Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-13 / 192. szám, kedd

Garcia Godoyt javasolják az ideiglenes dominikai kormány elnökévé A dominikai Népi Szocialista Párt nyilatkozata Santo Domingo (ČTK) — A Domi­nikából érkező legutolsó jelentések szerint az Amerikai Államok Szerve­zete bizonyos sikert ért el az ideigle­nes dominikai kormány megalakítá­sáról folytatott tárgyalásokban. Caamano ezredes alkotmányos kor­mánya és az Imbert tábornok által képviselt jobboldali erők is előzetes beleegyezésüket adták, hogy az ideig­lenes kormány elnökévé Hector Gar­cia Godoyt, Bosch kormányának volt külügyminiszterét nevezzék ki. Még tegnap tárgyalásokat kezdtek az ideiglenes kormány öszetételéről. A tárgyalásokon megfigyelőként részt vesz Garcia Godoy is. Az Egyesült Államok dominikai po­litikájának kudarcát a dominikai nép harcának egysége okozta a demokra tikus és alkotmányos célokért, áll a dominikai Népi Szocialista Párt nyi­latkozatában. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány nem mondott le tervéről, de a dominikai nép sem hajlandó lemondani céljairól és áldo­zatok árán is harcolni fog értük. A dominikai nép harcának célja első sorban az 1963. évi alkotmány fel­újítása és valamennyi külföldi csapat kivonása az ország területéről. r Átszervezték az iraki kormányt Kairó (CTK) — Hat Iraki minisz­ter, köztük a belügy-, kultusz- és gaz­dasági miniszter lemondott. Az AP hírügynökség jelentése szerint a hat miniszter Nasszert támogatta. A bagdadi rádió jelentése szerint vasárnap hat új minisztert neveztek ki. Abdul Latif Darradzsi lett az >új belügyminiszter, Sabir Abdul Gafúr az iskolaügyi miniszter, Abdul Rah­man Muhammad Khalid Hajfi a kul­túra és propagandaügyl miniszter, Dzsamál Malájika az iparügyi mi­niszter, Kasztm Abdul Hamid a gaz daságügyi miniszter és Ahmad Nadzsi Habbi a fejlődésügyi miniszter. A hivatalos jelentés nem említette meg a kormány átszervezésének okát. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint az átszervezésre az előző kor­mányban felmerülő nézeteltérések miatt került sor a kurd kérdés, vala mint Irak és az Egyesült Arab Köz­társaság tervezett polotikai uniója kérdésévei kapcsolatban. Az angol kommunisták fokozzák harcukat a vietnami agresszió beszüntetéséért London (CTK) — John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára tájékoztatta a párt vég­rehajtó bizottságát a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban tett láto­gatásáról. Hangsúlyozta, hogy a VDK vezető képviselőinek véleménye sze­rint az Egyesült Államok akkor sem tudná legyőzni a dél-vietnami haza­fias erőket, ha félmillió, vagy akár 700 000 katonát vetne be a háborúba. Gollan közölte, hogy a VDK vezető képviselői nem hajlandók fogadni Wilson vietnami misszióját, mivel az angol kormány támogatja az Egye­sült Államok agresszív politikáját. Ha Wilson kormánya nem támogat­ná az amerikai kormányt, döntő for­dulat történne a vietnami erők egyensúlyában. Hangsúlyozta, hogy a párt még aktívabban fog harcolni a vietnami agresszió beszüntetéséért, valamint Nagy-Britannia politikájá­nak megváltoztatásáért. A görög kormány a válság megoldásáról tárgyalt Athén (CTK) — Papandreu görög miniszterelnök elnökletével a görög kormány ülést tartott, melyen a mi­niszterelnök a kormány tagjait Kons­tantin királlyal folytatott tanácskozá­sairól tájékoztatta. Garufaliasz had­ügyminiszter lemondásáról tanácsko­zott vele. A kormány ülése után ki­adott nyilatkozat szerint valamennyi miniszter a miniszterelnököt támo­gatja és kijelentették, hogy mint az Egyesült Centrum parlamenti csoport­jának tagjai Garufaliasz pártból való kizárását fogják követelni. A miniszterelnök és a hadügymi­niszter kőzött akkor került sor né­zeteltérésre, amikor Papandreu beje­lentette, hagy tisztogatási akciót ren­del ei a hadseregben. A király áltól támogatott Garufaliasz ezt visszauta­sította, majd a miniszterelnök felszó­lítására nem volt hajlandó lemonda­ni sem. Lázas tanácskozások Párizsban a Közös Piac válságának megoldásáról Párizs (CTK) — Luns holland kül­ügyminiszter és Couve de Murville francia külügyminiszter tanácskozá­sával tárgyalások kezdődtek Párizs­ban a Közös Piac válságának meg­oldásáról. Francia hivatalos körök nem vár­nak sokat Luns látogatásáról. A hol­land külügyminiszter elutazása előtti nyilatkozatában bírálta a francia kor­mány Közös Piaccal kapcsolatos po­litikáját. A Figaro kertelés nélkül ki­jelentette, hogy Luns látogatása ered­ménytelen marad és szemére veti a holland külügyminiszternek, hogy nem akarja elválasztani a probléma műszaki oldalát politikai oldalától. i nyugat-európai vadászmezők koronázatlan királya Ezzel szemben nagyon szívélyesen készülnek fogadni Spaak belga kül­ügyminisztert. Kiemelik a megegye­zésre kifejtett törekvését. Spaak Cou­ve de Murvillen kívül Pompídou mi­niszterelnökkel is találkozik. Lehet­séges, hogy De Gaulle is fogadja őt. Franciaország kapcsolatba akar lépni Fanfani olasz külügyminiszterrel is, aki a NATO tanácsának ülésére ér­kezik Párizsba. Véleménycsere folyik a nyugatné­met kormánnyal is. A francia sajtó továbbra is támadja Schröder nyu­gatnémet külügyminisztert. Párizsban valószínűnek tartják, hogy Ball amerikai külügyminiszter­helyettes is befolyá­solni akarja majd a Közös Piac vál­ságáról folytatott tárgyalásokat. Va­lószínűleg a hol­land és nyugatné­met kormány ál­láspontját támo­gatja. Az angol sajtó is nagy figyelmet szentel a Közös Piac válságának. A Times nézete szerint a válság súlyos csapást mért az ún. Ken­nedy-fordulóra, s a Közös Piac kö­zös valutapolitiká­ját is veszélyezte­ti. A Guardian ki­emeli, hogy a né­zeteltérés kedve­zőtlenül érinti az Egyesült Államo­kat ls. Megkárosít­ja a holland tej­ipart is, valamint az olasz gyümölcs és zöldségterme lők érdekeit. Nemzetközi vegyész­kogresszus Moszkvában Moszkva (CTK) — A Kreml Kong resszusi Palotájában nemzetközi ve gyész-értekezlet kezdődött, melyen mintegy 3000 tudós vesz részt. A kongresszus szervező bizottsága 600 beszámolót választott ki, melyeket hat munkacsoportban adnak majd elő. Szplcin akadémikus az értekez­let alkalmából rendezett sajtóérte kezleten a vegyészet fejlődésével és azzal foglalkozott, miként hódít tért a mindennapi életben. Tüntetés Quitóban Quito (CTK) — Quitóban tiltakozó menetet rendeztek a július 12-1 kor mányellenes tüntetések során letar­tóztatottak hozzátartozói. A tüntetők a kormánypalotán fekete zászlót he lyeztek el és a falakra a katonai diktatúrát elítélő plakátokat ragasz­tottak. A katonai junta az utolsó pillanat­ban lemondta uralomra jutása máso­dik évfordulójának ünnepségeit. Tizenhat ecuadori politikus, akiket a katona junta száműzött, Paraguay ba érkezett. Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztár saság Minisztertanácsának elnöke fo­gadta Bruno Kreisky osztrák külügy minisztert, aki jelenleg Bulgáriában tartózkodjk. A találkozón Ivan Basev bolgár külügyminiszter is részt vett. (CTK) Alexander Fnrbes az ausztráliai gyalogsági erők minisztere Kuala Lumpurba érkezett. Forbes Dél-Viet namból érkezett, ahol az amerikaiak oldalán harcoló ausztrállal csapato­kat ellenőrizte. (CTK) Peking több százezer lakosa üdvö­zölte a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének képvise­lőit élükön Hoang Van Hoannal, a nem zetgyűlés állandó bizottságának alel­nökével, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagjával. (CTK) Hanoiban ünnepélyesen elbúcsúztak a fiatal önkéntesek első brigádjától. A brigádokat a Vietnami Dolgozó If­júság szövetsége szervezi a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak és a VDK Minisztertanácsának kezdeményezésére. (CTK) A Mapai izraeli párt Központi Bi­zottsága határozatot fogadott el, mely­nek értelmében kizárják a pártból Ben-Gurion volt miniszterelnököt, a párt vezetőjét és híveit. A határozat megállapítja, hogy azok, akik ön­álló jelölőlistával vesznek részt a vá­lasztási harcokban, kizárják önmagu­kat a pártból. Johnson elnök katonai tanácsadó­jává nevezte ki Hugh Robinson néger őrnagyot. Az USA történelmében elő­ször fordul elő, hogy néger ilyen hi­vatalt tölt be a Fehér Házban. (CTK) Milton Obote ugandai miniszterel­nök hivatalos látogatásra a Kínai Nép­köztársaságba érkezett. (CTK) Nasszer, az Egyesült Arab Köztár­saság elnöke fogadta Marko Níkezics jugoszláv külügyi államtitkárt, aki hivatalos látogatásra az EAK-ban tar­tózkodik. (CTK) Etsusaburo Siina japán külügymi­niszter és a Japán kormány további tagjai kereskedelmi tárgyalásokra Washingtonba érkeztek. Valószínű, hogy az USA többek között a dél­vietnami kormánynak nyújtott segít­ség emelését is követeli a japán kor­mánytól. (CTK) Georgetownban több mint 10 000­en tüntettek Brit Guayana független­ségéért. Az angol kormányzó szék­helye előtt határozatot fogadtak el, melyben azt követelik, hogy 1966. feb­ruárjában kiáltsák ki Brit Guayana függetlenségét. (CTK) A nyugatnémet rendőrség letartóz­tatta Franz Hagent, aki abból élt, hogy háborús bűnösnek adta ki ma­gát. Hamisított igazolványokat szer­zett arról, hogy háborús gaztettek miatt fogságban sínylődött. A volt SS­eknél megértésre talált, akik anyagi­lag támogatták őt. (CTK) Štefan Jendrychowski, a LEMP po­litikai bizottságának tagja, a Minisz­tertanács tervbizottságának elnöke a Pulawy műtrágyakombinát területén lerakta a Pulawy II. új üzem alap­kövét. (CTK) Genfben vasárnap tartották meg a Voix Ouvriere-nek, a svájci Munka­párt lapjának ünnepségeit. Az ünnep­ségen Jean Vincent, a Svájci Munka­párt titkára tartott beszédet. Elítélte a vietnami agressziót és kijelentette, hogy valamennyi becsületes svájci polgár a vietnami nép oldalán áll. (CTK J Erhard nyugatnémet kancellár ki­jelentette, hogy korlátoltak és tudat­lanok azok az írók, akik bírálni me­rik politikáját. Nem először fordult elő, hogy a nyugatnémet kancellár így nyilatkozott az írókról. (CTKJ A béke-világkongresszus íolylslia tanácskozását (Folytatás az 1. oldalról) niszter kiemelte az el nem kötelezett országok jelentőségét. Lawes ausztráliai küldött az atom­fegyverek betiltása és továbbterjesz­tése megakadályozásának kérdéséve! foglalkozott. Józef Ozga-Michalski, a lengyel küldöttség vezetője elsősor­ban a világbéke megőrzése szem­pontjából kulcsfontosságú európai biztonság kérdéseivel foglalkozott. A második világháború maradványainak felszámolásáról, a német kérdésről és Okinaváról beszélt. A vasárnapi ülésen elhangzott töb­bi beszámoló a politikai és gazdasá­gi függetlenségért folytatott harc kérdéseivel foglalkozott. Bin Getta Adda algériai küldött a gvarmati igában élő országok felszabadításáról beszélt. Biztosította a kongresszust, hogy az algériai forradalmi tanács és az algériai nép a békére és az emberiség boldogságára törekszik és harcolni fog az imperializmus ellen, a szociális igazságért és a szocializ­musért. A kongresszus résztvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták meg Rodríguez dominikai küldött beszédét. Ismertet­te az amerikai katonai agresszió és a gazdasági beszivárgás történetét a Karib-térségben. Megállapította, hogy az Egvesült Államok dominikai inter­venciója felhábnrndást váltott ki a világ közvéleményénél, mely a do­minikai népet támogatja. Számos ország, nemzetközi szerve­zet képviselői és sok neves szemé­lyiség üzenetet küldött a béke-világ­kongresszusnak. A vasárnap délutáni ülésen a kongresszus elnöke elsőként Antonín Novotný csehszlovák elnök üdvözlő táviratát olvasta fel, melyet a küldöttek lelkes tapssal fogadtak. A kongresszus ezután meghallgatta Walter Ulbrichtnak, az NDK Állam­tanácsa elnökének és Sizo Hamui­nak, Hirosima polgármesterének üze­netét. Dr. Albert Schweitzer, La Pira, Firenze volt polgármestere és Ben­jámin Spock, az ésszerű atompoliti­káért küzdő amerikai bizottság elnö­ke is üdvözletet küldött a kongresz­szusnak. Szombat estig 16 nemzetközi szer­vezet képviselői, 90 ország 1292 kül­dötte és 181 újságíró érkezett meg Helsinkibe. Vasárnap további képvi­selők érkeztek a finn fővárosba. A kongresszus elnöksége vasárnap éjjeli tanácskozásán úgy döntött, hogy a békemozgalom egységének megőr­zése érdekében rendkívüli plenáris ülést hívnak össze, melyen azoknak a küldöttségeknek vezetői szólalnak fel, melyek az előre jóváhagyott na­pirenden kívül akarnak felszólalni a plénum előtt. Ezek közé elsősorban Kína és Albánia képviselői tartoznak. Őket az egyes fejlődő országok kül­döttségei is támogatták. A hétfő esti plenáris ülésen 20 kül­döttség képviselője, így kínai, indo­néz, amerikai, guineai, lengyel, ku­bai és jordániai küldöttek szólaltak fel. Mivel a rendkívüli plenáris ülés tartama korlátozott, azoknak a kül­döttségeknek beszédeit, amelyek nem szólalhattak fel, sokszorosítják és szétosztják a küldöttségek között. Az elnökség ezzel a döntésével megváltoztatta a napirendet, de a kongresszus munkajellege megma­radt. A béke-világkongresszus küldöttei tegnap hét bizottságban folytatták munkájukat. A szombati és vasárnapi plenáris ülésen tartott beszámolókat vitatták meg. A nagy esőzések következtében a Nyeglinka folyó nemrég kilépett medré­ből, és elöntött több moszkvai utcát. A megrekedt trolibuszok és autóbu­szok utasait mentőcsónakokon kellett elszállítani. (CTK—TASZSZ feiv.J KOMMENTÁRUNK Kitüntetési botrány Nyugat-Németországban Ismét közéleti botrány színhelyévé vált a Német Szövetségi Köztársaság. Luns holland külügyminiszter ugyan­is kormánya nevében tiltakozott Con­ring nyugatnémet kereszténydemokra­ta képviselő kitüntetése ellen, akinek a Német Szövetségi Köztársaság ér­dekében kifejtett tevékenységéért Lübke a nagy érdemkeresztet adomá­nyozta. Köztudomású, hogy a hitle­rizmus idején Conring szervezte a hollandiai zsidóság deportálását, tehát érthető, hogy a holland nép a volt náci kitüntetését a holland nép és a haladó erők elleni provokációnak mi­nősíti. Lübkének ez nem az első ilyen „tévedése". A múlt évben Bütefisch német nagyiparos kapott kitüntetést, aki a náci rémuralom idején ugyan­csak a deportálások egyik szervezője volt és a foglyokkal az érdekeltségé­hez tartozó üzemekben rabszolgamun­kát végeztetett. Annak ellenére, hogy Bütefischt a háború után az amerikai bíróság szabadságvesztésre ítélte és hat évig ült a landsbergi börtönben, Lübke csak az egész világ közvéle­ményének nyomására josztotta meg kitüntetésétől. A Conring-botrány azonban lényege­sen nagyobb, miután Conring a nyu­gatnémet kormánypárt hivatalos kép­viselője, viszont a kitüntetése ellen nemcsak a közvélemény tiltakozik, hanem egy, a Német Szövetségi Köz­társasággal baráti viszonyban levő állam kormánya is. De Jong, az amszterdami háborús dokumentációk intézetének igazgatója kijelentette, hogy Conring 1942 nyarától 1943 te­léig a groningeni tartomány területé­ről 5—6000 zsidót küldött a haláltá­borokba. Lehetetlen, hangsúlyozta De Jong, hogy Hitler egyik kormánybiz­tosa ne tudta volna, mi vár a depor­táltakra. 1943 tavaszán Groningenben sztrájk­ba léptek a dolgozók, akik közül ti­zenegyet Conring engedélyével, sőt egyenes utasítására kivégeztek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a nyugatnémet burzsoázia lapja köz­li, hogy a Bonnban tartózkodó hiva­talos holland személyek kijelentése szerint Hollandia lakossága 1940— 1945 között Conringet nemcsak mint fanatikus hitleristát ismerte, hanem köztudomású volt róla az is, hogy a zsidók deportálásánál egyéni kezde­ményezésekkel igyekezett magának érdemeket szerezni. A nyugatnémet köztársasági elnök Irodája kijelentette, hogy az érdemke­reszt adományozása előtt alaposan kivizsgálták Conring múltját, de sem­mi terhelőt nem találtak. Miután a kitüntetési botrány egyre nagyobb méreteket ölt, Lübke utasítást adott, hogy vizsgálják felül a Conring-ügyet. Ebből már arra lehet következtetni, hogy a nyugatnémet köztársasági el­nök kénytelen lesz visszakérni ado­mányát a náci bűnöstől. Ez azonban a közvéleménynek nem elegendő. Ugyanis nem a kitüntetés ténye a fontos, hanem az, hogy a birodalmi gyűlésben ne ülhessenek náci bűnösök. Természetes, hogy a világ egyetlen állama sem lehet bi­zalommal a Német Szövetségi Köztár­saság iránt mindaddig, amíg az or­szág politikai életében a Conring-féle nácik irányító szerepet Játszhatnak. Éppen ezért fontos, hogy Conringet megfosszák politikai funkcióitól és mint háborús bűnöst bíróság elé állít­sák. Azonban Oberländer, Krüger és a többi náci bűnös esete azt bizo­nyítja, hogy a nyugatnémet kormány­körök nem hajlandók kizárni a köz­életből azokat, akiknek lelkiismere­tét a történelem legnagyobb tömeg­gyilkossága terheli. JAN BLANSKÝ 1965. július 13. * (jj SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents