Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-21 / 200. szám, szerda

FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa NICOLAE CEAUSESCU BESZÁMOLÓJA A PÁRT KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTTI MUNKÁJÁRÓL A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa hétfői ülésén amint már közöltük — Nicoiae Ceausescu, a Központi Bizottság első titkára beszámolót tartott a párt két kongresszusa között végzett munkájáról. Ceausescu beszédében egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy sikerrel telje­sítették azokat az alapvető feladato­kat, amelyeket az előző kongresszus lűzött ki a népgazdaság fejlesztésé­ben az 1960—65-ös időszakra. A beszámoló foglalkozott az 1966— 1970-es ötéves tervnek a kongresszus elé kerülő irányelvével, amelyek — mint a szónok mondotta — a szocialis­ta Románia sokoldalú felvirágoztatásá­nak programját adják. Az első titkár ezután a következő­ket mondotta: A következő években a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás keretében tovább fejlődik sokolda­lú, testvéri együttműködésünk a KGST­tagállamokkal, az összes szocialista or­szággal. Ceausescu ezután a Komán Szocialis­ta Köztársaság alkotmánytervezetéről szólt, amely — mint mondotta — az ország összes állampolgárának nem­zetiségre való tekintet nélkül, teljes jogegyenlőséget biztosít minden terü­leten. A szónok a továbbiakban a párt te­vékenységéről beszélt, s megállapítot­ta, hogy számottevően növekedett a párt vezető szerepe a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életben. A párt első titkára a továbbiakban megállapította: „Kongresszusunk egy­öntetű határozata arról, hogy a párt nevét Román Kommunista Pártra vál­toztassuk, tükrözi pártunk történelmi fejlődését, összhangban áll a párt jel­legzetességével, mely szerint a párt a munkásosztály élcsapata, a nép poli­kai vezetője, összhangban áll az or­szág fejlődésének jelenlegi szakaszá­val a párt végcéljával, a kommunista társadalom felépítésével". Ceausescu ezután arról beszélt, hogy az utóbbi években a nemzetközt kom­munista és munkásmozgalomban né­zeteltérések keletkeztek. A kommunis­ta és munkáspártok tevékenységének változatos körülményei között — ame­lyeket az Illető országok társadalmi­gazdasági fejlődésének színvonala, a történelmi és nemzeti sajátosságok ha­tároznak meg — természetes, hogy kü­lönféle vélemények alakuljanak ki a politikai hatalom kivívásának útjait és a szocialista építés kérdéseit illetően, s hogy a cselekvés formáinak és mód­szerelnek nagy változatossága jelen­jen meg. Minden egyes pártnak — mondotta — kizárólagos joga, hogy önállóan dolgozza ki politikai irány­vonalát, tevékenysége tormáit és mód­szereit, hogy kijelölje céljait, dlkotó módon alkalmazza az illető ország konkrét viszonyaira a marxizmus—le­ninizmus általános igazságait. A szocialista országok kommunista és munkáspártjaira hárul az a felelős­ség, hogy biztosítsák a szocialista vi­lágrendszer összeforrottságát, a szo­cialista országok közötti testvéri ba­rátság és együttműködés szüntelen fej­lesztését, s ne engedjék meg, hogy a pártok közötti nézeteltérések az állam­közi kapcsolatokra is kiterjedjenek. Szilárd meggyőződésünk — mondotta Ceausescu — az a lényeges, ami egye­síti a pártokat a közös ideológia, a cé­lok és érdekek azonossága, a közös harc, az egységes történelmi hivatás — és ennek föléje kell kerekednie minden véleménykülönbségen. Ceausescu a továbbiakban a nemzet­közi helyzet néhány kérdésével foglal­kozott, a többi között megállapította: az összes békeszerető népek nagy ag­godalommal, s egyben tiltakozással fo­gadták az Egyesült Államok vietnami agresszióját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének rendszeres bombázását. Az amerikai Imperializ­mus intervenciója a Dominikai Köz­társaságban még egy megnyilatkozása egy szuverén állam belügyeibe való beavatkozás politikájának — mondot­ta. A román nép határozottan elitéli ezt az intervenciót és teljes szolidaritásá­ról biztosítja a vietnami népet. Romá­nia határozottan követeli az amerikai intervenció beszüntetését Vietnamban és az összes idegen csapatok kivoná­sát. Románia külpolitikájának közép pontjába helyezi a szocialista orszá­gokkal való szoros barátságot és test­véri szövetséget — mondotta a szónok. Románia internacionalista kötelessé­gének tartja továbbfejleszteni testvéri kapcsolatait az összes szocialista or­szággal, tevékenyen hozzájárulni a szocialista világrendszer egységéhez és összeforrottságához. A párt első titkára végül hangsú­lyozta, hogy Románia állást foglal a más államolt területén levő katonai tá­maszpontok felszámolása, az ott állo­másozó összes csapatok visszavonása mellett. A nemzetközi légkör javítása szempontjából nagy jelentőségű lenne a második világháború maradványai­nak felszámolása a német békeszerző­dés megkötése révén, a két német ál­lam létezése történelmi tényének elis­merése alapján. A Román Kommunista Párt IX. kong­resszusa hétfőn délután Ion Gheorghe Maurer elnökletével folytatta munká­ját. Az elnök Constantln Pirvulescunak adta meg a szót, aki Ismertette a Köz­ponti Revíziós Bizottság jelentését. Ez­után megválasztották a 25-tagú szer­kesztő bizottságot. Majd megkezdődött a Központi Bizottság beszámolója fe­letti vita, amelyben nyolc küldött szá­molt be tartományának gazdasági eredményeiről és méltatta a Központi Bizottság beszámolójának nagy politi­kai horderejét. A kongresszus tegnap délelőtti ülé­sén, amelyen Gheorghe Apostol, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizott­sága politikai irodájának tagja elnö­költ, Ion Maurer, a Román Népköz­saság Minisztertanácsának elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága politikai irodájának tagja be­számolót terjesztett elő a Román Nép­köztársaság népgazdasága fejlesztése 1966—1970. évi tervének irányelveiről. A beszámoló részletesen elemzi a ro­mán népgazdaság gyors ütemű fejlesz­tésével összefüggő problémákat. A küldöttek meghallgatták a man­dátumbizottság jelentését. A kongresz­szuson 1359 szavazati joggal rendel­kező küldött van jelen, akik 1 221 887 tagot képviselnek. 900 tagra jut egy küldött. Ezenkívül 189 189 tagjelöltet képviselő 209 küldött jelent meg, akik felszólalási joggal rendelkeznek, ösz­szesen 415 küldöttel van több, mint az előző kongresszuson. Ez arányban áll a párttagok számának növekedésével. A küldöttek 84,57 százaléka román, 9,25 százaléka magyar, 2,29 százaléka német és a többi más nemzetiségű. A Román Kommunista Párt IX. kong­resszusának küldöttei közül 269, vagy­is 17,60 százalék a nő. A kongresszus folytatja az elhang­zott beszámolókkal kapcsolatos vitát. 200 OOO főnyi tömeg tüntetett Athénben az új kormány ellen Tovább tart a feszültség, tanácskozások a kulisszák mögött Athén (CTK) — Athénben kb. 200 ezres tömeg üdvözölte Papandreu volt miniszterelnököt, aki július 10-e óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Papandreu vidéki birtokáról érke­zett pártja székháza elé. Űtja győzel­mes felvonulás volt, mely tüntetésnek mondható a demokrácia felújításáért. Athénban mér a délutáni órákban nagy tömeg gyűlt egybe. A kirakatokat, gép­kocsikat és autóbuszokat Papandreu arcképével díszítették. A főbb utcá­kon leállt a forgalom. A tömeg az új kormány ellen és Papandreu volt mi­niszterelnök mellett tűntetett. A város tbbb tízezer lakosa nagy lel­kesedéssel üdvözölte Papandreut, akit kb. 500 személygépkocsi kísért. A görög fővárosban rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket foganatosítot­tak. A rendőrség és a katonaság riadó­készültségben van. Erős csapatok őrzik a királyi palo­tát, a parlamentet és Athanasziadisz Novasz új miniszterelnök székhelyét. Papandreu volt miniszterelnök be< szédet intézett a tömeghez. Többek' között a következőket mondta: Harcot hirdettünk, és meg vagyunk győződve arról, hogy győzni fogunk I Papandreu felhívta a tömeget, hogy oszoljon bé­késen szét. A tüntetők jelszavakat hir­dettek: Választásokat akarunk! Le a fasizmussal! Le az árulókkal! Athénben nem került sor összetűzé­sekre, de a nyugati hírügynökségek szerint a feszültség tovább tart. A görög fővárosban folytatódtak a tárgyalások a politikai válság megol­dása céljából. Nyugati hírügynökségek szerint új kormány alakításának lehe­tőségéről tárgyalnak. Ez a kormány felváltaná Novasz kormányát, melyről feltételezik, hogy nem szerezné meg a parlamentben a szükséges többséget. Sztefan Sztafanopulosz volt minisz­terelnök-helyettes nevét emlegetik új miniszterelnök-jelöltként. Sztafanopu­losz azonban csak Papandreu bele­egyezésével fogadja el a megbízatást új kormányalakításra. Az algériai kormánykörök az ország problémáiról Algír (ČTK) — Algériai hivatalos körök képviselői kijelentették, hogy Ben Bella volt algériai elnökkel jól bánnak és jól is érzi magát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy Ben Bella és Bumedien jelenlegi mi niszterelnök között mindenkor „em berséges és szívélyes volt a kapcso lat", azonban az államférfiaknak kül­detésüket az államok érdeke, nem pedig a szív hangja szerint kell be­tölteniük. Ami pedig a Nemzeti Felszabadítási Frontban uralkodó helyzetet illeti, a párt „gyakorlatilag nem létezik" és ezért nem teljesítheti „mint élcso­port" küldetését. A Nemzeti Felsza­badítási Frontnak kiválasztott pártnak kell lennie. Kongresszusát akkor hív­ják össze, ha „minden feltételt telje­sítenek". A Mariner 4. befejezte a Mars-képek első sorozatának közvetítését Pasadena (CTK) — A Mariner 4. amerikai Mars-rakéta, melynek ka­merái csütörtökre virradó éjjel le­fényképezték a Mars felszínét, hétfő estig 11 felvételt közvetített a Föld­re. A további 10 felvétel közvetítése a jövő hét végéig tart. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal ed­dig az első három felvételt tette köz­zé. A kisebb távolságból készített fel­vételeket csak részletes tanulmányo­zásuk után hozzák nyilvánosságra. n| e m álnly JOHNSON, az Egyesült Államok el­nöke az elhunyt Adlai E. Stevenson ál­landó ENSZ-képviselő helyére tegnap Arthur J. Goldberget, az Egyesült Ál­lamok legfelsőbb bíróságának bíráját nevezte ki az Egyesült Államok állan­dó ENSZ-képviselőjévé. (CTK) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRT Központi Bizottságának meghí­vására Budapestre érkezett Luis Cor­balan, Chile Komunista Pártjának fő­titkára és Pablo Neruda, a Központi Bizottság tagja. (CTK) ROSSIDES ciprusi ENSZ-küldött hi­vatalosan megkérte U Thant ENSZ-fő­titkárt, hogy tűzzék az ENSZ-közgyű­lés következő ülésszakának napirend­jére a ciprusi kérdést. (CTK) PORTUGÁL GUINEA és a Zöld-foki Szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjá­nak vezetősége bejelentette, hogy a partizánok június 28-án 52 portugál katonát öltek meg, és nagy mennyisé­gű fegyvert zsákmányoltak. (CTK) SANTIAGÖBAN befejeződött a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség érte­kezlete, melyen 200 ifjú küldött az if­júsági mozgalom legfontosabb problé­máiról tárgyalt. (CTK) AZ AFRIKAI SZAKSZERVEZETI SZÖ­VETSÉG (ASTUF) felhívta a világ nem­zeteit, tüntessenek az Egyesült Álla­mok észak-vietnami agressziója ellen. iCTK) Visszatért hazájába Peking (CTK) — Ll Cung-zsen, a kínai Kuomintang-kormány volt al­elnöke 16 évi amerikai száműzetés után visszatért Pekingbe. Megérkezé­se után kijelentette, hogy azért tért vissza hazájába, mivel a kínai nép sikerei nagy hatással voltak rá. Úgy döntött, hogy ő is hozzájárul a haza építéséhez. Felhívta a Kuomintang tajvani híveit, hogy a haza érdekében egyesüljenek Kína népével, a közös ellenség — az amerikai imperializmus ellen. ISiIBi TTTm nTTTTl nTm nTTTn nTTTii ÍTTTTTniLl Ä LATIN-AMERIKAI PARLAMENT azt javasolta, hogy valamennyi dél­amerikai állam terjessze ki felségvi­zeinek terültét. A tengerparti államok ezzel akarják megakadályozni, hogy más országok használják ki e terüle­tek halgazdagságát. (CTK) A KENNEDY-FOKRÚL egy Atlas Age­na típusú rakéta segítségével három mesterséges bolygót bocsátottak fel. Amerikai hivatalok szerint a bolygók megállapítják az űrbeli atomkísérletek lehetőségét. (CTK) DEAN RUSK amerikai külügyminisz­ter hétfőn este New Yorkban U Thant ENSZ-főtitkárral tanácskozott. Az ame­rikai ENSZ-küldöttség kijelentése sze­rint a vietnami és dominikai kérdés­ről, valamint az ENSZ jövőjéről tár­gyaltak. LONDONBAN tegnap délben a felhő­szakadás számos helyen megbénította a közlekedést, főképp a földalatti vas­út több víz elárasztotta állomásán. Né­hány állomást rövid időre le kellett zárni, hogy kiszivattyúzhassák a vizet, amely a zivatar idején a lépcsőkről a földalatti állomás térségébe özönlött. BUENOS AIRESBAN a Smitfield ne­vű amerikai mélyhűtő épülete előtt 130 argentin munkás tüntetett több ezer munkatársuk elbocsátása miatt. Kijelentették, hogy ha a társaság igaz­gatósága nem teljesíti követelésüket, éhségsztrájkot kezdenek. (CTK). Afrika Palotája Addisz Ababában, Etiópia fővárosában. Az üvegből és beton­ból készült nagyszerű épület az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának szék­háza. (CTK :— felvétele) A kormánykörök rámutatnak arra, hogy a hatalom összpontosítása egy személy kezében a Ben Bella rend­szernek csupán egyik helytelen olda­la volt. A további hiba az irányítás rossz módszereiben rejlett, az algé­riai vezető intézmények, beleértve a kormányt, a parlamentet és a Nem­zeti Felszabadítási Front politikai bi­zottságát is, — nem működtek ren­desen. Az új algériai kormányférfiak to­vábbá hangoztatják, hogy a szocia­lizmus továbbra is Algéria politiká­jának alapvető irányvonala, azonban figyelembe kell venni azt, hogy a je­lenlegi időszak csupán átmeneti, ezért kap benne helyet a magánszektor is. Szabah, Kuwait első algériai nagy­követe átadta megbízó levelét Huarl Bumedien miniszterelnöknek. Szabah ez alkalomból reményét fejezte ki, hogy a két ország politikai, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatai tovább mélyülnek. Bumedien válaszában kiemelte Ku­wait Algériának nyújtott segítségét. Kijelentette, hogy hazájában új kor­szak kezdődik, a szocialista társada­lom és állam kiépítéséért küzd, támo­gat minden felszabadító mozgalmat s az imperializmus elleni harcot. Lemondott a libanoni kormány Bejrút (ČTK) — Libanonban tegnap lemondott Husein Uajni miniszterel­nök kormánya. A megfigyelők túlnyo­mó többségét meglepő lemondás oka eddig ismeretlen. Helu elnök a le­mondást elfogadta. A kormány teg­nap délelőtti ülésén határozta el le­mondását. Az alkotmány értelmében Helu elnök megkezdi tárgyalásalt a pártok képviselőivel annak a sze­mélynek kiválasztásáról, akit megbíz új kormány összeállításával. •KOMMENTÁRUNK: Á CSU a hidegháborús politika folytatója A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a múlt hét végén Nürnberg­ben értekezletet rendezett. Rövid idő alatt ez a CSU második értekezlete. Az első április első felében volt Mün­chenben. Napirendjén a CSU új el­nökének és vezetőszerveinek megvá­lasztása szerepelt. Strausst ugyan új­ból megválasztották két évre a párt elnökévé, de befolyása egyre csök­ken. A pártban Ludwig Huber bajor művelődésügyi miniszter törtet az él­re. A nyugatnémet sajtóban több ta­lálgatás jelent meg arról, hogy Hu­bert választják 1967-ben a párt elnö­kévé. Jelenleg azonban még Strauss határozta meg a párt irányvonalát, és Így a nürnbergi értekezletet is a szélsőséges jobboldali agresszív poli­tikai irányvonal felülkerekedése jel­lemezte. A CSU az utóbbi két-három évben a revansistákkal szövetkezett, s el­lenezte az NSZK és a szocialista or­szágok közti kapcsolatok rendezését. Külpolitikai kérdésekben a legreak­ciósabb irányvonalat támogatta, és nemcsak a Szabad Demokrata Pár­tot, de Schröder külügyminisztert ls támadta. Nürnbergben bebizonyoso­dott, hogy a párt választási jelszavai a Kelet és a Nyugat közti egyetértés ellen irányulnak. Von Guttenberg képviselő külpolitikai nyilatkozatá­ban ellenezte a békés együttélést, és hangsúlyozta, hogy pártja az európai szocialista országok társadalmi rend­szerének megváltoztatására törekszik. Strauss, a párt elnöke kiemelte, hogy továbbra is ellenezni fogják az NSZK és a szocialista országok közti kap­csolatok rendezését. Guttenberg ki­jelentette, hogy Németország egyesí­tésének feltétele „a a kelet-németor­szági kommunista rendszer felszámo­lása." Strauss azt javasolta, hogy létesít­senek egy európai katonai közössé­get, mely a szocialista országok el­len irányulna. Ezzel a javaslattal meg akarja szüntetni a NATÖ-ban keletkezett nehézségeket, és meg akarja erősíteni Nyugat-Németország befolyását Nyugat-Európában. Strauss reméli, hogy De Gaulle francia elnö­köt megnyernék e javaslat számára és tekintettel a NATO-beli problémák­ra, az Egyesült Államok sem lépne fel következetesen a terv ellen. Ter­mészetes, hogy Strauss az európai katonai közösséget is arra szeretné felhasználni, hogy az NSZK atom­fegyverekhez jusson. Az értekezleten több Ízben támad­ták az ellenzéki erőket, és mindazo­kat, akik az NSZK-ban igazi demok­rácia megteremtésére törekszenek. Strausst az utóbbi években jogos bí­rálatok érik, kimagasló személyisé­gek és befolyásos folyóiratok bírál­ják ezt a karrieristát és politikai ka­landort. Ezeket a bírálókat élesen támadták az értekezleten — termé­szetesen anélkül, hogy megcáfolnák érveiket. A CSU egyes vezető képvi­selői a Szabad Demokrata Párt ellen is felléptek. Kijelentették, hogy a vá­lasztások után új kormánykoalíciót kell alakítani a szabad demokraták nélkül. Bírálták a szabad demokraták külpolitikai elveit, és azt a tényt, hogy Strauss ellen vannak. A szabad demokraták több ízben kijelentették, hogy nem vennének részt olyan kor­mányban, melynek Strauss tagja. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a CSU az eddiginél nagyobb befolyást akar gyakorolni Bonn politikájára. A párt­nak jelenleg négy képviselője van a kormányban. Strauss úgy spekulál, hogy a párt választási sikere eseté­ben megerősíthetné helyzetét Bonn­ban. Nem titok, hogy Strauss újból miniszteri tárcára vágyik. Szívesen állna a külügyminisztérium élére. A CSU befolyásának megerősítése azonban kedvezőtlenül befolyásolná Nyugat-Németország politikáját. Ez nem új dolog, és a CSU legutóbbi értekezlete ezt a feltevést még meg­erősítette. JAN BLAN3KÝ 1965, iúlius 21* G| SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents