Új Szó, 1965. augusztus (18. évfolyam, 211-241.szám)

1965-08-20 / 230. szám, péntek

A MŰANYAG DIADALA Húf f

ilme Sinkovits Imre a Ha egyszer, húsz év múlva című magyar Ilimben. Reggel felkelsz, megreggelizel. Feleséged műanyag tálcán teszi eléd a párolgó teát. Közben bekapcsolod a rádiót, és észre sem veszed, hogy a készülék jelentős része műanyagból van. És afölött ís napirendre térsz, hogy munkahelyedre műanyag karosszériájú villamoson utazol. Műanyagból van az emberek fehérneműje, műanyagból van az orkánkabátod, a töltőtoliad, a szék stb Egyszóval: mindenütt diadalmaskodott a kémia. Az ember legfeljebb csak aznn csodálkozik, Csehszlovákia jó tízmillió felnőtt lakosa honnan vette a kilencmillió orkánkabátot. Hiszen a statisztikusok kimutatták, hogy eddig csak alig egymillió darabot adott el a belkereskedelem. ;;. és mégis kevés a műanyag Albin Bagln mérnöknél voltam nemrég látogatóban. A Slovnaft üzem egyik laboratóriumában beszélgettem a műanyagok nagy ismerőjével. Műanyaggal kevert acélötvözetekről, női műanyag fehérnemű-gyártásról és a kőolajiparról beszélgettünk. A farkastoroki üzem főtechnológusa ls így kezdte: „mindenütt ott van ma már a műanyag". De mintha megbánta volna kijelentését, hozzátette „... és mégis kevés van belőle". — Különösen a második világháború után lendült fel nagyon a műanyaggyártás. Olvasom a világgazdasági stasztlkát és magam is meglepődöm: Világviszonylatban 1964ben húszszor annyi műanyagot gyártottak, mint 1945-ben. Ez alatt az idő alatt világszerte az acéltermelés csak kétszeresére emelkedett. Alumíniumból — amely szintén „menő" anyag lett az utóbbi húsz év alatt — 1964-ben csak hat és félszer termeltek többet a húsz év előttinél. A természetes kaucsukgyártást is háttérbe szorították a műanyagok. 1961-ben már a műanyagtermelés — tonnában kifejezve — a természetes kaucsuktermelés négyszerese volt. A műanyagtermelés növekedése különösen 1955 és 1963 között volt szembeötlő. E két évszám között a termelés 3,3 millió tonnáról kerek tízmillió tonnára emelkedett. Csehszlovákia helye a műanyaggyártásban Az utóbbi években hazánkban a legfontosabb kormánykörökben és a pártvezetőségben ls gyakran születtek döntések a vegyiparral — különösen a műanyagipar fejlesztésével — kapcsolatban. Az intenzív iparfejlesztés hazánkban ls megköveteli a műanyagok eddiginél nanagyobb mérvű alkalmazását. Saját műanyagtermelő bázisunk — sajnos •— az egy főre eső termelésben lemaradt a legfejlettebb országok termelése mögött 1965-ben hazánkban az egy főre eső műanyagtermelés körülbelül 7 kg-ot tesz kl. Az NSZK ban és az USA-ban az egy főre eső műanyaggyártás e mennyiség több mint háromszorosa. A lemara dás jelentős csökkentésére már jó néhány intézkedés született, jelentős beruházások révén elérjük, hogy 1970-1 g az egy főre eső hazai műanyaggyártás meghaladja a 16 kilogrammot. A tervek szerint küldföldről ls nagy mennyiségű műanyagot hozunk be, Így feldolgozó iparunk már öt-hat év múlva fontos helyet Áz egyik fő probléma, amely sok vitára adott okot a hazai és a külföldi közgazdászok körében egyaránt, Így fogalmazható meg: hogyan, milyen mechanizmus alkalmazásával lehetne legjobban biztosítani, hogy a termelésben részt vevő kollektívák (vállalatok) ne a társadalom érdekeinek rovására Igyekezzenek érvényesíteni saját érdekeiket, tehát a nagyobb keresetre való törekvésüket? Ma már tudjuk, hogy a bruttó termelés, amely mint mutatószám eddig a vállalatok gazdálkodásának fő mércéje volt, nem vált be, mivel arra ösztönözte a vállalatokat, hogy a legkényelmesebb módon, tehát szükség esetén felesleges, eladhatatlan termé kek gyártásával, drága anyagok felhasználásával, bonyolult, nem gazdaságos kooperációval igyekez zenek teljesíteni a tervet. A bruttó jövedelemre épülő rend szer átgondoltabb, körültekintőbb, fő célja, hogy a vállalati kollektífoglal el a műanyag készárukat termelő országok között Félkészáru-bázisaink Az utóbbi tíz esztendő alatt Is nagy teljesítményű vegyipari létesítményekkel gazdagodott hazánk. Több éve termel már például a kralupyi kaucsukgyár. Ez az üzem földgázból készült félkész termékből kiváló minőségű polisztirént gyárt. Ez a régebben hagyományos kaucsukból készült termékek félkészáru-bázisát blztosftja. A farkastoroki Slovnaft üzem terméklistája ís tovább bővül az idén. Az év első felében a gyér egyik korszerű részlegén megkezdték a magasnyomású polietilén gyártását. Az itt készült félkész áruból iparunk már napjainkban Is közszükségleti eszközöket, mezőgazdasági öntözőberendezéseket, építőanyagot és más fontos terméket gyárt. Hogy a feldolgozó ipar hogyan tudja a Slovnaft gyártmányait hasznosítani, az most már döntő mértékben maguktól a feldolgozóipari gyártmányfejlesztőktől függ. Sokszor bizony még idegenkednek a polietilén használatától. A műanyagtermelés egyik fontos problémája éppen a felhasználás — az alkalmazás. Annak ellenére, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk, gépiparunkban sokkal kisebb mértékben használjuk ki a műanyagok adta lehetőségeket, mint más, nyersanyagokban nálunk sokkal gazdagabb országok. A Jövőben tehát Igen fontos feladat lesz a konstruktőröknél néhol megnyilvánuló maradiság leküzdése. Hiszen a gyártmányok fajlagos csökkentésénél éppen a műanyagok felhasználásával tehetnénk sokat. A félkészáru-bázist <=» különösen a „nemesebb" műanyagok gyártása terén — a Slovnaft néhány év múlva tovább bővíti. Az üzemben ugyanis polipropilén üzemrészleget is építenek. Ez a műanyag — tekintettel kiváló mechanikai tulajdonságaira és megfelelő struktúrájára — műszál készítésére is alkalmas. Néhány éven belül tehát hazánk már a műszál alapanyagát sem lesz kénytelen importálni. A műanyagipar továbbfejlesztésénél fontos szerepet kap majd a Novákyi Vegylüzem is. Igaz, Itt csak klskapacltású üzemegység építésére került sor, de ez különleges küldetést kapott. A jövőben ebben a gyárban végzik majd a műanyagok nemesítésére" irányuló kísérleteket. Az Iparág vezetői ugyanis tudják, hogy a műanyagipar egyike a „legdinamikusabb" termelési ágazatoknak. A feldolgozó ipar fej'lesztése Az új irányítási rendszer bevezetésével a régebbi évekkel szemben az 1966—1970 közötti időszakban a beruházásoknál a vegyipar és a többi progresszív Iparág javára bizonyos eltolódások következnek be. A műanyagfeldolgozó Ipar ebben az időszakában több mint háromnegyed milliárd koronát kap új termelő egységek építésére. Ebből a Jelentős összegből több száz milliót a szlovákiai vállalatok kapnak. Tovább növelik kapacitásukat a napajedlai, a bŕeclavi, a nyitrai és a novákyi üzemek. De a műanyagok eddiginél hatékonyabb felhasználásáért más iparágak is sokat tehetnek. Gottwaldovban például már üzembe is helyezték a gépipar szükségleteit kielégítő műanyagfeldolgozási kísérleM va erőfeszítése és Jutalmazása szempontjából csak az legyen hasznos, ami az egész társadalomnak is hasznot jelent. Ezentúl a vállalat értékelésekor nem azt vizsgáljuk elsősorban mennyit termelt, hanem hogy slkerült-e Jól értékesítenie termékelt. Hogyan használja fel a vállálat a bruttó jövedelmet? Nyilvánvaló, hogy nem oszthatja el az egészet jutalomképpen a dolgozók között, hisz a termelőberendezések nem a vállalati kollektíva, hanem az egész társadalom tulajdonát képezik, elsősorban tehát a társadalom tart Igényt a jövedelem egy részére. Az össztársadalmi szükségletek fedezé séhez, tehát az állami költségvetés hez a vállalat kétféle formában járul hozzá: 1. a bruttő jövedelem utáni befizetéssel és 2. az álóalapok utáni befizetéssel (ez utóbbi mintegy használati dijat Jelent, s arra készteti a vállalatot, hogy minden termelőberendezést a leheHARC A KÖZÖNY ELLEN • AZ ATOMKORSZAK ANYAGA - A MŰANYAG • AMIRŐL AZ URAL - 1 BESZÉL • AZ ACÉL NAGY ELLENFELE • A GÉPSZERKESZTŐK FIGYELME A MŰANYAGGYÁRAKRA ÖSSZPONTOSUL tl Intézetet. Egy prágai intézetben közben nagy teljesítményű elektronikus számítógéppel — az URAL—l-el a műanyagok gazdasági felhasználásénak gazdasági hatékonyságát vizsgálják. A csehszlovák közgazdászok — ez érthető ls — a KGST tagállamoktól a műanyagoknak a gépiparban való felhasználása gazdaságossági elemzésének elvégzését kapták feladatul. A számítógép segítségével a közgazdászok már bebizonyították, hogy a műanyagok felhasználásával jelentősen csökken a termékek munkaigényessége, ily módon tehát a termékek ára is csökkenthető. Más KGST tagállamok más munkaterületeken végzik a gazdaságossági kísérleteket. A Bolgár Népköztársaságban például — szintén nagy teljesítményű számítógépek segítségével — azt tanulmányozzák, menynyire kifizetődő a műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban. Az NDK-beli tudósok a csomagolástechnikában végeznek kísérleteket. Bebizonyították, hogy érdemes a műanyag összprodukció 6—8 százalékát a csomagolástechnikára fordítani. Az ötletesebben, kulturáltabban és higiénikusabban csomagolt árunak a világpiacon is nagyobb a sikere. A lengyel közgazdászok a műanyagoknak az építészetben való alkalmazása lehetőségét tanulmányozzák. A gépipar feladatai A csehszlovák gépipar — tekintettel hagyományaira, potenciális lehetőségeire és jó szakember gárdájára — sokat tehet a hazai műanyagipar fejlesztéséért. Az Első Brnói Gépgyárban például a legigényesebb vegyipari gépek ls elkészíthetők. A fejlett vegyiparral rendelkező nyugati országok ls vásárolnak tőlünk vegyipari gépeket. A tervezett gépi beruházások realizálására tehát megvannak a lehetőségeink. Valamennyi vegyipari gépfajtát azonban még ennek ellenére sem gyárthatunk. A darabgyártás túlságosan megdrágítaná az Iparág fejlesztését. Nemzetközi együttműködésre van szükségünk. A KGST-nek is működik már a vegyipar-fejlesztési bizottsága, amely hazánkat fontos feladattal bízta meg. A nemzetközi együttműködés elmélyülése folytán egyre Inkább specializáljuk a vegyipari gépgyártást. De számolunk vele, hogy bizonyos gépi berendezéseket a nyugati országoktól ls vásárolunk. A Slovnaft fejlesztésénél — a magasnyomású polietilén részleg építésénél — például gyümölcsöző együttműködésünk az angolokkal. • • « A elkövetkező években nagy feladatokat kell megoldanunk a vegyipar — és különösen a műanyagipar — fejlesztése terén. A jelentős feladat ezernyi más kérdés megoldásával függ össze. Maradiságot és technikai elmaradottságot, anyagi problémákat és fejlesztési nehézségeket kell leküzdenünk. Ha azonban kihasználjuk az adott lehetőségeket, bizonyára a siker sem marad el. (TMj tő leghatékonyabban kihasználjon, mivel a nem üzemeltetett berendezésekért is fizetni kell). A fennmaradó részt a vállalat maga használhatja fel, de nem kizárólag munkadíjazásra. A vállalat ugyanis csak akkor gazdálkodhat jól, ha állandóan rendelkezésére áll meghatározott rendeltetésű pénzalap. A legfontosabb Ilyen alapok közé tartozik a műszaki fejlesztési alap és a tartalékalap, amelyből a vállalat olyankor merít, amikor bevételei átmenetileg csökkennek. A szükséges pénzalapok feltöltése után fennmaradó rész a dolgozók jutalmazási alapja. Minden vállalatnak érdeke, hogy minél nagyobb bruttó jövedelemre tegyen szert, hisz ettől függ a dolgozók keresetének nagysága. A nagyobb bruttó jövedelmet a Jól értékesíthető termelés növelésével, az anyagköltség csökkentésével, a termelési alapok és a beruházások lehető leghatékonyabb kihasználásával érheti el, tehát nem formális tervteljesltéssei, hanem olyan eszközökkel, amelyek egyúttal az össztársadalmi érdekeket szolgálják. Ez az a fő előny, melyet a vállalati gazdálkodásnak a bruttó jövedelemre alapozott rendszerétől várunk. EGY FUTÓLAGOS KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS is megerősítené, hogy a nyár és általában hosszabb időszak legnépszerűbb, leglátogatottabb —- s mozijaink pénztári bevételét tekintve — legjövedelmezőbb filmje a megfilmesített May-sorozat, mert Vinnetou, Old Shatterhand és a többiek nemcsak a kicsinyeket, hanem a felnőtt apákat is vonzzák, akik előtt megelevenedik ifjúságuk regényhőseinek romantikus világa. Sok a felújítás, s új filmekkel, olyan alkotásokkal, amelyeket valóban érdemes megnézni, főként a szabadtéri mozikban találkozunk. HA EGYSZER, HÚSZ ÉV MÚLVA... Érdekes lélektani mű Keleti Márton filmje. Témája az emberi becsület, kitartás, gerincesség, helytállás minden időben, s ezt a mély erkölcsi problémát nemzedékek szembeállításával feszegeti. Előrebocsátjuk: Keleti filmje, a Ha egyszer, húsz év múlva bonyolult mű; nem is annyira a problematikája, mint inkább a meseszövése teszi azzá. Alkotói több célt követnek. Először is tisztázzák a mai ifjúság szemléletét. A központi kérdés: meg tudja-e érteni a mai fiatalság, mondjuk a húszévesek, az apák göröngyös életútját, botladozásait, bele tmiják-e élni magukat olyan viszonyokba, amelyeket sohasem ismerhetnek meg, s általában el tudnak-e képzelni hétköznapi szürke hősöket, hibát hibára halmozó embereket. Ilyen vizsgálódás foglalkoztatja a íilm fő hősét, Takács Pétert. Sohasem ismert apja múltját nyomozza, míg kideríti, hogy gyarló emberi hibái, botladozásai ellenére is megmaradt tisztességes embernek, s a szökött katona az ellenállás harcosaként fejezte be életét. Az apa mégsem válik hőssé a fiú szemében. Keleti filmje nemcsak emlékeztet az idősebb nemzedék mozgalmas életútjára, hanem egyúttal arra serkenti a fiatalabb nemzedéket, hogy emberibb ember legyen. Az apa és a fiú kettős szerepét Bujtor István alakította, a nemrégen feltűnt, tehetséges, nem hivatásos színész. Az apa szerepével már nem tudott olyan jól megbirkózni, mint a ma fiataljának alakításával. A filmben epizódszerepekben is neves magyar színészeket láthattunk; a film mondanivalóját nem szerencsésen szétaprózó, időrendben zavaró forgatókönyvnek róható fel, hogy nem eléggé érvényesültek szerepeikben. Pásztor István operatőri munkája dicséretet érdemel. A második világháború szörnyűségeit idézi egy nyugatnémet filmszatíra, a jugoszlővokkal koprodukcióban készült ASSZONYOK FALUJA Meséje nagyon egyszerű: jókedvű nyugatnémet turisták érkeznek egy jugoszláviai faluba, melynek férfilakosságát a nácik túszként egytől egyig kivégeztek. Az asszonyok fekete ruhában járnak, a görög tragédiák hősnőit idézik, táplálják a bosszút és gyűlöletet az életüket megkeserítő gyilkosok ellen. Wolfgang Staudte, a kitűnő haladó szellemű rendező, aki előző alkotásaival, mint például a Rózsák az államügyésznek stb. is kellemetlen friccskákat osztogatott a náci múltat szívesen feledő, megbocsátást hirdető bonni fejeseknek, bizarrul választ a történet színhelyéül egy nem létező falut, s magát a történetet ls eltúlozza, mégpedig szándékosan, hogy a valószínűtlenség még jobban kidomborítsa azt a szellemet, amelyet csak eltakartak, de nem irtottak ki. Amikor a falu lakossága megtagadja a segítséget a nehézségbe jutott, barátságos közeledésüket szinte a falu népére erőszakoló turistáktól, az éltes úriemberek — érezve a cselekvés szükségét — lélekben átvedlenek régi Wehrmacht-tisztekké. Staudte filmje nem végződik valamilyen áltató happy end-del, ezért hat meggyőzően a történet és a színhely valószínűtlensége ellenére. Üdítő vígjáték Stanislaw Lenartowicz lengyel rendező filmje EGY OLASZ VARSÓBAN Hőse a keleti frontról szabadságra hazautazó olasz katona, Giuseppe, aki beleszeret egy lengyel honleányba, s általa kapcsolatba kerül a partizánokkal. A történet sorozatos helyzetkomikumból épül fel, s természetesen, a németektől fegyvert lopó Giuseppe kalandjai is happy end-del végződnek. Az olasz katona szerepét Antonio Cifariellt alakította. Gyermekesen hangzó EGY KRUMPLI, KÉT KRUMPLI a címe Larry Peerce amerikai rendező filmjének, amelyben a fajgyűlölet témáját fejtegeti. Szomorúan végződik. Júlia, az elvált fehér nő férjhez megy a néger Frankhoz. Boldogságukat azonban beárnyékolja egy bírósági végzés, mely szerint a nő első házasságából származó gyermeket apja gondozására bízzák, mert elvégre egy néger mégsem nevelheti... L. L. KeXFSKfPFLMl/HK MfGisMenrei7 Papírüzleteinkben kaphatók: A KINEX típusú rajzeszközök, négy készlet egyenként 5-9 darabból, elsősorban alsóbb évfolyamos középiskolai tanulók számára. Nagy előnyük a jó minőség. Már 25 koronáért kaphatók. KINEX félmüsiaki rajzkészlet négy különféle típusa - készletenként 4-14 alkatrésszel kapható. Teljesen megfelel a közép- és szakiskolások mindenuapos műszaki igényeinek. Legolcsóbb típusú 34 koronáért is megvásárolható. A KINEX műszaki rajzkészlet, melynek darabjai a legkülönbözőbb módon kombinóiliatók, a műegyetemisták, technikusok, mérnökök, kartográfusok elengedhetetlen segédeszköze. Már 60 koronáért megvásá raJható. Darmstadt típusú fogarléc martszámbeosztású 60 koronáért. Exponent logarléc, vésett számbeosztású, 100 koronáért, speciális martszámbeosziású R i e t z logarléc 60 koronáért, E I e k t r o logarléc 60 koronáért kapható papírüzleteinkben. K ö ž g a z d a s a g 10. A brutto jövedelem 1985. augusztus 20. • ÜJ SZÖ 5