Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-26 / 236. szám, csütörtök

A

Manderla előtt egy fütyörésző, gondtalan fiatalember ballagott ét délután fél négykor a villamossíneken. A város forgataga zúgva és csilingelve morajlott körülötte, de a fiatalember magába mélyedt, és ügyet sem vetett környezetére. Ösztönös biztonsággal kerülte ki a feléje rohanó autókat, és a beléütköző embereknek gépiesen mormolta: bocsánatot kérek, pardon... És tovább fütyörészett. Kívülálló szemlélő számára bizonyára örök talány marad, hogy a gondtalan fiatalember, az úttesten átérve és meglátva egy szirénázó mentőautót, miért merevedett meg egy pillanatra és miért ugrott a következő másodpercben olyan hatalmasat. A kívülálló szemlélő annyit állapíthatott meg csupán, hogy a fiatalember homlokához kap, és fu tólépésben elindul egy * * virágkereskedés felé. ^ A gondtalan fiatalem- ^ bért a mentőautó láttára J villámcsapásként érte a felismerés, hogy nem látogatta még meg kórházban fekvő, hivatali főnő- , _ két. U Á kórházban beteglá- Oű togatás napja volt. Csí- _ kosköpenyes, sápadt be- ^J tegektől és pirospozsgás látogatóktól voltak népesek a folyosók. A nyitott ajtókon hozzátartozóik BHHH által elhanyagolt betegek néztek ki panaszos szemmel az élénk sürgés-forgásra. Mindenkinek nem jut látogató. Mindenkinek nem jut...? Hogyan, polgártársak, nem jut mindenkinek? Rendben van, nem jut, de Mokány igazgató kartársnak vajon miért nem jutott? S közben jutott egyszerű hivatalnokoknak és autóvezetőknek, vasúti alkalmazottaknak és újságárusoknak, sőt a távoli földművesszövetkezetek lábadozó dolgozói körül is mosolygós arcú ismerősök sürgölődnek! Éppen Mokány Igazgató kartársra nem gondolt senki ezen a napon, kórházi tartózkodása utolsó napján? Az igazgató negyedmagával feküdt egy szobában. Három szobatársa a folyosón nevetgélt, ő pedig feltámasztotta magát a vánkosával, üldögélt ágyán, és villámló szemmel nézte az ajtót, hogy mikor lép be rajta valaki. Ha belép valaki, az csak hozzá jöhet. De nem lép be senki. Ez a baj. örlási baj. Tragédia. Q e kinek baj...? Ez itt a kérdés mostan, hogy kinek, gondolta az igazgató kartárs. Éjjeliszekrénye fiókjából gyűrött papírlapot vett elő. A lapon hosszú névsor állt, melyet Mokány Igazgató sajátkezűleg vetett papírra. Emlékezetből tudta a névsor minden nevét és minden tételét, de újra átböngészte. Hátha elnézett valamit. Talán kifelejtett valakit, valami jelentéktelenebb nevet...! Mintegy önmaga megnyugtatásaként az első nevet félhangosan olvasta fel. — Penész Levente, a könyvelésből, másnap... egy üveg bolgár Pliska, öt csillagos ... I'nrék fickó, gondolta az igazgató, már másnap itt volt! És hogy tudja, hogy a Pllskát kedvelem legjobban az összes ital közül... A második név Tifusz Ábrahámé, az arab származású anyagbeszerzőé, negyedik nap, fél kiló csabai kolbász és három zöldpaprika... A sejk Budapesten járt, morfondírozott az igazgató, onnan hozta a csabait. Legalább három kilót meghagyott magénak a gazember... Lassan és figyelmesen olvasta a névsort, hogy semmi ne kerülje el a figyelmét. Csipogó bécsi, a hivatalszolga, negyedik nap, két csomag Lipa cigaretta ... Böde Döme segédkönyvelő, hatodik nap, fél kiló banán ... Csiperkéné (a személyi titkárnője), egy hét (sírva panaszolta, hogy a férje nem engedte hamarább, állt neve mellett a jegyzet), tlz szál vörös szegfű (nagyon szépek). Kende elvtárs, Igazgatóhelyettes, tizedik nap, virág és egy doboz bonbon. (Drága, legalább harminc koronás.) Sólyom Pál főmérnök, két hét, vöröszréz drótból készült ördöglakat... AKI A KÓRHÁZ KAPUJARA TAPADT — Betyár Sólyom, — mosolygott az Igazgató —, tudja, hogy szeretem a kézügyességet és logikát követelő játékokat.' I elkére mélységes nyugalom szállt, ahogy olvasta a névsort és számbavette hű embereit. Eljöttek és egy sem jött üres kézzel, megadták neki a tiszteletet. Nem felejtették el, érdeklődnek utána és visszavárják. Ilyen emberekkel öröm dolgozni, a munka élvezet és szórakozásnak tűnik, mely szellemi örömet ád. A meglepetéstől szinte hátrahanyatlott, amikor rádöbbent, hogy hiányzik egy név a névsorról. Ojra átfutotta, megszámolta a neveket, meg vannak-e! Annak Idején nem felejtett el felírni valakit? Mindhiába. Feltörő Indulatok keserűsége gyűlt a szájába, amikor megállapította, hogy egy Tubica nevű, örökké ábrándozó és szórakozott műszaki rajzoló nem látogatta meg betegsége alatt. — Nem volt Ideje a három hét alatt? — kérdezte magától Mokány igazgató. — Ez meg hogy lehet? Számot vetett a felismerés hozta új helyzettel, és Igyekezett felidézni Tubica munkájára vonatkozó ismereteit. Tubica, a gondtalan fiatalember egyszerre gondok garmadájának tömkelegébe került. A virágüzletben hervadt szegfűket és satnya rózsabimbókat kínáltak neki. Elfogytak már délutánra a szép virágok, ilyen giz-gazzal nem mehet az igazgatója után. A váratlanul rászakadó gondok ajkára fagyasztották a fütyörészést, komor arccal futott egy másik virágüzlet felé. Ozte a gondolat, hogy az Igazgató ma van utoljára a kórházban. Holnap már benn lesz a hivatalban, ű, Istenem... A

z Igazgató hasogató fejfájással, mozdulatlanul hevert az ágyán, csak iszonyú felindulásról tanúskodó szeme jelezte, hogy él. Talán jön még, reménykedett a lelke mélyén, talán még megjelenik Izzadt homlokkal az ajtóban, hogy rebegve bocsánatot kérjen. Karórája fél ötöt mutatott, öt őrekor zárják a kórházat, azután egy fia lélek nem teheti lábát a betegszobákba. Már a szobatársai is bejöttek, házikolbászt ettek, főtt tojással. Az egyik megkérdezte: — Ma nem volt látogatója, igazgató úr ...? Ugyan ... — Nem Jött senki — mondta ő fáradtan, senki... elfelejtettek. Senki az égvilágon ... Kaján gúnyt és kárörömet vélt felfedezni a kérdező szemében, tehetetlenségében összecsíkordult a foga. Félt, hogy holnap nem mehet haza egyre erősödő fejfájása miatt. Ki ez a Tubica, töprengett keserűen, hogy merészeli...? A műszaki rajzoló egyre fürgébben és kétségbeesettebben futott virágosboltról virágosboltra. Nem talált méltó csokrot, mellyel — talán — kiengesztelhetné hlvatalfőnökét, akiről könnyelműen megfeledkezett. Hervadt bimbókat, fonnyadt szirmokat, összetöredezett vlrágcsonkokat kínáltak neki. — Nem Jó — kiáltott fel minduntalan —, ezzel a vacakkal nem mutatkozhatom előtte! Hogyisne... Óráján a nagymutató a tizenkettes felé közeledett, a kismutató már az ötösön ült, mint egy baljós felkiáltójel. Az utolsó üzletben azt ajánlották neki, hogy menjen kl a repülőtérre, ott biztosan kap friss virágot. Taxiba ült. — A repülőtérre, teljes sebességgel... Ne sajnálja a gázpedált! A taxis kapcsolt és erős gázt adott a kocsinak, mely nagyot szökkenve előreugrott. Bizonyára repül a gépe és nem akarja lekésni, gondolta a taxis a fiatalemberről. O

t óra egy perc az idő. Az igazgató hideg borogatást kért a szívére, hasogató főfájása ellen dinylt hozatott. Látogatói névsorát gondosan összehajtogatta és a papír üres oldalára nagy betűkkel felírta: Tubica, műszaki rajzoló..??!! Öt óra öt perckor lefeküdt és összekulcsolta mellén a kezét. — Elég — mondta hangosan, hogy szobatársai csodálkozva ránéztek —, ez felelőtlenség ...! Aki magánéletében ilyen felelőtlen, az rajzolás közben is az.. .1 Munkája örök veszélyek melegágya lehet. — Mit tetszik mondani? — kérdezte az egyik házikolbászt majszoló beteg. — Tubica felelőtlen és megbízhatatlan — hangsúlyozta nyomatékosan az igazgató. N

éhány perc múlva, pontosan öt óra tíz perckor vágtató taxi állt meg a kórház előtt. Tubica hatalmas rózsacsokorral a kezében a bejárat rácsos vaskapujához futott. Megragadta a kilincset, de a kapu nem engedett. Kis fülkéjében a portás egy pillanatra ránézett, aztán tovább olvasott valami detektívregényt. Tubica panaszosan felkiáltott, két karját, a csokorral együtt bedugta a rácsokon és esdekelve tárta ki a portás felé. Sokéig úgy maradt, tűnő ifjúságára és közeli nősülésére gondolt, mely egyszerre kilátástalan vállalkozásnak tűnt, úgy maradt, mozdulatlanul. — Mintha a kapura lenne tapadva — jegyezte meg egy Járókelő. APA NELKUL EBBEN AZ ESŐS, szeles nyárban alig akadt egy-két verőfényes, igazán nyárt nap. Egy mégis volt, — s ez emlékezetemben sokáig élni fogKora délután propellerre szálltam, átszeltük a még nem oly régen megáradt Dunát, végül ls a liget kellős közepén találtam magam. A játszótér közelében kiválasztottam egy padot. Letelepedtem. Figyeltem a vidáman futkározó gyerekeket, a kötögető nagymamákat. A szomszéd padon egy harminc év -örüli, cs'.llógó szemű asszonyka üli, két klslannyal A kislányok csevegtek, kérdezősködtek. — Anyu, nekem miért nem veszel klslapátot? — Nincs pénzem. — Anyu, és az a néni miért tud venni a kislányának babát ts? — Annak van pénze. Nézzétek, Lakatos néni. — Csókolom — köszöntek kórusban a lányok. — De rég láttam Mikesnél Hogy vannak? , — Ez a néni lánya? — csacsogta a kisebbik. — Az enyém. — És mtt csinál a néni lánya? — Az egyik hatodtkos, a másik orvostanhallgató. Es te hányadik osztályba jársz? — Most megyek a másodtkba. Tiszta egyes voltam ám. Anyu ezért vett nekem játékórát. Tessék megnézni, nem olyan mint az igazt, de azért óra. Néni és hol az apukájuk? — Meghalt. Egy hónapja. — Örökre? — Igen, örökre. — Kislányom, ne kérdezz butaságokat — szól közbe a mama. A KÉT ASSZONY köznapi dolgokról kezd beszélni. Sok a gond és a munka. — Túlórázom — mondja a mama — nőnek a lányaim, szeretik a kol bászos bablevest, no meg az iskolába is készítenem kell őket. — És a férje? — Iszik Minden fillérét ellssza. Minden bútoromat összetöri. A múlt éjszakát ts a parkban töltöttük a TASKENTBEN, az Üzbég SZSZK fővárosában véget ért a város újjáépítésének első szakasza. Az újjáépítés keretében több új lakásegységet, kulturális intézményt építettek fel. Több iparvállalatot pedig a városon kívül helyeztek. 200 TONNÁS „tenger alatti laboratóriumot" bocsátottak a Csendesóceánba Kaliforniában. A tenger alatti exkurzió részvevői között van Scott Carpenter űrhajós, aki 30 napig marad a tenger alatti laboratóriumban. HÉT FILMET mutat be Csehszlovákia a bergami VII. nemzetközi filmfesztiválon. gyerekekkel. Még szerencse, hogy nem esett. Már el akartam válnt. De folyton fenyegetőzik, hogy megöl. Komolyan mondja és nekem gondolnom kell a gyerekekre. Nem merem otthagyni. Keserűség bújik meg a szaval mögött. Szárazan sorolja fel a vádoló tényeket. Nem panaszképpen, csak úgy, hétköznapiasan. Hiszen már beletörődött. Csak a két csemete sorsa nyugtalanítfa. — Maguknak ls nehéz lehet! — Nehéz, fó ember volt az uram. Apa nélkül maradtunk. — Inkább a ml apukánk halt volna meg, — mondja a gyermeki száf, minden megfontolás nélkül, naiv őszinteséggel. Az anya nem torkolja le. A néni nem botránkozik meg. A verőfényes napba szomorúság lopódzott. Két nem létező apa. Az egyik meghalt, a másik él — de nincs. FELEMELKEDNEK A PADRÓL, ekkor veszem észre, hogy a mama erősen sántít, az egyik lába rövidebb. A két gyerek előre szalad. Élvezik a szabadságot. Elszorul a szívem, amikor arra gondolok — lehet, hogy az éjszakát ismét a parkban töltik majd. OZORAI KATALIN munkahelyen kiránduláson sportolásnál af e j ke n d o nélkülözhetetlen ERÖS FÖLDRENGÉS rázta meg Mexiko városát. Az első jelentések szerint a két percig tartó földrengés öt ember halálát okozta, s a villany- és telefonvezetékek megrongálódtak. A földrengés epicentruma a fővárostól 560 kilométerre délkeletre volt. AZ I. E. X.—VII. századból származó bronzborotvát találtak ÉszakKaukázusban az archeológusok. CSEHSZLOVÁK, magyar, NDK-beli, román és Jugoszláv szobaberendezések kerülnek a következő hónapokban a lengyelországi bútorüzletekbe. Csehszlovákia főként furnirozott bútorokat exportál. SAKKTÁBLÁT a bábakkal együtt helyezett el egy ezüst sakk-király koronájában Gadzsijev bakul fogtecnikus. A legnagyobb figura 0,3 milliméter, a többi pedig a hajszálnál is vékonyabb. ZLATICA CILINSKÁ. történész vezetésével 320 sírhelyet tártak fel a szláv—avar temetőben Zsélyen a Szlovák Tudományos Akadémia nyltrai Archeológiai Intézetének dolgozói. A temető a VI.—VIII. századból való. NAGY-BRITANNIÁBAN 3721 személy vesztette életét közúti baleset következtében 1985 első felében. További 46 ezer személy súlyosan megsebesült, 136 500 pedig kisebb sérüléseket szenvedett. 7,6 MILLIÓ RUBEL értékben vlllanyégők gyártására gépeket és berendezéseket küld a Metalexport lengyel külkereskedelmi vállalat a Szovjetuniónak. Ezenkívül Lengyelország még 47 automata gépsort szállít a Szovjetuniónak. BETÖRÖT fogtak el a közbiztonsági szervek Bratislavában. Miroslav P. 19 éves, többszörösen büntetett előéletű fiatalember az utóbbi két hónapban tizenegy betörést követett el és tizenegy alkalommal pedig parkoló gépkocsikat rabolt kl. TRAGIKUS szerencsétlenség történt kedden Istebné na Orave-ban. Ondrej Žúbor másfél éves kisfiú rolleren szaladt hazaérkező édesapja elébe, aki salakot szállított szekerén. Á kisfiú megcsúszott, a kocsi bal első kereke alá került, mely halálra gázolta. Értesítem barátainkat és Ismerőseinket, hogy ÖZV. LENHARDT FRIGYESNÉ augusztus 24-én meghalt. Temetése augusztus 27-én PÉNTEKEN 13.30 ÖRAKOR LESZ a csalogányvölgyi temetőben. 12.30 órakor autóbusz megy a temetőbe. Filomena. U-249 mmmmm TUDJA Ml A TITKA ENNEK? \

SZERENCSÉT HOZ MINDENKÉPPEN 0UPLA- ŠPORTKA MINDEN HÉTEN MINDEN HÉTEN 3 iflisiififiiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiiisiiiiaiiiiBifiiiiiiiiiiiiiilillilinili 1965. augusztus 26. + JJj gZÓ 7