Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-27 / 206. szám, kedd

gy látok, így festek Jakoby Gyula képei a Városi Galériában Földünk — az „ismeretlen" bolygó A KELET-SZLOVÁKIAI képzőművészeti élet egyik kiemelkedő alakjának, a 62-éves Jakoby Gyulának korán megnyilvánuló tehetsége Krón Jenő grafikai iskolájában, majd Pesten két évig Réti István vezetésével fejlődött tovább. A tősgyökeres kassai festő azóta sem vált meg szülőhelyétől, ami nem Jelenti azt, hogy szemet hunyt volna a modern európai piktúra vívmányai előtt. — A város peremén, régies-regényes kispolgári környezetben lakott még a közelmúltban is. Ennek a tünedező világnak élete, kicsit furcsa emberei foglalkoztatták s foglalkoztatják ma is. 1958-ban mutatta be Bratislavában gyűjteményes kiállítását. A közben eltelt hét év művészi termése képezi a jelen tárlat anyagát. Sok színdús olajkép, amelyek egészen sajátos szemléletét, életfilozófiáját, festői elképzelését, kifejezésmódját jelzik. Művei az egyénisége szubjektív prizmáján harsogó színekre, megmásított formákra bontott objektív valóságot tükrözik. Kisebb-nagyobb életképszerű alakos kompozíciók jellemzik úgyszólván kizárólagos érdeklődési körét: a mindennapok apró-cseprő eseményeit, kisemberek örömét — gondjait. Nem vívódik súlyos sorskérdésekkel. Ám föltétlenül ragaszkodik ehhez a szűk világhoz. Emlékezete benépesült egyszerű történéseivel, képviselőinek szokásaival, tipikus mozdulataival. Műtermében is közöttük érzi magát, amikor torzító szándékkal, karikatúrába hajló kedves Jakoby Gyula: Az öreg halász és a tenger. humorral, meleg érzéssel veti vászonra az Írót, a Zenészeket, a Sakkozókat, az Utcaseprőt, a Kertészt. Nőket kutyával, kakassal, cukrászdában, utcán. Szárnyast tisztító asszonyt a konyha gőzében. Éneklő és játszó gyermekeket. Megjelennek a vasárnapi díszbe öltözött külvárosi szerelmesek, a kacéran mosolygó nő groteszkül gavallér párjával, — idill is, irónia is. — Spontán frisseséggel odavetett női aktok és ízes önarckép következnek. — A természet varázsát érezteti a kelő nap fényében ragyogó rét, tfehenet legeltető pásztorfiúval s az ibolyaszín tenger partján az öreg halász. — A derűs humor a cirkuszi jelenetekben fanyarságba, sőt vádba csap át s a Tragédia hangvétele komor és nyugtalanító. * Jakoby mindezt, a maga szemével látottakat mesterkéletlenül őszintén, laza kötetlenséggel, bizonyos vázlatossággal adja elő. Erősen ellentétes színű, vibráló foltokkal, vagy nagyobb, nyugodtabb felületekkel dolgozik, a képet sötét vagy színes körvonalakkal fogja egységbe. És mindig friss, eleven — melegszívű elbeszélőnek bizonyul. BÁRKÁNY JENŰNÉ A kultúre eszközeivel nevelnek Beszélgetés az „ötszáz lakás"-negyed művelődési központjának vezetőjével BRATISLAVA Nivy körzetében az „ötszáz lakás"-negyed a legfiatalabb lakótelepek egyike. Az új lakáskultúra mellett szórakozási lehetőségre is szükség volt. Ezt az 1958-ban elkészült korszerűen, ízlésesen berendezett kultúrházzal oldották meg. A létesítmény az „ötszáz lakás"-negyed környékének kulturális központja. Alkalmunk volt elbeszélgetni Weiser Jenő elvtárssal, a művelődési központ vezetőjével. Művelődési központunk élénk tevékenységet fejt ki — mondotta Weiser elvtárs. Működésünk tulajdonképpen három irányba terjed: A tudományos világnézet megszilárdítása és közérdekű előadások rendezése, az iskolán kívüli tanulás és szakoktatás rendszeresítése és a munka utáni társadalmi összejövetelek megrendezése. AZ ELSŐ CSOPORTBAN például 1965 első félévében 24 bel- és külpolitikai témájú előadást tartottunk 1756 hallgató, 35 egészségügyi előadást 1800 hallgató, 28 társadalomtudományi előadást 1663 hallgató részvételével. Általában megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb érdeklődés az egészségügyi témájú előadások iránt nyilvánult meg. Ezeken bontakozott ki a legélénkebb vita és a hallgatók számtalan szakkérdésben kértek felvilágosítást. A naponta érkező levelekből azt látjuk, hogy a lakosság döntő többsége az ilyen témájú előadásokat szereti. Azonkívül mezőgazdasági, társadalom-nevelési és politikai-gazdaságtani szakoktató ciklusokat tartottunk. KULTURÁLIS HÍREK I- Liesler cseh festőt és grafikust, aki 1964-ben a „legjobb postabélyeg" harmadik díját nyerte el, a firenzei Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Ezt a kitüntető tisztséget a Michelangelo és a Galllel évfordulókra tervezett bélyegeivel nyerte el. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a világhírű akadémiának első tagja maga Michelangelo volt. Történelem előtti korok falfestményeit fedezték fel a francia régészek Alemtejo portugál tartomány egyik barlangjában. A festmények korát 20 ezer évre becsülik, ami azt Jelenti, hogy régebbiek, mint a világhírű lascaux-i és altamiral barlangfestmények. A most felfedezett falképek állat- és emberalakokat ábrázolnak, amint nyilván valamilyen szertartáson vesznek részt. Tevékenységünk második csoportjába különböző, a fiatalságot és felnőtteket egyaránt érdeklő tanfolyamok tartoznak. Zenei oktatásban (zongora, gitár, harmonika) 19 osztályban 572 tanuló részesül. Német, angol nyelvkurzusainkat 34 osztályban 623 résztvevő látogatja, tornára 99-en járnak. A szülők különösen a zenei oktatást veszik Igénybe, éspedig azért, mert a zeneiskolák, akadémiák, konzervatóriumok csak a legtehetségesebb gyerekeket veszik fel, szigorúan kiválogatják a tanulókat. Sok szülő szeretné, ha fia vagy lánya elsajátítaná a zene alapelemeit és szórakozást, örömet, felfrissülést találna a zenélésben. Másrészt ezek a tanfolyamok tehermentesítik a túlzsúfolt zeneiskolákat. MŰVELŐDÉSI OTTHONUNK különleges kurzusokat is rendez. Ipari tanulókat képezünk ki. Városunk egyes üzemeiben ugyanis — az érdeklődők csekély száma miatt — nincs iparitanuló-Iskola. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság művelődési otthonunkat bízta meg e tanfolyamok megrendezésével. A kurzusokon csak az vehet részt, aki 18 életévét betöltötte és legalább 3 éve dolgozik üzemben. A 4 éves tanfolyam elvégzése és a záróvizsgák sikeres letétele után a tanuló elbocsátó bizonyítványt kap, amely egyenértékű a nyilvános szakiskolai képesítéssel. Jelenleg ,39 autómechanikus, 80 lakatos és 60 villanyszerelő látogatja tanfolyamainkat. Az intézmény a dolgozók munka utáni pihenését szórakozást nyújtó rendezvényekkel igyekszik tarkítani. Az állandó műkedvelő színpadunk az elmúlt hónapokban például 68 előadást tartott. Az április 4-én megnyílt szélesvásznú mozi is népszerű. A JÜVÖBEN fokozni kívánjuk az érdekkörök működését és még nagyobb súlyt helyezünk a klubéletre. Legnagyobb figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy a serdülőkorban levő fiatalság szabad idejét műveltségének elmélyítésére használja fel. Ankétot rendezünk fiatalságunkkal, hogy megtudjuk, milyen szórakozási ágak érdeklik, s ezt lehetőségeink szerint megvalósítjuk. Tovább folytatjuk harcunkat az Ifjúság alkoholizmusa ellen. Fiatal polgártársaink körében az alkoholizmus tért hódít, s ennek terjedését minden eszközzel meg akarjuk akadályozni — fejezte be beszélgetésünket a művelődési otthon vezetője. HORNYÁNSZKY TIBOR HIHIHI történet korszakait milliárd években kell mérni. A naprendszer korábbi időszakaiban a meteorhullás a mainál még jóval bőségesebb lehetett. Fémeső A múlt század második felében A. E. Nordenskjöld a frissen hullott hóban vas, platina, kobalt és nikkel jelenlétét mutatta ki. A meglepő fémtartalmat azonnal a meteoritok hatásának tulajdonította, és az így Földünkre kerülő anyag mennyiségét évi egymillió tonnára becsUlte. Az akkor nevetségesnek ítélt számítás kitűnően egyezik a mesterséges holdak adataival. Petterson és Ronski 1950-ben a Csendes-óceán üledékeit analizálva megállapította, hogy a nikkel menynyisége 0,50—0,1 százalék között van, míg a vulkanikus kőzetekben a nikkeltartalom sohasem haladja meg a 0,01 százalékot. A nikkelt csak az eső szállíthatja oda, de hogyan kerül az esőbe a nikkel? Felmerül a kérdés: vajon e meteorpor-zuhatagnak nincs közvetlen hatása a légköri jelenségekre? Vajon a kozmikus eredetű részecskék nem szerepelnek-e kondenzációs magokként, közvetlenül befolyásolván ilyen módon a felhő és az eső képződését? Az ausztráliai Bowen 1953ban valóban igennel válaszolt erre a kérdésre, azt állította, hogy a mikrometeorítoknak döntő hatásuk van a meteorológiai helyzet alakulására. Gyarapszik a Föld Á Föld gyarapodása a ráhulló meteoritok következtében a minimális 3000 tonna/nap feltételezésével ls 101 tonnát tesz ki a földtörténet utolsó milliárd évében. A sokkal valószínűbb 15 000 t/nap alapul vételével a kozmikus eredetű anyagbevétel távolról sem elhanyagolható tétel a Föld anyagháztartásában, glóbuszunk összes tömegéhez viszonyítva. Elsősorban számottevő azonban a földkéreg vastagodása szempontjából. Ez a megállapítás érvényre Jut a kozmológiában, különösen Smidt szovjet csillagász 1951-ben közzétett elméletében. Szerinte a Föld nem forrón keletkezett, hanem hideg anyagtömegként született meg, s olvadt magmáját a bezárt radioaktív anyagok energiája hevítette fel. A Nap körül gyűrűszerűén eloszló rögök úgy álltak össze földgömbbé, mint ahogy a hóban görgetett hógolyó vastagszik nagy tömegű testté. Ez a folyamat folytatódik tulajdonképpen napjainkban is. Újabb tudásunk tükrében így népesül be a korábban valóban üresnek tartott űr, és lép földünk is komplex kapcsolatba a kozmosz térségeivel. A Föld „anyagcseréje", mint a fenti áttekintésből is kitűnik, nem elhanyagolható. Számottevően befolyásolja bolygónk „kozmikus" életét. Szovjet tanító automata Bár a tudósok, a csillagászok és a széles néprétegek érdeklődése ma különösen a Mars felé irányul, sokakat mégis a Földünk foglalkoztat. Régebben ugyanis, különösen az űrkorszak bekövetkezte előtt, hajlottunk arra, hogy Földünket, mint valami elszigetelt testet szemléljük. Ma már tudatában vagyunk annak, hogy nem csupán a 6370 kilométer sugarú földgömbünk és a mintegy 1000 kilométer vastagságú földi légkör alkotja a világot. A mesterséges holdak adatainak tükrében egyre világosabban bontakozik ki a nagyon is élénk kölcsönhatás a kozmosz és a Föld között. A hidrogén birodalmában Á Föld felszínétől távolodva a légkör határán a hidrogén birodalmába jutunk. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a hidrogén a legkönynyebb valamennyi anyag közül. E többé-kevésbé inonizált gáztömeg messzire kiterjedve követi bolygónkat a térben.-Ma már tudjuk, hogy a Földet körülvevő sugárzási öv belső része főleg protonokból, a külső öv elektronokból áll. Egyszerűsítve úgy képzelhetjük el, mintha a Föld mágnestere bontaná két zónára az Ionizált hidrogén részecskéit. A mesterséges holdak feltárták, hogy még a 20 000 kilométer körüli magasságokban is található hidrogén. A légkör — ha ez még egyáltalán annak nevezhető — itt már rendkívül ritka, így az atomok szabad úthossza igen tekintélyes. Ha a 4 km/mp közepes sebességű atomok mozgása kifelé irányul, akkor örökre el is hagyják légkörünket. A Föld hidrogénlélegzése Szovjet becslések szerint naponta néhány tonna hidrogén távozik ilyen módon légkörünkből, ami tetemes mennyiség. A hidrogénburok már régen el is tűnt volna, ha nem kapna valahonnan utánpótlást. Hlovszki szerint a hidrogénburok az óceánok víztömegének rovására regenerálódik. A felszálló vízpára a 100 kilométer körüli magasságba jutva a riapfény ihűlyántúli sugarainak hatására disszociálódik, az oxigén a légkört dúsltja, s a hidrogén a külső gázburokra emelkedik. Ha ez így van, akkor a geológiai korszak óta ez az óceánok átlagos vízszintjének néhány centiméteres apadását okozta. Tudjuk, hogy az újszülött Föld sokkal gazdagabb volt hidrogénben. Ennek nagy része rövidesen „megszökött", a többit pedig vegyileg megkötve, elsősorban víz alakjában tartotta fogva. Űjabb ismereteink szerint a hidrogén szétszóródása a világűrben távolról sem lezárt folyamat; ma is folytatódik, és a kozmikus sugárzás útján hozzánk jutó protonok nem elegendők az egyensúly biztosítására. A tanítás lényegében nem más, mint azoknak az adatoknak, ismereteknek és eljárásoknak átadása, amelyek a tanítónak rendelkezésére állanak, egyrészt saját emlékezetében, másrészt feljegyzéseiben és könyveiben tárolva. A tanító tehát Ismereteiből merít, ős azokat kellő adagolással, beosztással átadja tanít-, ványainak. A kibernetika abból áll, hogy adatokat, ismereteket feljegyzünk elektromos úton, és azokat tároljuk, majd szükség szerint felhasználjuk őket, meghatározott sorrendben és méretekben leadva a rögzített jeleket, amelyekkel a legkülönfélébb műveleteket végezhetjük el, például egy gép mozgatását (programvezérlés) stb. A fenti két funkció-megfogalmazás összehasonlításából kitűnik, hogy a kibernetika nagyon alkalmas lehet tanításra is, mert ha sorban feljegyeztetjük vele a leckéket, a tanulók a tanító közreműködése nélkül is megtanulhatják őket. Különösen nagy élőnye ennek, hogy a tanítvány bármely alkalmas időben előveheti a készüléket, és megtanulhatja a leckét. Ilyen berendezésünk már van: a magnetofonos és gramofonos nyelvleckék, melyek segítségével otthonunkban, szabad időnkben is tanulhatunk, de ez csak a nyelvtanításban nyújt segítséget. Márpedig egy rendes, elektronikával működő kibernetikus készülék a legkülönfélébb tárgyak tanítására is használható lehet. Az eddigi készülékek, sajnos, még rendkívül terjedelmesek és drágák. A Szovjetunióban is felmerült egy ilyen kibernetikus tanítógép szükségességének a kérdése. 1962 nyarán a moszkvai népművelési minisztérium bizottságot alakított a kibernetikus tanítás tanulmányozására, és nemsokkal aztán a Moszkvai Energetikai Intézet megkezdte egy kisméretű, egyszemélyes tanítógép tervezését. Az első Ilyen gép képét látjuk az ábrán. A fenti baloldali kis ablakokban beállítható a megfelelő lecke, a fenti középső nagy nyílásban szöveg vagy rajz látható, s a tananyagot hang vagy zene közvetíti. Az alsó nyílásban levő gombokkal vezérelhető a gép. A nyelv- és zenetanltáson kívül a legkülönfélébb tárgyak tanítását végezheti: így például a traktorok karbantartásáról, vagy hegesztők részére stb. adhat tanfolyamot. Kétségtelen, hogy az Ilyen készülék nagyban megkönnyítené a dolgozók önképzését szabad idejükben. Meteorit-becsapódások Földünk kiadós-bevételi anyagmérlegének jelentős tétele a szüntelen áramban légkörünkbe érkező meteoritfolyam. Megismerésük jól megelőzte az űrkorszakot. E mindenféle nagyságú, a Föld 30 km/mp sebességéhez hasonló sebességgel az űrben bolyongó részecskék közül az útjába esőket magához vonja a Föld. A nagy meteorok, amelyek lehatolnak a földgömb felszínéig, és ott robbanásszerűen megsemmisülnek, egészen kivételes jelenségek. Mindössze négy olyan krátert ismerünk, amely kétséget kizáróan meteorikus eredetű. A közepes, 5 kilónál nagyobb tömegű testek még áthatolhatnak a légkörön anélkül, hogy teljesen szétesnének. Ez ideig mintegy 1600 meteorhullám nyomait fedezték fel. Mindezt már régóta ismerjük, de a mennyiségi viszonyokról alkotott fogalmaink rendkívül hiányosak voltak. A nagyobb „hullócsillagok" száma még csak becsülhető volt, de a mikrometeoritok világába csak az űrkorszak adott bepillantást. A számok nagyon figyelemre méltók: a ránk hulló kozmikus por mennyisége szeA Krimi Csillagászati Obszervatórium óriás távcsöve. Ilyennel tanulmányozzák a világ legnagyobb csillagvizsgálóiban a kozmosz távoli világait. rény becsléssel is eléri a napi 3000 tonnát, de egyesek ennél sokkal többre, 10—20 ezer tonnára becsülik. Ha a minimálisnak tekintett 3000 tonnát vesszük alapul, ez egy év alatt egymillió tonna, egy ezredév alatt egymilliárd, márpedig a föld19B5. július 27. * tJT SZÖ 5