Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-03 / 182. szám, szombat

• AZ „ÉLET GYÖKERE" TABLETTÁBAN 'A leningrádi gyógyszergyárban a világon elsőként tabletták előállítását kezdték meg a Távol-Kelet legendáshírű gyógynövénye — a zseny-seny gyökeréből készült kivonatból. A zseny-seny preparátumot eddig csakis o'dat formájában hozták forgalomba. Most szódával

1 és cukorral vegyítve tablettává préselik. • NEM KORAI MÉG?' Ember eddig még nem tette lábát Föidünk sápadt fényű kísérőjének, a Holdnak felszínére, de Amerikában már elkészültek a holdbeli lakóházak. Baltimore-ban nemrég kiállításon mutatták be a holdlakók számára készített házakat, amelyekből számos típus van raktáron, beleszámítva a luxus kivitelű villákat is. A házakhoz garázsok is tartoznak. A kiállításon az érdeklődők midjárt meg is rendelhetik a holdlakásokat. • VEGYSZERES KASZÁLÁS Ä labdarúgópályák, repülőterek, parkok stb. karbantartóinak sok gondot okoz a kelleténél nagyabbra nőtt fű lekaszálása. A Német Szövetségi Köztársaságban most új vegyszert gyártanak, mely több hónapra megállítja a fű növekedését. A pázsit emellett üde és egészségi szempontból kifogástalan marad. A hagyományos 500 kg helyett csupán 65 kg-ot nyom a Sysolac nevű műanyagból készített gépkocsi-karoszszéria. Az új műanyagot a Borg Warner Ltd. cég vegyiműve készítette. (CTK felvétele) • KÜLÖNÖS VÁGY Edward Farleyt, egy New York-i szálloda 27 éves alkalmazottját az önkéntes tűzoltótestület legbátrabb, legáldozatkészebb tagjának tartották hosszú időn át. A tűzvészek színhelyére mindig az elsők között érkezett, az oltásnál és a mentésnél valóságos hőstetteket vitt véghez. Merészségével bámulatba ejtette tűzoltótársait és parancsnokait. Az újságok hosszú cikkekben írták meg, hogyan mentette ki az embereket az égő házakból a bátor tűzoltó, s közben milyen súlyos égési sérüléseket szenvedett. Dicsősége tetőpontján azonban kiderült, hogy Farley maga gyújtotta fel azokat az épületeket, amelyek oltása közben annyira kitüntette magát. A gyújtogató mintegy száz tüzet okozott, s jó néhány hatalmas épületet semmisített meg. A bíróság előtt tett beismerő vallomásában elmondta, hogy hős akart lenni, és a dicső hadvezéreknél is bátrabb tetteket akart véghez vinni. Húsz évvel a háború után még mindig előfordul, hogy a magyar pirotechnikusok fel nem robbant lövedékre bukkantnak. Nemrég Budapest XIII. kerületében egy 500 kilós amerikai bombát találtak. (CTK—MTI felvétele) Rég múlt idők néma tanúja Nyáresti séta a pozsonyi várban „Ez itt a Bence, látod-e?: Szelíd, széles domb s méla lanka Tán klástrom állt itt egykoron Bence-nap éjén köd-torony. Fehérlik s kong süllyedt harangja .. (Ady Endre: Séta bölcső-helyem körül)' Elült a vihar és a félénk csillagnyáj már kimerészkedett az égi legelőre, az újhold ezüst sarlója pedig bújócskát Játszik a koronatorony sötét árnyával. Belépek a Korvin-kapun és odalopózom a csorbafogú lőréses falhoz. Felettem megtépett akácok vonnak lomb-sátrat, lenn a mélyben korallfüzérként csillog a sétány lámpa-girlandja, s medréből kilépve tajtékozva rohan délnek gyilkos kedvében a vén Duna. Bősz árjának tükre ezer darabra tört, s e színes vízcseppek mint valami óriás laterna magica bűvös mozaik-kockái villantották fel előttem a múltat, a jelent s a jövendőt. „Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők..." idézgettem magamban éppen József Attila híres strófáit, amikor szelíd árnyalak lépett elém s duruzsoló hangon így szólított meg: „Ne félj te tőlem, hiszen régi ismerősök vagyunk! Engemet kerestél a lőcsei kerekbástyán, a kassai Orbán-toronyban, Telčárkádjai alatt, Tamerlán sírjánál Szamarkandban csakúgy, mint az avignönl hídon. Most pedig itt találkozunk, s hidd el, még jó néhányszor keresztezem majd utadat, mert én mindig és mindenütt jelen vagyok. Rég múlt és jelen beszédes tanúja vallomást teszek, világítok és tanítok, oktatokl Mert a történelem... de te latinul is tanultál..." Majd latinra fordítva a szót, bemutatkozásként ezeket mondotta: „História est testis temporum, lux varitatis et magistra vitae! De sajnos szavam gyakran pusztába vesző hang marad .. — Vagy kétezer év óta figyelem e tájat, a dombot, a folyót... Láttam őrjöngeni már jónéliányszor a vén Isztert, láttam lenn a népek országútján elhaladni törzsek, nemzetek és fajok kavalkádját. Láttam keltákat és rómaiakat, germán kvádokat, hunokat és gepidákat, longobardokat meg avarokat, akiket elnyelt az idő, láttam, lágy és mégis szilárd szláv földművelőket valamint bölcsen megszelídült harcos magyarokat és kalmár szászokat... — Ott lenn, azoknál a fáknál kelt át a nagy folyón a XV. légió, majd gyors lábú hírnök száguldott Rómába s jelentette, hogy a légió az Iszter partján leverte a nadrágos keltákat, s a folyó feletti sziklán a parancsnok Fabius laugaritiumot épített, őrtoronnyal! Blatec herceg álnok fiát, Busut pedig további harminc kelta nemessel egyetemben keresztrefeszítve eleven fáklyaként hamvasztották el. Bosszúból, Juvenalis centúrió és két társának felkoncolásáért! — Jó néhány száz év múlva a győzők már védekezni voltak kényszerülve, s a hullámok felett a magasban az impérium előretolt őrhelyén védték Marcus Aurelius légionáriusai a limes Romanumot, no meg a Borostyánkő úton nyüzsgő gazdag karavánokat — a gyűlölettől eltorzult arcú, kék szemű és szőke hajú teuton hordák ellen. Majd a római birodalom széthullása után szláv agyagerőd épült tel a dombon, s aztán Árpád unokái emeltek faerődöt, amely a szlávoktól átvett vármegye-rendszer és az Árpád-házi királyok uralmának egyik támaszpontja lett. — S helyét bizony meg is állta. Az első tűzpróbán a XI. században esett át, amikor a rossz szomszéd, a német császár betört az országba. A vár alatt fekvő várost ugyan elpusztítják a németek, de a vár ellenáll és végül is a császár, miután hajóhadát Kund, a hős búvár elpusztítja, dicstelenül vonul el. Az ellenség mindig véres fejjel távozik a falak alól, a barátot azonban mindig szívesen fogadják. Megszáll itt Barbarossa Frigyes is, Türingiai Lajos és Árpád-házi Szent Erzsébet itt tartják meg eljegyzésüket és falai közt tartózkodik IV. Béla király is, aki kősáncokat és falakat építtet az eddigi cölöpvár helyébe. — A csehek és magyarok által egyaránt gyűlölt Zsigmond király kezdi nemcsak szépíteni, de egyben erősíteni is a várat. Uralkodása alatt az alaktalan erőd a kései gótika szép gúnyáját ölti magára, de ugyanakkor a pozsonyi vár a pápahű Zsigmond legerősebb fellegvárává válik. Zsigmond halála után a Hunyadiak kora következik. A vár vendégül látja a törökverő ősz Hunyadi Jánost, vértanú fiát, Hunyadi Lászlót és Korvin Mátyást, az olasz reneszánsz nagy tisztelőjét, aki megkezdi a vár további átalakítását, amelyet végül is 1. Ferdinánd fejez be. — Nehéz századok jönnek. Az ország népét két pogány is — a német és a török — győtri, sanyargatja és a pozsonyi vár majd kétszáz éven át a magyar koronaékszerek rejtekhelye lesz. Vendégeinek sora úgyszintén színes. A nemzetáruló főpapok és oligarchák • mellett, feltűnnek itt .B,öcsr kai hajdúi, Bethlen Gábor talpasai, a huszita hejtmanok, rf-'HabsbWg főhercegek és vagy három császár is..; Az ijlusztris vendégek mellett' azonban neves foglyok is sínylődnék a várban, köztük Frigyes weimari herceg és Dobó István, Eger hős védője... — A XVII. század első felében Pálffy őrgróf megkezdte a vár barokk átépítését, amely 1 a XVIII. században teljesen barbár módra folytatódott. A régi gótikus és reneszánsz díszeket, ívboltokat, ablakokat, freskókat érzéktelenül elpusztították és a XVIII. század másik felében az egykori gótikus-reneszánsz vár tipikus barokk Habsburg-palotává változik. A déli, délnyugati oldalon diadalkapuk épülnek, keletre pedig új kis palota keletkezik, a Tereziánum. Ugyanakkor létesül a lovarda és a labdaterem is! — És ez a pozsonyi vár hattyúdalai II. József idejében a hivatalokat Pestre, a kincseket pedig Bécsbe vitték és a kihalt várban szemináriumot helyeznek el, majd a papokat katonák váltják fel. Ezernyolcszáztlzenegyben pedig, egy májusi éjjelen vörös kakas száll fel a vár négy tornyára, és a királyi palota a lángok martalékává válik. A monda szerint leigázott, hazájukból messzi földre elhurcolt olasz katonák gyújtották fel a Habsburgok palotáját, sok hazafi átkos börtönét. — A régi vár pedig közel másfélszáz esztendőn át nézi közömbösen üres ablakszemével az örökifjú kék Duna távolba rohanó piszkoszöld hullámainak titánkodását, elfásultan nézi a piros sapkások negyvennyolcas hőstetteit és vaksi szemmel bámulta azt a csodálatos tavaszt is, amikor a szívekből a gyárak és üzemek kéményeire felszökkent az ember vörösszínű, ötágú csillaga... De én már búcsúzom tőled. Későre jár az idő és idegesít a pneumatikus kalapácsok szüntelen, éjjelt, nappalt nem ismerő zúgása. Erről én már néked nem mesélek, erről többet mondhatnak neked kortársaid ... Valahol lenn a városban tizenegyet ütött egy toronyóra, fentről — lehet, hogy éppen a Mária Terézia korabeli istállók helyén nyílt borozóból — zajos énekszó hallik, majd lépések kopogása riaszt meg két egymásba feledkező szerelmest és bőbeszédű társam a poe-i árnyalakok hangtalanságával tűnik el az éj homályában. így azután valóban nem marad más hátra, mint másnap ismét felkapaszkodni a Duna feletti dombra, hogy a kortársakkal beszéljek a máról, a pneumatikus kalapácsok zúgásáról, a bulldózerek sikongásáről, kőművesek és ácsok füttyszaváról, archeológusok és történészek sokatmondó hallgatásáról, a bratislavai vár restaurálási munkálatainak hajrájáról... Ügy vélem, hogy a legmegfelelőbb kortársra, Dušan Martinček építőművész személyében találtam rá, aki ugyan nem tartozik éppen a legkellemesebb emberek közé, de minden bizonnyal a leghivatottabb, mivel ő a fő tervezője és irányítója a restaurációs munkálatoknak. Tegnap esti bőbeszédű társam minden bizonnyal vezérkari főnöknek nevezné! Martinček építészt nem lelkesíti látogatásom, de végül ls sok mindent megtudok tőle. Megtudom, hogy már 1909-ben majd 1924-ben, valamint 1941—42-ben próbálkoztak a vár restaurálásának napirendre tűzésével — igaz, eredménytelenül. A feladat túl kemény diónak bizonyult, és csupán 1953-ban történtek meg ezen a téren az első komolyabb lépések. Ötvenötben aztán a Megbízottak Testülete jóváhagyta a Szlovák Műegyetem építészeti karának tanulmányi javaslatát, úgyhogy 1956-ban végre meg ls indultak a restaurálási munkálatok. Mind magasabbra emelkedtek az állványok, nőttek a vasbeton-szerkezetek és ezzel egyidejűleg jelentkeztek a_ régmúlt idők eddig fel nem tárt

1 valóságai is. A régi idők elnémult tanúja beszélni kezdett, bár akkor még csak akadozva. Ami viszont természetes is volt, mivel a restaurálási munkálatok kissé partizánmódra folytak. Igaz, a cseh és szlovák műtörténészek, magyar és szlovák mérnökök, építészek és kőművesek, régi pozsonyi és délmorva pallérok, akik Bécset és Berlint is építették, sok-sok huszárbravúrt hajtottak végre. Szellemüket és kézügyességüket nemcsak az újonnan felhúzott boltívek, fel tárt freskók, meglelt gótikus és reneszánsz díszek dicsérték, hanem a külföldi szakértők is, franciák, len gyelek és nyugatnémetek, akik a csodálat és az irigység vegyes érzésével nézték páratlan kézügyességgel és művészi érzéssel rendelkező iparosaink munkáját. Alapvető fordulat 1958-ban következett be, amikor is Martinček építészt nevezték ki a restaurálási munkák vezérkari főnökévé, azaz főépítészévé, s amikor is megfelelő számú és kvalitású építészeti és tudományos dolgozókból álló kollektíva alakult ki. Véget ért a partizánkodás kora. Megkezdődött a sokoldalú és minden téren eredményesen megnyilvánuló, tudományos módsze reken alapuló rendszeres munka! Azóta a restaurációs munkálatok, ahogyan ezt a ma már a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető restaurált lovagterem is bizonyítja, számos gótikus és reneszánsz műemléket mentettek meg, legalábbis részben. A Lugisland bástya egyik hűvös, nagyszerű panorámával rendelkező szobájában Martinček elvtárs, ez a kiváló szakember és humanista kultúrával rendelkező építész, fanyar mosollyal mutat ki az ablakon, az amfiteátrumban zajongó gyerekekre. Az idei DFF volt az utolsó ilyen fesztivál, amelyet itt a várban rendeztek. Jövő ilyenkor az amfiteátrum helyén stílusos park lesz, medencével és szökőkúttal Különben is a jövő esztendő a hajrázás éve lesz. Ezer kilencszázhatvanhétben a vár termeiben elfoglalja már helyét a Szlovák Történelmi Múzeum. Ezenkívül kiállítási és hangversenytermek nyílnak meg, s addigra elkészül a Szlovák Nemzeti Tanács első emeleti ülésterme. — A bratislavai vár kulturális és társadalmi életünk lüktető központja lesz, mondja búcsúzáskor Martinček építőművész és nékem önkéntelenül is a tegnapi árnyalak szava ijutnak eszembe, hogy a „történelem az idők tanúja, az igazság fénye és az élet tai)ítóia ..." BARSI IMRE I HOGYAN ÉLNEK A SZÁZÉVESEK? Az Abház ASZSZK gudanti járásában fekvő Durips község messze földön Ismert lakóinak magas életkoráról. A faluban mintegy kétszáz 80—

1 100 éves, sőt ennél is idősebb ember él itt. Az öregek karcsú, szinte vézna emberek. Nem hajlamosak a hízásra. Látásuk kitűnő. Teljes mértékben megőrzik szellemi frisseségüket. Rengeteg népi történetet ismernek, s könnyedén táncolják a kaukázusi táncokat. Általában nem dohányoznak, rendszerint erősen borsozott ételekkel táplálkoznak, sok zöldséget, babot, sajtot, kukoricakását, tejet és húst fogyasztanak, s főként házi bort isznak. Szabad levegőn dolgoznak, és sokat gyalogolnak. • „KÉZZEL FOGHATÓ" BIZONYÍTÉK A kaliforniai Sante Ana városában és környékén garázdálkodott hoszszabb időn át egy D. Pearson nevű kaszafúró. Nemrégen önként jelentkezett a rendőrségen és feljelentette saját magát. Beismerte, hogy „mesterségében" közönséges fuser. Legutóbbi akciójánál ugyanis nemcsak ujjlenyomatát hagyta a helyszínen, hanem az egész mutatóujját, amelyet a páncélszekrény becsapódó ajtaja tőből lemetszett. FILATELIA • Két évvel ezelőtt fedezték fel a prágai vár képtárának egyik legértékesebb darabját — Tizian: Fiatal asszony a tükör előtt néven ismert alkotását. A mű reprodukciója még az idén ötszínű nyomásban jelenik meg (acélmetszet). Az új csehszlovák bélyeg grafikusa és vésnöke J i f í Švengsbír ez alkalomból nyilatkozott lapui, iák. -— Ez lesz az első festmény-reprodukció csehszlovák bélyegen. Más országokban (pl, Franciaországban) ez már régi gyakorlat. Hazánkban sokáig az a nézet uralkodott, hogy a műalkotás nem való bélyegre. Ezenkívül természtesen felmerültek műszaki problémák is. — A Tizian-kép számunkra bizonyos erőpróba volt. Az úf vésési technika szokatlan és a a metszet rendkívüli gondosságot, szakértelmet igényelt. • A WIPA 1965 kiállításon bemutatott gyűjteményeket 1 milliárd osztrák schillingre biztosították és éjjelnappal 40 egyenruhás és civil rendőr őrizte. • Sir Rowland Hill-nek, Nagy-Britannia főpostamesterének képe szerepei az 1965 márciusában kibocsátott ötven centimes belga bélyegen. R. Hill indítványára bocsátották ki 1840ben a világon az első bélyeget. • A szakemberek szerint a többször utánnyomott csehszlovák bélyegek (például a 30 filléres címlet) színében árnyalati különbségek mutatkoznak, miután a bélyegnyomáshoz szállított festékek pigmentanyagának minősége nem állandó. • Az angol postaügyi szervek tervei szerint Angliában bevezetik a postabélyegek hetét, amelyet márciusban a „Stampex" kiállítással együtt rendeznének. • Egy ausztráliai jelentés szerint Alice Springs várostól nyugatra körülbelül 75 éves korában meghalt Gwoi« !

n"

8°

ra

i- Pontos életkorát senki nem tudja, ő maga sem, mert sem írni, sem olvasni nem tudott. Hogy mégis közkertté valt, azt az ausztrál postának köszönhette. Ugyanis néhány évvel ezelőtt az ausztrál posta elhatározta, hogy kiad egy bélyeget egy valódi, ham tatlan ausztráliai iHIBlMITTa"" bennszülött képével. ÍS^mt^^^^mi: Hosszú kutatás után bukkantak rá Ausztrália szívében a ván dorló Wailbri törzsnél Gwoja Jungaraira. A bennszülött egy ausztrál font jutalmat (kb. 27 ko- »,.„„. rónát) kapott a közreműködésért és nemsokára a világ minden tájáról özönlöttek az adatkérő levelek: ki az Illető, hogy hívják, liány éves és — legyen szíves a felbélyegzett borítékokat aláírni. Gwoja aláírás helyett ujjlenyomatával hitelesítette a borítékokat... ÜJ SZÖ 6 * "B®- Július 3..