Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-22 / 232. szám, vasárnap

Újabb fai! zavargások az Egyesült Állomokban Haynville (ČTK) — Az Alabama­állambell Haynville-böl faji zavar­gásokról érkezett jelentés. A város­ban pénteken meggyilkolták Jonat­han Daniels 25 éves teológust, a faji egyenjogúságért küzdő mozga­lom tagját. Az őt kísérő katolikus papot ls súlyosan megsebesítették. Mindketten a börtönből távoztak, amikor Toncoleman, a helyi rendőr­főnök helyettese rájuk támadt. Azért tartóztatták le őket, mert a múlt héten részt vettek egy tüntetésen. Morganfieldben, a munkatábor­ban incidensre került sor a fehér és néger diákok között. Több diák meg­sebesült. Dick Gregory néger szí­nész azzal vádolta a tábor vezető­ségét, hogy megkülönbözteti a fe­ketéket a munka kiosztásánál. A Los Angeles-1 négerzavargások során 36 személy halt meg és 895-en sebesültek meg. összesen 4217 személyt tartóztattak le, — ezek a legújabb adatok a Los Ange­les-i rendőrség és a nemzeti gárda kíméletlen fellépésének következmé­nyeiről. Sikereink szorosan összefüggnek Johnson elítéli a Los Angeles-i néger zavargásokat Szovjet tudósok tiltakoznak Washington (ČTK) — Johnson el­nök élesen elítélte a Los Angeles-i néger zavargásokat és azt állította, hogy a négerek jogos követelései sem igazolják az erőszakos akció­kat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőségesek ezzel fékezik a faji egyenjogúságra irányuló törekvést. Az amerikai elnök beismerte, hogy meg kell javítani a négerek életkörülményeit, de a kérdés sok­kal bonyolultabb és kritikusabb, mint ahogy eredetileg gondolták. Johnson elismerte, hogy az el­múlt években elvesztettek minden reményt, és tehetetlenséget éreztek az életkörülmények megjavításával szemben. Ez váltotta ki a zavargá­Az ENSZ 33-as bizottságának ülése New York (ČTK) — Az ENSZ 33-as bizottsága tegnap tartotta má­sodik ülését. Kanada, Nigéria és Japán képviselői megállapították, hogy az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió képviselőinek be­széde után a helyzet megjavult, és remény van arra, hogy az ENSZ­közgyűlés normálisan folytatja mun­káját. Mint ismeretes Goldberg, ameri­kai küldött a bizottság hétfői ülésén kénytelen volt bejelenteni, hogy az Közlemény az északi külügyminisztereinek Oslo (ČTK) — Az atomfegyver-kí­sérletek betiltására és az atomfegy­verek továbbterjesztésének betiltá­sára vonatkozó egyezmények nagy jelentőségűek lennének a leszerelés megoldás szempontjából — hangsú­lyozza az a közlemény, melyet sokat, de semmi esetre sem Igazol­hatja őket. Szovjet művészek és tudósok nyílt levelet küldtek Johnson el­nöknek, melyben sajnálatukat és egyúttal felháborodásukat fejezik ki a Los Angeles-i négerek elleni embertelen akciók miatt. A levél­ben felhívják az amerikai elnököt, tartsa be az emberiesség, az igaz­ság elveit — mindenütt — Vietnam­ban, Dominikában és Los Angeles­ben egyaránt. Az amerikai államfőnek küldött levelet többek között Keldts akadé­mikus, Szkobelctn, TvardovszkiJ, Tyihonov, Sosztakovics és további szovjet tudósok, művészek és köz­életi személyiségek Írták alá. Egyesült Államok a jövőben nem követeli az ENSZ-alapokmány 19, cikkelyének érvényesítését. Tremlay kanadai küldött bejelen­tette, hogy Kanada négymillió dol­lárral járul hozzá önként az ENSZ súlyos pénzügyi helyzetének kikü­szöböléséhez. Azt javasolta, hogy a bizottság szeptemberben vagy októ­berben találkozzék újból. Ezen az ülésen a tagállamok bejelentenék, milyen összeggel járulnának hozzá a nehézségek kiküszöböléséhez. országok tanácskozásáról Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia és Izland külügyminiszte­reinek tanácskozásáról adtak kl Oslóban. A tanácskozás résztvevői megerő­sítették, hogy aktív részt akarnak venni az ENSZ megszilárdításában és továbbfejlesztésében. Kádár János beszéde Kádár János, az MSZMP KöpOnti bizottságának első titkára Békéscsa­bán beszédet mondott az Alkotmány Napján. Beszédében ismertette á felszabadulás óta elért sikereket — a magyar ipar ma hatszor annyit termel, mint 1938-ban, a mezőgazda­ság pedig egyharmaddal több termé­ket ad. Hangoztatta, hogy a sikerek összefüggnek a párt politikájával. Beszéde külpolitikai részében ki­fejezte a magyar nép szolidaritását a szabadságáért harcoló vietnami néppel. A OKP kegyelettel adózik Togliatti emlékének Róma (ČTK) — Tegnap volt egy éve, hogy Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára rövid be­tegség után Jaltában meghalt. Az Olasz Kommunista Párt Togliatti ha­lálának évfordulója alkalmából meg­emlékezett a párt nagy fiáról. Szombaton koszorút helyeztek el Togliatti elvtárs sírján. A pártszer­vezetek megemlékezésül országszer­te üléseket tartanak. Az OKP Központi Bizottságának propagandaosztálya gramafonlemezt adott ki, mely megörökíti Togliatti nevezetes beszédeit. A Rinascitában Mario Alicata emlékezett meg Tog­liattiról és politikai őrökéről. Még az enyhe íteletek ellen is fellebbeznek Majna-Frankjurt (ČTK J — Az Oswiecim-perben az ítéletek indoko­lása után Grossmann államügyész bejelentette, hogy kilenc esetben el­rendelték az Ítélet felülvizsgálását. Jozef Klehr, volt SS-orvos, az egyik vádlott bejelentette, hogy az ítéletet nem fogadja el- Klehr a tárgyalás során beismerte, hogy sze­mélyesen legkevesebb 250 foglyot gyilkolt meg fenolinjekciókkal. Klehr kapta a vádlottak közül „a legmagasabb" büntetést — 15 évi börtönbüntetésre ítélték. A többi vádlott nem nyilatkozott eddig. Egyes védők már bejelentet­ték, hogy fellebbezni akarnak. MASSEMBA-DEBAT Kongó (Braz­zaville) elnöke és kíséretének tag­jai Moszkvából Volgográdba utaz­tak. A kongói vendégek ezután Ki­jevbe látogatnak. A legutóbbi négy évben Budapesten 41 653 állami és 16 ezer magánla­kás épült. A képen: új lakónegyed Lágymányoson, Budapest déli részén. (ČTK—MTI felvétele) Nincs kibontakozás a kasmíri kérdésben Delhi (ČTK) — India képviselője bejelentette, hogy a legutóbbi kas­míri harcokban 750 kasmíri behato­ló vesztette életét, további 91 sze­mélyt pedig letartóztattak. A pakisztáni rádió tegnap Pakisz­tán léglterének megsértésével vá­dolta Indiát. Srinagarban India képviselője be­jelentette, hogy a dzsammul és kas­míri lakosok fegyvereket kapnak, hogy védekezhessenek a fegyveres rendbontók ellen. A lakosság maga kérte a fegyvereket, amikor néhány nappal ezelőtt a pakisztáni behato­lók kiraboltak két falut és meggyil­koltak 12 személyt. Kasmírban továbbra ls nagyon sú­lyos a helyzet. A képviselő remé­nyét fejezte ki, hogy a behatolókat néhány napon belül ártalmatlanná teszik. Csoudhry Alt Ahbar Khán, Pakisz­tán belügyminisztere kijelentette, hogy Pakisztán betartja kasmíri kö­telezettségeit. Kasmírban tegnap egy utasokkal teli autóbusz aknára futott és fel­robbant. Egy személy életét vesztet­te, tizenketten megsebesültek. A PTI hírügynökség szerint az aknát a pa­kisztáni behatolók helyezték el Kas­mír területén. A kurd felkelők sikeresen harcolnak Nicosia (ČTKJ — Barzani kurd felkelők vezetőjének Ciprusra érke­ző munkatársai szerint az iraki hadsereg kísérlete, hogy letörje a kurd felkelők ellenállását, tovább­ra ls sikertelen. Kurdisztánban a helyzet ugyanaz, mint 1962 és 1963 nyarán, amikor a kormánycsapatok nagy hadműveleteket hajtottak vég­re a kurdok ellen. A kurdok azon­ban továbbra ls kezükben tartják a hegyvidéki területeket, ahol másfél millió kurd él. Az iraki csa­patok már csak a völgyeket, Mo­sul, Kirkuk, ~Erbil és Szulalmaniya városok környékét tartják ellenőr­zésük alatt. A hiányosan felfegyverzett kurd csapatok nem tudják megverni az Iraki csapatokat nyílt területen. Ennek ellenére a Ranlja hegység térségében 40 napos harc után meg­akadályozták az Iraki hadsereg elő­renyomulását. A kormánycsapatokat súlyos veszteség érte. A kurdok jú­liusi támadásai is sikeresek voltak. Ojból visszahódították állásaikat és meghiúsították az Iraki kormány tervét, hogy két részre ossza Kur­dlsztánt. üldözik a kommunistákat Argentínában Buenos Aires (ČTK) — Leopolda Insaurralde szövetségi bíró paran­csot adott az Argentin Kommunista Ifjúság vezetőinek letartóztatására, akiket a belügyminisztérium a tár­sadalom egységének megbontásával vádol. A rendőrség ezzel az ürügy­gyei péntekre virradó éjjel megtá­madta az Argentin Kommunista Párt valamennyi épületét Buenos Airesben. 650 személyt letartóztat­tak, egy személy megsérült. KAREL CISAŔ BONNI LEVELE A legnagyobb bonni áruház, a Kaufhof előtt egy, a forgalom elől elzárt utca aszfaltján kez­dő festőtehetségek Időnként be­mutatják alkotásalkat, Színes kré­tával valamilyen naturalista mester­művet pingálnak a járdára vagy az úttestre, s várják, hogy az arra ha­ladók honorálják alkotásaikat. Az utcai piktorok többsége főiskolás, aki Így keres pénzt külföldi utazás­ra. Ma azonban rendkívül nagy cső­dületet láttam műveik fölött. Két képet az atomleszerelésl kampány jelvénye egészítette ki. Fehér kréta­fellrás hirdette: „A rendőrség betil­totta". Nem voltam ott, lehet, hogy a rendőrség valóban betiltotta, hogy az úttest aszfaltburkolatéra az atomleszerelésl kampány jelvényét rajzolják. Az ís lehet, hogy csak a diákok fogása volt, amellyel jobban meg akarták nyitni a járókelők er­szényét. A nép érdekei ellen ... Cáfolhatatlan tény, hogy ez alka­lommal a pénztárt helyettesítő kar­tondoboz telibb volt, mint máskor, ami elsősorban azt fejezi kl, hogy a nyugatnémet lakosság ellenzi az atomfegyverkezést és általában a háborús készülődést. A Német Szö­vetségi Köztársaságban lépten-nyo­mon találkozunk e hangulat meg­nyilvánulásával. Akik átélték a má­sodik világháborút, azt mondják: „Soha többéi", a fiatalok pedig bi­zalmatlanok és ellenzékiek. Ennek ellenére minimálisan keve­sen vannak azok, akik megtagad­ják a katonai szolgálatot a Bundes­wehrben, s akik támogatják a Né­met Békeuniót, az egyedüli, valóban békés szándékú, nyugatnémet politi­kai pártot. A magyarázat bonyolult: hivatkozhatunk a fennhatósággal szembeni közmondásos német enge­delmességre, meg arra is, hogy a a tömegek felfogásában a békepro­paganda azonos a kommunizmussal. Akit pedig a bonni államban kom­munistaként kiközösítenek a társa­dalomból, az minden érvényesülési lehetőséget elveszt. Annál meglepőbb, hogy a nyugat­német szociáldemokraták májusban és júliusban elhatározták: ellenezni fogják a szükségállapot-törvényeket. Persze, ez is magyarázatot kíván. Az előkészületben levő bonni szükségállapot-törvényeket részben alkotmánytörvények alkotnák, ame­lyeket a kormánykoalíció a szociál­demokraták beleegyezése nélkül nem szavazhatnak meg, részben ál­talános törvényekből állnának, ame­lyek megszabnák a rendkívüli álla­potkor teendő Intézkedéseket. A szociáldemokrata vezetőség csak a szükségállapotra vonatkozó alkot­mánytörvényeket ellenezte, az ál­talános törvények Jórészét a szo­ciáldemokrata képviselők zöme el­fogadta. Így tehát a jelenlegi szövetségi gyűlés megbízatásának végén lát­szólag ellentétes helyzet állott elő: a szövetségi államban ugyan nem rendelhetik el a szükségállapotot, mégis elfogadtak hét olyan tör­vényt, amely szükségállapotban lép érvénybe. Ilyen például a polgári védelmi törvény, a védelmi rendel­tetési építményekre (óvóhelyekre) vonatkozó törvény, a gyermekek nyakban viselt ismertetőfeleiről szó­ló törvény stb. Nincs még egy ország, ahol olyan tökéletesen működne a szükségálla­potot bevezető törvényhozás, mint Nyugat-Németországban. A bonni kormány ugyan azt állítja, hogy az NSZK az egyedüli ország, ahol nin­csenek szükségállapot-törvények, ám Benda kereszténydemokrata kor­mánypárti képviselő rácáfolt a kor­mányra. A parlament céljára össze­hasonlítást dolgoztatott ki, hogyan fest a rendkívüli törvényhozás a NATO-államokban. Kiderült, hogy csak Franciaországban, Hollandiá­ban, Törökországban, Görögország­ban és részben Olaszországban léte­zik valami, amit szükségállapot-tör­vényeknek nevezhetünk. ... és rovására Az elfogadott szükségállapot-tör­vények értelmében a nyugatnémet állampolgár köteles a maga és csa­ládja számára 14 napi élelmiszer­és vízszükségletről gondoskodni, anyagilag hozzájárulni óvóhelyek építéséhez, számítania kell rá, hogy autóját lefoglalhatják, általában egész magánéletét bármikor totáli­san milltarizálhatják. A törvény ér­telmében köteles légoltalmi célokra élelmiszert és olyan alkalmatosságo­kat beszerezni, amelyek egy négy­tagú család esetében 700 márka ki­adást Jelentenek, ez pedig egy Jól megfizetett nagy szaktudású mun­kás havi keresete. Ez csupán a szükségállapot-törvé­nyek egyik vonatkozása. A másik az állami költségvetésen keresztül az adókban közvetve nyilvánul meg. A számítással még senki sem vég­zett, mivel milliárdos összegekről van szó. A kérdés harmadik vonatkozása politikai, részben világpolitikai. A Német Szövetségi Köztársaságban eddig három nyugati hatalomnak — az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak van Joga el­rendelni a szükségállapotot. Ezt bármikor megtehetik, ha célra­vezetőnek tartják, s átvehetik a ha­talmat a magát „szuverénné" nyil­vánító országban. A szövetségi kor­mány szeretne változtatni ezen a kok alkalmával és olyankor, amikor a lakosság aktívan kifejezi a kor­mánypolitika ellenzését, elrendel­hesse a szükségállapotot. Ezért nem véletlen, hogy a nyugatnémet szak­szervezetek nagyon élesen szembe­helyezkedtek a szükségállapotra vo­natkozó alkotmánytörvényekkel. A szociáldemok­rata párt vezetősé­ge a szeptemberi választások miatt nem egyezhetett bele a szükségálla­potot engedélyező alkotmánytörvé­nyekbe, melyek túl sok nyugatnémet dolgozó ellenállá­sát váltották ki, s a szociáldemokra­ta párt fél a koc­kázattól. Ha a szo­ciáldemokraták 1966 Januárjától minden nyugatnémet háztartás kö­teles lesz beszerezni az ún. polgári védelemhez szük­séges tárgyakat: nukleáris védőöltözetet, gázálarcot, fűrészeket, lapátokat, és egyéb szerszámokat. A tran­zisztoros rádió is a feltétlenül beszerzendő cikkek között van. A törvényben kötelezővé tett vásárlások­nak — mondanunk sem kell — leginkább az üzlet­emberek örülnek. helyzeten, amely mindaddig fennáll, amíg az NSZK-ban nem hoznak bel­ső szükségállapot-törvényeket. A szükségállapot-törvények körüli, parlamenti civódás tetőpontján az volt az érzésem, hogy a háttérben a nyugati hatalmak állnak, s nem óhajtják e törvények elfogadását. Ogy látszik, mégsem olyan btztosak „legmegbízhatóbb szövetségesük­ben". A szükségállapot-törvények továb­bi vonatkozása tisztán belpolitikai Jellegű. A szövetségi kormány sze­retne Jogot nyerni arra, hogy ún. belső veszély esetén, tehát sztráj­(ČTK felvétele) meg is nyerik a vá­lasztásokat, a párt vezetősége kényte­len lesz szorgal­mazni a szükségál­lapot-törvények életbe léptetését, mert már egyetér­tett velük. Bizonyára érdekes lesz, hogyan kerül kt a csávából, mert lehetetlenség egyidejűleg valami mellett és ellen kardoskodni. Csakhogy a törvény már meg­született. Meggyőződött róla Dlett­rtch Ktttner, egy hannoveri kabaré vezetője. Háborús díszt öltött és ki­ment a sétányra, hogy félelmet keltsen az emberekben. Gázálarc­ban, acélsisakban és nukleáris vé­dőruhában beült egy kávéházba. A rendőrség azonban letartóztatta a jól szórakozó művészeti vezetőt, és senki egy ujját sem mozdította érdekében. 1985. augusztus 16. * ŰJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents