Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-08 / 218. szám, vasárnap

DEL-VIETNAM (Folytatás az 1. oldalról) mánya ez év április 8-án, a dél viet­nami Nemzeti Felszabadítás! Front pedig ez év március 22-én ismerte­tett. Az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a dél-vietnami ag­resszív háborút és ki kell vonnia csapatalt és fegyverzetét. A vietna­mi népnek magának kell döntenie sorsáról. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió vezető köreiben az Egyesült Álla­mok kormányának újabb lépéseit a vietnami háború kiterjedésére veze­tő agresszív cselekményeként érté­kelik. Az Egyesült Államok agresz­szlv politikáját meghatározó állam­férfiaknak nem szabad abba a té­vedésbe esniük, hogy az amerikai agresszió büntetlen marad. Az ame­rikai agresszió kétségtelenül egyre növekvő visszautasításban fog ré­szesülni és végül is szégyenletes vereséget fog szenvedni. Befeiezetlen o második felvonás Athénban KENYATTA ELNÖK HELYEZ­TE EL A KISUMUI KÖRHÁZ ALAPKÖVÉT. A 200 ÁGYAS KÖRHÁZ SZOVJET SEGÍTSÉG­GEL ÉPÜL (Foto CTK) PfgP^PV MUHAMMAD ZAHIR, afgán király és felesége szombaton befejezték hivatalos látogatásukat Moszkvában és visszaindultak hazájukba. MILTON OBOTE, ugandai minisz­terelnök befejezte hatnapos indiai látogatását és szombaton elutazott Bombayből. (CTK) A TÖRÖK honvédelmi és faluépí­tészeti miniszter beadia lemon­dását. Ankarából érkezett jelen­tések szerint új kormányválság vár­ható. (CTK) NEPÁL fővárosában, Kathmandban a diákok tüntetést rendeztek az ame­rikai nagykövetség előtt és a viet­nami agresszió beszüntetését köve­telték. A rendőrség négy diákot letartóztatott. (CTK) A KlNAI népi felszabadító hadse­reg tengerészeti egységei elsüllyesz­tették a Csang Kaj-sek klikk két hadihajóját, melyek behatoltak a kí­nai felségvizekre. AUGUSZTUS 7-én London egyik negyedében robbanás következtében tűz támadt egy hatemeletes malom­ban. Legalább négy személy meg­halt, és harminc megsebesült. WARBEY angol munkáspárti kép­viselő a közelmúltban meglátogat­ta Vietnamot,, .aaóta állandóan tá­mogatja 'az amerikai agresszió ellen indított mozgalmakat. Elítéli az an­gol kormány Amerikát segítő poli­tikáját,amiért a képviselőt a Mun­káspárt kerületi szervezete megro­vásban részesítette. (CTK) HAZAFIAK FEGYVERBE! A DÉL-VIETNAMI NEMZETI FELSZABADÍTÁSI FRONT KIÁLTVÁNYA Hanoi (CTK) — Alig értesült a világ közvéleménye a moszkvai kor­mány állásfoglalásáról, a VDK saj­tóirodája továbbította a Vietnami Szabadság rádió kiáltványát. A Dél­vietnami Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága harcra hívja fel Vietnam népét, és bizonyosak lehe­tünk benne, hogy ennek nyomán újabb tízezrek ragadnak fegyvert, hogy megakadályozzák az imperia­lizmus terveinek megvalósítását. A Központi Bizottság Dél-Vietnam 14 millió lakosa nevében a leghatá­rozottabban elítéli az amerikai ka­tonai klikk agresszív akcióját, amely a dél-vietnami nép megsemmisítésé­re törekszik. A Központi Bizottság kijelenti, hogv Dél-Vietnam népe töretlenül vívja harcát a szabadságáért és függetlenségéért, s inkább a halált választja, mint a rabszolgaságot. A Központi Bizottság felszólítja Dél­Vietnam népét, a hazájukat szerető polgárokat, egyesítsék erejüket, hogy győzedelmeskedjenek az ame­rikai imperialisták felett, tekintet nélkül arra, hogy 50 vagy 500 ezer katonát küldenek Vietnamba. Mi harcolunk mindaddig, amíg egyet­len agresszor tartózkodik szeretett hazánkban. A Felszabadítás! Front Központi Bizottsága felszólítja azokat is, akik az átmenetileg elfoglalt területeken élnek, hogy harcoljanak az impe­rialisták és azok kiszolgálói ellen. A kiáltvány ugyanakkor kéri Észak­Vietnam népét, hogy aktív segítsé­get nyújtson a vérző délnek és tíz­szeres erővel folytassa harcát az agresszorok ellen. A baráti orszá­gokat arra kéri, hogy akadályozzák meg az újabb amerikai csapatszál­lításokat és növeljék a dél-vietnami népnek juttatott erkölcsi és anyagi segítséget. A vietnami hazafiak kiáltványa nem feledkezik meg az amerikai népről sem, mert tudja, hogy az amerikai édesanyák ezrei lesik könnyes szemmel és félelemtől resz­kető szívvel a harctéri Jelentéseket. A kiáltvány arra kéri Amerika né­pét, harcoljon továbbra is a célta­lan háborúba kényszerltett fiai el­hurcolása ellen. A kiáltvány végén a Központi Bi­zottság leszögezi, hogy a vietnami kérdést csak a Nemzeti Felszabadí­tási Front 1965. március 22-1 nyi­latkozatának alapján lehet megolda­ni. TÜNTETÉS A LA FAYETTE-PARKBAN Washington (CTK) — Nem való­színű, hogy az amerikai közvéle­mény azonnal tudomást szerzett volna a moszkvai nyilatkozatról és a dél-vietnami hazafiak kiáltványá­ról, azért feltételezhetjük, hogy a józan ész és a nemesebb emberi ér­zések késztették tüntetésre az ame­rikai' polgárok ezreit. Péntekről szombatra virradó éj­szaka több ezeľ ember tüntetett a vietnami szennyes háború ellen. Á tüntetők követelték az amerikai katonák visszavonását és a béketár­gyalások megkezdését. A Fehér Ház közelében a La Fayette-parkban Athén (CTK) — A színpadi Iroda­lom legjelentékenyebb képviselői is hangsúlyozzák, hogy a legnehe­zebb megtalálni a második felvonás megoldását. Ezen a felvonásvégen áll, vagy bukik az egész mű sikere és sokszor még akkor is hiányos, ha a szerző és a rendező női sze­replő bevonásával akarja biztosíta­ni a sikert. Úgy látszik, ami érvé­nyes az irodalmi jellegű színpadok­ra, az érvényes a politikai színpad­ra is, legalábbis Athénban. A nézők előtt igen sok szereplő mozog, dek­lamál, s most, amikor a második felvonást kellene befejezni, színre lép Friderika görög királynő is, hogy pártját fogja Grivasz tábor­nok katonai klikkjének, és ezáltal biztosítsa a korona számára az ér­dekelt külföldi felek jóindulatát. Augusztus 7-én kellett volna be­fejeződnie az új kormány megalakí­tására vonatkozó tárgyalásoknak a királyi palotában. A politikai pártok többsége követeli, hogy az új kor­mány ismét a Centrum Unióhoz tar­tozó politikusokból alakuljon meg, vagy pedig egyetlen megoldásnak, az új választások kiírását tartja. El­hangzottak ugyan olyan kompro­misszumra hajlamos vélemények is, hogy az új kormány megalakításá­val ne Papandreut, hanem a Cent­rum Unió más tagját bízzák meg. Papandreu augusztus 6-án felhívta pártja figyelmét arra, hogy tovább­ra is meg kell őrizni egységük szi­lárdságát, mert ez az egység tette lehetővé, hogy győzelmet arassanak a Novasz-kormány felett. Athéni megfigyelők szerint, Pa­pandreu ma a monarchia elleni ál­lásfoglalás jelképe, s ezért nem va­lószínű, hogy a király hajlandó lesz őt választani. Ugyanakkor azonban nem is mellőzheti, mert a volt mi­niszterelnök a parlamenti többség bizalmát bírja. Sőt, még egyes reak­ciós körök is támogatják, abban a reményben, hogy ha ismét uralomra kerül a jelenlegi belpolitikai körül­mények között kénytelen lesz kompromisszumokat kötni a királyi udvarral és ezáltal elveszti népsze­rűségét. Ugyanakkor figyelemre méltő cik­ket írt a Paris Jour szombati számá­ban a lap kommentátora Genevieve Tabouls, aki megállapítja, hogy az athéni dráma csak akkor érthető, ha a jelenlegi nemzetközi helyzet­tel összefüggésben vizsgáljuk és nem feledkezünk meg egyrészt a ciprusi problémáról, másrészt az amerikai politikai és stratégiai ne­hézségekről sem. Nem véletlen — Írja a francia új­ságírónő — hogy a Papandreu-kor­mány volt külügyminisztere, aki egyébként tagja volt Novasz-kormá­nyának is, a parlamenti viták alatt szinte kétségbeesetten hangsúlyozta, hogy a görög kormány Dél-Vietnam­ba csak egészségügyi segítséget kül­dött, és a ciprusi kérdésben minden külföldi nyomástól független állás­pontot foglalt el. Papandreu azon­ban saját személyében is meggyő­ződhetett arról, hogy amikor visz­szautasította a külföldi jótanácso­kat, kegyvesztett lett. Az amerikaiak természetesen to­vábbra se mondtak le arról, hogy Ciprust bevonják az Észak-atlanti Paktumba, ehhez azonban engedel­mes, szolgálatkész görög kormány­ra lenne szükségük. Washington és London számára a legszimpatiku­sabb Grivasz tábornok lenne, és ép­pen ezért — állapítja meg a francia lap munkatársa — nem is jelentett meglepetést, hogy Friderika király­né is bekapcsolódott a „nagy játsz­mába". Igen energikusan lépett fel Papandreu ellen, ugyanakkor pár­tolván Grlvaszt és elsősorban azo­kat a német tanácsadókat, akik az évezredes Hellasz földjén ma az Egyesült Államok ötödik hadsere­gét képezik. rögtönzött gyűlést rendeztek, ame­lyen előterjesztették a fenti köve­teléseket és a vietnami hazafiak ké­résének aktív támogatására szólítot­ták fel röpcédulákon a jelenlevőket. A tüntetők farkasszemet néztek a Fehér Ház körül álló rendőrkordon­nal, amely ez esetben még a szo­kottnál is erősebb volt. A tüntetőket AJ Musté New York-i presbiteriánus lelkész vezette. A 81 esztendős papról még a legelfogul­tabb amerikai lapok sem Írhatják, hogy „kommunista", vagy „Moszk­va ügynöke". Jellemző, hogy a teljesen békés tüntetők közül kettőt letartóztattak. Ky kormányfő kétségbeesett intézkedései Kambodzsa és Laosz ellen provokáció fokozódása várható Saigon (CTK) — Ky tábornok, a saigoni bábkormány elnöke, szomba­ton sajtóértekezletet tartott, ame­lyen beszámolt kormánya új intéz­kedéseiről. Kijelentette, hogy a dél­vietnami légierő bombázni fogja mindazokat a szomszédos államokat, amelyekről feltételezhető, hogy haj­landó a Viet-Kong számára támasz- ' pontok létesítését engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy „a szomszédos ál­lamok" kifejezés Észak-Vietnamon kívül Kambodzsára és Laoszra is vonatkozik. Ky tábornok bejelentette, hogy úgynevezett „nemzeti gárda" alakul 17—20 esztendős fiatalkorúakból. A katonaköteles kor eddig Dél­Vietnamban 20 évnél kezdődött. Jellemző a saigoni kormányfS mentalitására az a kijelentés, mely szerint az ellenállók leküzdésére irányuló harcban szeretne jelenté­kenyebb segítséget kapni a szom­szédos reakciós kormányoktól, el­sősorban Thaiföldtől és a Csang Kaj­sek klikk által megszállt Tajvan­tól. Szombatra virradó éjszaka 14 amerikai repülőgép ismét bombatá­madást hajtott végre a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. 1. KAREL CISÁR BONNI LFVELE A nyugatnémet polgárok bizo­nyosan a pokolba küldenének ezért a címért, mert az idei nyár a Német Szövetségi Köztársaságban csak úgy, mint nálunk a hónap rit­ka napjain jelentkezik. Legalábbis amit eddig átéltem, az minden volt csak éppen nyárnak nem volt nevez­hető. A Rajna itt is kiöntött, ha nem is olyan viharosan, mint Dél-Szlo­váklában a Duna, és az idei nyár itt is az esernyőt árusító üzleteknek jelent konjunktúrát, nem a fürdőnad­rágok gyártóinak. A jelek szerint Bonn, a nyugat­német főváros nem nagyon törődik a rossz időjárással, hiszen Itt min­dig az árnyék dominált nemcsak a természetben, hanem a politikában is. • BONNI ÜNNEPNAP Soha nem gondoltam volna, hogy a városnak különösebb történelmi múltja van. Eddigi látogatásaim al­kalmával ugyanis azt a felvilágosí­tást kaptam, hogy mindig az egye­temi ifjúság és a nyugdíjasok váro­sa volt. De amikor gondosabban ta­nulmányoztam múltját, megállapítot­tam, hogy már Időszámításunk kez­detén a római légiók egyik fontos erődje állt a város helyén, mintegy határőrként az északnémet síkság, a Rajna völgye között. Azt hiszem nem fontos megemlí­teni, hogy kik voltak a középkori hűbérurai, mikor látogatta császár vagy pestis, viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy 1770-ben Eonnban született a zene fejedelme, Ludwig von Beethoven. Ma minden lépésnél érezhető a változás, amelynek elsődleges oka, liogy 1949-ben a főváros rangjára emelkedett. Olyan villák és paloták állnak, amelyek birtokáért az elnök, BEETHOVEN SZÜLŐHÁZA. a miniszterelnök vagy más közjogi hatóságok versenyeztek, de bár lát­ható a pampa, korszerűek a kormány­szervek hatalmas irodaépületei, érez­hető, hogy mindez az átmeneti és állandó különös keveréke. Bonnt ugyanis csak ideiglenesen jelölték ki fővárosnak, és ez meg­szűnnék, ha az egyesített Németor­szágban ismét Berlin lehetne a köz­pont. De mert éppen a bonni kor­mány magatartása következtében er­re ez ideig még gondolni sem lehet, az átmeneti jelleg állandósul. Bonnban helyhiány van. Az egyik oldalán a Rajna folyik, a másikon dombok emelkednek, a kettő között vasúti vágány és a híres Koblenzi út — vagy ahogy itt mondják „a diplomaták versenypályája". Itt van ugyanis a Szövetségi Külügyminisz­térium, míg a diplomáciai testületek Bonntól délre, Bad Godesbergben vagy még távolabb kaptak szállást. Hangsúlyozni kell, hogy a Kob­lenzi út és a Köln felé vezető utak nagyszerűek. Képzeljünk el valame­lyik járási székhelyünkön egy négy­sávos útvonalat. De a kiváló közúti viszonyok ellenére is az utcákat el­torlaszolják a torlódó gépjármüvek. Meglepett a tisztaság, amit egy példa bizonyít legjobban: a Cseh­szlovák Sajtóiroda közelében egy új hatalmas sajtóközpont — mond­hatnánk újságíró-nagyüzem — épül. Természetesen ez is csak olyan építkezés, mint a többi, azonban a kijárati utaknál ott áll egy ember és a kifutó kocsik kerekeiről letisz­títja a sarat. Ezt a munkát nemcsak seprűvel, hanem locsolócsővel vég­zi, tehát az építkezés környéke tisz­ta. Szemtanúja voltam több esetben annak is például, hogy egy keres­kedő reggel, még nyitás előtt meg­érkezett elegáns autójával és össze­gyűjtötte az úttesten található pa­pírhulladékot. Szeretném tudni, hogy nálunk a Prameň, a Zdroj, vagy a Jednota melyik üzletvezetője lenne hajlandó ennyire „lealacsonyodni". • BONNI HÉTKÖZNAP Bonnban sem minden olyan tiszta, elegáns és fényűző, mint ahogy a főútvonalakon sétáló vagy az autó­ban ülő ember látja. Éppen a közel­múltban hangzottak el felháborodott felszólalások a laktanyából átalakí­tott kényszerlakások miatt, ahol kb. 80 család él. A nyomortanyán, amely a kórház és a belügyminisztérium közelében áll, 12 tüdőbajos gyerme­ket talált az orvosi bizottság. Meg­szemléltem a kétemeletes házakat, láttam a kitört ablakokat és szeny­nyes udvarokat. A látvány olyan volt, hogy leírását inkább átenge­dem a Rhetntsche Post munkatársá­nak, mert félek, hogy az én szavaim hihetetlennek tűnnének, míg a kol­légáról igazán nem feltételezhető, hogy Bonnt rágalmazza. A nyugat­német újságíró többek között a kö­vetkezőket írta: része eltűnt és a folyosókon kibír­hatatlan a bűz. Minden családra egy helyiség jut, amit összetákolt falak­kal szobákra osztottak. Három csa­ládra jut egy mosdó és 16 ember használ egy árnyékszéket. A város­ban nagyon jól tudják, a laktanyá­ban a gyerekek döglött patkányok­kal játszanak." Én nem tudtam erről, és valószí­nűleg soha nem jutott volna el hoz­zám a nyomortanya híre, ha a 12 beteg gyermek nem riasztotta volna a közvéleményt. Ugyanis arra nem vezetik a külföldi vendégeket, és a városnéző autóbusz is elkerüli a re­ménytelenség és nyomor eme szim­bóliumát. „Az a kb. 80 család, amely itt la­kik már régen belenyugodott, hogy a mosókonyhában patkányok szalad­gálnak és a padláson városi csavar­gók alszanak. Az ablakok nagyobb •m AZ ÜJ BONNI ÁLLAMI SZlNHÁZ ÉPÜLETE. De emellett igaz, hogy Bonnban több a luxusvilla, mint a laktanya­nyomortanya. Viszont ez a példa ér­zékelteti a gazdagok és szegények között lévő különbséget. Ezekben a napokban ^ sokat foglalkoznak a vá­% ros pénzügyi helyzetével. A fővárosnak ugyanis 175 millió márka adóssága van, tehát Bonn 140 ezer lakosának mindegyikére 1200 márka közadósság nehezedik. A városi ta­nács jogosan érvel azzal, aogy amióta fővárossá lettek, kénytelen volt na­gyobb összeget fordítani jpítkezési, közművesítési ;élokra, amelyekre egyéb­tént nem volt szükség. Bonn tehát most pénzt cér az állami költségve­ési keretből, és ügyesen 'álasztotta meg az idő­iontot: most a választá­•ok előtt egyetlen politi­;us sem akar nemet nondani. De mi lesz 'álasztások után, onatkozólag nem merek fislatokba bocsátkozni, e bizonyos, az ígéret zép sző ... a arra 1965. augusztus 8. * ÚJ SZŐ 3

Next

/
Thumbnails
Contents