Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-12 / 222. szám, csütörtök

ÚJ UTCÁK, ÚJ NEVEK A község idillikus környezetben fekszik, hegyek koszorújától övezve, a Sajó bal partján. Valami­kor híres-neves helység volt, szék helye Gömör-Kishont vármegyének, de ez már feledésbe merült, csak az újjáépített vármegyeháza vastag falat, kőboltozatai regélnek a rég múlt időkről. Pelsőc ma városias jellegű hely ség, forgalmas vasúti csomópont, fontos országúti átkelőhely, ahol különösen nyáron ftekintettel a nagy turistaforgalomraI valóságos gépkocsikaravánok vonulnak Dobst­na, Krasznahorka és Domica felé. A község az elmúlt húsz év folya mán nagyon sokat fejlődött, megszé­pült, kiterebélyesedett. Sok új ház épült, egész utcasorok, tetszetős, villaszerű családi otthonok. Ma már ilyen utcanevek jelzik az új életet, a megifjodott községget: Haladás-ut­ca, Május l.-utca stb. Valaha nagyon elcsúfította a köz­ség arculatát az a széles vizesá­rok, amely a Kis-hegy felől vezette le a záporesők vizét. Ma m'ár se híre se hamva ennek a szemétgö­dörnek. A község központjában ki­szélesítették az utcákat, s szép, nagy teret képeztek ki a régi Piac­tér helyén. A Kis-utcát is rendbe­szedték, kiszélesítették s mintegy nyolczáz méternyi járdát építettek. Á hajdani sáros utcára szinte rá sem lehet Ismerni. Ugyancsak az eltelt húsz esztendő folyamgn kö vezték ki az állomás felé vezető utat és a kissé félre eső Vár-utcát. Természetesen ezekhez a munkála­tokhoz a község lakót is hozzájárul­tak, megtették a magukét annak érdekében, hogy szebb legyen a község. A Kishegy alatt ma már modern, impozáns iskolában tanul­nak a község és a vidék gyermekei, magyarok és szlovákok. Igaz, még ez az új iskola sem oldotta meg a pelsőci Iskolakérdést, még mindig több különálló épületben tanulnak a gyerekek, ám a közséafejlesztés tervében már ott szerepel egy új, 15 tantermes iskola építése. Szmerek Gyula, a helyi nemzett bizottság elnöke és Jánosdeák Lász ló titkár 'Jázolják a községfejlesz­tés jövőbeni terveit, amelyek nagy­arányúak, és hűen jellemzik a meg­növekedett község követelményeit. Ezek szerint tervbe van véve a csatornázás, valamint a vízszolgál­tatás bevezetése. Mind a kettő na­gyon időszerűvé vállt már a köz­ségben, s az egészségvédelem szem pontjából is nagyon fontos. r erveznek egy nyári strandfür döt, ami szintén nagyon aktuá lis már Pelsőcön. A sportpályára vi­szont tribünt szeretnének építetni. Tervbe vették a Főtér kiaszfaltozá­sát, több új utca kövezését, a Vasúti utca járdájának újjáépítését, továb­bá egy központi áruház, s ami a legfontosabb, egy modern, a mai követelményeknek megfelelő kul­túrház felépítését. Csupa szép, nagy terv, s bizonyos, hogy sok munkába, pénzbe kerül. Hisszük azonban, hogy a tervek a közeljövőben valósággá válnak, hi­szen a pelsőciek az elmúlt 20 esz­tendő folyamán sorra megvalósítot­ták, amit terveztek. Az utcák rend­behozásán felül adaptációs munká­val felépítettek egy 50 ágyas szál­lodát, kávéházat, rendbehozták a közvilágítást, s ma már Pelsőcön ts modern ívlámpák szórják este a fényt. Az elmúlt húsz év alatt 73 új csa­ládi ház épült a községben és mint­egy kilencvenet alakítottak át. Eny­nyi ház felépítése, átalakítása nem kicsiség, s azt bizonyítja, hogy a pelsőciek szépen, akarnak élni. Beszélnünk kell a szövetkezeti udvar kiépítéséről is, ahol 4 marha-, 2 sertés-, 2 juhistálló, valamint gépkocsiszín, javítóműhely és ga­rázs épült az utóbbi esztendőkben. Megemlíthetjük még a magtárat, a sílógödröket, valamint a tyúkfarmot, amelyeknek felépítése a szövetkeze­tesek szorgalmas munkájáról, élni akarásáról tesz bizonyságot. A 2800 lakost számláló községben már 250 televíziós készülék műkö­dik, továbbá 20 autót tartanak nyil­ván j magángépkocsikról van szól, rádió természetesen majd minden házban van, a motorkerékpároknak pedig se szert, se száma. A község könyvtára is gazdag, közel 8 ezer kötetre rúg a könyvál­lomány, és hetente háromszor tar­tanak könyvkölcsönző napot. A köz­ségi könyvtáron kívül működnek az üzemi könyvtárak, az Iskolai, vala­mint a vasúti könyvtár. Könyvekben tehát nincs hiány, a pelsőciek ki is használják ezt a könyvbőséget, szívesen és sokat olvasnak. A községben gyakran tartanak műsoros esteket, előadásokat, igaz, hogy nem mindig kellő sikerrel, mert a látogatottságot gyakran a televízió műsora befolyásolja. Nem­régiben megalakullt a Csemadok énekkara lesek István tanító vezeté­sével, s ha sikerül az énekkar tag­jait egybe fogni, bizonyos, hogy a kulturális fejlődésben is szép ered­ményeket érhetnek el. A község lakói bekapcsolódtak a város- és községszépítési akcióba ts, mintegy 970 egyént és 32 kollektív felajánlás született közel 600 OOQ korona értékben. J\ tervek, felajánlások s az el­** múlt 20 esztendő eredménye mind, mind azt mutatják, hogy a pelsőciek jó úton haladnak, és szor­galmuk, igyekezetük további szép tettekhez vezet. , D. S. Aranyat ér most az építőanyag A partizánskél Andezit Kőbá­nyák krnčai részlegének az idén 3500 tonna követ és 70 ezer ton­na kavicsot kell / kitermelnie és elszállítania. Az első félévben a bruttó termelés tervét 125,4, a munkatermelékenység tervét 121,4, a munkahéralap tervét pedig 98,2 százalékra teljesítették. Az önkölt­ségeken 138 917 koronát takarítot­tak meg. Az árvíz sújtotta Dél-Szlovákia megsegítésére brigádmunkában terven felül kitermelnek 80 tonna követ. Ezen kívül az első műszak dolgozói kötezettséget vállaltak, hogy egy brigádműszak tiszta "jö­vedelmével segítik az árvízkáro­sultakat. A második műszak dol­gozói egyhavi fezetésük négy szá­zalékát ajánlották fel erre a cél­ra. M. M. A szülőket is helyettesítik Banská Bystricán a Foncsorda nevű új lakótelepen egy korszerű iskolában helyeztek el hatvan ár­vízkárosult gyermeket Nagyme­gyerről. A gyermekek nagyon jól érzik magukat. A VNB és a Nő­bizottság messzemenő gondosko­dásban részesíti őket, meleg, ott­honos légkört teremtettek számuk­ra. A tanítók a szülőket is helyet­tesítik, mindenkihez van egy ked­ves szavuk, meleg mosolyuk. MORVA Jőzsefné Nagymegyer Eredmények és problémád Szalatnyán Az 1958-ban létesített szalatnyal ásványvíz-palackozó üzem minden tekintetben kielégíti a vásárlókö­zönséget. Az üzem dolgozói arra törekszenek, hogy tervüket ponto­san teljesítsék, sőt ha ez lehetsé­ges, terven felül ls termeljenek. Az egy alkalmazottra eső munka­teljesítmény 7298 üveg. Egy mű­szak teljesítménye 23—25 ezer üveg. Mivel az üzem két műszak­ban dolgozik, a fogyasztóknak na­ponta mintegy 50 ezer palack ás­ványvizet adnak. Nagyon közked­velt a citromszörppel ízesített ás­ványvíz, melynek főként az árvíz sújtotta vidékeken volt az elmúlt hetekben nagy keletje. A kedvező eredmények mellett akad megoldásra váró probléma is. A raktárhelyiség befogadóké­pessége pillanatnyilag 110 000 üveg, holott 400 000 üveget kel­lene elhelyezniük. Köztudomású, hogy az ásványvizet árnyékos, hű­vös helyen kell tárolni, Szalatnyán pedig kénytelenek a tűző napra helyezni az ásványvízpalackokat. 1966-re tervezik az új üzem meg­nyitását. Itt minden munkafolyamat automatizált lesz. A napi 50 000 üveg helyett 90 000 üveg ásvány­vizet palackolnak majd. Az üzem építésére és felszerelésére 10 mil­lió koronát irányoztak elő. TÖTH LÄSZLÔ A kis gyár külön világ. Beren­dezkedtek és Zolik már a portás körül forgolódott. Érdeklődik tőle, hogyan ütöttek rajta az őrségen? Az őrszobán is különös beszél­getések folynak. Folyik a tapoga­tózás. Nem akar valaki cserélni? Nem érzi valaki betegnek magát, nem akar visszamenni az aviglia­nói kaszárnyába?! — Ha rajtunk ütnek a partizá­nok —, ne feledkezzetek meg don Methold tanácsáról! Harmadnap délben Zolik és Rechtor Butiglierába indul. Puska nélkül nem szabad oda menni, fegyverüket ennek ellenére is a dinamitgyárban hagyták. Nehogy a partizánok őrjáratnak nézzék és lepuffantsák őket. Puska helyett kannát visznek magukkal. Ha né­metekkel vagy fasisztákkal talál­koznának, azt állítanák, hogy csak borért ugortak el Butiglierába. A parancs — parancs, a „Banden­gebiet"-ben csak fegyveres egység­ben szabad sétálni. A faluszéli felső vendéglőben it­tak egy kis bort, aztán ellátogat­tak a Butigliera közepén álló trat­toriába. Boldognak, boldogtalan­nak elmagyarázták, hogy kicso­dák. — Köztünk és a nácik között olyan a különbség, mint Mussolini és az olasz partizánok közötti — tették hozzá. Egymás egészségére meg a szabadságra ittak a falu­beliekkel. — Ha bennünket elkap­nak a partizánok, mi bizony nem hagynánk magunkat kicserélni! — fogadkoztak. — Mi pedig nem va­gyunk rossz katonák és jobb pus­káink meg gépfegyvereink vannak, mint a náciknak! Nem sokkal később új vendég lépett a vendéglőbe — jól megter­mett, vagy harmincötéves, kelle­metlenül kíváncsi tekintetű férfi. Nyomban észrevették, hogy nem akármilyen vendég. Salve! A harmadik liter butiglierai után végképp megoldódott a nyel­vük. Hány gépfegyvert? Hány pus­kát? Hány revolvert? Mennyi lö­szért? Mire van még szükségük? Megbíznak bennük? Megint rosz­szul áll a dolog, nyilván gyana­kodnak. A szomszéd asztalok kö­rül csupa férfi ül, ha nem is mind partizán, de bizonyára a partizá­nok segítőtársai. Hegyezik a fülü­ket. Most egy csinos, tűzrőlpattant lány lép az asztalukhoz, fekete ha­ja akár a bársony, jól megtermett, napsütötte arcú teremtés, könnyű, virágos nyári ruhája alatt kidom­borodik telt keble. Zavarában mo­solyog. — A húgom, Klára — mutatja be Mario, a butiglierai partizán­osztag parancsnoka. Valamit gyor­san és halkan mond a lánynak, majd vele együtt kimegy a kony­hába ... — Ne felejtsd rajta a szemed, Franto! — emeli Zolik a poharát. — Szemrevaló teremtés! — koc­cint vele Rechtor. Látszólag nyu­godtan iszogatnak, közben mintha tűkön ülnének. Visszajön Mario? Ha nem, vala­mit forralnak... — Nézz ki a konyhába, de fel­tűnés nélkül. — Eltűnt... Most mihez kezdjenek? Forgatták a poharukat, kóstol­gatták a bort, közben Mario a fő­bejáraton át jött vissza a trattoriá­ba, homlokát kiverte a verejték. — Valamit el kellett Intéznem és máris megint mennem kell. Hát ha akarjátok — hétfőn este. Au­tóval viszünk fel benneteket a he­gyekbe. Mind a tizenhármatokat. — Rendben van! A kocka el van vetve. Visszafelé elpárolgott a bor gő­ze Rechtor és Zolik agyából. Talán sikerül. Talán ... A rajtaütésről szóló jegyzőköny­vet barátaik, ugyancsak protekto­rátus! katonák veszik fel. Fedezni fogják őket. Családjuknak nem lesz semmi bajuk. Talán csak si­kerül. Talán... És mi lesz egy hét, egy hónap múlva, ha a nácik vagy a fasisz­ták valamelyiküket elfogják? Mi lesz akkor? Ki képes közülük áru­lásra?! Ml történik akkor Rechtor Kvétuškájával és Gyurikájával, Zo­lik feleségével, Véruškával, a töb­biek feleségével, gyermekeivel?! Köszöntötték az Allemandi öreg portását, majd halkan közölték társaikkal az eredményt. Előbb Bo­bóval, a törzsőrmesterrel, aztán a többiekkel is. — Mi van veled, Rechtor? Mit méregetsz bennünket! — csodál­koztak Rechtoron, aki sorra szem­ügyre vette őket. <, — Azt hiszem, egy kicsit többet ittam a kelleténél — magyaráz­gatta Rechtor, és újra figyelmesen sorranézte mindegyiküket. — Hát akkor lássunk a csoma­goláshoz! A gitáromat magammal viszem — szólal meg Mlííko. — Csak hozd, jó lesz ottl A készülődés közben, amelyen a dinamitgyár egyik-másik alkalma­zottja titokban jót mulatott, eltelt a péntek ls. Szombat délben Na­hozený a portáról telefonál az őr­szobára: — Törzsőrmester úr, Zo­lik és Rechtor jöjjön azonnal ide, egy jóképű macska vár rájuk Bu­tiglierából, tudjs a fer.e, nem ígért-e neki valamelyikük házassá­got ... Hogy némely ember micso­da szerencsére akad! (Folytatjuk) ELSŐ LESZ A VILÁGON A hagyományos atomerőműve­ken kívül a Szovjetunióban folya­matban van egy 350 OPO kilowat­tos reaktor építése, mely gyors­neutronokkal fog működni. Itt a lassúneutronokkal működő reak­toroknál ballasztként viszamaradó 238-as uránizotópot tüzelőanyag­ként hasznosíthatóvá teszik majd. Ez lesz a világ első ilyen tí­pusú működő reaktora. A Szovjet­unión kívül kísérletek folynak ebben az irányban az USA-ban, más országokban is. Obnyinszkben már hat éve mű­ködik a BR-5 jelzésű, nátriumhű­tésű gyorsneutronokat használó kísérleti reaktor. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kezdődött meg a 350 000 kilowattos elektro­mos és az 1000 000 kilowattos hőkapacitású „gyorsreaktor" épí­tésé. AUTOMATIZÁLT HAJÓ Az egykori tengerészek sok haj-, meresztő históriát meséltek a vi­lágtengereken bolyongó úgyneve­zett kísértethajókról, amelyeknek legénysége valamilyen kór vagy más következtében elpusztult. A korszerű technika fejlődésé­vel, úgy látszik, megint nemsoká­ra megjelennek a tengereken a személyzet nélküli hajók. Az USÄ­ban elkészítették az első teljesen automatizált teherhajó mintapél­dányát, amely egyetlen emberrel a fedélzetén futott ki a tengerre. Elektronikus számítógép helyette­síti a kapitányt, a hajóstiszteket, a kormányosokat és a matrózokat. A kikötőkben automaták végzik az áru ki- és berakását, valamint nyilvántartását. A 12 000 tonnás hajó óránként 37 kilométeres se­bességet ér el. EMELKEDŐ IRÁNYZAT Több' mint 2 600 000 súlyos bűn­tettet követtek el a múlt évben az Egyesült Államokban. A statiszti­ka szerint az USÁ-ban minden öt percre esik egy bűntény. 1963­hoz viszonyítva a bűnözés 13 szá­zalékkal emelkedett. Különösen gyorsan növekszik a legsúlyosabb bűntettek, a gyilkosságok, az erő­szakosságok, a súlyos testi sérté­sek és a rablások száma. 1964-ben átlagosan minden órában követtek el gyilkosságot, 26 percenként erő­szakosságot, öt percenként rablást, három percénkét súlyos testi sér­tést. Minden percben elloptak egy személygépkocsit, minden 45 má­sodpercben nagyobb lopást és min­den 28 másodpercben betörést kö­vettek el. Megállapították, hogy átlagosan minden tizedik rendőrt támadás érte szolgálatteljesítés közben, s 57 rendőr életét vesztette a bű­nözők elleni harcban. A rendőrség által kinyomozott esetek 37 szá­zaléka a tizennyolc éven aluli fia­talok lelkiismeretét terheli. EDDIG BEVÁLT A PÁLYAVÁLASZTÁSA Az andalúziai származású El Cordobez, igazi nevén Manuel Be­nitez ismert személyiség egész Spanyolországban. Az említett fia­talember nyolc évvel ezelőtt olyan életpályát keresett, amelyen írás­olvasás nélkül is boldogul. A fia­talember ugyanis analfabéta volt. Spanyolhonban, a bikaviadalok hazájában egyik ilyen pálya a torreádor mesterség. Ezt választót-! ta Manuel Benitez is, aki évek fo­lyamán veszélyes mesterségében' magas tökélyre emelkedett. Plzeň mellett a chumCanyi kerámiai üzemekben működik a „Siti" márkájú olasz elektro­mos kemence, amely a maga nemeben egyedüli az egész köz­társaságban. A kemence napon­ta ezer négyzetméter burkolat­téglát éget kl. (CTK — Vlach-felvétele) Jaslovské Bohunice mellett épül az első csehszlovák atomerőmű. (Petráš felvétele =- CTK) ÜJ SZÖ 4 * 1965. augusztus -7.

Next

/
Thumbnails
Contents