Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-13 / 223. szám, péntek

Jogi tanácsadó A vagyonbiztosításról A VAGYONBIZTOSÍTÁS egyes nemei, valamint a személybiztosítás és a kárfelelősségi biztosítás a gyakorlatban az egyes szerződés típusokban gyakran kapcsolva lordul elő. Vidéken — tekintettel arra, hogy falvaink legnagyobb részében szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik — a leggyakoribb a háztáji gazdaság kapcsolt biztosítása. Ez a biztosítási típus a felek megállapodása szerint vonatkozik az épületekben elemi csapások által okozott károk esetére. Elemi csapásnak számit a tűz, robbanás, villám, szélvihar, árvíz és elöntés, jégverés stb. Az épületeket a biztosító nem határozott biztosítási összegre biztosítja, hanem a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosító szakértője állapítja meg a ház értékét és ennek megfelelően állapítja meg az évi biztosítási díjat. Ha a biztosított épület elemi csapás, pl. árvíz következtében megsemmisül, a biztosító — ha oly épületről van szó, amely személyi tulajdon tárgyát képezheti, tehát családi ház, víkendház vagy garázs és tartozékai —, oly összegű kártérítést tartozik kifizetni, amelyből a megsemmisült házat újra jel lehet építeni, ill. a megrongálódottat kijavítani. Ennek a kártérítésnek megállapításánál a biztosító köteles leszámítani a használat következtében beállott értékcsökkenést, továbbá a használható alkatrészek, épületanyag értékét. Ha a javítás, ill. újraépítés költségei lakóépületek, családi házak esetében nem haladja meg az 5000 koronát, víkendház és garázs esetében a 20U0 koronát, a biztosító nem veszi figyelembe a használat következtében beállott értékcsökkenést. A BIZTOSlTÖ a családi házak, a falusi gazdaság lakórészének, víkendház és garázs megkárosodása, ill. megsemmisülése esetében köteles kifizetni a biztosítottnak a fentiek értelmében járó teljes kártalanítást. A megsemmisült épületet eredeti helyén vagy köztársaságunk más helyén lehet felépíteni, közepes árban és az eredeti épület céljának megfelelően* ,• / Ha q.-káresemény falusi gazdaság gazdasági épületeit érte, vagy azt is érte, ha az első fokú építészeti hivatal igazolja, hogy a gazdasági épületek újjáépítése nem célszerű, újjáépítésnek lehet minősíteni a falusi gazdaság lakórészének kibővítését, de legfeljebb 120 négyzetméternyi lakóterület terjedelméig. A háztáji biztosítás további kapcsolt részlege rendszerint a leltár, a tartalékok és a termés biztosítása, továbbá egy tehénnek és egy hat hónapnál Idősebb üszőnek biztosítása vágás céljából való felvásárlási áron, valamint kecskék, juhok biztosítása kényszervágási árnak megfelelő értékben. A biztosítás ezen részlegéhez kapcsolódik a biztosított és családtagjainak kárfelelősségi biztosítása oly eseményekből kifolyólag, amely a háztáji gazdálkodással összefügg, pl. ha a szabadon eresztett állat közlekedési balesetet okoz. Az ilyen szavatossági biztosítás egy biztosítási esetből kifolyóan legfeljebb 100 000 koronáig terjed. A HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS további részlege rendszerint a háztartás berendezésének biztosítása. Az Ingóságok előbb említett biztosításán kívül a biztosító a biztosítás ezen részlegében kötelezettséget vállal új bútor beszerzésének árát nyújtani kártérítésként a megsemmisült bútorért és berendezésért, ha azoknak értéke a káresemény bekövetkezte előtt a beszerzést árnak legalább 30 százalékát tette ki. A háztartás biztosítása vonatkozik a kis háziállatokra ls, a biztosító ezek eladási értékét köteles a káresemény következtében beállott megsemmisülés esetén megtéríteni. A biztosításnak ez a részlege szintén nem vonatkozik a motoros járművekre, az alkatrészekre legfeljebb 2000 korona erejéig. A háztartási berendezésekben bekövetkezett kárért legfeljebb 200 ezer korona kártérítés nyújtható, hacsak a felek más összegben nem állapodtak meg. A háztartási berendezések vagyonbiztosításához kapcsolódik a biztosítottnak és családjának kárfelelősségi biztosítása is a háztartásban bekövetkezett károkért. Tovább külön részlegként lehel biztosítani egy tehenet vagy egy, 1 évnél idősebb üszőt elhullás, megbetegedés, sérülés, operáció, ellés stb. esetére, ill. ezen eseményekkel kapcsolatban bekövetkezett kár esetére, hasonló haszonállat beszerzési árának erejéig. VÉGEZETÜL A HÁZTÁJI GAZDASÁG biztosításának külön részlegeként szerepelhet a biztosított és családtagjainak baleseti biztosítása, haléi esetére 10 000 korona erejéig, tártós rokkantság esetén a táblázatban megállapított százalék szerint 20 000 korona összegből számítva, baleset következtében szükséges gyógykezeltetés esetére a táblázatben megállapított 5000 korona után számított megfelelő százalék erejéig. A fent felsorolt egyes részlegbiztosítások után külön-külön biztosítási díjat kell fizetni, melyet azonban egy összegben ró le a biztosított, aany re-t Dr. FÖLDES JÓZSEF Közgazdasag 9. Termelési dr — Árképzés A termelési ár a tőkés gazdaságban a termelési költségek és a lekötött tőke arányában reá eső átlagprofitnak az összege, a piaci áringadozás középpontja. Az érték átalakulása termelési árrá a tőkés termelés történelmi fejlődésének eredménye. A szocializmusban a termelési ár fogalma hosszú ideig vita tárgyát képezte. Az új irányítási rendszer a szocialista termelési ár elveinek érvényesítésével számol. Mit értsünk ez alatt? Az árképzés elsőrendű követelménye, hogy reálisan tükrözze az egyes termékfajták előállítására szükséges költségeket. Az árutermelés feltételei között a társadalmilag szükséges munka nem mérhető időegységekben, hanem csak közvetve, pénzben vagy árban fejezhető ki. Az ár tehát az érték pénzbeli kifejezője, vagyis közvetve a termék előállítására szükséges társadalmi munka kifejezője. Az érték az újratermelési folyamatban három részre oszlik: a megtérülési alapra (a termelőeszközök kopása), a béralapra és a tiszta jövedelemre (ez utóbbi a felhalmozási alap és az össztársadalmi szükségletek fedezését szolgáló alapok létrehozására szükséges). A fő feladat: meg kell találni a törvénysze rű összefüggéseket, amelyek alapján a tiszta jövedelmet (többletterméket) az egyes iparágak, ágazatok és termékek termelési árában megfelelő arányban szerepeltethetjük. Az új irányítási rendszerre való áttérés olyan árrendszert kíván, amely a helyes értékviszonyokat, vagyis elsősorban az egyes termékekben képviselt társadalmilag szükséges munka mennyiségét tükrözi (lásd az Értéktörvény címszót). Ezt a célt legjobban a termelési áron alapuló árrendszer biztosítja. A termelési árat úgy kapjuk meg, hogy az önköltségekhez (a termelési folyamatban részt vevő termelési alapokhoz arányosan) hozzászámítjuk a tiszta Jövedelmet. A termelési ár legnagyobb előnye, hogy az eddigi ártípustól eltérően tükrözi, hogyan gazdálkodnak a vállalatok a termelési alapokban jelenlevő tárgyiasult munkával, amire a mai ármodell nem volt képes (lásd a Jövedelmezőség címszót), vagyis reálisan kifejezi a társadalmi munka költségeit. Az ár azonban egyúttal a gazdasági politika fontos eszköze, ezért a konkrét piaci ár nem lesz teljesen azonos a termelési árral. Árképzés Az árképzés fő jellemzői az új irányítási rendszerben: a) kiindulási alapul a termelési ár típusú új ármodell fog szolgálni, amely tökéletesebben kifejezi a reális értékviszonyokat, mint az eddigi önköltségi típusú ármodell; b) az árképzés és ármozgás sokkal rugalmasabb lehet. Az ár funkcióját az új irányítási rendszerben így jellemezhetjük: aj helyesen fejezi ki a termelésre fordított társadalmilag szükséges munka mennyiségét; Az orlovái bányamentő állomás tagjai tanfolyamon vesznek részt, a vízalatti hegesztést gyakorolják egy medencében. Képünkön: josef Dvoraček, CSISZ-kiképző a mentőbúvároknak átnyújtja a vízalatti hegesztéshez szükséges készüléket. (CTK — Svorőik felv.) SEGÍTŐ KEZEK A múlyadi szövetkezetben teljes ütemben folyik az aratás, s már a cséplés is megindult. Halad a munka, mert a tagokon kívül az ipari dolgozók is segítenek. Délutánonként 30—40 ember nyújt segítő kezet az aratásnál. Az aratók között ott találjuk Vámos Józsefet, Kovács Árpádot, Nagy Gyulát és még sokan másokat. A fiatalok is ott vanak: Gyuris László, Jekkel László, Marka Ilonka, Nagy Olga és a többiek. Az iskolások is részt vesznek a munkában: összehordják a kévéket. Reméljük, hogy ilyen nagyszerű megértés meghúzza a várt aredményt, és Múlyadon megmentik a gabonát. Budás J. Múlyad. b) a népgazdaság irányítási rendszerének hatékony eszközéül szolgál (előmozdítja a társadalmi termék célszerű elosztását, az arányok szabályozásával aktív módon befolyásolja a vállalatok termelési tevékenységét, a fogyasztás struktúráját, egyik terméknek inás termékkel való helyettesítését, megoldhat bizonyos szociális problémákat stb. j. Az új irányítási rendszer ezekkel az ár fajtákkal számol: 1. Szabott ár — a központi gazdasági szerv határozza meg; érvényességi ideje alatt nem szabad tőle eltérni. Felmerült olyan nézet ls, hogy ez a szabott ár a maximális ár szerepét játszhatná, vagyis a termelő esetleg csökkenthetné is. 2. Határár (limitált ár) — ezt is a központi gazdasági szerv határozza meg oly módon, hogy megszabja az ármozgás felső és alsó határát. Az árhatárokon belül a konkrét árat a szállító és a megrendelő határozza meg közös megegyezés alapján. 3. Szabad ár — a szállító és a megrendelő a gazdasági feltételekkel összhangban állapítja meg (lásd a Gazdasági érdekeltség címszót). Az első két árfajta az alapvető nyersanyagoknál érvényesül, amelyeknek döntő befolyásuk van az önköltség alakulására, továbbá a fő termelési eszközöknél és a legfontosabb fogyasztási cikkeknél, amelyek nagymértékben kihatnak a lakosság életszínvonalának fejlődésére. Az árak rugalmassága nem azt jelenti, hogy ösztönösen változnak majd. Ellenkezőleg: a tervszerűség szempontja fokozódik, mert az árszabályozás a bonyolult gazdasági összefüggések célszerű összehangolását segiti elő. Ha az időjárás mostoha is a nyaralókhoz, legalább filmszínházaink gondoskodnak üdítő programról. A mozikban és a szabadtéri filmszínházakban bemutatott filmek Jó része a könnyű műfajhoz tartozik. Még a komoly társadalmi rnondanivalójú ELCSÁBÍTVA ÉS ELHAGYATVA című olasz tragikomédia is nevettetve rántja le a leplet egy képmutató társadalomról. Pietro Germi, a rendező művészi eredetiségének bélyegét nyomta újonnan bemutatott alkotására. Bár látszólag a szicíliai konzervativizmust, a szigetvilág maradi viszonyalt ostorozza maró gúnynyal, filmje mondanivalójának éle általában a tőkés társadalom ellen irányul, mely szentesíti a bizarr emberi kapcsolatokat. A férfi és a nő, iletve a csábítás a tárgya Germi filmjének. Történetének kiindulópontja egy máig is érvényben levő törvény, mely szerint „ha egy férji elcsábít egy lányt, börtönnel büntetendő, ha azonban feleségül veszi, mentesül a büntetéstől". Hol itt az érzelmi tisztaság? Hol itt az önként vállalt házasság? Ezt a gondolatot fejtegeti a rendező, s filmjében sajátos fanyar szatírával ábrázolja azt, hogy minden a látszatért történik, az elcsábított lány apját nem valamilyen fennkölt érzelmek, hanem bárgyú hiúsága kergeti a csábító után, hogy halálos ágyán áldását adja a kierőszakolt frigyre. Saro Ursi, a megcsúfolt apa szerepében remekelt, amit nemzetközi fesztiválon is elismertek. A filmben több jó alakítást láttunk. Aiace Parolin, az operatőr, alapos munkát végzett. AndrzeJ Wajda, a világhírű lengyel rendező vendégszereplésével készült a KISVÁROSI LADY MACBETH című jugoszláv film. Történetének alapja Leszkov azonos című kisregénye. Wajda ismét kitűnik hiteles légkör teremtésével. Ez a légkör, amelyben az apósától patriarchálisan elnyomott, szenvedélyes orosz parasztmenyecske élni akar, igyekszik kitörni az évszázados elnyomás bűvköréből, s gyilkosságok árán is meg akarja ízlelni a boldogságot, félelmetes, mondhatnánk döbbenetes. Hátborzongatóvá teszik egyes naturalista jelenetek. Wajda megőrizte az eredeti Leszkov-mű hitelességét, mégis önálló, filmszerű remekmüvet alkotott. Az alakítások közül LJuba Tadič Szergeje és Olivera Markovtü Jekatyerinája emelkedik ki. Az előbemutatóban szerepelt alkotások közül figyelemre méltó Louis Bunuel ugyancsak ismert spanyol rendező filmje EGY SZOBALÁNY NAPLÓJA A szobacica pikáns kalandjainak látszólag elcsépelt szokványos történetén túl fellebben a fátyol a kapitalista világ viszonyairól. Nagyszerű alakítást nyújt Jeanne Moreau a szobalány szerepében. (Lf Beszélgetés Charles Chaplinnal Charles Chaplin nemrég Hollandiába látogatott, ahol a Rotterdami Erazmus díjjal tüntették ki. Ez alkalomból a „Vie Nuove" olasz hetilap amszterdami tudósítója folytatott beszélgetést a neves filmszínészszel alkotó terveiről. Az interjút rövidítve az alábbiakban közöljük. A 76 éves Chaplin életében most először volt Hollandiában. Valaki megkérdezte: „Ki szeretne lenni, ha történetesen nem Charles Chaplinnak születik?" Chaplin gondolkodás nélkül válaszolt: „Charles Chaplin". A felelet Charles Chaplin egyéniségét tükrözi — olyan ember egyéniségét, aki nemcsak vonzó, közvetlen, tele lelkesedéssel és nemeslelkűséggel, hanem tudatában van értékének és távol áll tőle bármilyen képmutatás. Ezt beszélgetésünk idején maga is bebizonyította. — Hála istennek, még érzek magamban alkotóerőt — mondta. Miről ábrándozhat még a művész, ha nem az alkotóképességről. Az alkotó törekvés hiánya az öregség beálltát jelenti. De Chaplin, bár fáradtnak látszik, büszkén közölte velem, hogy egy új film forgatókönyvét nemrég fejezte be és a jövő hónapban kezdi forgatni. A film egyik szerepét Sophia Loren részére írta. — El vagyok ragadtatva Sophia Lorennel — mondta Chaplin. — Ö egyike a legjobb színőszeknek, akiket valaha ismertem. Képes arra, hogy az emberi érzelmek bármilyen árnyalatát kifejezze. A forgatókönyv tartalmát azonban Chaplin nem hajlandó ismertetni. Valamennyi próbálkozásom a film témáját illetően hiábavaló volt. Ezután a szállóban folytatott beszélgetés fonalát alkotásainak társadalmi Jelentőségére fordítottam. — Én: bohóc vagyok — mondta — nem pedig politikus ... Azt mondChaplin egykori filmszerepében. (CTK) ják, hogy az „Űj idők"-nek például társadalmi jelentősége van. Lehet. Nem tudom... Valamennyi filmemet azért készítettem, mert forgatásuk örömet szerzett nekem. — És a „Diktátor" című film? Ezt szintén kedvtelésből készítette? — Ö, ezt a filmet azért forgattam, mert abban az időben, amikor a nácik elárasztották a világot, Amerikában magam körül rettenetes közömbösségre leltem. Ez nagyon nyugtalanított és megrémített... — Az ön új filmje kelt-e nyugtalanságot a mostani nyugati körök közömbösségével kápcsoUtban? — 0, nem — felelt Chaplin. — Ez egyszerűen egy romantikus komédia lesz. ...Lehet-e hinni Chaplinnek? ö valóban azt hiszi, hogy minden cselekedete a „komikus színész filozófiájából" ered, ahogy mondani szokta. Mint színésznek — akinek 50 év óta nincs párja — talán éppen ebben rejlik művészi ereje. Remélem, meggyőződhetünk róla, hogy Chaplin új romantikus komédiája ennek ellenére is chaplini szellemmel lesz áthatva. Mint sok más jelenleg élő művész, ő sem képes a művészi alkotás folyamatát elemezni: a kritika elemeit, a gondolat továbbfejlesztését, az elgondolás megtestesítését... Chaplin nagyon szigorúan vélekedik a televízióról. Nem hajlandó filmjeit televíziós társaságoknak eladni. Miért ellensége a televíziónak? — Azért, mert a televízió még gyerekcipőben jár és technikailag nem kielégítő. Nem összpontosítja figyelmét arra, amire kellene... Űrlási lehetőségei vannak, de eddig még csak tönkretette a művészeket. Ezért vagyok a televízió ellensége... Chaplin azért érkezett Amszterdamba, hogy átvegye a neki ítélt Rotterdami Erazmus díjat. Tisztelettel nyilatkozott Erazmusról és pénzt adományozott a rászorult hollandiai diákoknak. Chaplin őszintén beismerte a Jelenlevők előtt, hogy keveset tudott Erazmus filozófiájáról és ezért könyvtárba járt, hogy műveit megismerje. — Miután egyet s mást megtudtam róla, — mondta Chaplin — azt hiszem jól mulatna azon, ha megtudná, hogy nevének diját bohócnak ítélték oda. Hiszen Erazmus filozófus és humanista volt. Chaplin Amszterdamban a tiszteletére rendezett sajtókonferenciára érkezve, az egymással társalgó újságíróknak a következőket mondta: „Folytassák csak kérem. Nem akarom önöket zavarni..." E szavak hallatára akaratlanul is Monsieur Verdoux című filmjéből a főhős szavai jutnak eszünkbe. Verdoux a siralomházban az őt meglátogató paphoz a következő szavakat intézte: „Nem lehetnék segítségére önnek valamiben, kedves barátom?" 1965. augusztus 13. * ÜJ SZÖ S