Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-21 / 231. szám, szombat

ÉLIAS BÉLA ACCRA! LEVELE ^ .••. ^lll-: ^ 1 , . ' . • » hwmbwwhwwm—WHWHWIIjB • V a •; v. W' t V-^VÍ | ggg m rlssen ropog a bankó a ke­zemben. Most Jött ki a nyomdából. Furcsa neve van. Cedi. Néhány évszá­zaddal ezelőtt az ashanti vőlegény cedível fizetett a menyasszonyért. Vagyis kagylóval. Az afrikaiak fölöttéb büszkék történel­müknek arra a szakaszára, amikor még nem tiporták európai gyarmatosítók ten­gerek mosta partjaikat. Ezt az időszakot igyekeznek minden módon visszaidézni. Ha másként nem, hát elne­vezésekkel. így lett az új 'ti^MÉÉI ghanal bankjegy neve, cedi. A váltópénzek csengő egyve­legét pesewának hívják. Ez is a multat juttatja az ein^ berek eszébe. Nemcsak a régmúltat, hanem a közel­múltat is. Ghana egyes vi­dékein eddig is pesewának nevezték az emberek az egypennis, rézből készült érmét. Amikor két évvel ezelőtt Accrába érkeztem, hetekbe telt, mire úgy ahogy hoz­záidomultam az angoloktól örökölt font, shilling és pen­ni rendszerhez. Nehezen vette be forinthoz és koro­nához szokott fejem, hogy g egy font az húsz shilling, | de egy shilling az tizenkét penni. Itt-ott találkoztam a félkoronással is, ami viszont két shilling hat pennivel volt egyenlő. Az Idő azon­ban Jó orvos. Kikúrálja a gyarmati múlt fölösleges, enyészetre ítélt maradvá­nyait. Így született meg Ghanában az új, a függet­len életnek sokkal jobban megfelelő pénzrendszer, amelyben egy cedi száz pe­sewával egyenlő. Az átál­lás megkönnyítése végett a ghanai kormány az egy pen­nist vette alapul. Ily módon a régi egy fontos bankjegy­ért a ghanai állampolgár 240 pesewát, azaz két cedit és negyven pesewát kap a banktól. Tiszta ügy. Ezen az alapon számították át az árakat. Sem az állam, sem az egyszerű ember nem káro­sul, nem fizet rá a pénz­cserére. Ha az egészet néz­zük, csak az állam vállalt magára az új pénzzel új terhet. Azonban ez a mos­tani áldozat ls kifizetődik. A ghanai pénzgazdálkodás a jövőben könnyebben beil­leszkedhet a világ pénzke­ringésébe. Márcsak azért is, mert a világ országainak el­söprő többsége a tizes szám­rendszerre alapozta pénzét. Amint Angliában évtizedek óta vita folyik, azt a néhány éve független Ghana egyet­len merész elhatározással megoldotta. Búcsút mondott a font sterlingnek és egyet­len könnyet sem hullajt éri te... zt mondják, , hogy az újnak, ^B születőnek mindenkor ne­héz a sor-a. Ki kell har­colnia helyét a sok régi kö­zött. Valahogy így van Gha­na is az új pénzével. Ami­kor az első új bankjegye­ket kiadták, az emberek örömtől, sugárzó arccal áll­tak sort. Lelkesen hordták elrongyolódott fontjaikat a pénz átváltására kijelölt központokba. Hanem egy idő múlva valahogyan meg­csappant az érdeklődés. Szájról-szájra járt a hír: főbb lesz megtartani a régi pénzt, mert az úf hamaro­san kimúlik. Kivonják a forgalomból, — érveltek a rémhírterjesztők. Miért? Hát nem látjátok, hogy az új egy cedis bankjegyeken nin­csen dátum? Magam is ész­revettem. Talán feledékeny­ségből, talán azért, mert más időpontra akarják ki­hozni az új pénzt, valóban nem nyomtak rá dátumot. Az érmékre Igen. Úgyannyi­ra, hogy a Ghanai Nemze­tt Banknak hivatalos nyilat­kozatot kellett közzétenni a napilapokban. Az új pénz érvényes és forgalomban marad. Ez aztán egy csa­pásra megnyugtatta a kétel­kedők többségét. Afrikában nagy tekintélye van a saj­tónak. Most jelent meg a Drum című képeslap legújabb száma. A szerkesztők meg­lepő „rugalmasságról" tet­tek bizonyságot. Máris pese­wában adják meg a lap árát. Nézem és alig hiszek a szememnek. Ara húsz pe­sewa. De hiszen a legutób­bi szám még egy shilling hat penni volt. Ez pedig, akárhogy számolom is, csak tizennyolc pesewa. Ej, ej szerkesztő urak! A pénzcse­rét rögvest kihasználják egy kis árdrágításra? Nem mintha két penni, akarom mondani két pesewa olyan életbevágóan fontos' lenne. Legalábbis nekem nem. De a ghanai munkásnak, aki öt­tagú családot tart el húsz cediből, annak bizony ez a parányi összeg is számít. Az új pénzzel való vissza­élésre ad alkalmat az olyasmi is, hogy bemegy az ember borotválkozni a bor­bélyhoz. Egy borotválás díja eddig két shilling volt. Most az egyszerűség kedvéért 25 pesewát kér. Vagyis egy pe­sewával többet. És sorolhat­nám az ilyen esetek sokasá­gát a piaci kofával, a taxi­sofőrrel és a benzinkutassal. Viszont olyan is előfordul, hogy figyelmeztetnem kell a kedves mosolyú áruházi pénztáros kislányt. Három pesewával többet adott visz­sza. Elővesz egy vaskos könyvet. Megkeresi a szó­banforgó összeget régi pénz­ben és mellette újban. Kide­rül, hogy nekem van iga­zam. Megköszöni. Majd fel­találva magát, igy búcsúzik tőlem: — Ha mindannyian összefogunk, ugye menni fog? Mármiüt a gazdálko­dás az új pénzzel. Hát per­sze, hogy menni fog. Egész Ghana ezt akarja, s vele együtt én is. Hiszen ez a . furcsa nevű új pénz az enyém ls. Sokkal inkább", mint a font volt. z új pénzrend­szer előnyös lesz a ghanai állam számára. Megkönnyíti a számolást és a tervezést. De különösen hasznos -lesz az iskolákat valósággal elözönlő kis fe­kete nebulóknak, akiknek ezután nem kell majd kl tudja mennyi időt elveszte­getni arra, hogy fejükbe vés­sék az elavult, a korszerű élettel hadilábon álló angol számolási rendszert. Csak az tudja megmondani, meny­nyivel egyszerűbb összead­ni, hogy ötven pesewa meg ötven pesewa az nem nyolc shilling négy penni, hanem száz pesewa, azaz egy cedi, — aki megjárta az angol számolás kínosan bonyo­lult útját. Bob Cole, Ghana egyik népszerű komédiása és dal­szerzője egy egész nép ér­zéseit fejezte ki, amikor dalban énekelte meg az új pénzt. Híven a nemzeti ha­gyományokhoz, a ghanaiak közkedvelt táncának, a „Highlife"-nek a ritmusára: „A fönt és a shilling ide­fét múlta, nem nekünk való: Pesewa, az ám az igazi! Fogj belőle százat, s kapsz érte egy Cedit: igen, Cedit, azt, ami százat éri" S az emberek Bob Colé­val éneklik a cedi dalát, s táncolják a peaewa táncát. A közben elfogyasztott ital árát szigorúan cediben vagy pesewában kérdezik, s hol­napra talán már nem is em­lékeznek a régi Jó gyarmati fontra .., A repülőgép szárnya alatt lassan a távolba vesz­nek a trópusi őserdő masszí­vumai, a magas hegyek, tűz­hányók csúcsai, a bővizű fo­lyók, tavak. így fest a magas­ból Szumátra, Indonézia má-: sodik legnagyobb szigete — Kalimantan után. Természeti kincseit tekintve az indonéz szigetcsoport leggazdagabb része. Van kőolaja, ónja, ólom­fa bauxitfa, aranya, szene ... Szumátra fő kincse a kau­csuk — az ország kivitelének majdűefll a felét alkotja. Ha­talmas területeket foglalnak el a pálma-, tea- és dohány­ültetvények. Talán nem min­denki tudja, hogy a kiváló mi. nőségű Delhi védjegyű dohány nem az indiai fővárostól, ha­nem Észak-Szumátra egyik vidékétől kapta nevét. Szu­mátrát természeti kincsei iniatt ősidők óta aranysziget­nek nevezik. Napjainkban ínég egy Jól hangzó Jelzője van: A reménység szigete. Mindkét Jelző ráillik. Csak a független köztársaság viszo­nyai kőzött vált lehetővé a föld természeti kincseinek kiaknázása, ami erősíti a la­kosság reményét, hogy hazá­ja felvlrágzlk. Repülőgépünk ereszkedik, s a rokonszenves légikalauz­nőnk közli, hogy nemsokára Medanban, Észak-Szumátra fővárosában szállunk le. Ta­vasszal itt nagy események Játszódtak le: az északszu­mátral munkások a szakszer­vezetek vezetésével ellenőr­zésük alá vettek nyolc ame­rikai ültetvényt. A külföldi vállalatok ellen­őrzése az antiimpLrialista küzdelem sajátos formája, amelyet a legutóbbi tíz év­ben eredményesen alkalmaz­tak a külfödi tőke uralmának visszaszorítására. Sajátos Jel­lege abból adódik, hogy a leg­több .esetbei?,,. közvetlenül a munkásoktól indul ki a kez­deményezés.'Ez is az indonéz munkásosztály nagyfokú akti­vitását és öntudatát bizonyít­ja. A kérdés lényege az, hogy a külföldi társaságok az or­szág gazdasági nehézségeit kihasználva sokkai nagyobb bért tudnak fizetni a munká­soknak, mint a hasonló ál­lami vállalatok. Éppen ezért a munkások nagyfokú osz­tály. és nemzeti öntudatot ta­núsítva országszerte követe­lik a külföldi, elsősorban ame­rikai vállalatok ellenőrzését, majd fokozatos államosítását. Medanban a részletek felöl érdeklődtem. — Nagyon egyszerű volt — magyarázta Abdulla juszuf, a Nemzeti Front helyi szerveze­te elnökének nemzeti párti helyettese. — Az ültetvények munkásai szakszervezetekbe tömörültek. Az antllmperialis­ta küzdelem folyamán hat szakszervezeti központ egy­ségbizottságot létesített az ültetvények dolgozót akciói­nak irányítására. Az ő nevük­ki. Első helyettese a szakszer­vezetek képviselője. Az igaz­gatóság harmadik tagját a munkások javaslatára indo­néz szákemberek közül vá­lasztják, a negyedik tag pe­V. SURIGIN INDONÉZIAI ÚTIJEGYZETE SZUMÁTRA ÁMNMDIÉN Saját jövőjük kovácsai ben a bizottság bejelentette, hogy ellenőrzése alá veszi az ültetvényeket. Ha az ültet­vények vezetősége ellenállást tanúsított volna, a munkások sztrájkba lépnek. A hivatalos okmány aláírásakor, persze, a medani amerikai konzul ki­jelentette, hogy csak nyomás­ra írja alá, és „határozott til­takozást" nyújt be, mire azt válaszolták neki: senki sem várta tőle, hogy majd saját kezdeményezésére írja alá a dokumentumot. — Most az a feladatunk, hogy ktbővítsük a termelést — kapcsolódott beszélgeté­sünkbe Dzsamaluddin Juszuf, a Nemzeti Front helyi szer­vezetének kommunista párti elnökhelyettese. — A mun­kát az igazgatóság irányítja, az igazgatót pedig az ültei­vényügyi minisztérium nevezi dig az állami bank képviselő­je­Medan, a politikai élet központja Az észak-szumátrai munká­sok nagy fába vágták a fej­széjüket. Példájukat más kül­földi vállalatok munkásai ís követték. Március közepén ellenőrzésük alá vették a dél-szumátrai amerikai társa­ságokat, majd ' djakartai köz­ponti igazgatóságalkat. Így tehát a Stanvac, a Cáltex, a Shell amerikai és angol tár­saságok vezetősége és fiókin­tézetei az Indonéz kormány hatáskörébe kerültek. Medan Intenzív politikai életével különbözük a többi indonéz várostól. Mind a ki­lenc politikai pártnak és a tömegszervezeteknek vannak itt fiókszervezeteik. A három fő politikai erő — a naciona­listák, a vállási csoportok és a kommunisták a NASAKOM­ba tömörülnék. Ez a kifeje­zés a három csoport indonéz nevének rövidítéséből kelet­kezett. Az Indonézek a forra­dalom nagy vívmányának tartják a NASAKOM-ot a ha­zafias erők konszolidálódásá­nak mai folyamatában. Szu­mátrán ez az együttműködés az 1957- évi ellenforradalmi lázadás elleni harcban ala­kult ki és erősödött meg. A szeparatista lázadók a kapi­talista fejlődés útjára akar­ták terelni az országot, ezért sorsát a nyugati monopóliu­mokhoz akarták kötni. A NA­SAKOM keretében a nemzeti, hazafias erők együttműködé­sével akkor sikerült leverni a kívülről támogatott ellen­forradalmi lázadást. Űj élet a Toba-tó körül Ha az ember nem látta a Toba-tavat, akkor nem 'is me­ri Indonézia természeti szép­ségeit. Ezért medani látoga­tásunk második napján Észak­Szumátra turistaközpontjába, a festői szépségű hegyi tó partján fekvő Prapatba vittek vendéglátóink. Autónk Medantól Prapatig a négyórás utat fasorban tet­te meg. A utat Jobbról is, bal­ról is mértani pontosággal ültetett kaucsukfák szegélye­zik. Az esőzések ellenére az országút nagyon jó álapotban volt. Helyenként kiszélese­dett, több új híd szeli át a folyót. — Az asahaní komplexum építésére készülünk a Szov­jetunió segítségével — ma­gyarázza kísérőnk, Simadju­tag, a medani egyetem hall­gatója. Feltűnik előttünk a csésze alakú Toba tó, közepén Sa­mo sir szigettel... Hajdanában hatqjmas, .batak^jefedeiemség volt a szigeten, s.a' hagyomá­nyok szerint az utódok egész Szumátrán szétszéledtek. A turistáknak napjainkban ls mutogatják az első radzsák sírjait. A tó a tenger színe fölött 904 méter magasság­ban fekszik, Itt már, különö­sen éjjel, hűvös a levegő. A szumátraiak büszkék a Toba-tóra. Egzotikus szépsé­gén kívül hatalmas villamos­energia-forrásokat rejt magá­ban. Az indojiézok szovjet se­gítséggel e kincseket a ma­guk szolgálatába állítják. Ki­lencven szovjet szakember dolgozik a Toba-tóból eredő zátonyos Asahan folyó men­tén, geológiai kutatást végez­nek a tervezett 320 ezer ki­lowatt kapacitású vízi erőmű helyén. Egy alumínium-kom­binát és 176 kilométer hosz­szűságú villanyvezeték építé­sét ls tervezik. Fülöp Imre skandináviai turistajegyzetei ÉSZÁK HONÁBAN HELSINKI Gtank első állomása Helsinki volt. Már útközben megcsodálhat­tak a jellegzetes finn tájat: a rengeteg, legalább harmincezret számláló szigetet és a kétszer annyi tavat. Helsinki kedves város. 463 ezer lakosa van. Épületeivel Le­ningrádra hasonlít. Érthető az orosz hatás, hisz Finnország a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt a cári birodalom­hoz tartozott, bár a többi te­rülethez viszonyítva bizonyos kiváltságokat élvezett. A Szenátus téren, Helsinki legrégibb negyedében még áll II. Sándor cár szobra. 1856 ban ő hívta össze először a finn parlamentet. A belülről is cso­dálatos parlament épülete Hel­sinki főterén áll. Legnagyobb helyisége a kétszáz küldöttet befogadó ülésterem. Kalauzunk megjegyezte, hogy az üléseken többnyire csak a felszólalásra jelentkező képviselők és a kar­zaton elhelyezkedő nézők van­nak jelen, a többi képviselő a szomszédos kávézóban „tárgyal" (valóban itt dőlnek el az ügyek), s csak a szavazáskor siet vissza az ülésterembe. Helsinki egyik látványossága az olimpiai stadion, amely 1952 ben sok csehszlovák és ma­gyar sportsiker színhelye volt. A finn főváros gyárai közül em­lítésre méltó a jégtörőket ké­szítő hajógyár, továbbá az Ame­rikába vodkát szállító szeszgyár és a szovjet megrendeléseken dolgozó kábelgyár. A középosztály Tapiolában, a finn főváros városnegyedében lakik, melynek modern épületei csodálatos harmóniával Illesz­kednek a táj, a természet egy­ségébe. Helsinkiben nagyon kevés rendőrt láttunk. Lehet, hogy ez összefügg a finneket jellemző becsületességgel. Az üzletek korszerűek és szépek, nagy az áruválaszték. Csodálkoztunk a rengeteg gyümölcsön, de felvi­lágosítottak, hogy ez mind Im­port. Nagyon olcsó a textil. A legdrágább férfiöltöny 250 finn márkába kerül. Az autók ára sem túl magas: egy Consul Cor­tina (1964. évi gyártmány) 6500, egy 1962-es gyártású Volga 2500 márka. Az 1964-es Fiat 1300 ára 6900 márka. Egy kilogramm na­rancs 2,20 márkába, egy kilo­gramm jó minőségű pamut 30 márkába kerül. A keresetek nagyon eltérőek. Egy ipari munkás 600, egy egészségügyi nővér 600, egy or­vos kétezer, egy tanító 800— 1200 márkát keres. Az Iskolai oktatás hét évtől 18 évig tart, s a tankönyvekkel együtt in­gyenes. A tanulók naponta egy­szer ingyen étkeznek. A főis­kolai hallgatók ösztöndíjat kap­nak. A katonai szolgálat 8—11 hónap. Finnország erdőségeit tekint­ve európai méretben első he­lyen áll. Földjeinek tíz száza­léka szántóterület. Néhány érdekesség a finnek­ről: a statisztikai kimutatás szerint 86 százalékuk szőke. Bennünket az ls meglepett, hogy nem láttunk kövér embe reket. A finn nyelv rokon ugyan a magyarral, ám ne higgyük, hogy a magyar ember megérti a finn beszédet. A finnek kedvessége, udva­riassága határtalan. Finnországi látogatásunkat legkedvesebb emlékeink között fogjuk őrizni. STOCKHOLM A következő város, ahol ki­kötöttünk, Stockholm volt A svéd főváros előtt rengeteg szi­get mellett baladtunk el. Mind­egyiken házak tarkállanak: a fővárosiak nyaralói. Minden ház előtt kis móló; innen saját jachtjukon járnak be a városba a romantikát kedvelő svédek. A házak előtt zászlórúd; regge­lente mindenki felvonja a maga­zászlaját. ( Stockholmnak körülbelül any­nyi lakosa van, mint Prágá­nak. Nagyon szép a panorámá­ja. Ötven hídja van. Az idege­nek sohsem tudják, mikor men­nek el édesvfz, és mikor ten­geryíz fölött. Az ősi városháza és a modern felhőkarcolók egyaránt jól beleillenek a vá­ros képébe. A skandináv fővárosok között itt van a legnagyobb forgalom. Az autók több sorban egymás mellett a bal oldalon közleked­nek. A gyalogjáró mindig előnyt élvez. Az úttesten áthaladó já­rókelő miatt olykor tizenöt au­tónak ls meg kell állnia. A so­főrök mégsem dühösek, mint ál­talában az északi államok lakői, hihetetlenül nyugodtak, és — udvariasak. Stockholm utcáin általában minden nyolcadik—ti­zedik autó taxi. A városnak föld alatti vasútja is van. Egy munkás átlagkeresete 1200 korona, ez után 25 szá­zalékos jövedelmi adót fizet. A szigorú adótörvény azonban csak a svéd állampolgárokra vonatkozik. Ezért sok munkás kivándorol Svájcba, felveszi az ottani állampolgárságot, hogy aztán visszatérve kedvezőbb el­bírálásban részesüljön az adó­hivatal részéről. Egy tanitó két­háromezer koronát keres, ennek harmadát elviszi az adó. Egy or­vos öt-hatezer koronát keres. Az árak: 1 kg cukor 1,60 koroná­ba, 1 kg kenyér 2 koronába, 1 liter tej 1 koronába, 1 kg füs­tölt hús 11,90 koronába kerül, japán tranzisztoros rádió 48 ko­rona, a tranzisztoros tv-készü­lékek általában ezer koronába kerülnek. Az alacsony árakkal kapcsolatban nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy Svédor­szágban 1809 óta nem volt há­ború. Az emberek nagyon szépen öltözködnek, s ezt a benyomást az esti órákban tömegesen fel­tűnő, rikftő színben, különféle nevekkel tarkított kabátban megjelenő fenegyerekek sem rontják le. A fiúk ugyanolyan hosszú hajat viselnek, mint a lányok, s női fodrászhoz jár­nak. A két nemet nehéz is megkülönböztetni egymástól. OSIO Norvégia háromszor akkora, mint Csehszlovákia, de negyed­annyi lakosa van. Skandináviá­ban itt van a legkevesebb ter­mőföld. A halászatban világmé­retben ötödik helyen, a hajó­zásban pedig a harmadik he­lyen áll. Övé a világrekord az egy főre jutő villamosenergia­fogyasztásban. Vegyészete is fejlett — itt szerkesztették a világ első nehézvízzel működő atomreaktorát. A norvég táj nagyon hasonlít a Magas-Tátrára. A fjordok leír­hatatlanul szépek és szinte le­festhetetlenek. Legalábbis a nor­vég festők közül kevesen vál­lalkoztak a fjordok megörökí­tésére. A négymillió lakosú or­szágnak két irodalmi nyelve van. Oslo félmillió lakosú főváros, melynek domináns színe a zöld. Nevezetességei közül kiemelke­dik a városháza és a viking múzenm. Láttunk ablaktalan viking fatemplomot is. Érdekes az ötven hektárnyi földön elte­rülő park is, amelyben az em­ber életét megörökítő 150 szobor áll. Norvégiában drágább az élet, mint a többi skandináv állam­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents