Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-21 / 231. szám, szombat

ÉLIAS BÉLA ACCRA! LEVELE ^

.••.

^lll-:

^

1

,

. '

. • » hwmbwwhwwm—WHWHWIIjB • V a •; v. W' t V-^VÍ | ggg m rlssen ropog a bankó a kezemben. Most Jött ki a nyomdából. Furcsa neve van. Cedi. Néhány évszázaddal ezelőtt az ashanti vőlegény cedível fizetett a menyasszonyért. Vagyis kagylóval. Az afrikaiak fölöttéb büszkék történelmüknek arra a szakaszára, amikor még nem tiporták európai gyarmatosítók tengerek mosta partjaikat. Ezt az időszakot igyekeznek minden módon visszaidézni. Ha másként nem, hát elnevezésekkel. így lett az új 'ti^MÉÉI ghanal bankjegy neve, cedi. A váltópénzek csengő egyvelegét pesewának hívják. Ez is a multat juttatja az ein^ berek eszébe. Nemcsak a régmúltat, hanem a közelmúltat is. Ghana egyes vidékein eddig is pesewának nevezték az emberek az egypennis, rézből készült érmét. Amikor két évvel ezelőtt Accrába érkeztem, hetekbe telt, mire úgy ahogy hozzáidomultam az angoloktól örökölt font, shilling és penni rendszerhez. Nehezen vette be forinthoz és koronához szokott fejem, hogy g egy font az húsz shilling, | de egy shilling az tizenkét penni. Itt-ott találkoztam a félkoronással is, ami viszont két shilling hat pennivel volt egyenlő. Az Idő azonban Jó orvos. Kikúrálja a gyarmati múlt fölösleges, enyészetre ítélt maradványait. Így született meg Ghanában az új, a független életnek sokkal jobban megfelelő pénzrendszer, amelyben egy cedi száz pesewával egyenlő. Az átállás megkönnyítése végett a ghanai kormány az egy pennist vette alapul. Ily módon a régi egy fontos bankjegyért a ghanai állampolgár 240 pesewát, azaz két cedit és negyven pesewát kap a banktól. Tiszta ügy. Ezen az alapon számították át az árakat. Sem az állam, sem az egyszerű ember nem károsul, nem fizet rá a pénzcserére. Ha az egészet nézzük, csak az állam vállalt magára az új pénzzel új terhet. Azonban ez a mostani áldozat ls kifizetődik. A ghanai pénzgazdálkodás a jövőben könnyebben beilleszkedhet a világ pénzkeringésébe. Márcsak azért is, mert a világ országainak elsöprő többsége a tizes számrendszerre alapozta pénzét. Amint Angliában évtizedek óta vita folyik, azt a néhány éve független Ghana egyetlen merész elhatározással megoldotta. Búcsút mondott a font sterlingnek és egyetlen könnyet sem hullajt éri te... zt mondják, , hogy az újnak, ^B születőnek mindenkor nehéz a sor-a. Ki kell harcolnia helyét a sok régi között. Valahogy így van Ghana is az új pénzével. Amikor az első új bankjegyeket kiadták, az emberek örömtől, sugárzó arccal álltak sort. Lelkesen hordták elrongyolódott fontjaikat a pénz átváltására kijelölt központokba. Hanem egy idő múlva valahogyan megcsappant az érdeklődés. Szájról-szájra járt a hír: főbb lesz megtartani a régi pénzt, mert az úf hamarosan kimúlik. Kivonják a forgalomból, — érveltek a rémhírterjesztők. Miért? Hát nem látjátok, hogy az új egy cedis bankjegyeken nincsen dátum? Magam is észrevettem. Talán feledékenységből, talán azért, mert más időpontra akarják kihozni az új pénzt, valóban nem nyomtak rá dátumot. Az érmékre Igen. Úgyannyira, hogy a Ghanai Nemzett Banknak hivatalos nyilatkozatot kellett közzétenni a napilapokban. Az új pénz érvényes és forgalomban marad. Ez aztán egy csapásra megnyugtatta a kételkedők többségét. Afrikában nagy tekintélye van a sajtónak. Most jelent meg a Drum című képeslap legújabb száma. A szerkesztők meglepő „rugalmasságról" tettek bizonyságot. Máris pesewában adják meg a lap árát. Nézem és alig hiszek a szememnek. Ara húsz pesewa. De hiszen a legutóbbi szám még egy shilling hat penni volt. Ez pedig, akárhogy számolom is, csak tizennyolc pesewa. Ej, ej szerkesztő urak! A pénzcserét rögvest kihasználják egy kis árdrágításra? Nem mintha két penni, akarom mondani két pesewa olyan életbevágóan fontos' lenne. Legalábbis nekem nem. De a ghanai munkásnak, aki öttagú családot tart el húsz cediből, annak bizony ez a parányi összeg is számít. Az új pénzzel való visszaélésre ad alkalmat az olyasmi is, hogy bemegy az ember borotválkozni a borbélyhoz. Egy borotválás díja eddig két shilling volt. Most az egyszerűség kedvéért 25 pesewát kér. Vagyis egy pesewával többet. És sorolhatnám az ilyen esetek sokaságát a piaci kofával, a taxisofőrrel és a benzinkutassal. Viszont olyan is előfordul, hogy figyelmeztetnem kell a kedves mosolyú áruházi pénztáros kislányt. Három pesewával többet adott viszsza. Elővesz egy vaskos könyvet. Megkeresi a szóbanforgó összeget régi pénzben és mellette újban. Kiderül, hogy nekem van igazam. Megköszöni. Majd feltalálva magát, igy búcsúzik tőlem: — Ha mindannyian összefogunk, ugye menni fog? Mármiüt a gazdálkodás az új pénzzel. Hát persze, hogy menni fog. Egész Ghana ezt akarja, s vele együtt én is. Hiszen ez a . furcsa nevű új pénz az enyém ls. Sokkal inkább", mint a font volt. z új pénzrendszer előnyös lesz a ghanai állam számára. Megkönnyíti a számolást és a tervezést. De különösen hasznos -lesz az iskolákat valósággal elözönlő kis fekete nebulóknak, akiknek ezután nem kell majd kl tudja mennyi időt elvesztegetni arra, hogy fejükbe véssék az elavult, a korszerű élettel hadilábon álló angol számolási rendszert. Csak az tudja megmondani, menynyivel egyszerűbb összeadni, hogy ötven pesewa meg ötven pesewa az nem nyolc shilling négy penni, hanem száz pesewa, azaz egy cedi, — aki megjárta az angol számolás kínosan bonyolult útját. Bob Cole, Ghana egyik népszerű komédiása és dalszerzője egy egész nép érzéseit fejezte ki, amikor dalban énekelte meg az új pénzt. Híven a nemzeti hagyományokhoz, a ghanaiak közkedvelt táncának, a „Highlife"-nek a ritmusára: „A fönt és a shilling idefét múlta, nem nekünk való: Pesewa, az ám az igazi! Fogj belőle százat, s kapsz érte egy Cedit: igen, Cedit, azt, ami százat éri" S az emberek Bob Coléval éneklik a cedi dalát, s táncolják a peaewa táncát. A közben elfogyasztott ital árát szigorúan cediben vagy pesewában kérdezik, s holnapra talán már nem is emlékeznek a régi Jó gyarmati fontra .., A

repülőgép szárnya alatt lassan a távolba vesznek a trópusi őserdő masszívumai, a magas hegyek, tűzhányók csúcsai, a bővizű folyók, tavak. így fest a magasból Szumátra, Indonézia má-: sodik legnagyobb szigete — Kalimantan után. Természeti kincseit tekintve az indonéz szigetcsoport leggazdagabb része. Van kőolaja, ónja, ólomfa bauxitfa, aranya, szene ... Szumátra fő kincse a kaucsuk — az ország kivitelének majdűefll a felét alkotja. Hatalmas területeket foglalnak el a pálma-, tea- és dohányültetvények. Talán nem mindenki tudja, hogy a kiváló mi. nőségű Delhi védjegyű dohány nem az indiai fővárostól, hanem Észak-Szumátra egyik vidékétől kapta nevét. Szumátrát természeti kincsei iniatt ősidők óta aranyszigetnek nevezik. Napjainkban ínég egy Jól hangzó Jelzője van: A reménység szigete. Mindkét Jelző ráillik. Csak a független köztársaság viszonyai kőzött vált lehetővé a föld természeti kincseinek kiaknázása, ami erősíti a lakosság reményét, hogy hazája felvlrágzlk. Repülőgépünk ereszkedik, s a rokonszenves légikalauznőnk közli, hogy nemsokára Medanban, Észak-Szumátra fővárosában szállunk le. Tavasszal itt nagy események Játszódtak le: az északszumátral munkások a szakszervezetek vezetésével ellenőrzésük alá vettek nyolc amerikai ültetvényt. A külföldi vállalatok ellenőrzése az antiimpLrialista küzdelem sajátos formája, amelyet a legutóbbi tíz évben eredményesen alkalmaztak a külfödi tőke uralmának visszaszorítására. Sajátos Jellege abból adódik, hogy a legtöbb .esetbei?,,. közvetlenül a munkásoktól indul ki a kezdeményezés.'Ez is az indonéz munkásosztály nagyfokú aktivitását és öntudatát bizonyítja. A kérdés lényege az, hogy a külföldi társaságok az ország gazdasági nehézségeit kihasználva sokkai nagyobb bért tudnak fizetni a munkásoknak, mint a hasonló állami vállalatok. Éppen ezért a munkások nagyfokú osztály. és nemzeti öntudatot tanúsítva országszerte követelik a külföldi, elsősorban amerikai vállalatok ellenőrzését, majd fokozatos államosítását. Medanban a részletek felöl érdeklődtem. — Nagyon egyszerű volt — magyarázta Abdulla juszuf, a Nemzeti Front helyi szervezete elnökének nemzeti párti helyettese. — Az ültetvények munkásai szakszervezetekbe tömörültek. Az antllmperialista küzdelem folyamán hat szakszervezeti központ egységbizottságot létesített az ültetvények dolgozót akcióinak irányítására. Az ő nevükki. Első helyettese a szakszervezetek képviselője. Az igazgatóság harmadik tagját a munkások javaslatára indonéz szákemberek közül választják, a negyedik tag peV. SURIGIN INDONÉZIAI ÚTIJEGYZETE SZUMÁTRA ÁMNMDIÉN Saját jövőjük kovácsai ben a bizottság bejelentette, hogy ellenőrzése alá veszi az ültetvényeket. Ha az ültetvények vezetősége ellenállást tanúsított volna, a munkások sztrájkba lépnek. A hivatalos okmány aláírásakor, persze, a medani amerikai konzul kijelentette, hogy csak nyomásra írja alá, és „határozott tiltakozást" nyújt be, mire azt válaszolták neki: senki sem várta tőle, hogy majd saját kezdeményezésére írja alá a dokumentumot. — Most az a feladatunk, hogy ktbővítsük a termelést — kapcsolódott beszélgetésünkbe Dzsamaluddin Juszuf, a Nemzeti Front helyi szervezetének kommunista párti elnökhelyettese. — A munkát az igazgatóság irányítja, az igazgatót pedig az ülteivényügyi minisztérium nevezi dig az állami bank képviselőjeMedan, a politikai élet központja Az észak-szumátrai munkások nagy fába vágták a fejszéjüket. Példájukat más külföldi vállalatok munkásai ís követték. Március közepén ellenőrzésük alá vették a dél-szumátrai amerikai társaságokat, majd ' djakartai központi igazgatóságalkat. Így tehát a Stanvac, a Cáltex, a Shell amerikai és angol társaságok vezetősége és fiókintézetei az Indonéz kormány hatáskörébe kerültek. Medan Intenzív politikai életével különbözük a többi indonéz várostól. Mind a kilenc politikai pártnak és a tömegszervezeteknek vannak itt fiókszervezeteik. A három fő politikai erő — a nacionalisták, a vállási csoportok és a kommunisták a NASAKOMba tömörülnék. Ez a kifejezés a három csoport indonéz nevének rövidítéséből keletkezett. Az Indonézek a forradalom nagy vívmányának tartják a NASAKOM-ot a hazafias erők konszolidálódásának mai folyamatában. Szumátrán ez az együttműködés az 1957- évi ellenforradalmi lázadás elleni harcban alakult ki és erősödött meg. A szeparatista lázadók a kapitalista fejlődés útjára akarták terelni az országot, ezért sorsát a nyugati monopóliumokhoz akarták kötni. A NASAKOM keretében a nemzeti, hazafias erők együttműködésével akkor sikerült leverni a kívülről támogatott ellenforradalmi lázadást. Űj élet a Toba-tó körül Ha az ember nem látta a Toba-tavat, akkor nem 'is meri Indonézia természeti szépségeit. Ezért medani látogatásunk második napján ÉszakSzumátra turistaközpontjába, a festői szépségű hegyi tó partján fekvő Prapatba vittek vendéglátóink. Autónk Medantól Prapatig a négyórás utat fasorban tette meg. A utat Jobbról is, balról is mértani pontosággal ültetett kaucsukfák szegélyezik. Az esőzések ellenére az országút nagyon jó álapotban volt. Helyenként kiszélesedett, több új híd szeli át a folyót. — Az asahaní komplexum építésére készülünk a Szovjetunió segítségével — magyarázza kísérőnk, Simadjutag, a medani egyetem hallgatója. Feltűnik előttünk a csésze alakú Toba tó, közepén Samo sir szigettel... Hajdanában hatqjmas, .batak^jefedeiemség volt a szigeten, s.a' hagyományok szerint az utódok egész Szumátrán szétszéledtek. A turistáknak napjainkban ls mutogatják az első radzsák sírjait. A tó a tenger színe fölött 904 méter magasságban fekszik, Itt már, különösen éjjel, hűvös a levegő. A szumátraiak büszkék a Toba-tóra. Egzotikus szépségén kívül hatalmas villamosenergia-forrásokat rejt magában. Az indojiézok szovjet segítséggel e kincseket a maguk szolgálatába állítják. Kilencven szovjet szakember dolgozik a Toba-tóból eredő zátonyos Asahan folyó mentén, geológiai kutatást végeznek a tervezett 320 ezer kilowatt kapacitású vízi erőmű helyén. Egy alumínium-kombinát és 176 kilométer hoszszűságú villanyvezeték építését ls tervezik. Fülöp Imre skandináviai turistajegyzetei ÉSZÁK HONÁBAN HELSINKI Gtank első állomása Helsinki volt. Már útközben megcsodálhattak a jellegzetes finn tájat: a rengeteg, legalább harmincezret számláló szigetet és a kétszer annyi tavat. Helsinki kedves város. 463 ezer lakosa van. Épületeivel Leningrádra hasonlít. Érthető az orosz hatás, hisz Finnország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a cári birodalomhoz tartozott, bár a többi területhez viszonyítva bizonyos kiváltságokat élvezett. A Szenátus téren, Helsinki legrégibb negyedében még áll II. Sándor cár szobra. 1856 ban ő hívta össze először a finn parlamentet. A belülről is csodálatos parlament épülete Helsinki főterén áll. Legnagyobb helyisége a kétszáz küldöttet befogadó ülésterem. Kalauzunk megjegyezte, hogy az üléseken többnyire csak a felszólalásra jelentkező képviselők és a karzaton elhelyezkedő nézők vannak jelen, a többi képviselő a szomszédos kávézóban „tárgyal" (valóban itt dőlnek el az ügyek), s csak a szavazáskor siet vissza az ülésterembe. Helsinki egyik látványossága az olimpiai stadion, amely 1952 ben sok csehszlovák és magyar sportsiker színhelye volt. A finn főváros gyárai közül említésre méltó a jégtörőket készítő hajógyár, továbbá az Amerikába vodkát szállító szeszgyár és a szovjet megrendeléseken dolgozó kábelgyár. A középosztály Tapiolában, a finn főváros városnegyedében lakik, melynek modern épületei csodálatos harmóniával Illeszkednek a táj, a természet egységébe. Helsinkiben nagyon kevés rendőrt láttunk. Lehet, hogy ez összefügg a finneket jellemző becsületességgel. Az üzletek korszerűek és szépek, nagy az áruválaszték. Csodálkoztunk a rengeteg gyümölcsön, de felvilágosítottak, hogy ez mind Import. Nagyon olcsó a textil. A legdrágább férfiöltöny 250 finn márkába kerül. Az autók ára sem túl magas: egy Consul Cortina (1964. évi gyártmány) 6500, egy 1962-es gyártású Volga 2500 márka. Az 1964-es Fiat 1300 ára 6900 márka. Egy kilogramm narancs 2,20 márkába, egy kilogramm jó minőségű pamut 30 márkába kerül. A keresetek nagyon eltérőek. Egy ipari munkás 600, egy egészségügyi nővér 600, egy orvos kétezer, egy tanító 800— 1200 márkát keres. Az Iskolai oktatás hét évtől 18 évig tart, s a tankönyvekkel együtt ingyenes. A tanulók naponta egyszer ingyen étkeznek. A főiskolai hallgatók ösztöndíjat kapnak. A katonai szolgálat 8—11 hónap. Finnország erdőségeit tekintve európai méretben első helyen áll. Földjeinek tíz százaléka szántóterület. Néhány érdekesség a finnekről: a statisztikai kimutatás szerint 86 százalékuk szőke. Bennünket az ls meglepett, hogy nem láttunk kövér embe reket. A finn nyelv rokon ugyan a magyarral, ám ne higgyük, hogy a magyar ember megérti a finn beszédet. A finnek kedvessége, udvariassága határtalan. Finnországi látogatásunkat legkedvesebb emlékeink között fogjuk őrizni. STOCKHOLM A következő város, ahol kikötöttünk, Stockholm volt A svéd főváros előtt rengeteg sziget mellett baladtunk el. Mindegyiken házak tarkállanak: a fővárosiak nyaralói. Minden ház előtt kis móló; innen saját jachtjukon járnak be a városba a romantikát kedvelő svédek. A házak előtt zászlórúd; reggelente mindenki felvonja a magazászlaját. ( Stockholmnak körülbelül anynyi lakosa van, mint Prágának. Nagyon szép a panorámája. Ötven hídja van. Az idegenek sohsem tudják, mikor mennek el édesvfz, és mikor tengeryíz fölött. Az ősi városháza és a modern felhőkarcolók egyaránt jól beleillenek a város képébe. A skandináv fővárosok között itt van a legnagyobb forgalom. Az autók több sorban egymás mellett a bal oldalon közlekednek. A gyalogjáró mindig előnyt élvez. Az úttesten áthaladó járókelő miatt olykor tizenöt autónak ls meg kell állnia. A sofőrök mégsem dühösek, mint általában az északi államok lakői, hihetetlenül nyugodtak, és — udvariasak. Stockholm utcáin általában minden nyolcadik—tizedik autó taxi. A városnak föld alatti vasútja is van. Egy munkás átlagkeresete 1200 korona, ez után 25 százalékos jövedelmi adót fizet. A szigorú adótörvény azonban csak a svéd állampolgárokra vonatkozik. Ezért sok munkás kivándorol Svájcba, felveszi az ottani állampolgárságot, hogy aztán visszatérve kedvezőbb elbírálásban részesüljön az adóhivatal részéről. Egy tanitó kétháromezer koronát keres, ennek harmadát elviszi az adó. Egy orvos öt-hatezer koronát keres. Az árak: 1 kg cukor 1,60 koronába, 1 kg kenyér 2 koronába, 1 liter tej 1 koronába, 1 kg füstölt hús 11,90 koronába kerül, japán tranzisztoros rádió 48 korona, a tranzisztoros tv-készülékek általában ezer koronába kerülnek. Az alacsony árakkal kapcsolatban nem feledkezhetünk meg arról, hogy Svédországban 1809 óta nem volt háború. Az emberek nagyon szépen öltözködnek, s ezt a benyomást az esti órákban tömegesen feltűnő, rikftő színben, különféle nevekkel tarkított kabátban megjelenő fenegyerekek sem rontják le. A fiúk ugyanolyan hosszú hajat viselnek, mint a lányok, s női fodrászhoz járnak. A két nemet nehéz is megkülönböztetni egymástól. OSIO Norvégia háromszor akkora, mint Csehszlovákia, de negyedannyi lakosa van. Skandináviában itt van a legkevesebb termőföld. A halászatban világméretben ötödik helyen, a hajózásban pedig a harmadik helyen áll. Övé a világrekord az egy főre jutő villamosenergiafogyasztásban. Vegyészete is fejlett — itt szerkesztették a világ első nehézvízzel működő atomreaktorát. A norvég táj nagyon hasonlít a Magas-Tátrára. A fjordok leírhatatlanul szépek és szinte lefesthetetlenek. Legalábbis a norvég festők közül kevesen vállalkoztak a fjordok megörökítésére. A négymillió lakosú országnak két irodalmi nyelve van. Oslo félmillió lakosú főváros, melynek domináns színe a zöld. Nevezetességei közül kiemelkedik a városháza és a viking múzenm. Láttunk ablaktalan viking fatemplomot is. Érdekes az ötven hektárnyi földön elterülő park is, amelyben az ember életét megörökítő 150 szobor áll. Norvégiában drágább az élet, mint a többi skandináv államban.