Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-29 / 208. szám, csütörtök

Kemény harc folyik ott, ahol az árvíz tönkretette a termés nagy részét, és minden mázsa takarmányt csak verejtékes munkával tudnak betakarítani a szövetkezelesek. (Bachan felvétele). MINDEN RENDBEN Közvetlenül az aratás megkezdése előtt látogattam el a vágfarkasdi szövetkezetbe, illetve a szövetkezet gépjavító műhelyébe. Teljes iramban folytak a javítások és az utolsó simítások azokon a gépeken, amelyeket aratáskor munkába állítanak. Ha a látogató csupán annyit tud a szövetkezetről, hogy nagy, és jól gazdálkodik elcsodálkozik, ha a javítóműhelyen keresztül megy. Pál elvtárs, a műhely vezetője és Cerňák gépesítő végigvezettek a műhelyen, mindent megmutogattak. A szövetkezet a közelmúltban kapott egy megmunkálógépet és egy fémgyalut. Segítségükkel különjéle alkatrészeket állítanak elő, még a szomszédos gazdaságok számára is. Csakhogy az alkatrészek előállításához nem elegendő a megmunkálógép és a fémgyalu önmagában, hanem fontos itt a jó szakember is, olyan, mint Bambic László. Nsm dolgozik régóta a műhelyben, hiszen előző munkahelyéről nem szívesen engedték el, inert kitűnő szakember. Tíz kombájnnal tervezték az aratást, de Bambic elvtárs a tizenegyediket is megjavította. Vágfarkasdról a következőt jelentették a galántai termelési igazgatóságnak: Tizenegy kombájnnal aratunk 14 napig, négy százalékon aluli szemveszteséggel végzünk. A learatásra váró gabonaterület 1350 hektár. — És hogyan akarják megoldani a javítószolgálatot? — kérdem. — A Hydrostav nemzeti vállalat patronálja szövetkezetünket. Az idén is, mint minden évben, biztosítja számunkra a mozgóműhelyt. Abban az esetben, ha ez nem lesz elég, saját magunk állítunk fel mozgóműhelyt — válaszolja Pál Kálmán, a szövetkezet elnöke. — Mit javítanak, mivel dolgoznak? — kérdezem. Az udvar végében három szalmaösszehúzó áll készenlétben. Most javították őket. — Három napon belül szeretnénk kazlakba hordani a szalmát — mondja Pál elvtárs ... Az egyik műhelybe megyünk. Három lánctalpast javítanak itt. — Szóval holnap, kezdenék? — Igen, két kombájn már az őszi árpát vágja. Két rendrakó is dolgozik már. Dűlóutakon és csatornahidakon kijutunk egy erdősávval körülzárt gabonaterületre. Már messziről látjuk, hogy a kombájn áll. Itt valami nincs rendben — vetődik fel bennem a gondolat, és attól félek, oda az írás, oda a cím. Az emberek a kombájn árnyékában ülnek, vitatkoznak. — Csak nincs valami baj? — kérdezzük. — Hát bizony van! A talajvíz jeláztatta a földet, olyan mint a szivacs — mondja Molnár Sándor kombájnvezető. Éppen most álltunk le. Azon tanakodunk, menjünk-e át egy másik táblára, — ott is őszi árpa van —, vagy megpróbáljuk-e mégis bemenni a közepére. Ott dombosabb, talán nem annyira nedves a talaj. Itt nem lehet tétovázni. A lényeg az, hogy a gabona mielőbb zsákba kerüljön... Átmegyünk. Aratjuk azt, amit lehet. Kezet fogunk az emberekkel. Elköszönnek. A kombájn felzúg és elindul. Állunk és nézünk utánuk. KESZELI FERENC Gond - segítség - bizalom TORMA MÁRIA és Csicsey Katalin a félévi könyvelést egyezteti. Rajtuk kívül pillanatnyilag nincs más az 1927 hektáros nagymegyeri szövetkezet irodájában. A gazdaság életéről azonban ők is sokat tudnak. Fölváltva hol az egyik, hol a másik fiatalasszony beszél a szövetkezetet ért kárról. — Csak 5 százaléka maradt meg a termésnek — mondják lehangoltan. A lehangoltság indokolt, hiszen a közös nagyon megsínyli az árvízkárokat, annak ellenére is, hogy a biztosítóintézet a tervezett hozamok értékét megtéríti. Persze ez még néni minden. A szövetkezet például 400 ezer koronát fektetett lucernamagba a tavasszal, a lucerna nemcsak az idén, hanem jövőre is hasznot hajtott volna. Így van ez a 12 hektáros gyümölcsössel is, ami szintén elpusztult. A szövetkezetnek egyelőre van pénze, eladta a szarvasmarha-állomány felét, s amit lehetett, a sertésállományból is értékesített. Mást nem is tehetett, mert az aratás bizony silány lesz. — Eltüntettem az aratási tervet, hogy ne is lássuk — mondja Torma Mária. Mikor előkotorássza, leolvasVédőgátak nylonból Az Egyesült Államokban nylon-védőgátat készítettek, melynek segítségével a Los Angeles folyó völgyét megvédik az árvíztől. A védőgát hatalmas, 50 méter hosszú és 2,5 méter széles nylon-zsákokból áll, amelyek vízzel vannak töltve. Egy-egy ilyen nylongát felépítése mindössze 25 percig tart, és még ennél is rövidebb idő alatt „leszerelhető". Centrifugális malom Bulgáriában olyan malmot építettek, amelynek berendezése a centrifugális erő felhasználásán alapszik. A centrifuga olyan erővel pörgeti a szemeket, hogy azok súlyuknál 750szer nagyobb erővel ütődnek a gép falának. Ilymódon rendkívül finom lisztet sikerül őrölni. A malom méretei jóval kisebbek a hagyományos malmokénál. sa róla, hogy a szövetkezet 696 hek tárt vetett be gabonával. MI TÖRTÉNIK a határban? Ezt Morva József agronómustól akarom megtudni, és indulok utána a határba. A felhőszakadásnak is beillő futózápor azonban visszakerget. Az agronómus sem tehet mást, minthogy betér az irodába. — Ami megmaradt, még annak is körülményes a betakarítása — mondja Morva elvtárs. — Az esők miatt gyakran kell félbeszakítani a munkát. A lekaszált 10 hektárnyi árpát sem vagyunk képesek kicsépelni. Az agronómus mondja el azt is, hogy gyönyörű termés ígérkezett. Az Ürínösalja dűlőben 17 árról kicsépelték a búzát. Közel 50 mázsás hektárhozam lett volna ebben a dűlőben. Sajnos a 40 hektáros dűlő termésének a felét tönkretette az árvíz. A felső határban is csak elenyésző része maradt meg a búzának, illetve ezt már nem is lehet kenyérgabonának tekinteni, mert 60—70 hektárnyi területről csak ocsút takaríthat be a szövetkezet, és csak takarmánynak használhatja föl. — Legalább ilyenből maradt volna több — jegyzi meg Morva elvtárs —, hogy lenne mit adni az állománynak, mert így bizony nehéz lesz az esztendő. A NAGYMEGYERIEKNEK — bár a lakóházakat gátakkal megvédték —, nagy gondot okoz az árvíz. Honnan előteremteni a szükséges takarmányalapot, vetődik fel a kérdés. A szövetkezetesek megteszik a tőlük telhetőt. Ahol kiszikkad a talaj, bevetik takarmánykeverékkel. 28 hektáron már zöldellt a rsalnmádé, s a közeljövőben még további 70—80 hektárt vethetnek be zöldtakarmánnyal, ám mindez kevés lesz. Persze a nagymegyeriek nem maradtak egyedül. —A kromčfížiek ajánlkoztak pártfogónak — mondja Morva elvtárs —, már fel is vettük velük a kapcsolatot. Az állam is segít, a termelési igazgatóságon megtudtam, hogy 16 vagon műtrágyát kapunk terven felül. Gondterhelt az árvízkárosultak élete, ám így, hogy az egész ország népe felajánlja segítségét, könnyebben viselik el az elszenvedett károkat. BENYUS JÖZSEF A nagymegyeri szövetkezet földterületének 90%-át öntötte el az árvíz. De amint visszahúzódott, máris szántottak. Morva józsef agronómus szerint közei 100 hektár kukoricát vetettek csalamádéra. (Balla felv.) VERŐFÉNYES jÚLlUSI REGGEL. Erzsi néni és Juliska egyszerre fordulnak ki az udvarból. Mindkettőjük kezében kék kanna. Csak kívül kék, a tartalma fehér. Hadd legyen friss tejük a városiaknak. Juliska, a takaros menyecske hangos jó reggelttel köszönti dz éltesebb szomszédasszonyt. Megsza. pórázzá lépteit, s már indulhat is a társalgás. — Régen volt ilyen szép reggelünk — csicsergi a fiatalasszony. — Szép, szép •.. csak hát a reggeli vendég el szokott menni. Pedig kitarthatna már a jó idő, legalább vagy két hétig. Ej, ha láttad volna, mekkora kalásza van a búzának ott a Kenderföldön. 35 mázsát is megadna hektárja, ha ... Akkorát sóhajt, hogy juliska ijedten kérdezi. — Csak nem történt valami baj? — Baj, baj. Hát nem elég baj az, hogy az a drága búza mind egy szálig a földön fekszik? Ráadásul a zivatar még össze is kavarta. Azzal bizony nem boldogul a gép. Azt csak a kasza hegyével lehetne valahogy learatni. Ha lenne ki. De hát... talán még marokszedő sem akadna. — Én mennék — mundja Juliska mentegetőzve — Béla se fél a kaszától. Kapott is az üzemtói kétheti szabadságot. De nem akar tolakodni. Eddig meg még senki nem szólt neki. — Nem kéne itt a szóra várni. — Meg azt is mondja, hogy tavaly is csak a 10 korona előleget fizették ki neki arra a 52 munkaAsszonyok beszélgetnek ŐA cóuk tudják..„ egységre. Se gabonát nem kapott, se az év végi 7 koronát. — Szólni kellett volna. — Béla nem szólt, de én szóltam. Nem is egyszer. Azt mondták, hogy küldjem az uramat, ha neki valami baja van, ha annyira nem tud megélni a keresetéből, hogy szabadság idején dupla fizetést akar zsebre vágni. — Ezt mondták? — Többet is. Mert azt mondtam, ha így nem akarják kifizetni a Béla munkaegységére a 7 koronát meg a gabonát, akkor írják az enyémhez. Mert hiába van két gyermekem, nekem is 250 munkaegységet írtak elő. Abból meg hiányzott 14, hát 14 ár kertiföldet levontak a 25-ből. Csak 11 ár ker ti földst kaptam. Állítólag a házirend szerint. Pedig a férjem és én együtt 288 munkaegységet sze reztünk. — Akkor jól kifizettek benneteket— Ki. — Igaz. egyszer amikor a nőbizottságot is meg hívták valamilyen gyűlésre, engem is jól kifizettek. Art akarták velünk megszavaztatni, hogy a Szűcs Andrásék meg a Fodorék két-két gyermeke ne járjon a szövetkezeti óvodába. Vagy ha járnak, akkor fizessenek. Merthogy „csak" az anyjuk szövetkezeti tag. Én meg azt találtam mondani, hogy ti is jobban tudtok büntetni, mint jutalmazni. Nahát, kaptam én. Hogy a nőbizottság tagjai fejjék a teheneket, kapáljanak,, kosarazzák a tojást, dolgozzanak, de nem azért hívták ide őket, hogy a gazdálkodásba beleszóljanak. Hát nekik ez gazdálkodás?. JULISKA EBBE MÁR NEM MER BELESZÖLNI. Elvégre tavaly is csak 11 ár háztájit kapott a 236 munkaegységre. Es ha az idén se lesz több munkaegysége? Hiszen ez nemcsak tőle függ. A betakarítás után tavaly sem hívták munkára. Erzsi néni azonban tovább dohog. — Most ís: ott van az a drága búza. Abban a táblában a gép a szemnek csak a felét, a szalmának pedig csak egynegyedét tudja összeszedni, mert ilyen az időjárás. Azt mondhatnák, emberek foglatok kaszát, gyértek, vágjátok le, kaptok érte prémiumot. Mondjuk a 10 százalékátA közösnek még akkor is sokkal több maradna, mint így. De nem szólnak, erre nincs előírás, csak a kétmenetes aratásra. Ök azután kapják a prémiumot. Ha a fele ott vész, hát ott vész. Majd rákenik az időjárásra. HALLGATAGON SZAPOROZZÄK TOVÁBB LÉPTEIKET. Csak ők a megmondhatói, hogy a nagy hallgatás közben mi minden fordul meg a munkában igazán derekasan helytálló asszonyok agyában. HARASZTI GYULA 2 FALU - 20 HÍR ÍPQLYNYÉK • IPOLYNYÉK, a losonci járás egyik legnagyobb községe, a járás nyugati sarkában fekszik. A felszabadulás ota hatalmas fejlődésen ment keresztül. Több mint száz új lakóház épült tel azóta. • 1H49-BEN MEGALAKULT az egységes föidművesszövetkezet, mely 1350 ha területen gazdálkodik. Különösen híres a szőlészete, ahol a legmodernebb módszerekkel dolgoznak. A 28 ha szőlőterületből 22 ha új telepítés; itt a nyitást, gyomirtást már traktorral végzik. • JÓL JÖVEDELMEZŐ baromfifarmja van a szövetkezetnek. Az évi átlagos tojáshozam 1 tyúkra 186—190 db. A kertészet ls számottevő. Üvegházakban termesztik a palántákat, hogy minél előbb Iriss zöldséget adhassanak piacra. Különösen sok paradicsomot termelnek, melyet a rimaszombati R1SO vásárol fel. • 23 KEREKES ÉS 3 LÁNCTALPAS traktorral, két kombájnnal rendelkezik a gazdaság. A fuvarozást 3 teherautó bonyolítja le. A termést az új, korszerű magtárban helyezik el, melyben 75 vagon gabonát tárolhatnak. • AZ Oj, KÉTEMELETES ISKOLÁBAN 20 tanító 347 tanulóval foglalkozik. A tanítók iskolán kívüli munkájukkal a polgárok szórakozását, művelését biztosítják. Ipolynyéken épül a környék legnagyobb, egyben legmodernebb kultúrháza is, egymillió nyolcszázezer koronás beruházással. • BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL a szolgáltatások házának építése, amelyben villamosgépek-, rádió és TV-javító, cukrászda, fodrászat és cipőjavító részleg lesz. • AZ IDÉN KÉSZÜLT EL a főtér parkosítása. Egyre több helyen épül betonjárda is, mely frissen kövezett utakat szegélyez. • A KÖRZETI SPARTAKIÁD megrendezéséhez elkészült az új sporttelep. Frissen gyepesített játéktér, új kerítés, betonlelátók fogadták a 970 gyakorlatozót és a több mint 1200 nézőt. • A KÖZSÉG POLGÁRAI komolyan veszik a művelődés kérdését is. Az állandó filmvetítés mellett bő olvasótábora van a Művelődési Otthon könyvtárának. A helyi posta 1256 db sajtóterméket kézbesít az olvasókhoz. Ezenkívül a külföldi lapok is szép számban találnak gazdára. • IPOLYNYÉK KÖZPONTI KÖZSÉG LETT. jövője jó kezekben van. A HNB élén tapasztalt vezetők állnak. A szövetkezet mérnökagronómusa és a többi jó szakember biztosítéka a fejlődésnek. BÖJTÖS JÁNOS, Ipniynyék BERENCS • 1965 TAVASZÁN a falu lakossága egy szép parkot készített. A parkban építettek egy büfét és egy táncteret is, a pihenni vágyók számára pedig 17 padot helyeztek el. • ELSŐ ÍZBEN 16 diák hagyta el a berencsi AKI padjait. A tanulók közül hatan jelentkeztek mezőgazdasági szakiskolába. • A KÖZSÉGBEN JÖL MŰKÖDIK a falusi könyvtár. Az állandó 118 olvasó 1387 könyv közül választhat. Tavaly 1108 könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. • AZ EFSZ-BEN 1985-ben 195 ha árpát, 150 ha búzát és 5 ha repcét arattak. Az aratást 3 kombájn segítségével végezték. • A CSEMADOK-SZERVEZET keretén belül működik egy tánccsoport és egy színjátszó csoport. A színjátszók két előadást tartottak. A tánccsoport tagjai 4 ízben szerepeltek más-más helyen. A szervezetnek 90 tagja van. • TÁRSADALMI MUNKÁVAL 1900 m hosszú betonjárdát épített a falu lakossága. Ebben az évben további 800 m járdát készítenek. Azonkívül 1000 m hosszúságban kikövezték az utakat. • AZ EFSZ ÁLLATÁLLOMÁNYA 620 szarvasmarha, 1105 sertés, 2900 kacsa, 400 tyúk és 12 ló. Az EFSZ összvagyona 11 millió korona. • 1131 HA FÖLDÖN GAZDÁLKODIK a szövetkezet. Ebből 1040 ha a szántóföld, és 91 ha a rét és a legelő. A szövetkezet földjein 300 mnnkanro dolgozik. • HETENTE HATSZOR van filmvetítés a faluban. Tavaly a látogatók száma 24 200, a bevétel pedig 60 714 korona volt. • 1961. VIII, 1-ÉN kezdeti dolgozni a faluhan egy humuszt készítő üzpni. Az üzemben 24 ember dolgozik. \z egész évi forgalom 1964-ben 3 millió korona volt. LÖS1NCZ L., Berencs ŰI SZÓ 4 * 19Ú3. július 29.