Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-29 / 208. szám, csütörtök

Kemény harc folyik ott, ahol az árvíz tönkretette a termés nagy részét, és minden mázsa takarmányt csak verejtékes munkával tudnak betakarí­tani a szövetkezelesek. (Bachan felvétele). MINDEN RENDBEN Közvetlenül az aratás megkezdése előtt látogattam el a vágfarkasdi szövetkezetbe, illetve a szövetkezet gépjavító műhelyébe. Teljes iramban folytak a javítások és az utolsó simítások azokon a gépeken, amelyeket aratáskor munkába állítanak. Ha a látogató csupán annyit tud a szövetkezetről, hogy nagy, és jól gaz­dálkodik elcsodálkozik, ha a javító­műhelyen keresztül megy. Pál elvtárs, a műhely vezetője és Cerňák gépesítő végigvezettek a mű­helyen, mindent megmutogattak. A szövetkezet a közelmúltban ka­pott egy megmunkálógépet és egy fémgyalut. Segítségükkel különjéle alkatrészeket állítanak elő, még a szomszédos gazdaságok számára is. Csakhogy az alkatrészek előállításá­hoz nem elegendő a megmunkálógép és a fémgyalu önmagában, hanem fontos itt a jó szakember is, olyan, mint Bambic László. Nsm dolgozik régóta a műhelyben, hiszen előző munkahelyéről nem szí­vesen engedték el, inert kitűnő szak­ember. Tíz kombájnnal tervezték az aratást, de Bambic elvtárs a tizenegyediket is megjavította. Vágfarkasdról a kö­vetkezőt jelentették a galántai terme­lési igazgatóságnak: Tizenegy kom­bájnnal aratunk 14 napig, négy szá­zalékon aluli szemveszteséggel vég­zünk. A learatásra váró gabonaterület 1350 hektár. — És hogyan akarják megoldani a javítószolgálatot? — kérdem. — A Hydrostav nemzeti vállalat patronálja szövetkezetünket. Az idén is, mint minden évben, biztosítja szá­munkra a mozgóműhelyt. Abban az esetben, ha ez nem lesz elég, saját magunk állítunk fel mozgóműhelyt — válaszolja Pál Kálmán, a szövetkezet elnöke. — Mit javítanak, mivel dolgoznak? — kérdezem. Az udvar végében három szalma­összehúzó áll készenlétben. Most ja­vították őket. — Három napon belül szeretnénk kazlakba hordani a szal­mát — mondja Pál elvtárs ... Az egyik műhelybe megyünk. Há­rom lánctalpast javítanak itt. — Szóval holnap, kezdenék? — Igen, két kombájn már az őszi árpát vágja. Két rendrakó is dolgozik már. Dűlóutakon és csatornahidakon kijutunk egy erdősávval körülzárt ga­bonaterületre. Már messziről látjuk, hogy a kombájn áll. Itt valami nincs rendben — vetődik fel bennem a gon­dolat, és attól félek, oda az írás, oda a cím. Az emberek a kombájn árnyé­kában ülnek, vitatkoznak. — Csak nincs valami baj? — kér­dezzük. — Hát bizony van! A talajvíz jel­áztatta a földet, olyan mint a szivacs — mondja Molnár Sándor kombájn­vezető. Éppen most álltunk le. Azon tanakodunk, menjünk-e át egy má­sik táblára, — ott is őszi árpa van —, vagy megpróbáljuk-e mégis be­menni a közepére. Ott dombosabb, ta­lán nem annyira nedves a talaj. Itt nem lehet tétovázni. A lényeg az, hogy a gabona mielőbb zsákba kerül­jön... Átmegyünk. Aratjuk azt, amit lehet. Kezet fogunk az emberekkel. Elkö­szönnek. A kombájn felzúg és elindul. Állunk és nézünk utánuk. KESZELI FERENC Gond - segítség - bizalom TORMA MÁRIA és Csicsey Katalin a félévi könyvelést egyezteti. Rajtuk kívül pillanatnyilag nincs más az 1927 hektáros nagymegyeri szövetke­zet irodájában. A gazdaság életéről azonban ők is sokat tudnak. Fölvált­va hol az egyik, hol a másik fiatal­asszony beszél a szövetkezetet ért kárról. — Csak 5 százaléka maradt meg a termésnek — mondják lehangoltan. A lehangoltság indokolt, hiszen a közös nagyon megsínyli az árvízkáro­kat, annak ellenére is, hogy a biz­tosítóintézet a tervezett hozamok ér­tékét megtéríti. Persze ez még néni minden. A szövetkezet például 400 ezer koronát fektetett lucernamagba a tavasszal, a lucerna nemcsak az idén, hanem jövőre is hasznot haj­tott volna. Így van ez a 12 hektáros gyümölcsössel is, ami szintén elpusz­tult. A szövetkezetnek egyelőre van pénze, eladta a szarvasmarha-állo­mány felét, s amit lehetett, a sertés­állományból is értékesített. Mást nem is tehetett, mert az aratás bizony si­lány lesz. — Eltüntettem az aratási tervet, hogy ne is lássuk — mondja Torma Mária. Mikor előkotorássza, leolvas­Védőgátak nylonból Az Egyesült Államokban nylon-vé­dőgátat készítettek, melynek segítsé­gével a Los Angeles folyó völgyét megvédik az árvíztől. A védőgát ha­talmas, 50 méter hosszú és 2,5 méter széles nylon-zsákokból áll, amelyek vízzel vannak töltve. Egy-egy ilyen nylongát felépítése mindössze 25 per­cig tart, és még ennél is rövidebb idő alatt „leszerelhető". Centrifugális malom Bulgáriában olyan malmot építet­tek, amelynek berendezése a centri­fugális erő felhasználásán alapszik. A centrifuga olyan erővel pörgeti a szemeket, hogy azok súlyuknál 750­szer nagyobb erővel ütődnek a gép falának. Ilymódon rendkívül finom lisztet sikerül őrölni. A malom mére­tei jóval kisebbek a hagyományos malmokénál. sa róla, hogy a szövetkezet 696 hek tárt vetett be gabonával. MI TÖRTÉNIK a határban? Ezt Morva József agronómustól akarom megtudni, és indulok utána a határ­ba. A felhőszakadásnak is beillő fu­tózápor azonban visszakerget. Az ag­ronómus sem tehet mást, minthogy betér az irodába. — Ami megmaradt, még annak is körülményes a betakarítása — mond­ja Morva elvtárs. — Az esők miatt gyakran kell félbeszakítani a mun­kát. A lekaszált 10 hektárnyi árpát sem vagyunk képesek kicsépelni. Az agronómus mondja el azt is, hogy gyönyörű termés ígérkezett. Az Ürínösalja dűlőben 17 árról kicsépel­ték a búzát. Közel 50 mázsás hektár­hozam lett volna ebben a dűlőben. Sajnos a 40 hektáros dűlő termésé­nek a felét tönkretette az árvíz. A felső határban is csak elenyésző része maradt meg a búzának, illetve ezt már nem is lehet kenyérgaboná­nak tekinteni, mert 60—70 hektárnyi területről csak ocsút takaríthat be a szövetkezet, és csak takarmánynak használhatja föl. — Legalább ilyenből maradt volna több — jegyzi meg Morva elvtárs —, hogy lenne mit adni az állománynak, mert így bizony nehéz lesz az eszten­dő. A NAGYMEGYERIEKNEK — bár a lakóházakat gátakkal megvédték —, nagy gondot okoz az árvíz. Honnan előteremteni a szükséges takarmány­alapot, vetődik fel a kérdés. A szö­vetkezetesek megteszik a tőlük telhe­tőt. Ahol kiszikkad a talaj, bevetik takarmánykeverékkel. 28 hektáron már zöldellt a rsalnmádé, s a közel­jövőben még további 70—80 hektárt vethetnek be zöldtakarmánnyal, ám mindez kevés lesz. Persze a nagyme­gyeriek nem maradtak egyedül. —A kromčfížiek ajánlkoztak párt­fogónak — mondja Morva elvtárs —, már fel is vettük velük a kapcsola­tot. Az állam is segít, a termelési igazgatóságon megtudtam, hogy 16 vagon műtrágyát kapunk terven fe­lül. Gondterhelt az árvízkárosultak éle­te, ám így, hogy az egész ország né­pe felajánlja segítségét, könnyebben viselik el az elszenvedett károkat. BENYUS JÖZSEF A nagymegyeri szövetkezet földterületének 90%-át öntötte el az árvíz. De amint visszahúzódott, máris szántottak. Morva józsef agronómus sze­rint közei 100 hektár kukoricát vetettek csalamádéra. (Balla felv.) VERŐFÉNYES jÚLlUSI REGGEL. Erzsi néni és Juliska egyszerre fordulnak ki az udvarból. Mind­kettőjük kezében kék kanna. Csak kívül kék, a tartalma fehér. Hadd legyen friss tejük a váro­siaknak. Juliska, a takaros menyecske hangos jó reggelt­tel köszönti dz éltesebb szomszédasszonyt. Megsza. pórázzá lépteit, s már indulhat is a társalgás. — Régen volt ilyen szép reggelünk — csicsergi a fiatalasszony. — Szép, szép •.. csak hát a reggeli vendég el szokott menni. Pedig kitarthatna már a jó idő, leg­alább vagy két hétig. Ej, ha láttad volna, mekko­ra kalásza van a búzának ott a Kenderföldön. 35 mázsát is megadna hektárja, ha ... Akkorát sóhajt, hogy juliska ijedten kérdezi. — Csak nem történt valami baj? — Baj, baj. Hát nem elég baj az, hogy az a drá­ga búza mind egy szálig a földön fekszik? Ráadá­sul a zivatar még össze is kavarta. Azzal bizony nem boldogul a gép. Azt csak a kasza hegyével lehetne valahogy learatni. Ha lenne ki. De hát... talán még marokszedő sem akadna. — Én mennék — mundja Juliska mentegetőz­ve — Béla se fél a kaszától. Kapott is az üzem­tói kétheti szabadságot. De nem akar tolakodni. Eddig meg még senki nem szólt neki. — Nem kéne itt a szóra várni. — Meg azt is mondja, hogy tavaly is csak a 10 korona előleget fizették ki neki arra a 52 munka­Asszonyok beszélgetnek ŐA cóuk tudják..„ egységre. Se gabonát nem kapott, se az év végi 7 koronát. — Szólni kellett volna. — Béla nem szólt, de én szóltam. Nem is egy­szer. Azt mondták, hogy küldjem az uramat, ha neki valami baja van, ha annyira nem tud megélni a keresetéből, hogy szabadság idején dupla fize­tést akar zsebre vágni. — Ezt mondták? — Többet is. Mert azt mondtam, ha így nem akarják kifizetni a Béla munkaegységére a 7 koro­nát meg a gabonát, akkor írják az enyémhez. Mert hiába van két gyermekem, nekem is 250 munka­egységet írtak elő. Abból meg hiányzott 14, hát 14 ár kertiföldet levontak a 25-ből. Csak 11 ár ker ti földst kaptam. Állítólag a házirend szerint. Pe­dig a férjem és én együtt 288 munkaegységet sze reztünk. — Akkor jól kifizettek benneteket­— Ki. — Igaz. egyszer amikor a nőbizottságot is meg hívták valamilyen gyűlésre, engem is jól kifizet­tek. Art akarták velünk megszavaztatni, hogy a Szűcs Andrásék meg a Fodorék két-két gyermeke ne járjon a szövetkezeti óvodába. Vagy ha járnak, akkor fizessenek. Merthogy „csak" az anyjuk szövetkezeti tag. Én meg azt találtam mondani, hogy ti is jobban tudtok büntetni, mint jutalmaz­ni. Nahát, kaptam én. Hogy a nőbizottság tagjai fejjék a teheneket, kapáljanak,, kosarazzák a to­jást, dolgozzanak, de nem azért hívták ide őket, hogy a gazdálkodásba beleszóljanak. Hát nekik ez gazdálkodás?. JULISKA EBBE MÁR NEM MER BELESZÖLNI. Elvégre tavaly is csak 11 ár háztájit kapott a 236 munkaegységre. Es ha az idén se lesz több mun­kaegysége? Hiszen ez nemcsak tőle függ. A be­takarítás után tavaly sem hívták munkára. Erzsi néni azonban tovább dohog. — Most ís: ott van az a drága búza. Abban a táblában a gép a szemnek csak a felét, a szalmá­nak pedig csak egynegyedét tudja összeszedni, mert ilyen az időjárás. Azt mondhatnák, embe­rek foglatok kaszát, gyértek, vágjátok le, kap­tok érte prémiumot. Mondjuk a 10 százalékát­A közösnek még akkor is sokkal több maradna, mint így. De nem szólnak, erre nincs előírás, csak a kétmenetes aratásra. Ök azután kapják a prémiumot. Ha a fele ott vész, hát ott vész. Majd rákenik az időjárásra. HALLGATAGON SZAPOROZZÄK TOVÁBB LÉP­TEIKET. Csak ők a megmondhatói, hogy a nagy hallgatás közben mi minden fordul meg a munká­ban igazán derekasan helytálló asszonyok agyá­ban. HARASZTI GYULA 2 FALU - 20 HÍR ÍPQLYNYÉK • IPOLYNYÉK, a losonci járás egyik legnagyobb községe, a járás nyugati sarkában fekszik. A fel­szabadulás ota hatalmas fejlődé­sen ment keresztül. Több mint száz új lakóház épült tel azóta. • 1H49-BEN MEGALAKULT az egységes föidművesszövetkezet, mely 1350 ha területen gazdálko­dik. Különösen híres a szőlészete, ahol a legmodernebb módszerek­kel dolgoznak. A 28 ha szőlőterü­letből 22 ha új telepítés; itt a nyi­tást, gyomirtást már traktorral végzik. • JÓL JÖVEDELMEZŐ baromfi­farmja van a szövetkezetnek. Az évi átlagos tojáshozam 1 tyúkra 186—190 db. A kertészet ls szá­mottevő. Üvegházakban termesztik a palántákat, hogy minél előbb Iriss zöldséget adhassanak piacra. Különösen sok paradicsomot ter­melnek, melyet a rimaszombati R1SO vásárol fel. • 23 KEREKES ÉS 3 LÁNCTAL­PAS traktorral, két kombájnnal rendelkezik a gazdaság. A fuvaro­zást 3 teherautó bonyolítja le. A termést az új, korszerű magtár­ban helyezik el, melyben 75 vagon gabonát tárolhatnak. • AZ Oj, KÉTEMELETES ISKO­LÁBAN 20 tanító 347 tanulóval foglalkozik. A tanítók iskolán kí­vüli munkájukkal a polgárok szó­rakozását, művelését biztosítják. Ipolynyéken épül a környék leg­nagyobb, egyben legmodernebb kultúrháza is, egymillió nyolcszáz­ezer koronás beruházással. • BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL a szolgáltatások házának építése, amelyben villamosgépek-, rádió és TV-javító, cukrászda, fodrászat és cipőjavító részleg lesz. • AZ IDÉN KÉSZÜLT EL a fő­tér parkosítása. Egyre több he­lyen épül betonjárda is, mely fris­sen kövezett utakat szegélyez. • A KÖRZETI SPARTAKIÁD megrendezéséhez elkészült az új sporttelep. Frissen gyepesített já­téktér, új kerítés, betonlelátók fo­gadták a 970 gyakorlatozót és a több mint 1200 nézőt. • A KÖZSÉG POLGÁRAI komo­lyan veszik a művelődés kérdését is. Az állandó filmvetítés mellett bő olvasótábora van a Művelődési Otthon könyvtárának. A helyi pos­ta 1256 db sajtóterméket kézbe­sít az olvasókhoz. Ezenkívül a külföldi lapok is szép számban találnak gazdára. • IPOLYNYÉK KÖZPONTI KÖZ­SÉG LETT. jövője jó kezekben van. A HNB élén tapasztalt veze­tők állnak. A szövetkezet mérnök­agronómusa és a többi jó szakem­ber biztosítéka a fejlődésnek. BÖJTÖS JÁNOS, Ipniynyék BERENCS • 1965 TAVASZÁN a falu la­kossága egy szép parkot készí­tett. A parkban építettek egy bü­fét és egy táncteret is, a pihenni vágyók számára pedig 17 padot helyeztek el. • ELSŐ ÍZBEN 16 diák hagyta el a berencsi AKI padjait. A ta­nulók közül hatan jelentkeztek mezőgazdasági szakiskolába. • A KÖZSÉGBEN JÖL MŰKÖDIK a falusi könyvtár. Az állandó 118 olvasó 1387 könyv közül választ­hat. Tavaly 1108 könyvet kölcsö­nöztek ki az olvasók. • AZ EFSZ-BEN 1985-ben 195 ha árpát, 150 ha búzát és 5 ha repcét arattak. Az aratást 3 kom­bájn segítségével végezték. • A CSEMADOK-SZERVEZET ke­retén belül működik egy tánccso­port és egy színjátszó csoport. A színjátszók két előadást tartot­tak. A tánccsoport tagjai 4 ízben szerepeltek más-más helyen. A szer­vezetnek 90 tagja van. • TÁRSADALMI MUNKÁVAL 1900 m hosszú betonjárdát épített a falu lakossága. Ebben az évben további 800 m járdát készítenek. Azonkívül 1000 m hosszúságban kikövezték az utakat. • AZ EFSZ ÁLLATÁLLOMÁNYA 620 szarvasmarha, 1105 sertés, 2900 kacsa, 400 tyúk és 12 ló. Az EFSZ összvagyona 11 millió ko­rona. • 1131 HA FÖLDÖN GAZDÁL­KODIK a szövetkezet. Ebből 1040 ha a szántóföld, és 91 ha a rét és a legelő. A szövetkezet földjein 300 mnnkanro dolgozik. • HETENTE HATSZOR van film­vetítés a faluban. Tavaly a láto­gatók száma 24 200, a bevétel pe­dig 60 714 korona volt. • 1961. VIII, 1-ÉN kezdeti dol­gozni a faluhan egy humuszt ké­szítő üzpni. Az üzemben 24 ember dolgozik. \z egész évi forgalom 1964-ben 3 millió korona volt. LÖS1NCZ L., Berencs ŰI SZÓ 4 * 19Ú3. július 29.

Next

/
Thumbnails
Contents