Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-07 / 217. szám, szombat

H

OLOMPER JANI már egy fél évtizede boldogttja az egyik lap mezőgazdasági rovatát. Jó fiú. Egyetlen hibája: nem tud írni. Ezt azonban ellensúlyozza határtalan önérzete. Nem is olyan régen esett meg, hogy így hetvenkedett egyik kollégája előtt: Olyan cikket kanyarítok, hogy .., Csak az elejével, a kezdettel nem boldogulok. Talán segíthetnél egykomáml Segített is másfél oldal erejéig. A toll azonban Jani kezében ezután is megmakacsolta magát. Verejtékező gyötrelmében nyitotta rá az ajtót a gazdasági rovat vezetője. Jani gondolt egyet. — Az elejével már megvolnék, de ezekkel a számadatokkal nem boldogulok. Tudom, a te tolladban még a statisztikai adatok ts költeménnyé válnak... Egy órába sem telt, s már csak a bejejezés hiányzott. A jó befejezés! Csattanó kelll Falakat rengető csattanói De ki ts tud ilyen befezést írni? Hacsak nem Gombkötő Tivadar, a száguldó riporter. Éppen kéznél volt. Másnap elkészült a korszakalkotó cikk. A szalmaszőke géptündér másolás közben lelkendezve magasztalta íróját. — Jani, kedves, igazán remek írás. Csak azt nem tudom, kinek a nevét írjam alá. Amint látom az eredetin hiányzik ... Jani nagyot szívott a kávéillatú levegőből. Lesújtóan végigmérte a gépírónőt. — Csodálkozom a szórakozottságán. Öt esztendeje másolja a cikkeimet, mégsem ismeri fel a stílusomat?! Mire a szőkeség fülig pirult szégyenében. SZARKA ISTVÁN B

GEN ritka eset, hogy olyan komoly művelet lebonyolítását bízzák rám, mint a fehérnemű vásárlása. A napokban erre is sor került és én mindenre elszántan beléptem az egyik bratislavai üzletbe. Türelmesen várakoztam, közben szokásomhoz híven nézegettem embertársaimat. Előttem két asszony ugráltatta az eladót. Előttük kombinék, melltartók, különböző nagyságban és különböző színben. Ez sem fó, az sem jó — hangzott a válasz az eladónő kérdő tekintetére, őszintén szólva nekem már az idegeim remegtek, de az eladónő türelmesen és mosolyogva teregette a két igényes vevő elé a habkönnyű, kacér semmiségek tömegét. Csak a végén — a legvégén történt a baj. A két hölgy kategórikusan kijelentette, hogy „ez mind szemét". Az eladónő tiltakozott és neki volt igaza. Am a két hölgy kirobbanó temperamentummal követelte a panaszkönyvet és egy oldalon át írta le a teljesen ártatlan, báránytürelmű alkalmazott „szemtelen magatartását". Amikor kijöttem az üzletből, a két hölgy még az ajtó előtt álldogált és az egyik éppen megjegyezte: — Tudod, nem akartam vásárolni, mert éppen nincs nálam pénz, de mindig meg szoktam nézni milyen új áru érkezett! PÉTERFI GYULA H

UNAMOCSON történt. A hadsereg alakulatai bontották az összedőlt házakat. Az egyik nyomorúságos vályogház romjainak eltakarítására a százados földgyalut rendelt. foggal. Aligha remélhetett ebből a víz dagasztotta masszából felhasználható anyagot. Másutt a katonák előbb gondosan kézzel kiszedték a még beépíthető téglát, faanyagot, tetőfedő cserepet. De itt? Csakhogy a romok között egy hajlott hátú, ősz hajú nénike turkált. Szedegette ki a málló téglát. mindent, amit még értéknek tartott. — Hová jutnánk így — mondotta a százados a mellette álló cseh mérnöknek, az Ostl nad Labe m t védnökségi járás építkezési osztálya vezetőjének. — Nekem is teljesítményt kell kimutatnom, és itt valóban nincs mit menteni. — Ember, — szólt a mérnök, — nézz erre a nénikére. Ki tudja, hány évtizedig lakott itt. Ha ntncs ts értéke annak, amit kiemelünk, megéri. Kis örömet szerezhetsz ... A százados nem válaszolt, csak a néne könnyes szemébe nézett egy pillanatra. " Aztán halkan odaszólt három katonájának: — Segítsetek GALY IVAN FENYVES GYÖRGY BUDAPESTI LEVELE Filmekben nem lesz hiány A negyven csillogó alumínium doboz a filmgyár páncélfalú filmraktárában négy teljesen befejezett úgynevezett standard, vagyis végleges kópiával rendelkező filmet jelent — ezek már csak a közeli bemutatót várják. „Iszony" — Németh László regényének filmváltozatát Hintsch György rendezte. A film főszerepeit: Drahota Ágnes, Páger Antal (képünkön) és Kállai Ferenc alakítják. E negyven csillogó doboz szerényen húzódik meg itt a polcokon, s csak néhány filmes, az alkotók, meg néhány újságíró emlékezik, micsoda izgalmas, küzdelmes perceket éltünk át, míg e dobozok idekerülhettek. A négy film egyike, a Sodrásban ma már Európa-hírű alkotójának, a fiatal Gaál Istvánnak második játékfilmje, a Z ö 1 d á r. Története az 50-es évekbe nyúlik viszsza, amikor tűzzel-vassal kényszerítették a paraszt- és munkásfiatalokat a főiskolákra, egyetemekre. Ez volt az új értelmiség „zöldár"-ja, s ennek az új értelmiségnek erkölcsi és szellemi problémáiról készített krónikát a rendező, aki maga is éppen ezekben a nehéz esztendőkben került fel vidékről Budapestre, a Színházi és Filmművészeti Főiskolára. A film valamennyi szereplőjét fiatal színészek formálják, a forgatókönyvet pedig Gaál István maga írta. A „Zöldár" bemutatóját nagy érdeklődéssel várják. A hírek szerint a Zöldár sok szempontból felülmúlja a Sodrásban című filmet. Nagy érdeklődés előzi meg a már elkészült és bemutatóra váró másik filmet is, amely a fiatal Kósa Ferenc első filmalkotása. A film címe Tízezer nap; tulajdonképpen egy parasztcsalád életének krónikája. Nem kevesebb mint harminc évet ölel fel — beleértve a háború előtti, a háborús és a második világháború utáni éveket. Témája bizonyos szempontból rokon a Moszkvában nemrégen nagydíjat nyert Húsz óra című filmünkkel, épp ezért kíváncsiak a szakemberek és a közönség is, hogy az érett Fábrt Zoltánnal szemben milyen szemléleti újdonsággal lepi meg nézőit az első nagyfilmjével jelentkező fiatal rendező. A harmadik a bemutatásra váró alkotások között, az Iszony Németh László ma már világsíkerű regényének filmváltozata, amelyet a Rab R á b y alkotója, Hintsch György vitt filmre — a szerző elképzelései és saját forgatókönyve alapján. A film érdekessége, hogy az írói pályája zenitjén álló Németh Lászlónak ez lesz az első megfilmesített műve — épp ezért kíváncsiak az emberek, hogyan sikerült a meglehetősen összetett, és nehéz némethi figurákat a film eszközeivel életre kelteni. Épp e feladat és a tét nagysága miatt a film jóformán teljes csendben készült el. A ma már ugyancsak klasszikusnak számító Kodály Zoltán Háry J á n o s-át vitte filmre Színetár Miklós rendező a Délibáb minden mennyiségben alkotója. A Háry-mese egy ízben már a háború előtt megjelent a filmvásznon, ebben azonban egyetlen ária kivételével Kodály zenéje alárendelt szerepet játszott. Szinetár most operafilmet rendezett, mégpedig egészen sajátos elképzelések alapján. Történetét három síkban dolgozta fel: egyszer az elbeszélés síkján: egyszer az álomvilágén; és egyszer a valóságén. E három világ díszleteiben és ruháiban Is élesen elkülönített, eredeti stílusokban jellemzett, s a szereplők ezenbelill a mese igényel és szövevényei sze rint mozognak, énekelnek. A szí nesfilm eszközeivel élénkített film már a legközelebbi hetekben a ma gyar közönség elé kerül. És ezzel ki ls léphetünk a pánoé lozott betonbunker, a filmraktár ka púján, és folytathatjuk utunkat a műtermekbe, ahol — immár augusztus lévén — teljes erővel folyik a munka. Hiába a nyár a filmgyárakban, a főszezon. (. A műtermekben nem kevesebb mint tíz új játékfilm készül. Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című alkotása mai fiatalok hol derűs, hol drámai epizódokkal váltakozó históriája csupa fiatal színésszel és néhány olyan fiatallal, akik még nem is színészek. Bacsó, aki többnyire maga írja filmjei forgatókönyvét, mindig a hozzá még korban is közelálló fiatalok egyegy problémájával foglalkozik — s első saját rendezésű filmjének sikere után ezzel a művével is megnyerheti a közönség tetszését. Befejezésül Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjének felvételei is, most az utómunkálatok folynak. A film a lápvllág szélén élő népfelkelőknek, a szegénylegényeknek állít érdekes, modern gondolatokkal átszőtt emléket. Lassan befejezéséhez közelednek a Patyolatakció című zenés vígjáték felvételei is, amely a Magyar Televízió nagysikerű „Ki mit tud?" játékának egyik félig-meddig valóban megtörtént eseményét eleveníti fel. A szereplők itt is fiatalok, méghozzá fiatal katonák és művészi tornászlányok, akik énekelnek, táncolnak, szerelmesek lesznek egymásba — és közben nyolc zeneszerző tizenhét vidám, jóritmusú slágerével és néhány kedves tréfával is szórakoztatják a közönséget. A filmet a sokáig betegeskedő Fejér Tamás rendezi. érdekes filmet. Mivel ennek forgatását július utolsó napjaiban kezdték meg, amikor ezeket a sorokat írom, eddig még csak egy helikopteres felvétel készült el, s most indulnak a második forgatási napra. A film azonban forgatókönyve alapján sokat ígér — és mivel Budapesten azt mondják: nem az első filmet nehéz elkészíteni, hanem a másodikat — valószínű, hogy jól sikerül. Novák Márk már néhány rövidfilmmel bebizonyította tehetségét — és gondolatgazdagságát. Huszty Tamás Játék a múzeumban című kisregényéből Készít filmet egy ugyancsak elsőfilmes játékfilmrendező, Bán Róbert, aki hosszabb dramaturgoskodás után Jutott el a nagyfilmrendezésig. Korábban már egy érdekes gyermekfilmkísérlete volt, az Igazi égszínkék címmel, amely egy Balázs Béla mese nyomán született — ezt azonban a kritikusok szigorúan megbírálták, és hosszabb esztétikai diskurzus apropója lett. 0] filmjében lényegesen kevesebb a kísérleti elem — mint az Igazi ékszínkékben, igaz, ezúttal a forgatókönyv ís dramatlkusabb... Az utóbbi évek egyik legjobb filmszatírájának a Tizedes meg a többiek alkotója, Keleti Márton, az idős rendezőnemzedék egyik kiemelkedő egyénisége, Gyárfás Miklósnak, a budapesti „Film, Színház, Muzsiká"-ban megjelent, majd könyvalakban is napvilágot látott Butaságom története című hosszabb elbeszéléséből rendez filmet. A film felvételei augusztus első napjaiban kezdődtek meg. A történet, egy fiatal színésznő egy napjának históriája tele van vidám, kacagtató elgondolkoztató elemekkel. Mai tárgyú filmet készít a már nemzetközi filmversenyeken is kitüntetett és nagy feltűnést keltett fiatal rendező, Rényi Tamás is. fc - í k * f • 1 mä* J « j jrii iii. ' - - -fö-J Ipiff ' * * M kIPírIÍIÍII . 1 •L * j A „Zöldár" a Karlovy Varyban a „Sodrásban' -nal díjnyertes Gaál István második nagyjátékfilmje. Meszléry Judit. Ugyancsak utolsó tíz felvételi napjánál tart a Gyermekbetegségek című film, amely két fiatal: Kardos Ferenc és Rózsa János első nagy játékfilmje. A két fiatal rendező történetének hőse egy hatesztendős kisfiú, akinek a nővére gyönyörű szép maneken, és aki ezért is, meg nem ezért is, de konfliktusba kerül a környező világgal. A két rendező finom szatírája a gyerek szemén át ábrázolja világunk egykét fonákságát — de ugyanakkor Budapest és az ország legszebb tájaira is elviszi a nézőt, s mindezt színes filmen mutatja be. Fekete Gyula, nagy sikert aratott regényének Az orvos halálának filmváltozata már félig készen áll. Rendezője, Mamcserov Frigyes Páger Antalt kérte fel a film főszerepére, és Páger, aki mindig örömmel segíti a fiatalokat, ezúttal is szívesen vállalta a nehéz és fárasztó forgatást. Egy fiatal, ugyancsak első filmes rendező, Novák Márk Szent János fejvétele címmel készít Tordai Teri és Kiss Manyi a „Háry János" operafilm-változatában. A színes, szélesvásznú filmet Szinetár Miklós rendezte. Két főszereplője Tóth Bence és A mindennap élünk alkotója ezúttal négy különböző társadalmi réteg, négy különböző fajtájú és formájú szerelmi históriáját dolgozza fel egy úgynevezett omnibuszfilmben. Tilos a szereiemi címmel. A főszerepekre szinte a magyar filmgyártás rendelkezésére álló valamennyi fiatal színészt és mény van rá, hogy legutóbbi nem túl szerencsés kirándulása (Déltől hajnalig) után, a mai témában Ismét a már régebben megmutatott színésznőt felkérte — úgyhogy rerendezői erőnyeit csillogtatja meg. Külön meg kell említenünk egy Játékelemekkel tarkított hosszabb dokumentumfilmet, amelyet a népszerű pesti színésznő, Psota Irén életéről készített Kovács András filmrendező és Vagyóczky Tibor operatőr. A film bemutatja a népszerű színésznő életét, készülődését az újabb színészi feladatokra, részben megismertet baráti körével, és elkíséri egy bevásárló körútra is. A tele műtermek azt látszanak bizonyítani a magyar film bel- és külföldi kedvelőinek, hogy magyar filmekben nem lesz hiány. Nemrégiben egy ismert budapesti kritikus különösen örvendetesnek minősítette, hogy a tele műtermekben túlnyomórészt mai tárgyú és szórakoztató jellegű filmek készülnek. Ennél többet ml sem mondhatunk. Reméljük, mielőbb meglátjuk, hogy sikerült-e jól szórakoznunk az új magyar filmeken a mozikban ... • ELEFÁNTOK - STOPLÁMPÁVAL A kenyai közvéleményt élénken foglalkoztatja egy Sharma nevű polgár Javaslata. Azt ajánlja, hogy a vadrezervátumban élő elefántok hátsó részére ún. farreflektorokat helyezzenek el. A javaslattevő ugyanis néhány nappal ezelőtt éjszaka tette meg az utat két város között, és belerohant az út szélén legelésző vastagbőrűbe. • MEGRÁGOTT MILLIÓK Az arábiai Adu Dsabi fejedelemség uralkodója, Sahbut sejk minden különösebb gond nélkül töltötte eddig napjait. A gazdag olajforrásokból származó jövedelem mind a sejk trezorjába vándorolt. Ám néhány nappal ezelőtt megállapította, hogy a trezorban jelentékeny mennyiségű bogár tartózkodik, és a bogarak megették a papírpénz nagyobb részét. • ÖTSZÁZ ÉVES HAJÓRONCS Két brémai tudós búvárharang segítségével hozta fel a tenger mélyéről egy a XIV. században elsüllyedt hajó roncsait. 550 darabot sikerült kiemelni, és most egy különleges, fedett medencében megkezdik a középkori hajó összeállítását és tartósítását. A múzeális érték hossza 24 méter, és szélessége 7 méter. Az összeállítás és konzerválás két évtizedet vesz Igénybe. • 700 MILLIÓ ÍRÁSTUDATLAN Sztrumilin szovjet tanár megállapítása szerint a négyosztályt végzettek teljesítménye 43 %-al, a középiskolai végzettséggel rendelkezőké 108 %-kal és a főiskolásoké 300 százalékkal nagyobb, mint az írástudatlanoké. Ugyanakkor a Szovjetunióban az állami bevételek 12 °/o-át, az Egyesült Államokban 5 %-át, Japánban 6 °/o-át, a latin-amerikai államokban viszont csupán két százalékát fordítják közoktatási célokra. Egy bécsi tudományos intézet megállapítása szerint a nyugati világban 700 millió analfabéta él. • Kl LESZ A HARMADIK? Ez a kérdés foglalkoztatja ma az angol közvéleményt, akik azt találgatják, ki lesz a harmadik postarabló, akit kiszabadítanak a börtönből. Az első volt Charles Wilson, a második Ronald A. Biggs, a banda alvezére. A londoni alvilági körökben már fogadásokat tesznek arra, hogy a legesélyesebb jelöltek Roy J. James vagy Gordon Goody. • ÚJ EXPRESSZ A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet gépszerkesztők új sínexpresszt készítenek Rigában. A 10—16 kocsiból álló szerelvény eléri a 200 kilométeres órasebességet. Az utasok kényelmét nemcsak a hőszabályozó készülékek biztosítják, hanem egy új fajta telefon is, amely lehetővé teszi, hogy a száguldó vonatból ls összeköttetést teremtsenek a külvilággal., A mozdonyon levő elektronikus számológép viszont automatikusan elvégzi az üzemeltetéshez szükséges öszszes számításokat. • TILOS A KÖVEZETET FELSZAKÍTANI! Bourg-Saint-Andeol francia városka polgármestere kénytelen volt a következő rendelettel korlátok közé szorítani a horgászok szenvedélyét: „A horgászás nagyon kellemes és hasznos időtöltés. De nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy még a horgászáshoz szükséges kukacok megszerzése miatt sem engedélyezhetem a kövezet felszakltását!" • ORSZÁGÚT A „ZÖLD POKOLBAN" Nyolcszáz kilométer hosszú országúttal akarják összekötni Brazíliát és Párát. Az út az őserdő teljesen ismeretlen részén vezetne át, ahová még civilizált ember sohasem jutott el. A legnagyobb veszélyt a brazíliai őserdő mélyében élő indián törzsek Jelentik, amelyek állítólag még mindig mérgezett nyilakat használnak, és megakadályozzák a fehér embereit térhődltási szándékait. 0] SZO fi £ 1965i augusztus 7,