Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-08 / 187. szám, csütörtök

ERIK A BÚZAKALÁSZ ARATÁSI GONDOK A NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜLETBEN JÓ TERMÉS VARHATÓ • AZ ARATÁSI ELŐKÉSZÜLETEKRE HATÁSSAL VAN A CSALLÓKÖZI ÁRVIZ • SEGÍTIK A DUNASZERDAHELYI JÁRÁST Bár Nyugat-Csehországban az aratás később kezdődik, mint Dél-Szlovákiában, mégis erről a témáról kezdjük a beszélgetést Jaroslav Trnkával, a nyugat-csehországi kerület termelési igazgatóságának főagronómusával. Trnka elvtárs jó gazda módjára már körülnézett a határban, s több agronómustól érdeklődött a hozamok iránt. Ezekből a tényekből következtet és mond véleményt, hogy a kerületben milyen átlagtermés várható a gabonaneműekböl. MIÉRT CSÖKKEN A LENTERMESZTÉS 'A lentermesztésnek Szlovákiában gazdag hagyománya van. Az utóbbi években azonban visszaesés mutatkozik. E fontos ipari növény termesztése a mezőgazdasági üzemek számára kevésbé előnyös. Ez az oka annak, hogy az utolsó öt évben a lenfelvásárlás tervét mindössze 70—80 százalékra teljesítettük. A Liptovský Mikuláš-i járás például a múltban a legnagyobb lentermesztő körzetek közé tartozott. Még 1959ben is 650 hektáron termesztettek Itt lent, tavaly azonban már 330 hektárra zsugorodott a len vetésterülete, és az idén a tervezett 400 hektár helyett alig 270 hektárt vetettek be vele. Mi az oka a lentermesztés hanyatlásának? Egyrészt az, hogy a len felvásárlása és szállítása rendkívüli nehézségekkel jár. A burgonyakampány — éppen abban az időben takarítják be a lent is — idején lentermesztőknek nem juttatnak vasúti kocsikat, a burgonyát részesítik előnyben. Mivel a lenfeldolgozó gyáraknak nincsenek külön felvásárló központjaik, a termesztők maguk kénytelenek tárolni a termést, illetve alkalomadtán beszállítják a gyárakba. Ez az eljárás azonban rendkívül hosszadalmas, költséges és kényelmetlen, s elriasztja a mezőgazdasági üzemeket a lentermesztéstől. Bár az ipari len az előírások szerint kilenc minőségi osztályba sorolható, a gyakorlatban a felvásárló szervek nem ismerik az első és második osztályt. Az egykor virágzó lentermesztés fokozása érdekében haladéktalanul orvosolni kell az említett fogyatékosságokat. T. SPÁNIK TÖBB TÁPANYAG - JOBB TERMÉS Az utóbbi években végzett talajelemzések azt bizonyítják, hogy hazánkban rendkívül tápanyagszegény a termőföld. Több — főleg szerves — trágyával kellene javítani a mezőgazdasági földeket. Ezt az igyekezetet az istállótrágya hiánya gátolja. Az igazat megvallva a meglevő trágyával is rosszul bánunk. Nagy része tönkremegy vagy elértéktelenedik. Örvendetes azonban, hogy egy idő óta a mezőgazdasági iizemek is többet törődnek az istíllótrágyával. A Bratislavai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozói a közelmúltban a járás szövetkezeteiben felülvizsgálták az istállótrágya, a trágyáié és a komposzt kezelését. Ai ellenőrzés során kiderült, hogy 23 szövetkezet az istállótrágyát rendszeresen kiszállítja a mezőre s ntt szarvasokba rakja, 37 szövetkezet pedig az istállók környékén gondozza az értékes talajtápanyagot. Megnyugtató, hogy ezekben a szövetkezetekben állandó dolgozókra bízták a trágya kezelését. Az alig észrevehető költségnövekedés kifizetődött. Az intézkedés hatása nemcsak a trágya minőségének javulásában, hanem a mennyiség fokozásában is megmutatkozott. Az idén a járásban lényeges javulást akarnak elérni a talaj tápanyagellátásában Ezért az istállőtrágyával is gazdaságosabban fognak bánni. Záhorie környéken agyaggal, bentonittal, tőzeggel és Vitahum hozzáadásával javítják a szerves trágya minőségét. A trágyáié hatásfokát szuperfoszfáttal fokozzák, továbbá olajjal történő kezeléssel veszik elejét az értékes nitrogén elillanásának. Remélhető, hogy a jobb gondoskodás gyümölcse a talajerő fokozásában és az ezzel járó termésnövekedésben is megmutatkozik. (plj Forradalom a növénytermesztésben? Szakemberek véleménye szerint az emberiség élelmiszerellátásában alighanem fordulópontot jelent a tavaly Bécsben megtartott értekezlet a növények ipari módszerekkel történő termesztéséről. Tizenhét ország százhúsz tudósa leszögezte ezen a tudományos értekezleten, hogy a toronyszerű üvegházakban való növénytermesztés forradalmosíthatja a mezőgazdasági termelést és egyszer s mindenkorra megszünteti az éhinség veszélyét. Az új elgondolás értelmében azonban az ég felé terjesztenék — lényegében korlátlan mértékben — a termőföldet. Szeptember 22.—24-én ismét értekezletet tartanak Bécsben a növénytermesztés iparosításáról. Ezen megtárgyalják a toronyházakban való növénytermesztés és a hidropónia nagyüzemi alkalmazásának lehetőségeit. (pl) Méhfejő-gép Az Egyesült Államok montanai egyetemén fejőgépet készítettek a méhek mérgének íejésére. A rendkívül értékes gyógyanyaghoz eddig általában úgy jutottak hozzá, hogy a méhek közben egytöl-egyig elpusztultak. Az új módszerrel csak elaltatják őket, majd egy fémpálcika segítségével gyenge villanyáramot bocsátanak a testükbe. A villanyáram hatására a méhek teste görcsösen összehúzódik, s ennek nyomán kibocsátják mérgeket. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a kerület jelentős része magasan fekvő terület és több rozsot, zabot termel, mint búzát, árpát. Cukorrépatermesztő területe kicsi, helyette a burgonyatermesztés van túlsúlyban. Legnagyobb területet a rozs foglalja el, 44 ezer hektárt, búzából 42 ezer hektárt vetettek be, zabból 30 ezer hektárt és árpából 27 ezer hektárt. A fő növények közé tartozik a burgonya is, amit 37 ezer hektáron termesztenek. A becslés szerint búzából 23—24 mázsa termést várnak egy-egy hektárról, míg tavaly ugyanebből a növényből csak 19,3 mázsa volt az átlagtermés hektáronként. A rozs megközelítőleg a tavalyi szinten marad és 20—21 mázsás hektárhozamot várnak belőle. Az árpatermés 2—3 mázsával jobb lesz a tavalyi 19,4 mázsás átlagtermésnél, és zabból ls 20 mázsa termást várnak hektáronként a tavalyi 16 mázsa termés helyett. Általában gabonaneműekböl jobb termést takaríthat be a kerület, mint tavaly. A tavaszi esőzések azonban már jelentős kárt okoztak. A gazdaságok 25 ezer hektárnyi teriiletet nem tudtak idejében bevetni, vagy beültetni tavaszi növényekkel. Többek között 2300 hektár gabonaföld is üresen maradt. A hiányt úgy pótolják, hogy az őszi keverékeket meghagyták magnak, mert hisz a szénatermés jó és pótolhatják vele a keverékeket. Az üresen maradt területet leginkább burgonyával ültetik be. Az árvíz miatt változik az aratási terv a nyugatcsehországi kerületben is. Bár furcsán hangzik, megvan ennek is az oka. — Hetven nagy teljesítményű kombájnt készítettünk elő a délebben fekvő járások számára — mondja Trnka elvtárs —, közülük 10 a komáromi járásba indult volna. Az árvíz miatt azonban nem tudjuk, lesz-e rájuk szükség. A tíz kombájn előbb a komáromi, majd a znojmól járásban segített volna. A nyugat-csehországi kerület innen is — onnan is visszavárta a kölcsönt, s a sok gép segítségével hamarabb végzett volna az aratással. Most szükségessé válik az eredeti terv felülvizsgálása és módosítása, hogy a gépeket a lehetőségeknek megfelelően a leggazdaságosabban beoszthassák. A közeli napokban erre is sor kerül, jelenleg azonban legfontosabb a széna betakarítása. Mikor ehhez a témához értünk, Trnka elvtárs előkeresett egy kimutatást és az árvízkárosultak megsegítésére irányuló mozgalomról kezdett beszélni. A felajánlások a nyugat-csehországi kerület járásai részéről máris szépek, bár még mindig érkeznek jelentések az egyes járásokból az árvízkárosultaknak nyújtandó segítségről. — Mi a dunaszerdahelyi járás gazdaságainak ajánljuk fel a segítséget — mondja Trnka elvtárs — és sorolja, mi miniden áll már rendelkezésükre. A felajánlás a mezőgazdasági üzemek részéről történt — jegyzi meg a főagronómus —, és nincs belefoglalva más üzemek vagy intézmények felajánlása. A nyugat-csehországi kerület gazdaságai a múlt hónap végéig bejelentették, hogy 1758 hektár rét szénatermését a dunaszerdahelyi járás gazdaságainak adják, 11 603 mázsa szénát eladnak, vagy ajándékoznak terven felül, hogy az állami alapokban nagyobb legyen a tartalék és az árvízkárosultak innen Is kaphassanak szénát. A kerület felajánlott 1460 szarvasmarha számára legelőt, amelyen késő őszig legelhet az állomány. A traktorállomások 12 traktort és kaszálógépet biztosítanak a rétek kaszálására. Kétszáz brigádost várt a kerület és több mint valószínűleg cs$k 96 brigádos érkezik a széna betakarítására. A nyugat-csehországi kerületben jelenleg sok munkáskézre lenne szükség. A széna nagyobb része még tövön áll, az esőzések miatt nem lehetett kaszálni. Az utóbbi két hétben az időjárás javult, s ezalatt sokat betakarítottak a gazdaságok. Szükséges takarmányalapjukat azonban még korántsem biztosították, ám a tachovi járás már így is 207 százalékra teljesítette szénaeladási tervét, a sokolovi járás pedig 181 százalékra. Kötelességüknek tartják segíteni azokat, akik kárt szenvedtek. így jár el a többi járás is, és szívesen segít, csakhogy ehhez több munkáskézre lenne szükség. Napok kérdése és minden bizonnyal elintéződik a munkaerőhiány problémája is. — Ma itt járt két elvtárs Szlovákiából — mondja Trnka elvtárs. — Az egyik a dunaszerdahelyi termelési igazgatóságról volt. A másik a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalból. Elutaztak a Karlovy Vary-i járásba, hogy megnézzék, milyenek a lehetőségek. Remélem, ők is minél több munkaerőt igyekeznek biztosítani, mert nálunk kaszálót találnak bőven. Igen, ebből a szempontból kedvezőek a körülmények, csak ki is kell őket használni. Kár lenne, ha a sok fű kárba veszne akkor, amikor a Csallóközben nagy szükség lesz rá. A termés nélkül maradt csallóközi gazdaságok bizonyára szívesen kiküldik embereiket, hogy szénát gyűjtsenek a határ mentén. A múlt hét végén ismét esősre fordult az időjárás, a széna begyűjtésének üteme meglassult, ez persze ne legyen ok arra, hogy a brigádok szervezése alábbhagyjon. A több száz kilométer távolságban élő emberek magukénak tartják a csallóközi veszteséget és igyekeznek a kárt mérsékelni. Szervezik az elszállásolást, az élelmezés biztosítását. Ha a dunaszerdahelyi járás gazdaságai jelentkeznek a nyugat-csehországi kerületben, mind a kerületi, mind a járási termelési igazgatóságok útbaigazítással szolgálnak, hol van lehetőség takarmány gyűjtésére. A felajánlott rétek nagy részét géppel lehet kaszálni, előfordul azonban, mint például a domažlicei járásban, hogy a felajánlott 803 hektár rétből 505 hektárt kézi kaszákkal lehet csak lekaszálni. A lényeg természetesen az, hogy van hol gyűjteni takarmányt. BENYUS JŰZSEF Közelebb a fogyasztóhoz A kassai járásban a negyedik ötéves tervben kiépítik a szolgálatok hálózatát. Sok községben ezeket a munkálatokat már most megkezdték, jászón ismét sütnek kenyeret, Csány községben most adták át a borbély és fodrászműhelyt s üzembe helyezték a fehérneműjavító gyűjtőhelyét. Ruditokon is működik már a borbély és fodrászüzem. Rozgonyon a helyi nemzeti bizottság engedélyt adott cipőjavító megnyitására. Gyűjtőhelyeken összpontosítják a tisztításra, mosásra és festésre váró textilt, megkezdték a rádiók és televíziók javítását, borbély, és fodrászüzem is nyílt. A jelszó mindenütt azonos: fokozatosan közelebb hozni a szolgálatokat a lakossághoz. IVÁN SÁNDOR PÉNZ HEYER A SZEMÉTDOMBON Hulladékból eledel a jószágnak • Naponta 4000 mázsa takarmány • Szemétből komposzt A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden ilyen Irányú igyekezet ellenére mindmáig elenyésző mértékben használjuk kl a mezőgazdasági termelésben az ipari és városi hulladékot. Tavaly például a 20 millió tonna nyersanyagból csak 3,5 millió tonnát értékesítettünk a talajerőfokozásban és az állattenyésztésben. Egy régebbi kormányrendelet és a Földmüvelésügyi Minisztérium azt a feladatot tűzte kl a járási nemzeti bizottságok elé, hogy szervezzék meg a konyhahulladék és ételmaradék gyűjtését, melyet az állattenyésztésben értékesíthetünk. Mindeddig azt tapasztalhatjuk, hogy ez a rendelkezés csak nagyon lassan lép életbe, vagy helyenként teljesen figyelmen kívül hagyják. A VÁROSI SZEMÉT NAGYON JÖ TRÁGYA A nagyobb ipari üzemek és városok közül valóságos hegycsúcsokat alkot a hulladék. Ahelyett, hogy a mezőgazdasági termelést szolgálná, Inkább kárt okoz, mert nagy területet szakít ki a termelésből. Sőt, ezek a szemétdombok rendkívül elősegítik a kórokozók elszaporodását. A nagyobb városokban elégetik a hulladékot. Az égetőkamrák építése rendkívül költséges, amellett olyan nyersanyag válik a tűz martalékává, amely jó szolgálatot tehetne. Könynyebb és egyszerűbb lenne a hulladékból komposztott készíteni. Ehhez nem kell úgyszólván semmilyen befektetés. Brnóban például már hosszabb ideje van üzemben egy komposzttelep, ahol a szennyvíztisztító állomás üledékét dolgozzák fel. Az eljárás egészen egyszerű. A hulladékot szeméttel, tőzeggel és lignitporral keverik. Melnik környékére hajókon szállítják a prágai szennyvízcsatornák iszapját, és azt mondják, hogy még így is kifizetődik. KONYHAHULLADÉK AZ ÁLLATOK ÉTLAPJÁN Hozzávetőleges megfigyelések szerint hazánkban naponta csak 1000 mázsa konyhahulladékot és ételmaradókot használnak fel takarmánynak. Ennyi hulladékot csupán Prágában minden nehézség nélkül összegyűjthetnének. Ha például a 10 000 lakosnál több lelket számláló városokban egy lakos után csupán 0,10 kilő ételmaradékot gyűjtenének össze, naponta 400 ezer kiló takarmányhoz juthatnának. Ez a mennyiség több tízezer sertés etetésére elegendő. Csak meg kellene szervezni a hulladék összegyűjtését az üzemi és iskolai éttermekben. Nagy lehetőség kínálkozik még takarmányszerzésre a péküzemekben, félkész-ételeket készítő üzemekben, vágóhidakon, konzervgyárakban, gyümölcsraktárakban stb. NEM HAGYHATJUK KÁRBA VESZNI a tejüzemek, cukorgyárak és szeszgyárak hulladékvizét sem. A Mosti Állami Gazdaság például a Zálužii Vegyiüzemekkel kötött egyezséget, hogy a hulladék-ammóniákoldatot felhasználhassák a takarmány ízesítésére. Végül egy kézzelfogható példa a konyhahulladék és ételmaradék jelentőségének bizonyítására a takarmányellátásban. A pfibrami járás suchodoli szövetkezetében például a konyhahulladék etetése után a sertéshús termelése megkétszereződött. •••••••aMHMM Bratislavában az Orsolya utcai ifjúsági otthonban 150 árvízkárosult talált menedéket a komáromi járásból. A férfiak a szikvízgyárban találtak munkát. Az asszonyok a vajnoryi szövetkezetben segítenek. A képen egy csoport lány és asszony az epertermés osztályozása közben. (E. Remp felvétele) VIHAR UTÁN NAPSÜTÉS Harminc esztendeje lesz már lassan, hogy Nagy Miklós megkezdte a házépítést. Szegény ember vízzel főz, mondotta akkor. Először csak egy kis szobára futotta, feleségével ketten azt hozták tető alá. Sokáig nem is gondoltak arra, hogy konyhát és másik szobát is építsenek a kis hajlék mellé. A második nagyháború után azután mégiscsak meggondolták. A Nagyék portáfa az idén tavaszszal már olyan volt, hogy a háziasszonynak nem kellett szégyenkeznie, ha vendég érkezett. — A mi kis házunk nekem többet jelent — mert harminc évtg építettem —, mint grófnak tíz könnyen szerzett kastélya, mondotta gyakran Nagy Miklós. júniusban álló egy hétig szemét sem hunyta le Nagy Miklós. Ott küzdött a nagykeszi Duna-töltésen, ha kellett, homokzsákot töltött, ha a helyzet úgy kívánta, hasig érő vízben fojtotta el a gyilkoló erejű buzgárokat. Ha valaki ilyenkor azt mondta neki, jó lenne már kissé lepihenni, vagy minden eshetőségre készen legalább a legszükségesebbet összecsomagolni, Nagy Károly csak legyintett: — Amíg mi itt vagyunk a gáton, nem történhet szerencsétlenség. Nagykeszinél nem is szakította el a dühöngő elem a gátat. Pedig még a szakemberek is azt jósolgatták, a töltés itt a leggyatrább, itt következhet be a legkönnyebben a katasztrófa. Mégsem következett be, mert ebben a faluban sok nagymiklós volt. Csaknem mindenki kitartott itt az utolsó percig. A minap Nagy Mtklóssal Bratislavában találkoztam. Egy évtizedet öregedett, amióta nem láttam. Lesoványodott. Az előttünk álló borospohárba egy kövér könnycsepp gördült. — Hiába ... a ház ... — Mit mentett meg belőle ...? Nagy Miklós végigpillantott önmagán. — A ruhát, melyben a töltésen dolgoztam. Egy struksznadrág, egy ing, egy szerelőblúz... A kétéltű, melyen a faluból távoztunk, már úszott a házunk előtt, amikor a vezetőnek megálljt intettem. Gondoltam, legalább egy váltó fehérneműt kimentek a házból. Az egyik katona óva intett, ne menjek be a házba. Igaza volt. Abban a pillanatban recsegni ropogni kezdett az épület. Szemem láttára dőlt romba ... A borospohárba néz keményen Nagy Miklós. Férfiember nem szívesen ejt könnyet férfi előtt. — Talán mégis jobb lett volna becsomagolni... — Nagy Miklós tagadóan rázta a fejét. — Most se bánom, hogy az utolsóig kitartottam. Tiszta maradt a lelkiismeretem. A földet hordó traktorosok egyszer azt mondták: „Most a teheneket hajtják biztosabb helyre." Másszor azzal az újsággal jöttek, hogy „megkezdték a baromfitelep evakuálását". Ügy gondoltuk, nagyobb értékeket mentünk, ha a szövetkezet vagyonát védjük, mintha otthagynánk őrhelyünket, és csak a sajátunkat mentenénk. Nem vagyok ugyan szövetkezeti tag, építkezésen dolgozom, de láttam, hogyan keletkezett az első években falumban a közös gazdálkodás alapja. Az utolsó tizenöt év alatt sokat tanultam ... Nem lett volna szívünk otthagyni a töltést. — Es ezután? ... Ezután mi lesz? A ház...? — Hidd el, jól esett, amikor mindjárt a szerencsétlenség utáni napon valaki a minisztériumból hozzánk jött. Azt mondtam neki, hogy én harminc évig építettem azt a házat, ö erre azt válaszolta, hogyha most közös erővel nekigyűrkőzünk a munkának, akár harminc nap alatt is felépítjük az új otthont. — Nagy Miklós arcán most látok először egy kis mosolyt. Látom elhitte a „minisztériumi" ember szavát. Mert azt mondta: — Olyan jó volt az az ígéret, mint vihar után a napsütés. TŰTH MIHÁLY 1985. július 8. * Oj SZÖ 5