemlélik, a termelők kínálják az árut. Szemet gyönyörködtető látvány. A bolgárok, szövetkezetek és kofák asztalai között ott látható az állami kereskedelem ls. Szépítés nélkül mondhatom: itt tolong a legnagyobb tömeg, itt állnak a leghosszabb sorok. Hogy miért? Nagyon egyszerű: az áru frisseségben, minőségben, választékban legalább vetekszik a bolgárokéval... Beállok az egyik sorba. A piac bejárása és az áruszemle után én is az állami üzlet mellett döntök. — Paradicsom van? — Nálam nincs. Kevés érkezett, ott a szomszéd asztalnál mérik. En is odaküldtem a kislányomat ... Még be sem fejezi a mondatot, megérkezik a leány, egy zacskó paradicsomot ad át a mamának. — Mennyi? — Egy kiló. A mama üzletes. Akkor ts, ha vásárol... Mérlegre dobja a paradicsomot. A paradicsom mindössze 94 dekát nyom. — Hat dekával becsaptak... Míg ő dühöng, én, a vásárló, csaknem hangosan felkacagok. Mert hát én is gyarló ember vagyok. Otthon már én is sokszor utánamértem az üzletben vásárolt árut. Olyankor én is nem egyszer dühöngtem. De ez a mai eset egészen más. Az eladó nem a vásárlót, hanem egy másik eladót csapott be. Es hát a legszebb öröm, ugy-e, a káröröm ... ZSILKA LÁSZLÓ UE viselt üdülő ebéd idő táján betér a Bratislava melletti vaskutacskai vendéglőbe. Kiszáradt torokkal, korgó gyomorral lesi a pincért. Ketten szolgálnak fel: egy férfi és egy nő. Néhányszor elmennek az asztalunk mellett, de csak nem veszik fel a rendelést. Megunva a várakozást, 3 asztaltól felállnak a vendégek és elhagyják a vendéglőt. A pincér utánuk néz. — Akt nem tud várni, minek jár vendéglőbe ... Ennyit mond. Se többet, se kevesebbet. Nekem ekkor támadt az ötletem, hogy az épület falán ékeskedő VENDÉGLŐ felirat helyett ebben az esetben jobban vágna a következő: VÁRÓTEREM. KALASZ LÁSZLÓ Itt, Varsóban, — éppúgy mint világszerte mindenfelé — sokat foglatkoziiak a ftlnimiivéizet mtnd nagyobb számban jelentkező válság tüneteivel és a szaklapokban, hetilapokban, napilapokban egyre több jóslás egyre több vélemény jelenik meg a film, de külő nősen a lengyel film jövendő útjait, stílus- és műfalirányalt lile tőén. Aleksander Ford világsikerű filmjének a mintegy negyven milliós költséggel készült, kétrészes K er e s z t e s e k -nek fantasztikus népszerűsége után, sokan úgy vélték és úgy vérlk ma is, hogy ha a lengyel filmművészet valóban eredményesen kivánja felvenni a versenyt a mind nagyobb számban készülő külföldi szuperprodukciókkal, kísérletképpen magának ls újabb szuperprodukciókat kell előállítani. Az elmúlt hónapok a nemzetközi filmvilág új jelenségeinek elemzésével teltek el, és a lengyel esztétikai közvélemény, mely mindig is nagy befolyást gyakorolt a hazai filmgyártásra, úgy vélte, hogy a legcélszerűbb lenne a világhírű klasszikus regényeket megfilmesíteni, a lengyel kultúra olyan értékelt, amelyek a mai napig kedveltek és népszerűek a nemzetközi olvasóközönség körében. A nézeteket javaslatoknak tekintették, megvitatták és mintegy félmár be ís mutatták és a hazai kö zönség előtt szinte minden eddigi lengyel filmnél nagyobb és látványosabb sikert aratott. keleti és nyugati országban vásárol tak meg. A harmadik szuperprodukció ugyancsak történelmi témájú. Stefan Zeromski Hamvak cimű regénye. Ebből készül a film, s a lengyel „Háború és béké"-nek is nevezik A két mű közötti bizonyos rokonság valóban tagadhatatlan. A mű a lenFENYVES GYÖRGY VARSÓI LEVELE A lengyel I

Ezeregyéjszaka A F A R A Ó - TÖRTÉNELMI FILM TÖBB MINT SZÁZ MILLIÓÉRT, 15 EZER SZEREPLŐVEL gyei történelem egyik legválságosabb pillanatát idézi fel, a napóleoni háborúk korát, megeleveníti az 1809. április 19-én lezajlott raszynl csatát, Varsó kapujában, amelynek tétje a lengyel nép szabadsága volt. Zeromski müve sokkal több mint egyszerű történelmi események megörökítése. Egy szellemi mozgalom, amely egyben a nemzetté formálódó Lengyelország első nagy társadalmi válságának krónikája is. A hosszú megszállás évei alatt a lengyelek a függetlenségről álmodnak, mert az orosz bojárok kizsákmányolását, terrorra épülő uralmát már nem lehet, de nem is tudják elviselni. Meggyőződésük, hogyha saját kezükbe vehetnék sorsuk irányítását, más lenne a helyzet az országban. De, amikor az ország sorsa végre valóban a lengyel főnemesség kezébe kerül, rá kell ébredniük, hogy ez a főnemesség majdnem ugyanolyan rossz, mint amilyenek a bojárok voltak, vagy még rosszabb is azoknál. A Hamvak a nemzeti illúziók fellobbanásának és kialvásának krónikája, amely azonban látszólag lehangoló tanulsága és végkicsengése ellenére sem pesszimista, hiszen Zeromski világosan ábrázolja és bemutatja azokat az erőket is, amelyek látják és tudják az utat egy új Lengyelország felé. A széles panorámájú drámai történetet Andrzej Wajda viszi filmre a legnépszerűbb színészek és mintegy harmincezer statiszta közreműködésével. A kétrészes film előreláthatólag az év végéig a hazai és a nemzetközi közönség elé kerül. Itt, Varsóban, mindenütt, minden fórumon, mindenki egyértelműen ugyanazt hangsúlyozza: e szuperprodukciókat a lengyel filmgyártás kísérleti műveknek tekinti, amelyek mégha teljes egészükben igazolják ís a hozzájuk kapcsolódó reményeket, akkor sem válnak kizárólagossá a lengyel filmgyártásban. Legfeljebb arról lehet szó, hogy jelentős művészi és üzleti sikerek esetén további szuperprodukciókat is csinálnak. Az eddigi elkészült részeket Wajda és Kawelerowicz nemrégiben bemutatta egy nagyobb rendezői kolégiumnak, amelynek tagjai, Lengyelország huszonöt leghíresebb filmrendezője, szinte egyértelműen úgy nyilatkoztak az egyik varsói napilapban, hogy ez a három szuperfilm, a lengyel filmművészet új felemelkedésének, fontos, sőt talán döntő állomása lesz. Wojciech J. Hasnak, a film rendezőjének kezét — első ízben a lengyel filmgyártás történetében — semmiféle pénzügyi megkötöttség nem bénította. De ő szerény akart maradni. Nem színes, hanem fekete-fehér filmet készített és eredetileg nem akart túllépni az átlagos költségvetésen. Hanem — ahogy a filmesek mondani szokták — forgatás közben jön meg az étvágy — az érdekes film, amelynek főszereplője a világhírű Zbigniew Cybulski, végül is hetvenmillió zlotyba került. A múlt év végére elkészült alkotást Szerelmi enyelgés egy madridi fogadóban - részlet a „Saragossában talált kézirat" egyik jelenetéből XIII. Ramses megtudja mi a szerelem - jelenet a „Fáraó"-ból esztendővel ezelőtt hozzáláttak az első nagyköltségvetésű szuperprodukciók forgatásához. Érdekes, hogy a sort — akkor még többé-kevésbé akaratlanul is — kerek egy esztendővel ezelőtt a Saragossában talált kézirat című játékfilm nyitotta meg, amelyet eredetileg egyszerű játékfilmnek szántak, csak a forgatás során lett igazi szuperfilmmé. Ez a film tehát az átmenet a köznapi filmektől a szuperprodukciók felé, A Saragossában talált kézirat a hajdanán diplomataként Párizsban élt és francia nyelven író jan Potocki (1761—1815) máig világsikerű irodalmi műve: erotikával, a farceelemeivel, a nagy kalandregények fordulataival teleszőtt romantikus mese. Könyvét az író, súlyosan beteg felesége mulattatására írta, mert az asszony, ki korábban az Ezeregyéjszaka meséit falta, sajnálkozott, hogy ezeket a vidám, olykor megható kalandokat mind olvasta. Ekkor Potocki elhatározta, hogy megírja saját „Ezeregyéjszakáját". A mű első ízben több mint másfél százada, 1813-ban jelent meg. Azóta az első kiadást több mint kétezer további követte. A történet főhőse Alfons van Wordén, a Valois-házi spanyol királyok testőrségének kapitánya a Sierra Morenán keresztül Madrid felé utazik, amikor éjszaka egy barlangban, ahol meghúzódik egy vihar elől, két hercegnő keresi fel. A gazdag és hatalmas mauritániai Gomez-család megbízásából néhány fontos üzenet eljuttatásával bízzák meg. A kapitány vállalja a feladatokat — és ezzel megkezdődnek kalandjai. Ettől kezdve élete csupa szerelem és szerelmeskedés, küzdelem, verekedés, cselvetés, majd a mű és a kétrészes film második felében a csípős hangú, Boccaccióra is emlékeztető jelenetek és kalandok fejezik be a történetet. Ä második szuperprodukció — ez már eredetileg is annak indult — amelynek forgatása már befejeződött, de amelynek utómunkálataival előreláthatólag csak őszre készülnek el a ferzy Kawalerowicz Irányításával készülő ugyancsak kétrészes, színes, hetvenmilliméteres változatban is elkészülő Fáraó Boleslaw Prus világhírű regényének megfilmesítése. A több mint százmilliós költséggel készülő filmet, részben a Szovjetunióban, a Kazilkum sivatagban, Buhara közelében forgatták s egyes jeleneteiben a Vörös Hadsereg egységeinek közreműkölésével tizenegy-tizenöt ezer statiszta ís szerepelt. A történet XIII. Ramses fáraó kalandos küzdelmét mutatja be, amelyet Egyiptom főpapja ellen folytat elődeinek, az ókori Egyiptom urainak legendás kincseiért, melyekre szociális remformjainak megvalósítása érdekében van szüksége. A Fáraó iránt világszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg, amit a parádés szereposztás is indokol. Aki valóban nagy színésznek számit Lengyelországban, az mind benne van. Egyébként ez az első olyan film a lengyel történelemben, amelyet még elkészülte előtt — szaknyelven „lábon" — negyvenegy ÜJ SZÖ 6 * 198

5" a

us

usztu

s • CSONTVÁZ A VOLÁNNAL A Skandináv-félszigeten is egyre növekszik a közlekedési balesetek száma, s ezek mind több halálos áldozatot követelnek. Az Illetékes szerveknek sok fejtörést okoz, hogyan akadályozzák meg a baleseteket. A norvég rendőrség nemrégen eredeti ötlettel lepte meg a gépkocsivezetőket. Oslo legforgalmasabb helyén napokon keresztül parkírozott egy személyautó, melynek kormánykerekénél emberi csontváz ült. A rendőrség ily módon figyelmeztette a gépjármüvek vezetőit: vigyázatlanságukkal milyen veszélynek teszik ki magukat és embertársaikat. • PECHES EMBER H. Ostman svéd trafikos kétségkívül peches embernek tarthatja magát. S erre msg is van az oka. Az említett trafikos a kies fekvésű Vestrevjik városában a dohányféleségek eladásán kívül már húsz év óta sorsjegyeket is árusít vevőinek. Szokása volt, hogy minden egyes húzás előtt néhány sorsjegyet a maga számára is meghagyott. Sohasem nyert egy fillért sem. A legutóbbi sorsolás előtt ís megtartott magának bizonyos számú sorsjegyet. Közvetlen a sorsolás előtt azonban az egyik vevője rábeszélte, hogy adjon el neki néhányat közülük. A trafikos engedett a kérésnek. Mily nagy volt azonban a meglepetése és a boszszúsága, amikor kiderült, hogy az utólag eladott sorsjegyek egyike tetemes pénzösszeget nyert. • BONYODALOM A BECSÜLETES MEGTALÁLÓ KÖRÜL Los Angeles amerikai város számos taxisofőrje között a becsületesség pálmája minden bizonnyal D. Johnsont illetné. Szolgálatteljesítés közben egy szép napon kétszázötvenezer dollárt talált a hátsó ülésen. Öriási összeg ez egy szegény taxisofőr szemében. D. Johnsont azonban nem ejtette rabul a pénz ördöge, nem rejtette el a pénzt, hogy élete végéig gondtalanul éljen belőle, hanem becsületes emberhez Illően azonnal átadta a rendőrségnek. Az esettel eldicsekedett munkaadójának. Azt hitte, hogy dicséretet kap majd tisztességes eljárásáért. Ekkor érte azonban a legnagyobb meglepetés. Tudtára adták: azonnal elbocsátják, ha nem hoz a kórházból igazolást arról, hogy épelméjű. • KÜLÖNÖS KEDVTELÉS Mac Coy amerikai farmer szokatlan kedvtelésének hódol apró termetű lovak tenyésztésével. Gazdaságában jelenleg negyven olyan lő van, amelyek magassága nem haladja meg a nyolcvan centimétert. A farmer legkedvesebb állata egy fél méter magas — tizenhárom és fél kilogramm súlyú lovacska. • VAKON VEZETETT Alicante városának utcáin naponta közlekedett egy öttonnás tehergépkocsi. António Barcelóna, a kocsi vezetője mellett mindig ott ült egy kisfiú, aki feszült figyelemmel kísérte az úttestet. Egy éve járt együtt a sofőr meg a kisfiú, sok kilométernyi utat tettek meg mindennap. A gépkocsinak soha a legkisebb karambolja sem volt, vezetője a legcsekélyebb forgalmi kihágást sem követte el. Egyik nap, amikor a garázsba akarta vinni a kocsit, kissé lehorzsolta a vakolatot. Szemrehányást tett a fiúcskának, hogy nem irányította megfelelőén. Ekkor derült ki, hogy António Barcelóna hosszú idő óta teljesen vakon vezeti a nehéz tehergépkocsit a kisfiú segítségével. A sofőr úgy ismerte szülővárosának utcáit, mint a tenyerét. Amikor a szeme megbetegedett, majd fokozatosan elvesztette látását, eltitkolta, nehogy kenyerét elveszítse. A szemorvosok megkezdték a világtalan sofőr szemének gyógykezelését. Bíznak benne, hogy rövidesen visszanyeri látását.