Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-13 / 223. szám, péntek

GÖRÜGORSZ A'G Elkeseredett harcok Duc Co-nál Papandreu kompromisszumos javaslala ATHÉN (CTK) - ATHÉNBEN A POLITIKAI VÁLSÁG ÜJ SZAKASZA ELŐJELÉNEK TARTJÄK AZT A TÉNYT, HOGY PAPANDREU VOLT MINISZTERELNÖK TALÁLKOZNI AKART KONSTANTIN KIRÁLLYAL. A politikai megfigyelők véleménye szerint Papandreu a Centrum Unió képviselőinek nyomására kért ki­hallgatást a királytól. Azt tanácsol­ták neki, kíséreljen meg kompro­misszumot kötni a királlyal. Nyuga­ti hírügynökségek úgy vélik, hogy Papandreu kompromisszumot javasol a királynak: új kormányt alakítana, de lemondana arról a követeléséről, hogy átvegye a hadügyminiszteri tárcát. Kitart azonban amellett, hogy fia is a kormány tagja legyen. Mint ismeretes a politikai válságot az idézte elő, hogy Papandreu Ga­rufaliasz hadügyminiszter leváltá­sát kérte. Fia Andreasz mér hosszú idő óta vitás személyiség a görög politikai életben, mivel a király­pártiak és a jobboldal szemére ve­tették, hogy politikai kapcsolatokat tart fenn az ország baloldali kép­viselőivel. A kompromisszumos megoldás ja­vaslatát valószínűleg az kényszerí­tette ki, hogy a király állítólag Szi­rimocoszt, a Centrum Unió „balol­dali szárnyának" képviselőjét akar­ta megbízni a kormányalakítással. Az AFP hírügynökség jelentése sze­rint Szirimocosz megszerezhette vol­na a többséget a képviselőházban, mivel a Centrum Unió azon képvi­Az AÁSZ bizottsága Caamanoval tárgyal Santo Domingo (CTK) — Az Ame­rikai Államok Szervezetének három­tagú bizottsága, élén Bunkerral, az Egyesült Államok képviselőjével teg­nap a dominikai válság megoldásá­ról tárgyalt Caamano ezredes kor­mányával. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a Caamano-kor­mány ellenjavaslatokat nyújtott be az AÁSZ hétfőn közzétett tervével szemben. Az alkotmányos erők el­sősorban azzal nem értenek egyet, hogy ellenőrzésük alatt álló öve­zetet az ún. biztonsági övezethez akarják csatolni, melyet az Amerika­közi csapatok kilencezer katonája tart megszállva. Caamano ezredes a tárgyalások so­rán hangsúlyozta, hogy csapatai megvédik a dominikai forradalom alapelveit. A tárgyalás alatt a tár­gyalóterem előtt nagy tömeg gyüle­kezett, mely Amerika-ellenes jel­szavakat hirdetett és azt követelte, hogy az AÁSZ-szal csakis az 1963 évi dominikai alkotmány alapján kössenek egyezményt. selői, akik elhagyták Papandreut és a jobboldali ellenzék is mellette áll. Papandreu nyilván attól fél, hogy ez a fejlődés a Centrum Unió egy­ségének megbontásához vezet, amit a király és tanácsadói a kormány­válság eddigi lefolyása alatt már több ízben megkíséreltek. Nyugati megfigyelők szerint a ki­rály tanácsadói Szirimocoszt támo­gatják, de mégis sok függ a király és Papandreu találkozójától. A görög politikai válság ideges hangulatot okoz nemcsak a király­párti körökben, hanem a NATO-ban is. A Die Welt hangsúlyozza, hogy a görög helyzet nehézségeket oko­zott a NATO vezetőségében. Ezért valószínű, hogy a király és tanács­adói a legrövidebb időn belül meg akarják oldani a válságot. Athén (CTK) — Athénban közzé­tették az amerikai hírszerző szolgá­lat tervét — az ún. Cerberus hadmű­veletet Papandreu megbuktatására. A terv megvalósításánál az ameri­kaiakkal szorosan együttműködtek a király tanácsadói, köztük Grivasz tábornok is. A dokumentum szerint Papandreu megbuktatásánál fontos szerepet játszott Novasz a jelenlegi minisz­terelnök, aki 20 millió dollárt kért arra a célra, hogy megnyerje a gö­rög képviselőket, szavazzanak Pa­pandreu ellen. Grivasz tábornok a dokumentum szerint együttműködése fejében Ma­kariosz ciprusi elnök megbuktatá­sát követelte. A tokiói békeértekezlet elítéli az USA vietnami politikáját Tokió (CTK) — Az atom- és hid­rogénfegyverek betiltását követelő tokiói értekezlet tegnapi ülésének szónokai élesen elítélték az Egye­sült Államok vietnami agresszióját, s a VDK elleni támadások azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását követelték. Alekszandrov, a Szovjetunió kép­viselője tolmácsolta a Szovjet Bé­kevédők Bizottságának üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy több százezer ember halála arra kötelez bennün­ket, hogy még elszántabb harcot folytassunk a békéért, az Egyesült Államok agressziója ellen. A továbbiakban az EAK, Magyaror­szág, Mongólia, Bulgária, Jugoszlá­via és más országok, valamint Hiro­sima és Nagaszaki képviselői szólal­tak fel. Az EAK tokiói nagykövete felolvasta Nasszer elnök üzenetét, mely hangsúlyozza, hogy Egyiptom támogatja az atomfegyver-ellenes mozgalmat és a békére törekszik. (Folytatás az 1. oldalról) tette, hogy 1965. első felében Dél­Vietnamban 300 úgynevezett straté­giai falut pusztítottak el. Ezekbe zárták a falusi lakosságot „a par­tizánok elől". A valóságban termé­szetesen azért őrzik őket, hogy ne nyújthassanak segítséget a partizá­noknak. A hírügynökség szerint a falvak lakossága fél év alatt 450­szer lázadt fel és kivégezte a leg­kegyetlenebb őröket. Ezután visz­szatértek falvaikba, vagy megerősí­tették a táborokat és felvették a harcot a kormánycsapatokkal. Ho Si Minh: A vietnami nép a győzelemig folytatja harcát Hanoi (CTK) — Ho Si Minh, a VDK elnöke lengyel újságírókkal beszélgetve hangsúlyozza, hogy a vietnami nép a győzelemig fog har­colni az amerikai agresszorok el­len még akkor is, ha a háború húsz évig tartana. Ho Si Minh az elnöki palotában fogadta a lengyel újság­írók háromtagú csoportját. Nyolc Nobel-díjas tudós tűzszünetet követel Washington (CTK) — Nyolc No­bel-díjas tudós felhívást adott ki, melyben azonnali tűzszünetet kö­vetelnek Vietnamban, valamint a vietnami válság a genfi egyezmé­nyeknek megfelelő politikai megol­dását. Rakétával lelőttek egy amerikai repülőgépet Saigon (CTK) — Az amerikai hír­ügynökség jelentése szerint tegnap a regeli órákban a VDK te­rülete fölött Hanoitól kb. 80 kilomé­terre délkeletre egy irányított raké­tával lelőttek egy A 4 Skyhawk amerikai repülőgépet. A repülőgép további három repülőgéppel a Mid­way repülőgép anyahajóről szállt fel. Az amerikai repülőgép lelövé­sét az amerikai fegyveres erők sai­goni képviselője is megerősítette. A laoszi jobboldali erők támadásai Khang Khai (CTK) — A laoszi jobboldali erők csapata az ameri­kaiakkal együtt megtámadták a Lao­szi Hazafias Front ellenőrzése alatt álló területeket. A Patet Lao rádió­állomás bejelentette, hogy tíz zász­lóaljat vetettek harcba. A harcok el­sősorban Champassak és Attopeu tartományokban folynak. Az akciók célja, hogy támaszpont­tá változtassák Dél-Laoszt az indo­kínai háború céljaira — állt a Ha­zafias Front nyilatkozatában. A felhívást, melyet Linus Pauling tett közzé, elküldték johnson elnök­nek, Kosziginnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének. De Gaul­le francia elnöknek, Wilson angol miniszterelnöknek, Mao Ce Tung­nak, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága elnökének, U Thant ENSZ-főtitkárnak, VI. Pál pápának, a VDK és Dél-Vietnam kormányá nak. A felhívást Linus Paulingon kí­vül Albert Schweltzer, Martin Luther King, Normann Angell, Philip Noel­Baker és lord Boyd Orr, angol tu­dósok, Georges Dominique Plre bel­ga Nobel-díjas és Albert Luthuli dél-afrikai négervezető írta alá. Ketten — Pearson, kanadai mi­niszterelnök és Bunche, az ENSZ­főtitkár amerikai helyettese — nem írták alá a felhívást. Aggasztó helyzet London (CTK) — Az amerikai kormány kétségbeejtőnek tartja a dél-vietnami helyzetet — írja a Ti­mes washingtoni tudósítója. Ez a jelentés ellentétben áll az e héten közölt hírekkel, melyek szerint az amerikaiak meg vannak győződve arról, hogy a helyzet javul. A Ti­mes azonban nagyon borúlátóan ír a vietnami helyzetről és leszögezi: az amerikai kormány meg van győ­ződve arról, hogy Vietnamban nem állandósulhat a politikai helyzet Nincs kilátás arra, hogy a közeljö­vőben kormány alakuljon az ország­ban. A helyzet katonai szempontból is aggasztó. SINGAPORE NEM ENGEDI MEG, HOGY TERÜLETÉT A SEATO HASZNÁLJA Singapore (CTK) — Radzsaratna, Singapore külügyminisztere sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a sin­gaporei angol támaszpont létezése még nem jogosítja fel Nagy-Britan­niát arra, hogy beavatkozzék az or­szág belpolitikájába. Singapore nem engedi, hogy a SEATO használja ezt a támaszpontot — mondotta. Kije­lentette, nem rokonszenvezünk és nem tanúsítunk megértést a SEATO iránt. Ezt a tényt figyelembe kell venni a Nagy-Britanniával kötött védelmi szerződésről folytatott tár­gyalásoknál. Lee Kuan Yew miniszterelnök ígé­retet tett Singaporéban, hogy új választásokat írnak ki, melyeken va­lamennyi nem kommunista párt részt vehet. Szarawak Egyesült Néppártja nyi­latkozatot adott ki, melyben Szara­wak függetlenségére és a Malaysia Államszövetségből való kilépésre hív fel. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államszövetség Singapore kilé­pése óta életképtelen. Ellenrakéták A Krasznaja Zviezda, a szov­jet hadsereg központi lapja a na­pokban érdekes cikket és fény­képeket közölt a szovjet ellenra­kétákról. Az új típusú rakétael­hárító rendszer új fejezetet je­lent a haditechnikában és jelen­tősen fokozza az ország bizton­ságát bármiféle rakétatámadás­sal izemben. E fegyver lényege az automatikus lokációs rend­szer, amely felismeri, azono­sítja, majd a páiyaelemeket ki­számítva önműködően követi az ellenség rakétáit. A műszerek maguk határozzák meg az ellen­séges rakéta és ellenrakéta meg­semmisítő találkozójának pontot idejét és helyét — megfelelő biz­tonságos távolságra a megvéden­dő objektumtól. A szovjet katonai hírmagyará­zók utalnak arra, hogy a raké­taelhárító rendszerek láthatatlan rédögyűrííje minden fajta (tehát i Főidről, vagy repülőgépről ki­lőtt) rakétával, vagy akár a .kozmosz nyilaival" szemben igyaránt hatásos. Érdekes, Bari­sev őrnagy fejtegetése, aki el­mondotta többek között: „A ra­kétával felszerelt vadászgépek és a légelhárító rakéták egybehan­golt tevékenysége biztosítja a lé­gi célpontok ártalmatlanná téte­lét bármilyen magasságban." Ka­tonai szakértők megállapítntták, hogy sikerült megfelelő védeke­zést kidolgozni csoportos célok ellen is, ha a támadók esetleg arra számítanak, hogy egyazon célra irányzott nagyszámú raké­ta közül egyik csak átcsúszik va­lahogy a védelmi rendszeren. A szovjet honvédelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a mai szovjet légvédelem összehasonlít­hatatlanul pontosabb, mint a ré­gi. Néhány éve még 400—600 lö­vedéket kellett számítani egy el­lenséges repülőgép megsemmisí­tésére. Ma a szovjet légvédelem a leggyorsabban és legmagasab­ban haladó ellenséges célokat is egyetlen, esetleg kát rakétával megsemmisíti. Ez természetesen vonatkozik a pályájukat, irányu­kat és magasságukat változtató célpontokra is. A szovjet kon­struktőrök nagyszerű eredmé­nyeit bizonyítja, hogy egyes ra­kéták repülési sebessége húsz­szorosa a modern vadászgépek sebességének és tízszorese az ágyúgolyó kezdeti repülési se­bességének. KAREL CÍSAŔ BONNI LEVELE A nyugatnémet szövetségi gyűléí képviselői hivatalosan parlamenti szünetet tartanak, hogy erőt gyűjt­senek a fokozatosan gyorsuló vá­lasztási kampányhoz. Bár a bonni parlament épületei üresen tátonga­nak, érezni, hogy valami mégis tör­ténik. Nemcsak a hetente három­szor megrendezett vagy tervezett sajtóértekezletekre gondolok, ame­lyeken — talán az idei szeszélyes nyár miatt — a legfontosabb ese­ményt sem veszik elég komolyan. A bonni parlament éttermében állandóan vitatkoznak, s a szünidő ellenére néha a képviselők is fel­tűnnek. Mégis azt hiszem, hogy a papírgyűjtő vállalatnak van itt a legtöbb dolga, mert a parlament elé terjesztett, de el nem intézett javas­latok érvényüket vesztik, mintha el sem hangzottak volna. Így tehát a képviselők, akik gondosan őrizték a nekik kézbesített hivatalos anyago­kat, több száz mázsa papírt adhat­nak el a gyűjtő vállalatnak. PARLAMENTI DEMOKRACIA... A negyedik szövetségi parlament tevékenységének statisztikai adatai nem mondhatók rosszaknak. 1961 és 1965 között, négy év alatt 427 tör­vényt fogadott el, 196 plenáris ülést tartott, összesen több mint 1341 órán át tárgyalt. A 29 parlamenti bizottság 3062-szer ülésezett, tár­gyalásaik időtartamát senki sem mérte. Nem túlzok, ha a bonni parla­mentet veszélyes munkahelynek tar­tom, mert 521 képviselő közül meg­bízatásuk négy éve folyamán har­mincan meghaltak, 24-en visszaad ták mandátumukat, ketten pedig át­léptek más pártba. Talán a szük­ségállapot-törvény idei vitája tá­masztotta a legnagyobb igényeket a képviselők munkabírásával szem­ben, ugyanis a 12 órás vita során két képviselő szívrohamot kapott. Az elmúlt négy évben érdekes sze­mélyi változásokat figyelhettünk meg. Üstökösként tört előtérbe Rei­ner Barzel. Jelentéktelen CDU-képvi­selő volt, akit csupán antikommu­nizmusa tett ismertté. Ám Idejében vitorlájába fogta az Adenauernek kedvező szelet, s mintegy 12 hóna­pig miniszter lett Adenauer kormá­nyában. Majd a CDU/CSU parlamen­ti csoport elnökének fontos tisztsé­gébe vezetett pályája. Bonnban so­kan nagy jövőt jósolnak Barzelnek, sőt Erhard esetleges utódjaként em­legetik. Nem aratott babért Franz Joseph Strauss, volt hadügyminiszter. Ügy­szólván sorozatosan bakot lőtt. Előbb számos megvesztegetési bot­rányba keveredett, majd „kissé tör­vényellenesen" eljárást indított a Spiegel című folyóirat ellen. Közben holmi szerelmi ügyei akadtak, s most a Szabad Demokrata Párt po­litikai szélhámosnak nevezi a volt hadügyminisztert. Akadtak természetesen olyanok Is, akik képviselői megbízatásuk idején meg sem nyikkantak. Ilyen volt Albert Baldauf CDU-képviselő is. Lehetetlen, hogy valamennyi napi­rendi ponthoz mindenki hozzászól­jon, viszont szokatlan dolog, hogy valaki négy év alatt egy mukkot sem szól a parlamentben. Hiába, ilyenek a nyugatnémet parlamenta­rizmus lehetőségei. ... VAGY PARLAMENTI BOHÓZAT Nem is csodálkozom, hogy egyes képviselők Inkább hallgattak. Előt­tem van az idei május 19. és 21. kö­zötti ülés napirendje. Huszonkilenc pontja a részvényjogi törvénytől, valamilyen európai Iskola szervezeti szabályzatától kezdve az ügyvédi tiszteletdíjakig, valamint a testneve­lés állami támogatásáig és a tudomá­nyos tervig sok mindent felölel. Természetesen a képviselők nem érthetnek mindenhez, így aztán a gyakorlatban úgy festett, hogy az illetékes szakértő mindig jelt adott, melyik javaslatról hogyan szavazza­nak. A szavazás sem egyszerű. Egy­szer szemtanúja voltam egy Ilyen bonyolult szavazásnak. A részvény­jogi törvény kiegészítéseiről volt szó. Beismerem, nem sokat értettem belőle, mert nálunk, Csehszlovákiá­ban a részvényjog senkit sem érde­kel, mégis biztos vagyok benne, hogy a bonni parlament 521 képvi­selője közül öt ujjamon meg tudtam volna számolni azokat, akik értet­ték, miről van szó. Így is festett az ülés. Alig ültek a padokban, s a jelenlevő képvise­lők is tüntetően unatkoztak. A sza­vazás bonyolult volt, mert minden javaslathoz módosító javaslatokat terjesztettek be. A szónoki emelvé­nyen az egyes pártok három vagy négy szakértője váltakozott, akik minden esetben megokolták, miért fog pártjuk a javaslat mellett vagy ellen szavazni. Amikor az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, körültekintett a teremben, s nyilván az egyes pártok előre bejelentett álláspontja szerint közölte, elfogad­ták-e, vagy sem a javaslatot. A majdnem üres teremben aligha lehetett arányos a pártok képvise­lete. Ez azonban merő formalitás volt, mert ha a kereszténydemokra­ta és szabad demokrata koalíciós párt bejelentette, hogy támogatja a javaslatot, akkor is elfogadták, ha csak húszan szavaztak rá. Elkedvet­lenedve mentem kávézni a parla­ment éttermébe, bár a szövetségi köztársaságban ezt a szavazási bo* hózatot a demokrácia mintaképé­nek tartják. Kávézás közben megszólalt á csengű, s a falon fényjelzés gyul* ladt ki: „egyénenkénti szavazás". Lehet, hogy rosszmájúan szeszélyes­kedett az elnök, de a bonni parla­mentben néha előfordul, hogy min­den képviselőnek személyesen kel! kifáradnia a szavazatgyüjtő urná­hoz, hogy bedobja a nevére szóló „igen" vagy „nem" szavazólapot. Május 19-én azonban bosszantó dolog történt. Kiderült, hogy több szavazólapot dobtak be, mint ahá­nyan jelen voltak. Egyszerű a ma­gyarázat. A távollevők megbízták kollégáikat, hogy az ő nevükben is szavazzanak. Nem lett belőle nagy botrány, mert a szövetségi parla­mentben a szavazás valóban csak formális. A BONNI PARLAMENT EPÜLETE 1965, augusztus 13, * (jj SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents